Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"Ha egy normal csempekalyha kulso falat csak 2 cm el forsibolunk az is csak 6 cm osszesen. Ha ebbe beleepitenenk egy ehte tomegkalyha magot/belsot/tuzteret az egy rendes adag fanal szetnyilik szerintem.
Nem az a baj hogy cserep vagy nem cserep. Hanem hogy maga a konstrukcio szerkezet gyenge, keves, nem erre valo."
Ha már csempekályha és olcsó anyagot akar a kolléga akkor esetleg nem cseréppel, meg 2-es samottal kellene bélelnie, hanem kisméretű téglával akár azt is kapcsozva. Így megvan 12-13 cm, a tömeg és tartósabb, de marad az egyhéjú csempekályha. Nyilván a kritikusabb részeknél pedig 4-6 -os samottal bélelni.
Szerintem nem a légréssel van a gond, nem rossz az. A feladatát remekül ellátja. Diletáció, egyenletes felületi hőmérséklet. Csak egy kicsit kevesebb a felületi teljesítménnye.
Elméleti szinten.
Beteszel a kályhádba x kW -ot. Lezárod. Az csak a fűtendő helységbe távozhat. Legfeljebb nem 12-24 hanem 36-48 óra alatt. Vagyis kisebb a felületi teljesítményed. Hasonlóan egy Finn típusú kályhához.
Miért nem veszel inkább egy használható kandalló kályhát?
Azzal 1 óra múlva meleg lenne. Ha 5-10 fokban ülsz, akkor gondolom ez egy nyaraló ugye?
Ezt tartom a legnagyobb hibájának a tömegkályhának, hogy ennyire rugalmatlan.
Nem lehet beleaplikálni a kályha falába valahová egy fél-egy nm körüli kazánlemezt? akkor lenne egy része a kályhának ami azonnal fűtene! Mint az épített sparheltnél.....
egy biztos és ez megint csak (józan paraszti ésszel mért) tapasztalat, a kályhacsempe hőátadó (hőleadó) képessége szerintem valamivel jobb lehet. érdekes, h ugyanolyan hőfokú csempét melegebbnek érezzük mint a téglát. sztem ez a máz miatt lehet. jobban pirít,
Én éppen a harangkályhám felső harangjának csempére cserélésén agyalok. Mivel sokszor van hogy napokat nem vagyok itthon, az első begyújtás után 2 óráig nem történik semmi, na most ez 5-10 C°-ban ülva eléggé lehangoló, várni a csodát. Mivel a felső rész kőműves szempontból egy pöppet el van rontva kicsit csavarodik, kicsit nyílik, úgy gondoltam -mivel eléggé bántja a szememet- lebontom és gyakorlásképpen felrakom cseréppel, ami csak 1 sor bélelést kap. így egy kicsit fürgébbé teszem a kályhám. A tégla válaszfal helyére meg magnezitet teszek.
Ma kora reggel volt a Duna Tv-n riport egy szerb kályhással. Valami hordozható csodakályhaféleséget épített. Kollégám mesélt róla ő nézte. Látta esetleg valaki a riportot ? Próbáltam megkeresni a Duna Tv mai archívumában, de nekem állandóan lefagy az oldal. Köszönöm a hozzászólásokat a csempe köpenyfallal épített tömegkályha terve témában !
hát nem is szerettem a légréses kályhámat. (mert egy szezon erejéig építettem itthonra) Nálad a pont, szerintem van más módszer arra, h a diletációs és más okokból kifolyó problémákat orvosoljuk. Ahogy én mondanám " a légréses kályha sajnos gyenge mint a verébfing".
Bocs urak, de nekem az fura, hogy a levegore egyszer mint hoszigetelo kozegre utalunk - oltozkodj retegesen, meg 48-as lukacsos falazo tegla, meg szalas hoszigetelo anyagok ugyebar- utana meg a kalyhaban jaj de jo a legres mert attol milyen tartos a kalyha... Ez nekem nem all ossze csak, vagy ez evidens hogy kalyhanal jo hoatado kozegnek titulaljuk ugyanazt amit mashol szigetelesre akarunk hasznalni???
