Tegnap jártam fenn a Kendigen, gyönyörű, szélcsendes, meleg (15-16 fok) idő volt. A köd Szombathelytől kezdődött, és jól látszott a vastagsága is. Csak a Kőris-hegy, és a Nagy-Somhegy dugdosta ki a fejét:
Este, amikor hazajöttem, ránéztem a webkamera képeire, szépen látszott is, ahogy 10:50-kor ott bámészkodok. A viccesebb része egy kicsit később következett, miután elmentem, és valaki megjelent, majd szépen leguggolt a kerítés tövébe. Azt hiszem, nem ilyen rejtekhelyet kívánt magának, ami online közvetít :)
Somogyban - Baranyában ugyanígy fogyatkoznak az aprófalvak. A néhány őslakos mellé "beköltöző" nyaralók vagy ökogazdálkodók úgy ahogy megóvják az épületek egy részét de sajátságos életmódjuk már nagyon eltér a hagyományos falvaktól.
A bakancsos turizmus ezen nem fog változtatni. Ahol van valami extra látnivaló (pld. vár) ott több a bevétel is. A vadászturizmus bevételéből ami pedig elég nagy nem igazán részesülnek a kis falvak, nekik csak a vadkár marad. Az állami erdészeteken keresztül a pénz máshova kerül.
Kicsit fönntartanám a diskurzust, saját szemszögből megvilágítva. A török-dúlás nem a véletlen műve - és nem is az Oszmán-birodalomé! A közvetlen ok a kis-jégkorszak volt, melynek hatására a mérsékelt öv délebbre húzódott, ezáltal a birodalom nagyobb termelékenységgel bírt, illetve északon a patkányok behúzódtak az ember mellé egy csomó bolhával együtt -> pestis. (Széll?) A kettő együttes hatására erősödött meg a török. Érdekes módon az 1600-as évek második felére véget ért a kis-jégkorszak, minek folyamán a birodalom meggyengült és legyőzhetővé vált. Ráadásul a népsűrűség jóval kisebb volt, egy falu elvesztése vagy 1000 ha kiesést jelentett. A globalizációval kapcsolatban: nyilván mindenki olyan helyre megy élni (Anglia), ahol egységnyi befektetett munkával nagyobb jövedelemre tesz szert. Ezt ténylegesen úgy tudod ellensúlyozni, ha a helyben maradást "jutalmazod" nagyobb összeggel. Ehhez viszont a turizmus nagyobb és folyamatosabb jelenléte szükséges. Ez - magánvélemény! - két okból nem működik: nincs elég pénz az állampolgároknál, hogy turisztikai szolgáltatásokat megfizessenek, illetve ha van, azt nem erre költik. Megtévesztő a KSH által leközöl 159 nettó, mert a dolgozók 50%-a 110-120 nettó környékén keres. Aztán a letelepítésekkel kapcsolatban hiába az azonos kultúrkör (itt és itt), az sem megy mindenhol simán. Nálunk ez azért volt kevésbé fájdalmas, mert jó nagy néptelen pusztaságok voltak mindenütt. Hiába rácok, tótok, bolgárok, svábok: mára mind magyarok. Az állam pusztán szolgáltató, az állampolgár pedig a szolgáltatást igénybe vevő, aki az adójával fizet. (Toynbee a nemzetállamokról) Visszatérve a mostani helyzetre: a jelenlegi migráció is kettős jellegű: klimatikus és politikai okok alakítják, és a következő 30 évben nem fog javulni a helyzet. És nem mellesleg az araboknak köszönhetjük az görög kultúra átmentését. Change or be changed.
Kislődön hallottam, nem tudom, csak anekdota-e, vagy tényleg megtörtént: A kitelepítéskor a vasutas nézegette a családok nevét, akiket vittek, és akiket hoztak, és mérgelődött, hogy elviszik a sok magyar embert, és idehozzák helyettük a németeket. Ugyanis az ott élő svábok, akiket kitelepítettek, már az ezernyolcszázas években magyarosították a nevüket, viszont a Felvidékről hozott betelepítettek közül sokan szintén sváb felmenőkkel rendelkeztek, és de ők az eredeti családnevüket használták. A különbség csak az volt, hogy a kitelepítés előtti utolsó népszámláláskor a kislődiek német, míg a felvidékiek magyar nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
Na, most megyek folytatok egy kis természetjáró tevékenységet a Ság-hegyen :)
Persze, igazad van, a történelemmel én is tisztában vagyok, tudom hogy -elsősorban az 1700-as években- a teljesen kipusztult magyar falvak lakosságait svábokkal és tótokkal pótolták. Viszont az nem igaz hogy más kulturális környezetből érkeztek volna, ezért is tudtak gyorsan beilleszkedni.
