Köszönöm az információt. Pedig nekem valamilyen települést kellene találnom, mert - ugye - nem valószínű, hogy felmenőm a "belvíz levezető csatorna" partján született volna... :-)
A Görbed név ma is létezik Békés megyében, igaz nem település, vagy major névként. Van egy belvíz levezető csatorna, amely az Orosházi-Tanyáktól indul és a Körösbe vezet.
Valaki, akinek megvan, talán megnézi neked. Vagy ha mégsem, akkor valamelyik könyvtárnak csak megvan.
Ha a vasúti megállót vesszük Görbednek, ami az 1884-es térképen van, az szinte pont a Békés, Csanád, Arad vármegyék hármashatárán van, de inkább Arad vármegyére esik. Ez talán segítség azoknak, akik megpróbálnak segíteni.
Az anyakönyv megtekintése mindenesetre a legjobb megoldás, de akkor az Arad megyei Medgyesbodzást se hagyd ki, igaz, az pedig csak 1871-től van (katolikus).
Köszönöm soraidat. Igen, tudok mind a szatmári, mind a bihari Görbedről, de mint esélyt - és mint a legegyszerűbben ellenőrizhető esélyt - nem hagyhatom ki a békési Görbedet sem, még akkor sem, ha egyelőre egyetlen nyomtatott térképen sem találtam meg úgy, mint település - egy helyen úgy van jelezve, hogy Görbed v.m. (gondolom vasuti megálló).
Természetesen azokat a térképeket keresem, amelyek időben "passzolnak" felmenőm becsült születési idejéhez. Annyit tudok, hogy egyik gyermeke (még azt sem tudom, hogy hányadik) 1883-ban született, így a feltételezhető időintervallum úgy 1840-1865 között lehet.
A békési Görbedről: Találtam térképet 1800-ból (azon még nem) és 1884-ből (azon már nem szerepelt). Belátom, hogy az eddigi tények nem igazán erősítik azt a felvetést, hogy ez a település egyáltalán létezett. Kapcsolatba léptem Csanádapácáról egy illetővel, aki ugyan nem hallott arról, hogy ilyen helyiség létezett volna, de - mint mondja - a Csabaszabadiba vezető úton van egy rész, amit a helybeliek görbedi kanyarnak neveznek (és ez egybeesik a fent jelzett Görbed v.m.-mel).
Azt gondolom, hogy a csanádapáci anyakönyek választ adnak majd arra, hogy jó nyomon járok-e. Jó lenne, mert a romániai kutatási lehetőségekről nem sok jót hallottam.
Felhívom a figyelmedet arra, hogy időben is vizsgáld meg a szóba jövő települések létezését.
Fényes Elek ugyanis a Magyarország geographiai szótára c. művében (nyomatott 1851- ben !!!!) nem említi a békési Görbeded (egyet Szatmárban és egyet Biharban említ, ezek más forrásokban a neten is ugyanúgy előjönnek)
Létezik még a közelben Görbe-puszta is, ami Stefan 3400 hszában adott egyik forrásában a .....temesvar.jpg térképen a tetején van (ez is azt hiszem 1910-es tehát óvatosan !), kicsit délebbre (pontosabban D-DNY-ra) a repülési térképen megjelölt Görbed helyétől. De ez nem is lényeges. A lényeg az, hogy a XIX. század közepén keresel Görbedet, s a szerint próbáld meg a parókiát beazonosítani, ne 50-70 évvel későbbi, vagy korábbi állapotot mutató térképek alapján.
Szívesen. Igen, érdekes, hogy 1951-ben is még az 1884-es térképet újították fel.
Most vettem csak észre, hogy a 3. katonai felmérés 1920-as években felújított 1:25.000-es topográfiai térképeit is érdemes megnézni a
http://terkeptar.elte.hu/edit/ oldalon (ha jól látom a készítés ideje miatt is csak a trianoni Magyarországra területére vonatkozóan találhatóak meg a térképek).
Ahol nincs a térképek számához településnév írva, ott ezen kép alapján meg lehet találni, melyik területről van szó:
Minden kedves kutató figyelmébe ajánlom a következő atlaszt: Magyarország közigazgatási atlasza 1914 Mo. Atlasz 1914
Trianon előtti állapotok, de már a település törzskönyvezés utáni nevekkel. Nagyon hasznos, jól használható családkutatáshoz. S nem utolsósorban jó ha minden családban van egy atlasz a Szent Korona országairól!!!
Egyéként az EDIT ( http://terkeptar.elte.hu/edit/ ) folyamatos fejlesztés és adatfeltöltés alatt áll, úgyhogy érdemes időnként meglátogatni.
Az első, eltés linknél a régi vármegyetérképek közt lehet böngészni egy csomó mindent, olyanokat is, amelyeket erről a jó ismert címről nem lehet elérni:
Sajnos sem Békés, sem Csanád megyét, sem a többit nem ábrázolja a XIX. század közepén egyik térkép sem, de megyénként 7-8 térkép változatot is össze lehet szedni vigasztalásképpen.
és azt véletlenül nem tudod,melyik alakulatok jártak 14-ben franciaföldön?)
amugy a hely ahonnan besorozták,olyan város aminek önállo gyalogezrede volt,gyakorlatilag mindenkit oda soroztak,nagyon hires ezred,ezért is furcsáltam,mert annak utána tudtam nézni,hogy az ezred nem járt Fra.-ban..
azért kösz a reagálást..
És esetleg annak a magyar tisztnek nem tudod a mailjét aki Bécsbe van telepitve?
remélem segit,de a francia(nyugati) fronton több monarchia ezred harcolt,ezért a nagypapa testvére tényleg odaveszhetett(14-ben a "versenyfutás a tengerért ment+a somme menti csaták).
monarchia alakulatok harcoltak Sziriában is,a Közel-Keleten.
1918-ban összesen három osztrák-magyar hadosztályt vezényeltek át nyugatra.
Most próbálok olyan térképeket "összevadászni", amelyek a térseget a XIX. sz. közepén mutatják.
Sajnos az általad adott linken lévő térképek letöltése egyelőre nem megy, de nem adom fel.
A topicot rendszeresen olvason (még ha ritkán szólok is bele), emlékszem (halványan) a problémádra... sajnos nem tudtam/tudok okos ötletekkel előállni.
Örülök, hogy segítettem....és köszönöm a térképet.
Még annyit tennék hozzá, hogy az a tény, hogy a település megszűnt mostanra, nem jelenti azt, hogy nem volt egy nagyobb település a 19.sz. második felében.
Az én őseim esetében ilyen település (lenne) a Sarkad melletti Nyék, ami most már nem létzik, holott 1865 után 65 család költözött oda Csabáról, s 1890-re pl. meg is szűnt...Az ottani családok Medgyesegyházán tudtak földet vásárolni, s jószerivel minden család áttelepült oda.
Annyira nem ismerem Békés történetét, hogy azt állítsam, hogy ez itt is így volt, de esetemben teljesen biztosan látható.
Ez egyébként a családok gazdasági helyzetét stabilizálta, hiszen az akkori zsellérekből iparos réteg alakult ki, mellette ott volt a művelt föld is, s amint látom viszonylagos stabil hátteret adott a családoknak majd 60 évre.
Még egy megjegyzés: amennyiben a mennyasszony református volt, akkor családi kiszólást idézek:
"...és akkor elkocsiztunk Reformátuskovácsházára vásárra..."
Jó munkát...bár én tudnám kibogozni azt a 10 évet, ami a kulcs lenne....
Egy levéltári családfakutatás során,egy városi almanachban a nagyapám adatai mellett szerepelt egy mondat:.."testvére a francia fronton 1914-ben eltünt.."
rejtély volt mert senki nem tudott az eltünt fivérrol..aztán megtaláltam a születési anyakönyvét,18éves volt 1914-ben,tehát katonakoru.Ellenben megzavar,hogy 14-ben milyen francia fronton jártak a monarchia katonái?? A halotti anyakönyvi bejegyzése hiányzik..
Eddig javasolták,hogy irjak Bécsbe az ottani magyar konzulensnek a Hadtörténetitöl,de nem tudom a cimét..
Ha esetleg offtopic voltam,bocs,nem volt idöm végigolvasni a bejegyzéseitek..
elöre is kösz a válaszokat(ha lesznek),mail cimem publikus
Vallás ügyben: a helvét vallás a reformátusokat jelenti; a lutheránus az ágostai evangélikusokat; antitrinitárius az unitáriusokat.
Ismereteim szerint.
Abban a megyében (Csanád egyházmegye a 19. században) még találhatók voltak kisszámban nazarénusok is, akiket pl. az evangélikus anyakönyvben anyakönyveztek rövid ideig Békéscsabán.
Ráklikkeltem a matáv telefonkönyvre... és élnek Trájerek (Trájer Istvánnak hívták a görbedi felmenőt) a környéken: Mezőkovácsháza, Mezőhegyes,Csanádalberti, Szeged
Szóval jó nyomnak tűnik...
Holnap lehet hogy majd zaklatlak kicsit ill. a T. Topiktársakat a helvét vallással kapcsolatban. Eddig nem találkoztam vele...
Nagyon szívesen...egyébként írtam, hogy a katolikusokat Csanádapácán...azt hiszem 1833-tól, de a kezdő dátumban nem vagyok teljesen biztos. Ha a MOL Anyakönyvek adatbázizására rámész és beírod Csanádapácát és minden felekezetet, akkor megtalálod...
Hogy én milyen sötét vagyok! Egész délután ezt a nyamvadt térképet böngésztem és próbáltam elhelyezni valahol (ami ugye elég nehéz úgy, hogy csak egyetlep helyiség neve van feltüntetve és ráadásul olyané ami feltehetőleg már nem létezik) és azt észre sem vettem, hogy alatta fel van tüntetve, hogy más - ma is létező - helyiségektől milyen irányban és milyen messze van. De felületes vagyok! Köszönöm!
Akkor most nincs más hátra, mint előre!
Utána kell járnom, hogy a kérdéses időben hol anyakönyveztek római katolikusokat a környéken.
Onnan gondolom, hogy az általad adott linken látható a bejelölése, továbbá az is, hogy Csanádapáca ettől Ny-ra 2,3 mérföld, Gerendás É-ra 2,1 mérföld...ez egy repülési térkép, Liptáktanyák K-re 1,7 mérföld (no, ők rokonság volt valaha dédinagymama ágon).
Csanádapácán római katolikusok éltek, míg a mellette lévő Meggyesbodzást a 19.sz. 2. feléig többségében evangélikusok lakták...dédapám pl. ott volt "feles kertész"...eképp szerepelt a sorállítási könyvben. Egyébként békéscsabai illetőségű volt/ak, csak az ottani tanyákon dolgoztak.
Köszönöm válaszod! És külön köszönet a térképes linkért, nagyon jónak tűnik, majd átnézem... de
az említett "háromszögben" sem találtam Görbed nevű települést vagy akár tanyát és
közben én is szörföztem a neten és Romániában találtam Tenkegörbed nevű települést Nagyszalontától keletre. Ez szépen bele is illene a képbe: Az említett házassági levélben az apa (róm. kat.) görbedi, az anya (helvét hitv.) vésztői születésűnek van feltüntetve. Igaz, ettől Görbed lehetne az általad említett "háromszögben", de aztán a házaspár Nagyváradra költözhetett vagy legalább is ott született egyik gyermekük.
A következő lépésem az lesz, hogy a vésztői anyakönyvekben megpróbálom megtalálni az anyát és, ha egy kis szerencsém van a házasság is ott köttetett...
Aztán jöhet az apa. A romániai kutatásokról eddig nem sok jót hallottam, ebből a szempontból jobb lenne Magyarországon is találni egy Görbedet. Sokat segítene, ha a hosszúsági és szélességi fokok alapján meg tudnám nézni, hogy a linkben szereplő Görbed egyáltalán lehet-e (mai) magyar területen...
Egyébként miből gondolod, hogy a "háromszögben" volt/lehetett egy ilyen nevű tanya?
Egy kis segítségre lenne szükségem... egyik felmenőm - leánya házassági anyakönyve szerint - Görbeden született (valamikor az 1800-as évekközepe felé).
Egy linket találtam: http://www.fallingrain.com/world/HU/3/Gorbed.html , ami szerint Békés megyében kellene lennie. Még szélességi és hosszúsági fokokat is megad... sajnos nekem nincs olyan térképen, ahol fokok szerepelnének. Autós térképem van, abban ilyen nevű település nincs.
A 40 generációval bakot lőttem, íme a forrás amit idéztem: (mostmár nem fejből)
"A magyarországi latinban a 3. 4. 5. stb. felmenő ősöket (déd-, ük-, szép-, ősszülők stb.) elnevezése ugyanaz: proavus, proavia volt, s ez a kutatásban zavart okozhat. A magyar nyelvbe, még a szakirodalom sem használ következetesen, s még a latin szótárainkban is keverednek a déd-, ük-, szépszülők megnevezései. Az ük-, és szépszülőket egyaránt úgy tüntetik fel, mint a nagyszülők nagyszüleit. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy nálunk a nagy család kötelékei korántsem voltak olyan szorosak, mint például a szerbeknél. ahol több mint tíz felmenőre, ősre van konkrét elnevezés."
Forrás: dr. Kálniczky László, A Magyar Országos Levéltár segédletei
Tehát azt gondolom, hogy az ősök esetleges elnevezése és nem csak a generációk említése lehet egyfajta tisztelet is az őseink iránt.
Azt veszem észre néhány hozzászólásból, hogy kemény ellenállásba fog ütközni ebbéli törekvésem. Mindenesetre a generációs megoldást fogom egyelőre követni az őssszülő után tehát a 7. generáció következik (ide nekem tetszik az ószülő elnevezés) majd a 8. generáció.
A bonoylultság tehát megvan a rendszerben régről, én inkább tisztábbnak érzem az esetleges új elnevezésekkel a jövő kutatóinak dolgát.
Nem tudom, hogy a szerb nyelvben vagy a horvátban van-e tényleg 40 generációra visszamenőleg szó (sztem nincs), de ha lenne is ki tudja megjegyezni ezt a 40-et ill. ezek sorrendjét. Ha ezt akarná valaki használni valószinűleg egy listából fejtené meg az adott szó generációs szintjét és ezáltal pont az egyszerűség helyett a bonyolultság felé mozdulna a nyelv ill. a családkutató!!!
A nagy-, déd-, ük-, szép-, ős- után nem kell további szavakat használnunk hanem elég egyszerűen a generáció számát megadni. szülő=1. nagy=2. déd=3. ük=4. szép=5. ős=6. 7. generáció 8. generáció stb.
Ez igy elég egyszerű!!!
Ha már ennél a témánál tartunk akkor megemlítem, hogy vannak különböző módszerek a rokonsági fok matematikai leírására is.
Az ősök esetében a Sosa-Stradonitz rendszer talán a legismertebb! http://www.saintclair.org/numbers/numahn.html
A leszármazottak esetében pedig az alábbi módszerek: http://www.saintclair.org/numbers/
Megtörtem a hsz-t mert közben a fiammal elmentem sétálni.....
Aztán azt nem értem, hogy mégha a köznyelv nem is használja még az ükszülő kifejezést sem attól azoknak akik mélyebre ásnak a történetben miért nem lehet lehetséges verziókat megadni? (Akár a nagy előtag duplázásával.) Pl. nem mindneki tudja egy dízel motor fő részeit felsorolni és nem is érdekli azokat akik nem szakemberei a témának. A szakemberek számára mégis a legapróbb alkatrésznek is van neve, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen minden eleme a szerkezetnek! Miért ne lehetne ez így a családfa esetén is? Van amit használ az utca embere, s van amit használ az a szűk kör aki komolyan foglalkozik a családfával!
Szóval a nyelvújítást etéren nem úgy értettem, hogy letoljuk a torkán olyanoknak is akiket eleve nem is foglakoztat a családjuk múltja. Mert az alapvető igazság, hogy magam is találkoztam olyanal kutatásaim során, hogy édesapjára alig emlékezett az illető, nagyapjának pedig a nevét sem tudta. (Igaz 3 éveskorában halt meg az édesapja!)
Szóval ezek merültek fel bennem a témával kapcsolatban......
Hát egész hétvégén néhányan mondtatok csak véleményt a témáról, többen azt mondjátok mindne rendben mert más nyelvek még ennyire sem mennek mélyre mint a miénk!
Hát a Szerbről, vagy a Horváthról azt hallottam, hogy sokkal tovább vissza megy, 40 generációra..............
Egyet olvastam itt ami új lehet az üszülő (hacsak nem elgépelte és nem ükszülőt akart írni az olvtárs). Ez a sorban az ősnagyszülő után jönne?
Ha mi akik foglalkozunk a családfakutatással konkrtéan elkezdünk bizonyos neveket használni az átmehet-e a kutatók köztudatába? Például az ősnagyszülő után ószülő? Bár egyelőre nincs tovább ötletem..........
Javallanám, hogy duplázzuk meg a nagy-,déd-,ük- előtagokat! E szerint a felmenőink rendre: nagy, déd, ük, szép, nagynagy, nagydéd, nagyük, nagyszép, majd:
déddéd, dédük,dédszép, ükük,ükszép, és szépszép. Ha jól számolom ezzel a síma szülőkkel együtt tizenöt generációnak adnánk nevet. Ez elég soknak tűnik.
Ahogy a -NEMES- olvtársunk említette van/lehet a nyelvhasználatnak egy hasznossági kritériuma. Nem képez le olyat, amit nem érdemes a nyelv eszközeivel kifejezni.
A spanyol például, az abuelo-bisabuelo-tartarabuelo felsorolás után (nagyapa, déd~-ük~) úgy oldja meg a kérdésed, hogy a tartar~ elé helyez még egy tartara 'nemtudommiezhelyesen' képzőt(?), valahogy úgy, ahogy az ük-ük-~ képzésével mi néha próbálkozunk. De van egy pont, ahol már nincs értelme, mert ha nehezen fogható fel, akkor már a nyelv sem tartja érdemesnek leképezni (ill. a nyelvhasználók nem tartják annak, a nyelv eszközeivel. Hanem másképp.)
A spanyolok is - bár van rá nyelvi lehetőségük (lehet nekünk is a sok ük-ük-üközéssel) - a jelek szerint nem nagyon élnek vele. A google csak a tartaratartarabuelo-ra ad fel találatot, egyel többre már nem.
Kérdezz meg néhány rokont és ismerőst: tudják-e kik voltak, hol és mikor születtek az üszüleik? A nevüket tudják-e? Sokan már a dédiket sem ismerik. Talán ezért nem kell tovább ismerni. Én - amikor 150-200 évvel ezelőtti adatokról beszélek, akkor megemlítem, hogy hány generációval volt előttem.
Azon gondolkodom, hogy ha az ősszüleimen túljutok a kutatásban akkor a megnevezésekkel hogyan tovább? (Szülő; Nagyszülő; Dédnagyszülő; Üknagyszülő; Szépnagyszülő; Ősnagyszülő) Szóval ezek után nincs más hátra mint Ősnyagyszülő szülei? Ősnagyszülő nagyszülei? Stb.......
Nem lenne praktikusabb valamit kitalálni? Ezzel a magyar nyelv nem nagyon dicsekedhet, hogy csak hat generációra visszamenőleg tudunk megemlékezni felmenőinkről! Vagy csak én nem vagyok eléggé tájékozott?
Kedves LvT, ismet hozzad fordulok vagy valakihez aki mar latta ezt a nevet - CAP - szeretnem ha megfejtenetek milyen eredetu. Az egyik osomnek CAP Julianna volt a neve. Lattam Kapp es Cap mind kulhonban- Nemetorszagban Hollandiaban Angliaban Franciaorszagban.
Koszonettel,
M.
Amikor ezt a levelet írtad, akkor én Linzben gyönyörködtem éppen abban, hogy családapák fiúgyrekeikkel, barátnők, nagymamák, és mindenki - vígan beszélgetve jöttek a templomba, karjukon kosárkában a húsvéti kaláccsal. Nyugodtan, békésen, csinosan felöltözve.
A húsvéti ünnepkörből engem először is a munka megszervezése ragadott meg./természetesen túl az egyházi részén/. A férfiak dolga volt, hogy a határban már minden tavaszi munka befejeződjön, a nők pedig nagyhét szerdáig a ház körüli kerteket tették rendbe. Majd következett a nagytakarítás.
Egy rendes családban nagycsütörtök délre már a fizikai munkák túlnyomó része rendben volt.
Utána jöhetett a sütés-főzés, szépítkezés az ünnepekre. Persze ez idő alatt is tartva a szigorú böjtölést.
A húsvét utáni , ill. fehérvasárnapi komatálazás már gyerekkorban kezdődött. Ekkor küldtek egymásnak saját maguk által kézített komatálat, barátságuk, szeretetük, szerelmük jeléül. Ezek a barátságok akár egy életre köttettek, akár a felnőttkori komaságig jutottak.
Gondoljatok bele: mi meg a Valentin-napot utánozzuk!
Akinek van gyereke a háznál, próbálja csak ki, milyen szívesen csinálják a komatálazást!
Még valami: nem állom meg, hogy ne idézzek valamit a Húsvétról... Szerény véleményem szerint családunk történetének felkutatásának nem csak puszta számokból-nevekből-vonalakból kell állnia, hanem lényeges eleme a helytörténet, néprajz felkutatása is! Meg kell, hogy halljuk mit üzennek nekünk; meg kell ismerni életüket, erőt kell meríteni belőle. A mai hétköznapi életünk oly' messzire távolodott őseinkétől... Érdemes elolvasni és átgondolni, hogyan telt akkoriban a húsvéti időszak és esetlegesen összehasonlítani azzal ami ma van: tolongás a bevásárlóközpontokban, mindenféle csoki nyuszik-bárányok-tojások értelmetlen vásárolgatása, mely jelképek teljesmértékben elveszítették már eredeti jelentésüket... :( FOGYASZTÁÁÁS!!! Az új isten... Vidéken esetlegesen a locsolás van, ahol pluszban halálra zabálják magukat az emberek vagy tántorognak a beléjük tömött italoktól. Ezzel szemben a mútban:
"Húsvét ünnepének szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltámadás megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Emellett már a 10. sz.-ban említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér-, a 12. sz. óta pedig a tojásszentelés. Ezekkel a liturgikus cselekményekkel mutatnak összefüggést a naphoz fűződött hiedelmek (→ hiedelem), → szokások is. Egy 1665. évi vallomás elmondja, hogy ... az is régi bévött törvényünk, hogy minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót járánk. A Székelyföldön a r.k. vidékeken még a századforduló táján is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve (→ kántálás), imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa volt (→ májusfa). Csíkménaságon megszentelt pimpót ástak el, hogy a határt ne verje el a jég. Ünnepélyesen, a pap részvételével ment végbe a zalaegerszegi határkerülés, amelyet az 1850-es években még tartottak. Nyilván a húsvéti határjárásra vonatkozik az a határozat is, amelyet a r.k. szokások tiltása céljából 1596-ban hoztak Veszverésen, hogy húsvét ünnepén ne járjanak többé feszülettel a vetések körül. A szokás, amely más európai népek körében is ismert volt, kereszténység előtti képzetek továbbhordozója: a körüljárt terület, a tavaszi vetések megvédése a gonosz, a fagy, a jégverés stb. ellen (→ határjárás, → körüljárás). Országszerte szokásban volt r.k. vidékeken húsvétkor a hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés, amely után többfelé pl. → nagypénteken a patakra mentek mosakodni, hogy frissek, egészségesek legyenek. Számtalan hiedelem fűződik húsvét vasárnapján szentelt ételekhez is, amelyeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek. Mint sok szentelményt (→ szentelmények), ezek maradékait is → mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját (→ karácsonyi morzsa) is megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket, miközben ezt mondták: távozzatok innen kártékony madarak. Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást hasonlóan a karácsonyi almához (→ karácsonyi vacsora) ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. → Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét második napja hétfő, a városokban és ma is szokásos → húsvéti locsolás, másutt a → húsvéti korbácsolás ideje. Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap, húsvét vasárnapját követő vasárnap volt szokásban a → komatálküldés. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű városi szokás."
Segítséget szeretnék kérni. Az egyik rokonomat keresem. Rozendovszky Borbálának hívták. A férje Oravecz József. Egy fiúk volt (ha jól tudom) Oravecz Antal, aki Visontán született 1848-ban. Már mindenhol próbáltam megnézni a Rozendovszky nevet, de semmi. A névváltoztatásra is gondoltam, de az sem hozott eredményt.
Mivel az általam keresett gyermek apja katona volt a cs. és kir. hadseregben igy valószinű, hogy a katonai anyakönyvekben is benne van a keresztelés és talán ezekből kevebb van. Igaz nem tudom, hogy mely filmszámok jöhetnek szóba ha 1883-1887 közötti időszak kell, mert csak annyit tudok az apa katonai dolgairól, hogy őrmester volt!
Találtam bár Gremspergert Bátorkeszi rk. anyakönyveiben. Egyet ki is iratm: *1834.10.6 Teréz apja: Gremsperger István (molitor, azaz molnár) anyja: Ricsovszky Terézia
A többi bejegyzés is asszem az ő gyermekeiket tartalmazta.
