Az ütköző szegecsnél azt állítottad, hogy miután a szegecs feje megállt a furat rendszerében, a szegecs HEGYE fénysebességgel ( vagy akármilyen sebességgel) kitölti a hosszkontrakciót.
Ebből annyi látszik, hogy még az állításaimat se értetted.
"Szóval ezeknek, és hozzá hasonló kijelentések cáfolására segít az a tétel, hogy egyetlen inerciarendszer adatainak a felhasználásával lehetetlen kimutatni az üres tér kontrakcióját."
Kétségtelen, hogy a halandzsával nehéz vitatkozni... :-)
Az ütköző szegecsnél azt állítottad, hogy miután a szegecs feje megállt a furat rendszerében, a szegecs feje fénysebességgel ( vagy akármilyen sebességgel) kitölti a hosszkontrakciót.
Aztán ott van a fényképezés. Azt állítottad, hogy nulla expozícióval lefényképezhető a hosszkontrakció.
Szóval ezeknek, és hozzá hasonló kijelentések cáfolására segít az a tétel, hogy egyetlen inerciarendszer adatainak a felhasználásával lehetetlen kimutatni az üres tér kontrakcióját.
Engem csak annak bizonyítása érdekel, hogy lehetetlen az üres távolság hosszkontrakcióját kimutatni pusztán egyetlen inercarendszer adatainak felhasználásával. Mint mondtam, ez háromszögeléssel és Gézoo készülékével bizonyítható. Ebben Gézoonak kulcsmondata volt, hogy a periódusok száma rendszerfüggetlen.
Megadott egy mérce készítő utasítást összepasszoló alkatrészek készítéséhez. Eszerint az utasítás szerint eljárva ahány hajó annyiféle méretű alkatrész készülne, mert a távoli forrás fényének 1000 ciklusát leszámlálva a kapott 1000 hullámhossz függ a hajó sebességétől. (amivel - úgy tűnik néha - te is egyetértesz)
Így van, az, hgoy 100 rendszerfüggetlenül. A 100 alma, nő, fűszál, foton, hullám mind mind rendszerfüggetlen. És?
Az a baj, hogy Gezzo azt hiszi, hogy abból, hogya 100 darab valami ugyanaz a két rendszerben abból olyan dolgok is következnek mint amikről mostanában vitatkozunk. Te - úgy tűnik - mindenben egyetértesz Gezoo-val, tehát nyilván azokkal az állításokkal is, amikről mostanában beszélgetünk. Akkor kezdhetnéd rögtön az én előző hozzászólásommal. Várom kritikai észrevételeidet.
"Nos, nem mérnek frekit.. A freki az időegység alatti rezgések száma.. Függ a rendszer saját időegységétől. -- rendszerfüggő A hullámszám a rendszer hosszegységének függvénye.. -- rendszerfüggő Egy adott számú rezgés, rendszerfüggetlen."
Nem tudom hogyan lehetsz ennyire értetlen. Adott számú rezgésről beszélek: pontosan 1, azaz egy darabról (one, uno, ogyin, ...). A két kibaszott fotonkapu között pontosan egy rezgés a különbség. Egyiken 5-ön áll a számláló, másikon 6-on. Mit nem lehet ezen érteni????
Az, hogy ez teljesüljön az kell, hogy a két kapu távolsága pont annyi legyen, mint a bejövő fény hullámhossza (persze a mozgó jármű saját rendszerében nézve). Ez az ami különböző a két rendszer között. De tudod mit, a kedvedért átírom 1000-re, mert látom, hogy csak azzal érted (módosítások kiemelve).
"A - egyik fényforrás (Budapest) B - másik fényforrás (Szeged) H - gyorsan mozgó jármű ~ - fény (amit épp mérünk) - - fény, amit nem mérünk épp akkor (bár nyilván egyszerre is mérhetünk két kapupárral) [ - egyik fénykapu ] - másik fénykapu . - kapuk közötti távolság (egy pont egyenlő tíz centiméter)
A-ban és B-ben szinkronizálva van egymáshoz képest a két fényforrás frekvenciája (mindkettő mondjuk 300 milliárd, azaz az álló rendszerben [Budapest-Szeged] 1 miliméter a fény hullámhossza. Amikor állunk a Budapest-Szeged tengelyhez képest, akkor pontosan úgy állítjuk be a két fénykaput, hogy azok mind a Szegedről, mind a Budapestről érkező fény esetében pont 1000 egységgel térjenek el egymástól a számlálásban. Ez azt jelenti, hogy a két fénykapu egymástól pont 1 méterre van (mert ez pont ezerszerese a beeső fény hullámhosszának, azaz pont ezerszer fér közéjük csomósodás).
1. fázis: Jármű A és B között van és mindhárman állnak egymáshoz képest. Mindkét irányból egy miliméternek mérjük a fény hullámhosszaát, azaz a két kapu távolsága 1 méter. A~~H~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~B [..........]
2. fázis: H elindult B felé nagy sebessége. Megméri az A-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt nőtt a hullámhossza, így ezer hullám már csak nagyobb helyen fér el, a két kaput így egymástól elfelé mozdítja el, hogy az megfeleljen az ezer darab hullám hosszának, mivel így lesz a két számláló között pont ezer a különbség. A~~~~~~~H----------------B [...............]
3. fázis: H továbbra is B felé megy ugyanakkora sebességgel. Megméri a B-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt csökkent a hullámhossza, így a két kaput egymás felé mozdítja el, hogy az megfeleljen a hullámhossznak (az ezer hullám hossza is csökken). A----------H~~~~~~~~~~~~~B [......]
