Mavosokat meg se kerdezd. Vagy ha megis, tudd hulyesegeket beszelnek csak ossze-vissza. A jegy ara 7ezer ft Szabadkarol halokocsis vagonba egy iranyba. A vonat minden este jar es masnap delelott er le. Bankkartyat is elfogadnak.
Még sosem jártam arra, de most október végén szeretnék eljutni Podgoricába Budapestről. Találtam már vonatmenetrendeket, de a jegyárakról még semmit. Van ötletetek, hogy hol tudnék ennek utánanézni? Esetleg személyes tapasztalatok? (Most még olvasgatok itt egy kicsit, aztán jövök, ha lesz kérdésem, csak a jegyárról jó lenne minél hamarabb tudni, mert nagyjából azon áll vagy bukik az utazás.)
A Promonte és a Telenor Srbija valójában egy közös hálózatként épült, hiszen idősebb a cég, mint Montenegro*. :) A két cég között a szokásos roamingtól sokkal jobb kondíciók szoktak lenni. Szerintem ennek hatása ez az "1 eurós szerelem". :)
G
* elmebeteg haveromnak van egy pólója, ami azt írja, hogy "idősebb vagyok, mint Szlovákia". :)
Ha van egy felelsleges telefonod, akkor rakd bele a 069es kartyat.
A nyáron kértem hogy aktiválják a roamingot rajta. Így most már az óhazában is műxik. A múlt héten kaptam egy szolgáltatói üzenetet szerbül,amit nem nagyon értettem hogy mi volt benne leírva, de anejemnek úgy fordítottam, hogy "a promontésok egy nagyon f*asza gyereknek tartanak és ebből az alkalomból küldtek 1eurot a számlámra".
Tehát kapcsold be a kártyádat és te is gyűjtsd a pénzt!
Montenegro gyönyörű, és bár az út rohadt fárasztó, de megéri!
Bosznián mentünk keresztül, ami baromi hosszú, bár épül a pálya Szarajevó környékén, sőt, már át is adtak egy kb. 25 km-es szakaszt. Scepan Polje-nél léptük át a montenegrói határt.
A bosnyák oldalon a határ előtti 20 km egy kicsit gázos volt, néhol felmart utak, két autó csak centizve fért el egymás mellett, de a legjobb a Montenegróba átvezető híd volt, ami egy fahíd,és néhol egy-egy gerenda hiányzik belőle... :o).
De az út maga is gyönyörű, a Piva-kanyon volt az első, amit megpillantottunk,és én nem hittem el, hogy az a kék ott lenn a mélyben tényleg víz, és tényleg ilyen kék. :o)
A szállásunk Petrovacban nagyon jó volt, az idő szombatig szintén.
Simán lehetett strandolni, a víz is tök jó volt, mi ezen kívül még elmentünk a Kotori-öbölbe, ami kihagyhatatlan, ill.végigjártuk az egész tengerpartot. Hazafelé még tettünk egy kitérőt Ostrog felé, ami hihetetlen gyönyörű!
Ami furcsa volt, hogy tőlünk útdíjat nem szedtek Montenegróban, (ezt a határon kellett volna?), mondjuk nem bántuk... :o)
Tájékozódni nem a legkönnyebb Montenegróban, mert nem sűrűn vannak kitáblázva a települések, látnivalük, vagy ha igen, valahogy logikátlanul, de azért végül mindent megtaláltunk.
Az emberek nagyon kedvesek, simán lenyomnak neked hosszú monológokat szerbül, aztán picit csodálkoznak, hogy miért nem érted, :o) de végül kézzel-lábbal mindent megértettünk.
Szóval minden nagyon szép volt,és szívesen visszamennék!
Szervezkedő!!!
A népességfogyás megállítását mi egyedül nem viszük el a hátunkon, de megtesszük, ami tőlünk telik! És bátorítanék másokat is, hogy hajrá, mindenki csináljon sok gyereket!!!!
Adott helyzetet nem egyformán kezel le ugyanaz a határőr, más- más személynél.
Pl. meg vagyok róla győződve hogy Metzker Viki nyakában azzal a két méretes szilikon kancsóval, nem magyarázkodott július végén a határon, még akkor sem ha csak a szolárium bérlete volt nála!
Sajnos igen, időközben elfordult alattunk a Föld, vagy mi :) Amikor azt írtam, akkor még ott voltunk. De a hazautazás sem kezdődött könnyen, a monti határőr egy laza "sto éto" megjegyzéssel illette az ideiglenes személyit, de aztán átsiklott a kérdésen.
Én amikor Magyarországot elhagyva átlépek Vajdaságba, félig úgy érzem már "otthon" vagyok. Montenegróba belépni szerintem már az út könnyebb része.
A lényeg hogy jó időtök volt és hogy szerencsésen hazaértetek.
A többiből pedig gondolom tapasztalatokat merítettetek.
(Egyszer egy alkalommal amikor már teljesen hétköznapi dologgá vált számomra az leutazás, jártam úgy hogy a határ előtt jutott eszembe hogy az útlevél otthon maradt és igaz csináltunk már olyat hogy 5en utaztunk 3útlevéllel, de egyedül útlevél nélkül???!!! Máskor lakókocsit vontatva tettem egy szép nagy 3 megyét érintő tiszteletkört,mert a pénztárcámat hagytam otthon. De így szép és kalandos az élet! :-D)
Az a baj, hogy még Montenegroba is be kellett jutni, Szerbia nem lett volna elég... Tizenx órányi távolságból visszafordulni meg nem annyira igazi :)
Köszi; elég extrém volt, majdnem Neumig brutális felhőszakadás volt, mindenhol vízátfolyások és leomlott szikladarabok, 40-50-nel lehetett menni, utána a horvátoknál a pályán végig 80-100-as limit, szóval fárasztó volt.
Hát az úgy volt, hogy Letenyéről szombat éjjel haza lettünk küldve egy lejárt személyi miatt, útlevél persze nincs, nekem sem, mert minek... Így aztán hétfő reggel irány az okmányiroda a Balatonon, ideiglenes személyi megvan, onnan kezdve meg erős drukkolás, hogy végigmehessünk vele... A horvátoknál nem volt gond, a bosnyákoknál sem, de a monti határon azért volt pulzus... Végül a kártyás jogsi mellémutatása megoldotta a kérdést, mert bár az ugyan nem alkalmas személyazonosság igazolására külföldön, a kettő együtt átment a szűrőn (igazából a baj az, hogy az ideiglenes személyinek nincs meg a hátán az a szkenneléssel automatikusan beolvasható rész, ők meg minden okmányt behúznak). Szóval bejönni sikerült, reméljük kimenni is sikerül :)
