Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Én is gratulálok, kíválóan összegyűjtött anyag, amely jól mutatja be az AVR fejlődését, szükségességét, az egyes típusok fegyvernemhez kötődését (lérak, RT, vrep.).
Aki nem volt benne, vagy nem látta működés közben pl. a VSZ-en belül működő AVR egyes részeit láthatja, hogy mennyire összetett feladatról, azok kornak megfelelő megoldásairól, és mennyiféle eszközről van szó, az emberi erőforrásigényről nem is beszélve!!
A '80-as évek közepétől - nyilván a már rendelkezésre álló tapasztalatok alapján - az egyes VSZ országokon belül is kezdődtek saját AVR fejlesztések, amelyek ezeket a berendezéseket megpróbálták (ugyancsak a kornak megfelelően) PC alapokra és kisebb erőforrásigényű eszközökre állítani.
Mivel én aktív résztvevője voltam ennek az "átmeneti időszaknak", volt szerencsém látni (lérak és RT vonatkozásban!), hogy hova, milyen irányba próbálnak eljutni a különböző fejlesztések északi szomszédunk vonatkozásában.
Még mielőtt belekezdenék egy kisebb ismertetőbe meg kell jegyeznem, hogy így huszonpárév távlatra visszatekintve szomorú látni azt, hogy a különböző politikai szeleknek engedve, hogy vésztek el hosszú évek fejlesztési munkálatai és keletkeztek tiszavirágéletű, komoly pénzösszegeket felemésztő más irányú fejlesztések különböző érdekek, lobbycsoportok által átültetve....
Előző hozzászólásaim közt megtalálni ezzel kapcsolatosan már jónéhány észrevételt (pl. elemeztem a VP-01 és a VEKTOR-t is), de most röviden csak néhány irány az északi szomszédoktól.
A '80-as évek vége felől még megemlíthetőek az "OSZNOVA-1E" és a "POLJE-E" AVR-ek, amelyek közül pl. az OSZNOVA már a 3D lokátorok adatfeldolgozására is képes volt, valamint képes volt a légi eszközökről indított REL-ek információinak feldolgozására, továbbítására. Itt főleg az SzT-68 ezirányú üzemmódjára, vagy pl. a kíváló PRV-17-es üzemmódjaira építettek. Persze a SZU-ban ekkor már rendszerbe állították a lokátorok következő generációját, ami nálunk ebben az időben ('90-es évek eleje) teljesen elakadt és kb. 20 év után kezdünk azon gondolkodni, hogy katonai RL rendszer, megfelelő lokátorok nélkül sehol sem leszünk....
A fent említett két AVR teljeskörű kiépítésére, rendszerbe állítására az északi szomszédainknál már nem került sor. Ez főleg az iszonyatosan magas erőforrásigények (egyenes arányban természetesen a money szükséglettel :-)) miatt nem valósult meg és indultak el saját fejlesztések a kor kíváló PC alapjaira (286, 386 és az akkor csaknem elérhetetlen 486 :-). A '80-as évek vége felé már lefektették a különböző fejlesztési irányok alapjait, elképzeléseit és bele is fogtak különböző fejlesztésekbe. 1987-ben megszületett náluk az ún. "MASIV" (a rövidítés szabad fordítása: Kis Automatizált Vezetési Rendszer) rendszer, amely 286-os alapokra próbálta irányítani a "nemzeti AVR rendszert". Mivel az informatika már ekkor ('90-es évek eleje) kezdett "megszaladni" a MASIV morálisan elöregedett anélkül, hogy a honvédség átvette volna. Magyarul a fejlesztés teljesen megfeneklett.
1991-ben indult el az a fejlesztés, amellyel a későbbiekben aktív felhasználóként személyesen is találkoztam mégpedig lérak és RT vezetési szinteken. Ez volt az ALES társaság által kifejlesztett LETVIS (LETecký Vizuálny Informačný Systém). Ezzel a saját fejlesztésű AVR-el próbálták meg leváltani a VOUZDUH AVR elemeit, a SZU-tól való függőséget ezen a téren valamennyire kézbe venni. A kezdetben 386, 486, majd Pentium alapokra épülő szg. hálózat kezdetben, és később is inkább csak az RT információk gyűjtésére, feldolgozására, továbbítására, valamint a polgári légi információk, irányítási szintekkel való együttműködésre született (és működik napjainkig!) de nem takarta a légvédelem (lérak, vrep.) elvárásokat! Megindultak az ezirányú fejlesztések is.