Igen, én is úgy látom, hogy ő valamiért már nem csak a többi fűtőeszköz-hívőre, de a többi kályhásra is rátámadt. Rájuk szakmai okokra hivatkozva.
Engem mindig visszataszít amikor valaki úgy akar piacot szerezni, hogy előtte rombol! És fikáz. Volt vele egy éles vitám - vagy 10 felvonásos - egy másik fórumon, ahonnan a végén elment, miután félig nevetségessé vált.
Pont ott is el akart adni 1-1,5 milliós csodakályhát. "Picikét" vitatkoztunk - korrekt hangon.
Ezek az árak itthon meg okolhatatlanok. Harmada áron lehet profi cucchoz jutni.....
Láttam már olyan videót, hogy a homloklapot már piros téglából építette a "mester úr" na oda biztosan vissza kell menni 10 éven belül...
Egy ismerősömnek van egy cserépkályhája ami 30 éves és csak samottból van rakva a belseje, mondta is neki a kályhás hogy 3 kályhába nem tett annyi samottot mint abba. A mai napig nagyon szép állapotban van és rendszeresen használják.
Igazából ez a kályha építés igény és pénz no meg marketing kérdése. De sokszor a pénz beszél... El lehet adni a 1,5 millás kályhát is évi pár darabot, meg lehet újra rakatni 30 ezerért meg 130 ezerért is.
Sancibácsi, igazad van, bátor lenne az az ember, aki 100 évet mond, de az említett oldal nem is állít ilyent, csak 50 évet, ami - megfelelő anyagok használatával - elképzelhető. Más kérdés, hogy 50 év után viszont a komplett, méregdrága kályha kuka, talán csak az ajtók nem, így a megtérülésénél illik ezt is figyelembe venni, mivel például egy cserépkályha köpenyanyaga több átrakást is megér.
Másrészt azzal én sem értek egyet, hogy "az egy kaptafára, minták alapján épített kályhák kora is lejárt".
Azért nem, mert ha csak az a réteg fog kályhát építeni ebben az országban, akinek kizárólag a saját fantáziájában megfogant kályhát lehet csak a lakásába építeni és persze azt ki is tudja fizetni, akkor valószínűleg a ma kályhaépítéssel foglalkozó szakemberek tizede is bőven sok lesz a jelentkező igények kielégítésére.
Szóval nyugodtan fogalmazzon csak úgy Nagy Zoltán úr, hogy ő igyekszik egy új, még betöltetlen piaci résre rárepülni, és ott, ahol ő igyekszik érvényesülni, valóban nem jelent neki konkurenciát holmi "kaptafára készült" cserépkályha. De sok más esetben pedig ő fog lógó orral távozni az ügyféltől a finoman hangolt kályháinak a terveivel, amikor kiderül, hogy a szükséges összegnek legfeljebb negyede-harmada áll rendelkezésére a reménybeli megrendelőnek. Amiből ő nem tud kályhát építeni, más viszont igen. És azért azokat a megtérülési számításokat szívesen megnézném. Hiszen azt mindannyian tudjuk, akik ezzel foglalkozunk, hogy egy jól megépített cserépkályhával, tömegkályhával igen nehéz gazdaságosságban versenyre kelni, csodák pedig nincsenek.
Ha valaki azt mondja, hogy egy másfél millió forintos kályha annyival gazdaságosabban üzemel egy ötszázezer forintos cserépkályhánál, tömegkályhánál, hogy viszonylagos biztonsággal tervezhető időn belül behozza az árát, az marketing szempontból lehet meggyőző, szakmailag azonban némileg nevetségessé válik.
Bár valójában igaza is van, mert a kályhákat rendszerint nem szakemberek építtetik, ahogyan a politikusokat sem hozzáértők választják, így valószínűleg a portéka eladható.
