Keresés

Tegnap a bakonyi TT miatt voltam edzegetni a Pilisbe es olyan kellemes volt, hogy gondoltam megosztom veletek!
Delutan 5kor indultam el otthonrol ami zugloban van. Szepen kitekertem az Északi összekötőhídhoz, aztan a Romai parton vegig meg a gaton es utana csatlakoztam be a bico utra. A tempom addig olyan 28-31 km/h kozott ment. Koszonhetoen ez a slick gumiknak is! Ezeket meg a Csekenel vettem Csepelen es 800 ft volt darabja... Az utfogasa fantastic, a fekezhetosege viszont joval gyengebb mint a WTB Velociraptorome... Terepen ha nem kulimaszos remekul megy es szerintem aszfalton meg legalabb 3-4 km/h tobbletet jelent ha nem tobbet.
Nos Szentendrerol pedig elkezdodott a maszoka Pilisszentlaszlo fele. Mivel ez a kellemes 9 fokozatu rencerem van mar nagyon ecceru volt jo fokozatot talalnom a tekersehez ezert magamhoz kepest is konnyen felertem. Utana a nagy szaguldozas kovetkezett Lepence fele. A max sebesseg most 63 km/h lett! :-)))
Lepencetol pedig a 11-esen visza Szentendrere onnan meg szintem az Eszaki hidon keresztul haza.
A tav vegul is 97 km lett a komputer szerint es 4 ora 3perc alatt! Az atlag sebesseg meg 24 km/h.

Sikerult egy kamionnal valo talalkozast is megusznom bar a sofor igen csunyakat mondott....

Ez a kis tura azert megmutatta, hogy lehet munka utan is tekereszni ijen tavokat...

Pápá: Vil

Tari

Az en szemuvegemet a Rudy Project csinalta. Van egy belso kerete, amibe max 4 dioptriaig lehet lencset tenni, es van egy kulso amibe a cserelheto szel, Nap, rovarok ... ellen vedo lencse kerul.
Az ara 20.000 korul van.

Megtekintheto rajtam, mondjuk 5-en. (De azt nem tudom, hogy vegig birom-e tekerni azt a 45 km-t nyugdijas csiga tempoban.)

Egyebkent legalabb 10 ceg gyart bicajozashoz dioptrias szemuveget. 1-2 honapja a nemet Mountain Bike Magazin eppen ezeket tesztelte.
(Az mas kerdes, hogy Magyarorszagon a valasztek
kozelit a nullahoz)

Tari

A bringám pedig sárga-kék Alu Mistral.

Tari

tari2,
nem Téged láttalak kedden délután 6 körül a Margit-hídnál? Amennyiben nem Merida bicajod van, akkor nem Te voltál... :)

Na ha senki többet, akkor mára elég volt és megyek aludni. Voltam a budakeszi vadasparkban sétálni és nagyon szép volt.

remélem holnap termékenyebbek lesztek,

jó éjt mindenkinek

Papa

Lehet, hogy a Jókai téren is van valami leértékelés, mert ugye megyünk ki a nyárból, de nem biztos...

Egyébként a jogtár cd-n van, tehát ez itten a copy-paste volt. :) Többet nem rakok ide, és megtanulni sem kell (Zsuzsa azért belekérdezek holnap :))).

Csak gondolkodjunk, hogy akarunk-e valami komolyabbat magunkból.

Papa

(Ja, és ha nem lenne sorszám, hogy segítenénk a lexebb pólónkon, ollóval?)

A VBB az mi? Most jutott eszembe, hogy az egyesület nem? Tudnál erről regélni egy kicsit?
Persze ez is most jutott eszembe, amikor már ideraktam ezt a sok rizset :)