1995-ben a LETVIS-szel teljesen leváltották az addig úgy-amúgy működő VOZDUH és OSZNOVA-POLJE AVR elemeit. A rendszer üzembe állt az RT és légvédelmi magasabbegységek különböző vezetési szintjein. Ehhez persze szükség volt a meglévő lokátorok által begyűjtött adatok, primér infók áttranszformálására digitális formába (extraktorok beépítése, stb...).
A 2000-es évek elejére láthatóvá vált az "elképzelések" egyértelműen megfogalmazott irányelvek hiánya, a különböző, magukat mindig "Megváltóként" eladó politikai irányvonalak kártékonysága a légi felderítés, légvédelem rendszereiben (és nemcsak itt). Személyesen, saját bőrömön győződhettem meg arról, hogy a nagymúltú katonai légtérvédelem, folyamatos - lokátorokkal végzett - légi információgyűjtő rendszer egyre jobban függ a polgári légi információktól, a különböző szekunder adatoktól (!!) /az előző hozzászólásaimban már elemezgettem ezt a jelenséget és érdekes módon Kositzky Attila úr, akit talán nem kell bemutatni az AS-ban is tükrözte egy cikkjében az én ezirányú gondolataimat, ami azt jelenti, hogy ezeket a jelenségeket a szakma magasabb szintjein is látták, látják!!!/
Ellenőrzés szintjén a tervtáblás rendszer az északi szomszédoknál kitartott egészen 2003-ig. Hogy miért is rossz irány a polgári adatokra, szekinder légi infókra való támaszkodás katonai berkekben? Kikapcsolt transzponderrel repülő gép (bármilyen magasságon) nem jelenik meg ebben a rendszerben, valamint a kis magasságokon (2-3km) kószáló különböző kisgépek (aeroklubbok, stb.) sem! A pontos szabályozást nem ismerem, de azt hiszam 3km alatt "irányítatlan repülések" is történhetnek, más rendszere van a repülési tervek leadásának, stb... Az integrált RT, lérak, vrep. HÁP-on eltöltött 2 évem alatt (csak az én szolgálatom alatt) 3x fordult elő olyan eset, hogy a mi alegységeink által felderíctésre került olyan légi eszköz, amiről a polgári repirányítóknak fogalmuk sem volt (ebből 1x lett 29-es elfogás az eset vége). Éves szinten szerintem 10-es nagyságrendben számolhattuk azeket az eseményeket (és ennek már tizen- éve, napjainkra ez mennyire javulhatott???).
A szolgálat 24 órájában mindig felkapta az ember a fejét, ha a kiskatona által tervtáblára rajzolt primér RL info +1 géppel többet jelenített meg, mint ami az előttem lévő monitoron az adott pillanatban volt!! Ja és még nem is beszéltem az akkori meteo ballonokról (ezek naqpjainkban hogy vannak szabályozva, vagy vannak még egyéltalán ilyenek?? :-)), amik valami iszonyatos magasságra voltak képesek felkúszni, kezdetben nem kevés ijedtséget okozva különböző vezetési szinteken velünk kezdve :-) (a PRV-17-esek elképesztő magasságig nyomon tudták követni, bőven 30km fölé). Persze ezek az infók a polgári repirányítási monitorjain nem jelentek meg. Elképzelhető (nem tudom), hogy ezeket előre jelezték, de ezzel ellentmondott az, hogy amint erről infót kaptak először jónéhány perc bizonytalanság következett!
