Ezek az igények tiszteletre méltók, csak azt hiszem, meglehetősen kevesen óhajtják. Én nem hiszem, hogy az IHO az olvasói attitűdöket jelentősen meg tudná változtatni az idegen név (magyar név) helyett a magyar név (idegen név) formula használatával.
Vagyis magam nem egy fennköltnek bemutatott cél, hanem az érthetőség érdekében fogalmaznék egy ilyesféle írásban.
Fiktív (vagyis nem idézett) példák magamtól: Marosvásárhely (Târgu Mureș), de Rijeka (Fiume*)., Röviden írva: Bécs, Párizs, Drezda, Lipcse, de Graz, Padova, Torino, Basel.
A megerőszakoltan magyar(kodó) írásmód helyett a meghonosodott a természetes. Nem azért, mert az IHO bizonyos szerzői így, a másikak meg úgy írják, hanem mert van egy köznyelv, ahol a szereplők összességének érthető (vagy nem zavaró) módon kell eljuttatni az olvasnivalót.
Összességében: nekem az a természetes, ha együtt van a magyar és a könnyen kereshető idegen név. A sorrendet pedig rábízom a szerző ízlésére.
*Fiume külön érdekes: nem kell hozzá nyelvészprofesszornak lenni, hogy rájöjjünk, magyar neve e városnak sosem volt. Magyar területként ("hódításként?") a legnagyobb náció után az olasz nevét használtuk, természetes módon. 60 éve viszont úgy fordult, hogy már a délszlávok (főleg horvátok) voltak a legtöbben, így az sem fura, hogy Rijekának mondjuk.
Nagyjából ezzel egyet is értek, mert valóban vannak olyan kis települések, amiknek a magyar neve csak az idegen lefordítása (átalakítása) volt, de az inkriminált cikkben szereplő pont nem ez a típus volt. Az is igaz, hogy ha különböző korú régi térképeket nézel meg, sokszor ugyanaz a település másképpen szerepel, bizonyára ilyen Árvanádasd is.
Az, hogy Sopron környékén nem tudnak Sopronkeresztúrról - hát ez pont annak az eredménye, hogy nem használtuk következetesen a magyar neveket. Ennek ékes példája, hogy Erdélyben csak a környező települések magyar neveit tudták a kinti magyarok, a távolabbiakét nem, mert a hivatalos dokumentumokban, térképeken, médiában lényegében csak a román névvel találkoztak.
A magam részéről egyetemista korom környékén csináltam meg, hogy a kint (is csak ritkán) kapható Románia autóatlaszba egy régi térkép (és egy 0,1-es csőtoll) segítségével beleírtam a magyar neveket (Na, nem is mutogattam Ceausescu határőreinek, mert ott helyben agyon is lőttek volna...) Bármerre jártunk, tudtam követni hol vagyunk, de tudtam a magyar neveket is. Ennek köszönhetően nagyon sok helyiség régi nevét sikerült megtanulnom.
Pont a fentiek miatt kellene, hogy mindig először magyarul jelenjen meg a helyiségnév, majd utána zárójelben a külföldi - a beazonosíthatóság miatt. És akkor előbb-utóbb sokmindenkiben tudatosul, hogy Sopronkövedet ma Deutschkreutz-nak hívják.
(Mint ahogy a németeknek is Székesfehérvár Stuhlweisenburg, Pécs meg Fünfkirchen marad, pedig az sohasem volt német.)
És a konkrét ügyben: természetesen a 'Nagybecskerek (Zrenjanin)' forma a helyes.
[Csendben azért csak meg kell jegyeznem, hogy nekem túlzott érzékenységek tűnik komolyan kiakadni azon, hogy A (B) formula helyett B (A) jelenik meg. Itt pedig ez már másodszor téma. Szóval a fenekemet a földbe verném, ha csak ilyen hibáink lennének.]
Alapvetően én is úgy gondolom (és ilyen irányba próbálom terelgetni a szerkesztőséget), hogy elsődlegesen a magyar földrajzi neveket kell használni, az idegen név pedig egyszer és zárójelben jelenítendő meg, minden olyan esetben, ahol a magyar név valamennyire is használatos, elterjedt, érthető a magyar olvasónak.
