"Annyit tennék hozzá, hogy van élet a kéken túl is."
Bizony, hogy van. Az első Országos Kéktúra bejárásom során erről természetesen nem akartam tudomást venni. 2007. márciusában a Cserehát és a Zemplén bejárása még hátra volt, az OKT-t n az utolsó lépéseket viszont csak 2007 augusztusában tettem meg. Ebben az időszakban szereztem be egy Pilisi Parkerdő Útjain füzetet, és szembesültem azzal, hogy van élet a kéken túl. 2007 és 2009 között egy lépés nem sok, annyit nem mentem a kéktúrá(ko)n, viszont jó pár egyéb túramozgalmat bejártam. Ha az emlékezetem nem csal, akkor ABC sorrendben az alábbiakat:
Börzsönyi Kéktúra, Dornyay Béla Emlékút, Encián Emlékek, Holló-kőtől Vörös-Kőig, Kalmár László Túramozgalom, Kodály Zoltán Emléktúra, Kós Károly Emléktúra, Közép-Dunántúli Piros, Mária Képek a Mátrában, Öreg Bakony Bakancsosa, Pest Megyei Piros, Pilisi Parkerdő Útjain (2x), Rákóczi Túra a Mátrában, Rómer Flóris Emlékút, Schelz Albert Emléktúra, Sissi Emlékutak, Vörösmarty Mihály Emléktúra
Ezek között vannak egynapos, és vannak több száz kilométeres gyaloglatok is. 2009-től, elsősorban egy szakosztály néhány tagjának, később már csak baráti társaságnak köszönhetően ismét prioritást élvezett az OKT. A második OKT-t 2011-ben fejeztem be. Néhány plusz impulzusnak köszönhetően ekkor fogalmazódott meg bennem véglegesen az RP-DDK és az AK teljesítésének a gondolata, kiegészítve egy újabb OKT bejárással. Itt élnem kell a lehetőséggel, hogy fejet hajtsak Visztula zsenialitása előtt a három kéktúra párhuzamos bejárása kapcsán. Az egyik hétvégén a Mátrában túrázok, a következőn a Kiskunságban, a harmadikon pedig a Belső-Somogyban. Hihetetlenül változatos tájak, más és más benyomások. Természetesen vannak még más túramozgalmak is, amelyeket be szeretnék járni, a teljesség igény nélkül: Cserehát Turistája, Rákóczi Túra a Zemplénben, Kohászok Útja, Dél-Dunántúli Piros.
Tovább megyek: igazat kell adnom Kovalik Andrásnak, aki néhány éve azt fogalmazta meg nekem, hogy a természetjárás egy gyönyörű, mezei virágokból álló csokor. A kéktúra az egyik, ha nem a legszebb éke, de azon kívül ott vannak az egyéb túramozgalmak, a teljesítménytúrák, a tájékozódási túrák, a magashegyi túrák, az alpinizmus, a sziklamászás, a vízitúrák, a kerékpártúrák és még számos egyéb műfaj is.
Hát éppen semmi sem tiltja, hogy többet is elkezdjen az ember bármelyik kékből, de valahogy ez nekem sosem jutott eszembe, pedig bőven volt olyan, hogy mást kísértem el egy szakaszra úgy, hogy az már nekem teljesített volt.
Azt is lehet kezelni, hogy télen nincs lehetőség igazán messzi szakaszokra eljutni, mert rövid a nappal. Ez simán megoldom úgy, hogy a távolikra a nyári időszámítás alatt megyek, télen meg maradok a közelebbi részeken. Az persze más kérdés, hogy pl. Békésből indulva egyszerűen nincs közeli szakasz, csak az AK-n.
Annyit tennék még hozzá, hogy van élet a kéken túl is!
Én elfogadom ha valaki csak a kéktúrát járja, de szerintem ezzel magát fosztja meg élményektől, információktól. Nem véletlen a 300 km körüli regionális piros túramozgalmak létrehozása hiszen olyan területeket kapcsolnak be a természetjárásba amit a kék nem érint.
Nekem a Mecsek közel van, sokszor túráztam ott, végigjártam a DDK az RP-DDK útvonalát a kéken, a DDP-t a piroson és amikor az idén a zöldet is megismertem rájüttem, hogy nem véletlenül hozták létre azt a Baranyai természetbarátok.