Nincs index, és ami neked kellene film, az nincs Magyarországon... ha majd újra lehet itt Bp.-n filmet rendelni, kikérheted az összeset :)) vagy a hozzád legközelebb eső kutatóba megkérheted most is :)
Ave! Rég nem jártam erre - kicsit visszaolvasgattam. 1831-ben "kettős könyvelés" nálunk is előfordult, ükapám születését mind Celldömölkön, mind Nagysimonyiban jegyezték. Mindkét helyen megegyeznek az adatok - megjegyzés sem itt, sem ott nem szerepel. Azóta aludni sem tudok nyugodtan: vajon hol sírt fel először az a vásott kölök? Oszt én melliknek az utóggya vagyok? De ha már a születéseknél járok: Találtam egy település anykönyvében (és eddig még csak ott) a születéseknél néhány olyan bejegyzést, ahol a gyermek nevét a szölők rovatába írták és fordítva. Ezen esetekben a gyermek neve alá beírták: újjászületett. Nos - ez mit jelenthet? Üdv: -NEMES-
szerintem van olyan cég, de nagyon valószínű, hogy horror árat kér érte... Első körben inkább a nemzetközi oldalak fórumaiban próbálkoznék, vagy ha beszéled nagyapád nyelvét - (Я говорю тоже но очень немножко J - és vsz. a helyesírásom már nagyon oda van :) ), akkor .ru oldalakon keresni családfakutatókat...
Nagyon nagy örömmel fedeztem fel ezt a topikot. Évek óta készülök arra, hogy megpróbáljam a családom eredetét feltérképezni, de csak most szántam rá magam, hogy végre a "tettek mezejére" lépjek. Azazhogy csak lépnék, mert egy /számomra/ megoldhatatlannak tűnő problémával állok szemben. Apai nagyapám Oroszországból származik, valamikor az I. VH. alatt került Magyarországra. Az ő származásáról szeretnék valamit megtudni, de a születési helyén és a szülei nevén kívül semmi biztosat nem tudunk róla. Azt szeretném megtudni van-e olyan kutató, cég stb. aki vállal orosz / ukrán?/ kutatást, és ha igen akkor körülbelül mennyibe kerülhet ez? Egyáltalán érdemes-e belevágni? Minden ötletet, tanácsot, segítséget várok és előre is nagyon köszönök. Üdv.
nem biztos, hogy menni fog... ahol indexeket kértem ki, ott esetleg van esély rá, hogy találkozzam a névvel, ahol viszont anyakönyveket, ott nem, mert 1820 körülieket kértem
technikai kérdéseket ne t'om, én is csak szimpla kutató vagyok... :)
Remélem még mindíg lelekesen olvassa a fórumot kedves Ferenc.
Tolnai Kránicz familia sarja vagyok egészen pontsan Tolnanémedi.
Mailom publikus kérem jelentkezzen és cseréljünk információkat. Sajnos az itt megadott mailról vissza pattantak a levelek amiket önnek küldtem, még az é betúű e-re cserélése ellenére is!
Csak arra gondoltam, hogy amikor én a régi helyen ott voltam nem vezette senki hogy mikor melyik filmet néztem stb.
Ha Te vagy Lemberg és a közeljövőben mész a mormonokhoz akkor nem néznél meg nekem valamit: Roszkopf Matild *1886.ápr. 20, Lemberg ill. Roszkopf Margit *1884.máj.5. valószinűleg Lemberg??? Szüleik: Roszkopf János Károly cs. és kir. őrmester; Bukovszky Anna Tehát a kérdés az hogy tényleg ott születtek-e!!!
Előre is köszi!
Más: mikor lesz telefonos elérhetőség az új helyen és mit gondolsz mikortól lehet majd filmeket rendelni?
de mi a gond a nyilvántartásokkal? minden profi, hidd el (na jó, majdnem :) )- én is menedzselem, hogy az legyen, persze csak azt t'om felhasználni, ami ott van :)
Bátorkeszi anyakönyvei valamilyen oknál fogva csak 1829-1867 között lelhetőek fel mind a MOL-ban mind a Mormonoknál! Ráadásul ebből az időszakből is hiányoznak ezek az évek : 1844,1853,1854,1855. Nem tujda valaki hogy a korábbi ill. a hiányozó évek hol lelhetőek fel!
Tremmel! Még fogom nézni Bátorkeszit majd figyelem a Matyecz nevet a korábbi időszakban hátha már hamarabb is ott laktak!
Ma átnéztem a Mormonoknál található kölcsön filmek listáját és találtam kettő olyan települést is amelyekről nekem is szükségem van adatokra. Esetleg jó lenne felvenni a kapcsolatot azzal aki megkérte ill. kutatta a filmet. A mormonoknál a kutatási napló és az egyéb jegyzőkönyvek vezetése nem annyira profi mint a MOL-ban igy nem tudom, hogyan lehetne az illető(k) nyomára bukkani. Talán valamelyikötök tud segíteni!
A két település: BÁTORKESZI (ma:Bátorove Kosihy, SK) (Ez a film a MOLban is van) LEMBERG (ma: Львів [Lviv] Ukrajna)
"Különböző keresztény egyházakhoz tartozó jegyesek esetén rendszerint a mennyasszony vallása szerint történt a házasságkötés. Ha a vegyes házasságban a vőlegény volt római katolikus vallású, az egyházi hatóságok reverzális adására kötelezték a leendő apát. A reverzális olyan írásos kötelezettségvállalás, hogy a vegyes házasságból született összes gyermek az apa (római katolikus) vallását fogja követni. A reverzálist 1894-ben szüntették meg."
(Ő szentesi református, a nagymama szolnoki katolikus volt). Elfogadta, hogy a fiúgyermek is katolikus lesz (lett). Iparosként segédje volt későbbi apósának, ki a saját szakmájában az ipartestület megbecsült tagja volt. (3 borbélyüzlete volt, mégha egy székes volt 'tán kettő belőle. Később az egyiket a nagyapám átvette) Ez sok mindent megmagyaráz. Egy fiuk és két lányuk született, mind katolikusak lettek.
Az elbocsátás intézménye a katolikusoknál is ismert volt, paptól/szokástól függően vagy azt írták be, hogy a vőlegényt/menyasszonyt hol és kivel kötendő házassága okán elbocsátották az adott plébániáról (engedélyezték neki, hogy a másik templomban kössön házaságot);
vagy az adott plébánia anyakönyvébe is bejegyezték a házasságkötés tényét.
van olyan "rokonom", akinek a házassága 3 különböző (budapesti) plébánia anyakönyvben is szerepel...
Ti milyen gyakran találkoztatok amúgy az 1700-1800-as években vegyes házassággal? (katolikus-református) Mert nálunk az öregek szerint is az 1950-es évekig szinte lehetetlen volt,nagyon ritkán fordult elő,de akkor a szülők kitagadták a gyereket,és mint halottat,kiharangozták.
Nem tudom, más felekezeteknél mi volt a szokás, de a reformátusoknál ha a vőlegény másik faluban kötött házasságot, akkor a saját lelkészétől "testimoniumot" kapott. Szabadon fordítva, igazolást; házassági engedélyt. A házasságot pedig mindkét anyakönyvbe bejegyezték. Legalább is azokban az anyakönyvekben így volt, amit én láttam. Az 1750 - 1800-sa évek közötti időkből származókra gondolok.
Én is gondoltam erre,de abban az időben Csatka Súrnak a filiája volt.
Az esküvő pedig Bakonyoszlop és Csatka anyakönyvében szerepel.
Viszont a menyasszony számazási helye (Bakonyszentkirály) Bakonyoszlop filiája volt. Lehetséges lenne,hogy nem tudtak megegyezni az esküvő helyében,ezért mindkét helyen megtartották?
Hát azt sajnos nem tudom,milyen napokra esett húsvét,pünkösd stb ezekben az években. (amúgy van egy táblázatom,ami szerint ki tudom számolni húsvét napját is)
De ezt még ma is szinte mindenki tudja,hogy nagybőjtben soha nem tartottak esküvőt.Havi eloszlása az esküvőknek:
Januárban:9
Februárban 21
Márciusban 1
Áprilisban 6
Májusban 13
Júniusban 11
Júliusban 6
Augusztusban 3
Szeptemberben 5
Októberben 8
Novemberben 13
Decemberben 5
Kivehető a dátumokból,hogy a nagyböjti időszakban és a nagy ünnapeken egyáltalán nem,a nyári és a korai őszi munkák idején nagyon ritkán tartottak esküvőt.
A házasságkötésre alkalmas időszak inkább a tél volt,a farsangi időszak,valamint a nyári,őszi munkák elvégzését követő időszak.
Tanunak itt is általában testvért,közelebbi rokont választottak,a szegényebb napszámosok,zsellérek esetében pedig uradalmi intéző,bíró,vagy valamilyen községi előljáró jöhetett szóba.
Az átlagéletkor férfiaknál (első házasság esetén) 22-25 év között,lányoknál 19-20 év.
Találtam 68 éves vőlegényt,és 16 éves menyasszonyt is.
Nem szerettek egyedül maradni az emberek,gyakori volt az özvegyek összeházasodása is.
Érdekes,de szerintem nem egyedi jelenség,hogy a férfinek meghalt a felesége januárban,és már májusban újra megnősült. Sőt egyik ősöm 3 feleséget "fogyasztott el",negyedszerre azonban nem nősült meg,1893-ban meghalt.
Azt nézted Tremmel, hogy ezek a hétfő-kedd-stb. mennyire 'nevezetes napok', azaz ünnepnapok (egyházi ünnepeket értve)? Gondolok itt pünkösd hétfőre, hamvazószerdára, nagyszombatra meg ilyesmi (van-e tilalom ezeken a napokon?) Keresztelni például nem minden időszakban keresztelnek ma sem nem újszülöttet.
Másik: Mely időszakra estek (hónap, két bőjt között, mezei foglalatosságok ideje, stb.) ugyanezen populáció esküvői? (látom Te dolgoztál ezzel, bemutathatnád mindenki örömére ezt a 101 elemű sokaságon, nem túl nagy, ezért áttekinthető. köszi.)
Köszönöm a részletes idézetet, részben megkíméltél attól, hogy elutazzam az OSZK-ba. Legalábbis ez ügyben nem kell kutakodnom.
Esetemben tökéletesen igazolódni látszik a hozzászólásaidban idézettek: a névadási szokások teljes mértékben az itt leírtaknak megfelelő volt, már az 1740-es évektől kezdve.
Ennek köszönhetően sikerült/het az azonos vezetéknevű családok elkülönítése...hiszen ezek a családok csak igen ritkán adtak azonos keresztnevet, így szűkül le max. 2 nagycsaládra a kutatási feladat.
Ez a szigorú tradíció tette lehetővé azt, hogy megtaláljam a szép-szép-szép nagyanyámat, kinek a szép-szépstb. nagyapa a 3. férje volt, s közös gyermekeik névadása (Illés és Jakab) vezetett az ő szüleikhez.
Megjegyzendő, hogy ezek a bibliai nevek kb. a 18.sz. közepétől már "kimentek a divatból".
Ami esetemben a nehézséget okozza éppen az hogy a keresztszülők esetében is igaz az hogy ugyanaz a család különböző vezetéknévvel is szerepel/szerepelhet az anyakönyvekben (erre korábban írtam példát).
Ez egy bonyolult puzzle, melynek minden darabjáért meg kell küzdeni, de ezért is nagyon szép.
A következő megjegyzésem a jegyzőkönyv kedvéért iratik: a békéscsabai evangélikus anyakönyv 1786-tól 2-3 évig tartalmazza a sorszámok melett a portaszámokat is. Ez jól használható az egyes családok azonosítására, amennyiben a MOL feudáliskori összeírásaiban az adott tekercsen megkeressük az összeírtakat.
"A 18. századi latin nyelvű forrásokban fölbukkan a rusticus murarius mesterség. Tevékenységét Bakó Ferenc a később házrakónak nevezett paraszt kőművesével azonosítja, aki a falrakás mellett a házépítés ácsmunkáit is elvégezte"
Aztán ilyenek is vannak (nem tudom figyelte-e valaki már ilyen szempontból a dátumait? :)
"Az esküvő napjára vonatkozó rendelkezésünkre álló kutatási eredmények még a házassági szezonalitásénál is szűkösebbek. A néprajzi irodalom és a 18. századra vonatkozó történeti kutatások szórványadatai alapján (Kakuk M. 1983) jelenleg a következőket állapíthatjuk meg: bár a néprajzkutatók egy része között tartja magát az a hiedelem, hogy az esküvő hagyományos napja a szerda volt, a részletadatok nem pontosan ezt mutatják. A református lakosság legtöbb házasságkötése a 1819. században adataink szerint elsősorban keddre, kisebb mértékben szerdára esett, míg a katolikusoknál az első helyen a vasárnap áll, ezt követi csak a szerda. A péntek minden keresztény felekezetnél tiltott nap volt, s a protestánsoknál ezenfelül az egyházi elöljárók a vasárnapi (egyes területeken a szombati és a hétfői) esketést is tilalmazták, nehogy megzavarja az istentisztelet rendjét. Vagyis a katolikusoknál a lakodalom vasárnap estétől csütörtök estéig, a protestánsoknál keddtől csütörtökig volt tartható, s mivel a 19. századig ez általában nem egynapos esemény, ily módon szinte automatikusan megszabta az esküvő szempontjából előnyösnek vagy hátrányosnak számító napokat." :)
A római katolikus szertartáskönyvek előírták, hogy a keresztszülő nem lehet rokon és csak a megkereszteltek és bérmáltak köréből kerülhet ki. Megbérmálatlanul senki sem lehet másnak a tatája , senki ü tulajdon gyermekit vagy atyafiait elő ne vigye, hanem idegennel vitesse elő.
Az 1460-as szepesi zsinat három keresztszülőt engedélyezett, két férfit és egy nőt, illetve fordítva (Schram F. 1957: 135136).
[...]
A protestáns egyházak közül a reformátusok ellentétben a katolikusokkal és görögkeletiekkel nem vonatkoztatták a házassági tilalmat a keresztszülő hozzátartozóira (Sólyom Fekete F. 1872: 134; Tagányi K. 1919: 63; Tárkány Szücs E. 1981: 134).
[...]
Egy 19. századi adat szerint komák házassági tanúként szerepeltek, akiknek a nevét az anyakönyvbe beírták. Ez arra az összefüggésre világít rá, hogy a házasságkötésnél jelenlévő tanúként válhattak a gyermek keresztelésénél is tanúvá, keresztszülővé a meghívott személyek. Mint láthattuk, a koma szó jelentése széles körű, segítségével barátság nyilvánítható ki különböző viszonylatokban és helyzetekben. A koma elnevezés mellett a 16. századból a keresztelői szertartás résztvevőit tota/tata néven is ismerjük.
[...]
A keresztszülő választásának módja a magyar nyelvterületen nem egységes. Általában gyermekkori barátot, barátnőt hívtak, akik alkalomadtán a szülőket visszahívták. A keresztszülők általában házaspárok, de ismeretes, hogy legényt és lányt, jegyespárt, legényt, asszonyt stb. hívnak meg keresztszülőnek. Ha az első gyermek fiú, általában a férfi legénykori komája a keresztapa, ha ez még nem házas, ideiglenesen a legény anyját hívják meg keresztanyának, aki fia házassága után menyének adja át a keresztanyai tisztet. Általában azonos paraszti réteghez tartozó párok hívják meg egymást keresztszülőnek, de gyakori, hogy a szegény cseléd vagy zsellér gazdapárt hív meg keresztkomának. Ebben az esetben a gazdának nem kötelező a visszahívás. Külön említést érdemel a moldvai csángók és a székelyek között szokásos keresztszülőválasztás, akik újonnan szerzett jóbarátnak, idegenben megismert jóembernek, messziről jött rokonszenves idegennek ígérik el még meg sem született gyermekük keresztszülőségét. E választásoknál elsősorban a baráti kör kiszélesítése a döntő. A keresztszülők száma vidékenként változó. A protestánsoknál a gyermek az összes keresztszülőpárt keresztszüleiként szólítja, de a kötelezettségeket a keresztgyermekkel szemben csak annak az asszonynak kell vállalnia, ki keresztvíz alá tartotta, valamint választott párjának. A keresztelő után a szülők és keresztszülők komának szólítják egymást és magázódnak, még ha előzőleg tegeződtek is"
máshol:
"A halott karját a katolikusoknál ha keresztszülő mellükön keresztbe teszik."
A Magyar Néprajz CD-ről idézek (Arcanum) - kiemelések tőlem.
"A KERESZTSZÜLŐK KIVÁLASZTÁSA
A keresztszülőket jó előre kiválasztották. Ebben a gyermek szülei döntöttek. A múlt század végéig általános gyakorlat volt, hogy idegent hívtak komának, azaz nem rokont. Leggyakrabban az apa vagy anya ifjúkori pajtását, ezzel megszilárdítván, új formában megerősítvén a régi barátságot. Mikor időszerű lett, a másik fél visszahívta őket keresztszülőnek. Elterjedt volt az is, hogy szegényebb családok módos gazdát tiszteltek meg a felkéréssel. Ezt elutasítani nem illett, de a visszahívás ilyen esetben nem volt feltétlenül kötelező. Újabb levéltári kutatásokból tudjuk, hogy egy-egy jómódú, feltehetőleg köztiszteletben álló házaspár a 1819. századi anyakönyvekben gyakran fordul elő keresztszülőként különböző családok gyermekeinél (Kelemen 1981: 205; Morvay J. 1984: 288289). Volt, ahol a komaság öröklődött, azaz a szülők saját keresztszüleik gyermekei (kereszttestvérek) közül választottak. Alkalomszerűen másutt is előfordult, de például a háromszéki Esztelneken úgy volt szokás, hogy ajánlkoztak komának. Gyakoribb az volt, hogy házaspár kereszteltetett. Ha még nem volt házas, akit kiszemeltek, átmenetileg annak közeli rokonságából helyettesíthette valaki a másik félt. Kevés kivétellel a katolikusoknálegy pár keresztszülő volt, s ugyanazok tartották keresztvíz alá a házaspár valamennyi gyermekét. Protestánsoknál viszont több komapárt, s gyermekenként többnyire másokat hívtak, bár a szoros értelemben vett keresztszülői funkciókat ellátó főkomapár gyakran végig azonos volt, csak a többiek (garasos, lógó, száraz komák) cserélődtek. A módos gazdacsaládok elsőszülött fiánál esetenként 1520-ra felduzzadt komapárok számára az egyház is felfigyelt, és már a 18. századtól igyekeztek fellépni a túlzások ellen. Századunkban gazdasági és társadalmi okok következtében mind gyakoribbá vált, hogy a közvetlen rokonságból választják a keresztszülőket. Mindkét szülő hozzátartozói számba jönnek. Egyre ritkul, hogy a testvéreket végig ugyanazok tartják keresztvíz alá, s nem kikötés az sem, hogy egymás házastársai legyenek a keresztszülők.
Sokszor a gyermek világrajötte előtt, vagy még házasulatlan korban, bizonyos szokásszerű keretek mellett létrejött a megegyezés a komaságra, inkább a férfiak között, bár az ellenkezőjére is van példa egyes vidékeken. Az pedig országszerte általános volt, hogy a bába, végezvén a szüléssel, ünnepélyesen felkérte a keresztszülőket, vagy ha már komák voltak, bejelentette az újabb gyermek megérkezését. Ilyenkor a hírhozót étellel, itallal kínálták, sőt pénzt is kaphatott e szolgálatáért.
KERESZTNÉVADÁS
A gyermek keresztnevének kiválasztását is hagyományok szabályozták. Általánosnak mondható az a gyakorlat, hogy elsőszülött fiú az apa vagy az apai nagyapa névét örökölte. Lányoknál nem vették olyan szigorúan, de a sok testvér közül legtöbbször viselte egy az anyja, anyai nagyanyja nevét. Ahol a fiatal pár a férj családjával, velük egy fedél alatt élt, az apai nagyanyát is megillethette a tisztesség, hogy egy kislányt róla nevezzenek el. További gyermekeknél elhalt családtagok nevei jöttek számításba, azzal a megszorítással, hogy halott kistestvér nevére nem jó ismét keresztelni, mert magával viszi ezt a gyermeket is. Voltak vidékek, ahol a keresztszülők után nevezték el az újszülöttet. Más oldalról közelítve, a névadásban az volt az általános szempont, hogy megszokott hangzású legyen a név. Így egy falun belül egyidejűleg kisszámú keresztnév volt használatban. E szokások mellett a katolikusoknál, többnyire a pap kezdeményezésére, a születés napjának védőszentje, vagy a dátumhoz közel eső ünnepű, közismertebb szent nevét adták a gyermeknek. Voltak protestáns vidékek is, ahol naptár után kereszteltek. Ezen alapvető tendenciákon túl, számolnunk kell helyi névdivatokkal, aminek eredményeként adott időszakban egy-egy népszerű történelmi személy, bibliai alak, helybéli földbirtokos és családtagjainak keresztneve gyakrabban fordul elő. Az alföldi mezővárosokban, a kisnemesi falvakban már a múlt század végétől, a századfordulótól vannak adatok a kettős keresztnévre. Mindezeket figyelembe véve, adott esetben döntő szavaa férj szüleivel együtt élő házaspárok gyermekeinél az anyósnak, ha külön laktak, az anyának volt. A régi névadási gyakorlat szívósan tartotta magát, helyenként csak az utóbbi negyedszázadban mutatkoztak a bomlás jelei."
1821.01.07. Pospisill Fülöp - apja Pospisill Fülöp, anyja Horváth Borbála. Keresztszülők: Prindl Sebestyén, Schipek Anna
értelemszerűen latinul van a bejegyzés, az apa mellett talán a murarius bejegyzés, ami nem t'om, milyen foglalkozást vagy állást takar. De vannak itt nálam okosabbak, akik ezt majd megmondják :)
Hát igen, amit írtam, az inkább a XIX. századra igaz, főleg azt kutattam eddig. A XVIII. században a jegyző még komoly rang volt, kevesen voltak, ezért nem mentek csak úgy akárkihez. Viszont a gazdagabb birtokosok egymást hívták, azt tapasztaltam (mivel a Jászságban kutattam, így a redemptus jegyzékek alapján szerencsére könnyen meg lehetett találni, kinek mekkora földje volt a XVIII. század közepén!
***
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy kutatott valaki XIX. század második felében, XX. század elején értelmiségieket? Az egri Levéltárban láttam, hogy a Jogakadémia iratai is megvannak: tudja valaki milyen információk vannak ebben egyes hallgatókról? Van-e egyáltalán, vagy inkább csak az oktatókról?
OK, persze igazad van és már párszor átrágtam magam a latin és német szavakon, ugyhogy azokat tudom is, igazából csak az Anwanderin névvel vagyok gondban, mert a google szerint csak egyszer fordul elő a világhálón és akkor is finn névként, ezért gondoltam, hogy az valami más lehet... annak ellenére hogy a "nata" miatt egyértelmű hogy az a leánykori név.
Volt még problémám a Vorderreute -vel is, de azt kideritettem, hogy egy település, ami ahhoz a településhez tartozott (Wertach) ahonnan az anyakönyv való.
A harmadik dolog az a "Baptista" keresztnév. Ennek mi a magyar megfelelője?
Viszont engedd meg, hogy ne fordítsam le, tudnillik számtalan ilyennel fogsz találkozni, s ezek variációival, rövidítéseivel az anyakönyvekben (vagy már találkoztál is)
Itt a topik keretében is számtalanszor volt már téma, s ezek, az itt előforduló szavak többsége balra a keresőben előjön.
Azért kell magadnak átrágnod (túl a megismerés élményén), mert csak akkor válik sajátoddá az a tudás, amit azzal nyersz, s tudod azt a későbbiekben használni még.
Bocsánat.
Indulásul - d ehát ezt szerintem ismered: Születési (Taufregister). Házassági (Heiratsregister). Halálozási (Sterberegister).
Végre kaptam néhány adatot Németországból, de a biztos értelmezéshez kéne egy kis segitség:
Taufregister 1762: März. ------------------ Annus et dies 27. hujus Nomen baptizati Maria Crescentia Nomina patris et matris Josephus Schaffroth, uxor Juliana nata Pergerin, omnes ex pago Nomina patrini et matrinae Thomas Erdt Ludimagister Nomen ministri Idem (Joannes Baptist Bueb, Parochus)
Taufregister 1764: ------------------ Annus et dies 22. Juny Nomen baptizati Josephus Nomina patris et matris Joannes Baptista Roth, uxor Joanna nata Anwanderin de Antriore Reuthen Nomina patrini et matrinae Joannes Capeler de Citeriore Reuthen Nomen ministri Idem (Parochus)
Comment: Anterior Reuthen is Vorderreute in German language.
Ha jól értem akkor a Pergerin ill. az Anwanderin a feleségek leánykori neve?
Esetemben nem találom nyomát hogy valamely tisztségviselő vagy hivatalban feljebbálló lett volna.
