Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Kedves Najahua. Kimondottan boldog vagyok akkor ha valakitől még újat, jobbat tanulhatok, mint amit ezidáig tudtam! Ez az éden, ez a köroszt-kereszt, ezek a párhuzamok és precíz magyarázatok csodálatosak. Köszönöm!
Megtisztelő. Köszönöm. Én azt tartom: Kölcsönösen tanulunk egymástól.
A jó és elgondolkodtató kritika a legjobb ("dopping") hajtóerő.....
Egy jel, akarmilyen a formaja, mindenkinek mast mond, ha me'g nem ismeri az elfogadott jelenteset.
Ez igaz. Ugyanakkor annyiban megkönnyíti a kutatók dolgát, hogy egy kultúrkörön és perióduson belül rendszerint EGYAZON jelentése szokott lenni, és a későbbiekben is legalább ROKONértelmű, ha az etnikum kultúrájában és nyelvében kellően ZÁRT tudott maradni.
Ezert, nem lehet hatarozottan allitani, hogy egy jel mit akart "mondani", 20ezer evvel ezelott.
A jelek RENDSZERT alkotnak, és a rendszerben mindig van az összemberiségre ható LOGIKA. Így a 20 ezer évvel ezelőtti jelek közvetetten értelmezhetőek. Az viszont nyilvánvaló, hogy NEM egy az egyben vagyunk képesek azokat a jeleket értelmezni.
A magyarazat, az egyentol fugg.
Részben így van.
Nekem pl., a sumer MAH=most high, majestic, ekjele, hatarozottan egy bika abrazolasa, amit az ereje es nemzokepessege miatt tisztelt es csodalt a sumer ember.
A dolgok lényege éppen ebben rejlik. Ahogy számtalanszor hivatkoztam Hamvas NYELVI fölosztására, TE éppen ezt támasztod alá a "BIKA" megemlítésével. Tudniillik minél jobban beleményedünk az ŐSvilágba, a NYELVben a dolgok megnevezése annál jobban AZ AMI, a szó szerinti néven nevezett: ez maga az ŐSNYELV, az ARCHAIKUS GONDOLKODÁS magva. Ebből születik aztán az IDEAnyelv, a SZIMBÓLUMnyelv, a MÍTOSZnyelv (Odüsszeusz, Iliász stb..), a KÖLTŐI nyelv, a KÖZnyelv-NÉPnyelv, és korunk nyelve: az ABSZTRAKTÍV nyelv... (Scientia sacra II. kötet)
Jelek egyszeru vonalakkal, vizszintes, fuggoleges vagy akarmilyen iranyu, kezdodtek.
Valóban.
De irányultságuk nagyon is fontos volt.
Elég legyen csak megemlítenem akár a KOPJAFÁK díszítését... Mindent elárult: férfi-e vagy nő, hány éves stb..... ÉS pusztán a formája és faragása által....
A kereszt nem varatott sokat magara es megjelent. Nem lehet tudni, hogy ezzel mit akart "mondani" az ember. Csak talalgatni lehet.
Nem egészen csak találgatni lehet. Tudniillik ma is léteznek a világtól elzárt olyan közösségek, ahol bizony nyomára akadhatunk ezeknek az ősi jeleknek, és nagyjából mindenhol UGYANAZON gondolatkörön belüli megfeleltethetőségük van. ( Lásd Amazonas őslakói, vagy a nagy amerikai síkság leigázott indiánjai, a Csendes-óceáni szigetvilág őslakosai stb....)
Egy jel, akarmilyen a formaja, mindenkinek mast mond, ha me'g nem ismeri az elfogadott jelenteset.
Ezert, nem lehet hatarozottan allitani, hogy egy jel mit akart "mondani", 20ezer evvel ezelott.
A magyarazat, az egyentol fugg.
Nekem pl., a sumer MAH=most high, majestic, ekjele, hatarozottan egy bika abrazolasa, amit az ereje es nemzokepessege miatt tisztelt es csodalt a sumer ember.
Jelek egyszeru vonalakkal, vizszintes, fuggoleges vagy akarmilyen iranyu, kezdodtek.
A kereszt nem varatott sokat magara es megjelent.
Nem lehet tudni, hogy ezzel mit akart "mondani" az ember.
Az etimológiai szótár ezt írja a magyar szó eredetéről:
"A héber 'Gan Éden' (gyönyörűség kertje) kifejezésből, latin közvetítéssel lett nemzetközi szóvá." Csak az a kérdés, hogy került a héber nyelvbe. A 'Gan Eden' sumérül azt jelenti: sík hely!
Vagyis kellően más jelentésértelmezést társítottak a különböző közvetítőnépek, attól függően, milyen képi világgal, és milyen ismeretanyaggal rendelkeztek. Egy félszáraz, félig kopár , szikes területen vándorló legeltető etnikumoknak az ÉDEN tényleg a gyönyörűségek VÁGYOTT kertje lehetett.....
