- a rézszulfát adja a legnagyobb rézterhelést a környezetre (Bordói lé NANO SC); közel kétszerese a másik kettőnek.
????
Szerintem nagyjából a legkisebbet, http://www.bordoilenanosc.hu/?q=bemutato , 1 kilójában összesen 64 gramm réz(ion) van a gyártó szerint, szemben mondjuk a rézoxiklorid 500 gramm/kilogrammjával... az adagja meg hasonló, a Boldói lé NANO-ból 40 ml/10 liter, a rézoxilkorid meg 30 gramm/10 liter... ha a számokat végigvoszed, azt kapod, hpgy a bordói lé NANO - ha igazak a gyári számok - kb ötöde(!!!!) - rézterhelést okoz, mint a rézoxiklorid 50 WP.
(250 gramm kristályos rézszulfátban összesen 64 gramm réz van)
Az esőállóság akkor érdekes, ha olyan idő van és pl. a szőlőt véded peronoszpóra ellen. Akkor megéri a Funguran, ha drágább is. (Amúgy a réztartalmúak közül a legtöbbet a Cuproxatot használom. Alma varasodás és őszibarack tafrina ellen.)
A bordói lé elég olcsó és ahogy írod, kényelmes a használata.
Próbáltam összehasonlítani a korábban említett háromféle rezes szert (rézszulfát, rézhidroxid, rézoxiklorid), de nem igazán jutottam dűlőre. Most megpróbálom összefoglalni, hogy mire jutottam (a teljesség igénye nélkül - és esetleges hibalehetőségekkel:-))
- a rézszulfát adja a legnagyobb rézterhelést a környezetre (Bordói lé NANO SC); közel kétszerese a másik kettőnek.
- a rézhidroxid adja a legnagyobb esőállóságot (Funguran-OH 50 WP)
- 10 literhez számolva a Funguran a legdrágább (persze itt zacskós kivitel, Rézoxikloridnál is - Bordói lé literes kiszerelés).
- a Bordói lé könnyebben kimérhető 10 litertől eltérő esetben (ha pl. 8 vagy 15 litert kell bekeverni). A zacskókkal pepecselni kell (bár van mérlegem) és mindig figyelni a maradék sorsát.
Almát, cseresznyét, kajszit még nem permeteztem meg - várom a lombhullást - csak az őszibarackokat. Bordói lét használtam 0,5%-os töménységben Silwettel.
Teljesen más 'tészta'! A silwet erősen fokozza a hatékonyságot. A fiatal zöld részek, gyenge gyümölcshéjak érzékenyek a rézre. Ezért ajánlanak csak 0,2 %-os töménységet és nedvesítőszer mentességet a tűzelhalás fertőzés idejében (!) a cuproxatból.
Lemosó permetezéskor viszont nincs fitotoxikus érzékenység, bátran mehet a nagyobb töménység és a Silwet is. (Persze spórolni lehet - bár szerintem nem érdemes.)
Én a rezes lemosó permetezéskor is használok nedvesítő szert. /Nem nonitot, hanem silwetet./ Úgy tapasztaltam, hogy jobban bejut mindenféle kis repedésbe a permetlé és ugy gondolom, hogy még a nem teljesen záródott rügypikkelyek alá is. Ráadásul még felfele is 'folyik', így sok olyan helyre bejut , ahonnan a nagyobb felületi feszültséggel rendelkező viz , nedvesítő szer nélküli permetlé lecseppen. (Persze nálam nem sok kell, nincs már olyan sok fám mint régebben. Azt a kevés költségtöbbletet meg kibirom.)
Lemosóba nem kell tapasásfokozó. Ahogy a neve is mutatja bő lével minden részét a fának.
Ha rovarok ellen akarsz védekezni, akkor olajos lemosót használj. Egyébként réz készítményeket. Kombinálhatod is, de csak külön kijuttatva, előbb rezes, majd olajos.
Nád az van a közvetlen szomszédságomban, és úgy van, ahogy írod, a nádhoz közeli gyümölcsfákon sokkal több a levéltetű, mint a távolabbiakon. Edddig nem tudtam, hogy miért. Köszönöm.
Semmi probléma. A rákkeltő hatás csak akkor probléma, ha belélegzed, megeszed. Orálisan ne használd! :-D
A méhekre veszélyes kitétel megint arra vonatkozik, ha virágzás időszakában használod. Ez az évnek csekély része. Ezen kívül mehet, ha a fa alatt nincs virágoskert...
Ha mégis meg szeretnél szabadulni a készleteidtől, a tavas fórumban ajánljad fel, még a kezed is megcsókolják érte, merthogy a halakra a jelenlegi állás és általános empirikus tapasztalat alapján ártalmatlan, a nádféléket meg imádja a levéltetű!
Chess "rákkeltő hatás korlátozott mértékig igazolt", "méhekre kifejezetten veszélyes"
És a fene egye meg, én bespeizoltam belőle, mikor ismerős dolgozott a gazdaboltban. Tavaszi virágzáskori használatra ajánlották, és a következő évben szóltak a méhveszélyessége miatt. Igy aztán ősszel használom, főleg a kerités melletti orgona és és egyéb sövénybokrokra, meg a termés leszedése után ha kell.