Amennyire én látom pl. az iskolamester csak 1 családhoz, a lelkész úr csak egy családnál volt évtizedeken keresztül esküvői tanu (18.sz.). Nemesemberrel kapcsolatos bejegyzést 1-et találtam összesen...ő jegyző volt. (Arra gondolok alapvetően hogy a török után betelepített evangelikus szlovákok majd mind hospesek voltak, tehát a társadalmi ranglétra alsó fokain.) Miután az anyakönyv esetemben nem több, mint 90 családdal indul, így gondolom hogy valamilyen ismeretségi/szomszédsági kapcsolat kellett legyen...Találtam olyan esküvői bejegyzéseket ahol 1-1 ember több párnak is a tanuja volt...azt mondanám hogy mindig csoportos esküvők voltak október utolsó hetétől kb. adventig, néha február első hetében.
Ez az általam látott 1728-1831 közötti időszakban biztos így volt. Logikusnak vélem, hogy az ugyanazon a napon házasodó azonos vezetéknevű mennyasszony/vőlegény valószínű testvér lehetett...de ez pusztán logikai következtetés, mert nincsen más támaszom...ilyet találtam elég sokat és a tanuk is stimmeltek...
Csak 1802-1804-ben akadok el, mert valószínű vezetéknév elírással találkoztam össze...
Ezért próbálom ezen az úton kiagyalni...
(1804 novemberében ugyanazon a napon házasodott 2 Hr. Mihály az egyiknél P.Ilona volt a mennyasszony , a másiknál F. Mária. Hr.Mihály és P.Ilona házassága és az abból született gyermekek követhetők, egészen P.Ilona korai haláláig. Azonban a másik házaspár esetében a gyermekek P.Mihály és F.Mária gyermekeiként kereszteltettek, miközben P.Mihály és F.Mária házassága sehol.
P.Mihály és P.Ilona lehettek testvérek életkorukból adódóan, azonban pontosan ott akadok el, hogy az esküvői tanuk ez esetben különböztek....
Volt még 1 hasonló korú P.Mihály is...:(((( Én a P.-ben vagyok érdekelt, s gyanúm az hogy elírták a 2.vőlegény vezetéknevét...Bizonyíték nincs...
Még valami: keresztszülőnél a XIX. közepéig fiatalkori barátot kértek fel általában, utána pedig az a jellemző, hogy az anya rokonságából kérnek fel valakit. Nem feltétlenül az anya testvéreit, lehet, hogy a nagynénjét, de találkoztam olyannal is, hogy az anyját. Tehát a nagyanya keresztanya is volt.
Általában úgy van, hogy sok gyereknek ugyanaz volt a keresztanyja, de ez is vidékenként eltérő. Olvastam egy Móra - novellában, hogy azért volt jobb szegénynek lenni, mint grófnak, mert a grófoknak sok keresztnevük, de csak egy keresztszülőjük volt, míg a szegényeknek csak egy nevük, de sok keresztszülőjük, akiktől mindtől kaptak valami ajándékot.
Itt is jellemző, hogy előkelőbb rokont kérnek fel, mondjuk aki hivatalt visel, akinek sok földje van...stb
Bérmálkozásnál - már ha érdekel a katolikus vonal is - úgy volt, hogy egy ember rengeteg mindenki bérmakeresztszülője lehetett, és itt nem számított a rokoni fok. Általában valami hivatalnok, az 1850-es években találtam, hogy egy ember 12 bérmálkozónak lett a bérmakeresztapja. Bár az is igaz, hogy ezek a bérmálási könyvek - amilyenekkel találkoztam - nem voltak túl informatívak.
Nekem az a tapasztalatom, hogy eleinte főleg a baráti körből választottak esküvői tanút és a XIX. század második felében terjedt el az, hogy rokont kértek fel. (Hasonlóan a keresztszülőlhöz) Gyakran előfordult, hogy ugyanazok voltak a tanúk testvérek esetében, és elég jellemző volt a "felvágás", igyekeztek azért rangban fölöttük állót felkérni. Persze ez csak saját tapasztalat, biztos van erről valami tanulmány, ami részletesebb magyarázattal szolgál.
(Nálam Pethes - névegyezés volt: az összes testvérnek Pethes Antal postamester volt a tanúja, reménykedtem hátha rokon ez a nemesi család, de nem túl valószínű)
Minden jót!
Még valami: voltak nagyon népszerű emberek, akiket sokan kértek fel: jegyző, állatorvos stb, bár gondolom ezek sem mentek el akárkikhez :)
hogyan választották ki az esküvői tanukat? Mi alapján?
hasonlóképpen: kik voltak/lehettek a keresztszülők?
Ezeket a kérdéseket azért teszem fel, mert sokkal korábban írtam, hogy az azonos kereszt- és vezetéknevű családokat csak úgy tudom elkülöníteni, ha figyelem az esküvői tanuk nevét. Úgy tűnik hogy az egy napon házasodó testvéreknek azonos volt a tanuja (18.sz.vége-19.sz. elejénél vagyok elakadva). De ez is csak vélelem.
Sajnos az említett időszakban az anyakönyv semmilyen más azonosítót nem tartalmaz az én esetemben: sem életkor, sem cím, sem szülők neve, csak a mennyasszony édesapjának keresztneve és a tanuk állnak rendelkezésemre. (A lelkészihivatalban sincsen több adat, sajnos.)
Keresztszülők esetében annyit vélek felfedezni, hogy a család újszölötteit ugyanaz a keresztszülő keresztelte (legritkább esetben voltak férj-feleség). De ebben sem lehetek biztos, mert esetemben a 16 éves korában (férj 20) férjhezment szép-szép szülő 40-42.ik életévére már a keresztszűlő is változott...
P.S. Én ugyan csak az evangélikus könyveket ismerem részletesebben, de azt gondolom hogy ez igaz lehet a katolikus vallásra is, hiszen a települési vonzáskörzet azonos.
Mindenféleképpen a csabai anyakönyveket ajánlom elsőként.
a mormon kutatóban tudtommmal az evangélikus tekercsek vannak itt. (én kértem őket tavaly, akkor a katolikus biztos nem volt).
Futólag láttam a csabai katolikus tekercset, azt hiszem hogy ott sem láttam Csorvást, de erre nem esküszöm.
Annyit tennék még hozzá a lenti pár fejtegetéshez, hogy a csatolt települések anyakönyvvezetése tényleg a csabai egyházközségben történt, sőt találkoztam olyannal hogy az 1866 körül létrejött nyék-i (Sarkad meletti puszta) csabai egyházközségi filiálé esetében időnként duplicitásokat mutat. Nyéken például házasságot nem anyakönyveztek. (Konkrétan a dédszüleimét sem...azt Csabán)
Ez a filiálé azonban 1888-90 között megszűnt és az ottani családok jórésze visszaköltözött Csabára és megjelent a "csabai szőlők" címen. Ez a mostani Jamina vagy Erzsébetváros. Ott külön épült a városrésznek új evangélikus templom, s ennek anyakönyvében találhatók (túlnyomórészt) a környékbeli szórvány evangélikus szlovákság anyakönyvvezetése. (Másik ágú dédszülők...)
Majd a környékbeli puszták benépesülése következtében azután a településeken.
Innen a jaminai városrészből költöztek azután az 1888-1890 közötti időszakban pl. Medgyesegyháza lakói, akik ott telkeket tudtak venni (pl. az én valamennyi felmenőm).
Legautentikusabb természetesen Haán Lajos lelkész úr munkája e tárgyban. (Megjegyzem hogy talán a fia is követte őt a lelkészi munkában -monogramjából ítélve-, s ezt azért is említem, mert az ő kézírásánál szebbet én még nem láttam 1870-es évek második fele, de ezt fejből írom...)csodálatosan kaligrafált betűi vannak).
Mindezt csak úgy a jegyzőkönyv kedvéért írtam le a későbbi látogatóknak...
Attól függ, mekkora a lélekszám, s miket van lehetőséged kikérni (tekercsek, vagy könyvek).
Ha nagy, akkor célszerű a születési időpont alapján megkeresni a házasság feltételezett időpontját visszafelé elindulva. Ha így megvan a házassági bejegyzés, ott benne van, hogy 21 évesen nősült-e a legény, avagy - korábbi esetleges többszöri megözvegyülést követően - harmincakárévesen. (ez persze így nincs leírva, de ha magas az életkor, akkor feltételezhető, s akkor más házastárssal lévő gyermekáldást is érdemes később - visszatérve a születésibe - figyelni, féltestvérek leszármazását követve)
Lehet, hogy a több itt kevesebb (már időt értve), azaz ha saccolgatsz lehet, hogy tovább tart, mint elővenni a házasságit.
Amúgy Haan Lajos: Békéscsaba története című munkája az alábbiakat idézi:
... Csabának határa hajdan sokkal szűkebb volt mint most. Ugyanis az 1561. évi királyi commissarialis összeírásban Veszej, Csorvás, Sopron, Megyer, Gerla, Gerendás, Szentmiklós, Telek, melyek most (1858. január 1.) mind Csaba határához tartoznak, úgy említtetnek, mint külön határokkal bíró faluk.
a visszaszámolás nagyban attól függ, hogy hány gyerek született a családban. tapasztalataim szerint az első gyerek 1-2 évre született. Van esetleg adatod arról, hogy hány gyerek született a családban?A házasságok nagyrésze 20 éves kor körül köttetett. már az első házasság.
Csorvás is, mint ahogy Békéscsaba evangélikusai többnyire szlovák nemzetiségüek voltak. Az orosházi evangélikusok későbbi és dunántúli eredetűek. A II. világháború után tudtommal a csorvási gyülekezet B.csabához tartozott. Szerintem ott kellene kereskedni, de legegyszerűbb felhívni a csabai lelkészt. Ő biztos a legtöbbet tud ebben az ügyben.
Katolikus vallást keresem. Készülök a mormon kutatóba, és szedem össze az adatokat. Csorváson a ref. vallást l858-tól, az evangélikust és a katolikust 1874-től, az államit 1895-től vezetik.
Ti hogyan saccoljátok meg az apa feltételezhető születési évét, ha a gyermek pl.l895-ben született ? Harminc évet lehet visszafelé számolni?
Békéscsabai evangélikus egyházközség anyakönyvében pl. találtam Gerendást (elvétve), hasonlóképen a medgyesgyházi anyaönyvben is, de Csorvásra nem emlékszem hogy megemlítésre került volna, egyikben sem.
figyi, maradjunk abban, hogy mindenki úgy veszi, hogy a másik megköszöni, mint ahogy most ezt tesszük mi is ;-)
Csak azért mondom, mert a sok visszajelzésekkel szétaprózzuk a topikot, nő a hozzászólásszám s egy új olvasó azt gondolja, hogy húúú de sok hozzászólás és nem rágja át magát az eddigi hozzászólásokon, ill. nem futja át, így nem találkozik olyan helyzettel, amiről az ő kérdése is szólna. (mert vannak ilyenek) :)
Én kutattam...vidéken Békésben. Szépen kihozták a könyvet/könyveket a raktárból...most beszéltem éppen velük, hogy 1920-ig filmen van a polgári is, tehát nem reménytelen a dolog. (Megyek is le kutatni majd).
Az anyakönyvvezető kevésbé volt készséges, de a kezdőlökést megadta.
Evangelikusok: édesanyám keresztlevelében a következő szerepel "ágostai hitvallású evangelikus", de pl. a katonaállításokknál csak "ev." volt.
Ahogyan milyennincs is írta ennek a rövidítése az ágh.ev.
"állami anyakönyvek is vannak már a levéltárakban."
Nem már, hanem kezdetektől. 1822-tól az anyakönyvek (akkor még egyházi) levéltári elhelyezése kötelező (csak akkor még nem állami volt a levéltár sem :).
A www.1000ev.hu alatt 1895-ben magtalálod azt a jogszabályt, hogy mit tartalmaz a polgári anyakönyv (szerintem. ha nincs, jelezz! :)
segítséget kérnék állami anyakönyvezésből. Van egy olyan, hogy teljes anyakönyvi bejegyzés. hozzá lehet-e jutni, ha igen, akkor hogyan? Az anyakönyvvezető azt mondta, van egy olyan is, hogy hatósági bizonyítvány, de nem mondta meg, hogy kaphatok-e olyat, és ha igen, akkor hogyan.Tudniillik, az ő könyvükben rengeteg az információ, csak nem kerül bele a legtöbb az éppen aktuális anyakönyvbe, a többit pedig vagy elmondja vagy nem. A mai az pont a nem kategóriába tartozott. Továbbá, rémlik, hogy olvastam arról, hogy állami anyakönyvek is vannak már a levéltárakban. Valaki kutatta már ezeket?
és egy utolsó kérdés: leírná valaki, hogyan rövidítették régen az evangelikus vallás jelölést, van egy olyanom, hogy: ágh.éveng vagy valami ilyen.
ajánlom szíves figyelmetekbe a http://genealogia.fw.hu/Hejj oldalon található Héjj családfát, mely egyszerre több, mint 500 új személlyel bővült, és nem mindet hívják Héjjnek... meg egyébként a többit is :) hátha találtok valamit...
Más:
Az ún. Mormon Kutató újra megnyitotta kapuit, de igen korlátozott formában... csak a már ittlévő filmek kutathatók, újak egyelőre nem kérhetők - anyagi és ehhez kapcsolódó jogi okok miatt. A megoldást már keresik.
Nézze meg mindenki a http://web.t-online.hu/karsaibalazs honlapot! Korábban már volt róla szó, aztán "meghalt" a dolog. Jelenleg is csak ketten vagyunk, szóval jó lenne, ha többen jönnének! Mindenki nyilvánosságra hozhatja, hogy mit kutat, és megnézheti, hogy a kutatótársak mit kutatna, így lehet közös pontokat keresni a családfákban!
Ennek módjáról skoumi legalább egyszer már írt. Aprócska szépséghiba, hogy Budapesten jelenleg zárva vannak, de Magyarország<>Budapest. A magyarországi kutatóhelyek listája: http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/mormon.php
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek az ötleteket, telefonon azt mondták, nincsenek érsekújvári anyakönyveik. Majd ha sok pénzem lesz, kimegyek, addig úgy látszik, pihentetnem kell. Irigylem azokat, akiknek országon belüli a kutatása.
csak hangosan gondoltam, de amint láttad, végül én is kizártam az újabb házasságkötést.
Az én tippem az, hogy kikérték a házasság anyakönyvi kivonatot a névváltozás miatt és szerintem ezt jelzi a megjegyzés. De ez csak 1 tipp a kitalálós játékban.
Amúgy egyetértek veled; az a legjobb megoldás, ha idrisi megkérdezi az illetékes plébániát, hátha meg is mondják.
az Eheschliessungot én kizárnám, mivel a képe egy 1907 februári házassági anyakönyvi bejegyzés - hét évvel később nemigen tartottak polgári esküvőt... szerintem...
Idrisi: Frag mal den Pfarrer in Wien... :) azaz: kérdezd meg a bécsi papot, hátha tudja...
Szóval: www.herold.at - hátha van telefonszám, és ha bírod a nyelvet, akkor érdeklődd meg, tudnak-e segíteni. Sőt, a plébániák többsége rendelkezik weblappal és e-mailcímmel is - ergo, csatolva el is tudod küldeni, mi a kérdés tárgya... Azt hiszem, ők a legautentikusabb segítség e tárgyban...
Amúgy én kutattam már bécsi plébánián, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak - bár a gótbetűs írást már ők sem mindig tudják elolvasni.
Édesapád születési anyakönyvében benne van, hogy a nagypapi hol és mikor született. Az ottani polgármesteri hivatalban meg tudják mondani, hogy él-e még.
Ha nincs az édesapádnak olyan, akkor tud kérni abban a polgármesteri hivatalban, ahol született. Szerintem Te is ki tudod kérni az övét, ha igazolod (szintúgy születésivel), hogy a fia vagy. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal megfelelő oldalán van leírás a mikéntről.
A következő lépés, hogy ha él, hol lakik. Ugyanaz a hivatal meg tudja mondani az utolsó bejelentett lakcímét, persze igényelni kell, idő, plusz igazolnod, kije vagy, hogy egyáltalán kiadják (ugyanaz a web oldal)
Ha nem él, akkor is ki kell derítened, ugyanúgy, hogy mi volt az utolsó lakhelye, s ottan kellene érdeklődnöd, hova temették. Ha nem túl régen halt meg, akkor fognak emlékezni, ha régebben, akkor esetleg a szülőhelyén, vagy ahol utoljára lakott, az ottani temetőben kellene kérdezned a nyilvántartást.
Aztán jönnek a testvérek. De azt a nagypapitól könnyebb lesz. Remélem él még az öreg. :)
Az 1914-es megjegyzésnél furcsa, hogy nem hivatkozik semmire, tehát az E betűs rövidítés maga az esemény kell hogy legyen, méghozzávalami nyilvánvaló, amin nem kell sokat magyarázni.
E. az Ehe, azaz házasság is lehet
a második betű akár s is lehet
scheidung - azaz válás, ez kézenfekvő, de akkor talán tudnál róla.
schliessung - (házasság)kötés, lehet, hogy polgári talán...
Marad még esetleg valakinek a halála miatt megszűnik a házasság, de nem hiszem, hogy meghalt volna bármelyikük is, mert akkor mondtad volna vagy névváltozás, de ez utóbbin többet kellen magyarázkodni.
Esetleg az 1914-es névváltozáshoz kikérték ezt az iratot és azt jelöli, hogy kiadták. Nem tudok latinul, de valami ex ... szoktak ilyenkor írni. Végülis erre tippelnék leginkább.
biztos, h 1895 után született...apukám felöl. a nevét is tudom de azt nem, h mi van vele él -e vagy meghalt és apumnak hány testvére van...hol lakik...ilyenekre vok kiváncsi. a születési idejét nem tudom..
elkezdtem olvasni a topicot....érdekes...de sajna nincs idöm végigolvasni az egészet! a lényeg: szertneém megtudni ki volt a nagyapám...ezt én neten keresztül (nem fizetös ) megtudom valahogy nézni? vagy csak levéltárba tudok utána nézni?mien modszer van arra, h kinyomozzam és kicsit visszább tudjak tekinteni az őseimre??
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Igen a Margareten Plébánia (Pfarre Neumargeret) stimmel és a Diehlgasse 36. is! Viszont a kis bal alsó bejegyzésnek mi lehet a jelentése, értelme?? Azt tudom hogy 1914-ben Pospischil Ferenc nevet változtatott, de az nem január hónapban történt!
Megint egy "képes" kérdés: Ezen a képen a bal alsó sarokban található pirossal keretezett rész vajon mit jelent. Bécsi házassági anyakönyvi kivonat másolatáról van szó!
Alsókameneczet (Bars vm.) Felsőkameneczen anyakönyvezték (ma már összenőtt a két falu, neve jelenleg: Kamenec pod Vtacnikom). Anyakönyvei 1777-től vannak, a MOL-ban is elérhető, az én őseim onnan származtak, ha jól emlékszem mintha láttam volna 1-2 Kmeth, Kmetty nevűt. De ezt lehet, hogy csak beleképzelem.
Egy Kmeth Orsolya van az én gyüjteményemben is dicső ősőm felesége volt 1659-ben Zolyomban , később Bars - Hontban éltek.
Kmeth nemzetség(alsókemeneczi)
Czímeres levele kelt 1622. jun. 10. (Barsm. lt.) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Mihály igazolja nemességét. Vö. NI. VI/284.
úgy emlékszem hogy van...Nyitráról biztosan, mert az a kezemben volt. Több városról van a MOL-ban film, ami a szlovák levéltár csereanyagaként került a MOL-ba, külön található a katalógus róla (excel tábla...)
köszönöm hogy belinkeltetek egy olyan oldalt,melyen keresztül megtaláltam az amerikai hajók utasnévsorát.öt Bozsoki nevű ősöm 1904-1913 közt utazott ki Fiume,Antwerpen,és Hamburg kikötőjéből az USA-ba.a hajók a Carpathia és az Ultinia.
fura érzés,hogy 1913ban 1évvel a Titanic katasztrófája után egy ősöm a Carpathiával hajózott,mely segitett kimenteni a Titanic túlélőit.
...ha Érsekújvár, akkor találhatsz adatokat a Kmetty-ekről, 1895-ig nagy valószínűséggel... a mormonoknál van film róla - igaz, a pesti kutató zárva... :( - lehet, már a MOL-ban is (állítólag kapnak belőle...)
Igazi mézescsuprot jelent számomra, ha a mások által felvetett kérdéseknek is próbálok utána nézni, mert így sokszor újabb információt, ötletet találok a saját kutatásom folytatására.
Tegnap nagy élmény volt, hogy a Kmetty név kapcsán szlovák területen barangolva férjem őseire bukkantam /pedig velük még nem kezdtem el foglalkozni/.
Sokszor eltűnődöm azon, milyen kár, hogy a történelmet nem így tanítják, hogy az adott ősünk körüli történelmi hátteret konkrétabban vizsgálnánk.
Jó tanuló kislány felmondta nekem a leckét a kiskirályokról, megdícsértem, aztán megkérdezte, hogy tessék mondani, mekkorka volt ez a Csák Máté?
Ha lépésről lépésre akarsz haladni, akkor ne az anyai nagyanyáddal törődj. Te vagy az első. azután a szüleid anyakönyvei, születési, házassági, ha már nem élnek, halotti. Én amikor kiváltok egy állami anyakönyvet, kedvesen kikérdezem az anyakönyvvezetőt, hogy amit nem tartalmaz a mai kivonat, azt is mondja el. pl. mi a vallásuk, mi a szülők foglalkozása, volt-e lakcím megadva, vagy bármi más. ha ez megvan, akkor jönnek a nagyszülők. Tudnod kéne, hol haltak meg, és mikor, vagy hova vannak eltemetve. Ha csak a temetőt tudod, akkor a temetőbe menj érdeklődni, ha tudod, hol haltak meg pontosan, akkor a város-község anyakönyvi hivatalába, én egy csomó anyakönyvet szereztem meg kizárásos és tippelős módszerrel.A halotti tartalmazza a születés helyét és idejét, vagy a halál idején az életkort, a házastárs nevét, de az anyakönyvvez azt is megtudja néha mondani, hogy hol és mikor kötöttek házasságot. A születési, ha most kikéred, tartalmazza a halál idejét és helyét. Persze ez csak az állami anyakönyvekre vonatkozik.
Különben az én apám anyakönyvében az áll, hogy pest XIV-ker-ben született, xxx időbe, de csak 7 éves korában anyakönyvezték, és szerintem nem is pesten született, tehát nálam is vannak gubancok. Már két levelet írtam a kórháznak, hogy legalább azt mondják meg, hogy ott született-e de válasz nem jött. De nem adom fel, és nekedis sok sikert kívánok.
Én is még csak ugrálgatok, mint Micimackó a sárban. Rengeteg adatom van, de messze vagyok még attól, hogy "elkapjam a fonalat", és lépésről lépésre haladjak.
Jó agytorna. Semmi poén nem lenne benne, ha holnap valaki elém tenné a megfejtést, ill. a családfám!
Szia!
Igen, néztem,de nem vagyok előfizető. Szentendrén Kmetty János festő múzeuma van, ő Pesten született 1907 körül.
Szeretnék én is lépésről lépésre haladni, mint a többiek, és ez az, ami problámás.
Sziasztok!
Két napomba telt, de végigolvastam a fórumot.
Nagyon irigyellek titeket. Én csak pár hete kezdtem foglalkozni a család történetével, de szinte a kiindulási ponton meg is akadtam.Tudnillik kicsi a család és igencsak hézagos ill. elérhetetlen, nem tartjuk a kapcsolatot. Nemrég hozzám kerültek anyai nagyanyám régi fényképei és ez adta az elhatározást. Nagyszüleim már meghaltak, megkerestem 1ik unokatestvéremet, aki aranyos volt és örült nekem, mert őt is foglalkoztatja a téma. Ő elmesélte, amire emlékezett a mama elbeszéléseiből ezt még 1 kis kérdezősködéssel ki tudtam egészíteni, az eredmény: mama és papa Felvidéken laktak. Mamám, Vigh Erzsébet(1919) földművelő család tagja(mert apja, János a falu bírója "elkártyázta" a családi birtokokat, így elszegényedtek),valszeg Udvardon laktak.Papám, Kmetty Béla(1919) iparoscsaládból származik, borbélyüzletük volt Érsekújváron. Ott ismerkedtek meg, de a K-család ellenezte, vagyoni és vallási ellentét miatt(K-kat.,V-ref.) Kmetty Béla megnősült, lett 1 fia,jött a II.VH, elvitték katonának, hazajött, nem találta a családját, feltételezte, h. meghaltak. Ismét Vigh Erzsébet, megszületett első gyerekük(1943, ref., É-Komárom). Aztán munkaszolgálat, hadifogság, végül hazaszökött, áttért református hitre és 1948-ban házasodtak össze Udvardon, majd a Duna jegén átszöktek D-Komáromba rokonokhoz. Aztán Sopron,Sajóbábony,Komárom,Ászár végül Bakonysárkány, ahol mi is éltünk.
Ezzel ellentmond (legalábbis nekem):
1., mama testvérének szül.akvi-jában a következő áll: Szül.hely:Gálocs(ma Ukrajna), szülők lakcíme:Komárom
2., anyám Komáromban született 1955-ben, a bábanaplóban benn van, anyakönyvben nincs; keresztelési kivonatban apja: K.B. r.katolikus (tehát mégsem tért át)
Szóval teljesen elvagyok kenődve, mert Szlovákiába meg Ukrajnába vezetnek a szálak, ami ahogy olvasom, totál reménytelen.
