Kérdésem volna a jogi témákban nálam többet tudóktól. Szombaton éjjel egy gyorsbüfénél verekedésbe keveredett a társaság, amivel én is ott voltam. Le szeretném szögezni, hogy én nem verekedtem, a hamburgeremet fogyasztottam egész végig, ha volt ott kamera, akkor annak felvétele ezt bizonyíthatja. A rendőrök kiérkezése után tőlem is elkérték az irataimat, majd minden indoklás nélkül előállítottak és szondáztatás után bezártak. 8 óra múlva engedtek ki. Velem semmit nem közöltek, ki nem hallgattak, alá sem kellett írnom semmit, csak azokat a papírokat, amin tudomásul veszem, hogy mindenemet visszaadták illetve amin igazolom, hogy ottlétem alatt sérülés nem ért. Nem tudom, ilyenkor mi fog történni, ha egyáltalán történik-e valami. Ha garázdaság miatt akarnának eljárást indítani, akkor azt közölniük kellett volna velem?
Az ügyem rövid tényvázlata: A Megyei bíróságon személyiségi jogsértési perben az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Fellebbezésére az Ítélőtábla részítélettel megállapította a személyiségi jogsértés megtörténtét és az első fokú bíróságra új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította az első fokú bíróságot.
Alperes felülvizsgálati kérelemmel éltem a Kúria előtt, felperes ellen kérelmet csatolt be a Kúriához. Közben az elsőfokú bíróságon folyik a visszaadott ügyben az eljárás tanúk meghallgatása, Igazságügyi orvos szakértői vélemények elévülés megszakításának bizonyítása, ami a felperes részére bizonyítást nyert a széleskörű személyiségi jogsértés megtörténte, a tanuk a felperesnek adtak igazat, az igazságügyi orvos szakértői vélemény is a felperesnek kedvező. Ez az ügy jelenleg még áll. Közben meghozta a Kúria a döntést. Alperesnek adott igazat és megsemmisítette az Ítélőtábla részítéletét is az elsőfokú bíróság ítéletét is és az elsőfokú bíróságra tette az ügyet vissza további eljárásra, mert az első fokú bírósági eljárásban több hiányosságot feltárt a Kúria amit az Ítélőtábla sem vett észre, lényegében a folytatódó elsőfokú eljárásban történő hiányosságok vizsgálatára utasította a Kúria az első fokú bíróságot, ami már lezajlott a vissza adott elsőfokú eljárásban amit az Ítélőtábla elrendelt. Kérdezem ezzel a Kúria döntésével most újra fog kezdődni az eljárás? Vagy a már folytatódó eljárásban fog ítéletet hozni az első fokú bíróság? Én alperesként azt érzem hogy kaptam egy nesze semmi fogd meg jól döntést a Kúriától hiába helyezte a Kúria a részítéletet hatályon kívül amit kértem de vissza került az első fokra. Ez törvényes a Kúriától? köszönöm a megtisztelő válaszokat. R. Gergő
A cég számláján 200 és 800 m. közötti pénzösszeg van átlagban, pénz tehát van. Konkurencia is van, rendívül kiváncsi az ügymenetre... Ezért gondoltam a "kényszermegoldásra".
A legjobb, ha elmegyek egy ügyvédhez, aki ír egy fizetési felszólítást, aztán ha az is hatástalan, akkor felszámolási eljárás kezdeményezése. Még mindig jobb, mint ha egy fillért sem látunk... Csődbe nyilván nem akarnak menni, nagyon megy az üzlet. De ez egy ilyen kor, ilyen morállal.
A cég ismeretében lehet eldönteni, hogy érdemes-e vele szemben fizetési meghagyásos eljárást vagy pert kezdeményezni. Ha nemleges a válasz, akkor a övetelés eladása is szóba jöhet, bár egy rossz adóssal szembeni követelés értéke nyilván alacsony(abb) lesz. A cégről szerzett egyéb információk "eladása" - még szerződés hiányában is - jogsértő, kártérítési igényt alapozhat meg a cégetekkel szemben, így nem javasolt.
Tartozik nekünk egy cég több millió forinttal. Szolgáltatást végeztünk nekik, négy havi díjjal lógnak. Nem nagyon akaródzik fizetni nekik. /Eddig öt kifizetett számla van, a fizetetlenek befogadottak, számlareklamáció nem volt, indoklás sem, hogy miért nem fizetnek. A szolgáltatást három hónapja befejeztük.
