Technológiailag milyen adalékot használnak manapság tapadásfokozásra? (nem a népnyelven "tapadásfokozó"-nak csúfolt felületaktív cuccokra gondolok, mint a Nonit és társai)
CMC-t? Valami fehérje alapú cuccot?
(valaha az őskorban ugye a petróhoz tejet adtak, az tényleg jól odaragaszt mindent, ezt tudja mindenki, akinek ömlött már ki tej)
Poliszulfidot használtam pontosabban Neviként. Rügyfakadás előtt mikor barkásodott a szőlő 5%-os töménységben majd 2-4 leveles korban 1%-os permetezést kapott és az idei évben sokan panaszkodtak hogy nagyon erős lisztharmat fertőzésük volt, nálam sikerült megvédeni a lisztharmatól. Én ezt ennek a lemosó permetezésnek tulajdonítom, igaz a fő cél az atkák voltak.
Közben meg azon töprengtem, hogy ezt a kénes cuccot 3500-ért vettem, +tavasszal is kell lemosózni, szezonban meg ki tudja mi lesz, és ha ezeket összeadom, akkor ennyi pénzért már pont megvehetem az éves diószükségletemet a piacon. Jó, mondjuk nem csak a dióra jut ebből, de főleg a diófát szeretném rendbe hozni, mert idén nagyon cefetül nézett ki.
Az atkák ellen talán hatásosabb a tavaszi kénes permetezés legalábbis azt tapasztaltam szőlőnél hogy a tavaszi lemosó szinte teljesen elpusztította az atkákat.
Én most rézzel permeteztem tavasszal gondoltam a kénes permetezést.
Szerintem az a nagy kérdés diónál, hogy az embert az atka, vagy a gnomónia szívatta épp a szezonban... ha az atka, akkor az (olajos) kén a jobb választás, ha a gnomónia vagy baci, akkor meg a réz:)))
Hát szerintem a kecskerágóra elmegy, a többire meg azt javasolnám, hogy vegyél egy 5x4-es "szobafestő" fóliát a háztartási bótba (olyan 400 - 1000 Ft vastagságtól függően), és permetezéskor terítsd le vele a tujákat... (én paprika fagyvédelemre használom, amíg még csak -1-ek vannak, még most is tele van az ágyás paprikával - holnap tervezzük végleg leszüretelni...)
Hát, én nem merném, az az igazság... hacsak nincs rá valami nagyon nyomós ok, amikor az ember kénytelen kockáztatni... a sima vizes főzött mészkénlét, azt nyugalmi időszakban lemosónak igen, de ásványi olajat...
Bár leírt konkrét tilalmat még nem láttam, de javaslatot se rá.
Az lehet kérlek - de sajnos ettől még az volt a tapasztalat, hogy ha nem mész ki mindenkiadósabb esőzés után megpermetezni a gáliccal az uborkát, akkor úgy elviszi a peronoszpóra, mint a szél... nem is tudom, 3 vagy 4 éve volt az a jó kis esős nyár, és a kiskerti uborkások itt anyáztak, hogy vagy 20x permetezték az uborkát, és mégis...
Mondjuk ehhez valószínűleg annak is köze van, hogy háti permetezőkkel ha belefeszülsz se tudsz olyan egyenletes lefedettséget elérni, mint a precizebb motorosokkal, és máris sokkal könnyebben mosódik le... amit ki akartam próbálni ebben, az a Bio-Film, állítólag jól fokozza a tapadást tényleg, esős tavaszokon nagyon jól jöhetne, de még sose jutottam oda, hogy vegyek... meg sajna csak literesben van, az meg nem érné meg a kiskerteseknek...
Neked nincs valami ötleted, hogy mivel érdemes még próbálkozni?
A Vegesol eReS nem poliszulfid-ként tartalmaz, hanem sima kénport, annak eléggé mások a tulajdonságai, kémiailag is, meg növényvédelmileg is... kémiailag jóval kevésbé reakcióképes, tehát simán keverhető a rézvegyületekkel, növényvédelmileg meg a kórokozók egy valamivel kisebb részére hatásos. A mészkénlé valaha Tiosol néven futott, most meg olajjal keverve Agrokén vagy Nevikén néven fut.
OK, akkor melyik a célravezetőbb anyag (a mészkénlevet azért nagyon szeretném kipróbálni, sőt, hosszabb távon is megtartani, de ez most ne legyen szempont)? Más-más a 'célcsoport', ha jól tudom, ezért is kérdezem (a szőlőnél külön is az idei lisztharmatos év miatt - egyébként eddig kora tavasszal minden évben rezes lemosóval kezdtem, a fáknál is, ha tehettem).
Őszi lemosó permetezéstől????? Dehogynem.... úgy lejön a réz, hogy öröm (izé, annyira nem öröm) nézni... a réznek nem túl jó az esőállósága amúgy se, indulj el innen...
(de van benne még egy csavar egyébként, nem véletlen, hogy nincs réz-poliszulfidkén kombinált készítmény, ugyanis, ami nem jön le, az meg vegyülni fog egymással, a poliszulfidkén az összes fémet kikapja az oldatából, a réz szulfid-poliszulfid ráadásul egy ismert anyag: a patina. (réztárgyakat így feketítenek)) - szóval végülis ebben az esetben akár igazad van, valszeg nem lejönne, hanem a levélen vegyülve egy hatástalan barnásfekete szmötyit képezne, amíg ott van egyáltalán réz...
(ha van benned kémikus-véna, próbáld ki:) - ha nincs, akkor csak hidd el, hogy a poliszulfid-kén rézsókkal EGYÁLTALÁN NEM keverhető... a növényen se...)
Nincs, két kontakt szerrel egymás után azt éred el, hogy a második simán lemossa az elsőt... Így, 24-48 órával egymás után csak akkor van értelme védekezni, ha az első szer felszívódó, az felszívódik fél-egy nap alatt, és a második a kontakt.
Annak van értelme, hogy a gyümölcsfákat először Cuproxattal (vagy egyéb rezes cuccal), majd annak megszáradása után mészkénlével 'letakarítom' és bevédem a teljes lombhullás után? Ez a kérdésem a szőlőre is vonatkozik.
A Ridomil Gold Plusban rézoxiklorid meg egy metalaxil nevű, rozsdák-peronoszpóra ellen hatékony felszívódó szer van, szerintem ezen a hőfokon ami mostanság van nem ártottál vele semminek, a rézoxiklorid jó hatóanyag lemosószernek. (tujára, meggyre, dióra már használtam én is)