[quote]"Mint a poncsón is látható a mellrészen, a FŐ rajzolat a + , a "FÖLD" legősibb JELE." Milyen o"si es metto"l datalhato a megjelenese?
U.i., a 8-10 ezer eves tokeneknel, amikor meg nem volt iras, ez volt az UDU=juh jele. Ezt ugy csinaltak, hogy egy kis agyaggombocot ellapitottak, ami egy korong lett es ezt osztottak negyfele egy kereszttel. Amikor az iras elkezdodott, egy hegyes palcaval ko:rt rajzoltak a nedves agyagba est ezt osztottak egy kereszttel. Kesobb, az "e'kiras"-nal, ma'r nem voltak gorbe vonalak, csak egyenesek. Ekkor a ko:rt, egy negyzet helyettesitette, amit nem osztottak hanem beleirtak egy egyenlo"sza'ru keresztet es ennek mar tobb jelentese is volt. A ko:rt helyettesito" negyzet neve LAGAB, a kerest neve MA'S. Egyutt, UDU=juh es LU=le'ny, ember. [/quote]
Hivatkoznék a Pireneusok-beli Mas d' Azil-i barlangokban talált JELzett kavicsokra. Nem kimondottan JUHokat jelöltek velük... E több mint 20 ezer éves múltra visszatekintő leletek jelkészlete tartalmazza a magyar rovásnak megfelelő "D" jelet, mely kapcsolódik az E-D-EN jelentéséhez. A "D" a "DU" mint legfőbb életadó ISTENSÉG megnevezés értelemmel is bír. Ezek a KERESZT jelek megtalálhatóak a PREkolumbián indiánoknál is. A függőleges az ÉGI világ ( lásd életfa), a vízszintes pedig a FÖLDi világot jelöli náluk mind a mai napig.
Nyilván a jelentésértelmezés folyamatosan változott a népek és korok változása során. Az, hogy az adott jel SUMERben éppen az UDU(JUH) jele, nem feltétlenül igaz más kultúrkörre. Vagyis egyértelműen a sumer-akkádból levezetni félrevező lehet.
Amikor neked nem sikerül valami könnyen érthető, jól elmagyarázott és dokumentált dolgot megérteni (sőt még értelmes kérdést sem sikerül feltenned), akkor nem az én szellemi képességeimmel van baj.
Ezek nem szimpla karcocskák, hanem elolvasható szójelek.
Sőt szójelek értelmes, teljesen zárt rendszere.
Ez alapján az írásrendszer székely, a nyelv pedig a magyar. Ezt csak erősíti a többi, felsorolt érv (pl. az Eu19).
Ilyen teljes rendszert alkotó (és más érvvekkel is alátámasztható) neolitikus írásemlék nincs másik, azaz a bemutatott példád nem jó.
Ezért nem jó az az érved sem, hogy a hasonló karcok nem fedik az Eu19 elterjedési körzetét - mert egy-egy jelet átvehettek a kultúra kisugárzásakor is.
Sőt, tulajdonképpen egy egész jelrendszer terjedt el a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezen az irdatlan nagy területen mindenütt magyarok éltek, csupán azt, hogy ezen a területen hatott a magyar kultúra.
Bár nem tudom,de őszintén kérdezem,ha -történetesen -az amerikai irásbeliség csak 1000 éves,akkor mi van ???Akkor szégyeljék magukat ??? A ma tudományára,kultúrájára ez milyen hatással van ?
Ha jól számolom a 4. vonalacska lemaradt. Egyébként a szem valami ilyen képjelet lát, ha kispécéz megtekintésre egyet az égen. Legyen az akár az első látható az esthajnal csillag a Vénusz (valójában bolygó) fenn az égen.
A jelformák többsége az első pillantásra jobban hasonlít a székely írás jeleire, mint a későbbi héber kvadrátíráséra. Érdemes lenne erről egy statisztikát csinálni.
Azonban vannak olyan jelek is, amelyek a székely írásban ismeretlenek, ezért nyilvánvaló, hogy nem székely írásról van szó.
Amint az is nyilvánvaló, hogy a héber írás a fejlődése során kezdetben közelebb volt, később távolodott a mi jelformáinktól.
Ez megengedi azt a feltételezést, hogy volt egy eredeti állapot, amely hasonlított a székely írásra.
"A nyolcágú csillag a sumer írásban "isten" jelentésű."
Igen, az úgynevezett dingír csillag. A nyolc szirmú rozetta viszont az Ég-királynő (Innana) szimbóluma, s egyben a Vénuszé is. Persze ő is isten. Istennő.
"an [SKY] (1598x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. an "sky, heaven; upper; crown (of a tree)" Akk. šamû"
A csillag jele mo:go:tti gondolat, "ami fent van".