Ha lenne vkinek egy ötlete, jó szava, nagyon megköszönném. Én is felajánlom segítségemet, ha van rá igény,pl.komáromi fióklevéltár.
Üdv:erbur
asperulá-nak köszönöm Törökbecsét - hét végén kicsit tán lesz időm, és újabb reménnyel körülnézek. Más - Érdemes rákattintani a http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/kutat2.php oldalra. Egyre több az adat - én is tettem fel rá és még fogok is. Az adatok felvitele egyszerű - csak össze kell szedni, rendberakni és alküldeni. Minél többen vagyunk rajta, annál nagyobb az esély megtalálni egymást. A beírt adatok mögött mindíg van valaki! -NEMES-
Bár én tettem fel a kérdést, azóta sikerült megválaszolnom. A "betyár" szó a XIX. század elején napszámost, idénymunkából élő fiatalembert jelentett. Gondoltam, beírom, hátha szüksége lesz valakinek rá.
Idrisi,
nekem is kellett egyházi vonalon kutatni, és szerintem érdemes megnézni az egyházmegyei körleveleket: ebben benne van, hogy hány évesen halt meg, mióta volt pap, hol teljesített szolgálatot. Ezeknek a körleveleknek elvileg meg kell lenniük az adott plébánián is.
A fényképész, akit írtam nem Sándor volt, hanem Samu, műveletlenségem, hogy a GerberS-ből egyből a Sándorra asszociáltam. Talán a közelgő 15-e miatt?
Már régebben irtam neki (Mózessy Gergely), de azóta sem válaszolt. Most inkább felhivtam a váli plébánost, de azon kivül, hogy a templomkertben van P. Károly sirja csak azt mondta hogy az ilyen ügyeket már nem az egyháznál hanem az OSZK-ban intézik, ugyhogy keresem fel azt!
felvettem a kapcsolatot emilben valakivel, aki átirányított valahova, ha sikerül valamit kiderítenem írok!!
Tudja valaki, hogy hol van RADNOTFÁJA ? Ott született az egyik dédanyám de google nem segített.
Ma sikerült szert tennem 2 halotti, 1 születési, és 1 házassági kivonatra, továbbá megtudtam 1 halotti fellelhetőségének a helyét. És további 1 házassági 1916-ból, de a technika ördöge közbeszólt. Ez év márc. 1.-től csak számítógépes anyakönyveket adnak ki, semmi más módszer nem jöhet szóba. Megvan a déd szüleim házasságia, de nem volt akkor beírva a születési helyük, de ma a számítógép kéri, annélkül nem kezd el nyomtatni, tehát nem kiadható. Én voltam az első, aki erre a hibára felhívta az anyakönyvi hivatal figyelmét. Egy kis javítás, és néhány héten belűl megkapom az anyakönyvet. Jó mi?
Mondhatom az osztrákok gyorsak és pontosak. Kérésemre elküldtél az anyakönyv másolatát 3 napon belül emailben! Az az érzésem hogy ott már minden be van szkennelve vagy fotózva! Jó nekik!
Szerencsére előfizető vagyok, igy meg tudtam nézni: Pospischill Károly plébános ; lakh. Vaál ; fizet adót 624 frtot ; virilista Fejérmegyében. Lehet, hogy a már sokat emlegetett P. Cyprián legidősebb fia volt. Hol lehet utánanézni egy régen élt pap adatainak? Gondolom a területi illetékes egyházmegyei levéltárnál, ugye?
Ha volt német lakossága a településnek (vagy valamely szomszéd falunak, ahol az anyakönyvet vezették), akkor érdemes tovább kutakodni a neten. A bánáti német településekkel sok kutató foglalkozott, az anyakönyveket és más helytörténeti forrásokat feldolgozták, ezekről több honlapot/adatbázist találhatsz.
Én meg arra gondoltam, hogy benézek a Király utca 11-be, és kérek egy másolatot a képről. Elvégre az van ráírva, hogy utánrendelések még évek múlva is eszközölhetők! :)
Na jó, a viccet félretéve, szerintem csak kellett lenni valami nyilvántartásnak, ha ilyen reklámja volt. Úgy tudom, hogy a céges iratokat a MOL-ba viszik, de azt is hallottam, hogy elég mostohán bánnak az ilyesmivel. Meg azt sem tudom, hogy mi került bejegyzésre egy ilyen céges könyvben. Ha sikerült valamit kideríteni, kérlek, oszd meg velem is!
Nekem viszonylag egyszerű volt a dolgom eddig, mert a dédnagyszüleimig majdnem mindenki pesti volt. Én abból indultam ki, hogy tudtam melyik kerületben laktak, majdnem minden kerületnek van kórháza, gondoltam, hogy a haláluk saját kerületen belül volt, és a temetések is a lakóhelyhez legközelebbi temetőben voltak. az igaz, hogy mostanában több időt töltöttem temetőkben sétálgatva, mint egész eddigi életemben. Azt még nem tudom, hogy a házassági anyakönyvekre hogyan tudok rákeresni, mert pontos dátumom nincsen, csak hozzávetőlegesen tudom megsaccolni az idejüket. De volt már egy olyan történés is, hogy az egyik dédanyámat megtaláltam a temetőben az anyakönyvét kikértem a hivatalban, ahol mellékesen közölték velem az egyéb bejegyzéseketis. Pl. a lakcímét halálakor, és hogy 1904-ben Pákozdon kötött házasságot. Telefonon egyeztettem a Pákozdi anyakönyvvezetővel, küldtem kérelmet és okmánybélyeget, izgatottan várakoztam, és az eredmény az volt, hogy 10 évet átnézett, de nem ott volt az esküvő. Tehát nem minden sikerül elsőre. De remélem megtalálom az esküvő helyét is.
ha az előző kérdésedet hozzám intézted, merhogy én érdeklődtem pár oldallal ezelőtt két fotósról, akkor a válaszom nulla. itt sem tudott senki segíteni, átnéztem egy csomó fotózással kapcsolatos oldalt de semmi, írtam emilt egy fotótörténésznek, ha tud segítsen, de nem is válaszolt. Én két pesti címet keresek:
Hauher Gyula Gábor fényképész mester, fotóriporter Bp. VIII. Muzeum-krt 10, I. 9.
Közép európai fotó riport szolgálat Bp. VII. Aréna-ut 53. Tel: 44-2-35.
gondoltam, felhívom a matáv tudakozót.
El kell mondanom, hogy pénteken kint voltam egy temetőbe, ahol a déd szüleim vannak eltemetve, de nem tudtam, hogy hol, és dátumot is csak hozzávetőlegeset tudtam mondani. Az irodista hölgy életem legpozitívabb hozzáállását mutatta. két dédszülőmet találta meg, a sírhelyükkel együtt, megmondta mikor temették el őket, más adat nem volt róluk feljegyezve. Egy másik dédapámat úgy találta meg a irattáron keresztül, hogy téves adatokat adtam meg, és nem is az ő temetőjükben volt eltemetve, hanem egy másikban. Ezután jött a nagyapám, akit sehogyan sem talált, ezután letakarított egy asztalt, megmutatta hogyan működnek a nagy könyvek, és rámbízta a keresést. 15 évet néztem át, de semmi. Azóta kiderítettem, hogy az öreg nevet változtatott, így hétfőn irány a temető, és újból túrok. remélem őt is megtalálom bejegyzésestől, sírostól. És ha ügyes vagyok hétfőn gazdagabb leszek 5-6 anyakönyvel is.
Ezután én is érdeklődtem: nem sok jóval biztattak. Az a baj, hogy Mo - n nem voltak igazán nagy fotós dinasztiák, mint Nyugaton. Bár ki tudja, hátha szerencséje van az embernek. Te milyen cég adataira vagy kíváncsi? Én Gerber Sándor műterme után járnék,eddig nem sok sikerrel.
Még egy kérdés: van valamilyen hagyomány arra, hogy ki kivel fényképeszkedett le? A képem hátoldalán ott van, hogy 1906. Két személy jöhet számításba, aki ekkor házasodott, az egyik ráadásul Pestre, tehát még a hely is stimmel. Csak az a baj, hogy egy kb. 2 éves gyereket tart a kezében. Lehet a férje első házasságából született gyereke? Tudtok ebben valamit segíteni?
Láttam, hogy a foglalkozások a téma: nekem is lenne egy kérdésem. Az 1840-es évekbeli árokszállási anyakönyvekben elég sokszor találkoztam azzal a foglalkozással, hogy "betyár". Ez mit jelent? Rózsa Sándor - félékre kell gondolni? Mert nagyon sok van belőlük, kb. a 10. után abbahagytam a kiírásukat. Meg eléggé nem helyi vagy nagyon átlag nevekkel rendelkeztek. Tudtok erről valamit? A betyárkodás ennyire tömeges jelenség lett volna?
Lehet hogy több betűt is rosszul irtam, mert elég olvashatatlan volt és nem tudok latinul. Egyébként az illető 1869-ben született férfi és a születési anyakönyvben volt ez a szöveg.
Természetesen nem vagyok benne biztos...azonban: az anyakönyvi bejegyzések az adott városban hagyományosan az alábbi szöveget tartalmazták a bejegyzés végén: hospes et incola nostr.
Ez a bejegyzés forma a latin nyelvű bejyzéseknél íly módon vagy 80-90 évig változatlan volt, ezért tünt fel... (A Klimothéka latin szótárát használtam a megfejtésre, de ismétlem nem tudok latinul, csak fr-ul, és köszönöm a javításokat).
Igen, Óbecsét kutattam - merthogy egyik ősöm ott született. De a Duna másik partjáról hozott asszonyt egy másik ősöm.
Rokoni szálak egyébként -itt- főleg Újvidékre kötnek. Ott már jártam pár éve egyszer, de pechemre még a (nagy-)templomba sem tudtam bejutni, mert zárva volt. Most kicsit ódzkodom lemenni megint - de fáj a szívem!
Köszi a választ - ez támpont. És akkor eszerint vagy kiballagok személyesen "le, délre Novi Becej" -re, vagy nem találok anyagot. Az eredeti kérdésem erre vonatkozott egyébként, hogy találkozott-e valaki vele. Merthogy a MOL-ban nem leltem a filmek között.
Én csak ezt találtam (nagyobb bp-i könyvtáraknak mind megvan):
Szerző: Bél Mátyás (1684-1749) Cím: Veszprém vármegye leírása = Notia Hungariae novae historico geographica / Bél Mátyás ;szerk. a képanyagot vál., a mutatókat összeáll. Kredics László, ford. Takáts Endre Megjelenés: Veszprém : Pannon Nyomda, 1989
Bár elég régi korban íródhatott a könyv eredetije...
Köszönöm a választ - de én változatlanul Törökbecsét keresem, amilyen százötven éve volt. Csakhogy nem találom a katalógusban a helyet sem - és azt sem, hogy hol anyakönyvezték.
Ha a Borovszky-félére gondolsz, nem készült ek mindegyik vármegyére eredetileg sem - sajna Veszprém is ezek közé tartozik. Az Arcanum oldalán találsz részleteket, melyik CD-n melyik van, ill. közkönyvtárakban is többnyire megvan. (iil. Veszprém éppen nincs)
Mit akarnál megtudni, amit abban gondoltál megnézni?
HELP! Keresett már valaki Törökbecsé-t? A MOL-nál nem szerepel a települések között, tud-e valaki segíteni, hol keressem az adatait? Vagy mondjak le róla? Köszi -NEMES-
Református házaspárnak az 1700-as évek második felében nem született gyereke, ezért feltételezhetően elváltak, mert a férfi még az első feleség halála előtt megnősült. Hogyan történt ez annak idején? Van a válásnak valamilyen nyoma az anyakönyvekben?
Ugyanazon személy neve az anyakönyvekben többféle írásmódban is szerepel (Butsi, Busi, Bucsi, Búcsi). Ma a környéken Bucsiak és Busik élnek. A település, ahonnan feltételezhetően a nevüket kapták, Bucsa. A mostani adatbázisba csak egy írásmódban - legfeljebb alias névvel - lehet az illetőt szerepeltetni, mert különben zavart okoz. Mi ilyenkor a szokás, melyik nevet célszerű választani? Ugyan ez a gondom a Zsuzsanna Susanna írásmóddal is.
Lehet, hogy én értelmeztem rosszul. Most átolvastam a honlapgenerálót lehet átállítani magyarra. Beírom a lap címet, van rajta kb. 5 vagy 6 családépítő progi, egy se magyar, de van amelyiket lehet magyarítani. A segédletek címszó alatt vannaka szoftverek és LATIN szó gyűjtemény-keresztnév, család, foglalkozás, betegség-
Legjobb latin tudásom szerint a "faber" mesterembert, kézművest jelent. Az ács az "faber lignarius" asszem. A halász szerintem = piscator vagy vmi ilyesmi!
Ezt épp jókor írtad le, mert ma voltam a MOL-ban, s éppen az 1828-as népszámlálás adatait néztem, s abban az érintett (vagy vélhetően az) nevek között találtam inquilinus-t is saját robot kötelezetséggel. Hogy gyalogrobotot adott-e azt nem tudom, mert rendelkezett 2 lóval...
Szintén a jegyzőkönyv kedvéért visszatérek egy többszázzal korábbi kérdésemre, ami kb. úgy hangzott: csak jobágyok és zsellérek voltak a közösségben? Hol voltak a kézművesek?
Alaposabban (itthon) átnézve az anyakönyveket a 18.sz.-ban én a következő foglalkozásokat találtam:
ovium paßtor kecskepásztor
molitor molnár
opilio juhász
cothurnian csizmadia
pellio szűcs
vespillo sírásó
lanio mészáros
reta halász(?)
faber ács(?)
camponator commutits mezőőr(?)
sartoris szabó
lorarius poroszló(hóhér?)
subuleus disznópásztor
hospitis vendéglős
cerdonis tímár, varga
pileator süveges, kalapos
faber ferrarius kovács
Gyenge latintudással ezt állítottam össze, hátha valakinek szüksége lehet rá.
Megjegyzem, hogy a foglalkozások jórészét "kiegészítő" tevékenységként végezték, annak nyomát, hogy ezután adóztak-e (mai fogalmak szerint) nem találtam nyomot.
Bocs, egy régi téma, csak azért hozom elő, hogy rögzítve legyen, ugyanis a korábban adott egyik hozzászólásomban (3028 és 3027 összetartozó hsz-ok) félrevezető voltam.
Ugyanis, mint kiderül az azokat megelőző, másnak adott válaszban 3026 citált forrásból, a zsellér (inquilinus, ill. subinquilinus) is tartozott robottal a földesúrnak.
Alanyi jogon. Azaza nem csak a jobbágytelken gazdálkodó küldhette el maga helyett dolgozni, hanem mivel oda be volt 'jelentve', alanyi jogon is volt kötelezettsége a telek tulajdonosa, a földesúrral szemben. Néprajzi lexikon vonatkozó szócikke
"A zsellérek szolgáltatásai jóval kisebbek voltak, mint a telkes jobbágyoké, a földesúrnak csak gyalogrobottal tartoztak. Erre, valamint az igaerő hiányára utal gyalogjobbágy, gyalogszeres elnevezésük is."
Ahogy Edu mondja, a szomszédok a legbiztosabb pont megtudni, hogy hol halt meg a rokon. Nem mindegy, hogy hol halt meg, otthon, avagy távol tőle, mondjuk kórházban. Ugyanis a halál helye szerint intézkedik az illetékes hatóság. (születésnél is a szülőotthon, kórház, stb. közigazgatási hovatartozása szerint illetékes önkormányzathoz kell fordulni az első születési ill. korházban történt elhalálozáskor a halotti anyakönyvi kivonat ügyében - bár lehet halálozáskor a halotti bizonyítvány az, amit ott adnak. A BM szakoldalán erre szerintem találsz leírást, hogy mit kell tenni, hova kell fordulni a hivatalos ügyeket intézni, ha valakinek meghal hozzátartozója).
Az is lehet, hogy a szomszédok közül voltak kint a temetésén. Ha elzárkózik épp akit kérdezel, legalább azt mondja meg, kivel volt jóban, ki tudhatja ott a választ a szomszédság körében.
most olvastam egy másik helyen is, hogy a Geno-t átlehet írni magyarra, de megnézem azt amit te mondtál, köszi.
is-is!
ahozz, hogy egy halottat megtalálj, a halál kb. időpntja a legjobb, különben nehézkes. Ha a rokon Pesten élt, valószínűleg abban a kerületben halt meg ahol lakott, tehát a halálát a kerületben anyakönyvezték, és ha nem volt aki a temetését intézze, valószínű a kerülethez legközelebb eső temetőben temették el. Az anyakönyvi hivatalban 2-3 évet hajlandóak átnézni, jobbesetben A temetői nyílvántartás elég gagyi, és dátum nélkül szinte lehetetlen. A cím alapján talán a szomszédoktól kaphatnál felvilágosítást a halál idejéről, esetleg a kerületi lakónyilvántartásbó ki lehetne kerestetni, jobb esetbe. Hívd fel a kerületi önkormányzatot, és kérj tanácsot ez ügyben.Nekem nincs több ötletem jó kersgélést, sok szerencsét.
Most találtam ezt a topicot, és szeretnék is kérdezni valamit, úgy látom itt sok a hozzáértő.
Pár éve meghalt egy távoli rokonom Budapesten. Hozzátartozója nem volt - ill. egy fia, de az elmegyógyintézetben volt/van állítólag - és azt sem tudjuk, pontosan mikor halt meg, és hol van eltemetve. Tudom a személyi adatait, és azt, hogy mi volt az utolsó lakcíme. Hol keressem, ha szeretném a sírját megtalálni?
Mi az a Geno program amit át lehet varázsolni magyarra? A GenoPro-ra gondolsz? Mert szerintem az nem lehet. Ettől függetlenül én a GenoPro-t ajánlanám, mert könnyen átlátható és mindent meg lehet benne csinálni! http://www.genopro.com/beta
Ami viszont teljesen magyar is az a WinFamily! http://www.winfamily.com
Az emlekezet.hu jelenleg nem nagyon felhasználóbarát, de talán változni fog a fejlesztéssel...
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e magyarnyelvű családfa építő program? Valaki regisztrált már az emlékezet.hu lapon és érdemes-e belépni. Jóval lentebb olvastam, hogy a Geno programját átlehet varázsolni magyarra, de mivel én amúgy tök hülye vagyok a számítógéphez, ezért meg se próbálom.
Én a radindex.com-on nem merek fizetni, mert alapból nincs rajta a családom az ingyen elérhető keresők által kínált dokumentumokban, ezért sajnálok rá pazarolni 5000 et úgy, hogy valószínű nem lesz találat. Amúgy én jó úton vagyok, mert már 2 hónapja járok a Magyr Országos Levéltár óbudai mikrofilm termébe és már 89 ősöm sikerült is megtalánom és ezáltal már 1791 ig vissza tudtam menni. Ezen kívűl szerencsém is van, mert nekem hivatalos adatom is van egy ősömről aki 1778 ban biró volt, így bízom benne, hogy legalább az 1700 as évek elejéig vissza fogom tudni vezetni az egyenes és oldalági apai családfámat. Jómagam 2 éve foglalkozom az üggyel és nagyon örülök, hogy rávettem magyam a mikrofilmes kutatásra, mert már szinte nyítva áll elöttem a múlt.
Mindenki menjem el az óbudai levéltár mikrofilm termébe, ahol születési, keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveket kutathat helységnevek alapján, de az országos összeírásokat és a vallási, katonai bejegyzéseket is böngészheti INGYEN napi 7 órában reggel 9-től délután 4-ig.
Micsoda véletlen, hogy pont most néztem ide vissza...
Igen, valóban 1895-ös a könyv, de csak 1893-ig tartalmazza a névváltozásokat.
Itt a címe és az elérhetősége: Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. / eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik igazgató-választmányi tagja [Szentiványi Zoltán], Budapest, Hornyánszky Viktor, 1895 http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04112203/index.html A radixindex.com-on is ez van fenn fizetős változatban, ott viszont kereshető az adatbázis, ami különösen a régi név visszakeresése esetén könnyítheti meg a helyzetet.
Sajnos 1894. évtől kezdve nem ilyen egyszerű az adatokhoz történő hozzáférés, de örömmel vesszük, ha valaki valami közelebbit tud mondani a leírtakhoz képest.
Hallom a nagy vitát és megjegyzem, hogy nekem megvan az 1895 ös névváltoztatások névsora egy digitalizált könyv formájában amely 250 oldalas és több ezer névváltoztatás tartalmaz. Fel van sorolva az új név+hogy milyen névből lett + a névváltoztató foglalkozása, lakhelye és a Belügyminisztériumi engedély száma is. De van egy 8 oldalas másolatom az 1848-49 es néváltoztaásokról is, de az nem olyan részletes mint az 1895 ös..
Most pedig megprobálok betenni egy képet az 1895 ös névváltoztatásokról.
A temetőregiszter egy adott temetőben lévő sírok nyilvántartása, azt szolgálja, hogy eligazodjanak abban, ki található (hányan?) egy-egy sírban, manapság már azt is, hogy ki, mikor váltotta meg, mikor jár le a 25 év, vagy amennyire váltotta, stb. (itt megmutatkozik megint az összeírások azon jellemzője, hogy elsősorban a nyilvántartó szempontjából fontos adatokat tartalmazza, ezért vannak benne ez utóbbiak is)
Ezt korábban az egyház látta el, (ő tartott afent a temetőket, úgy is, mint egyházkerület) manapság a temető üzemeltetőjének feladata (többnyire önkormányzati). A http://temetoregiszter.hu/ oldalon a rendszert megismerheted. (Termékleírás)
Mivel a temetőt fenntartó javára készül(t), az időben nem túl távoli temetések adatai - hasonlóan a Levéltári törvényhez, adatvédelmi szempontból - nemigen lesznek nyilvánosak. A régebbi korok nyilvántartása pedig csak úgy lesz nyilvánosan elérhető neten, CD-n stb., ha az adatrögzítést valaki megfinanszírozza. Ráadásul nincs egységes. Amerikai internetes oldalakon találkozol ilyennel, hogy elektronikusan elérhető, de ott ezt már megoldották, részben a tömeges igény, részben a meglévő anyagi erőforrásoknak köszönhetően. De valószínűsítem, hogy ott is csak nagyobb temetőké van meg. Persze ez is jóval több. (hogy mióta kötelező vezetni, nem tudom. Ráadásul valószínűsítem, hogy kisebb településeknél ilyen nem készült. Ott a hozzátartozók és az egyházkerület pásztora eligazodott még a régi sírok között is, megváltás, sírhely megváltására gondolok :), pedig még vszeg nem létezett.)
A másik kérdésedre jó hírem van. Ha megkapod Pákozdról a házasságit, abban benne van a születés időpontja. El kellene, hogy menj, s bele kell, hogy nézz dédnagypapa születési anyakönyvébe, tehát ne csak kivonatot kérj, mert számos esetben a halált követően - főleg, ha ugyanott húnyt el, ugyanabban az egyházkerületben, ahol született - bele szokták írni a halál időpontját utólag. Ez az 1895 utáni polgári anyakönyvezésre vonatkozik, magam láttam ilyet (temetőregisztert sajnos nem).
hátulról nézve, jónéhány oldalt végig olvastam már. Néhány kérdés: Mi az a temető regiszter? van-e internetes elérhetősége? A dédapám haláláról semmit nem tudok. Tudom, hogy, Bp. IV.ker-ben utca házszám, élt. tudom a felesége adatait, most várom Pákozdról a házassági anyakönyvüket. Meghalt, de mikor? tudom, hogy a IV.ker temetőben temették el, és 1960-ban exumálás után került a XV.ker temetőbe. időpont híján a temető nem keres, az anyakönyvi hivatal nem keres. A levéltárban hogy van ez? 1960-tól vissza én megnézhetem az összes bejegyzést a világ végéig?van így kerületekre leosztott keresési lehetőség? És ha van akkor hol? mikrofilm vagy más?
A MOL honlapja azt írja, hogy a keresett K szekció (pontosabban K 150 jelzet) az I. sz. épület II. osztályán található, azaz ez lenne a cím és az épület ill. a kutató telefonszáma:
1014 Budapest, Bécsi kapu tér 24. Tel.: 225-2800, 225-2840
A nyitvatartás megegyezik a többi kutatóhely, pl. mikrofilmtár nyitvatartásával:
2006. márc. 31-ig:
hétfő-csütörtök: 8:3016:00, péntek: 8:3015:30, 206. ápr. 1.-től remélhetőleg visszaáll a régi rend:
hétfő-csütörtök: 8:3017:45, péntek: 8:3015:45
A címjegyzékek közt fel van sorolva az osztály összes munkatársa is, itt a vezető: Dr. Soós László főosztályvezető, főlevéltáros, e-mail: soos.laszlo@mol.gov.hu
Szerintem, ha tényleg minden irat megsemmisült volna, akkor nem lenne már jelzete az anyagnak és nem sorolnának fel benne szintén teljes egészében megsemmisült anyagokat külön kiemelve, hogy ott kutassunk, habár miért is ne...
Majd szólj, ha jutottál valamire, még én se jártam arra.