Minden mozgalom jó és hasznos, én az útvonalkövetőket jobban szeretem de érintőpontost is bevállalok és mindezt pont azért mert nincs mindig lehetőség kéktúrázni.
Az is az igazsághoz tartozik, hogy az egyik legszebb idei túrám semmiféle mozgalomhoz nem kötődött csak úgy mentem mert szép volt!
Elöljáróban: kéktúrázni lehet high-techben, vagy kötött pulcsiban. Ortodox, vagy unortodox módon. Egy, vagy több megkezdett füzettel. Végig futva, vagy napi 10 kilométerekkel. Természetesen nekem is van elképzelésem a kéktúrázás íratlan szabályairól. Önkritikusan meg kell jegyeznem, hogy egy-egy szempontból magam sem felelek meg ennek a kritériumrendszernek. Például túl sok az egynapos és minimális a többnapos túrám. Ha szerencsés vagyok, akkor ennek a "hiányosságnak" a kiváltó oka olyan hosszú ideig fennáll majd, hogy ez miatt nem tologathatom ki a kéktúrázás időpontját.
Csak néhány gondolat
"Egyébként maga a kékezés is csak pecséthajkurászás."
Ha te mondod ... Amennyiben szatirikusnak szántad, nem jött át, ha komolyan gondolod, sajnálom. Számomra a kéktúrázás annak teremtette meg a lehetőségét, hogy megismerjem a hazámat, a lakóit, de elsősorban saját magamat. Lehetőséget teremtett arra, hogy nyesegessem jellemem nagyszámú vadhajtását, és jobban vigyázzak arra a kevésre, ami értéket képvisel. Emlékszem arra a tíz évvel ezelőtti alakra, aki remegő térddel állt egy szombat reggelen a verebélyi cigánytelep szélén. Emlékszem arra az alakra, aki gyanakodva méregette kivétel nélkül a falusi kocsmák vendégeit. És arra az alakra is emlékszem, aki úgy érezte Galyatetőn, hogy belepusztul a Mátraverebély - Mátraháza szakasz teljesítésébe.
"Nekem a kéktúra nem vallásom ..."
Aki látta az idén bemutatott, meglehetősen hollywoodira hangszerelt Everest című filmet - nekem a Csomolungma szimpatikusabb lett volna -, az talán emlékszik a kötelező egyenorosz akcentussal beszélő Anatolij karakterére. Anatolij Bukrejev a 90-es évek hegymászó zsenijei közé tartozott. Ő az, aki a Csomolungma oxigénpalack nélküli megmászása után néhány órával, egyedül három hegymászót(?)-ügyfelet(?) hozott le a halálzónából a film által is bemutatott, tragikus május 10-én. Másfél évvel később lavina sodorta el az Annapurnán, holtteste soha nem került elő. Az Annapurna alaptáborában felállított emlékhelyén az alábbi felirat olvasható:
"Mountains are not stadiums where I satisfy my ambition to achieve, they are the cathedrals where I practice my religion."
Véleményem szerint a tükörfordítás nem adja vissza a valódi mondanivalót, a fenti gondolatot én így fordítanám:
"A hegyek nem stadionok, ahol a sikert hajszolom, a hegyek katedrálisok, ahol a hitemet gyakorlom."
Rendben, akkor félreértettem a véleményt, és hirtelen haragból reagáltam. Egyszerűen csak azt nem értettem, hogy miért lehet probléma a párhuzamos teljesítés, ha egyszer legális teljesítésről van szó, de ez legyen akkor az én vagy a nemzedékem problémája :) Egyébként tavaly megcsináltam a Budai kék teljesítménytúrát és akkor nem éreztem kényszert, hogy újra bélyegezzek, de most egy barátommal megyek és most ezt érzem...ennyi. Nem szeretem félbehagyni amit elkezdtem, szóval be fogom fejezni a második teljesítést is, maximum nem ilyen gyorsan mint az elsőt. Kék túrázni tényleg egyfajta szerelem, de önmagában a túrázás is, ezért szerintem felesleges azt minősíteni aki normálisan, nem kispistázva, adott esetben a közelben lévő kisebb-nagyobb látványosságokat megtekintve, az adott szakaszokat rengeteg fotóval, gps trackkel dokumentálva rója a kilométereket. (pl. Dédestapolcsányon szakadó esőben megállt mellettünk egy autó, hogy elvisz Mályinkába, pattanjunk be, de nem tettük). Egyébként lajosmizsei vagyok, a Bólyaiba jártam gimibe :) És a logisztikával kapcsolatban is igazat adok :)
A lényeg, hogy ameddig szabályos a teljesítés, addig ne bántsuk a másikat, písz!