Legyen szerencséje hozzá.
Ezzel az idézettel pedig:
"Elmúlt az az időszak, mikor különösebb előzetes felkészülés nélkül, a kályhás a helyszínen, építés közben találja ki az éppen következő lépést."
gyakorlatilag a kályhás szakma mélységes megvetéséről tesz tanúbizonyságot, vagy a totális hozzá nem értéséről. Egy kályhás szakember soha nem megy a helyszínre felkészületlenül, mivel a szakmáját magas szinten ismeri és műveli, tehát nincs olyan, hogy előzetes felkészülés nélkül. Aki így megy oda, az nem szakember. Aki előzetes felkészülés nélkül megy ki egy munkaterületre, az ugyan hogyan lesz képes a helyszínen, építés közben kitalálni a következő lépést? Ott, a helyszínen gyorsan megtanulja a szakmát? Viszi magával az okos könyveket, netán elég már ehhez egy okostelefon? Ugyan már!
Egy jó szakember szakmailag felkészülve, a helyszín alapos ismeretének a birtokában és az igények pontos ismeretében kezd el dolgozni. Ha pedig - ahogyan te is írtad - a helyszínen felmerül valami extra igény, bármi meglepi, akkor - mivel felkészülve ment ki a helyszínre - akár még improvizálni s tud. De az éppen következő lépést nem neki kell kitalálnia, mivel az a technológiai folyamat része, amit jól ismer.
Számomra mindig nagyon elszomorító, amikor valaki nem úgy próbál eladni valamit - egyébként jó terméket - hogy hangsúlyozza az előnyeit, hanem úgy, hogy felsorolja a versenytársak, konkurens termékek - sokszor csak az ő olvasatában értelmezhető - hátrányait.
"Úgy tudom az osztrák módi az, hogy a samottmag köré keskeny légrést hagyva építik fel a cserép külsőt - aminek így akármilyen alakja lehet és nem igényel átrakást úgy 100 évig..."
Üdv Caudata!
100 évig????
Bátor ember volt aki ezt mondta!!!
Hol olvastál ilyet????
"Ugyanerről az oldalról egy érdekes fejezet:
"Elmúlt az az időszak, mikor különösebb előzetes felkészülés nélkül, a kályhás a helyszínen, építés közben találja ki az éppen következő lépést. Ahogy az egy kaptafára, minták alapján épült kályhák kora is lejárt. Én az első csempe vagy samott tégla lerakása előtt minden munkámat alaposan megtervezem, és előkészítem. Ez egyes egyedi esetekben akár hosszabb időt is igénybe vehet, mint maga az építés."
Ez elgondolkodtató..."
Hát mit mondjak erre????
Jól hangzik, és nagyon nagy igazság van benne. De valahogy mégsem tudok rábólintani teljesen erre! Nekem ez olyan nagyon marketing utó-ízű. :-(
Mert:
1.
Aláírom, hogy lejárt a kaptafa kályhák, és ököl szabályok kora! El lehet felejteni az 1 csempe 1 légköbmétert.
(De hányan nem értik ezt manapság!)
Nemrég a cserépkályha topikban erről nagy adok-kapok volt! Hogy hőtechnikai méretezés kell, és egyebek. Hogy nem annyiból áll a kályha építés, hogy reggel beülök az autóba, megyek, aztán rakom a kályhát! :-(
(Na ezzel a hőszükséglet számítással amúgy ott egyedül maradtam ott érdekes:-).
És hogy milyen elő-utómunkák vannak egy kályha építése kapcsán. Amit a megrendelő nem gondol. És sokallja kifizetni a munkadíjat. Mert elosztja annyi nappal a munkabért; ameddig rakták a kályhát. De mennyi tervezés, anyagbeszerzés, egyeztetés, levelezés, telefonálás előzte meg?????