Ennyire nem akartam visszamenni, és ennyire nem szerettem volna belemélyedni.
A sváb és szlovák lakosság kitelepítését, cseréjét óriási hibának tartom egyébként, gyakorlatilag végzetesnek fog bizonyulni sajnos a legtöbb falu esetében ahol megtörtént.
Itt a közelmúlt-béli eseményekre gondoltam. Arra hogy Bécs reggel 6-7 óra körül kis túlzással úgy néz ki mint Bagdad.
"Bécs lakosságának 40%-a nem osztrák származású, a teljes népességre 17-18% ez a mutató! Na, így inkább ne, ettől még az is jobb ha kevesebben vagyunk. Szerintem.)"
Vigyázz, ez kétélű fegyver :) Betelepülők nélkül szerinted mi lett volna Bakonybélből, Kislődből, Városlődből, Németbányából, Csehbányából? Mert ugye megoldásnak az volt, amikor feltűnt, hogy, hogy hoppá, hiszen itt majdnem mindenki német, hogy vagonokba terelték őket 1948-ban, és helyettük az Alföldről és a Felvidékről hoztak családokat, de akkor ott most ki is volt a bevándorló? Akinek a családja több száz éve ott élt, vagy akit akkor hoztak oda több száz kilométerről, egy teljesen más kulturális, természeti környezetből?
"Ha meg is menekül egy kis falu ott is legtöbbször bevándorlók, nem pedig az őslakosok produkálják a pótlást."
Ezt az "őslakost" azért nem lenne egyszerű meghatározni :) Ugye, azt mondani, hogy Magyarországon, egy magyar faluban magyarok az őslakosok, az már csak pár száz évet visszatekintve sem túl életszerű, nemhogy nagyobb terjedelemben. Tatárjárás, török hadjáratok mind néptelenítettek el egész falvakat, amiket aztán innen-onnan verbuvált emberekkel töltöttek fel, ha tudták, és onnan kezdve ezek az emberek voltak az "őslakosok" A globalizáció előtt is ugyanúgy néptelenedtek el a falvak, csak esetleg lassabb ciklusban. Mert lassabban ért oda egy háború, ahova elvitték a férfiakat, kevesebb volt a kitörési lehetősége egy okos parasztgyereknek, hogy iskolába járjon a városba. Akik ott maradtak ezeken a helyeken, a legtöbben nem azért, mert szerették, vagy életcéljuk volt, hanem gyakorlatilag nem volt választási lehetőségük.
Tovább fejtegetve ezt a gondolatot a kéktúra zempléni falvaira levetítve, nagyon röviden: -Hollóháza, porcelángyártás sorvad, falu szintén, turizmusba próbál kapaszkodni, amennyire bír. -Füzér, a környék gazdag faluja, az egyik olyan település amelyiknek jó esélye van a fennmaradásra, a várba, turizmusba fektet, pályázatokat nyer, stb... -Vágáshuta, lassan fogyatkozik, üdülőfaluvá válik, a betelepülők is a turizmusra építenek.
-Bózsva, Kis-és Nagyhuta de még Sátoraljaújhely számára is fontos kitörési pont a turizmus, egyelőre Füzér kivételével én úgy tudom mindegyik népessége csökken. A vadászat, (hűtőház is van Bózsván), mezőgazdaság, egyebek kevés embernek nyújt igazán megfelelő megélhetést.
-Makkoshotyka magyar lakossága fogy,a kisebbség már többséggé vált. Ez is tipikus. -Regéc. Az utóbbi években megtorpant a falu fogyása, vannak betelepülők, hála az erőteljes turisztikai beruházásoknak, a várnak, annak a pár embernek akik minden követ megmozgatnak annak érdekében hogy fellendüljön a falu, elsősorban Rákóczi örökségét meglovagolva. -Mogyoróska üdülőfalu, Arka szintén, 100 fő körüli lakosságokkal. Összességében egy sincs köztük amely a hagyományos, akár 50-60 évvel ezelőtti foglalkozásokból (mezőgazdaság, állattenyésztés, porcelángyártás, üvegkészítés, bányászat) meg tudna élni. Így nehéz fennmaradni, lakosságot gyarapítani.