Nekem nagyon is tetszik a kék és egyáltalán nem bántam meg, hogy elkezdtem. Mivel már azóta is sok helyen változott szeretném majd megcsinálni még egyszer legalább, aztán majd ha a sors úgy hozza és lesz gyerekem akkor vele/velük is. Meg tudnám oldani, hogy elutazzak Velembe most is, de nem érné most meg, sajnos nekem is be kell osztanom ami van, a másik meg, hogy szeretek társaságban túrázni még akkor is ha idén is előfordult több alkalommal is, hogy egyedül voltam kénytelen nekivágni a szakaszoknak; manapság nem olyan egyszerű egyeztetni, de pl. a facebookos csoportok is sokat segítenek.
ha már a zöldet említetted, beszereztem az északi-zöldes könyvet is, úgyhogy ha létrejönne egy csapat aki nekivágna, akkor adott esetben ahhoz is szívesen csatlakoznék :) A Börzsönyi kék is sorra fog kerülni jövőre.
Részben igazad van, de én most anyagi szempontból közelítettem meg a kérdést, vagyis a se kutyám, se macskám jelen esetben a se nő, se lakás analógiája :)
Amit linkeltél más kvház.ez majd végig országúton megy,abban meg semmi izgalom :D Az AK-n ilyen túra bicajokkal nem lehet végig menni,csak ha érintőpontosan haladsz annak meg semmi értelme.
Véleményt alkottam. Engedtessék már meg ez nekem egy nyílt fórumon, még akkor is ha ez neked nem tetszik! Vagy éppen nem passzol egyesek imidzsébe.
2. Kecskeméten lakom. Nekem picit több időbe került és több költsége is volt egyes szakaszoknak mire sikerült bejárni, de eszembe sem jutott ezért nyafogni és új füzetet kezdeni csak mert a Zemplén vagy a Kőszegi-hegység túl messze van. Köztudott hogy a legideálisabb Pestről kéktúrázni logisztika szempontjából!
3. Mindenki úgy csinálja ahogyan akarja, az enyém is csak egy vélemény! Semmi több!
Tőlem elkezdheted 15X is a kéktúrát a közeli pesti szakaszokkal, nem érdekel, de a Zemplén és a Kőszegi -hegység mind a 15X UGYANOLYAN MESSZE LESZ. És itt jön be a kisördög, visszamész mindannyiszor?
4. Nekem sem hitvallásom a kéktúra, csak a hobbim a numizmatika mellett, sőt egy éve már hogy befejeztem és nem is tervezem újrakezdeni.
Ismét hangsúlyozom. Vélemény, amivel lehet és kell is vitatkozni, de akkor sem tartom korrektnek az egyidejű több füzetes teljesítéseket. Ettől még lehet ilyet csinálni, mindenki magának teszi ezt.
Nem tartom magam orákulumnak attól hogy néha sarkosan fogalmazom meg a véleményem, mert ha figyel valaki akkor észreveheti hogy figyelmesen elolvasom a másét is, és ha igaza van, belátom és elismerem. Csak a példa kedvéért, HEV-vel is sokat vitáztam már, de ha igaza van, vagy éppen tök jó dolgot ír akkor azt respektálom egyből, minden zörrenés nélkül.
Güszinek is írtam már nem egyszer olyat hogy egyetértek vele, ha tényleg úgy volt, igaz azt ő nem vette figyelembe.