De sajnos nem lehet éles határt húzni, az olyan álláspont, hogy "mindig" a magyar név használandó csak tájékozatlanságból vagy szélsőségességből származhat. Nem lenne helyes például Leventevárt, Alamócot, Berént írni elsődlegesként, hogy csak kedvenc országomat vegyem elő. De a legszűkebben vett történelmi Magyarországon is még a hivatalosságban is sokszor feledésbe mentek az eredeti magyar nevek a szinte tisztán nemmagyar területeken, és a 20. század elején már a magyar helyesírás szerint írt, esetleg kiejtéssegítő magánhangzóval bővített, de idegen eredetű név volt a hivatalos. Burgenlandból is lehetne példákat hozni, de az én kedvencem Árvanádasd (gyönyörű szó!), amely Trsztena lett magyarul.
Amikor még az Indexnél dolgoztam, szembesültem azzal, hogy a horvát, dalmáciai városok számomra teljesen ismert neveit nem tudja hova tenni az átlagolvasó, ha azok a nyári üdülés helyszíneként jelennek meg, sőt, követelik a horvát neveket. (Tengerfehérvár, Zára, Spalato, de még Fiume esetében is.) Lehet, hogy mondjuk a történelemről szóló cikknél nem lett volna ilyen probléma. De például Sopron környékén is hiába beszéltem Sopronkeresztúrról, nem értették a helyiek.
Ez is egy városi legenda, amit a felszínes emberek szívesen terjesztenek. Nemrég valaki kinyomozta. Összesen annyi alapja volt, hogy valamelyik magyar szereplő (talán Luszejla Szantus [remélem tetszik a magyaros írás!] magyar hangja) haknizott egy dunántúli elmeszociális otthonban, ahol egy vélhetően mentálisan nem teljesen ép nénike némi aprót gyűrt a kezébe azzal, hogy Isaura felszabadítására lesz. De a kávépénzhez került.
Nem mellesleg én szavaztam elsőként hmsoftra és jó magyar szokás szerint bízom abban, hogy ezt nem felejti és meghálálja bizalmamat, ha majd a húsosfazék közelébe kerül:))
Összegzésképpen: a feltett kérdésemre egy csomó dolgot (amit minősíteni nem kívánok) összeírtál, aminek semmi értelme igazából nem volt, de konkrétan sem egy egyértelmű "igen"-t, vagy egy "nem"-et nem voltál képes/nem akartál leírni valamilyen számomra ismeretlen okból.
Viszont én pl remekül szórakoztam rajta, tehát egy szavazat a részemről hmsoft-é:-))))
Te hmsoft, van egy olyan sanda gyanúm, hogy valamit félreértesz. Ez a "szavazás" nem azért indult, hogy Te bármit csinálj, vagy ne csinálj... És nem is arról indult, hogy az "IHO ezentúl minden településnevet magyar átiratban közöljön"... Csak egy egyszerű kérés lett volna, ami - saját bevallásod szerint - Téged sem zavar. Szóval ennyi.
Bizonyára korodnál fogva nem emlékezhetsz, hogy volt a '80-as évek közepén egy szappanopera "Rabszolgasors" címmel. A történet egy fiatal rabszolgalányról szólt, aki rendes, aranyos lány volt, de a randa földbirtokos természetesen magáénak akarta volna tudni teljes egészében. Eddig nincs a dologban semmi különös. Na, ami viszont a szomorú: voltak olyanok Magyaorországon, akik elkezdtek gyűjteni szegény kis Isaura felszabadítására...
Már ne haragudj, de amit a 633-as hsz-nál írtál, az tömény mellébeszélés. Akkor egy kicsit részletesebben kifejtem.
Bizonyosan meghatározó mennyiségben vettek részt kínaiak a szerb megszállás alatt. Ez tény szerinted?
Hódít: hatalma, befolyása alá hajt, megszerez. (Magyar értelmező késziszótár) - Ez tény. A Délvidék 1918-19-ig magyar terület volt. Utána a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé. Ha tetszik, ha nem, a szerbek, horvátok meghódították. (Nem francia, angol, kínai hadsereg vonult be, hanem szerb és horvát.) Ez is tény.
"a világtörténelem egyik legsikeresebb és legidőtállóbb vállalkozása volt az "EU 1.0." szétdarabolása és darabokban tartása a konkurens hatalmi csoportosulás részéről" Olyannyira, hogy ez is hozzájárult egy újabb világégés kialakulásához. Ez is tény, hiába próbálsz élcelődni.