Papa

************************
8. Az egyesület és a köztestület
61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
Az egyesülési jog - tartalmát tekintve - olyan szabadságjog, amelynek alapján - az alkotmányos rend tiszteletben tartásával - politikai, érdekképviseleti, kulturális és egyéb célok érdekében szervezett közösségek hozhatók létre és működtethetők.
Az egyesülési jog alapvető jellegzetessége az önkéntesség, az önkormányzati elven alapuló működés, a közös cél, a nyilvántartott tagság és a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység. Amennyiben bármelyik fenti ismérv hiányzik, az a szervezet nem tekinthető egyesületnek, így a nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor.
Magáról az egyesülési jogról az 1989. évi II. törvény rendelkezik. Ez a törvény alapvető elidegeníthetetlen jogként biztosítja az egyesülési jog gyakorlását, s átfogóan szabályozza az egyesülési jogot. A törvény rendelkezik az egyesülési jog gyakorlásának a módjáról, a törvényes korlátairól és szabályozza az egyesület nyilvántartásba vételének feltételeit is.
Az önkéntesség elve alapján azt mondja ki, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak a zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezetet, illetve közösséget hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen (1989. évi II. törvény 1. §). Az egyesület önkormányzata pedig lényegében azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik bele a belső vitákba csak akkor, ha az egyesület, vagy valamelyik szervének a határozata törvénysértő. Az önkormányzati elv szem előtt tartását jelenti az is, hogy az egyesülési jogról rendelkező törvény csak azokat a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza, amelyek az önkormányzati elven alapuló, demokratikus működés garanciáit jelentik.
A törvény az egyesület tagjainak csak az egyesülési jogból és a szervezeti tagságból fakadó legalapvetőbb jogait és kötelezettségeit rögzíti, és az alapszabály létrehozásáról csak olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a jogi személlyé váláshoz mindenképpen szükségesek. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróságnak az az eseti döntése, amelyben úgy rendelkezik hogy a társadalmi szervezet alapszabályára nem alkalmazhatók a polgári jogi szerződésre vonatkozó szabályok (BH1993. 644.).
A fentiekből következően az a rendelkezés is egyértelmű, amely szerint az egyesület tagja csak az alapszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésére köteles (BH1995. 672.).
Az 1989. évi II. törvény hatálybalépését (1989. I. 24.) követően gyűjtőkategóriaként jelenik meg a társadalmi szervezet elnevezés (szakszervezet, érdekképviseleti szervezet és az egyesület), ily módon az egyesület beolvadt a társadalmi szervezetek fogalmi körébe.
A Ptk.-ban azonban a fő kategória továbbra is az egyesület, amelynek meghatározása azonos az 1989. évi II. törvényben szabályozott társadalmi szervezet fogalmával [1989. évi II. törvény 3. § (1)]. A Ptk.-nak a társadalmi szervezetekre vonatkozó korábbi szabályait (Ptk. 57-58. §-ait 1989. I. 24-től, a Ptk. 59. §-át 1985. I. 1-jétől) hatályon kívül helyezték, csupán egy utolsó szabály maradt meg, amely szerint az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a társadalmi szervezetekre (Ptk. 60. §). A törvénynek az egyesületre vonatkozó szabályozása ugyanakkor lerövidült az egyesület alapszabályáról, az ex nunc - nem visszamenő hatályú - bejegyzésről, a vagyoni felelősségről és az egyesület megszűnéséről rendelkezett (Ptk. 58-59. §).
Az 1993. évi XCII. törvény, amely [40. § (2) bekezdése szerint] 1994. január 1-jén lépett hatályba, módosította a Polgári Törvénykönyvet. Az egyesületek vonatkozásában a módosítást az addig hatályos szabályozás félreérthetősége indokolta. (a Ptk. 58. §-ának (2) bekezdése ugyanis a módosítást megelőzően úgy rendelkezett, hogy az egyesület a nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé). A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint ez arra a következtetésre adhatott alapot, hogy létrejöhet egyesület nyilvántartásba vétel - az egyesület jogszerűségének elismerése - nélkül is, vagyis, hogy létezhetnek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületek is.