Akkor még annyit szeretnék az ügyben megkérdezni, hogy a Belügyminésztérium Levéltárának melyik az a telefonszáma amelyen ez ügyben is tudnak tájékoztatást adni, mert egyszer már próbáltam őket hivni de össze-vissza kapcsoltak és a végén csak annyit mondtak hogy minden ilyen irat megsemmisült a bombázások alatt a II.VH-ban!
Örömmel olvastam az előző hatszáz hozzászólást, és úgy érzem, hazaértem. Magam kb. hét éve keresem őseimet és ükszüleimtől eredően a fellelhető élő rokonaimat. Budapesten lakom, de gyökereim Tapolcára, Vas megyében Nemeskérre, Külső- és Belsővatra, Nagysimonyiba, Zala megyében Komárvárosra, Zalaapátiba, Bács-Bodrogban Újvidékre - és a környező településekbe nyúlnak. Korábbi hozzászólásokban írtatok arról, hogy közös használatra felkerülnének a kibogozott adataitok. Hol tart ez az ügy? Szívesen átadom a miénket, és talán megtalálom oldalágainkat köztetek.
A XX. század (1904-1944) névváltoztatásairól a Belügyminisztérium Levéltárában találhatók az iratok. (Jelzete: K 150) Mikrofilmen csak az ABC-mutatós kartonok vannak. (Filmtári helye: 30789-30809. dobozok). http://www.mol.gov.hu/index.php?akt_menu=417
Ha csak a lényeg érdekel, akkor sokszor elég lehet ha az illető születési és a házassági bejegyzéseinek megjegyzéseit megnézed ill. az ugyanoda írt sorszámok alapján az esetleges utólagos bejegyzéseket (UB) kikéred.
(Budapest esetén a XXXIII.1.b állagban találhatók az utólagos bejegyzések
Ez a lista, ahova a link mutat csak arra jó, hogy megmutassa kerület és évek szerint, hogy mely utólagos bejegyzések vannak meg a fővárosi levéltárnak, mert vannak olyanok is, ami nincsen. A kikéréshez elég annyi, hogy leírod a XXXIII.1.b állag sorszámot, az anyakönyvi bejegyzés pontos helyét (hely, típus, év, sorszám) és a hivatkozott u.b. sorszámát.)
Az eredmény olyasmi lehet, a BM melyik sorszámú rendeletével, mikor, melyik névről milyenre változott az eredeti név. Ha az egész névváltoztatási dokumentum kell, akkor ld. fentebb. Gyakori esemény még UB formájában születési bejegyzésnél a haláleset ill. házassági bejegyzésnél pedig a válás.
Még valami az 1893 utáni névváltozásokról:
A Budapesti Közlöny (a hivatalos magyarországi közlöny) 1916-ig közölte a névváltoztatásokat. Apránként szeretném ezt is feldolgozni, és az adatbázisba beilleszteni. http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003001.shtml
Az Arcanum kiadványok megérik az árukat, az online előfizetést nem ismerem, ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy minden színvonalas site - s ilyen lehet az Arcanum is és ilyen a www.radixindex.com is - megéri, persze csak akkor, ha céltudatosan veszed igénybe, tudod mit keresel, esetleg az adatod/információd már megvan, s bizonyosságot, okiratot(dokumentumot) keresel hozzá. Ellenkező esetben könnyen érezheted azt, hogy nem arányos a fizetett összeg a szolgáltatással (pl. ha lekérsz 18 oldalt, s nincs számodra érdemleges adat rajta - mondjuk egy családnévvel, vagy egy iskolával kapcsolatban)
Viszont nem ezekkel kell kezdeni. Olcsó poénként mondhatnám, hogy azzal, hogy végigolvasod ezt a topikot. Tény, hogy több alkalommal, rendszeresen utalunk beszélgetéseinkben azokra a forrásokra, elsősorban művekre, levéltári katalógusokra, fondjegyzékekre, kiadványokra, stb. amelyek, a levéltárak oldalaink módszertani összefoglalók is vannak.
Szerintem olvasd át a topikot az elejétől, szánj rá pár hetet, nem kell a részletekben elmerülni, viszont a megjelölt, internetes és nyomtatott forrásokat gyűjtsd össze magadnak, azzal könnyebb lesz e hosszú folyamat, mert ez hosszútávfutás. Lesznek holtpontok, lejtők, emelkedők, de majd látni fogod, ahogy bontakozik ki az egész mennyi örömet okoz. Ehhez kivánok Neked kitartást, sok szerencsét és örömet. :)
"Nagy munkát vállal az magára, ki most kezébe lantot vesz" :)
Van valakinek előfizetése az Arcanum oldalára? megéri a havi 5000 Ft-ot? Igaz, én még csak most kezdem az ismerkedést, de nekem nagyon magasnak tűnnek ezek a kiadványok meg dvd-k. nemigazán igazodok ki rajtuk. Később ez megváltozik? Hány éve kezdtetek családfa kutatással foglalkozni? A levéltári keresés nagyon bonyolult?
a MOL-ban járók, és ott épp "ráérőbbek" (reggelre rendelt filmet 8:30-9:00 között várók, vagy du-i rendelés kiadásáig szabdidővel rendelkezők) segítségét, kérném, hogy utána tudnának-e nézni a másodpéldányokban az alábbiaknak - (pontosabb, mint korábban):
Buda-Tabán Kereszteltek: (keresem: pontos dátum, apja, anyja, foglalkozás, vallás) Berger Terézia 1841/180 (. oldal), A28-as film Berger József 1823/324 A27 Koch Fülöp Jakab 1819/200 A27
Esketés: (pontos dátum, házastárs, foglalkozás, életkorok, szülők, származás helye) Berger József 1837/46 A33 Koch Jakab 1846/139 A33
Halálozás: (dátum, foglalkozás, életkor, kinek a kije) Koch Jakab 1852/37 A36 Koch Katalin 1857/296 A36 Koch Katalin 1857/329 A36
...Újra indul párbeszédünk?! mint a régi szép idókben... Örvendek! Végre... ;)
"Karancskeszi ezen a térképen nagyobb, mint ~berény, de ez 1910-es térkép. S Karancskeszi anyakönyvét is csak 1716-tól vezetik (Forrás). (mondjuk az legalább megvan, tényleg érdemes lehet belenézni, hátha mégis abban van, kérdés elötte - 1716 elött - hol vezették akár ~keszi, akár ~berény lelkeit.) Ami még ~keszi mellett szólhat (mármint, hogy jelentősebb település, hogy fentmaradt egy 1712-es conscriptiója - termékeny szántók, serfőző (!) stb.)
Szóval kételkedem, de szorítok. :)"
hmm... ne kételkedj... hálIstennek megvan!!!
"ami még Karancsberény anyakönyvéhez tartozik:
Tegyük fel máshová anyakönyvezték az 1700-as évek egy részét. de mi van a későbbi korokkal, az adatbázisban egyáltalán nincs anyakönyv.
Ezért is gondolom inkább azt, hogy nem állt rendelkezésre a filmrevitel időszakában. Ettől persze lehet, hogy a Te időszakod :) máshová anyakönyvezve 'megvan'. :)
Érdemes felhívni akár helyben a plébániát, akár a megyei levéltárat, van-e ott példány (a plébánián azt is tudják, hova anyakönyveztek a keresett időszakban)"
idrisi és a Te tanácsodra meg is tettem... "ide-oda passzolgatás" után megszületett az eredmény. Karancsberény anyakönyvei (a XVIII.sz-iak) Karancskesziben vannak [yesss... ;)] Úgy hogy akkor gondolom elegendő nekem a MOL-on keresztül Szegedre lekérnem az anyagokat... Karancskesziét... Örülök, h lehetőség nyílt a továbblépésre. Persze lehet, h semmi közöm az egészhez, de ki tudja?! :) Lehetőségként nem szabad elszalasztanom... szerintem...
Kedves theow!
Köszönöm szépen, h gondoltál rám... Nagyon megköszönöm, ha a csépai Czucz család leszármazottjának megadod e-mailem: iater@torzsasztal.hu
Szederkényi szerint 1697-ben még nem lakott (előtte persze igen, sokáig, de azidőtájt puszta), Scheftsik szerint "A török kiűzése után az elpusztult 4 falu lakossága visszatelepedett és felvidéki népelemekkel szaporodva egyetlen községbe tömörült. Az új telep mai nevén 1723-ban szerepelt először.A református vallás továbbra is uralkodó maradt. Az 1733-as összeírás szerint ez időben saját templomuk, prédikátoruk és iskolamesterük volt. Ez időben birtokosai gyakran változtak. 1720-ban a birtok egy része Várady Pálé, másrésze a kincstáré volt.", azaz valszeg tényleg nem az 1715-ben. Az 1720-21-es összeírásban viszont nem értem, miért nincs benne, kellene szerepelnie, hisz akkor - mint a forrás mondja - tudjuk, hogy legalábbis részben de volt birtokosa.
(itt találod, az 1715-ösről és az 1720-asról a Heves vármegyei fejezetet)
Nem tudom.
Szerintem annyira nem kell visszamenned a korban, 1740 körül keress, az egy emberöltővel később van.
köszönöm az eddigi segítségeteket. Újabb kérdésem lenne. Ma sikerült szereznem 2 db családi fotót. Mivel az idős rokonoknak híján vagyok, nem tudom biztosan beazonosítani. mind a két kép hátulján van pecsét, a fotós nevével ill. cégnévvel, cím, tel. szám. mind a kettő pesti. Hol találom meg a régi cégeket, hogy mikor működtek? van nyilvántartásuk?Köszi előre is.
Tegyük fel máshová anyakönyvezték az 1700-as évek egy részét. de mi van a későbbi korokkal, az adatbázisban egyáltalán nincs anyakönyv.
Ezért is gondolom inkább azt, hogy nem állt rendelkezésre a filmrevitel időszakában. Ettől persze lehet, hogy a Te időszakod :) máshová anyakönyvezve 'megvan'. :)
Érdemes felhívni akár helyben a plébániát, akár a megyei levéltárat, van-e ott példány (a plébánián azt is tudják, hova anyakönyveztek a keresett időszakban)
Nehezen kezdem el, mert amit gondolok, az nem jó hír. (persze még nem hír, csak gondolat) Ti. rossz előérzetem van. Az ugyanis, hogy a http://www.nograd.net/nmk/nograd/muemlek/kbereny.html címen található forrás azt említi, hogy "A régi templomot többször leírták, 1688-1784 között, 1713-ban kazettás, festett famennyezetét, 1755-ben tornyának harangjait említették.", számomra azt valószínűsíti, hogy Karancsberény folyamatosan lakott település lehetett jelentős templommal, indokolt tehát önálló egyházkerület létezése, s ha nem volt elég pap azidőben akkor sem valószínű, hogy egy olyan jelentős település filiája legyen egy másiknak. Persze az 1715-ös összeírásban Karancskeszi 15, Karancsberény 11 adózóval szerepel. (!?)
A templomot jóval korábban építették, az állagát megőrizhette (a szécsényi szandzsák része volt, de szerintem a török nemigen dúlta, nem vált átmenetileg sem pusztává), így az anyakönyvek hiányát inkább valószínűsítem amiatt, hogy megsemmisült, s nem volt mit lefényképezni (más falvak is vannak így), semmint, hogy más, szomszédos egyházkerület filiájaként máshova jegyezték. Bár Karancskeszi ezen a térképen nagyobb, mint ~berény, de ez 1910-es térkép. S Karancskeszi anyakönyvét is csak 1716-tól vezetik (Forrás). (mondjuk az legalább megvan, tényleg érdemes lehet belenézni, hátha mégis abban van, kérdés elötte - 1716 elött - hol vezették akár ~keszi, akár ~berény lelkeit.) Ami még ~keszi mellett szólhat (mármint, hogy jelentősebb település, hogy fentmaradt egy 1712-es conscriptiója - termékeny szántók, serfőző (!) stb.)
A temetői nyilvántartás tényleg silány manapság, de ez nem volt mindig igy. Régebben sokkal több adat bekerült a temetői nyilvántartásba is. Szinte olyan volt mint egy részletesebb halotti anyakönyv! Ellenben ha a budapesti temetőről van szó, akkor vannak olyan rendesek a temetkezési intézet munkatársai,hogy utánanéznek a kért névnek, sirhelynek, dátumnak stb. Elég telefonálni vagy emailetni nekik!
addig olvasgattalak titeket, hogy nekikezdtem a dolognak. Bezsereztem ma 2 db halotti anyakönyvit és 1 db születésit és további 1 db házasságit megbeszéltem, hogy levélben megkapom. És 1 db születésit biztosan kereshetek a levéltárban mert 1885 születésű a rokon. Tudom, hogy ez még csak az első lépés, de nagyon nagy lendületet kaptam. Roppant elégedett vagyok a mai nappal. Meglepődtem viszont, hogy a temetői nyilvántartás milyen silány. Az elhunytról csak nevet és a temetés időpontját jegyzi. Bár az is segített valamit.
Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa az nem más, mit a:
Magyar kancellária levéltárak, Helytartó tanácsi levéltárak, Kincstári levéltárak, Erdély országos hatóságú levéltárak, Bécsi levéltárból kiszolgáltatott iratok, Regnicolaris levéltárból, Bírósági levéltárból, Családi iratokból, Intézmények irataiból, Gyűjteményekből -fondok, stb.
digitalizált multimédia kiadványa gyüjtemény keresővel. Azaz ez az interneten található arcanum kereső bővitett multimédiás változata.
A kutatást Pesten kell kezdenem, mert az egész családom idevalósi, legalább is elsőkörben. Az apukám apjáról nem tudni semmit. A mamám terhes lett, a papámat rögtön bevonultatták, és soha többet nem került elő. Tehát a család nem beszélt róla soha. A mamám már halott. Az össz infó az apám anyakönyvije, amiben van egy név, egy foglalkozás, életkor, és egy lakcím.Arra gondoltam hogy ha 1945 körül voltak feljegyzések arról, hogy ki-hol lakott ott talán megtalálnám a többi születési adatot is. Mert ha a papám azon a címen lakott, ami szerepel az anyakönyviben, akkor talán ott fel van jegyezve a születési év és hely, meg az annya neve. Van egy képem még, ami az esküvői képük, ami hadiesküvő volt, de a hadtörténeti Múz. kutatói szerint ez édes kevés. Valaki tudja, hogy mit takar a hadiesküvő kifejezés? Hol tartották és volt-e jelen anyakönyvvez. vagy pap? A múzeum szerint ezekről az esküvőkről nem sok feljegyzés maradt. Előre is köszi a segítséget.
Én felhívtam az anyakönyvvezetőt (vidék), nem az ügyfélszolgálatot, és ő elmondta mikor van félfogadás és odautaztam (ez messze van tőlem), de levélben is elfogadta volna az okmánybélyeget.
De, ha az ügyfélszolgálattól megkérded, hogy hogyan lehet anyakönyikivonat -másolatot igényelni biztos elmondják.
Kórházi adatokat szerintem orvosi titokként kezelik, az véleményem szerint nem kutatható. Sőt biztos nem.
Köszönöm szépen a segítségeteket. Felhívom majd a karancsi plébániát :) Ott talán segítenek. Meg a többi nyomnak is utánajárok...
azsur!
Esteleg én is tudnék Neked segíteni. Engem a "Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa" érdekelne. Ezmilyen? Használható? Írj egy mailt.
Lenne egy kérdésem. Neked megvan az Arcanum DVD? Az igazság az, hogy már én is régóta meg szeretném szerezni, de nincs sajna ennyi felesleges ezresem, szóval, nem tudnál ebben segíteni nekem? Ne haragudj, hogyha lerohantalak, természetesen cserét ajánlok, mert nekem is van egy pár családfa kutatáshoz használható multimédia kiadványom, pl.: Nagy Iván - Magyarország nemesi családai, Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa, stb. mint pl.: cumania kiadvány15 - 21 ig (Ezt a Bács-Kiskun megyei muzeumok használják teli család és helytörténeti segédletekkel, kutatásokkal). Szóval várom válaszod, minden jót: arcpoeta
Köszönöm a választ.Ezeket az anyakönyveket igényelni kell, vagy egyszerűen bemegyek az ügyf. fogadásra?Tudod eddig csak telefonon érdeklődtem több helyen, de nem igazán akartak felvilágosítást adni. Lehet kutatni kórházi adatok között? és lakcím bejelentőkben? Budapest területén?
Azt hiszem egy kicsit félreérted a titkosítást...A saját rokonaid papírjait természetesen kikérheted, hivatalos másolatokat ad az illetékes anyakönyvi hivatal, nekem még 1919-ből is adtak házassági anyakönyvikivonatot (nagyszüleim) 2 éve, emlékeim szerint 1500 Ft-os okmánybélyeg ellenében.
Nagyapám halotti anyakönyvét is ugyanígy szereztem meg 1948-ból. Csak azt kell tudnod pontosan, hogy hol anyakönyvezték a halált és ott ki kell kérni, egyben aláírni egy igénylőpapírt, ahol rákérdeznek a rokonsági fokra is. Azon a nyomon el lehet indulni...
teljesen új vagyok itt, de nagyon tetszik a topik. Kicsit visszaolvasgattam benne.Nemrég kaptam ihletet a kutatáshoz, rengeteg oldalt elolvastam már, és sokat telefonálgattam is, de semmi biztatót nem kaptam. Tudom, hogy az anyakönyvek bizonyos időre titkosítva vannak, de mégis mihez van jogom? A saját édesanyám anyakönyvikvonatát én megkaphatom?És a nagyszüleimét?
A helyzetem egyépként speciális, az időm kevés, a csládom tagjai nem tartják a kapcsolatot, szülők- gyerekek nem beszélnek egymással, van akinek csak neve van, semmi születési adattal. És a felmenőim nagyrésze halott. A maradék nem beszél, és egy kicsit sem segítőkész. Ezért kéne pl. az anyám születisiét is kikérnem. Az apukám már halott. Ráadásul a nevek, Kovács, Horváth, egy vonal Erdélyben, egy meg valószínű Német vonal. Szerintetek próbálkozzak?Előre is köszönöm a segítséget.
KARANCSLAPUJTŐ plébánia 3182 Dobó köz 1/a - Tel.: 32/447-508 Tit.: Magyarok Nagyasszonya - Akv.: 1948-tól - L.: 2918 R.k.: 2750 Plébános: Fekete Béla Filia: Karancsalja - Tit.: Szent Miklós - L.: 1672 - R.k.: 1500 Filia: Karancsberény - Tit.: Mindenszentek - L.: 987 R.k.: 950 Ellátja a karancskeszi plébánia.
Ez a mai állapot!
Szerintem Karancskeszinél kell lennie az általad keresett a.könyveknek. Ha római kat.-ról van szó, akkor meg szinte biztos. Filmszám : A 1294-1297 (vegyes anykönyvek 1716-tól vannak)
no igen... Mezőberényben zömmel reformátusok és evangélikusok voltak... mint úgy egyáltalán Békés megyében. Akkoriban, ha éltek itt katolikusok, nem tudom hol keresztelkedtek...
Lehet az is... de Mezőberény róm.kat. anyakönyvei 1879-től vannak csak, amit nem is igazán értek... meg az 1715-ös összeírásban sem szerepel. És van ott Csusz vagy hasonló nevű?
Én nagyon sok olyan házasságot találok az általam nézett békéscsabai anyakönyvekben, ahol a vőlegény esetében az szerepel, hogy "Birinkiensis"...először én is Karancsberényre gondoltam, de rájöttem, hogy Mezőberény sokkal közelebb van.
Amíg nincsen mormon-kutató, addig hogy el ne felejtsem a tekercseket, nézelődtem, gondolkodtam. Joannes és Andreas Birinyi voltak az első Berényik Szentiványon. Sem Joannes-nek, sem Andreasnek nincs meg a házasságija. Azt a tanácsot kaptam egy itt író kedves Fórumtárstól, hogy nézzek a feleség(ek) után. A Joannes vonalát nézve: felesége - Catharina Czuczy... ennek még nem jártam utána. Eddigi kutatásaim során nem találtam ilyen nevűt egyetlen anyakönyvben sem, (ritka név, így lehet a keresésében fantázia) tehát valahonnan betelepültek... de honnan?!
Rákerestem a névre és ezt találtam: "Csusz vagy Czucz vagy Tuz. Itt leginkább Csusz néven fordul elő. András fia András 1727. táján Nógrádból költözött Csépa helységbe. Ezen falura azután István és József a Piry, Palojtay, Kanyó, Tarcsány és Sárközy családokkal együtt 1742. évben nádori donatiot nyertek. (1727. év 137. sz. 1764. év 99. sz. 1760. év pp. 661. sz.) András csépai lakos fia László fiai Mihály esküdt és István, ez utóbbi Borosjenőn telepedett meg. (1801. év 598. sz.)" http://www.vfmk.hu/vfek/orosz/orosz05.htm
1715-ös összeírásban nincsen Czucz, azonban ha Csusz-ra keresek, ami Orosz szerint egyazon név (...legalábbis a fenti család esetében!), akkor ezt találom: "
Karancs Birinke, Berény, Karancs-, Karancsberény, Nógrád, Nógrád Adózók neve: Andreas Fodor; Martinus Simon; Benedictus Fodor; Georgius Fodor; Michael Fodor; Matheus Gergely; Albertus Csusz; Tomas Simon; Franciscus Tamas; Benedictus Lucacs; Stephanus PapOldalszám: 52, 221, 222,"
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
Aztán ahogy megnéztem ezt: http://mail3.folio.net/images/teka18/n78_18_222.jpg, rájöttem, hogy bizony az én Catharinám olvasatra tökéletesen megegyezik a fenti Albertino-val :), s könnyen meglehet, hogy "Csusz", s a "z"-t olvastam y-nak... emlékszem, hogy nekem már akkor jobban "s"-nek, de semmiképpen sem c-nek tűnt az a betű. De mivel akkor még erről a névről nem is hallottam, hogy Csusz, így feltételeztem a Czuczy-t... így azonban könnyen meglehet, hogy Csusz-ról va szó :)
Summa summarum:
ezek után meg akarom nézni Karancsberény anyakönyveit a XVIII.sz.-ból!!!
Még az is eszembejutott, hogy a dokumentáció alapján ebben a században bizony Karancsberény is: Biriny, meg Berinke... vagyis nem igaz az, hogy aki Birinyi az jászberényi, mert azt hívják Biriny-nek... mást is annak hívnak-hívtak. Ez van :)
Ráadásul a jászságból kiköltözni tényleg nem volt jellemző a XVIII.sz-ban a kerületeken kívülre... ezek alapján úgy gondoltam egy lehetőség!!!ként miért ne nézzem meg Karancsberényt, ha már a Csusz is, meg a Birinyi is oda enged "következtetni"... Pl. a Birinyi név nyugodtan jöhetett onnan, hogy Karancsbirinyből jött az Andreas meg Joannes... és ott még máshogy vagy sehogy nem hívták őket. Logikus szerintem... persze nem olyan nagy az esély, de miért ne járjak utána?!
A kérdésnél maradva: abban várnám segítségeteket, hogy hol keressem Karancsberény anyakönyvi adatait? Mert a www.mol.gov.hu oldalon rákeresve nem szerepel Karancsberény!!! :( Hogy tudnám megnézni - hol keressem az 1715-ös összeírásban Karancsberénynél szereplő családfők anyakönyvi dokumentációit?!
Ez az a bizonyos fogós :) Remélem azért valamelyik tapasztalt róka tud is rá válaszolni!!! Nagyon kíváncsian várom véleményeiteket-segítségeteket;
Köszönettel:
iater.
Nagy Ivánt néztem, de sajnos ezidáig egyik Keresztúri családhoz sem tudom kapcsolni ősömet a kutatás jelenlegi állása szerint. Az 1700-as évek közepén megakadtam. A jelzett monográfiákat még nem láttam. Időt fogok keríteni áttanulmányozásukra. A segítséget köszönöm.
köszönöm a segítséged, nagyon hasznos. Egyébként az ősöm a vármegye hadnagya volt a megtalált feljegyzés szerint. Ha valakit konkrétan érdekel az eset és a benne szereplő dévaványai nevek (bíró, jegyző, hadnagyok) szívesen felteszem ide, vagy elküldöm a megadott címre.
Nekem is volt e-területen kutatni valóm egy jász commissarius ősöm révén.
Ezt ajánlom nézd meg mert itt vannak a hadnagyok is megemlítve.
Ezek a commissariusok rendőrző parancsnokok voltak innen a kapcsolódás a kérdésedhez.
"Közvetlenül irányításuk alá tartoztak a kerületi üldöző hadnagyok, kiknek száma változó volt. (hívták őket kerületi mezei hadnagynak is.) Mindahányan évi fizetést kaptak. Rablók üldözése esetén, ha sikeres volt a munkájuk a zsákmány 1/3-át is megkaphatták, ha életüket kockáztatták (milyen izgi!) a részük nagyobb is lehetett. 1794-ig a mezei hadnagyok az irányításukkal végezték az ún. vármegyézéseket. Ekkor épp a jász komisszárius, bizonyos Bódi József kérte ennek módosítását, hogy a hadnagyok önállóan intézkedhessenek, mert a biztosoknak számos egyéb dolguk is lehetett. ......."
