Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Csak azt felejted el, hogy a Victorinox vagy Leatherman nem a műhelybe való, hanem az erdőbe, az utcára, a munkahelyre (persze csak akkor, ha az nem egy műhely), tehát olyan helyekre, ahová az ember nem visz magával szerszámokat. Mert hiába van itthon egy rakás szerszámom, hiába tudom, mi a különbség a PH és a PZ között, a munkahelyemre egyetlen multitoolt hordok, nincs nálam szerszámos koffer. A kismotoromat ezzel is ugyanúgy meg tudtam reparálni a parkolóban, egy hétköznapi csavart ezzel is meg tudok húzni, egy kábelt is simán lehet vele blankolni, ha éppen arra van szükség, a sort pedig hosszan folytathatnám. A kulcsszó egyszerű: jobb, mint a semmi. Öltöny-nyakkendő öltözet esetén például hülyén néznék ki egy gurulós Beta kocsival. A vásári bóvli nem a Victorinox, hanem a kínai szemét, lásd kotyogó folderek, "lefogazódó" kínai multitoolok, becsukódó lockos pengék, nulla éltartású bilivas acélból stb. Elhiheted, itthon a célnak megfelelő eszközt használom, de élvezem azt a biztonságot, hogy akárhová megyek, van nálam olyan eszköz, amivel az alapvető problémákat meg lehet oldani.
Lehet informatikusozni, de mit tegyen az a szerencsétlen, ha egyszer az ő munkája nem követeli meg, hogy olajos kézzel koszos alkatrészeket tapperoljon és folyamatosan nagy, nehéz szerszámokkal oldjon meg problémákat? Attól még egy csavarral ő is találkozhat vidám hétköznapjain, vagy néha ő is felvághat egy almát, ugye?
Aztán volt ám én is a kiállításon is, meg az omék-on is megnéztem a bicskákat.
Ez a kiállítás nem volt valami nagy szám szerintem :/
Kevés kiállító volt, és kevés kés volt náluk.
Ráadásul, volt olyan bicska, amit a kezembe vettem és sorjás volt. Le is tettem rögtön. :D
Fémipari alapképzésen az volt dolog, amit meg kellet tanulnom, hogy sorjás munkadarabot nem adhatok ki a kezemből, vagy ha mégis, akkor az rögtön egy nagy: 1 . Hát lett volna akinek beírtam volna azt az egyest.
Akiknek tetszett a munkájuk, azoktól elhoztam a egy névjegyet. 3db-ot szedtem össze.
Egyetlen bicska volt, ami tényleg megfogta a fantáziámat, tőlük is hoztam egy névjegyet, de azt a bicskát nem találtam a weboldalukon, ami tetszett. Valójában már azt se tudom, hogy a 3-ból melyikőjüknél volt.
OMÉK az jó volt. A kiállítás is érdekes volt, meg vettem két bicskát is. :)
Nos, úgy látom már megint egyedül maradtam a véleményemmel, ami a svájci bicskákat illeti.
Az a helyzet, hogy én egy szerszám használó ember vagyok, szerelő. Ha nekem van egy megoldandó feladatom, akor azt egy profi szerszámmal (célszerszámmal) fogom megoldani, mert pontosan tudom, hogy mi a különbség egy jó szerszámmal dolgozni, és vásári bóvlival.
Ezért mondom, hogy a svájci bicska egy vásári bóvli. Mindenre jó, de valójában nem jó semmire. Lehet, hogy mondjuk egy informatikus nem tud különbséget tenni két szerszám között, és őt el tudja kápráztatni a sok kis biszbasz a sváci bicskán, de nekem az egy vicc.
Amúgy nem tudom 5000-ért mit lehet kapni, amiről én beszéltem az 35000-volt 5-éve. Szerencsém, hogy kicserélte az eladó. :)
Jelenleg az Outrider van kinézve, az a vélemények alapján a használható kategória. Étkezésre nem használnám, arra magyar kézműves bicskát szánok. Jó lett volna, ha lett volna olyan magyar mester, aki készített volna egy Vic replikát, az azért mégis csak magyar lenne...!