A törvényi módosítás eredményeként most már a Ptk. 62. § (2) bekezdése kimondja, hogy az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
Az 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése a társadalmi szervezet vonatkozásában rendelkezett hasonlóképpen. A törvénymódosítás óta hatályos rendelkezés értelmében a társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
A fentiek szerint tehát a társadalmi szervezetek létrejöttének a feltétele a nyilvántartásba vétel, azaz társadalmi szervezetről csak akkor beszélhetünk, ha a megalakulást követően sor került a nyilvántartásba vételére; ennek hiányában a társadalmi szervezet nem működhet. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy jogi személyiségét is a nyilvántartásba vétellel nyeri el.
A társadalmi szervezetek egyik legfőbb jellegzetessége, amely egyben megkülönbözteti más jogi személytől (így különösen a gazdasági társaságoktól), a nonprofit jelleg. Ennek kifejezésére került sor a törvénymódosításkor annak kimondására, hogy egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alakítható. Ez a rendelkezés egyébként az 1989. évi II. törvény 2. § (3) bekezdésében már szerepelt, a módosítás a két törvény összhangja érdekében történt.
A harmadik, 1994. január 1-jén hatályba lépett változás az egyesület és a társadalmi szervezet viszonyának a rendezésére szolgált. A módosítás előtt a Ptk. 60. §-a úgy rendelkezett, hogy a társadalmi szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ebből - mint ahogy a gyakorlatban felmerülő problémák is jelzik - úgy tűnt, hogy az egyesület és a társadalmi szervezet két különböző típusú jogi személy. A polgári jog azonban az egyesülés alkotmányos jogának gyakorlása útján létrejött, tagsággal, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetekre mint egyesületekre tekint. Amit a közjog társadalmi szervezetként ismer, azt a magánjog egyesületnek nevezi. Ilyen megfontolások alapján állapította meg a módosító jogszabály a Ptk. 64. §-ának jelenleg is hatályos új szövegét.
Felmerül azonban az a kérdés, hogy indokolt-e ilyen megkülönböztetés az elnevezésekben, s nem lett volna jobb megoldás mind a Ptk.-ban mind az 1989. évi II. törvényben egységes elnevezést alkalmazni, akár az 1989. évi II. törvény erre vonatkozó módosításával is. Az 1989. évi II. törvény tehát a jövőben is gyűjtőkategóriaként használja a társadalmi szervezet elnevezést, amely magába foglalja az egyesülést is.
Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szervét megválassza [1989. évi II. törvény 3. § (4)]. Ezeknek a szervezeti feltételeknek a teljesítését az alakuló egyesületnek igazolni kell. A bíróságnak az egyesület nyilvántartásba vételi eljárása során meg kell győződnie a feltételek megvalósulásáról.
Egyesületet magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre.
Az 1989. évi II. törvény 3. § (4) bekezdése az alapító tagok vonatkozásában a minimális létszámot állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy tíznél kevesebb alapító tag esetében az egyesület nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor. Az alapító tagoknak az alapításkor jelen kell lenniük, megbízás alapján alapító tagként nem lehet eljárni.
Az alapító tagok lehetnek csak magán vagy csak jogi személyek, de alapítható egyesület úgy is, hogy az alapítók között "vegyesen" magán és jogi személyek is vannak. Olyan eset is előfordulhat, hogy az egyesület alapító tagja olyan magánszemély, aki egyben egy másik alapító tagnak számító jogi személy képviselője. Ebben az esetben az alapító tagok létszámának a figyelembe vételénél külön kell számba venni a magánszemélyt és külön a jogi személyt is.
Az alapító tagok részvételét mindig igazolni kell úgy, hogy a jelenlétet a jegyzőkönyvben feltűntetik és részvételi jelenléti-ívet is készítenek. A jogi személy tagoknak a jogi személyiségét, a képviseletében eljárónak e jogosultságát vagy a képviseleti jog átruházását igazolnia kell (BH1991. 412.)
