Érdekes az a térkép részlet ami szerint a Kovácsi-hegy bazaltutcáján eredetileg átment a kéktúra. Az egy gyönyörű sziklás szakasz nem véletlenül van "Zala megye csodái" között. Nyilván az új bazalt bánya miatt terelték el a kéktúrát de ez a szakasz is megérné, hogy akár a bányát is megkerülve visszakerüljön a kéktúrába. Majd egyszer. Az összel amikor itt jártunk nem tudtam, hogy a kék erre ment, talán van még rejtett öreg jelzés valahol. Mi a sárgán mentünk át, az a Bazalt-utca.
Köszönöm! A fotód igazolja a leírásokat. A fa korát na meg a jelzés állapotát nézve ez lehetett meg a 60-as években. Lehet hogy az említett kék rom innen indult, mert innen már tényleg kb. 100 méter a vár. Attól a fától azért már sejtődik valami hogy ott van! Az irány adott, igy aztán meg lesz .Érdekes ez a hármas vár! Nem hallottam róla eddig! Sajnos nem igen lesz a közeljövőben arra lehetőség, hogy ezt ásatásokkal is igazolják.
A térképeden is jól látszik hogy mennyire megközelítette a kéktúra a várat akkoriban, a falak közé konkrétan már csak azért nem volt bevezetve mert a vár egy kiugró szirten áll és oda-vissza utat a kéktúra esetében logikátlan lett volna csinálni.
Amennyire lehetséges volt felvitték a jelzést, ilyen fél évszázados kék sáv jeleket pár hónapja fotóztam is a vár előtti kis réten, konkrétan szinte a vár kapujában.
Még egy érdekesség: azóta a váras mozgalmak kiötlőjének Szádeczky-Kardoss Gézának a tollából olvastam egy írást miszerint Rezi hegyén összesen három vár létezett, bronzkori, ha jól emlékszem avarkori és a középkori.
A kék sáv jelzések a háromból két vár területét elérték, csak a ma is álló középkori falak közé vezetett kb 50-80 méter hosszan a kék rom jel.
Na, most jöttem rá hogy mit is akartál mondani tegnap!
A Nagy-Nyugodó-nyereg van a fotókon, és a bélyegző helyeként a Kossuth-turistaház van jelölve, az alá írt szövegben viszont a Vöröskőt említem.
Rájöttem hogy kicsit szűkszavúan kommentáltam a képeket a Sátoraljaújhelyi bélyegzőkről, ami szövegértelmezési problémákat okozhatott. Az utolsó térképrészletekhez ezt kellett volna írni:
"1988-tól a Kossuth-turistaházban volt a bélyegző, az 1992-es füzetben szintén ez van megjelölve, így lehetett ez egészen a legutóbbi állapotokig, napjainkig, ami a jelenleg érvényes füzetben is szerepel. (Vöröskő vendégház)"
Korábban volt szó itt a Regéc váráról, hogy ment e arra az Országos Kék Túra. Nagyapám, és édesapámtól örökültem egy szép turista irodalom gyűjteményt, azokat lapozgattam fel. (Sajnos személyesen nem tudom már megkérdezni őket, mert már mindketten a Nagy Kék Utat járják. L ) Nem akarok semmit se eldönteni, csak egy kis érdekességnek szánom.
Időrendben:
Első könyv Dr. Dornyai Béla Dr. Zákonyi Ferenc: Balatonfelvidék útikalauz, (Spot Lap és könyvkiadó 1955) (A 40-es évek elején megjelent egy útikönyv sorozat, sok része meg van, de azt nem tudom, hogy erről a vidékről jelent e meg könyv, bár ez csak a Szent István vándorlás témájába vágna.)
Ennek 108. sz. túrája szerint a Kék és a Sárga jelzés felvisz a várba.
A 161. oldalon a 124. túra már egy kicsit elgondolkodtat, különösen a második bekezdés.
A vonalas ábrázolás, - ami a könyv térképmelléklete- mint csak érdekesség.
A Thuróczy Lajos (szer.) Az Országos Kéktúra útvonala mentén ( Sport 1964) ide vonatkozó részét Csiki László írta. A 12. oldalon már arra utal, hogy a várba a Kék rom jelzés vezet fel.
