Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
de ez nagyon nem jött be, mert a valósághoz kb 10% köze van. 90% a hiedelmek feldolgozása.
A Rosszemberek, viszont korabeli jegyzőkönyvekre, kihallgatásokra, tanuvallomásokra, itéletekre épült, és arra amit Hegyessy János főszolgabiró feljegyzett, aztán Hegyessy főszolgabiro levelezésére Mérey főispánnal és Soromfay alvezér vallomásaira.
A történetirás tragéfiája, hogy Gönczi (1865 - 1944) nagyon későn 1939-ben kezdett bele a könyve megirásába (Somogyi betyárvilág), ha idejében elkezdi például 1920-ban, akkor néhány érintett vezérrel Soromfay, Oroazlán Pál személyesen is tud interjuzni.
egy Rosszembrek szerü filmre kiváncsi lennék ( a film ott van a Somogy topik kezdőhozzászolásában). Csak azért mert annak 99%-a valoság. Egyetlen jelenet kivételével, ahol Soromfayt lelövi a felesége (ez a legutolso jelenet). A valóságban Soromfay alvezér sokáig együtt dologoztt még Hegyessy szolgabiroval, majd jo fizetésért Szigetvár szolgálatában halt meg. Mérey főispán még azt is elintézte neki, hogy a rablott vagyont megtarthassa. Népszerű ember maradt élete végéig, kb 90 évesen halt meg 1925-ben?
Hát az tényleg jó lenne, ha ez összejönne, mert hiánypótló mű lenne.
Az 1971-es, Oszter Sándorral és Cserhalmi Györggyel forgatott Rózsa Sándor sorozat ma már minden tekintetben elavultnak számít, bár néha azért nosztalgiából jó még bele-belenézni.
Most olvasom az előzetesekben, hogy a 26. részben, "Titokzatos betyár támad a Rokoczay hintóra."
Kiváncsi vok ki lesz az, a logikus Sanyi lenne, de ez nem lehet ilyen eccerű, talán a plébános ur az a titokzatos betyár (messze a legrejtélyesebb alak, akiröl senki nem tud semmit)?
Az Arcanum-ban lehetnek benn végig kellene böngészni, csak mert az ujságok ott vannak fenn.
betyáros panduros sztori az van benne Sanyi és Imre között..... illetve Sanyi (betyár?) és Rokoczay Anna (a baroness) és Sanyi (betyár?) és Katica (komorna) között.
Neten nem tom mikor lesz feltéve, de ugy néz ki Sanyinak a baroness jön be...
Azért a sikeres hídrobbantások elég nagy port vernek föl ahhoz, hogy bekerüljenek az újságokba és a történelemkönyvekbe.
Nem tudok ilyenről a szóban forgó időszakból.
Ha már valami jó eastern-es hangulatot akarnak belekeverni a sorozatba, akkor inkább valami betyáros sztorit lehetett volna beleszőni, hiszen ebben az időben volt a betyárvilág virágkora.
Lehetne benne pl. postakocsi-rablás, marharablás, betyárok és pandúrok közti tűzharc vagy valami hasonló izgalmas jelenet. :-)
Nyilván maga a történet fikció, mert a mindennapik történelmét nem jegyzi fel senki.
Mégis a valóságbol merit.
Az most hogy volt-e hidrobbantás 1865-ben azt nem tudjuk, előtte volt és utána is. (egyik ponta Lánchidon, amit egy osztrák tiszt az utolsó pillanatban megakadályozott és bároi rangot is kapott érte).
A kisebb jelentőségű robbantásos bűnügyeket meg akkor tudjuk ha az összes 1849 és 1867 közötti bűnügyi dokumentumot publikálják. Ez eddig csak Somogy Vármegyére történt meg 2 nagyobb könyvben, az egyik Gönczi Ferenc és a másik Bertha Lajos könyve, (azárt itt is van ami kimaradt, pl a teljes 1860-as anyagot ellopták 1940 előtt) de a többi 62 vármegye bűnügyi anyaga még publikálatlan.
Nem igazán értem ezt a hajónapló dolgot, a kalózlevél a hivatalos doku, hajónaplóba a saját hajóján azt ír a kapitány amit akar, ha egyáltalán a veszteségek miatt marad írástudó, aki vezesse.
A Sógun gyerekkori nagy kedvencem volt, főleg a könyv, de azért állítólag elég sok helyen pontatlan történelmileg.
A történet egyébként jellemző, az említett németalföldi könyvben is simán lekalózozzák a vetélytársat, miközben a találkozó előtt-után folyamatosan támadnak japán-kínai-indiai stb. hajókat a maláj-indonéz vizeken, ágyúzzák a portugál telepeket stb. De a Magellán szoros alternatíváját is úgy fedezik fel, hogy közben végigrabolják-gyilkolják a partokat-vizeket spanyol-portugál-helyi áldozatokkal.
Igazán éles határ a kalóz címkénél volt, azt igyekezték elkerülni, még ha teljesen annak tűntek a saját beszámolójuk alapján is :)
Erről jut eszembe James Clavell: A Sógun regényének és a tévésorozatnak egyik főszereplője John Blachthorne (más néven Andzsin-szan, valójában William Adams angol tengerészről mintázva), aki igencsak megijed, mikor észreveszi, hogy csak egy dolog tűnt el a hajójáról: a hajónapló! Mert az alapján a világ bármelyik bírósága (Anglia és Hollandia kivételével) simán elítélné kalózkodásért! Ő magát nem is kalóznak tartotta (bár volt kalózlevele) hanem felfedezőnek, kereskedőnek, diplomatának, szabadságharcosnak, de kalóznak semmiképpen. Még akkor sem, mikor Toranagát megkérte, hogy adjon neki hajót és katonákat, hogy megtámadhassa a portugál Fekete Hajót.
Egyedül én is a Sussexi Aelle-t találtam meg, mást nem is nagyon dobott ki!
Akkor lenne még egy kérdés. A Vikingektől eltekintve mint sorozat Alfréd király valóban elment Rómába a pappal fiatal korában? Történelmi szálként valósnak érzem Alfréd megszületését a vikingekben, hisz közel azonos időpontban játszódnak jelenleg az események.
Igen, nem tudjuk, hogy pontosan milyen volt a 19. sz. közepének népi, köznapi nyelvhasználata, de nagy valószínűséggel nem olyan, mint a 20. század végi, 21. század eleji szleng...
Azért van egy pár, pl. két nálam top10-es magyar film: a Szegénylegények és a Szirmok, virágok, koszorúk ekkor játszódik. Na meg a Rosszemberek sem gyenge darab.
A 1849-67 közötti időszakot meg nagyon kevés film dogozta fel.
Bátrak földjén kivül csak a Rosszemberek jutnak az eszembe, de az meg az ógörög tragédiák műfajára hajaz. Ott már az első percekből látszik, hogy ebből semmi jó nem jön ki.
