Engedtessék meg pár észrevételem. Kivételesen én védenék meg egy KW utánzást tételesen, amire még nem volt példa:
Méltatások:
1.- Szokatlanul igényes és ötletes a megvalósítás.
2.- Érezni, hogy a KW idea ott mozog emberünkben. Érdekes módon, minden másolósdi ellenére ez igen ritka.
3.- A szám nem merül ki csak a KW-i formalizmus átvételével és ennek jelentőségét kell hangsúlyozni minden hasonló esetben. Önálló, nem KW-i motívumok is szerepelnek a számban, amik nem elég jók, viszont annyira ízléses az arányuk a KW-től átvett motívumokkal, hogy az elegy megbocsájtható.
4.- Nem sulykol lejáratott és olcsó énekeffekteket, mivel tudja, hogy az ének a legfontosabb és a KW szintjét nem lehet elérni ebben. E téren visszafogott.
Elmarasztalások:
1.- Sok hangszín önmagában közönséges, és/vagy lejáratott.
2.- A csattanómaszlagból már elegünk van, mint a KW legpregnánsabb védjegyéből.
3.- Közhelyes szövegvilág.
4.- Akadozó, ami mostanában átvett glitch, noise, chiptune, stb. divat. A KW gyakran megakasztott, de mindig feltartóztathatatlan folyam szerű.
5.- Végső soron a 2. szakaszban megjelenő KW motívumok egyenlítik ki a mérleget, különben üres lenne.
6.- Elfelejti, hogy a KW világ elsősorban érzelmi, sőt, gyakran romantikus ráhatás és nem technikai bemutató. Ilyen értelemben e felvétel öncélú marad.
+1 pont: Emberünk mindenhez nagy szakértelemmel áll és, amit átmos magán az gyakran magas nívó. Igaz, ehhez kell neki egy határozott ösztönzés (S. Coconut).
Összességében kellemes, de sem nem elég mély, sem nem olyan precíz techno-idealizmusában, mint, amit megcélzott (aminek csúcsa, mondanom sem kell, hogy eleve a KW).
Én minden lelkesedésem mellett vigyáznék a "zseniális" szócskával. Már csak azért is, mert minden helyen és időben elhangzik az. Ezek szerint ennyi lángelme van közöttünk.... Akkor én miért nem találkozom velük? Pedig minden vágyam.