A Mercator érdekes, elvileg uolyan kellemetlennek kellene találnom evéshez, mint a VX-okat, de a gyakorlatban mégis jobb. Legalábbis az én példányomnak lejjebb van a hegye a középvonaltól, picivel "santokusabb" a svájciaknál, tényleg csak annyival, hogy az talán csak gyártási pontatlanság, de mégis számít. Ebből is gondolom, h. a Victorinox hegy pozíciója a lehető legeslegrosszabb evéshez...
Igen, emlékszem, hogy már többször említetted ezt a kést. A Sodbustert ajánlottad is annak idején nekem, és majdnem vettem is, de aztán beúszott a képbe a tradiciónális magyar vonal és Kocsis Feri. Viszont a Mercator még mindig ott motoszkál a fejemben, hála neked. ;)
Amúgy egy kis legenda-gyűjteményt szeretnék összeszedni. Higonokamim már van, Opinel persze, hogy van, Mercator/Okapi/Douk-Douk a vágyottak közt, és a Buck 110, mint amerikai legenda, ami még kellhet egyszer. Meg egy igazi magyar bugyli.
Ezt már többször írtam: nálam többtucat különböző kiskés és bicska kipróbálása után ez a pengeforma vált be a legeslegjobban evéshez! Jobban vajaz, mint a vajkések és csodálatosan szeleteli a szalámit. Ugyanakkor elég hegye van pl. almacsutka kifordításához a fél almából, de mégsincs ez a hegy sosem útban.
(Más célokra nem is nagyon alkalmas, ez minden rögzítés nélküli bugyli és csak 1 mm vastag. De simán Opinel-minőségű acél, kiváló él húzható rá, persze csak erősen korlátozott időre.)
Második legjobb a Sodbuster típus, de azt már nem lehet ilyen spontán használni, oda kell figyelni a kéztartásra. Csak eléggé "leszegett" heggyel elég hasas a kenéshez.
Ja, elég jó népbutító hatása van a kullancs-kanál lobbinak, TV-ből, újságból minden szezon elején ez a baromság dől, miközben ha picit jobban elolvasnák a szakirodalmat, legalább azt, hogy "hogyan működik a kullancs", akkor tudnák, hogy parasztvakítás az összes "csoda-csipesz", bármi jó rá, csak ügyesen kell megfogni a dögöt. A fertőzött kullancsok arányának meghatározása is elég érdekes (=komolytalan) mintavételezési eljárás alapján történik, kimondottan jókat derülök, amikor egy-egy tájegységre (laza párszáz négyzetkilométerre) mondanak egy arányt, pl. 80%. LOL.
Amíg nem vesztettem el a Victorinox Hunteremet, vagy félszáz kullancsot szedtem ki vele (mármint a csipeszével) emberekből (talán kettőt magamból, engem valamiért nem szeretnek annyira), eskü alatt vallom, hogy még mindegyikük él és egészséges. :)
Azt azért ne feledjük, hogy nagyon sok ember soha nem használja étkezésre a bicskáját, tehát a "kenési kényelem" teljesen lényegtelen szempont. Magam körül is ismerek több olyan svájci-tulajt, akinél azért van bicska, mert néha jól jön, ha valamit fel kell bontani, valamit el kell vágni, ki kell csavarni, fel kell pattintani, át kell lyukasztani, ki kell húzni stb. És ezekre általában elég is. Mert egy Spartan vagy hasonló Vic kis helyen elfér, az összes eszközét ki lehet használni, 4500 Ft-ért pedig garantált minőséget kap az is, aki semmit sem tud a késekről. Ez utóbbi komoly szempont, hiszen egy átlagos késes webáruházban van vagy 300 kés, ezek fele pedig jellemzően gagyi, a svájci márka pedig mindenki fejében ott él: egy Victorinox-szal nehéz befürödni, általában elveszti az ember, nem elrontja.
Amúgy a legjobb kullancskiszedő eszköz a Victorinox-féle szemöldökcsipesz, a fogpiszkálóval pedig szuper frankón lehet pl. routereket, GPS-eket resetelni (apró lyukon belül süllyesztett nyomógomb), csak hogy két végletet említsek a dzsungelharcostól az urbánus technokrata életmódig.
