Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Sokan valamiért szeretik ostorozni magukat (meg főleg másokat). Jégkorszakok jöttek, jégkorszakok mentek az emberiség legkisebb hatása nélkül. A Velencei-tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott. Ez sem igazán írható az ember számlájára.
"Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben."
Csupán kifelejtettem a nevét, az a faj amit én csak "pusztai vargányának" becézgetek, mert szerintem annál semmivel sem kevésbé ízletes! Egyszerűen a nyárfa érdestinorúról van szó. Ebbe a fajba, itt a sívó homok közeli nyamvadt ( talajnak nevezett valamiben, beleszorult a természet minden keserve, élni akarása, hosszú napfényes késő tavaszi, főként nyári éjszakákon gyűjtött harmatcsillogása, szerényen mért csapadéka. De benne van a buckaközökben felejtett, s mára meghalt öreg fűzek tanúsága, a természet adta ismétlődő, mégis megunhatatlan alkonyatok, friss hajnalok, csikorgó telek és izzó nyarak; tanúim, társaim, emlékeim.
:-)
üdv, Abu Ramla
Holnap reggel a napfénnyel együtt indulunk; bízom benne, hogy a különböző nyűvek, lárvák még nem tettek nagy kárt a termésben!
Én nagyon örülök a ti "dömpingeteknek".Ilyen is ritkán adatik meg.Láttam S. fotóit,arra a fajra tippelek.Gondolom írtad volna,ha ez a csillagokra is vonatkozik.Szép nyárutót nektek és még sok kis kemény,ropogós találatot. Üdvözöllek:E.
Nincs azért olyan nagy probléma. Egy kicsit most megint(!) változik a természet rendje. Ahogy túléltük a jégkorszakokat, túléljük (adott generációk) a felmelegedés időszakait is. A legnagyobb gond az, hogy az ember nem tud (nem akar, nem törődik vele) vigyázni a környezetére. Persze az is igaz, hogy, ha egy pillanat alatt minden úgy történne, hogy nem károsítanánk környezetünket, akkor is sok-sok generáció kellene egy harmonikus egyensúly beállásához! Viszont még ott tartunk, hogy azt sem tudjuk hol a valamelyes egyensúly, nem beszélve a sokak által áhított Kánaánról!
Itt pl., a Homokhátságon gomba dömping van, igaz, gyakorlatilag csak egy faj, de az aztán adja szépen! Pedig a szárazság, a meleg (max. 39.5 C°) itt is durva, és jószerével még 'igazi' erdőt sem lehet találni!
Gyümölcsaszalón egy műanyag lapon hirtelen, de a hardcore "tintások" már a műanyag gyűjtődoboz fakkjaiba kis szilikagél zacsikat dobnak a termőtestek mellé. Hát nem pöfetegek, amikkel lehet tökörészni hónapokat....
Köszönöm,tekebábúkat nem tudtam megfigyelni ennél a jószágnál (ez ideig csak a Karcsú szemétgomba esetében sikerült) Ha még összefutok vele, természetesen próbálkozni fogok
Speciel ennél a jószágnál szerintem nehézkes a szárítmány készítése. A megfolyt beszáradt termőtest is jó? (bár az egy száraz paca lenne, meg a már szétfolyt "friss" kalapban is a sejtes alakok túlnyomó része lizált)
Eddig talán -6.9 C° volt az augusztusi minimum a Bükk-fennsík töbreiben/víznyelőiben. Persze ezek nem azok a helyek, ahol az ember a mindennapjait tölti; emellett azért cudar dolog a felszíni +2-5 C° is! :-)
Ma szaladtam még egy kört a háztájiban a hétvégi hőség előtt. A rozsdásodó rókagomba szintén előbújt, de a termőtestei kiszáradtak. A rózsáskalapú tinóruból kis túlzással ipari mennyiséget láttam. Úgy néz ki, hogy nálunk közönséges. A hamis céklatinóru sem adja alább, gyakorlatilag július eleje óta terem és szedhető, akár csak a nyárfa-érdestinóru. A nyári laskagomba a ráadás. Egy jó vegyes pörköltre való összejött. Ezzel szerintem vége a nyári gombák termőhullámainak erre az évre.
artam kiszedni, hog
y metszetet és lemezeket fotózzak, had nőjenek.
