Nálunk is olyan helyen van a konyhában, hogy szürkületben, vagy éppen lámpafénynél (pont előzök ilyenkor) nem látom mindig rendesen, hogy mennyi percnél jár, mennyi van még hátra, vagy éppen beállításnál, hogy jó programra állítottam-e be, de ez csak részletkérdés... akarom mondani, elemlámpácska kérdése:-) Napközben viszont nem gond...
LED-kijelzős szokott még az üzletekben előfordulni, piros számjegyekkel általában, vagy talán a neten láttam színes háttérvilágítással ellátott folyadékkristályost is.
Nem "kvarckijelző" egyébként, és nem okoskodni szeretnék, inkább csak ezzel is megragadni a lehetőséget félreértések eloszlatására.
A rezgőkvarc egy apró alkatrésze nem csak a kvarcóráknak, de sok készüléknek a háztartásban (televíziótól a kenyérsütőig), ami csupán a nagypontosságú órajel előállításában játszik szerepet, az áramkörök részére. Így néz ki:
Kenyérsütőre visszatérve, a Fagor mindenesetre nem csak drágább, de komolyabbnak is tűnik. Kenyérsütőnél leggyakoribb gond a sütőformában a szimmering és a csapágy/tengely kopása.
Azt nem tudom, hogy ilyenkor a márkásabb termékben jobb minőségű alkatrészeket használnak, vagy valami közös, kínai forrásból származnak ezek a sötőformák (szemre ugyanis tök egyformák), így aztán nehéz megmondani, hogy melyik lesz tartósabb.
értem. a Clatronic már nem kapható, a Hauser 4500 Forinttal olcsóbb mint a Fagor... most légy okos Domokos :) :)
vidékipupák : igen, ez érdekes. egy háttérvilágítás akkor hasznos lenne, de egyik gépen sincsen? a kvarc kijelző sokaknak nehezen olvasható, nekem nagyon jó a szemem, de feleségem lehet vaksizna vele :)
Még egy apróság: Ezeken a gépeken a kezelőszervek gombjain sötétszürke alapon fekete betűkkel van a felirat.
Hogy mi okból, nem tudom, de hogy nagyon nehezen olvasható, az biztos. Az is probléma, hogy a kijelzője nem kap megvilágítást, ha nincs egy lámpa, ami közvetlenül megvilágítja, akkor azt is nehéz leolvasni.
Ha jól látom, ebben is olyan sütőforma van, mint a Hauser BM 800, Clatronic BBA2594 és klónjai, de a Fagornál kettő helyett három súlyfokozat van, programtáblázat is eltérő:
Nem akarlak elkeseríreni, de nekem mind a három gépem hasonló, csak más felirattal. Annyira, hogy az alkatrészeket egymás közt tudom cserélni. Van egy ALASKA, az úgy néz ki, mint aminek a képét feltetted.
Van egy HAUSMAISTER, meg egy ETA, azok teljesen egyformák, a teteje másik irányba nyílik és a kezelőszerv másik irányba olvasható, de a gépek alsó része pont olyan mint az ALASKA gépé.
A gépek között annyi a különbség, hogy a felső részük különböző, a kezelőszervek másmilyenek, az alsó rész meg csereszabatos, azaz mindegyiket lehet cserélni a másikkal.
Mind a háromnak megvan a kezelési utasítása, azok között az a különbség, hogy az egyik francia, a másik angol, a harmadik meg magyar nyelvű. De a programok ugyan azok. Menj egy egy üzletbe és nézd végig a kétlapátos gépeket. Meg fogysz lepődni.
Sajnos azt eldönteni, hogy melyik gép a megbízhatóbb, szinte lehetetlen. Az biztos, hogy a kétlapátos a jobb.
Viszont az is igaz, hogy ha probléma van vele, a szervizelése olyan drága, hogy olcsóbb, ha veszel egy másikat. Nekem jelenleg a harmadik kenyérsütőm van, az első kettőt azért örzöm, hogy legyen pótalkatrész.
Viszont nagyon kíváncsi lennék a tapasztalatodra, különösen ami a kenyér morzsálódását illeti.