1965-ben adta ki a Sport kiadó Örvös János szerkesztésében a Balatonfelvidék útikalauzt (A keményfedelű sorozat tagja.)
A 236. oldalon (Az OKT Keszthely Tátikahidegkút szakasz leírásánál egyértelműen utal a kék rom jelzésre.
Hááát .
Azt hogy mikor lett a vár elzárva a turisták elől pontosan nem tudtam meg. Írtam a Kihalt laktanyák topikba, de pontos évszámra senki nem emlékezett. Úgy 66-ra teszik a lezárás idejét. Felderítő kiképző bázis volt, a Néphadsereg felderítői kaptak itt hegyi kiképzést. (Vietnami híd, hegyi lőgyakorlat stb.) A vár inkább azért került lezárásra, mert alatta volt a bázis, és ne lehessen rálátni.
Képek:
Boldog túraélményekben gazdag újesztendőt kívánok!
Nekem ezek a fotóim vannak a Dömös melletti forrásokról 2004-ből, és én is arra emlékszem, hogy nem voltak egyértelműek. Az első fotóm szerintem azonos a te általad fotózott forrással.
A régi utakhoz csak annyit röviden, hogy amióta kikerültek az "ÚJ" útvonal módosítások, azóta mondom, hogy nincsen új a nap alatt. Nekem visszaköszöntek a régi utak. Ilyen a Martonyi kolostor, de ilyen az alább citált Nagy-nyugodó- Vörös-nyereg kunkor visszaállítása, vagy Uppon fölött a Három-kő-bérc visszacsatolása is. Ezek mind jó módosítások. A nagy öregek tudtak valamit. Amelyik kritizálható változtatás lett, ott a bizottság rendre önállót alkotott!
Egy kicsit ezzel magyarázható a másik észrevételed is, Aggtelek környékéről. A Baradla-Béke-Szabadság-barlangokat összekötő vonal valamikor tudatos útvonal volt, amelyet célszerűen Trizs felől fűztek fel a kéktúra útjára. Alapvetően ezen barlangok felkeresése, mint látványosság. Akkor még nem volt fontos Zádorfalva, sőt Gömörszőlős sem. De az sem felejtendő, hogy akkor a határközeli utak nem voltak nyerők.
Nem néztem utána, de emlékezetből mondom, hogy talán a 66-os nagy OKT rendezés során kerül le a trizsi bekötés a térképről. A következő kiadású 11.-Ft-os térképen már ez nem szerepel tudtommal. A többi út ma is megmaradt, mert ma is kedvelt túralehetőségeket kínálnak errefelé.
A Pilis-hegységben is voltak apróbb változások, például Visegrádon, ahol a kéktúra a Salamon-torony felé indult, majd a várhegy oldalában kapaszkodva érte el a Nagy-Villám turistaházat. Azt ezen a pontatlan térképen nem tudtam megállapítani hogy az Urak Asztalához felkapaszkodott-e vajon akkoriban a kék, lehet hogy igen. A Dobogókő-környéki változásokról külön cikket lehetne írni...
Budai-hg 1957.
Itt is vannak érdekességek, többről esett már szó korábban is, amely igazán újdonság volt nekem az a Nagy-Szénás-Piliscsaba útvonal ezen változata amely nem a Bükkös-árokban ment (akkor ez a zöld jelzés volt) hanem a tetőkön, majd a Boróka-árkon keresztül cstlakozott a ma is ismert útvonalba. Vértes 1959
Ami érdekesség, hogy Szárligetet még Szárújtelepnek hívták, emellett nem hogy M1-es autópálya nem volt még meg, az 1-es főút sem létezett, csak a régi kanyargós klasszikus országút! Amiről többször esett már szó a Vitányvár-Várgesztes szakasz, nos ez gyökeresen más volt, lényegesen egyszerűbb mint a mai, Szári (Mátyás)-kútig a mai kék +, majd végig az aszfalton, és a Lófő-völgyön át érte el a kék Várgesztes szélét, amely települést lényegében el is került.