Szerződés nincs, mert sosem értek rá...
A számlák természetesen átutalásosak.
Mit lehet tenni?
Ha semmit sem érdemes, vagy nincs rá esély, akkor én - mivel se szerződés, így titoktartási része sincs annak alapján - eladhatom harmadik félnek az általam szerzett információkat anélkül, hogy megütném a bokám? /Lenne rá vevő, akár annyiért is, mint amennyivel a cég tartozik./
Még egyszer köszönöm a segítségedet. Sajnos közben találtam a spam mappában egy levelet a behajtó cégtől, ami egy nappal korábbi dátumú, mint a befizetésem. Mákjuk van. Úgyhogy innentől a kérdésem pusztán elméleti, de azért érdekelne.
"A Vatera nem köteles ajánlott levelet küldeni, ha más módon is elérhet, felszólíthat téged."
Amennyiben el tud érni úgy. De mi van, ha nem? Se a csigaposta, se az e-mail kézhezvétele nem bizonyítható, és ezt a logikát visszafordítva az jön ki, hogy megspórolhatják maguknak a küldözgetéssel járó fáradságot. Elég ugyanis azt állítani. Ezért kérdem, hogy a jog nem ír elő semmiféle bizonyítási kényszert a követelés tudomásra hozásáról?
"A PTK vonatkozó passzusai jelentik a jogszabályi hátteret."
Tudom, de a törvényink úgy vannak rendszer... káoszba sorolva, hogy normál földi halandó ne tudjon eligazodni. Engem az érdekelne, hogy konkrétan mely passzusokat kell alkalmazni az adott esetben. Vagy hogy mire keressek rá, mert a terminus technicust sem ismerem.
Nem kizárólag. Bármilyen követelésükre amelyet jogszabály vagy szerződés megalapoz.
Ismét: a tőke számla? Vagy a behajtási költség számlája? Előbbit értelemszerűen láttam, kifizettem, utóbbival nem találkoztam. Még az összeget sem ismerem. De megtagadták ajánlott levél küldését.
A Vatera nem köteles ajánlott levelet küldeni, ha más módon is elérhet, felszólíthat téged. Ilyen pl. az elektronikus levél is. Az a fontos, hogy a követelésükből világosan kitetsszen, milyen összeget követelnek és milyen szolgáltatásért.
Egyébként ilyen kis összegért nem fognak perelni, ez biztos. Amennyiben jogtalannak érzed a követelésüket, akkor ezt le kell velük levelezned. Tudatnod kell velük, hogy te nem tartozol nekik.
De azt, amit jogszabály rendez, nem kötelesek beleírni a szabályzatba. Az mindenképpen érvényben van. A megfogalmazás, miszerint behajtási költséget szedHETnek be, elég sok verziót megenged. Például azt, hogy jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ha van egy olyan eset, amikor a jogszabály ezt megengedi, már beleírhatják a lehetőségét a szabályzatba, mert az, hogy szedHETnek, még nem jelenti azt, hogy fognak is.
Aminek 'beszedését' megkisérelhetik, az az eredeti követelés (amennyiben jogos) és az ezzel kapcsolatban felmerülő költség. A felszólító levélnek, stb.-nek is vannak, lehetnek költségei, ezt ha úgy gondolják kifizettethetik veled. Persze csak akkor, ha bizonyítani tudják, hogy nem szerződésszerűen teljesítettél, avagy egyáltalán nem teljesítettél.
Továbbra is érdekelne az eset jogszabályi háttere, de fogalmam sincs, hogyan keressek rá.
A PTK vonatkozó passzusai jelentik a jogszabályi hátteret.
Köszönöm a választ. Az értelmezésben kérek további segítséget.
"Hogyne, annyira jogszerű, amennyire a Vatera követelése az. "
Itt a tőke követelésükre gondolsz?
"Nem kell. A számla kibocsájtása már elég bizonyíték. Ha azt te nem kaptad meg, akkor kérheted, hogy küldjenek egy másodlatot. Ezt ők kötelesek megtenni, de lehet, hogy nem ingyen, sőt .. "
Ismét: a tőke számla? Vagy a behajtási költség számlája? Előbbit értelemszerűen láttam, kifizettem, utóbbival nem találkoztam. Még az összeget sem ismerem. De megtagadták ajánlott levél küldését.