MEK-02333
Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon : Adattár / szerkesztő Fallenbüchl Zoltán, Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne adattár, tanulmány(ok) ; magyar
(Nemzeti téka)
eredeti kiadvány: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon : adattár / összeáll. Fallenbüchl Zoltán Budapest : Országos Széchényi Könyvtár ; Osiris, 2002 (Nemzeti téka, ISSN 1586-1163) ISBN 963 200 458 2
Államigazgatás általában, Levéltári kutatás, Adattárak állami hivatalnokok, tisztségviselők, forrás, életrajz, Magyarország, 17. sz.
Nagyon hasznos információkat írtál. Sajnos a békéscsabai levéltár honlapja elég szegény, de telefonon biztos többet tudnak mondani. Nekem is jó tapasztalataim vannak a levéltárosok segítő készségével kapcsolatban. Be fogok számolni az eredményekről, de ez nem csak idő igényes, kilométer is kell hozzá.
Ja igen, miért keressük ezeket az iratokat? Azért mert azokban benne kell lennie, hogy amikor szolgálatba állt, akkor milyen illetőségű volt, s ha helyben nem találod, lehet, hogy 34 évesen (akár már családosan- s emiatt esküvőit sem találsz), honnan költözött be a mezővárosba.
Ha pedig mégis helybéli, akkor is sok minden kiderülhet, nem csak a működéséről, hanem az 'előéletéről' is.
Az én gondolatom az, hogy nem lesz valaki egyik napról a másikra hadnagy, a közszolgálatot akár a vármegye, akár a mezőváros (Dévaványa a www.devavanya.hu szerint 1774-től mezőváros) szolgálatában a közszsolgálatok alacsonyabb fokán kezdte el. Hadnaggyá tehát ezt követően kinevezik.
Ha 1740-ben születik, akkor erre az időpontra 34 éves, ami abban a korban már tapasztalt férfit jelent, ezért felmerül bennem az, hogy már teljesített hasonlót, s úgy állt a mezőváros szolgálatába (ha városi és nem megyei) 1790-re, 50 éves korára pedig a hadnagyok parancsnokává lesz. Ez így meg is áll.
A Békés megyei Levéltár honlapján (www.bekes-archiv.hu) nem találom ugyan Dévaványa mezőváros iratainak Fondjegyzéke, de egy telefont mindenképp megér rákérdezni ott őrzik-e (ha nem, hol?)
Dévaványa azidőben Heves és Külső Szolnok, ezért javaslom Szolnokot is szintúgy megkérdezni (www.szolarchiv.hu), úgy is, mint mezővárosi iratok lelőhelye, s úgy is ha megyei szolgálatban állott.
Végül vigasztalónak:
A már említettem, nemzetőröket listázó kiadvány szerint nemzetőrként írták össze Dévaványán (még mindig H-KSZ) egy bizonyos Keresztúri Lajost, 32 éves, csizmadia, beosztása:2.osztály.
köszönöm a segítséget. Dévaványa többször lett átsorolva. Békés, Külső Szolnok, Heves megyébe. Amit találtam, az MOL-os anyag. Véleményed szerint melyik megyével kezdjem?
Más:
Megjelent a GenoPro 2.x Beta változata. Van valami tapasztalat róla? Nekem nem indul a családfa htm.
az 1715-ös összeírásban szerepel Kántorjánosiban (Szatmár) Keresztúri András és Kassán egy, de Sámuel 1740-ben született. Milyen összeírásra gondolsz még? 1793-as dévaványaiban szerepel Keresztúri Sámuel, ezzel azonban nem megyek semmire.
semmi gond, nincs ok rá. A feudális anyagokban jegyzőkönyveket találtam, ahol különböző lopási esetek kivizsgálásánál "hadnagy Kereszturi Sámuel keze vonása" látható és az az egy más témájú feljegyzés, ami Keresztúri Sándorra vonatkozik. Erről írtam. Nem állnak viszont rendelkezésemre Mezőtelegdi források. Erre vonatkozóan Magyaroprszágon hol lehet kutatni?
Az általam leírt anyakönyvi adatok részben közvetlenül a dévaványai ref. anyakönyvbők, részben a Debreceni Református Levéltárban őrzött A2220 sz. mikrofilmről származnak. Azt nem tudom ki vette fel a filmet, de a teljes anyakönyvi anyag rögzítve lett ilyen formán. Ezekben az első bejegyzés az 1767-es. A Keresztúri név korábban sehol sem szerepel. Egyébként a közre adott teljes gyűjtés a www.kereszturi.iweb.hu lapon megtalálható.
Tisztelt Törzsasztal!
Mint új belépő végiglapoztam az eddigi hozzászólásokat. Ritka topik a topikok sorában, mert célratörő, értelmes hozzászólások és szakértő, nagy tudású segítők válaszai olvashatók folyamatosan.
Több levelezővel szemben szerencsésnek mondhatom magam az eredményekhez vezető út eddigi szakaszán. Kevesebb gondom volt az anyakönyvekkel, mint másoknak, mert református lévén alig van latin bejegyzés a szövegekben. Eljutottam dévaványai Keresztúri Sámuel ősömig, aki 1813-ban, pestisben hunyt el, 73 éves korában. Más (1790-es) dévaványai feljegyzés szerint hadnagy volt, a hadnagyok vezetője. Ha jól értelmezem, a mai szóhasználat szerint rendőr. Dévaványai lányt (Szitás Sára) vett feleségül, de nem Dévaványán, mert az anyakönyvben, a lehetséges időintervallumban nincs rájuk vonatkozó bejegyzés. Az első alkalommal, fiuk születésekor szerepelnek, 1767-ben. Sikerült azonban más levéltári forrásból egy feljegyzést találni, miszerint: Keresztúri Sándor, telegdi lakós, 2 mázsa sót adott el a dévaványai ispánnak 1763-ban. Ha jól gondolom Telegd = Mezőteleg ma Romániában Tileagd. Ismerve a fórumos hozzászólásokat, nem sok reményt fűzök az ottani kutatásokhoz. Megnéztem az 1715-ös összeírásokat is. Kétszer szerepel a Keresztúri név benne, de egy sem a telegdi.
Kérem a véleményeteket, milyen nyomon lehetne elindulni, hogy kiderítsem, honnan került Dévaványára Keresztúri Sámuel?
Előre is köszönöm segítségeteket:
Feri
A soproni levéltárban kezdtem. Igazából az érdekelne, hogy az ott fellelhető dolgokon kívül máshol létezhet-e más forrás. A Rab... névvel sajna nem találkoztam, a környező néhány faluban sem emlékszem ilyenre.
Naaa... de december utolsó harmadáig lehetett kutatni, tehát nem volt probléma és a költözés december legvégén-január elejön kezdődött... Tehát hiába igérték novemberre...
Nem tudom, hogy hol kutatsz, de Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában van minden megyének feudális kori összeírása mikrofilmen, hátha azok között találsz valamit...
Viszont lenne is egyből egy kérdésem: Peresztegen találkoztál-e a Rab, Raab, Rabb névvel? Varga (alias Németh) József és Rab Erzsébet 1830/31 körüli házasságát üldözöm. A gyerekek a Vas megyei Uraiújfaluban születtek, de a házasságukat nem találom, és így a továbblépés is nagyon nehézkes.
Pereszteg község (Sopron vm) kutatásához szeretnék segítséget kérni. Az anyakönyv kezdetéig eljutottam a családkutatással, de nem találtam adatokat a német nevű betelepülők származási helyére vonatkozóan. Az 1715-1770 közötti időszakra keresek bármilyen használható forrást. (Az 1715. és 1728. évi adóösszeírást megvan.) Előre is köszönöm.
Én is találkoztam már ilyennel. Ráadásul ott 4 darab Katalin volt, igaz ebből az első kettő korán meghalt. De aztán lett még kettő és azok házasodtak is 3 év különbséggel tehát egy időben éltek. Tehát nem lehetetlen... De valamilyen oka kellett hogy legyen ennek a duplázásnak...
az a helyzet, hogy ugyanazon apa és anya, de nem dupla keresztnév....az első ilyen nevű fiú már házas volt ezidőben...igen késői gyermek, szinte hihetetlen (anya 50), pedig egyértelműen olvasom, hacsak a bediktálásnál nem tévesztett a bába.
(Erre volt példám a családfánál, ezért szenvedek most is)...hajnlok arra, hogy félrehallás.
Ráaadásul dupla keresztnév a családban csak a 20.sz. közepétől lett divat.
Ha az apa és anya mindkettőnél ugyanaz, akkor dupla keresztnévként már találkoztam pl Johann Sebastian és sima Johann. És a dupla keresztnevűnél hol egyiket használták, hol másikat vagy mindkettőt...
Ha meg csak az apa azonos akkor simán kereszteltek a második feleséggel is ugyanolyan keresztnevűt , mint az elsővel.
MÁV. Segédmozdonyvezető. Budapesten születet 1900-ban. géplakatos szakmát Cegléden a MÁV.-nál tanulta. Felszabadult 1919-ben. 1916-óta áll a MÁV. szolgálatában s azóta Cegléden teljesírt szolgálatot. 1929-ben sikerrel kiállította a amozdonyvezető képesítést nyujtó vizsgát is. A Mozdonyvezetők országos szakcsoport és a MÁV. Lyra zene egyesület működő tagja. Testvérbátyja Rupnik Gyula pilóta, mint frontharcos küzdött a világháborúban. Édesatyja néhai Rupnik Gyula vasutas volt Cegléden mint főmozdonyvezető halt meg.
Ennyi a szöveg amit Rupnik néven találtam az Almanachban! Feleségről és gyerekekről 1932-ben 32 évesen még szó sem volt nála! De később természetesen nősülhetett. Bíztató lehet, hogy édesapja is vasutas volt Cegléden.
Az kiderült még a könyvből, hogy János 1932-ben Cegléden szolgált mozdonyvezetőként.
lehet hogy célravezetőbb, ha inkább Te próbálod szűkíteni a keresést... és ne legyél telhetetlen :)
(jahh, semmi közöm a CSEP-hez, van pár nevem rajta - még mielőtt megvádolna vki, hogy védem a mundér becsületét...)
Tény, elég tré így, mert az a nyomorult értesítő azt sem adja ám meg, hogy mire keresett a szerencsétlenje, hanem csak kapsz 1 mailt, hogy ezen a címen érheted el, aki kapcsolatba akar veled lépni...
én most azt a taktikát választottam - miután többekkel együtt jól lefikáztam a CSEP fórumban ezt a fajta eljárást, és rávilágítottam, hogy a kereső által bevitt adatokat igencsak jó lenne, ha látná a címzett, mert ez talán nem sérti azt az agyonvédett adatvédelmi törvényt -, hogy vagy a lehető legjobban leszűkítem a keresést, vagy óvatosan tolom ki a keresőmaileket... kevés felhasználós találatokra, és csak akkor küldök, ha az előző keresésre reagált valaki... (nyilván nem várok majd én sem a végtelenségig, egy hét után lövöm a következő névre szóló mailt, mert egy hét talán elegendő arra, hogy ha valaki akar, akkor megkérdezze, mi a sz*rért zaklatom...)
Majd meglássuk... - mondta a vak is... Bízom benne, hogy javul a kereshetőség, mert asszem, a CSEP-esek is kapnak az arcukra rendesen a sok, és soxor felesleges mail miatt...
és valaki megértethetné már végre a mélyen tisztelt adatvédelmi biztos úrral, hogy ha a levéltári törvény lehetővé teszi, hogy 90-60-30 év után bárki kutathassa az adatokat, akkor az ezen a korláton túli adatok igenis legyenek láthatók mások számára... mert ezek már nemigen sértik az adatvédelmi törvényt... (de azért majd letöltöm a törvényt, és jól elolvasom + értelmezem [legalábbis megpróbálom]...)
Hiába keresel névre, ha nem látod hogy a 'talált nevek' hol és mikor születtek vagy legalább a keresztnevüket! Csak sok-sok emailt küldhetünk igy 99%-ban teljesen feleslegesen leterhelve a többi felhasználot és a rendszert! Mit érek én azzal, hogy Kovács Istvánból van 144 db és ez 81 felhasználó adatbázisában található??? Teljesen felesleges küldeni mindekinek emailt! Sokkal jobb lenne ha a Kovács István nevével lefuttatott keresés eredménye az összes K.I. kilistázná a születési hellyel, dátummal és anyja nevével! És ezek után lehetne felvenni a kapcsolatot a másik felhasználoval! Gondolom adatvéfelmi okai vannak annak, hogy nem igy müködik a rendszer. De a anyakönyvi kutathatóság szabályi szerint azért nyilttá lehetne tenni. Gondolok itt a születés után 90, házasság 60, halál 30 éves korlátra.
Ha Sárisáphoz érsz és kezed ügyébe kerül a Gremsperger név, kiírnád?
Ott van eltemetve az dédapám,kb. az 1920-as évek végén. Nem tudom egyenlőre még, hogy hol született, de valahol ezen a környéken./Tán Bián/
Sajnos , tanév alatt nem nagyon tudok elmenni a levéltárakban kutakodni.
Ha a mormonok nyitnának, az a közelembe lenne. Várom. Akkor tudnék igazán nagyot lépni, ha az anyakönyvekhez hozzáférnék.
Azon tűnődöm közben, hogy a 30-as években bekért származásokat igazoló papírokat vajon nem gyűjtötték egy központi helyen, s az vajon nincs meg? Vagy felszámolódott? Mert ha az meglenne...és kutatható lenne...
MOL-ban mostanában megfordulók, illetve alábbiakat kutatók segítségét kérem az alábbiakban, ha idejük és kapacitásuk engedi.
Keresem: NYÚL r.k.:
- Pohárnik/-nok István *1861.06.22. szüleit, házasságát Schuszter Paulával (ez lehet, GYŐR-ben volt) vmikor 1890-ig bezárólag, esetleg szüleik születését, esküvőjét, halálát... (ez már macerásabb, bár a nyúli halottiban volt index, sajnos a többihez nem fértem hozzá...)
BP. TABÁN r.k.:
- Brünner Ferenc és neje Veith Anna halálát, B.F. foglalkozását, - Brünner Eduárd születését (1837 körül) és halálát, felesége, Berger Terézia születését (1842 körül) és halálát - Berger Terézia szüleinek, Berger Józsefnek és Sieber Rozáliának születését, esküvőjét és halálát - Koch Jakab születését, esküvőjét Balász(?) Katalinnal (vmikor 1864 előtt), halálát, felesége születését, halálát - esetleg Brünner József (*1860.03.25.) és neje, Koch Julianna (*1864.05.23.) halálát Tapasztalatom szerint az asszonyokat az indexben Brünner Anna, Brünner Teréz(ia), Berger Rozália, Koch Katalin és Brünner Julianna néven célszerű keresni...
KISKUNFÉLEGYHÁZA r.k. és/vagy ref. - Karácsonyi Ferenc (r.k.) és Pál Judit (helvét vallású) házasságát (vmikor 1845 előtt), Pál Judit születését, halálát, esetleg Karácsonyi Ferenc születését, halálát, bár lehet, az esküvői adatokban szereplő születési hely más településre vezet...
KISKUNHALAS ref. - Ábrahám Sára (*1838.12.16) halálát (szóbajöhet Szabó Sándorné és Tegzes vkiné néven is), 1877.01.01.-1892.01.01. intervallumban szerepel-e? - apja, Ábrahám Andrásnak születését, halálát, - anyja, Á. Andrásné Borbás Sára (*1808.03.26.) halálát
ZSÁMBÉK és környéke izr. - Fleischmann Jákob és -né halála, esetleg egyéb adatai - Fleischmann Ignác (*kb. 1818) halála - ez lehet már Bp. neológ is - Reif Jákob és -né halála, esetleg egyéb adatai - Fleischmann Ignácné Reif Rozi (*kb. 1821) halála - ez lehet már Bp. neológ is
BP. NEOLÓG IZR. - Fleischmann Vilmos szűcs (*1842.04.08) és neje Hecht Teréz (*1844 május) halála.
Köszönöm. Állítólag ez egy híres ügy volt, és még Jókai is írt róla, de annak az írásnak nem akadtam nyomára. Sőt, sokáig csak lógott a levegőben, mikor lehett ez a per, aztán véletlenül rábukkantam Szeged történetében, hogy 1717 körül.
Eredetileg én is Parti Kata halálos ítéletét hámoztam ki a dologból, de azért elgondolkoztam, hogy rágalmazásért nem lenne-e ez egy kicsit radikális büntetés.
Elég nehéz számomra kihámozni, de nagyion úgy néz ki, hogy az a Páros (Parti? eléggé összevissza írják a vezetékneveket...) Kata lett máglyára ítélve, aki Terjéknét vádolta boszorkánysággal. Az is világos, hogy a per idején Terjékné már halott, árvákat hagyott maga után, s halálával kapcsolatban valószínűleg felmerült, hogy rontás, boszorkányság okozta halálát.
Valaki nem járatos véletlenül a boszorkányperekben? Találtam egy érdekes szöveget - neten is rajtavan - amit nem nagyon tudok értelmezni. Tudna valaki segíteni?
Fassiones ad instantiam Uxoris Georgii Veres alias Kecskeméti, ut et contra, et adversus Chatarinam Parti, ut I collatae De eo utrum? 1-ső. Vallya meg a tanu tudja-e? látta-e? halotta-e? az Parti Kata szájábúl, hogy Terjék Jánosné asszonyt ördögnek, s boszorkánynak mondotta lenni, és hogy régen megérdemlette volna a tüzet. 2-or. Hallotta e ugyan a Parti Kata szájábúl hogy Terjékné asszonyom ette, vagy rontotta volna Veres Györgyné jószágát, és a szolgáját is ő némitotta volna meg. 3-or. Kit tud jó tanúnak lenni? Prima testis Relicta Gregor Fekete Annor 40 Jur. et Ex J. An. Amn. Felek egyenesen hozzája adván azt is, hogy Terjékné sok árvát hagyott, és igy fenyegette Terjéknét, hogy nocsak várjon teszen ő arrúl, csak ne búsúly semmit, hiszen mondotta a fatens Gazdasszonyának Veres Györgynének. Ad 2-dum hallotta az Parti Kata szájábúl azt is hogy mondotta Veres Györgynének, hogy Terjékné ette és rontotta meg az jószágát, de a szolgája nemitásárúl semmit nem hallott. 2. Decet. Conthoralis Stephani Török Elisabetha Annor 30. Jur. Ad 1-um nihil, ad 2-dum nihil. 3. Conthoralis Andreae Góbor Elisabetha Annor 40 Jur. et Ex ad 1-um nihil, 2-um nihil. 4. Testis Dorothea Vaniska Annor. 30. Jur. et Ex ac ad 1-um nihil Ad 2-um ad 3-um nihil de ceteris nihil.
Ad Instatiam Terjékianae.
NB. NB. Vallja meg a tanú hallotta e Kecskemétiné szájából, hogy Kallainénak mondotta volna hogy te Kallainé te etted meg a szolgámat. 8. Testis Caspar Nagy bulg. anno. 30. Jur. et Ex am ad 1-um nihil, ad 2-um nihil, ad 3-am nihil-nihil. 9. Testis Dorothea Vaniska rbna. annorum 30. Jur. et. ex ac. ad 1-um nihil ad 2-um nihil, ad 3-um hil, ad NB. NB. nihil, ultro nihil. Deliberatum est. Közönséges votummal elvégeztetett hogy Veres Györgyné mint hogy néző után jól lehet indulván az mind az bizonyságokból és világosan kitünik, hogy Terjékné asszonyomot boszorkánynak lenni mondotta, miszerint nyelve váltságán, az Tripartiale Decretumnak második részének hetvenkettődik prussa szerént, és szokás szerént Törvény - - tatik, és a felperesnek kölcségének is vissza - - tásán, úgy mind azon által, hogyha az maga - az néző Aszszonyra hárithattya tehát az megint ma - - tás alól felszabadúl, és mentnek lenni is Törvényesen pronuncialtatik. Tizenötöd nap alatt fáradozzon ma - Törvényes mentségében. Másként az megirt marasztáson. Törvényesen marasztaltatik, tegyen eleget, és az megbecstelenitett asszont az ő módgya szerént, mind tisztitsa meg mind pedig Tisztességesen kövesse meg. Deliberatum est. Kecskemétiné alias Veres Györgyné iránt az ennek előtte pronuncialt nyebve váltsága iránt volt Törvényünk helybe hagyatik azonfelül, minthogy idegeny Istenhez In Törvénye ellen folyamodott azért 10 forintokon, falú büntetésén elmarasztaltatik. Kállaine Páros Katalin pedig Tűzre méltónak törvényesen találtatott. Deliberatam est. Minthogy Kecskemétiné megátalkodván az tanács ellen, és sok rendbeli kérésire nem engedett, azért az mi szokásunk szerént megnevezett Kecskemétiné bünhödjék, mivel a megkövetés iránt nem tett eleget a sérelmes félnek Terjékné asszonyomnak.
Mi lett a végzés? A vádaskodó került tűzre?
A részletben szereplő Terjék Jánosné ősöm. Már ha igaz Reiszner állítása, hogy ez a per az 1710-es évek végén zajlott.
Hello kedves mindenki! Oké értem én hogy sok munka lenne de akkor legalább az összeírásokat kellene fdigitalizálni. Nemtudjátok véletlenül hogy a MOL nemdolgozik-e a többi összeírás digitalizálásában? Jah mondjuk biztonságosabb lenne ha az összes anyag cd -ken lenne már a 21.-ik században. Ennek szerintem több oka is van - például nemzárhatjuk ki azt sem hogy egyszer az egész MOL a lángok martalékává válik(persze isten ments hogy ez megtörténjen). Jah és erről mi a véleményetek - http://www.rpsn.de/ahnen/csaladfa.html. ?
csak csendben jelezném: több millió tekercs filmről van szó, nem pár tíz vagy pár százról... Egy tekercs pedig nem 2m, hanem legalább 50...
tényleg jó lenne, ha mellette mondjuk CD-re vagy DVD-re is írnák, de nyilván megvan az okuk, miért nem teszik...
Mindemellett az általad óhajtott netes elérhetőséghez, ha jó minőségben akarod látni, és megfelelő sebességgel letölteni, olyan kapacitású szélessáv kellene, amilyen itthon max. csak az egyetemeknek és a tudományos kutatóintézeteknek van... lebutított formában meg romolhat a képminőség, ami a macskakaparással írt anyakönyvek esetében nem túl előnyös... szerintem... :)
Ahogy az előttem szólók mondták: a családfakutatás türelemjáték... nyilván mindenki szeretné mielőbb az összes ősét-rokonát megtalálni, de akkor hol marad az élvezet a további évekre? :)
Ez egy életre szóló hobbi... ha türelmetlen vagy, inkább bele se kezdj, mert félbe fogod hagyni, ha komolyabb akadályba ütközöl... Én 9. éve csinálom, és van olyan családfám, aminél 2 évig tartott megfejteni egy félrefordítás miatt, hogy honnan is származnak az ősök... de megérte a kitartás!
Én digitális képekre gondoltam, minden anyakönyvet beszkennelni és feldobni a netre. A mormonok már mikrofilmezték az anyakönyveket. Tehát már csak egy internetes oldalra kellene felrakni őket. Persze ez is időigényes dolog de nem megvalósíthatalan. És a kutató otthon csak bekapcsolná a számítógépet ,kinyitná a keresett anyakönyvet és örömmel böngészhetné a dokumenumokat.
A mormonoknak azért 'van meg', hogy elkerüljék a közeli rokonok közötti házasságot, s ezáltal a vérfertőzést. Azaz maguknak készítették, az, hogy a világ többi részén egyesek családfákat kutatnak....
Ne kérj rajtuk olyat számon, ami nem elvárható tőlük.
Egyébként aközelmúltban volt itt vélemény és tapasztalatcsere ez ügyben. (az nem is zárult le, majd kapunk választ, ha egy Kanadában élő olvtársunkat informálják Salt Lake Cityből)
Ja! A kutatás lényegében türelemjáték. :)
Ugyanaz a helyzet, mint az UC fondjegyzékével. (ez idrisinek szól) "a katalógus nem ad használható információt". Ha egy-egy összeírást nem a tárgy (település, felekezet, népcsoport. stb.) szerint, hanem az alany (összeíró: központi, vármegyei adminisztráció, katonai, kancellária, egyházi, stb.) szerint tematizáltak, akkor egyesével kell a tárgy szerinti dokumentumokat összegyűjteni. Sajna.
1800-as évek brennbergi (Brennbergbánya) anyakönyveit hol lehet megtalálni? Ma Sopron része, de régen szerintem önálló volt. Legalábbis több személyt is találtam, akik brennbergi születésünek van feltüntetve.
A digitális alatt mit értesz? A filmek mint képek vannak meg nekik a számítógépen vagy a filmeken található szövegek, mint adatbázis van feldolgozva? A szöveges, adatbázisba való feldolgozás rettentően időigényes és valószinűleg nagyon pontatlan is lenne... Ha mint raszteres képek vannek meg akkor tényleg csinálhatnának egy webes felületet! :)
Hello ! Ha a mormonoknak megvan az összes anyakönyv digitalizálva mikrofilmeken akkor miért nem csinálnak egy internetes oldalat ahol ezekben lehetne kutatni pl. mint a MOL 1715 összeírásban. ?
Mielőtt nagy lendülettel nekiállsz kutatni : szerintem Bajnát legfeljebb a legvégére hagyd, mert szerintem akkor még ott nem volt anyakönyvvezetés, ill. egyszer elégett.
