Köszönöm a válaszokat. Akkor ha hétvégén jó idő lesz, neki is állok. Ezek közül a szerek közül melyik a leguniverzálisabb? Tehát inkább vennék egyet és azzal lenyomnám az összes fát. Bordói lé+ kén pl?
Ahogy az előttem szólók írták először a fagyok elmúltával amikor az átlaghőmérséklet 5 fok fölé emelkedik mert alacsonyabb hőfokon a permetszerek nem igazán hatékonyak másodszor rügyfakadás előtt.
Ha igazán hatásos védekezést akarsz azoknál a fáknál ahol tavaly problémáid voltak akkor célírányossan a legerősebb szerel permetezz.
A Moníliás fákat kétszer rézzel pl Bordói lével. A lisztharmatosoknál meg Nevikénel vagy Agrikénel.
A monília ellen virágzáskor is kell majd permetezni igaz akkor már a réz nem használható Chorusal ha hidegebb lesz az idő de ha melegebb akkor Folicur szolóval vagy Topázal
Lemosózni az alap. Azt már most csinálhatod és 2-3 hét múlva rügyfakadáskor megismételheted. Pláne, ha ősszel elmaradt.
Az őszi most nekem is elmaradt, mert vagy az idő nem volt alkalmas, vagy én nem értem rá. Úgyhogy én is tervezem a kétszeri lemosózást. Először rezessel, másodszorra olajos-kénessel.
A monilia elleni tényleges védekezés pedig egy külön történet. Különösen a meggyre kell figyelni, mert nagyon érzékeny rá.
Ez a tél végi kerti munka, az áttelelő kórokozók, kártevők gyérítése... a gümölcsfákat átnézed, az esetleges téli ág meg kéregsérüléseket ellátod, a tavalyról fenn maradt gyümölcsmúmiákat (ezek a legjobb kórokozó-teleltetők) eltávolítod, és aztán rezes/kénes/olajos permetszerrel jó bő lével lemosás-szerűen (szóval itt folyjon!!!) lepermetezed, hogy az bejusson a kéreg repedéseibe is... lehet kapni készen is kifejezett lemosószereket, de ha kevés fád van, azt is megteheted, hogy általánosan használt rezes meg kénes cuccokat használsz... abban a cikkben van 3 oldalnyi táblázat róluk... általánosan használt a Bordói lé, Bordói + Kén, Vegesol eReS, Bordói mix, de jó a Champion + Tiovit is persze...
És hogy mikor? Amikor nappal már nem fagy, de még rügyfakadás előtt...
Nekem a meggy kapta el durván a moniliát. Eddig sosem permeteztem, két éve két diszperzites vödörrel szedtem róla és még maradt is fent. Tavaly egy marék volt rajt. Én a csapadékos időnek tudtam be, gyakorlatilag egész évben állt a víz az udvarban... :(
Lemosó permetezéssel kapcsolatban nekem csak 2 kérdésem lenne laikusként: Mikor? és Mivel? :D
Van meggy, ami tavaly moniliás volt, alma, ami lisztharmatos, barack és körte is van még. Tavaly valahogy minden fán kijött valami, előtte pedig semmi gond nem volt velük.
Szia! Igen ez a levéllikasztó betegség. Az őszi érzékenyebb rá. Ha tavasztól védekezel ellene akkor nem okoz gondot. Lemosózás, aztán amíg nincs a felszívódókhoz elég lomb addig kontakt /Bravo,Merpan,Delan/ aztán mehet a felszívódó /Score,Systhane Duplo, Folicur Solo stb./ ha kedvez az idő a betegségnek akkor a kettő együtt.
Az ugyanaz, mint a levéllilasztó betegség, ha jól olvasom? Az őszibaracknak voltak erősebb tünetei, az almán és kajszin alig volt. Azt írják, hogy a fertőzött hajtásokat le kellett volna vágni... Sajnos ez teljesen elmaradt. Kiírtható ez a növényből?
Ja, amit még nem mondtam, csak érdekességképp, hogy van két fa még a ház előtt is, egy szilva és egy dió. Ezek kb. 80 méterre vannak a többi gyümölcsfától, 40-50 méteres körzetükben nincsenek más fák és érdekes módon, ezeket semmi sem támadta meg az égegyadta világon.
Lassan kitavaszodik a topic is, úgyhogy kedves felajánlásotokkal élve kérnék segítséget.