"közép-európai plebs egy igen jelentős része azóta is ezt a gumicsontot rágja, ahelyett, hogy a saját boldogulásával, felemelkedésével foglalkozna" Lehet, hogy Neked egy szál rokonod sem élt az elcsatolt területeken, vagy ha élt is, akkor sem volt velük élő kapcsolatod, egyébiránt meg sohasem foglalkoztatott Téged az, hogy a Veled egy nemzetiséghez tartozókkal mi és hogyan történik a határon túl. (Ez is tény.) Te csak a saját boldogulásoddal foglalkoztál. Ehhez az állásponthoz gratulálálok. De hidd el, sokan vagyunk, akiknek vannak/voltak ott rokonaik, figyelemmel kísértük/kísérjük a kinti magyarok sorsát. És ehhez hozzátartozik, hogy a magyar neveket magyarul szeretjük írni, olvasni. (Talán ismerős az idézet, hogy nem csak kenyérrel él az ember.)
Mélymagyar... Tudod mit? Ha az a kritériuma a mélymagyarnak, hogy ha már ez lett az anyanyelvem, és ezen a nyelven szeretem használni a szavakat, földrajzi elnevezéseket, akkor vállalom ezt a címet. És ezen a nyelven szeretem először olvasni az idegen megfelelőjűeket is, aztán tőlem ott lehet az idegen nyelven is zárójelben.
"De már egy Árva (Orava :) ) vármegyei település esetében, amelynek a magyar nevéről lesír, hogy az illető hosszú percekig görnyedt a térkép felett, mire összeizzadt valami magyaros hangzású nevet ... hááát..." Nagybecskereken 1910-ben több magyar lakos volt, mit szerb. Ma is jelentős, 15%-nyi magyarság él ott. Ez tény. Nem azonos kategória egy mindig szlovák többségű területtel. Ez is tény.
Ha a helységneveket annak alapján írjátok magyar, vagy idegen nyelven, hogy kik, mennyi ideig lakták (nem pedig konzekvensen a magyar nevükön), akkor kérem, hogy a továbbiakban Wien-t írjatok (zárójelben jöhet a "Bécs" is), mert utoljára Mátyás király vette be Bécsnek (bocsánat - Wiennek) büszke várát. Párizst se így írjátok, és mondjátok, hanem tessék használni a Paris (Párizs) szöveget, és Pári-nak ejteni! Ez ugyan nem tény, csak tessék konzekvensnek lenni minden tekintetben, minden nyelvvel kapcsolatban!
Összegzésképpen: a feltett kérdésemre egy csomó dolgot (amit minősíteni nem kívánok) összeírtál, aminek semmi értelme igazából nem volt, de konkrétan sem egy egyértelmű "igen"-t, vagy egy "nem"-et nem voltál képes/nem akartál leírni valamilyen számomra ismeretlen okból.
Remélem, hogy egyértelműen, világosan fogalmaztam, és sikerült megértetnem, mire is gondoltam korábban.
Gyerekek, ennyi szavazat még marha kevés ahhoz, hogy politikai karriert kezdjek, és a választási ígéreteim sorába, a politicalmegabullshitgenerator.com standard választási ígéretei (ezt növeljük, azt csökkentjük) mellett, felvegyem az
...és elrendelem, hogy az IHO ezentúl minden településnevet magyar átiratban közöljön
Beluga: nem tudom milyen értelmező kéziszótárt használtok, de én még soha nem hallottam senkit, hogy a belugára azt mondta volna, hogy északi fehér bálna, ez persze nem is csoda, hiszen a beluga az narválféle, azaz nagyon nem bálna, a magyar neve pedig fehér delfin.
(lehet angol szótárt használtok, hiszen az angol neve valóban whale, azaz bálna. De az angol tengerészek nem Linnét olvasgattak a fedélzeten)
A tényeket mellébeszélésként értelmezni illetve nem elfogadni szíved joga. Ami pedig a koncepciót illeti: amikor én elolvastam a cikket, egyáltalán nem zavart, hogy mi van zárójelben és mi nincs. Be tudtam azonosítani az egyes településeket? Be. Ez a lényeg.
Üdv! Nem tudom, közületek ki olvasta a "Álhírt cáfol a BKK" című cikket, de a benne található (ál)hírportálon olyan baromságokat írnak, hogy nehéz elhinnem, hogy azokat bárki valósnak titulálja. Ilyen például az útsó mondat azon az oldalon:
"A felháborodást tetézi, hogy bizonyos források szerint a BKK még 2012-ben betiltja, és büntetni fogja a várakozást a megállókban."