Amit előzőleg idéztem Bajnáról, hogy a betelepültek tovább mentek Sárisápra, - utána Bajna mindvégig kifejezetten magyar lakta település lett, katolikus vallással.
Viszont Bél Mátyás /1684-1742/ ezt írja Sárisápról: Lakosai hasonlóképpen tótok, akiket 30 évvel ezelőtt báró Sándor Menyhért telepített ide.
A jegyzetek részben ezt írják:
Sárisáp: az 1701. évi egyházlátogatáskor úgy találják, hogy temploma, amely egykor szép volt, elpusztult... van iskolamestere is 1701-ben. Mindössze 70 lélek lakja, akik 1701-ben települnek le, közöttük 30 lutheránus./Némethy:Egyh. vizsgálat, 19.lap/.
1732-es egyházi vizsgálat szerint a felnőtt katolikusok száma :120. Van a faluban 15 egész telkes jobbágy, és 23 zsellér.
1755-ben: Sárisáp a már önálló plébániával rendelkező Csolnok leányegyháza!!!
Lakosai tisztán katolikusok, számuk 454 /Villányi: Néhány lap, 98-100. lap/Helischer József kéziratos műve szerint 1827-ben: tótok és németek lakják....1787 óta saját plébánosuk is van.
Az E156-ig eljutottam, de onnan nem lehet már továbblépni egy adott településre mert a katalógus rossz ill. nem ad semmilyen használható információt (ezt a levéltárban mondták). Igazából Perbál fasciculus száma kéne ahhoz, hogy kiderüljön hogy a 2201-2577 közötti filmek közül melyiken van.
Ezért szegődtek el máshoz dolgozni, hogy megélhessenek.
Ez alatt azt értsd, hogy olyan személyhez, aki ilyen jobbágytelken 'ült', azaz nem a 'földesúr'=uraság számára. Azaz megélni 'elég volt' egy-egy tehetősebb jobbágy számára dolgozni. Persze ez a hétköznapi megélhetés, a tény, hogy dolgozni kellett, ez attól változatlan.
A gond a termelőeszközök fejletlenségével volt, azzal, hogy jelentősen ki voltak téve az időjárás, éghajlati tényezők változásának, s amúgy is alacsonyabb volt az átlagéletkor, felhalmozni kevesebb idő volt, a nagy gyermekszám a betegségek, stb. miatt magas gyermekhalandóság miatt azt a keveset is tovább osztotta, a termelőeszközök ugyanakkor gyorsan elhasználódtak, elavultak. (állatokról nem is beszélve, ott más kockázatok - pl. járvány, élelmezés feltételeinek egy-egy évben való rosszabbodása, stb. - is voltak,)
Azaz maguk az életkörülmények voltak 'keservesek', s akkor már mutatkozott az is, hogy pusztán a föld a maga termelőerejével már nem képes eltartani (értsd jól eltartani) olyan méretű populációt, ami a török megszállás vége utáni demográfiai robbanás teremtett. Tőke hiányában nem volt ipar (itt ne a modern nagyiparra gondolj még, hanem az iparszerű termelésre, s azokra a termékekre, mely nagy sorozatban való előállítása tartósan nagy jövedelmet, így felhalmozást, gyarapodást okozhatott volna. Volt itt szó az állattartás boom-járól a jászok szerencséjéről a jogállásukból eredő kedvező lehetőségükról ennek kihasználásában).
Mindettől függetlenül a falun élő lakosság döntő hányada jobbágyként élt 1740-ben.
De olvashatsz tanulmányokat arról is, hogy miként alakult egy-egy faluközösségben a zsellérek száma, s milyen hatásokra.
"Nem úgy működött a dolog hogy mindenkinek dolgoznia kellett egy adott uraság alatt?"
Nem, úgy-e milyen érdekes.
Alapállásban úgy képzeld el, hogy azok, kiknek az jutott osztályrészül, hogy a megélhetéséhez dolgoznia kellett, mert másképp nem volt jövedelme (tőke még nincs/nem nagyon van jelen ekkor Mo-on) az vagy kereskedelemből, vagy földművelésből, állattartásból tartotta el magát (a kézműipar akkor még elsősorban ill. jellemzően saját fogyasztást látott el. Max faluközösségeket, a vásározó kereskedelem sem ölelt át nagyobb távolságokat. Volt persze néhány termék országos kereslettel, de abból tömegesen megélni nem lehetett, s ott voltak még a városban élő szabadok azon része, ki szintén nem rendelkezett más jövedelemmel, mint a munkából származó jövedelem) Igen ám, de ott, ahol a föld volt a gazdaság alapja - vagyis városokon kívül, de gyakran ott is, emlékezz a lőcsei borsóföldekre (A fekete város) -, ott igazodni kellett annak tulajdonosához, aki az akkori jog szerint a 'földesúr'. Ez lehetett a király, egyházi szervezetek, ill. a királytól származóan arra 'méltóak', kik a földterületeket az uralkodótól kapta. Így volt olyan helyzet, hogy egy-egy település egy (természetesen nemesi) család, vagy annak egy tagja, más esetekben több kisbirtokos (de szintúgy elötte megnemesedett személy) birtokában volt.
A telkek száma azonban véges volt. Nem igaz ez az irtványföldekre, - az elöbb belinket Néprajzi Lexikon tartalomjegyzékében irtás (lat. extirpatura, novellum) címszó alatt találod, s szépen tudsz közlekedni a linkekkel a 'telek' meghatározások felé is, azt is érdemes abból átolvasnod - mert annak tulajdona 1740-ben még legalábbis az birtokolta, aki termővé tette. Míg a jobbágyi teleknek csak használója volt, de nem a tulajdonosa.
Itt 'telek' alatt az urbárium alapját értem, nem pusztán egy parcellázott földterületet. A zsellérek részben azért is lettek, mert nem volt elegendő fundus=telek. Ezért szegődtek el máshoz dolgozni, hogy megélhessenek. Ettől még belső házhellyel rendelkezhettek, termelőeszközökkel, ingósággal (állatok, szállítóeszköz !!), de nem jutott 'telek', így hosszútávon igazán nem volt esélye stabil gazdasági hátteret teremteni magának, mert önállóan gazdálkodni nem volt módja, nem volt min.
Ezekből lett aztán később az iparosok nagy száma, illetőleg a napszámosok, béresek, de erről a neten sokfelé sokféle tanulmány fellelhető, mely ennél részletesebb és főleg pontosabb, szakszerűbb magyarázatot ad.
A www.mol.gov.hu oldalán az 'Adatbázisok, segédletek' majd 'Alapleltár' 'Böngészés' részt tudom ajánlani. Sok érdekeset fogsz ott találni, egyéb gyűjteményeket.
Az hogy lehet hogy valaki az 1740-es években koldus volt? Nem úgy működött a dolog hogy mindenkinek dolgoznia kellett egy adott uraság alatt? Legalább is a tankönyvek ezt sugallják.
Igen, koldus...amennyit én tudok latinul (semmit, franciából következtetek) ő a falu koldusa volt, az 1740-es években, ha jól emlékszem, de több névnél is találtam csak mendicus megjegyzést...
Rendben van. Megnyugodtam :) Most hogy így mondod - az 1828-as összeírást vizsgálva - nem is volt egy mester ember sem, mindenki vagy telkes jobbágy vagy zsellér volt!
A kettő nem zárja ki egymást. Én elég sok bejegyzést találok pl. így: " pellio et inquilinus"; " molitor et inquilinus"...
(bocs', ha helyesírási hibát vétettem a latinban)
Régebben azt hiszem milyennincs-et kérdeztem, hogy hol vannak a mesterek a faluból...én megtaláltam, főként a halálozásoknál jegyezték meg a mesterséget.
Megnéztem Oroszvárt! Sajnos semmi... Akkoriban ott csak evangélikus anyakönyvezés volt, ráadásul az is Rajkán, de nem találtam meg őket. Legközelebb Bajna és Sárisáp következik...
Ha valakit 1739-ben 115 évesnek írnak, akkor volt sacc-per kábé 85-95 év táján. De persze ez semmit sem von le a dolog életéből az illető még bőven a török korba született és végül majdnem megélte Mária Teréziát.
Sajnos a 68-asokról nem sok mindent tudok, volt egy anekdotáskönyv: Jászkunok előre - valami Farkas nevű írta - de abban nincs valami sok infó. Meg a történetek se olyan viccesek. Kele könyvében - Vörösök Jász - Nagykun Szolnokban (bocsánat, h rosszul idézem a címet, nincsenek kéznél a jegyzetek) - van pár szó róluk, ott is inkább mókás történetek. Meg a rokonság elbeszéléséből tudok ezt-azt: Délvidéken harcoltak. Ezt Terjék Pál üknagybátyám nekrológjában is leírták, vele kapcsolatban lenne egy kérdésem. Az egyetemeken a tablókat meddig őrzik meg, ha egyáltalán megőrzik? És hol? 1910-ben volt jogszigorló, és otthon csak egy nagyon rossz minőségű kép van róla, gondoltam hátha a tabló jobban megőrződött.
Hadtörténetiben még nem voltam, de állítólag ott minden ilyesmi megvan, érdemes lenne megnézni, de erre mostanában biztos nem lesz időm.
Holnap majd megírom, hogy a keresett embereket megtaláltam-e a negyvennyolcasok közt.
múltkor sacc/kb-ra jeleztem, ma pontosítom az OSZK-ban elérhető gyászjelentések intervallumát:
A - Nikoletti Ede
és
R- Rudnoki János
közte sajnos nagy-nagy lyuk, illetve az első intervallumban pár tekercs nem elérhető... (ezeket nem jegyzeteltem ki) de remélem, hamarosan a hiányzók is meglesznek... :)
Ezt sem hittem volna, de ezt találtam: TALÁLAT A kérdést nem oldotta meg, de van aki igencsak foglalkozik a perbáli dolgokkal és az én Bakay ágam is itt van, meg a Pospissel Fábián is (ugyan a neve nincs jól irva Habi.)!
köszönöm a sok segítséget. Ez az oroszvári tipp, így rövid utánaolvasás után elég érdekes, mivel elég sok horvát települt oda be, sőt az 1773as összeírás szerint már túlnyomórész horvátok lakták (németek és magyarok mellett). A Cyprián felesége pegig Mohacsek Éva volt (tudjuk, hogy nem Perbálon házasodtak).A Mohacsek névről pedig LvT azt nyilatkozta hogy horvát név... Persze lehet hogy semmi köze az egészhez, de nem tünik rossz nyomnak. Első lépésben az a tervem, hogy a MOLban is fellelhető anyagokből probálom meg kideriteni az igazságot. Van néhány anyag amiben talán a származás is fellelhető: 1828as összeírás B125 Egyéb összeírások : Urbaria et Conscriptiones UC 249: 26-29 és 40
Most így olvasva a hozzászólásodat, hogy a 68 gyalogezred került szóba és bevillant, hogy talán az ükapám is ott szolgált. Elő is kerestem egy halottá nyilánítási végzést, amiben az van, hogy Hegedűs András ükapám 1915 március 15-én vonult be a szolnoki m. kir. 68. gyalogezredbe.
Az lenne a kérdésem, hogymilyen tapasztalataid vannak ilyen katonai kutatásokban? Milyen iratokhoz lehet hozzáférni (zsoldjegyzékek, ezrednaplók stb.) Egyáltalán bármi érdekel, ha van adatot erről az ezredről, a történetéről, hogy hol mikor merre jártak akkor nagyon szívesen venném ha beírnád. Köszönm.
Volna egy kérdésem: az I. világháborús honvédezredek albumát hol lehet megtalálni? Családi tulajdonban találkoztam eddig velük - nekünk a huszonnyolcas van meg - de biztos, hogy könyvtárakban is megvan, csak eddig semmilyen címszó alapján nem találtam meg. A hatvannyolcasok érdekelnének.
Másik kérdésem kapcsolódva a fényképes témához: ha megvan a hely (Budapest), készítő cég (Gerber), dátum (1900 vagy 1906. július, sajnos rosszul olvasható, de az utóbbi a valószínű), akkor van valami adatbázis, ahol utána lehet járni, ki van rajta? Balszerencsémre a pontos ősök mindent rávezettek a fénykép hátuljára, csak azt nem ki van rajta. Egy 100 éves rokonunknak volt egy tippje, ha nem születik más megoldás, majd belenyugszom abba.
viszont Rusovce (Oroszvár) evangélikus és izraelita anyakönyvet 'adott' a MOL-nak.
A másik topikban kkérdezted Poszpisek forma az 1715-ös összeírásban Nyitra vm-ben Radimó faluban. Ez pedig viszonylag közel van Oroszvárhoz. Roszz hír, hogy azidőben nincsenek (annyira) ritka keresztnevek Oroszváron (a német vezetéknevőek között persze vannak, de azok 'németes' keresztnevek)
Körbenéznék Oroszváron is (persze a környéken is a korábban felmerült falvakban)
A Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt vármegyei kötetében Perbálnál ezt találni:
"1737-ben még mint puszta, a telki apátság birtokában volt.A róm. kath. plebániát 1753-ban állították helyre. Anyakönyvei 1744-ben veszik kezdetüket. Temploma Szent Anna tiszteletére épült. Értékes műkincse egy régi szentségtartó. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 44 1/2 úrbértelke volt. 1770-től 1820-ig a gróf Zichy család volt a helység földesura; e családról az uradalom az oldalági rokonokra szállott, kik azt az oroszvári kincstári uradalommal cserélték el s ekkor a királyi kincstár birtokába került s jelenleg is a kir. koronauradalom a helység legnagyobb birtokosa. 1842 augusztus 25-én nehány lakóház kivételével az egész helység leégett."
Ebből nekem annyi az infó:
1. vszeg római katolikusak voltak Cipriánék is (emellett a MOL-ban is csak katolikus felekezet tekercse van, vszeg egyedüli, Borovszky sem ír más felekezetről)
2. Az 1820-as oroszvári kincstári uradalommal történt elcserélés után utánajárnék. Miféle népség lakott akkor arra, milyen szentek voltak ott akkor kiemelten tisztelve? (Ez ma Rusovce, Pozsony része, Trianon után a Pozsonyi-hídfő 5 falujának egyike) Kezd érdekes lenni a keresztnévadási történet ;-)
Nini, mit találtam a kalász szóra keresve ugyanott (fejrevalók díszítése):
"A vőlegénybokrétát korábban a kalász egészítette ki, majd országszerte az árvalányhaj lett a divat. De sem ezek, sem később a művirágok nem pótolták a hűséget jelképező rozmaringot (Észak-Magyarország, Mezőség). Galgamácsán pl. aranyozott rozmaringszálból formált kiskoszorút tettek a vőlegénykalap tetejére."
visszatérve erre az 'esküvői' képre, ill. az árvalányhajra, kérdeztem a feleségem, azt mondja nem árvalányhaj, hanem rozmaring volt az, amivel nekem azon az esküvön volt szerencsém. (viszont az nem ilyen, mint a fotón van)
No erre keresem az Arcanum Magyar Néprajz CD-jén, ezt találtam a rozmaring szóra keresve (A haj- és fejviseletek között)
"KOSZORÚ
A leány életének sorsfordulóján, menyegzőjén, a párta mellett élővirág koszorút is viselt. A 17. században az élővirág koszorút az erdélyi kontypártás komorna, az oláh menyasszony és leány fején is megörökítették (Viseletkódex 1990: 77., 4. és 62. kép). Ekkor még a főúri hajadonok menyasszonyi koszorúja is élő virágból köttetett (Apor P. 1972: 58), ugyanúgy, mint egy jó évszázad múlva pl. a Kis-Küküllő menti vagy székelyföldi parasztmenyasszonyoké. Az élővirág koszorú még a 1819. század fordulóján jelentőségét veszítő pártát is túlélte. Ekkor a halványsárga rózsa, vörös rózsabimbó volt a menyasszonyi koszorú fő ékessége, amelyhez azonban mindig hozzátartozott a rozmaring is. A rozmaring, mióta a középkor végén a Mediterráneumból Közép-Európába telepítették, koszorúba kötve a menyasszony tisztaságát jelképezte, és a 17. századi esküvőnek éppúgy kelléke volt, mint napjainkban az élővirág csokor.
A múlt század közepe óta egyre kedveltebbek a művirágok, de az élő virág utáni igény sem múlt el, s a rozmaring mint aránylag tartós növény, szinte napjainkig a menyegzői események részese maradt. Az egykor legdivatosabb rózsából, gyöngyvirágból, nefelejcsből, aranykalászból kötött művirág koszorúkba legalább egy szál rozmaringot is illesztettek (Nógrád, Heves, Borsod vm., szlavóniai magyar falvakban), vagy a koszorú mögé, a hátihajra egy kisebb rozmaringkoszorút is tettek. Az egri vőfély karddal a menyasszony fejéről szűzességinek jegyét, ezt az koszorút lemetszette a 19. század elején is (Sávoly L. 1846: 190198), akárcsak 17. századi erdélyi elődje tette. A művirág-koszorúk eleinte az élővirág-koszorúk természetességére törekedtek, majd a polgári, fehér mirtuszkoszorúk, viaszvirágok hatására a parasztmenyasszonyok koszorúja is fehér lett. Az ilyen koszorúk, a hasznosi gyöngyös, a boldogi tükrös, a gyímesi csángó koszorúpárta már csak nevükben őrzik a mellőlük elmaradt hajadon párta emlékét.
HAJNYOMTATÓ PÁNT
Az ékes párták, koszorúk évszázadokig elterelték a figyelmet a középkorban oly fontos szerepet játszó, egyszerűbb hajnyomtató pántról, amelyet az empíre fekete bársonyszalag formájában Európa-szerte újra kedveltté tett. A tamási (Tolna m.) pántlikakoszorú, somogyi homlokkötő bársony, a kazári bodros vagy bársony, a jászárokszállási bársonyszalag, a mezőségi bárta, bercica, az erdélyi hajlekötő bársony mind erre a homlokot keretező fekete bársonyszalagra utal vissza, amely az 1830-as évekig hódított a leányok között. Országos népszerűségét talán annak is köszönhette, hogy az egykori homlokszorító használata nem is ment teljesen feledésbe. Pécs környékén pártának pl. a leányok érettségét jelző széles piros selyemszalagot nevezték. De a homlokszorító a párta alatt is lappanghatott. Torockón piros selyemszálak, Baranyában szintén piros gyapjúszálak kötegéből összefogott homlokkötőt viseltek az első vérzést követően a leányok pártájuk alatt. Miután a fekete bársony homlokkötő divatja elhomályosította az egykor piros hajnyomtató eredeti jelentését, be is illeszkedett mint fekete homlokbársony a sárközi párták építményébe, és így maradt meg a virágkoszorús és kontypártás lövétei menyasszony 702menyegzői fejékeihez társulva is. A nyugati divathatásoktól mentes Moldvában azonban szinte napjainkig piros a kislányok homlokkötője. A tartósan parasztos viseletű tájakon, mint a Galga völgyében, a tarka, széles Jaquard-szalagok vitték tovább a hajnyomtató szerepét, melynek legpolgárosultabb változatával mint a kalocsai leányok rózsaszín vagy világoskék selyemszalag bokrával találkozunk.
A múlt század elején a fekete bársonyszalaghoz hasonló pintli is hódított átmenetileg a polgári divatoktól leginkább érintett nyugati országrészen. Bár a pintli inkább az asszonyi főkötők közé illeszkedett, Kresz Mária múlt század eleji adatai révén tudott, hogy a Balaton környéki, somogyi, tolnai leányok is viselték."
Nem igazán szerencsés, hogy a kép közepén ülő idősebb asszony mögött olyan személy (asszony) áll, kinek (csipke?)ruhája miatt nehezen lehet az ülő hölgy hajviseletét megvizsgálni, de én nem zárom ki ezt a fekete bársony valamit, hogy ott van a fején.
Azt is írja - máshol -, hogy a rozmaring az egyike a legkedveltebb szerelmi szimbólumoknak (de hát úgy-e nem erről van szó)
jómagam elég sokat vakoskodtam a bajóti mikrofilmekkel, sajnos 1821 ig tudtam saját családom történetében visszamenni, igaz az 1750 es évektől van csak adat.
legérdekesebb időszak az 1895 előtti pár év, ahol már sok a bejegyzés, "gyümölcsöt lopott és leesett a fáról" "ilyen olyan vitéz volt és ezt meg ezt tette" . a legérdekesebb egy josephus lee és családja volt akik sajna 3 generáció után eltűntek mert nem született gyerek vagy meghalt kiskorában. gyanítom hogy a napoleoni háborúval maradt itt lee koma.
Szerencsét hoztál rám, mert megtaláltam Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt könyvecskéjét a polcon. Azt hittem, elveszett. Többször ír a bajóti állapotokról az 1700-as évek elejéről. A kiadó párhuzamosan idézi Helischert, aki utána 100 évvel szintén foglalkozik a környező községekkel.
Nem tudom, ismered-e ezt a kiadványt .
Bajót az esztergomi érsekség uradalmához tartozott.
Ezt biztosan tudod.
Még egy kiadványom van, ill. egy dolgozat: Varga Gábor: Lakodalmi szokások Bajóton. Egy jó kis feldolgozás. A bevezető szövegben írja: a Rákóczi-szabadságharc után a Felvidékről, zömében Muzsláról és környékéről áttelepült magyarokkal pótlódott a falu. Megjegyzi, hogy ez csak feltevés, részletes bizonyításra szorul.
én bajótban vagyok érdekelt, az is arrafele van. ha van eseteg vmi anyagod a településről, megoszthatod velem. a családnév kraszlán, talán elmagyarosodott szlovák család
Kissé neveletlen vagyok, hogy bemutatkozás nélkül vágtam a fórumozásba. Csikós Gábor vagyok, egyetemista, és jászárokszállási családokat kutatok, de lassan kiterjed az érdeklődésem más jász településekre is. Körülbelül 5 éve foglalkozom családfakutatással, főként a helyi plébánián, már csak kényelmességi okokból is, mert ott van index. (Levéltárban Szolnokon voltam, és ott nem volt)
Már többszáz nevem van, éppen a helyi sajtót dolgozom fel (már ha az egyetem engedi), az adatok rendszerezéséhez a genopro programot használom.
Szóval, jászok, árokszállásiak jelentkezését várom, hátha együtt többre megyünk!
Na akkor ennyi sok segítő szó után összegzem a dolgokat: Poszpiscil Fábián és Bakay Anna 1826-ban házasodtak össze Perbálon. A házassági bejegyzésben Anna 24, Fábián 22 éves volt ekkor. Mindekttő perbáli lakosnak van feltüntetve. Anna születési anyakönyvét meg is találtam Perbálon az 1802-es évben. Viszont Fábiánét NEM! Az esküvői tanúk egyike: Poszpischil Cyprián (feltételhetően a Fábián testvére mert más Poszpischil nincs egész Perbálon és mindketten takácsok voltak. Fábiánnak és Annának 1828-1835 között 5 gyereke született. Fábián 1865-ben halt meg az anyakönyv szerint 63 évesen!
Cyprián felesége Mohacsek Éva. Házassági anyakönyvet nem találni Perbálon, de 6 gyermekük megtalálható a kereszteltek között 1822-1838 között. Cyprián halottiját nem találtam meg.
S van még egy gyanús személy Poszpischil Mária, akinek a keresztelését ugyancsak nem találtam, de házasságot Perbálon kötött 1833-ban (17 évesen), tanúja ugyanaz az ember volt aki Cyprián több gyerekének is a keresztapja.
Szerintem Cyprián valamikor 1795-1800 között született, Fábián 1802-1804 táján. Mivel Cyprián házasságáról nincs semmi adat (és Mária születéséről sincs). Ezért azt feltételezem, hogy mindannyian 1822 (ha Mária is hozzájuk tartozik, akkor 1816) előtt érkeztem Perbálra.
Mivel rettenetesen nehezen olvashatóak az anyakönyvek, ezért nem kizárt hogy egyes bejegyzésket, részleteket nem vettem észre (annak ellenére hogy már kb 2x-3x átnéztem). Következő alkalommal a MOL-ban újra próbálkozom! :)
Az 1828-as összeírás talán még segít, hátha benne van honnan települtek oda!
A leírtad tények azt jelentik, hogy bár ők nem ott születtek, a szülők költöztek oda a kis gyerekekkel - gondolom betelepülve új telekre (fundusra). Az ugyanis, hogy ne szülessenek ott, de házasságukkor helybélinek mondassanak, csak így lehet (vagy úgy, hogy hiányos volt, esetleg nem volt még anyakönyvezés, de erre ne is gondoljunk :). Ha viiszont ez utóbbi van, - mert mondjuk nem volt még egyháza a településnek - akkor a szokásos szomszédolás a teendő, azaz a szomszéd települések anyakönyveinek áttekintése)
A colon - úgy emlékszem - földművest jelent (tkp. telepes), utalhat ez arra, hogy betelepültek.
Mindenesetre mindkét ok miatt Perbál helytörténetébe kellene kicsit elmélyülni. (Polg hivatal, helyi könyvtár, van-e ilyen anyag?, megyei levéltár, stb.)