Én itt és most is azt mondom, hogy ha kályhát építeni hívnak:
-első a hőtechnikai számítás. Mi a lakás hőigénye. Ehhez meg kell tervezni a kályha külső méretét, tűzteret, egyebek.
De aki már sok kályhát épített, akár tömegkályhát is: egy adott hőigényt mikor meglát: már tudja nagyságrendileg milyen típus kell, mekkora lesz, mennyi anyag kell hozzá, és mennyi a munkadíj. Ezeket először hosszú végig számolni.
Amikor különleges igényekkel, megoldásokkal, extrém mérettel, hőigénnyel, stb találkozik az ember, akkor ezt újra át kell számolni nyílván.
2.
De az, hogy nem az építés következtében találja ki a következő lépést?
Ezt nem is értem.
Aki egyet sem csinált, vagy 1-et, az valóban gondolkodik: na ez kész van, mi jön ezután?
De aki hozzáértő, az nem gondolkodik, hiszen tudja, hogy mi mi után jön sorban. mi hány cm magas, stb,.... Nem 1 lépést, hanem az egész folyamatot látja, tudja előre. Akár fejből, papír nélkül is.
Aztán!
Az élet nagyon sokszor hoz meglepetéseket :-)
Nagyon sokszor az előre megbeszélthez képest változás van!
(nem akkora alapot csinált a kőműves, nem akkora a falnyílás, a hely, kell még hozzá padka is, nem ott van a kémény bekötése, vagy nem is akkora a kémény, sorolhatnám ....).
Ilyenkor az előre elkészített tervvel a szaki az izzadó homlokát törölheti csak :-)
Ha nincs rutin, vagy kevés az összes előkészítés borult,...
Ezt talán olyan példával tudnám érzékeltetni, amit mindenki ért:
Cserépkályha felső bekötés. Lehet jobbos, balos, vagy középen. Ha elterveztem, hogy jobbos, és kiszálláskor kiderül, hogy balról kell kötni; akkor mi van? Semmi. Egy ilyenen még gondolkodni sem kell sokat.
És az életben én sokszor tapasztalok olyat, ahol variálni kell. Nem öröm, de muszáj.
Ha jól felkészült a szakember, és fejben megvan a tudás, szakértelem, akkor nem okoz gondot a változtatás, változás, ha esetleg annak nincs anyagbeszerzési vonzata. Nem csomagol haza, hogy egy újabb hetet tervezéssel töltsön. Hanem a következő lépést ott helyben számítja, alakítja ki.
Mert valoban magas egyfelol. Ezert sem jellemzo M.o-on a csempe kopenyes tomegkalyha :-)
Masreszt ha csak a cserepkalyha epitesi modrol beszelunk akkor: vajon melyik a dragabb? Elsore kisamottozni rendesen? Vagy 10 evente atrakatni?
(Ez nyilvan megrendeloi nyomas sokszor hogy olcsobb legyen.... De a konnyu katit tancba vinni! Felenk ezt tartja a mondas. Mert a cserepkalyhas ugyan mit csinal majd 10 ev mulva? Ha nem kell atrakni?????).
nem csodálkozom h magyarországon elterjedt ez a "10-15évente át kell rakni a kályhát" című betegség. talán azért mert nem pakoljuk bele azt az anyagmennyiséget amit bele kéne. mivel kell a teszt sztem utóbéleld csak 2es-el vagy cseréppel és az első szezon után számolj be mi történt.
Most már ezt is tudom, így már minden világos, akkor tömegkályhát csempeburkolattal csak két héjúra érdemes megépíteni, viszont ennek az ára már igen magas lenne.
Hogy az O.-nal nem rakjak 10-15 evente at a kalyhat?
Ez lehetseges.
De az bizonyos hogy nem ugy epitik ahogy ti tanacsoljatok neki. Illetve sajat maga eltervezte.
Azok a kalyhak 2 hellyal epulnek. A belso az 4 vagy 6 os samott. A kulso csempe hejba nincs beleragasztva
Hanem dilatacios hezag kikepzessel.