Ha már Füzért is szóba hoztam: csodaszép lett!
Még én is csak fotókon láttam, de ezt a gyönyörű, felújított, égszínkék boltozatú várkápolnát egyszer mindenképpen érdemes lesz felkeresnie mindenkinek aki teheti!
A globalizáció zabálja a kis falvakat, településeket. Nem csak nálunk, mindenhol. A vidék megtartó ereje minimális, ha egyáltalán van. Nyilvánvalóan ez munkahelyeket jelent(ene) Sokat.
Ahonnan kiindultunk lentebb, Óhután például szemmel láthatóan boldog-boldogtalan fenyőfát ültet, most volt szezonja, karácsonyfa lesz belőle. Próbálkoznak mindennel, vadászat, állattartás, méztermelés stb. Már az is jó ha azt a 100 lakost eltartja. Üveggyártásra települtek, hol van az már!
Mindenki ismeri: Velem. Üdülőfalu, a lakosok 3/4-e nem őslakos. Pestiek, debreceniek, vendéglátásból élnek, egészen jól, de ilyen Hollókő is. Alig van igazi hollókői már, talán a fele. És ezek még jól menő falvak!
No, ezért költök én szívesen némi pénzt ilyen kis falvakban, talán ezzel is hozzájárulok valamelyest a fennmaradásukhoz
De vannak erre is példák, nem is akárhonnan, akár Európa szerencsésebb vidékeiről is. Akár Németországból is. "Németország keleti felén az egyesüléskor még 17 milliós népesség fele él majd 2050-re..."
Ezt egy cikkben olvastam, nagyon durva.
Ezek közül a legismertebbek a teljesen kihalt olaszországi falvak, kisvárosok, amelyekről nemrég olvastam is egy terjedelmesebb írást valahol, de bármely másik országban előfordulnak ilyen esetek, mikor a városokba (és más országokba) való elvándorlás által kiürül egy-egy település.
Dél-Angliai kis falvak tucatjait mentették meg a teljes kihalástól lengyel bevándorlók (persze hogy az ő falvaikkal mi lett arról nincsen szó)
A gond ez. Ha meg is menekül egy kis falu ott is legtöbbször bevándorlók, nem pedig az őslakosok produkálják a pótlást. Nincs megtartó ereje a vidéknek, vagy ha van is minimális. Magyarországon is kitelepülő városiak, meg hollandok, németek jelentik azt a kevés visszapótlást amely a falvakba irányul.
(A bezzegország Ausztria lakossága már 7 millió alatt volna bevándorlók nélkül, így 8,2 millió, Bécs lakosságának 40%-a nem osztrák származású, a teljes népességre 17-18% ez a mutató! Na, így inkább ne, ettől még az is jobb ha kevesebben vagyunk. Szerintem.)
Az utóbbi évek fuvallatai alapján azonban nekem van egy olyan gondolatom hogy mivel felértékelődik a saját magunk által megtermelt élelmiszer, a tiszta ivóvíz, a régi értékek, a hagyományos termelési módszerek és előfordulhat hogy lesz majd némi korrekció ebben a nem túl szívderítő folyamatban, sőt erre is vannak már élő példák, szerencsére szép számmal.
Ezzel együtt nyugodtan kijelenthetjük hogy valószínűleg több száz kis település fog eltűnni nagyjából 20-30 éven belül Magyarországon.
Óévet búcsúztatni a Zemplénbe készülök. Van-e valakinek helyismerete Sima, Baskó környékén? A jelzett turistautak elkerülik e falvakat, de pont ezért kíváncsi lennék rájuk. Lehet-e felőlük Boldogkőváralja vagy Mogyoróska irányába eljutni úgy, hogy azért ne elvadult ösvényeket kelljen hozzájuk követni?
Mikor ezt a mondatodat olvastam magamban automatikusan hozzáfűztem: és nem is akarom tudni.
Évtizedekben gondolkodni előre...ez sem az a dolog, melyet kevésbé bátor ember bármikor bevállal...
A folyamat a szemünk előtt, régóta zajlik. Mi csak észrevesszük az "extrém" példákat, miközben közepes falvak, egyes kisvárosok is olyan arányú lakosságcsökkenésen mennek keresztül mostanában (és ez nem feltétlenül látszik a statisztikában), mely rendkívül magas.