"A ködösen megfogalmazott szabályzatukat te elfogadtad, így az rád nézve érvényes szerződésnek minősül, amennyiben a szabályzatuk egyébként harmonizál a hazai hatályos jogszabályokkal. "
Természetesen. De azt, amit jogszabály rendez, nem kötelesek beleírni a szabályzatba. Az mindenképpen érvényben van. A megfogalmazás, miszerint behajtási költséget szedHETnek be, elég sok verziót megenged. Például azt, hogy jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ha van egy olyan eset, amikor a jogszabály ezt megengedi, már beleírhatják a lehetőségét a szabályzatba, mert az, hogy szedHETnek, még nem jelenti azt, hogy fognak is. Továbbra is érdekelne az eset jogszabályi háttere, de fogalmam sincs, hogyan keressek rá.
Tehát van egy tudomásom arról, hogy van valami összeg, amit valahova be kéne fizetni, és fenyegetőznek "további" költségekkel. A kérdésem az, hogy ez így jogszerű?
Hogyne, annyira jogszerű, amennyire a Vatera követelése az.
Tényleg lehet utólag behajtással előjönni? Tényleg nem kell bizonyítani a megkeresést?
Nem kell. A számla kibocsájtása már elég bizonyíték. Ha azt te nem kaptad meg, akkor kérheted, hogy küldjenek egy másodlatot. Ezt ők kötelesek megtenni, de lehet, hogy nem ingyen, sőt ..
És a szabályzatuk ködös megfogalmazása nem azt takarja-e, hogy vannak bizonyos jogi feltételek, amiket nem írtak oda?
A ködösen megfogalmazott szabályzatukat te elfogadtad, így az rád nézve érvényes szerződésnek minősül, amennyiben a szabályzatuk egyébként harmonizál a hazai hatályos jogszabályokkal.
Szívózik velem a vatera. Egy 300 forintos tétel késedelmes befizetését követően akarnak leverni rajtam valami 3800 forintot. A pontos összeget nem tudom, mert értesítést még nem kaptam. A történet annyi, hogy az összeget magamtól befizettem, erre utólag közölte a vaterás ügyfélszolgálat, hogy majd még lesz behajtási díj, mert egy hónappal korábban (3 hónap volt a késedelem) már átadták behajtó cégnek. Ami viszont nem jelentkezett nálam. Vagyis jelentkezett ma, telefonon. Állításuk szerint küldtek e-mailt és csigapostát is, de egyik sem ért ide. A kérésemet, hogy küldjenek egy ajánlott levelet, megtagadták. Küldtek egy sms-t valami hivatkozási számmal, amiről nem tudom, hogy eszik-e vagy isszák, hogy igazoljam a befizetésemet. A szabályzatuk azt írja, hogy:
"Amennyiben a Vatera által kiküldött számla rendezése nem történik meg a számlán jelzett fizetési határidőn belül, a Vatera, a fizetési határidő lejártát követő 7. napon fizetési felszólítást küld email üzenet formájában a Felhasználónak. A fizetési felszólításban megjelölt további 7 napos fizetési határidő teljesítésének hiányában a Vatera a Felhasználó felhasználói jogosultságait ideiglenes tiltás alá helyezi, amiről email üzenet formájában tájékoztatja a Felhasználót. A jogosultságok tiltásának feloldására kizárólag a kötelezettségek rendezését követően kerülhet sor. A második fizetési felszólításon szereplő fizetési határidő túllépésének 7. napján a fennálló kötelezettségeket a Vatera követelésbehajtó partnereihez adhatja át behajtásra. A követelésbehajtás költségei a nem fizető ügyfelet terhelik, amelyek a követelésbehajtó partner által kibocsátott számlán jelennek meg terhelésként. A követelésre átadott összeget kizárólag a követelésbehajtó partnernek az általa kiállított számla alapján lehet kiegyenlíteni! A követelésbehajtás eredménytelensége esetén a Vatera bírósági úton érvényesítheti követelését."