Elhangzott itt a topicban, hogy az év közbeni védekezési programban hangsúlyt kell fektetni az előző évi kártételekre. Nálam a legnagyobb kártételt a levéltetű okozta, szinte az egész kert tetves volt, alig bírtam írtani.
A barackfát is elborították a tetvek, nagy nehezen többszöri Ciperkill-es és Mospilanos kezeléssel tudtam őket kiírtani. A levéltetvesedéssel egyidőben a barackfán az ágak végi friss levelek a képen látható módon hullámosodtak és a hajtáscsúcsok mézgásodtak. Ez stagnált, illetve a mázgásodás elmúlt a levéltetvek kiírtásával párhuzamosan, igaz, ha gomba volt a tettes, nem a tetű, akkor lehet, hogy a score vagy a merpán segített, mert azt is kapott a fa.
Az őszibarack mellett lévő másik két fán (magyar kajszi, Jonagold alma) is volt levéltetű rendesen, főleg az almán. Ezen kívül piros pöttyös leveleket is láttam jópárat, meg olyat is, ahol a pötty elszürkült, majd kiesett, mintha buszjegy lyukasztóval kezelték volna. Mellékelek egy jópár fotót a fenti három fa leveleiről, amit még ősszel fotóztam, hogy a levelet érő betegségeket a segítségetekkel be tudjam lőni, illetve, hogy tudjak ellenül irányzottan védekezni.
Halvány tippem a lyukasodásra: levéllikasztó gomba?!?
Fogsz szerves trágyát pár zsákkal, összekevered olyan 5-6 kg mészkőporral - Ca-karbonát, a "döglött" mészhidrát is megteszi - (a max az 10 kg körül van, de ahhoz már tényleg illik a labor-kontroll), és beásod. Azért szerves trágyával együtt, mert a mészkőpor önmagában nem oldódik vízben, a szerves trágya bomlásakor keletkező növényi savak - huminsavak - alakítják a növény számára optimálisan felvehető formába... (persze a gyökérsavak is átalakítják, de az rosszabb hatásfok)
Be kell tudni azonosítani a helyileg előforduló betegségeket és célzottan időben megelőző jelleggel lehet védekezni .... igazából nem egy ördöngősség , megtanulható .
Igen, ezzel maximálisan egyetértek. Bár hozzáteszem, hogy Te azért élsz együtt ezekkel a problémákkal, mert ebből élsz (ha jól tudom:-), én meg azért, mert nyugdíjasként ráérek, kedvelem is és élvezem az egészséges növények finom gyümölcseit. Ezen a télen fordult elő először, hogy az előző évben felbukkanó minden kártevőt és kórokozót 99%-ban be tudtam azonosítani, és tudom, hogy mit kell(ene) tennem ellenük. És ha erőm-időm-időjárás engedi, meg is teszem. Közben finomítom a módszereimet is, pl. fél órával ezelőtt csodálkoztam rá egy rózsaszín bimbós őszi ágra (felnagyított képen), ahol egy kártevő ballag:-(
Ezt eddig nem vettem észre. No igen, nyitott szemmel és figyelmesen kell járni a fák alatt.
Alapból a gombabetgségekre , de a rovarkártevőkre épp úgy ... az időjárás igen jelentős hatással bír . Tehát az , hogy tavaly nem volt az semmit nem jelent . Párszor már kiveséztük a gombabetegségek terjedését ( spórákról van szó ) és azt , hogy nem attól lesz egy fertőzés erős mert sok a spóra hanem mert az időjárás kedvez a csírázásuknak ...spóra minden évben sok , különbség abban van , hogy az időjárás kedvez a csírázásuknak vagy sem . Ezen betegségek megelőzéséhez is elsősorban az időjáráshoz kell hangolni . Ebből már következik az is , hogy a szomszéd beteg fái megint csak nem bírnak semilyen jelentőséggel , mert a levegőben sodródó spórák akár a világ másik feléről is ideérhetnek a magaslégköri áramlatokkal .
A különböző szerek használatát meg ki kell tapasztalni . Alapból úgy kell kiindulni , hogy mi ellen szeretnék védekezni , meg kell ismerni a kórokozókat , kártevőket erre jó kis oldalak vannak szerte a neten . Be kell tudni azonosítani a helyileg előforduló betegségeket és célzottan időben megelőző jelleggel lehet védekezni .... igazából nem egy ördöngősség , megtanulható .