És nem túl népes a konkurencia. Vannak gyártók, akiknek van többfunkciós bicskája, de az általában 3-5 modellből álló termékpalettát jelent. A multitool gyártók meg viszonylag későn döbbentek rá, hogy nem mindenki akar féltégla méretű eszközzel az oldalán mászkálni, és jó irány (=nagyobb piac) a Leatherman Juice, Squirt, Micra és társai. Csak míg az olcsóbb Victorinoxok az 5000-et alulról súrolják, addig a legolcsóbb Leatherman is a duplája ennek. Így nem csoda, ha a svájci-kultusz (jogosan) él és virul.
Tóth Árpád azzal fejezte be a kis írását, hogy a juhászok emlegették a szénacélt, jobbnak tartották, de végül mégis a rozsdamentest kérték. ;) De én is jobban szeretem a szénacélt, elsősorban azért, mert több odafihyelést igényel, és ezért talán több megbecsülést kap.
Ebben igazad van, tényleg nem versenyképes más, normálisabb bicska pengéjével. Viszont pl amikor nyaralni megyünk, nagyon jól tud jönni a Nomad, nem kell pluszban vinnem dugóhúzót, konzervnyitót, másik kést. Ha ezt elvesztem, igazából nem fáj érte a szívem, de jobban kihasználható, mint egy kis svájci. A nagyobb penge akár félkilós kenyér szeletelésére is alkalmas, a szalámit is jobban vágja a hossza miatt, stb. Bár az is igaz, hogy nálam a kés elsősorban étkezésre van rendszeresítve. ;) Doboz bontásához sniccert használok. Ha pedig kombóról van szó, és megint az étkezés a fő szempont: sommelier-kés+cakli. Ennél több nekem nem kell. Talán még egy villa, de az a napi pakkomban benne van. Lightmyfire kanál/villát használok.
én is voltam kint, de elég vegyesek voltak a késeseknél szerzett benyomásai. Polyák standon voltam először, de szerintem drágán mérték a vasakat, az említetteknél nekem úgy tűnt, hogy van egy kis vásárfelár. ezt legjobban egy fenő acélnál éreztem, ami a maga 17ezres árával erősen maga mögé utasította pl. az IKEA-ban kapható 5000 párszáz forintos acélt, minőségben meg nem hiszem. ami nagyon tetszett: láttam Hattori késeket, de az áruk nem volt túl barátságos.
Van egy hasasnak mondható pengéjű Berényi bicskám, kenni jól lehet vele, de szalámit vágni a hasas pengével nekem nehezebb mint pl. a nagy svájci pengéjével.
A liner lock egyértelműen pozitív. Étkezésre én utálom ezt a formát, de ez végülis ízlés dolga. Szerintem nem elég hasas a vaj vagy bármi kényelmes kenéséhez, sőt a hegy folyamatosan útban van, beleakad a kenyérbe és roncsolja, ha kenni próbálsz. Csak akadályok kifordítására jó.
"Tóth Árpi (Révész kések) írta, hogy miután széles körben elérhetővé vált a rozssamentes acél (Ko13), szét kellett szedniük a szénacél pengés bicskáikat, és pengét cserélni bennük, mert egyszerűen eladhatatlanok voltak a nem rozsdamentes bicskák."
Ez mikor volt, 50-es évek? Nekem a 70-esek végéről, 80-asok elejéről vannak olyan emlékeim, hogy a mindentudó öregek mind határozottan szénacél-pártiak voltak azzal, hogy csak a lesz igazán éles. Szóval lehetségesnek tartom, hogy a kezdeti RM-mániára következett egy kiábrándult reakció is.
Szerintem a svájciak fő pengéje úgysem versenyképes egy rendes egyfunkciós késsel, se fogásra, se pengeformára nézve és a lock sem a legjobb fajta, nem érdemes annak az alapján választani. KIs svájci a kiegészítő szerszámok kedvéért + valami más, ami tényleg jól vág sokkal hasznosabb kombó.