Ennyi. Gondolom innen látszik a probléma. Milyen hosszú munkadarabot gyártson le, ha azt akarja, hogy az megállás (a Budapest-Szeged rendszerben) pont 1 méteres legyen? Használja a Budapestben lévő jelforrásból beérkezett fényből mért 1 métert vagy használja a Szeged felöl érkezett jelen alapulót (mindkettő esetében a számlálók között ezer a differencia, de a fény hullámhosszváltozása miatt más-más lesz az ehhez tartozó távolság)? Mert a kettő nem egyforma hosszú. És valamelyik nyilván nem lesz jó (speciel egyik sem, de ez mindegy)."
A specrel érvényes, de te nem értesz hozzá. Ha mégis, egyszerűen számítsd ki a specrel modell alapján hogy milyen hosszú is lesz az általad javasolt módon elkészült mérce a hajó sebessége függvényében. Mindjárt látni fogod hogy hol tévedtél. :-)
Ezen mit nem lehet érteni. A mozgó járművön természetesen a mozgó járműben mérik a frekit. Ha az eredeti frekvencia mondjuk 300 millió volt, akkor Szeged felé haladva a szegedi forrás jelét megmérve mérjenek 310 milliót (és így az így előállított méterrúd kb. 3 milliméterrel rövidebb lesz), akkor a budapesti forrás jelét mérve meg kb. 290 milliót fognak, azaz kb. 3 milliméterrel hosszabb lesz a méterrúd mint az náluk lévő Földről felvitt (azaz a két így előállított méterrúd (alkatrész) között durván 6 mm különbség lesz.
Ha kéknek látom, ez a kék fény más valamiben, mint a helyi nem mozgó kék Led fénye?
Ha ugyanolyan, akkor a hullámhossza és hullámszáma itt és most és nálam a kéknek látszó (de közeledő piros ledből eredő) fénynek mennyi is?
Ezek fontos kérdések, ne lépd át őket.
Ha ugyanis a két kék fény ugyanolyan, akkor beláthatod, hogy a távolról jövő kék fény hullámhossza megegyezik a helyi kék led hullámhosszával, és mint ilyen rövidebb mint a helyi piros led hullámhossza.
Hát itt valamit nagyon félreértünk. Úgy állítjuk be a fénykapukat, hogy amikor a bejövő fény egyik csomója eléri az első kaput, akkor hagyja el az előző csomó a második kaput. Ez volt a megállapodásunk. Így az első számláló pont n-1-et, a második meg n-t fog mutatni. De ez azt jelenti, hogy a két kapu közötti távolság pont a fény hullámhossza lesz a gyorsan mozgó járműből nézve.
"hozzá. Az ugyanis, hogy a fény 1000 periódusának kijelölése azt jelenti, egyidejűleg jelölöm meg az 1. és 1000. hullám helyét a saját rendszeremben. (vagy úgy állítom be a számlálókat, hogy a különbség 1000 legyen) vagy csinálhatom akárhogy, ez a fránya egyidejűség mindenképpen benne lesz a műveletben. Márpedig az egyidejűség rendszerfüggő. "
Bizony az, az egyidejűség az rendszer függő.. De ez nem cáfoló válasz..
Ugyanis a forrás rendszerében mozgó detektorpár távolsága a forrás rendszerében ha pl. 1 méter,
akkor a detektorok rendszerének egyidejű pontjainak távolsága 0,6 méter
Jó, akkor kedvedért lerajzolom a kísérletet. A - egyik fényforrás (Budapest) B - másik fényforrás (Szeged) H - gyorsan mozgó jármű ~ - fény (amit épp mérünk) - - fény, amit nem mérünk épp akkor (bár nyilván egyszerre is mérhetünk két kapupárral) [ - egyik fénykapu ] - másik fénykapu . - kapuk közötti távolság (egy pont egyenlő tíz centiméter)
A-ban és B-ben szinkronizálva van egymáshoz képest a két fényforrás frekvenciája (mindkettő mondjuk 300 millió, azaz az álló rendszerben [Budapest-Szeged] 1 méter a fény hullámhossza.
1. fázis: Jármű A és B között van és mindhárman állnak egymáshoz képest. Mindkét irányból egy méternek mérjük a fény hullámhosszaát, azaz a két kapu távolsága 1 méter. A~~H~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~B [..........]
2. fázis: H elindult B felé nagy sebessége. Megméri az A-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt nőtt a hullámhossza, így a két kaput egymástól elfelé mozdítja el, hogy az megfeleljen a hullámhossznak. A~~~~~~~H----------------B [...............]
3. fázis: H továbbra is B felé megy ugyanakkora sebességgel. Megméri a B-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt csökkent a hullámhossza, így a két kaput egymás felé mozdítja el, hogy az megfeleljen a hullámhossznak. A----------H~~~~~~~~~~~~~B [......]
Ennyi. Gondolom innen látszik a probléma. Milyen hosszú munkadarabot gyártson le, ha azt akarja, hogy az megállás (a Budapest-Szeged rendszerben) pont 1 méteres legyen? Használja a Budapestben lévő jelforrásból beérkezett fényből mért 1 métert vagy használja a Szeged felöl érkezett jelen alapulót? Mert a kettő nem egyforma hosszú. És valamelyik nyilván nem lesz jó (speciel egyik sem, de ez mindegy).