Tehát vannak bizonytalanságok bőven és ezeket a problémákat nem lehet a végtelenségig tologatni magunk előtt. Akinek ilúziói vannak azzal kapcsolatban, hogy az ún. "gerincradarok" 0m-től mondjuk 30km magasságig lefedik légterünkte az iszonyatosan téved. A '90-es évek elején meglévő magassági lefedettség szerintem töredékénél vagyunk és a "réskitöltő" lokátorok esetleges jövőbeni hiányában (én már sajnos egy ilyen súlyosan hibás döntést is el tudok képzelni!) a lefedettség még gyatrább lesz..... No de miről is beszélünk, ha egyértelmű célok sincsenek megfogalmazva, vagy ha megfogalmazásra kerülnek azok jó esetben is csak ! évig tartanak (talán nem kell leírni, hogy miért is...).....
No de egyelőre talán ennyi, már ígyis nagyon belemerültem... :-))
Nekem a hobbim a világháborús, illetve háború utáni betonbunkerek gyűjtése. A Rákosi korszakban épült a déli határon egy erődvonal, mely Kaposvártól jó messze volt. Erről tudom, merre volt. Viszont a listák alapján Kaposvár környékén is készült néhány úgynevezett "hadműveleti akadálycsomópont", melyek a térképeken nem szerepelnek. Szerintem ezek az Ön által említett betonbunkerek ezekhez tartoztak. Ezért kérem, le tudná írni pontosabban, hol vannak ezek az állások, illetve hol van Feszerlakpuszta?
Sajnos aktualis, a Nagybajom melletti erdoben, a volt Margit vonal helyen, is van boven meg "ajandek" a masodik vilaghaborubol, akad akna is, meg van mas is.Raadasul ott a haboru utan komoly aknamentesites volt, akkor mi lehet ahol nem volt.Kaposvar es Feszerlakpuszta kozt tobb kis domb van, ma mar szantoföld vesz i oket körbe, meg mindig megvannak a betonbunkerek oldalai, de mar folddel betemetve, es mennyi van amirol nem tudunk.
Sajnos nem csak ott.....és az emberi hülyeség határtalan!
Úgy 5-6 évvel ezelőtt Csömör és Mogyoród közötti szántón a fiatal traktoros gyerkőc kiszántott egy 80 mm-es tüzérségi "tököt" Mivel megsérült az eke, a fazon rákötötte lánccal a keresztvasra a lövedéket és keresztül furikázott a falun, hazáig.
Az apja mikor meglátta elkülte az "Annnyába" majd lerohant a körzeti megbízottat értesíteni.
A kölök meg mint aki jól végezte a dolgát visszafurikázott a szántóra és a szélén szépen fölállította, körbekupacolta, hogy el ne dőljön és hazament.
Az apja amikor visszaért és látta mekkora farok az egyszem fia, infarktusközeli állapotban kiment a lövedékhez és körbekerítette. 4-5 napig járt a falu a lövedéket megnézni, jó közelről, ahogy illik.
Amikor a tűzszerészek kijöttek és megvizsgálták a "tököt" úgy döntöttek, hogy NEM szállítható és helyben kell megsemmisíteni. Nagy felhajtás, ablakok kinyitva és visszaszámlálás.....
Akkora kráter keletkezett, hogy a traktor ekéstől majdnem belefért....
Azóta sem vizsgálták át tűzszerészek a szántókat.....átvizsgálják viszont az amatőrök fémkeresővel. Találnak is minden évben ezt-azt, mivel a II. Vh-ban a Németek és az Oroszok is tüzérségi állásokt építettek ki több km. hosszan.
A múlt tartogat még meglepetéseket....de azért az emberi hülyeség határtalan....
Van a Hortobagyon is meg boven, sokfajta löszerhuvely, raketamaradvany, raketatörzs, stb, csak tul nagy a terulet amit at kene nezni, korabban elkezdtek atvizsgalni, de akkora a teruelet, hogy abbahagytak. Van meg egy rossz hir is, az, hogy dobtak le ott kazettas anyabombat(is), abba meg lehetett akna szemelyek ellen es beelesitett kismeretu granat is, ami mozgatasra robban.Azert Hende ha volt katona, nem szabad lenne az 5kg TNT lebecsulni, plane ha zart helyen robban majd fel.