Társadalmi szervezetet nagykorúságot el nem ért fiatalok is létrehozhatnak (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 25 226/1992.). Az egyesülési jog gyakorlását ugyanis a törvény nem köti a nagykorúsághoz. A korlátozottan cselekvőképes fiatalkorúak az életkori sajátosságaiknak megfelelő egyesületeket hozhatnak létre oly módon, hogy az egyesület tevékenysége, és a mindennapi jogügyletekben való részvételének biztosítása érdekében az 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő ügyintéző és képviseleti szervet választanak tagjaik közül.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
Az egyesület alapszabályát az alapító tagoknak kell megállapítani. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem elég csak az alapszabály ismertetése, hanem azt a alapító tagoknak el kell fogadni (BH1990. 398.). Ezt a tényt az alakulás alkalmával készített jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell.
Az alapszabályban rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezetéről - ezek képezik az alapszabály minimális elemeit. Amennyiben az alapszabály elemeinek valamelyikéről nem, vagy nem megfelelően rendelkeznek az alapítók, az egyesület nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor. Így például a társadalmi szervezetet nem lehet nyilvántartásba venni, ha a szervezeti felépítése ellentmondásos, az alapszabályból nem derül ki, hogy mely szervet kell a szervezet legfelsőbb szervének tekinteni (BH1992. 277.).
Az egyesület esetében - úgy mint minden jogi személynél - a név választásánál a polgári jog általános szabályai az irányadóak (Ptk. 77. §).
Az egyesület nevének meghatározásának meg kell felelnie a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek is (KK 1. számú állásfoglalás II.). Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy csak az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet az egyesület nevében a jogi személyre utalni (BH1997. 204.). Ha az egyesület neve nem felel meg e követelményeknek, a bíróság az egyesületet nem veheti nyilvántartásba. Természetesen az egyesület nyilvántartásba vétele nem akadálya annak, hogy később bárki személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indítson az egyesület ellen és perben vitassa a névhasználat jogosságát.
Az alapszabály további kötelező eleme az egyesület céljának a meghatározása. Általános szabályként leszögezhetjük, hogy egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet a törvény nem tilt. Itt kell már előre kiemelni, hogy egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható [Ptk. 62. § (3)].
Az egyesület jellegéből következik, hogy annak tevékenységében egyszerre vannak jelen az eszmei és a vagyoni érdekek. Ezek az érdekek egymástól elválaszthatatlanok, mert az eszmei érdekek megfelelő gazdasági alap nélkül nem valósíthatók meg. Az egyesület tevékenységében azonban a gazdasági tevékenység nem lehet elsődleges, ezek csak az egyesület céljainak - kulturális, szociális stb. - a megvalósítását segíthetik elő.
Természetesen nem könnyű feladat annak az eldöntése, hogy ezek közül melyik az elsődleges tevékenység. Amennyiben az alapszabályból azt lehet megállapítani, hogy az egyesület vagyona elsődlegesen a gazdasági tevékenység eredményéből képződik és nem a tagok által fizetett tagdíjakból, illetve hozzájárulásaiból, akkor annak a nyilvántartásba vételét meg kell tagadni.
Ilyen célt jelent például, ha a társadalmi szervezet a szövetkezeti szakcsoport általános jogutódjaként kíván működni (BH1993. 289.). Részvények vásárlására és kezelésére irányuló tevékenység sem végezhető egyesületi keretek között (BH1993. 390.), mint ahogy a televíziós rendszer létrehozása és fenntartása is olyan gazdasági cél, ami társadalmi szervezeti keretek között nem gyakorolható (BH1995. 730.).
Az egyesület alapszabályában meg kell határozni az egyesület székhelyét. Ez a székhely lehet magánlakás, vagy valamilyen jogi személy címe - utóbbi esetben azonban csak akkor, ha az érdekelt szerv vezetője hozzájárult a címének az egyesület székhelyekénti jelöléséhez. Ennek hiányában a jelzett jogi személy címét nem lehet az egyesület székhelyének a bírósági nyilvántartásban feltüntetni.