Apropó, statisztika, és Tornabarakony: egy ismerősöm ott vett hétvégi házat. Aztán az önkormányzati választások idején mesélte, hogy miként harcol a szavazatokért két hasonló céllal ingatlant szerzett "önjelölt polgármester és hétvégi telek tulajdonos", fűt-fát ígérve az őslakosoknak (akik nem értik az egészet), illetve feltornázva a bejelentett lakosságszámot 40 körülre. Végighallgattam már több településvezető, településfejlesztő történetét az ország több pontjáról, melyekből azt szűrtem le, vannak ígéretes példák, de közösség szerveződésére, normális települési működésre igazából töredék esetben van hosszú távon esély. Ez pedig döntően személyi kérdés - településvezetőnek igazából kevesen lennének alkalmasak.
"...Igazán embert próbáló egy olyan faluban élni, ahol télen csak 5-6 idős, egyedülálló ember él, és minden reggel azt figyelni, hogy bodorodik-e a füst abból az 5-6 kéményből..."
"...Hogy a nem kevés ehhez hasonló, elöregedő, üdülőfalu státusz felé sodródó település sorsa mi lesz néhány évtized múlva, amikorra már kihalnak az őslakosok? Én nem tudom..."
Mikor ezt a mondatodat olvastam magamban automatikusan hozzáfűztem: és nem is akarom tudni.
Ezek után nem kis örömmel olvasom az ilyen cikkeket, mikor az a bizonyos remény megcsillan a nagy reménytelen éjszakában, még ha csak egy parányi is lészen az a csillanás mégiscsak szívderítő.
Zsuzsa és Kata elindult a magyar vidék felfedezésére
Ünnep alkalmából megkaptam az új Kéktúra I. turistaatlaszt. Színvonalas kiadvány, sok képpel és átszerkesztett szöveggel (én még 2001-es kiadással jártam végig az Okt-t). Viszont ugye Hollóházától halad visszafele, a térképek is így lettek beszerkesztve, helyenként kicsit fura számomra az elrendezés (nekem teljes mértékben megfelelt a régi struktúra), de hasznosítható lesz a majd gyakorlatban is :)
Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt - ki-ki világnézete szerint válassza a neki tetsző jelzőt :-) - és Boldog Új Évet Kívánok mindannyiunknak.
Remélem, hogy 2016-ban több élményt nyújtó, informatív és örömteli hír lát napvilágot a fórumon és - bár nem kívánom, hogy a problémák a szőnyeg alá kerüljenek - kevesebb megkeseredett, vagy éppen személyeskedő hozzászólás.
Az új bélyegzőhelyek listája kapcsán pedig köszönet azoknak, akik létrehozták, és azoknak is, akik könnyen hozzáférhetővé tették.
Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál, ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután! Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet, Békés Karácsonyt Mindenkinek!
Tamáshoz kapcsolódva: vétek lett volna kidobni ezt a leírást!
Ez nem olyan mint Tavaszi Széll-é, ahogyan mi emberek sem vagyunk egyformák. Kicsit más szemszögből látatja ugyan azt az élményt. Leírásaitok jól kiegészítik egymást.
Sírva könyörgök, hogy ilyen beszámolók ne landoljanak a hulladékgyűjtőben!
Örömmel tapasztaltam, hogy a Tátra még ily ködös időkben is előjött a billentyűzetedből :)
Már Tavaszi Széll beszámolójában is megütötte a szememet: A Mély-patak az a piros négyzet jelzéstől Dél felé van az én térképemen. Aztán utána keresgéltem, valóban 2 Mély-patak van a környéken :)
Jó kis túrát rittyentettetek, nekem is tetszik, felveszem a bakancslistámra, hogy a múzeum megnyitása után egy 2 napos etappal valahogy összehozzam várral, kékkel, zölddel, hegycsúcsokkal, meg ami belefér :)
Garass tán többet tudna erről mondani, de azt gondolom, mivel a két ház fokozottan védett területen van, nem egyszerű ott bármilyen "civilizációt" fejleszteni. Pl. a kőházban kandalló sincs (gyanítom, a faházban sem), télen úgy elég nehézkes ott meglenni. A behajtási engedély ára is borsos, ha valaki nagyobb felszerelést szeretne (hosszabb tartózkodás okán, pl. csoportok) felvinni és nem a 3-4 kilométeres gyalogutat választaná Háromhuta felől. Ettől függetlenül ottjártamkor a faház is tele volt, sőt, az ott lakó csoport nagy része a réten sátorozott. Sajnos, a forrás éppen csak csordogált, szóval az sem feltétlenül egy megbízható, bőséges vízvételi lehetőség, ha főznél/tisztálkodnál.