Én évek óta sütök kenyeret, meg mindenféle süteményt, de az utóbbi három-négy évben, (de lehet hogy több) mintha a búzának nem lenne sikértartalma, a kenyér morzsálódik. Most vettem "nagyi titka" lisztet, abból jobb kenyeret sikerült sütni, de csak úgy, hogy 1/3-ad hajában főtt krumplit szétnyomva, (hidegen, nehogy az élesztő elpusztuljon) hozzáadtam. Igy már jobb.
Abban sem vagyok biztos, hogy ennek a lisztnek a minősége nem fog változni. Ma már nem kapsz igazi tejfölt, amit nagyüzemileg állítanak elő, csak tejfölnek látszó élelmiszert, mint ahogy van tejnek látszó ital, sajtnak látszó valami. (a baromfihúsról nem is szólva, sokszor olyan, hogy a mosogatórongynak jobb íze van)
Sajnos, a krumplival is az a probléma, hogy ha megveszed fogalmad sincs, hogy milyen ételnek jó, alacsony vagy magas a keményítő tartalma, főznivaló tésztába, főznivaló levesbe, főzeléknek, vagy sütnivaló. Pedig ma már ennek a feltüntetése egyszerű lenne, csakhogy a kereskedőt - főleg a nagykereskedőt, aki importál, exportál élelmiszert, - a legkevésbé sem érdekli hogy neked mi a jó, neki az a fontos, hogy a profitja minél magasabb legyen.
Jaj, dehogy vagyok szakember, innen, meg általában a netről csipgetem az infokat:)...és most talán találtam neked egy hasznosat.
Állítólag a margarint nem szabad rögtön a tésztához adni, hanem előbb anélkül megdagasztani, megkeleszteni, majd kelesztés után beledolgozni olvasztott állapotban. Ha nem így csinálod, akkor a zsír körbeveszi az élesztőgombákat és nem engedi szaporodni. Az olvadt margarin viszont nem lehet több 38 foknál, mert onnantól pusztulnak a gombák.
Mit lehet tenni, ha a kenyér élesztõízû? a) Csökkentse a cukor mennyiségét, amennyiben cukrot használt. Ebben az esetben persze a kenyér valamivel világosabb is lesz. b) Tegyen hozzá a vízhez szokványos, tisztaszeszbõl készített ecetet, egy kis kenyérhez 1 1/2 EK-lal, egy nagy kenyérhez 2 EK-lal. c) A vizet íróval vagy kefírrel helyettesítse, ami egyébként minden receptnél lehetséges, és a kenyér frissessége miatt javasolható is.
A kenyérsütőgépem leírásánál találtam, hátha segít.
Köszi a jótanácsokat nem vagyok egy bigott hívő, minden ésszerű tanácsot igyekszem megfogadni.
Én nem a kenyérsütő géppel dagasztom a kenyeret, hanem egy ilyen, girbe-gurba karokkal felkszerelt dagasztógéppel. Abban a tészta nem csak jobbra-balra pofozódik, megfigyeltem, hogy mindig az edény oldalán felkúszik a tészta alja és a karok a tetején bedolgozzák, így egy olyasmi keveredés jön létre, mintha egy vastag gyűrűt folyamatosan kívülről befelé csavarnánk, ami a közepén van, az alul folyamatosan kívülre kerül.
A sütő meg +-5Co -on belül van, erre vannak műszereim. Azért nem gondolom hogy ez nem elég pontos kenyérsütéshez.
Gondolom, te szakember vagy, azért tudtál ilyen pontos információt adni.
Amikor úgy öt évvel ezelőtt megvettem a kenyérsütő gépet még tudtam nem morzsálódó kenyeret sütni minden hókusz-pókusz nélkül.
Ma ez nem megy. Én arra gondolok, hogy nincs meg a gabona szükséges sikértartalma. Láttam az egyik TV-adón egy filmet, amit franciák készítettek, a francia gabonatermelésről. Ebben beszámolnak arról, hogy franciaországban olyan mennyiségű gabonát termelnek, amit a termőterület nem tenne lehetővé, ha nem vegszereznék agyon, ha nem műtrágyáznák agyon. De hogy a gabona minősége megfelelő legyen, ezért importálni kell magas sikértartalmú gabonát, mert különben nem lehetne sütőipari célra felhasználni. Nyilván a takarmányozási célú felhasználásnál is lehetnek hiányosságok.
Nem titok, hogy nyugat európa azért vásárolja a mi gabonánkat, hogy a saját, silány minőségű termékét feljavítsa.