Ezert =az e'gbolt, a menny, felso", a fa koronaja es persze isten is (aki fent van)
Köszönöm ez sokat segít a források megítélésében. Valóban nagyon oda kell figyelni. Sajnos az internet sem mentes az ilyen és hasonló még csak nem is szándékos félrevezető információktól.
A mexikói minta forrása:http://www.angelfire.com/ok/Sanluis/traje.html
A jelzett mexikói mintázat is egy ŐSI, "KOLLEKTÍV" SZIMBOLIKA része, aminek alapjai több mint 20 ezer évesek.
Mint a poncsón is látható a mellrészen, a FŐ rajzolat a + , a "FÖLD" legősibb JELE.
Másrészről kellő óvatossággal szükséges a közép-amerikai népművészetet megközelíteni, ugyanis ott van PERU esete, ahol meglepő, a magyar népművészeti mintázatot magán viselő holmik kerültek napvilágra.
Mint kiderült, az ottani részben gépesített műhely termékei, amiket voltaképpen egy MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZNŐ tervezett az ősi indián és a hazulról vitt mintázat MŰVÉSZI ELEGYÍTÉSÉVEL. Ekként válik aztán nekünk magyaroknak is ismerős, és ekként tekintik magukénak az indiánok is.....(Sajnos a hölgy nevére most nem emlékszem, utána kell néznem a jegyzeteimben..)
Meg kell vizsgálni ezen mexikói forrásokat is.
Sajnos a DÉL-AMERIKAI magyarság ezirányú tevékenysége nem kellően dokumentált.
Csak futólag megemlíthetném LESZNAI ANNA nevét, aki költő, GRAFIKUS és KÉPZŐMŰVÉSZ is volt, 1939-től élt az USA-ban, (meghalt 1966-ban) ő is nyomatékkal alkalmazta a magyar népművészet dekoratív elemeit, és különösen kedvelt területe volt a sajátosan magyar SZECESSZIÓ.
A nyolcszirmú rozetta egy olyan szimbólum, aminek gondolatát a jelentősége miatt feltétlenül a nagyérdemű figyelmébe kellett ajánlani, s ezért nem elsősorban díszítő céllal került a használati tárgyakra. Az esztergomi oroszlán hátsó combján sem valószínű, hogy díszként funkcionált. A mángorlótól a székely kapuig mindenütt megtalálható, a párna mintájának középen levő motívumaként is (8667). Ha elfogadjuk, hogy a rozetta nemcsak díszítő szerepet kapott, hanem közlendője is volt, akkor a rovásjelek képi alkalmazását is joggal feltételezhetjük.
Ime:
Továbbra is feltételezem, - ahogy minden művészetben szerepet kap a mondanivaló – az eredetinél (népművészetnél, amiből kifejlődött) éppúgy van létjogosultsága valamilyen közlendőnek. Miért kellene másképp lennie? S miután a betűk (kezdetben minden bizonnyal) képi tartalommal bírtak, így igencsak alkalmasak gondolatok átadására. Ez nem egyedi eset, gondoljunk csak a calligráfiára, az iszlám világban oly nagyon elterjedt díszítő írásra. Ez persze betűírás, tehát képi megjelentetésre alkalmatlan.
Azzal én is pontosan tisztában vagyok, sem egy, sem három-négy rovásírás-jel beazonosítása a népművészeti motívumokban önmagában semmiféle bizonyíték nem lehet, de nem lehet ex katedra tagadni a teljesen kézenfekvő, egyébként szokványos lehetőséget.
Székelyföldön a rovásírás ismerete sokkal inkább elterjedt volt, mint itthon. Megjegyzem, a korondiak ma is szimbólumokként kezelik az ősi mintáikat, és el is tudják mondani, melyik mit jelent. (Sajnos nem jegyeztem föl...)
A használt alapanyag mintakiválasztásra gyakorolt hatását csak erős megszorításokkal fogadom el, ugyanis igen ügyesen ábrázolnak ludat, galambot (még egy szkíta szarvas is dereng az emlékeimben), stb. Egyszerű virágminta nem lehet akadály. A különböző geometriai ábrák széles választékáról meg nem is beszélve. Itt az az érdekes, hogy a mintakollekció igen szűk tartományban mozog, valamiféle kapcsolatot sejtetve.
Igaz, magyar himzes, de megtevesztesig hasonlit a mexikoira, ahonnan a linket beemelted.
Megha magyar is, a keszitonek, tobb mint valoszinu, nem lehetett fogalma a rovasirasrol, nem tudatos es ha van valami benne, ami az irashoz kotheto az az alapanyag termeszetetol fuggot (negyzetes elosztasu a szoves miatt).
A mexikoi zaszlo is p-f-z ,kedvelik ezeket a szineket es a termeszettel is szorosan kapcsolatban vannak, amint a nepmuveszetuk mutatja.
Szal, egyik iranyzat se kapcsolhato valamifele irashoz.
