Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Eddig talán -6.9 C° volt az augusztusi minimum a Bükk-fennsík töbreiben/víznyelőiben. Persze ezek nem azok a helyek, ahol az ember a mindennapjait tölti; emellett azért cudar dolog a felszíni +2-5 C° is! :-)
Ma szaladtam még egy kört a háztájiban a hétvégi hőség előtt. A rozsdásodó rókagomba szintén előbújt, de a termőtestei kiszáradtak. A rózsáskalapú tinóruból kis túlzással ipari mennyiséget láttam. Úgy néz ki, hogy nálunk közönséges. A hamis céklatinóru sem adja alább, gyakorlatilag július eleje óta terem és szedhető, akár csak a nyárfa-érdestinóru. A nyári laskagomba a ráadás. Egy jó vegyes pörköltre való összejött. Ezzel szerintem vége a nyári gombák termőhullámainak erre az évre.
Nagyon szép találat, szerintem a határozásod is klappol, ahogy Heyderia cikkéből is látszik. lecythiform (tekebábu alakú) keilocisztidiumot láttál? Magyar adata nem hiszem, hogy van, spanyoloknál és az olaszoknál találták.
Köszönöm Neked is és Lilapereszkének is! Nekem is Gamma Leonis adott 5letet, hogy ki kellene nézni, és nem volt hiába kimenni. Nem tudom most mi lett a tinórúkkal, de "megbolondultak" az tuti! :)
"Arra jutottam, hogy ez az elfolyósodó, porcelánfehér viszkózus termőtestű gomba lehet hogy a 2004-ben leírt Conocybe romagnesii. Ha a feltételezésem beigazolódik, akkor lehet, hogy a Debreceni jószágok az elsők hazai pályán."
Nahát, Bovista, zseniális vagy. Gratulálok!!!! Csodálom a kitartásodat, a figyelmedet, etc... tényleg nagyszerű munkát végeztél.
Heyderiának köszönjük e gombáról szóló cikk linkjét. Ebből megtanulhatunk Conocybet határozni :-))
Ezt a különbségtételt észrevettem, de, ahogy heyderia is jelezte, számomra ez nem volt egyértelműen elkülönítő jegy. Például én a céklatinórut eddig csak tölgyerdőben szedtem, és ez alapján nem is tudtam eldönteni, hogy netalán Hamis céklatinóruak voltak az illetők, vagy mégiscsak az igaziak.
Egyébként leginkább vargányás helyeken volt találatom, ami első blikkre arra utalna, hogy céklatinóruak lehettek. Azonban mégis lehet (sőt, tudástöbbletet tekintve valószínű), hogy Albert Lászlónak van igaza, mert a vargányák megvannak félsavanyú talajokon, ahogy a Hamis céklatinóruk is a leírás szerint. Szóval, nem is annyira egyszerű az ügy... Egyébként anno nagyon rájuk illett a céklatinóruk leírása, és a neten található képek is eléggé hasonlítottak.
Tavaly nyáron kíváncsiságból bele akartam kukkantani mikroszkóppal a Pusztai álkérészgombába. Akkor duplán bakot lőttem, két termőtestet harvesztáltam, s egy dobozkában elhelyezve vittem megvizsgálni. Természetesen egyik begyűjtött jószág sem az volt aminek gondoltam, így egy tintagomba és egy Conocybe maradvány halmazt vizslattam…. Erre a kis „apró” malőrre akkor Podaxis hívta fel a figyelmemet:
Azóta űzöm a Pusztai álkérészgombát (ma már Kérész haranggombát). Az utóbbi három hétben a termőhelyet (a debreceni villamos nyomvonal egy füvesített szakasza, ami munkába menet útba esik). A tavaly talált tintagombával az idén nem ütköztem. Igen korán kell kelni, ha el akarja kapni az ember ezeket a kurafikat, de szép lassan kezdtek előkerülni. Bár a tintagomba még nincs meg, de mivel találtam egy szép porcelánfehér jószágot, gondoltam leírom azt amit eddig láttam. Szóval végre sikerült belenézni a Kérész haranggombába - Conocybe deliquescens (Pusztai álkérészgomba ; Gastrocybe lateritia).
Egy másik conocybe fajt is sikerült begyűjteni, szerintem a Tejfehér haranggomba - Conocybe albipes (Fehér szemétgomba; Conocybe lactea).
Az elmúlt hetekben három alkalommal is találtam egy szép porcelánfehér, elfolyósodó gombácskát is. Eleinte azt gondoltam valami albínó Conocybe. A furcsa az volt vele kapcsolatosan, hogy igen rövid idő alatt a kalapja teljesen elfolyósodott (az utolsó példányt amit meg tudtam mikrózni egy jégakkuval bélelt dobozban vittem magammal).
A következőket tudom elmondani róla:
Az egész termőtest szép porcelánfehér. A kalap nagyon vékony húsú, elfolyósodó, kissé besárgult masszává változik. A kalap kupak/harang formájú, mely kb. 1,5-2 cm magas, 1-1,5 cm széles. A tönk szintén porcelánfehér, gyenge, én csak a kalap súlya alatt megrogyott állapotúakat láttam. Hosszuk 7-10 cm. A tönk nem folyósodott el. Az egész gomba viszkózus. A tönk az alján kicsit kiszélesedik és törmelék tapad rá, mintha kicsit „szőrszerű” lenne a felülete. Sajna elfelejtettem megkóstolni, szagát frissen nem éreztem.
A spórák átlagos mérete 12´8,7 µm (11,1-13,8 ´ 8,19,5 ), csirapórust nem véltem felfedezni. A bazidiumok amiket láttam négy spórásak, méretük 26,1-28,6 ´ 11,3-14,3 µm, a sterigma 3,8-4,7 µm-nek adódott. A kalapot vizslatva változatos méretű lopótok szerű cisztidiák képviseltették magukat, 30-50 ´ 9-18 µm. Sajnos a tönk alaposabb vizsgálatára már nem volt időm. Azóta meg nem került még elő.
Arra jutottam, hogy ez az elfolyósodó, porcelánfehér viszkózus termőtestű gomba lehet hogy a 2004-ben leírt Conocybe romagnesii. Ha a feltételezésem beigazolódik, akkor lehet, hogy a Debreceni jószágok az elsők hazai pályán. Nem tudom biztosan, majd a hozzáértők elmondják véleményüket.
artam kiszedni, hog
y metszetet és lemezeket fotózzak, had nőjenek.