Én itt látom a problémát. A nagykereskedő meg magasról lesz...ja, hogy milyen a gabona, csak a haszna legyen meg. Kiviszi a jó minőségű búzát, cserébe meg behozza a silányabbat de az nyilván nagyobb mennyiség.
Nem hiszek a nagykereskedők, a pénzemberek őszinte jóindulatában. Itt volt a példa a nálunk betiltott génmódosított vetőmagra, amikor több ezer hektáron kellett a kukoricát kipusztítani.
A sikért meg külön megvehetem, hogy kenyeret tudjak sütni.
Ami hat-nyolc évvel ezelőtt természetes volt, azt ma csak külön hókusz-pókusszal lehet megközelíteni.
Az igazi kovász a levegőből szedi fel az élesztőgombákat, az öregtészta meg az élesztőből.
A szitálás nem csak hagyomány, hanem kémia is. Ha elfogadjuk azt a két tételt, hogy: 1. a gombák élőnyékek 2. az élőlényeknek levegő ke ...akkor a liszt megszitálásával minél több levegőt kell a lisztszemcsék közé juttatni. Valamint dagasztás közben is ez az egyik cél. Nem véletlenül néznek ki a komolyabb dagasztókarok olyan girbegurbán (nem is tudom, a kenyérsütő-gépek karjait miért nem ilyenre csinálják?) Megnéztem sok videót is ezzel kapcsolatban. Öreg nénike a tekenőben sokszor hajtogatja egyik feléből a másikba a tésztát, levegőt pumpál bele. Csak dögönyözéssel nem hiszem, hogy meg lehetne dagasztani rendesen. Kézi dagasztásnál is ki kell húzni a tésztát és alulra hajtani, közben fordítani.
A nem odaillő dolgok kiszitálása egy másik ok a szitálásra. Most nem mondom el, hogy miket találtam már a zsákos lisztben.
Kelesztés utáni átgyúrásnál a sikérszálak megnyújtása a cél, ekkorra már elvégezték a dolgukat a gombák...de lehet tévedek.
A margarin növényi zsiradék, alacsony a kalóriatartalma, én nem használok sertészsírt, gyerekkorom óta csak étolajat fogyasztok.
Persze, ezzel semmi baj, ki mihez szokott, vagy miben hisz. A rántott húst mi is olajban sütjük, de az oldalast azt házi zsírban. Most azon mosolygok magamban, hogy a hatvanas évek végefelé mit szólt volna jóapám, ha azt mondom neki, hogy az ürgét ne zsírban süsse, hanem margarinban...vagy olajban:)...nem bántott volna, bőven elég lett volna a nézése:).
A 10°C mit jelent, +- tűrést? Mert az akkor gáz...28 beállításnál lehet az 18 is, de 38 is.
A tésztától pedig ne sajnáld a vizet...a gombák élőlények, levegőn kívül víz is kell nekik, de vízbe folytani sem kell őket;)...a sikér pláne igényli.
Köszönöm, az öregtésztáról szóló tájékoztatást, én úgy tudtam, hogy ez a kovász. Amikor az élesztőgomba szaporodásnak indul felhasználja a lisztben lévő szénhidrátot, mint táptalajt.
Szakembertől is azt hallottam, hogy a kovásznak, - vagy legyen öregtészta, - nem érezhető a boltban vásárolt élesztő jellegzetes szag, íze.
Nem tudom mi a szerepe a liszt átszitálásának, az a gyanúm hogy ez abból az időből maradt meg hagyománynak, amikor még nem ilyen lisztet állítottak elő. Szitáltam már, de soha semmi nem maradt vissza a szitában. Akkor mi értelme van?
Valahol olvastam, hogy azért kell átszitálni, hogy fellazuljon. Ezt megint ellentmondásosnak érzem, hiszen a gyúrással ez a lazítás semmivé válik.
A margarin növényi zsiradék, alacsony a kalóriatartalma, én nem használok sertészsírt, gyerekkorom óta csak étolajat fogyasztok.
A krumplit krumplinyomóval nyomom szét, ez gyorsabb és egyenletesebb mint a villa.
A villanytűzhelyem hihetetlenül pontos, műszerrel is ellenőztem, 10 Co -on belül van, de a kelesztésnél sincs probléma szépen megkel a tészta.