Tehát van egy tudomásom arról, hogy van valami összeg, amit valahova be kéne fizetni, és fenyegetőznek "további" költségekkel. A kérdésem az, hogy ez így jogszerű? Tényleg lehet utólag behajtással előjönni? Tényleg nem kell bizonyítani a megkeresést? És a szabályzatuk ködös megfogalmazása nem azt takarja-e, hogy vannak bizonyos jogi feltételek, amiket nem írtak oda? Mit írnak az ide vonatkozó jogszabályok? (Az is elég, ha valaki segít, hol keressek.)
(Azért írtam az összegeket, hogy látszódjon, itt alapvetően egy elvről van szó. Nyilván csak azért nem fizettem be három hónapig a buszjegynyi tartozást, mert felhúztam magam azon, hogy azonnal kardcsörtetve zárolnak, letiltanak, holott előtte évekig befiztettem mindent, és nyilván lesz következő, amihez hozzá lehetne csapni. Amíg a karom felemelem, és bepötyögöm az terminálba az összeget, annak a rezsi óradíja több, mint amin szívóznak.)
igen. Formailag legyen teljes a fellebbezés, plusz ródd le az illetéket, kérelemként pedig annyit, hogy kéred az elsőfokú ítélet megváltoztatását az alábbiak szerint: ... (rövid indokolás)
plusz kérj egy plusz határidőt a részletes indokolás benyújtására
Másodfokra fellebbeznék azonban a határidő lejár holnap, de még nem szedtem össze az érveket. Benyújthatom úgy hogy fellebbezek, azonban a részletes indoklást később tenném meg?
Kevéssé hiszem, hogy egy ilyen komolyabb értékű laptoppal ne tennék ezt, pláne ha adás-vételit is kibocsájtanak róla. Ilyen ritka darabot vételi jegy nélkül kitenni a kirakatba (meghirdetni országosan) kész öngyilkosság lenne. Persze minden lehet..
Egyet??? 8-10 gépet hirdetett mindig, újakat, használtat. szóval tuti le volt papírozva
A másik gép amit 2 hónappal előtte vettem tőle, az mondjuk dobozával, minden gyári tartozékával volt, az 100% nem lopott
ez tényleg doboz nélkül, táska, töltő volt hozzá, bár ez a gép a dobozában sem tartalmaz mást...
mindegy, köszi, küzdök tovább
(én amúgy hajlok arra, hogy ekkor fizetett a biztosító neki, felvette a pénzt, majd bekapcsolta a keresőt, meglett a gép. amikor visszakapta, onnan tudom, hogy el is adta másnap, mert hívtak a boltból, hogy nem tudják újratelepíteni, mert a boltban se értenek a géphez, és segítsek. A tulaj meg nem lehet, hogy nem tud róla, mert mikor veszel egy új MAC-et, az első kérdés telepítéskor, hogy aktiválod-e a távkeresést. ha nem, soha nem tudod bekapcsolni, ha igen, be tudod kapcsolni, ergo viszont tudsz róla, hogy meg lehet keresni. Ez olyan, mintha a rendőröknek elfelejtenél szólni, hogy az ellopott kocsidban van gps nyomkövető. ez ügyben kerestem mabiszt, hogy utána lehet-e járni, hogy történt-e kárkifizetés, mert ez esetben ugye biztosítási csalás is történt, mivel ha meglett a cucc, nem jogosult a kártérítésre, de röhögni fogsz, a mabisz szerint adatvédelmi aggályos, hogy az összes biztosítót megkérdezzék, hogy az adott frsz-ű autó náluk volt-e biztosítva és fizettek-e ki kárt. így nem is lépnek az ügyben. érdekes, nem?)
még egy kérdés: az hogy van, hogy valaki bejelenti, hogy lopott a készüléke, de 100% nem érdekli, mi lesz vele, szarik az egészbe 3 hónapig, lezárják a nyomozást, nem került elő, majd 3 hónap múlva eszébe jut, hogy aktiválja a keresőt a gépén, és 2 óra alatt természetesen meg is van a készülék.
Erre nem nekem kellene válaszolnom.
Elképzelhető, hogy nem is tudott ilyen lehetőségről (csak később világosították fel), de az sem kizárt, hogy próbálta ugyan, de olyankor kikapcsolt állapotban volt a gép. Nem tudom. mindenesetre, ez nem róható fel neki.
egy B mercit nem lehet zárpiszkálással kinyitni, mert nincs kívül zár, és kódlopás se lehet, mert nem távirányítós, hanem kulcs nélküli indításos közelség érzékelős, nem nyomógombos csipogós
Mindent ki lehet nyitni, amit ember zárt be.