Ha egy normal csempekalyha kulso falat csak 2 cm el forsibolunk az is csak 6 cm osszesen. Ha ebbe beleepitenenk egy ehte tomegkalyha magot/belsot/tuzteret az egy rendes adag fanal szetnyilik szerintem.
Nem az a baj hogy cserep vagy nem cserep. Hanem hogy maga a konstrukcio szerkezet gyenge, keves, nem erre valo.
De megkozelithetjuk mashogy is!
Vegyunk egy dan magot. Ezt epitsuk korul a csempefal + 2 cm akarmi belelessel.
Ez 6 cm.
Egy tomegkalyha kulso fala 12-19 cm.
A kulso fal az eges elejen felforrosodik. Nem tud mar annyi hot felvenni.
Az a bizonyos delta T.
Mivel felmelegszik (talan tulsagosan is) ezert a meleg nagyobb resze mar a kemenyt es az eget celozza meg.
Tehat a kalyha termikus hatasfokanak romlasaval jar a kopeny lefaragasa.
Úgy tudom az osztrák módi az, hogy a samottmag köré keskeny légrést hagyva építik fel a cserép külsőt - aminek így akármilyen alakja lehet és nem igényel átrakást úgy 100 évig...Forrás:
"Elmúlt az az időszak, mikor különösebb előzetes felkészülés nélkül, a kályhás a helyszínen, építés közben találja ki az éppen következő lépést. Ahogy az egy kaptafára, minták alapján épült kályhák kora is lejárt. Én az első csempe vagy samott tégla lerakása előtt minden munkámat alaposan megtervezem, és előkészítem. Ez egyes egyedi esetekben akár hosszabb időt is igénybe vehet, mint maga az építés."
Szerintem is simán bírnia kellene, tegyük hozzá nem sok ember csinál még tömegkályhát cserép külsővel!
Nem hiszem hogy ne lennének olyan korszerű ragasztóanyagok és csempék amiknek ez problémát okozna. Továbba is tartom azt hogy a kiégőkhöz minimum 3-as samott bélelés és legalább annyi ideig tartana mint egy cserépkályha, de tűzálló ragasztóval sokkal tovább is. Érdekes az osztrákok nem szedegetik szét 10-15 évente a csermpekályháikat!
Hőlevonó szerkezet -ha olvastad -csak a félkörboltív palástban van , a szájban és a szájjal ellentétes oldalon nem !Az utóbbi végen az egymásra szorosan összenyomott cserépszeletek állják a tüzet.
A szerkezet eddig 2,5 fűtési szezont üzemelt.Ez legkevesebb 1000 üzemórát jelent.
A cserépszeletek jól tartják magukat.
Beépítés előtt 80 éven keresztül az időjárás viszontagságait viselték,most pedig a felhevülési és lehűlési ciklusok váltakozását.
A fentiek alapján a következőt ajánlom :Az épített kályhát új ,jó minőségű 10-13cm szélesre szeletelt tömör tetőcserépből-minimális sárfelhasználással - építsd meg!
Én úgy csinálnám, hogy a kiégőkhöz bélelnék 2-3-4-es samottal a többi helyen meg simán cseréppel! A becsületes tömegkályha építők szoktak rakni samottot a kiégőkhöz, hogy ne kapjon akkora hőterhelést a köpenyfal.
A személyeskedő, szakmaiatlan hozzászólásokat elégelték meg. Ezért tiltották le egy időre a fórumot.
Más: Szerintetek ha tömegkályha belső szerkezettel ( tűztér, másodlagos égéstér ) van megépítve a kályha a köpenyfal pedig kályhacsempéből készül, elég utóbélelésként a cserép vagy pedig a vélhetően nagyobb füstgázhőmérséklet miatt samottal kell bélelni a csempeburkolatot ? Természetesen örülnék, ha elég ( nem úgy ég el :) ) a cserép.