Egyébként szándékosan sűrűbb a tészta, azért kell tovább keleszteni, mert kevesebb víz van benne, ami kell az élesztőgomba szaporodásáhz. De így nem folyik szét.
Azért köszönöm a jó tanácsot és a receptet, kipróbálom.
Megszitálod a lisztet? Elegendő a folyadék? Nem "szakad" véletlenül a tészta, hanem szép sima a felülete? A margarinnak nem tudom mi a szerepe, még nem csináltam azzal, de majd a lányok jól megmondják itt, hogy mihez szokták használni. Nekem a margarinról inkább a zsemle, vagy a kalács ugrik be. Biztos, hogy jól mérnek ezek a villanytűzhelyek(nekem sosem volt, azért kérdezem)? Nem kap esetleg pár fokkal többet és megfől az a tészta?
Az öregtészta sem nem liszt, sem nem igazi kovász, valahol a kettő közötti átmenet. Garamvölgyi László így mondaná: kovásznak látszó tárgy:). 50 dkg liszt 3 dl ví 1 dkg élesztő csipet só /hogy a csipet só mit csinál benne fogalmam sincs, de mindig így csinálom és már babonából nem merem kihagyni:)/
1 dl vízben elkeverem az élesztőt(nem kell felfuttatni, cukrot sem teszek hozzá), közben megszitálom a lisztet, majd hozzáöntöm az élesztős vizet, a maradék 2 deci vizet, kicsit összekutyulom(nem kell kidolgozni). Hagyom kb. fél napig a konyhában és már használható is. Amit nem használok fel, azt hűtőbe teszem nagyobb zárható edénybe, mert még kel a hidegben. A lényege, hogy megkeljen, majd túlkeljen és visszaessen...ekkor kész. Én mindig felesben használom: pl. a kilos kenyeremhez 56 dkg liszt 28 dkg öregtészta 0,7 dl tej-1 dkg élesztő-pici cukor 1 szem h.főtt krumpli-kb. 10 dkg(bár mostanában felkockázom és a főzővizet teszem hozzá) 2 evőkanál házi tepertőzsír(lehet olaj) 2,5 csapott tk. só 1,5 dl krumplilé:)
A krumlit villával töröm át. Duplájára kel, lazán átgyúrom, de ez tényleg csak laza 3-4 forgatás, nem nyomom ki a belét:). Ilyenkor már hólyagosnak kell lennie. A jénait zsírral kenem ki, de csak annyira, hogy majdnem száraz, az ujjam hegyén egy picivel, majd kilisztezem.
Ha gondolod próbáld ki.
Ma ez a kép fogadott, miután kivettem a hűtőből az öregtésztát. Kinőtte a dobozt:).
... esetleg egy másik link... bár nem tudom az árakat, mert be kell regisztrálni az oldalra, de telefonon is megmondják, gondolom (ha még nem rendelted meg)
60 dkg "nagyi titka" BL55 liszt, 25 dkg hajában főtt krumpli, krumplinyomóval összenyomva, 10 dkg margarin, 1/2 élesztő, (2.5 dkg), kiskanál só. Előbb az élesztőt megfuttatom 2 kiskanál cukorral, egy kiskanál liszttel, pici vízzel, majd hozzáadom a többi liszthez, amiben benne van a margarin, só.
Ezt robotgéppel annyi vízzel finoman adagolva keverem meg, hogy ne ragadjon, leváljon a keverőedény faláról, ez kb 15-20 perc. Ezután megkelesztem 2 órát, majd összegyúrom, beteszem egy margarinnal kikent, kilisztezett ovális jénaiba, majd abban fél órát ismét kelesztem.
Ezután 45 percig, 200 fokon sütöm meg elektromos sütőben, alsó-feslő melegítéssel, a sütő alsó egyharmadába betéve. Ennyire jó kenyeret csak most sikerült sütni, nem morzsálódik, finom.
De szerintem ezt gépben is meg lehet csinálni, csak nekem nem ízlik a szögletes kenyér, azért sütöm jénaiban.
Átgyúrás nélkül mindig éreztem a kenyéren az élesztőízt. Ez az átgyúrással megszünt. Ezt nem csinálja meg a gép.
Ma ez a kép fogadott, miután kivettem a hűtőből az öregtésztát. Kinőtte a dobozt:).