Ettől függetlenül elképzelhető, hogy nem az autóból tűnt el. Viszont ha az autóból tűnt el, akkor azt kellene kideríteni, volt-e biztosítása? Mindegy.. végül is, nem ő a tolvaj.
A rendőrségen arra kellene rákérdezni, hogy miből vannak meggyőződve arról, hogy a laptop nem ment a 3 hónap alatt keresztül kereskedelmi forgalmon? Továbbá annak utánanézni, hogy az eladó nevén van-e kereskedelmi cég bejegyezve, avagy kültagja-e kereskedelmi vállalkozásnak. Már ha a név nem fiktív.
A használt-mobil kereskedők között elég sok a sötét alak (tiszt. a kiv.), az orgazda. Ezek előszeretettel hirdetnek aprón és vaterán is. Arról viszont híresek, hogy az így-úgy bekerült árut lepapírozzák, már csak önmaguk védelmében is.
Kevéssé hiszem, hogy egy ilyen komolyabb értékű laptoppal ne tennék ezt, pláne ha adás-vételit is kibocsájtanak róla. Ilyen ritka darabot vételi jegy nélkül kitenni a kirakatba (meghirdetni országosan) kész öngyilkosság lenne. Persze minden lehet..
még egy kérdés: az hogy van, hogy valaki bejelenti, hogy lopott a készüléke, de 100% nem érdekli, mi lesz vele, szarik az egészbe 3 hónapig, lezárják a nyomozást, nem került elő, majd 3 hónap múlva eszébe jut, hogy aktiválja a keresőt a gépén, és 2 óra alatt természetesen meg is van a készülék.
Nem kellett volna ezt előre megtennie? nincs itt olyan, hogy nem tett meg semmit annak érdekében, hogy előkerüljön?
mert szerintem meg ezzel azt bizonyítja, nem is ellopták, hanem eladta feketén, és hogy apuka otthon ne verje le a képét, eljátszotta a lopást, de félt a neppertől is, ezért pihentette, nehogy az verje agyon.
idézek a rendőrségi jkv-ből: "az xxx.111 frsz-ű B mercedes tip. gpjm-t ismeretlen módon felnyitották, és a mbp gépet eltulajdonították, rongálási kár nem keletkezett"
Vgaiy lehet hogy nem is a kocsiból lopták el, hanem a tetején hagyta, vagy épp a metrón hagyta el, vagy nyitva hagyta a kocsit, ergo nem is biztos hogy ellopták, de ezzel nem akart foglalkozni a rendőrség :(
egy B mercit nem lehet zárpiszkálással kinyitni, mert nincs kívül zár, és kódlopás se lehet, mert nem távirányítós, hanem kulcs nélküli indításos közelség érzékelős, nem nyomógombos csipogós (tök véletlen kollégámnak is az van)
Ha a laptopról van vételi jegy, bizonylat, akkor annak másolatát próbáld meg elkérni az eladótól.
Ha ez sikerül, akkor nyert ügyed van. Jó ügyvéd neked nem kell, ha vételi jegy van, akkor egy bojtár (ügyvédjelölt) is meg tudja írni azokat a beadványokat, esetleg keresetlevelet, amelyek szükségesek.
Kisebb az esély a sikerre, de azért nem nulla, ha az eladód iparszerűen ezzel (műszaki cikkek adás-vételével) foglalkozik. Ez a tény, valamint az alábbi beszélgetés-részlet és az adás-vételi szerződés szintén reményekre jogosíthat.
Azt próbáld meg kideríteni, hogy az eladó, hogy jutott a laptop birtokába. Azzal viszont öngólt rugtál, hogy a rendőrségnek 'segítettél' az IP címekkel, stb.-vel.
Ezt azért ne vicceljük el. Jó ügyvédet kértél, nem?
Zamecsnik Péter személyes ismerősöm s azon kevesek közé tartozik, akik szakmai nívójukkal szereztek nevet. Korábban kerületi ügyész volt, majd fűügyésszé lett (végül ügyvéd), így ismeri az 'ellenoldal' gondolkodásmódját, ezen felül végletesen tisztességes és szakmán kívül is nagyon jó ember. Ha egyáltalán az életben valaha is odajutsz, hogy szót válts vele, ezt magad is tapasztalni fogod.