Lassan lemosózhatok egy-két fát már, ami ledobta a levelét és azon gondolkodtam, hogy mivel sok volt a levéltetű mindenen, van-e értelme a nevikénhez raknom cyperkillt, vagy ilyenkor az tök felesleges? Meg ilyenekhez, mint nevikén, bordóilé, vegesol eres kell-e rakni tapadásfokozót, pl. Nonitot?
Itt most a lemosó permetezésről beszélünk ahol a Chess-nek semmi jelentősége. A hasznos madarakról csak annyit hogy régebben egész télen etettem a madarakat és rendesen ideszoktak a kertembe. Van kb 80 tő csemegeszőlőm ami tele volt szőlővel és éretten nem tudtunk annyit leszedni hogy a családnak elég legyen, pedig már két éve nem is etetem ezeket a "hasznos" madarakat.
Bocs,ha belekontárkodom a permetezhetnékedbe,de mindig minden ellen kár permetezni,mert magaddal tolsz ki,pláne ha nem tartod be a várakozási időt.A madarakat és a hasznos bogarakat is beállíthatod a sorba,ha olyan szert használsz,ami nem pusztít mindent el,csak a kártevők szaporodását,anyagcseréjét gátolja.Ilyen a Chess,de biztos van ennél újabb szer,az okosak majd mondanak valami újabbat.Gombák is támadnak,de legveszélyesebb virágzáskor a monília a csonthéjasoknál,főleg,ha esős,hűvös idő van akkor,de az apró fertőzéseket a fák túl élik,ha jó a helyük meg ilyesmi.Nálunk egész jól beállt a kert,már permetezni sem szoktunk.
No most kipróbálom, hogy mit tanultam ebből a topicból. Ha téveszméket írnék, az nem a topic hibája, hanem az enyém. Lássuk!
A lemosó szerek hatóanyagában három lényeges alkotóelemet találhatok:
1. Réz (valamilyen formában) - ez nagyon sokféle gombabetegség ellen való, kivéve lisztharmat. Ilyen szer a Bordói lé (NEO SC, NANO SC): baktériumos betegségek, peronoszpóra, tűzelhalás, monília, varasodás, levélfodrosodás.
2. Kén (akár poliszulfid alakban), ez lisztharmat ellen való, de gyéríti a takácsatkát is (szőlőben). Ilyen a Nevikén, de abban ásványolaj is van (ld. 3. pontot)
3. Olajos szerek - ez rovarkártevők ellen használatos (megfulladnak tőle). Ilyen az Agrol Plusz.
Rezet sok növényre fogok szórni (és már szórtam), mert volt idén monilia, peronoszpóra, lyukacsosodás, tafrina.
Szőlőre Neviként (is) nyomtam, mert volt lisztharmat és takácsatka is.
Olajat (Agrol Plusz) a körtefákra nyomok, mert táncol még néhány levélbolha. De pl. meggy és cseresznyefákra nem nyomok olajat, mert azt a 6-8 tetves ágvéget szüret után lenyestem, más kártevő nem volt rajtuk.
A lényeg tehát az, hogy célirányosan támadok a kártevők és kórokozók ellen (ahogy azt itt mostanában is többen leírták:-)
más már nem volt, és az eladónak foglma sem volt róla mi mire jó. A neten olvasva meg mindent olvasok, hogy mi a jó lemosó permeteséznek, egymásnak totál ellentmodóakat álltalában.
A Basamid jó a gomba ellen - végső soron valami formalin-szerűséget fejleszt nedvesség hatására - szerintem keverhetted a hajdan volt Basudinnal, ami tényleg egy rovarölő talajfertőtlenítő volt
mandula és őszibarack fáimat évek óta támadják a levéltetük, a mandulákat idén meg valami bélrészbe petét rakó majd kikelő dög is kiirtotta teljesen.
Úgyhogy elhatároztam mostantól csinálok őszi lemosó permetesést. A fenti gondokra melyik a legjobb permetezőszer ?
Jah és milyen arányba kell higitani ezeket. Mert mindre ami a kezembe került, ilyenek vannak irva hogy 15l/hektár. Ami pont hogy semmit nem mond a higitási arányról, pláne kiskertbe.
-magról kelő egy- és kétszikű csírázó gyomnövények
Ezek szerint nem csak a rovarokat pusztítja el. Esetleg azt meg tudná írni vki, h kiszórás után mennyi idő múlva lehet fát ültetni a kezelt gödörbe/talajba ill., a leendő veteményeskert helyét most vagy tavasszal vetés előtt szórjam be ?
Mostanában jutott eszembe, hogy megnézzem, hogy az 1-1 db gyümölcsfa, amiket vettem, azok egyáltalán öntermékenyek-e, mivel csak egy-egy darab van belőlük. Tudom, jókor...
Elég kevés leírást találtam, de úgy vettem ki, hogy a magyar kajszi az öntermékeny. A meggyet már eleve olyannak vettem idén. Ezen kívül van egy Jonagold MM106, aminél azt írták, hogy részben öntermékeny. Az meg mit jelent?