A korábbi években problémaként merült fel, hogy mi a teendő akkor, ha a bejegyzett társadalmi szervezet, egyesület székhelye úgy változott meg, hogy a székhely egy másik bíróság illetékességének a területére került át. Ilyenkor a társadalmi szervezet székhelyének megváltozását az a bíróság vezeti át, amely a szervezetet nyilvántartásba vette; a székhely szerinti bírósághoz való áttételre nincs lehetőség, mint ahogy arra sem, hogy a nyilvántartást vezető megyei bíróság a társadalmi szervezetet törölje saját nyilvántartásából amiatt, mert annak székhelye megváltozott. A székhelyváltozásról az új székhely szerinti bíróságot sem szükséges értesíteni (BH1992. 607.).
Az egyesület alapszabályának kötelező eleme a szervezetről való rendelkezés. Ebben a tekintetben a jogszabály csak azokat a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza, amelyek az önkormányzati elven alapuló demokratikus működés garanciáit jelentik. Mindezeken felül az egyesület nagyságához, kiterjedtségéhez és tevékenységéhez viszonyítva saját maga alakítja ki a szervezeti felépítését.
Minimális feltételként az egyesületnek legfelsőbb szervvel, ügyintéző és képviseleti szervvel kell rendelkezni, és meg kell állapítania a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdéseket is. Alapvető elv az is, hogy az egyesület legfelsőbb szerve vagy az összes tag, vagy a tagok által közvetlenül, illetve közvetett úton választott testület lehet. A legfelsőbb szervet időnként, de legalább öt évenként össze kell hívni, úgyszintén ha azt a bíróság elrendelte, vagy a tagok egyharmada - vagy az alapszabályban megjelölt hányada - kezdeményezte.
A szervezeti felépítés nem megfelelő szabályozása nem csak működési problémákat idézhet elő, de sértheti az önkormányzati elven való működés elvét, és ezért a tagok érdekeinek a sérelmét idézheti elő.
Meg kell tagadni a bíróságnak a szervezet nyilvántartásba vételét, ha az alapszabályból nem állapítható meg a szervezeti felépítés, vagy az ellentmondásos és így nem derül ki, hogy mely szervet kell a szervezet legfelsőbb szervének tekinteni (BH1990. 159; BH1992. 277.).
Az alapszabály kötelező eleme a szervezet vagyonáról való rendelkezés is. Ez természetesen nem egy meghatározott vagyontömegről való rendelkezést jelent, elegendő a vagyon forrásainak a megjelölése. Így meg kell jelölni a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét. Az alapszabálynak a tagdíj havi, évi összegét, a fizetés módját nem feltétlenül kell tartalmazni, elegendő erről az alakuló közgyűlés határozata is.
A szervezet nyilvántartásba vételét - a működéséhez szükséges vagyon hiánya miatt - akkor kell megtagadni, ha az alapszabály a vagyoni feltételek biztosításáról, a vagyon forrásairól nem rendelkezik (BH1993. 324.).
A társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételének nem feltétele viszont, hogy induló vagyona az egyesület céljának megvalósítására elegendő legyen (Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 27 769/1996.).
Az alapító tagoknak az alapszabály ismeretében kell az ügyintéző és képviseleti szerveket megválasztani és a létszámot mindig meg kell határozni, mert ennek hiányában nem biztosítható a szervezet törvényes működése.
Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani [1989. évi II. törvény 11. § (3)]. Nem törvénysértő, ha a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének a megválasztása nem a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozik (BH1992. 427.).
Az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet szervezeti egységeinek - legfelsőbb szerv, ügyintéző-, képviseleti szerv - határozatképességéről is. Az ügyintéző és képviseleti szerv határozatának a törvényessége csak akkor bírálható el, ha az alapszabály rendelkezése alapján a testület határozatképessége, a szavazás rendjének betartása megállapítható (BH1992. 282.).
A fentiek eldöntése, illetve szabályozása a szervezet belső ügye. A demokratikus és az önkormányzati elven alapuló működési elvre figyelemmel azonban a tagok jogait sértené az a rendelkezés, amikor nem a többség döntésén alapulna a határozat.