Partnernek tekintek mindenkit, mert közös az érdeklődési körünk, a hobbink, a vita meg pörgeti a fórumot, van mit olvasni... :-)
Az AK esetében a kiírás megengedi a kerékpárral való teljesítést. A kérdés,hogy érintőpontosan vagy útvonal követően teljesíted-e? Ha az utóbbi szerint jársz el bizony benne van a sok tolás,leszállás,mert a saras-homokos talajon elég nehéz haladni. Mi el szoktunk járni a Nagyberekbe bicaj túrázni és bezony ott is fele részben toljuk,pedig ez kerékpár barátabb. talaj,mint az Alföld. Ha eljutok az AK elkezdéséig, én is bicajjal fogok teljesíteni pár szakaszt,de szigorúan útvonal követéssel. Úgy gondolom egy napba nem sokkal több fog beleférni ,mintha gyalog mennék. A múltkor pl. Szent-György-hegyen a bazaltorgonáknál találkoztunk két megszállott MTB-sel,a vállukon cipelték.rángatták a bicajokat. Azért az sem volt semmi,hogy oda feljöttek és az elmondásuk szerint végig jelzett úton jöttek.
Egyébként Bács-Kiskunból származom - igaz azt is érinti a kék -, de ez valóban lényegtelen. Sokat költöttem már a túrázásra, de nem számolom, mert szeretem, csak azt nem ha néhányan rám akarják erőltetni a véleményüket, ami szerintük ugyan a non plus ultra, de szerintem meg másképp is lehet csinálni :) nem tervezem olyan sokszor megcsinálni az OKT-t, tervben van a többi is, de mint bizonyára sokan tudják nekem még messze a nyugdíj, se kutyám, se macskám, szóval nem olyan egyszerű ez nekem. Ehhez képest egész jól haladok, szeretem a vele járó szervezést, izgalmat is. Akinek meg ennyire csípi a szemét ahogy én csinálom az ne nézzen ide :) Az biztos, hogy ezek után alaposan meggondolom, hogy mit írok ebbe a fórumba.
Vannak emberek akik olyan megyében élnek amit nem is érint az OKT pld. Somogyban. Mégis megcsinálják és igen, sokat kell utani, sokat kell ott aludni, sokat kell szervezni és sokat kell fizeni is Ez is kéktúra.
Eszembe sem jutott, hogy új füzetet kezdjek azért mert az RP-DDK egyes részeit elkezdtem újra lejárni. Pedig a kisértés nagy volt, hogy olyan füzetbe is pecsételjek aminek a létrehozásában közreműködtem. :-) Egyszerűen érdekelt, hogy milyen lett az ÚJ kéktúra és simán odapecsételtem a régi mellé a füzetemben.
Tény az is, hogy nekem is távoli részek vannak vissza és éppen ezért csináltam idén más mozgalmakat is hozzá. (Mecseki Zöldtúra és hasonlók) Minden megoldás jó lehet ha az szabályos. A biciklis kéktúrázót meg sajnálom akiről nemrég volt szó, ő csak hiszi, hogy kéktúrázik.
szerintem sem etikátlan több "megnyitott" füzet, amíg nem pecsételsz egyszerre többe
Az már etikátlan lenne..
Viszont nem tudom mennyire segít ez a bajodon. Oké idén télen "jobb híján" a közelben kékezel, és majd jövő nyáron befejezed az első füzetet, és haladsz tovább a másodikkal, de ha az is félkész marad jövőre a tél beköszöntével? És mondjuk hiányzik az Írottkő-Bakonybél meg a Szarvaskő-Hollóháza szakasz akkor mi lesz? Akkor nyitsz egy harmadikat?
És így egyre több félkész füzeted lesz?
Miért nem vezeted le egy másik (közelebbi) mozgalommal a túrakényszeredet?
De talán egy Kőszeg-Sárvár is megoldható ottalvósan-koránkelősen, egy Sárvár-Hosszúpereszteg pedig biztosan
Így van! Nekem a szombati szakaszok már teljesítve vannak és nekem meg az nem jutott eszembe, hogy egyszerre több füzetet pecsételjek tele, mert ez az etikátlan és sportszerűtlen. De az, hogy ha többször teljesítsek egy szakaszt úgy, hogy adott esetben a teljes teljesítés még nincs meg, azért engedtessék már meg nekem...