Ha Vitányvár bő 50 éve még így nézett ki akkor vétek volt nem megmenteni, legalább állagmegóvás szintjén!
Jól kivágtad magad. Nekem viszont itt van egy csomó, ha nem is mind ilyen szarvas-, de pár száz őz-, vagy kecske-hiba. Csak egy vigaszom van, rengeteget lehet tanulni ezekből.
Bár ifjúságom elmúlóban, bohóságom annál kevésbé! :-)
Mindig kételkedem abban hogy az életben vannak-e igazán komoly dolgok... (copiryght by Rejtó) :-)
No, talán egy-kettő igen.
De a kéktúra táblázása és bélyegzőhelyei nem tartoznak közéjük. Ezek nekem hobbi és kikapcsolódás, mondhatni még ezek kutatása is csak szórakozás, ezért nem tud annyira felizgatni mint más topiktársaimat, sőt megengedem magamnak a tévedés opcióját is! :-)
"Az életben csak pozőrök számára fordulnak elő komoly dolgok."
Ismét vettem pár régi térképet, és ezek nézegetése közben ismét felfedeztem pár olyan útvonalat amelyet eddig nem ismertem, vagy éppen ismertem, de nem tudtam hogy együttm egy időben léteztek. Egyik ilyen az 1964-es Aggtelek térképen fellelhető variáció. Első érdekesség hogy a mai módosítás utáni kéktúra útvonal -szinte- egy az egyben megegyezik Bódvaszilas és Martonyi kolostorromok közt az 1964-essel! Másik, amin jobban meglepődtem, hogy a klasszikus Lófej-völgy-Ménes-völgy-Jósvafő-Aggtelek útvonal után Aggtelekről egy jókora vargabetű indult Égerszög felé, amely Trizs után ért be ismét a ma ismert kéktúrába. Gondolom ez az "öszvér-megoldás" Perkupa-Égerszög útvonal maradványaként jöhetett létre az Aggtelek felé való módosítások után. kék nyilakkal segítettem a térképen elég gyengén jelzett út követhetőségét
Amin még jobban meg szoktam lepődni az az olyan főváros-közeli utak módozatai, melyekről azt hinné az ember hogy kezdetektől úgy voltak ahogyan ma is. Börzsöny hg, 1956. Magyarkútra Katalinpusztáról valahol a hegyen át ér be, a Nagy-kő hegyre sem a mai úton érkezik a kék, majd a vasút keresztezése után szépen, jó nagy ívben elkerüli Nógrádot is!
Ami tökéletesen új volt számomra az a Kóspallagtól Törökmező felé menő útvonal, amely köszönőviszonyban sincsen a maival, a mai kéktúra inkább az 1956-os pirosat követi úgy-ahogy.
Ha már így összejöttünk, megemlítem, hogy kellően meg is lepődtem, amikor látom a fényképeden, a Bányi-nyergi pecsételőhelyet és alatta az írás, hogy Vöröskő Vendégház. Épp az, aki minden dolgot oly gondosan, pontosan tudni akar, ilyen simán átlép egy ellentmondáson. De aztán látva a dátumot, megnyugodtam, mert akkor még fiatal voltál és Bohó. :-)
A felvetés jogos. A régi bélyegző itt volt a Vöröskö vendégház kerítésoszlopán. Ez lett lecserélve az újra is. Jellemző módon ezt eddig is Bányi-nyeregként hozták. Holott a Bányi-nyereg innen légvonalba is 1,3 km, az országúton pedig mintegy 2 km.
Itt útvonalrendezés történt és ismét bekerült a régebben jelzett OKT útvonala a körbe, ami bevitt a Sátoros-hegyek alá és a Nagy-nyugodón, majd a Vörös-nyergen keresztül megy vissza a Rudabányácskai országúthoz.
A gond az, hogy az új táblarendszer alapján a Bányi-nyereg és a Vöröskő Vendégház is oszlopozott, kitáblázott lett. Vagyis, most már ezekből kiderül, hogy a Vöröskő nem a Bányi-nyereg. Egyébként a Bányi-nyereg előtti, utáni táblák jelzik a Bányi-nyeregben lévő pecsételőhely szimbolt. Aki ezt nem tudja, keresse.