A határozatképesség megállapításánál azt mindig ki kell emelni, hogy a szavazásnál a szavazásra jogosult tagoknak kell jelen lenniük az alapszabályban meghatározott mértékben.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közgyűlés határozatképességének a megállapításához minimálisan a tagok fele + 1 fő jelenléte szükséges. A határozatképtelenség miatt elnapolt és az ismételten összehívott közgyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezés - ami általában úgy szól, hogy a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes - pedig csak akkor fogadható el, ha a tagokat erről a rendelkezésről már az eredeti meghívóban előre tájékoztatták (BH1997. 204.).
Az alapszabálynak az egyesület képviseletéről is rendelkeznie kell. Az ügyintéző-, képviselő szerv - különösen akkor, ha az nagyobb létszámú - testületileg csak nehezen tudna eljárni bíróságok és hatóságok előtt. Mindez vonatkozik a polgári jogi szerződések megkötésére, a jognyilatkozatok megtételére és a bankszámla feletti rendelkezésre is. A képviseletet ezért úgy kell rendezni, hogy a képviseleti szerven belül személy szerint ki kell jelölni azt a személyt, aki a képviseletre jogosult, aki írásbeli kötelezettséget vállalhat, vagy a banknál aláírhat. A képviseleti, illetve az aláírási jog gyakorlása lehet önálló vagy a testület más tagjaival együtt végezhető.
A társadalmi szervezet képviselőjének a bírósági nyilvántartásban szereplő személyt kell tekinteni.
Az alapszabályban az ügyintéző, képviseleti szerven kívül az egyesületi tagok további feladatok ellátására szolgáló szerveket választhatnak meg. Ebben az esetben az egyes szervek hatáskörét és az egymáshoz való kapcsolatukat pontosan kell szabályozni.
Az 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdés határozza meg, hogy milyen feladatok tartoznak a legfelsőbb szerv hatáskörébe. Így ide tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának a kimondása, az évi költségvetés meghatározása, valamint döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.
A törvény által megjelölt kérdések közül az évi költségvetés megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának a megtárgyalását a legfelsőbb szerv helyett az alapszabály a szervezet más szervére is bízhatja. Ez azt jelenti, hogy a fenti két kérdésen felül a többi, egyrészt a törvény, másrészt pedig az alapszabály által a legfelsőbb szerv hatáskörébe utalt kérdésről csak a legfelsőbb szerv dönthet.
Az önkormányzati elv értelmében a legfelsőbb szerv jogosult az általa megválasztott képviseleti szervre ruházni az ügyintéző szerv megválasztását. Annak sincs akadálya, hogy az egyesület vezetőségének munkáját segítő apparátust hozzon létre a társadalmi szervezet. Nem törvénysértő a társadalmi szervezet alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint az elnököt az elnökség választja meg, ha egyébként a tagok választási és választhatósági jogát az alapszabály biztosítja (BH1992. 199.).
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.
Az egyesület jogi személyiségének az elnyeréséhez, és a működéséhez is a - minimális - vagyon elengedhetetlenül szükséges. A vagyon elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból és hozzájárulásokból képződik.
Az alapító tagoknak a vagyon meghatározásánál mindig figyelembe kell venni, hogy az egyesület működőképes legyen. A tagdíj összegének a megállapításánál esetleg figyelembe lehet venni, hogy az egyesületet magánszemélyek, vagy jogi személyek önkéntesen támogatják. A felajánlások és a hozzájárulások azonban nem tehetők kötelezővé. A tagdíj fizetés viszont a tag kötelessége az alapszabály rendelkezése folytán, s így az esetleg per útján is követelhető. A tagdíj összegének a megállapításánál figyelembe kell venni az egyesület célját, feladatait, és a tagok teljesítőképességét is, de a legfőbb szempont ebben a tekintetben az, hogy a vagyon elegendő legyen az egyesület működőképességének a biztosítására.
A törvény lehetővé teszi, hogy az egyesület gazdasági tevékenységet is folytasson, de elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására egyesületet nem lehet létrehozni. A társadalmi szervezet tehát elsődleges gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható. Ilyennek minősül a jövedelem és a vagyon szerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. A bíróságnak ebben a kérdésben mindig az egyesület célját és tevékenységét egymással egybevetve kell vizsgálni (KK. 1. számú állásfoglalás).