Nekem a kék túra nem vallásom, veled pedig egyáltalán nem értek egyet. Aki látta a képeimet, az tudja, hogy nem csak a pecséteket hajkurászom, amit tudok meg is nézek. Arról nem tehetek, hogy Bp-en élek és az ország keleti, vagy nyugati végébe igen költséges eljutnom, ezért ez komoly szervezést igényel. Mivel most már korábban sötétedik és este nem sokat látnék a tájból, kénytelen vagyok megvárni amíg tovább lesz világos, és akkor majd folytatom. Nem tudom rajtad kívül találni-e más embert aki ezt nem érti meg..lehet nem. A másik meg, hogy légyszíves ne tegyél már alapigazságnak szánt kijelentéseket egyik kék túrával kapcsolatban sem, mert tudtommal nem te találtad ki a szabályait, másrészt Te sem vagy az atyaúristen, még ha néha úgy is reagálsz itt egyesek hozzászólására.
Ahogy drága Andor Éva mondta mindig: jobb. (hihetetlen intenzitással, az első két betűtől erősen leválasztva tudta mondani a két b-t:)
Egyébként jó hogy össze van szedve, kiemelném:
"Vadászati törvény 71. § (2) bekezdése, amely előírja, hogy ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Nem kötelező, de javasolt ezzel egyidejűleg az utak mentén vagy legalább az erdő szélén tájékoztató táblákat is kihelyezni."
Ebből számomra az következik hogy a turistaútra (amennyiben az nem földút) nem kell őröket állítani, és nem kötelező tájékoztató táblákat kihelyezni :(
----
Teljesen egyértelműen ennek az információnak is a - jólműködő - TTR-en lenne a helye. Nagyon jó hely ez: http://www.erdeikirandulasok.hu/terkep, most nem látszik de amikor társas vadászat van előtte 1-2 héttel felrakják azt is sárga v. egyéb színű kiemeléssel, dátummal.. Összesen ennyire lenne szükség két kiegészítéssel:
- legyen folyamatosan, turisták által (is) koordináltan aktualizálva (erre látszólag van törekvés, ipolyerdőnél többé-kevésbé működik, és most a lenti oldalon mtsz is ígéri - bár szerintem ezt is le kéne vinni regionális/megyei szintre, nem életszerű hogy 1-2 központi ember koordinál mindent)
- az útvonalra mutatva vadászat esetén a vadászatért felelős (és/vagy területi erdészeti vezető) elérhetősége, lezárás esetén a lezárásért felelős elérhetősége, "normál" esetben az út valódi fenntartójához, festőjéhez (egyesület - azon belül egy személy) kontaktja legyen ott. (minden esetben név + mail + telefon)
Ha ez megnyugtat, én is hasonlóképp cselekedtem pár éve.
Kicsit kifutottam az időből, beköszöntött a tél.
Hiányzott néhány "kemény" szakasz (Mátra / Bükk / Börzsöny) a 6. füzetemből, de mehetnékem volt.
Kényelmes, nem túl megerőltető, sok-sok vonatozást igényló túrák még belefértek volna a téli időszakba (ilyen pl. a Kőszeg - Sárvár), de nagy túrákra már nem vállalkoztam.
Megvettem tehát a 7. füzetet, és pecsételgettem szorgalmasan. Na és jártam is az úton, becsülettel.
A SORS úgy hozta, hogy év végére be is fejeztem, leadtam a füzetet, és meg is kaptam a 6. jelvényt.
Semmi csalás, a 6. füzet azóta is érintetlen. Talán egyszer befejezem, de ha nem, akkor marad részben üresen.
Egy kéktúrát a gyerekkel, mert akkor is együtt vagyunk. Együtt kezdtük, együtt fejezzük be. Szigorúan egyik végétől a másikig.
Egyet a szakosztállyal. Busszal megyünk, megalszunk, túrázgatunk.
Egyet magamnak. Egyedül, senkinek felelősséggel nem tartozva. Ha egy ötvenest megyek, mert lábamban a bugi, akkor annyit, ha meghúzódom valahol, mert látni akarom a Holdfelkeltét, akkor meg úgy.
Egyébként maga a kékezés is csak pecséthajkurászás.