Na én ezt nem tettem. Csak írtam, írtam, mindent, ami eszembe jutott. Aztán egyszer csak elszállt az egész. Na majd egyszer megint összeszedem magam.
Egyébként a hagyományos vezetés és az AVR közötti különbségeket írtam le, ami itt a kérdés volt, hogy az AVR automatikus és személyfüggő működése közötti különbség, azt csak futólag érintettem.
Akkor csak apránként oszd meg újra velem. Én a hosszú kommentek elküldése előtt - de lassan már az összes előt - mindig elmentem a vágólapra vagy egyesenes word/txt fájlba. Így ha valami gikszer van, akkor csak copy/paste.
Molnibalage olvtársnak írtam egy szép hosszú elemzést a légvédelem hagyományos és automatikus vezetéséről. Ez a szemét itt az egészet megette. Márpedig én ezt még egyszer le nem írom, úgyhogy öregem, hülyén fogsz meghalni!
Tehát képes volt felülírni a helyszínen dolgozó személyzetet? Hogyan adták át az irányítást az üteg felett? Mi/ki döntött a manuális / automata módszerről? El lehet azt mondani, hogy az AVR rendszer több ember munkáját váltotta ki és gyakorlatilag valós idejű helyzetképet adott több üteg adatai alapján? Tehát több radar által felderített radarképből képes volt egy összegzett képet is megjeleníteni?
A lérak komplexum tűzvezető antennáját a cél felé tudta fordítani, amennyiben a rávezető tiszt a célmegjelölés fogadása kapcsolóval ezt engedélyezte.
Lassú cél (Vc<Mach1) ellen elvileg el lehetett indítani a rakétát, és csak a találkozás előtti 25s-ban megvilágítani a célt.
Tehát képes volt felülírni a helyszínen dolgozó személyzetet? Hogyan adták át az irányítást az üteg felett? Mi/ki döntött a manuális / automata módszerről? El lehet azt mondani, hogy az AVR rendszer több ember munkáját váltotta ki és gyakorlatilag valós idejű helyzetképet adott több üteg adatai alapján? Tehát több radar által felderített radarképből képes volt egy összegzett képet is megjeleníteni?
Is! Az AVR ezen kívül képes a különféle helyekről beszerzett céltájékoztatási adatok feldolgozására, a célok mozgásparamétereinek megfelelő célelosztásra (Érdekes, se a Vektor, se a Szenyezs nem foglalkozott a célelosztás során a rakétafogyással. Csak a repülési pálya alapján optimális elhelyezkedésben lévő osztályt vette és figyelembe vette azt, hogy az osztály utolsó lövése óta mennyi idő telt el.).
Képes volt automatikusan, tulajdonképpen emberi beavatkozás nélkül is vezetni az alárendelt tűzalegységeket. Ez a Vektor és a Szenyezs esetében légvédelmi rakéta osztályokat és vadászrepülőket jelentett.
1984-ben a Vizgazdálkodási Intézetben szükség lett volna egy valós helyzetet tükrözõ részletes Bakony térképre. Azt mondták, nem lehet, titkos. Szombathelyi kollégánk, Pachner Csaba, aki azóta már a felhõk feletti vizek felett õrködik, mondta, hogy majd Õ megszerzi. Átment Grazba, bement egy térképboltba, és megvette...
Épp sorkatona voltam Miskolcon, mikor bejött az új alaki szabályzat. Az altiszt (szakértelmét tekintve esztergályos) felmutatta, és közölte hogy "Elvtársak, ez szigorú hadititok!"
A másik hülye villamosmérnök mellettem beszólt: "Bécsben húsz dollárárt árulják. Nekem már megvan."
Kapott egy nap fogdát. Akkor én lettem az őrpk, végre lett időnk egy jót dumálni.
Csak a teljes beszerzés típusonként és esetleg becslés arra, hogy ebből mennyit nyírt ki Irán 1991 előtt. Köszi a listát. A csöves tüzérség is jöhet, nem csak SAM.