Hogy még tegyek rá egy lapáttal, a Vöröskő előtti /Vágáshuta/ és utáni /Körtefa-nyergi letérő/ táblái mind a Vöröskő-re mutatnak, Bányi-nyereg megnevezéssel és távolság, menetidő adatokkal. A Vöröskő Vendégház név csak az ott lévő oszlopon szerepel.
Ami a humoros az egészben, ha pecsételek itt, a bélyegzőn Bányi-nyereg, az előttem lévő oszlopon Vöröskő vendégház és a hátam mögött a ház homlokzatán is Vöröskő vendégház felirat olvasható. Aki meg keresi a Bányi-nyergi pecsétet ott és nem találja, annak persze nem humoros.
Egy szarva-bika hibára hívnám itt fel a Zemplénben túrázók figyelmét:
Vöröskő- vendégház kontra Bányi-nyereg bélyegző probléma.
A most kiadott hivatalos bélyegzőlista 141. sorszámmal a Bányi-nyeregben hozza a bélyegzést. Vöröskő-vendégháznál szerinte nem kell bélyegezni. A szerelők helyismeret hiányában felcserélték a helyszíneket. Bár lehet, hogy a grafika vezette félre őket. Mert az valóban Vöröskő-vendégházat mutatja, de a pecsétnek a lista szerint ott kellene lennie a Bányi-nyeregben.
Hogy teljes legyen a zavar, az MTSZ pecsételőhely listáján 141. sorszámmal Bányi-nyereg szerepel, de a GPS koordináták a Vöröskőre vannak megadva. (Gondolom a felszereléskor mérték be a helyszínt.)
így mindez hibásan szerepel itt a fórumon oly dicséretes gyorsasággal megalkotott térképi ábrázoláson és efemm által a TTT-fórumon felvitt információs bejegyzésben is.
Ha a pecsétlista sorszámokat nézem: Cirkáló-tanya 140, Bányi-nyereg 141, Nagy-nyugodó 142, Saújhely v.á. 143 és Vágáshuta 144. Tehát ez a logikai sorrend, ami az útvonal sorrenddel jól egyező, de a mostani kihelyezéssel nem.
Vagyis aki most jár arra: a Bányi-nyereben jelenleg nincs bélyegzési lehetőség. Helyette a Bányi-nyereg feliratú pecsétnyomó a Vöröskő-vendégháznál található. Ez mindaddig fenn áll, míg orvoslásra nem kerül a dolog.
Attól félek hiába szól hozzá bárki is, kivéve persze, ha bólogat, ahogy Pulmy mondja. A többit meg se fogják hallani... :/
Más. 31-1-2-én mi a Baradla Kempingben leszünk az egyik rönkházban, ha valaki túrázik arra az új év örömére, és élőben szeretne a kopasz fejtől és a fixpengés késtől rettegni, ugorjon be egy kupica házipálinkára :) Aki meg nem jön arra, annak itt kívánok boldog új esztendőt!
Ez a kép Hévízen a busz pályaudvaron készült. A kép tanúsága szerint nem a legszerencsésebb volt a stempli helyének kiválasztása,talán valami kevésbé forgalmasabb helyen jobb lett volna. Valószínűleg a sok zakkant utas volt túl kíváncsi,mert valamire való kékező nem hiszem ,hogy ilyennel szórakozna. Előbb-utóbb a busz társaság megunja és úgy b@ssza ki a bélyegzőt,hogy csak laffan.
Élelmes emberek már hirdető oszlopnak is felhasználják az új információs táblákat. Sümeg:
a vár csak a fáktól nem látszik a második képen
Ha Vitányvár bő 50 éve még így nézett ki akkor vétek volt nem megmenteni, legalább állagmegóvás szintjén!
kék nyilakkal segítettem a térképen elég gyengén jelzett út követhetőségét
'60-as évek
'70-es, '80-as évek
1988-tól, 1992 és szerintem egészen a legutóbbi állapotig (Vöröskő th, vendégház)