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § Az egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
A törvény garanciális okok miatt az egyesület legfelsőbb szervének a hatáskörébe utalja a szervezet megszűnésével kapcsolatos döntést. Ez közelebbről azt jelenti, hogy csak a legfelsőbb szerv mondhatja ki az egyesület feloszlását, más társadalmi szervvel való egyesülését. Ha a tagok az egyesület feloszlását mondják ki, akkor az jogutód nélkül szűnik meg. A más társadalmi szervezettel való egyesülés esetén megszűnnek az egyesülő szervezetek, de ugyanakkor létrejön egy új társadalmi szervezet. Egy már működő társadalmi szervezetbe való beolvadás pedig a beolvadó társadalmi szervezet megszűnésével jár.
Az egyesület legfelsőbb szervének a megszűnéssel kapcsolatos határozathozatalára is az alapszabály rendelkezése az irányadó.
Abban az esetben, ha az egyesület úgy szűnt meg, hogy a legfelsőbb szerv mondta ki a feloszlást, illetve az egyesülést, a képviselőnek a bíróságtól kérnie kell a szervezetnek a nyilvántartásból való törlését. A legfelsőbb szerv döntése nélkül, az egyesület elnökének puszta bejelentése alapján a bíróság a nyilvántartásból törlést nem rendelheti el (BH1993. 121.).
A társadalmi szervezet feloszlással való megszűnése esetén a törlés magánokirat alapján is kérhető, a magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha a bíróságnak alapos kételye merül fel annak valódisága felől (BH1995. 247.).
A fentiektől eltérő az eset, amikor a szervezet már legalább egy éve nem működik, vagy a tagjainak száma tartósan 10 fő alatt van. Ilyenkor a szervezet képviselője bejelentéssel élhet a társadalmi szervezet működése felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséghez. Az ügyészség a fenti feltételek meglétének igazolása után keresettel fordulhat a bírósághoz a szervezet megszűnésének megállapítása iránt. A perben azt a körülményt, hogy a szervezet már legalább egy éve nem működik, azzal lehet bizonyítani, hogy a legfelsőbb szervet nem hívták össze az alapszabályban megjelölt időközönként, a vezető szervek nem végzik el feladataikat, a szervezet az alapszabályban megjelölt célok megvalósítása érdekében nem fejt ki tevékenységet, és a tagok nem fizetnek tagdíjat.
Ezekben a perekben a szervezetek mint alperesek rendszerint elismerik a megszűnés megállapításának a feltételeit, sőt azt maguk is kérik, illetve igazolják.
Fontos azonban annak a kiemelése, hogy az egyesület megszűnésének a megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a működés törvényességének helyreállítására más lehetőség nincs (BH1997. 96.).
Ugyancsak az ügyészség keresete alapján a bíróság perben hoz határozatot a szervezet feloszlatásáról, ha annak a tevékenysége sérti az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében foglaltakat; bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg; illetve mások jogainak és szabadságának a sérelmével jár.
Az 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása a felszámoló feladata.
Amikor a bíróság peres eljárásban dönt a társadalmi szervezet megszűnéséről - feloszlatással, vagy megszűnésének megállapításával - és a szervezet sem az alapszabályban, sem pedig a legfelsőbb szervének a határozatával nem döntött korábban a vagyon felhasználásáról, a szervezet vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. Ez utóbbi esetben a vagyon felhasználásának a módját nyilvánosságra kell hozni.
Abban az esetben, ha a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve nem jelöl ki felszámolót, a bíróságnak a vagyon hovafordításáról szóló határozata csak a társadalmi szervezet ügyeinek rendezése (például ha gazdasági tevékenységet folytatott, a kötelezettségek teljesítése, követeléseinek behajtása stb.) és a hitelezők kielégítése után hajtható végre. Ezért elkerülhetetlen, hogy végül is a bíróság jelöljön ki - a vagyonról szóló rendelkezéssel összefüggésben - valakit mindezek végrehajtására.
64. § Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.
A § utaló szabálya folytán a társadalmi szervezetekre megfelelően irányadóak a Ptk. 61-63. §-ában szabályozottak.
***************************

A sport a Magyar Állam által deklarált Kultúrális tevékenység.
És most lehet törni a fejecskéket.

Papa

Sajna nem ígértem, csak azt, hogy megpróbálom. Átmenetileg csináld azt, hogy amikor lejön az ablak ahol választhatsz, hogy mennyit akarsz látni, ott válassz 500-at, akkor csak 20 körüli a linkek száma. Elolvasni meg úgyis csak a teteját kell. A Kerékpáros Topik 2.0-ból elhagyhatjuk a számot szerintem.

kicsit OFF
6. sportszervezet: alapvetően sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.
(1996. évi LXIV. törvény)

Na ez hosszú lesz:

1989. évi II. törvény
az egyesülési jogról
Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
KK 13. szám
A társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány birósági nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes.
(2) A párt munkahelyi szerveződésére, gazdálkodására (19. §), valamint megszűnésére [16. § (2) bekezdés e) pont, 20-21. §] külön törvény rendelkezései az irányadóak.
KK 1. szám
I. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Igazolni kell, hogy legalább 10 alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását, s vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemeinek a meglétét. Az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjainak nyilatkozniuk kell az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétéről és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától. A bíróságnak vizsgálnia kell a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megválasztásának a törvényességét, továbbá hogy a társadalmi szervezet a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e.
II. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének. A névkizárólagosság követelménye megvalósításának érdekében a bíróságnak indokolt esetben meg kell keresnie a Legfelsőbb Bíróságot.
III. Társadalmi szervezetet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani. Ez a cél megállapítható, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység s az ebből származó bevétel a meghatározó.
IV. A társadalmi szervezet szervezeti egysége nem önálló társadalmi szervezet, nyilvántartásba vételét a törvény nem teszi lehetővé.
V. A társadalmi szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két - már nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget.
VI. A nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó képviselő jogosultságát vizsgálni kell. Ennek érdekében - a képviselő személyének azonosíthatósága miatt - a társadalmi szervezet megválasztott ügyintéző és képviseleti szervének tagjai közül a képviselő nevét fel kell tüntetni. Az ügyintéző szerv tagjainak nevesítése a nyilvántartásba vételnek nem feltétele.
VII. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A társadalmi szervezet ellen az ügyész, illetve a társadalmi szervezet tagja által indított keresetek elbírálása a peres eljárás általános szabályai szerint történik, s e keresetek elbírálására a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.
VIII. Párt alapítása esetén vizsgálni kell a 10 alapító tag állampolgárságát is. A párt tisztségviselője sem lehet közügyektől eltiltott személy.
IX. Ha a már nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a jövőben pártként kíván működni, és ezt a bíróságnak bejelenti, a bíróság a párt nyilvántartásba vételéről nemperes eljárásban, soron kívül új végzést hoz.
4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
5. § Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.
II. Fejezet
A társadalmi szervezet alapszabálya
6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
BH2000. 36. II. A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. § c) pont].
BH2000. 36. I. Az egyesület közgyűlése határozatképességéhez a tagok több mint ötven százalékának a jelenléte szükséges [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek.].
7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja - az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül - nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
(2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.
III. Fejezet
A tagok jogai és kötelességei
8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint - társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(2) Párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. A párt magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai a párton belül jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkezhetnek.
9. § A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
BH2000. 36. II. A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. § c) pont].
10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.
IV. Fejezet
A társadalmi szervezet szervezeti rendje
11. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
(3) Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.
12. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfelsőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.
V. Fejezet
A társadalmi szervezetek szövetségei
13. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VI. Fejezet
A társadalmi szervezet felügyelete
14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15. § (1) A társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.
(4) Ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. §] indított perek a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
(3) A párt vonatkozásában a 16. § (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelő biztos csak a párt gazdálkodásának ellenőrzésére rendelhető ki.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
VII. Fejezet
A társadalmi szervezet gazdálkodása
18. § A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
(2) A társadalmi szervezet - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
VIII. Fejezet
A társadalmi szervezet megszűnése
20. § A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
21. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
22. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989. december 31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszűntnek kell tekinteni.
23. § Az e törvény hatálybalépése előtt külön jogszabály alapján létesített, illetőleg működő társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
24. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket - a politikai párt kivételével - meghatározza.
25. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvény 11. §-ának rendelkezései nem terjednek ki.
26. §
27. §
28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:
az egyesületekről szóló 1970. évi 35. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29. törvényerejű rendelet és az 1983. évi 27. törvényerejű rendelet;
a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a;
az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ának (4) bekezdése;
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-ának (2) bekezdésében a "...míg egyesületnél a felügyelő szerv hozzájárulására van szükség." szövegrész.

Na ennyit az egyesülési jogról.

Papa
bocsesz a hossz miatt

Hogy van ééé mit lengetni az attól függ, hogy a bioritmusom szerelmi görbéje milyen állapotban van, meg milyen a széljárás. Mert ha szembe fúj és ezerrel, akkor szerelmi görbe tető ide, vagy oda lengek rendesen (a biciklin;)).

Tari

Mi a baj az egyesülettel? (a Bt az felejtő, az gazdasági társulás, mi meg nem azok lennénk gondolom)

Papa keresi a cd jogtárat itthon :)