Még annyi ötletem van kedves Zoltán, hogy próbáltad-e a felvidéki levéltárakat, az ottani nemes családok iratai - gondolom - ott maradtak. Esetleg a vármegyék nemesi közéletének iratai között. A nemességet ki kellett hírdetni, ami a vármegyei adminisztráció dolga volt - hátha maradtak ott abból a korból oklevelek. (Bár így, pontosan 1662 júniusára találni, nehezet kívánsz)
Tudhatjuk ki az a személy akinek a neve olvasható az oklevelen, de nem volt a központi adminisztráció tagja? Vagy nem olvasható? :) Hátha őt megtaláljuk, hogy mi volt.
Révay lexikon szerint 1892-ben német, tót és magyar lakosok vannak Perbálon, és a biai járáshoz tartozik.
A biai uradalom gróf Sándor Móricz és felmenőihez tartozott, birtokaik központja Bajna volt.
Szlavniczai Sándor Menyhért, akinek Hont megyében is voltak birtokai, a kihalt falvakba / a török idők után/ innen , Hont megyéből telepített be embereket Bajnára . A telepeseknek nem tetszett Bajna, és tovább vándoroltak Sárisápra /akár Perbál felé is mehettek/. Ez 17oo körül volt.
Így az is elképzelhető, hogy birtokon belül vándoroltak.
Nekem egyébként ajánlották, ha a kutatott családnál megtorpanok, nézzem meg , hogy az adott helységnek van-e részletes helytörténeti feldolgozása valahol.
Akik pl. Tinnyéről mentek Perbálra azoknál mind szépen oda van írva, de náluk semmi... S az az érdekes, hogy úgy néz ki hárman voltak testvérek (Cyp., Fábi., Mária), mindannyian Perbálon házasodtak, és mindegyiknél a locus origin az Perbál. Ugyanakkor a születési anyakönyvekben nincsenek benne. Teljesen tanácstalan vagyok... :)
Igen. Arra utalnak a jelek, de miért nem irták be sehova az (házassági, halotti) anykönyvekbe, hogy nem helyiek és honnan valók??? Az egyik halottiban ennyi van: ?mantuo? colon ! Ez mit jelenthet?
Márianosztránál találtam: Szlovákiából Cechtowából /nem tudom pontosan írni/ jöttek pálos szerzetesek és magukkal hozták Cyprián szerzetes által festett fekete Mária festményüket, ami csodatévő. Hozzáérintették az itteni képhez, és csodás gyógyulások történtek.-1739 körül.
Az előbb is arra gondoltam, hogy hátha valamilyen csapás súlytotta akkoriban az embereket, hogy népszerű, "hatásos" védőszentek nevét adták az újszülötteknek. Mint afféle rontás elhárítás.
Ez a lengyel Cyprián nyilván népszerűbb és ismertebb volt a nép körében, mint a korábbi.
Még egy Cypriánról olvastam az imént hirtelenjében: hajózás a Dunajecen -nél : Vörös kolostorban élt egy Cyprián, akinek a füves kertje volt híres.
Bocsi, ha tévútra viszlek, de olvastam Virágh Béla mk. "ales" tanulmányát Katonai képessegek - védőszentek címmel /összefüggés keresése a kiválasztott védőszent és egy adott katonai kötelék képességei között/.
Szent Fábián pápa vértanu volt. Vele egyidőben élt Szent Cyprián, Karthago püspöke /250 körül/.
És végül: Szent Fábián a pestisek védőszentje. Cypriánt még nem találtam meg. Mármint, hogy kiknek a patrónusa.
Köszönöm szépen a segítséget, mindenképpen át fog kellenem nézni az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét (a Régi Nyomtatványok Osztályán), mivel nekem kifejezetten egy 1662-ből származó nemeslevél szöveges változatára van szükségem. Ráadásul júniusban kiadottra, ugyanis van egy személy a levél végén felsoroltak közül, akinek a neve hiányzik (a császár hivatalnokai közül).
Mindenesetre ha valakinek van ötlete, hogy hol tudnék egy ilyen nemeslevél szöveges verziórája rátalálni, nagyon megköszönném.
Nem tudom már, hogy ki volt az az okos akinek az ötletéből merítettem, de a következőkről lenne szó: Van egy ősöm, Poszpischel Fábián és neki van egy testvére Ciprián (Cyprián). Mindeketten Perbálon házasodtak és után ott is éltek, de sehogy nem tudok rájönni, hogy honnan kerültek oda. Az ötlet az, hogy mivel ezek elég ritka keresztnevek, ezért elképzelhető hogy valamely templom neve után vagy egy szent szobra után kapták ezeket a neveket. Ha a feltételezés helyes akkor már csak ki kell deríteni, hogy hol vannak Perbál környékén ezzel egybevágó helyszínek! Vélemények az elméletről? Esetleg konkrét települések, ahol van ilyen (templom, szobor, stb.)?
ez biztos nem jó, mert esketésekről van szó...igazából pontosan a deff. érdekelne, mert meg tudom nézni és értem is, azonban az összetétel nem világos, s hogy milyen alkalommal írták oda?
A "jam" azt jelenti hogy "már"! A "jam deff." lehet hogy azt jelenti, hogy már nem él az illető! De ez inkább megérzés, mint biztos állítás részemről! A defuit, defunctus est - jelentésből következtetek erre, de akkor nem értem miért 2 db "f" van a rövidítésben...
Személyes adatokra a levéltári oldalakon nem bukkanhatsz...Akik itt kutatnak, azok a Magyar Országos Levéltár filmtárát vagy pedig a mormon Családkutató filmtárát használják, a megfelelő kutatóhelyeken.
Filmeken vannak az anyakönyvek, ha kicsit beleolvasol a topikba részletesen le van írva az eljárás...
Sajnos én nem kutattam Miskolcon senkit, mert arrafelé nem volt a családom...egyelőre legalább is eddig nem tudok róla.
Miskolci családdokkal kapcsolatban szeretnék információkat keresni, de sajna nem találok semmit. A BAZ megyei levéltár oldala használhatatlan, szinte semmi nem működik rajta. Egy nagyon ritka családnév (KARSZKY) érdekelne. Elképzelhető névváltozás, bevándorlás is. Ha valaki tudna segiteni, azt megköszönném.
Lipót, I., császár, Német-Római Birodalom, Magyar király (1657-1705):
Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator ... Hungariae ... Rex ... memoriae commendamus ... quod ... Ladislaus Mikola de Szamosfalva ... (praesentaverit nobis ... litteras Mathiae Regis ... Avitas Protectionales in solita Residentia Budae Sabattho ... Circumcisionis Domini, Anno eiusdem 1477. in simplici papyro patenter confectas et emanatas, Sigilli ... roboratas: supplicans in eo Majesati Nostrae ... confirmare [etc]. In civitate nostra Vienna Austriae, die ultima Mensis Februarii, Anno Domini 1697. [Per] Leopoldus. Leopoldus cardinalis a Kollonich, archi-episcopus Strygoniensis. Joannes Domanitzki. Die 7. Junii, Anni praesentis 1698, in Albam Juliam per Magistrum Petrum Alvinczi alterum per Regnum Transylvaniae suae Majestatis Protonotarium.)
[Kolozsvár, 1698-1702?, Misztótfalusi Kis Miklós.]. [4] l. 28 cm. - 2o
[Előző jelzete: MV 36, M 846] RMK.II/441/a
A Szamosfalvi Mikola László nevére, I. Lipót császár és magyar király által 1697-ben adományozott és a rákövetkező év június 7.-én Gyula-Fehérvárott kihirdetett nemesi oklevél egy 2o, önálló címlap nélküli 2 számozatlan levélből álló és 4 lap terjedelmű nyomtatvány, következésképpen sem a hely, sem a nyomda nem ismert."
Azaz javaslom az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét, ott a Régi Nyomtatványok Osztályát felkeresni. Ott ha nincs is 1662-ből (de van 1697-ből) s esetleg tudják, hol lehet másutt is.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e itt valaki, aki tudna nekem segíteni. Szükségem lenne egy I. Lipót által 1662-ben kiadott nemeslevél szövegére.
Vannak benne részek, amelyek minden kiadott kutyabőrön megegyeznek ("titkos pecsétünkkel megerősítjük, hogy a nemeslevél tulajdonosa használhatja a címert pajzson, takarón, zászlón, stb...")
A mi nemeslevelünk másolatán van 2-3 sor kipontozva, ami valószínűleg azért lehet, mivel a másoló nem tudta leolvasni az eredetiről (gonodolom sérült lehetett, vagy valami ilyesmi).
Mivel ahogyan azt említettem, pont olyan részről van szó, amely mindegyiken egyforma, ezért sokat segítene nekem, ha egy másikról helyettesíthetném ezt a szöveget...
De lényeges, hogy kifejezetten I . Lipót király által kiadott nemeslevélről legyen szó (lehetőleg1662-ből), mivel részleteiben királyonként ezek az egyforma részek is eltérnek.
Előre is köszönöm szépen mindenkinek, aki megpróbál segíteni.
Elképzelhető... Nagyon örülnék, ha tényleg azt látnám, mert akkor legalább lenne róluk is képem, de bebizonyítani nehéz lesz. Köszönök minden segítséget fényképügyben!
Bábolnán nem kutat valaki véletlenül? Egy 1922-23-as házasság "szenvedő" alanyainak :) adataira lenne szükségem, hogy visszafelé tudjak lépni az időben...
Előre is köszi, privát mailem a skoumi.fw.hu-n keresztül érhető el.
legutolsó információim szerint sajnos még mindig nem tudni, hogy mikor fog megnyitni a Tihany téren a "mormon" kutató, a költözés még nem történt meg - elvileg 16-ától már ott kellene üzemelniük -, a Hűvösvölgyi út viszont elvileg zárva tart.
Az OSZK gyászjelentésekről: A-tól Neu-valameddig (talán Neumayer) vannak pillanatnyilag mikrofilmezve, de nem minden tekercs érhető el ebben az intervallumban sem - például az F-nél legalább két tekercs "hiányzik"...
A gyászjelentésekkel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok nem tartalmazza a rokoni adatokat, vannak viszont olyanok, melyek igen bőségesen :)
Ja, és nem árt, ha valaki tud mondjuk németül, sok gyászjelentés van a XIX. századból, ami csak e nyelven íródott...
A bp.-i mormonok a Tihany téren még nem nyítottak ki. /Tegnap voltam, az Örs vezér térről a 82 troli 3. megálló :Tihamér u./Szép új épület az óvoda mellett, felvilágosítást a 391-0601 számon egy fordító iroda ad. Továbbá a Széchényi Könyvtárban a gyászjelentéseket novemberben kutattam,- úgy emlékszem talán a "K" betűig voltak feldolgozva.
A H.böszörményi vagy hajdúszoboszlói Szílágyi és Pap családokat,-továbbá a berettyószentmártoni és b.újfalusi G.Szabó, Rácz, Török és Hegedűs ősőket kutatgatom. Érdekelt vagyok Moráviában /Knitzner/ és az erdélyi Melchner és Hert családokban is.Mindenkinek jó kutatást !
Akkor az esküvő biztos! DE: dédapámnak nem volt korban hozzá ilyen közel álló lánytestvére, édesapja pedig a kép keletkezésekkor 70-80 között volt (de az sem biztos hogy élt még).
Egyébként magát a fényképet (anyagát) megvizsgálva lehet hogy ez csak egy másolat. És az is elképzelhető, hogy nagyítás (méret: kb 30cm*20cm). Van még egy távoli rokon, akinél ott lehet az eredeti, megpróbálom azt megszerezni, hátha azon van valami felirat. Addig bele kell nyugodni a semmit tudásba...
Az, hogy ez az idősek esküvője az majdnem biztos, s még, hogy jubileumi az is...én aranylakodalomnak látom, s itt a nagycsaládot vélelmezem.
Ha jobboldalt nézed, akkor a fiatal lány mellett ülhet az édesanyja és mögötte a bajuszos-szakállas az édesapa és szerintem a fiútestvér áll kissé mögötte (dédapád?).
Nagyon úgy néz ki, hogy még sok minden mást ki kell derítenem, hogy egyáltalán legyen esély a kép megfejtésére... De lehet, hogy soha nem derül ki, kik vannak rajta!
Megkérdeztem egy néprajzost. Szerinte az ülő fiú kezében vőfélybot van, ami egyértelműen esküvőre utal.
Feltételezhetően a középen ülő párról van szó.
Nekem még a két szélső lány szoknyahosszával van gondom. Ha ők lennének - első tippem szerint - az eljegyzésen lévő párok, akkor tán már hhosszabb lenne .
Talán még nem felnőttkorúak?
Viszont nagyon egyformán vannak öltözve, a hajviseletük is, igy lehet, hogy az ezüst lakodalom koszorúslányai, mint serdülő unokák.
A biztos pont, jobb oldalról a második ember (dédapám). És akkor lehet hogy mellette álló fehér ruhás leány a dédanyám lenne...??? Sajnos sem a kép keletkezésének helyét, se idejét nem tudom, de van a dédapámról több képem is és azok dátumozva vannak. S azt is tudom, hogy nagyjából mikor nősült. Ebből a kettőből következtettem az 1905-1910 közötti időszakra!
Tehát ha elfogadjuk hogy esküvői kép, akkor a két öreg esküvőjáről van szó?
Idézem a Néprajzi Lexikont: árvalányhaj:...népszerűségét a nemzeti romantikának, elsősorban Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészetének köszönheti. Ebben az időben lett a "nemzeti"-nek mondott magyaros viselet kalapdísze is.
kevésbé romantikus tippem is van: aratás befejeztével az aratólegények aratási koszorút készítettek, akinek a búzáját aratták. Utána volt az aratási bál. Akkor - az aratás befejezésekor - tűzték ki a búzakalászt.
Biztos, hogy esküvő, és az idrisi által búzakalásznak mondott, a felöltőn/ruhán elhelyezett dísz - szerintem - árvalányhaj.
Pár éve Közép-Zemplémben voltam egy esküvőn, ott az a szokás - s szerintem ez a Bodrogközben is, de lehet, hogy le Tokajig, a Tisza vonaláig is lehet (nem kizárt) - utána kellen nézni a néprajzban - , hogy a menyasszony az eladó lányokkal együtt az esküvő elötti nap szedi, csokrokba kötik és adják az esküvőn a jelenlevőknek(Viszont nem tudom, hogy kiknek - úgy emlékszem nem mindenki kapott. Mi a vőlegény részéről voltunk és keresztszülőség kapcsán kvázi családtagként, azaz nem kolléga, meg ilyesmi viszonylag idegen)
Van még aképen két koszorúslány is.
VISZONT ! A kép szerkezet alapján valószínűleg a középen ülő két idősebb személy a házasulandók, akár mint özvegyek is (nem tudom az ezüstlakodalom, meg ilyenek mennyire voltak akkor szokásban?!) Szerintem. Néprajz! Az a dísz ott a ruhán segít elindulni.
Az ülő fiú kezében nem vőfélybot van? Középen ülnek a nagyszülők, tőlük balra egy házaspár a kislánnyal, jobbra az ülő nő mögötti lehet a férj. A virágcsokros lányok melletti férfiak lehetnek a jegyeseik, a többi álló pedig házaspár.... szerintem.
Mivel csak a fiatal lányoknál és a nagymamánál van virág, nem eljegyzés?
Van egy régi "családi" képem (kb. 100 éves), sajnos a rajta lévő 18 emberből mindössze egyről tudom biztosan hogy kicsoda a többiekről elméleteim vannak csak. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek milyen alkalomból készült kép? (búzakalász van mindeki ruháján) Talán van valami szabály hogy a férjet, feleséget, gyerekeiket hova állították és ebből ki lehetne találni hogy ki kihez tartozik??? A KÉP
és semmi más Kelle sehol? Akkor feltehetőleg ő csak ide származott valahonnan. Sehol máshol nem szerepel? Loc. gen. (származási hely) vagy valami hasonló?!
Köszönöm szépen a magyarázatot. Amit én látni vélek az az, hogy az általam látott békésmegyei 1725-28-as összeírások és az szt feldolgozó Ember Győző féle forrásmunka kitér a migránsokra, s településenként közli, hogy honnan, mennyi ideje érkeztek.
Ami miatt én az "eltitkolás" szót alkalmaztam azt inkább azért gondoltam, mert láthatóan nagyon sokan jöttek/szöktek a Rákóczi szabadságharc után erre a területre pl. Emődről sokan.
Tehát, pontatlanul fejeztem ki magam - miért is elnézést - pusztán erre gondoltam.
Illetve a vármegyei iratokból még felmerült okozatként az is, hogy erős vita volt a Harruckern család és a vármegye között a betelepült lakosok státuszáról.
Amennyire én ezt látom a vita lényege a "szabadosok"/"jobbágyok" vita volt...én teljesen laikusan látom így, sajnos még nem jutottam el az OSZK-ba irodalmazni, mert ezt előttem okos emberek nyilván feldolgozták.
Az egész kérdéskör azért izgalmas, mert ennek következtében nem tudok részbeni azonosítópontokat találni a Matrikula és az összeírások között...igen sok a Matrikulában az "alias" kifejezés, egészen az 1770-80 as évekig.
Nem ugyanazon a néven házasodott -születtek a gyermekei- és halt meg...az én estemben, de több ilyen családot találok. S arra sem lelek magyarázatot, hogy ez miért történt, tekintettel arra, hogy demográfiai okokból a gyermekek számossága még nem volt zavaró, az csak 2 generáció múlva következett be.
Ezt kellene többek között körüljárnom, mert a mozaikok nagyon nehezen rakhatók össze,
Még annyit, hogy az említettem Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban c. füzet is megvan, meg Botka János, Kunok-Jászok kaztonáskodása és ünnepi bandériumai c. könyve is (Antológia Kiadó 2000) is megvan, ha meglesz nálad a csapat, amelybe bevonult, akkor ezekben meg tudok nézni egy-két dolgot azokra vonatkozólag (de nem lista, hanem mi történt velük, stb.)
Emellett a kezem ügyében van újra az 1848-as Heves vármegyei nemzetőrökrő korábban már szóba hozott kiadvány - na ez egy lista, ha van fix családnév és település - kizárólag az egyesített Heves és Külső-Szolnok - akkor nosza !
Nem tudom Te kérdeztél-e vöröskatonákat, ha főtiszt, akkor meg tudom nézni az MTA Történettudományi Intézet által kiadott 'A magyar katonatiszt (1848-1945) c. füzetben, ebben vannak listák, de csak mint mondtam, főtisztekről. (amúgy renfgeteg érdekes infó az egész hadseregről összetétel, stb.)
"az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be"
Az 1715. évi első országos összeírás, ahogy a későbbiek is pl az 1721-es, mind az 1715-1723-1729-es országgyűléseken elfogadott törvények szellemében végrehajtott adóreformot szolgálta. Ez nem azonos az 1767-1774 között végbement úrbérrendezéssel, az már ezekre a változásokra épült, épp azért, mert 'nem volt elégséges' intézkedés.
Nagyon szépen leírja a már többször citált, Szederkényi-féle Heves vármegye története IV. kötet, 21. fejezet Egy részt ki is emelek belőle, így szemléletesebb.
"Összeirandó volt községenként: a jobbágy lakos neve, azután a kérdés volt: hány pozsonyi köblöt vet őszi és tavaszinak jobbágy-földjében, hány köblös földet hagy ugarnak mennyit szokott azután földje teremni? Van-e irtvány földje, és ebbe hány pozsonyi mérő vettetik? A harmadik kérdés: hány kaszás rétje vagy jobbágy-földje van, vagyis a helyi szokás szerint, rendesen mennyit kaszál? A negyedik kérdés volt: tized és kilenczedet fizető hány kapás szőlője van? E kérdésekből világos, hogy itt ezuttal a föld minőségére és annak termőképességére volt helyezve a suly, és e szerint terveztetett az adókivetés alapjául szolgáló porták megállapitása, a legtöbb megyében fennálló azon rendszer helyett, hogy a jobbágynak összeirt tényleges ingósága, vagyis ebből folyó tehetösége szolgáljon adó-alapul."
[...]
Ezen összeirási mód azonban már bonyolultságánál fogva is hasznavehetetlennek bizonyult, és igy életbe és gyakorlatba soha nem vétetett. Maga Károly király 1717. szept. 9-én kelt leiratával mint "hibásan foganatositott összeirást a terhek igazságos felosztására alkalmatlannak" jelenti ki, és az adókivetés ügyét ujabb tanácskozás tárgyául kitüzetni rendelte"
VISZONT FENNMARADT, ők is megőrizték maguknak (s nekünk is jól jön)
Azaz, bár feladat volt a jobbágy lakos nevének a feljegyzése, de csak annyyiban, amennyiben a később megállapítani tervezett adót majd kire vessék ki.
A jobbágy viszont nem tűnik el, s az adó sem úgy állapíttatott volna meg, hogy 'most Te, X.Y. most ennyit fizetsz, s akkor <hi-hi-hi nem is én vagyok mert más nevet mondtam>, hanem úgy, hogy akinek ennyi földje, meg ennyi jószága van, az ennyit fizet, akinek meg annyi van, az annyit. Azaz közben a 'hazudós' még akár meg is gazdagodhatott, vagy elszegényedett, az adó nem névre szóló volt, hanem vagyoni helyzet szerinti.
Magyarul az összeírás miatt nem volt érdeke, hogy hazudjék.
Ami egyedül szóba jöhetett az a máshonnan történt szökés következményeitől való félelem, azt viszont egyrészt e három országgyűlésen épp rendezték, másrészt jól tudták, hogy akkor a közigazgatás nem állt olyan szinten, hogy pár vármegyéből arrébról szökött személlyel beazonosítsák. Ezen összeírásban nem volt kérdés, hogy idevalósi-e, vagy jött.
Úgy-e korábban volt szó arról, hogy egyes összeírások, mint pl. a Jászságban történt 1699-es Pentz-féle firtatta az eredetet, de ez, aminek a neveit nézzük a neten, nem. Ez lehet oka névek nemegyezésének az egyes összeírások között.
Valakinek nincs meg véletlenül a Budapesti közlöny 1898, 1909, 1914 -es számai közül valamelyik? Vagy nem tud könnyen hozzájutni? Abban közölték a névváltoztatásokat, az érdekelne...
off: "Sajna" nagyon elfoglalt vagyok mostanában. Sokszor nem könnyű a rezidens-élet :) Szabadidőm családfakutatásra NAGYON kevés :(
De azért nagyon-nagyon köszi a hsz-t. Igen, német-eredetűnek tűnik maga a név. Csak ez sajnos vajmi' keveset segít rajtam. Vagy nem?!
Voltam fenn Bp-en, mormonoknál még anno. Köszi mézontófű: megtaláltam a segítség alapján. Az volt az utolsó napjuk a régi helyen. És ott volt valóban Jászfényszaru. Meg volt ott egy nagyon kedves Hölgy is, aki segített nekem, tevékenyen :) De sajnos idő-hiányában nemsokra jutottam-jutottunk. Majd az új helyen :)
Amit kerestem: házasságát annak az 1736-ban született B.Andreas-nak. Nem találtam. Sőőőt: egyáltalán nem találtam B.Andreas házasságot, amiből két dolog következik: vagy mehalt az a gyerek idejekorán, vagy elköltözött onnan "gyermekként" :( Hm... Joannes-t találtam, de nem tuti, hogy ez ugyanaz lenne, aki 1726-ban született, mert a házasságoknál akkoriban nem írták hogy hány éves, nagy sajnálatomra.
Úgy hogy idő hiányában nem tudtam bizonyítani az azonosságot. Mondjuk ha majd megnézem a halottiakat és ott lelem B.Andreast, akkor el is felethetem Jászfényszarut, mint lehetőséget.
Mindenképpen szeretnék a Tihany térre is elmenni, ha már ott van Jászfényszaru, nem hagynám ki, hogy végignézegessem. Volt már valaki? Tapasztalaitok?!
+kaptam még egy info-t, egy ottani kutatótól. Van az Országos Széchenyi Könyvtárnak egy olyan része, ahol gyászjelentéseket őriznek, egészen a XVIII.sz.-tól kezdődően.
Ezekben a halott neve, kora, a temetés helye és a gyászolók névszerint és rokoni állapotjuk szerint vannak feltüntetve. Úgy gondolom ezek nagyon hasznosak lehetnek genealógiai kutatások szempontjából!!! Mit gondoltok erről kutatótársak? Tapasztalaitok?!
Az én esetemben konkrétan ha megtalálnám Berényi Andreast, akkor ott lenne az ő kora. És ha az egyezik a jászfényszaruival, akkor számításba véve a bátyó Joannes megegyező életkorát a jászfényszarui Joannes-szel: bizonyító erővel hatna.
Különben egyre kevésbé hiszem, hogy tudom majd bizonyítani, ill. hogy bármikor is megtalálnám a hiányzó láncszemeket vagy tudnám folytatni a családfát.
Rye!
Hogy állsz? Neked szabadidőd? Voltál mostanában kutatni? Eredmények? :)
Köszönöm szépen a segtséget...azt nem értem, hogy miért is nincs az apa neve jelölve, mivel csak annyit olvasok ki, hogy Pater Servus xxxx...illetve gondolom a gyermek nem törvényes...az olvashatatlan rövidítés: susceptus-ból Sus. vagy Susc.
Az én számomra az érdekes a keresztszülők nevei...sehol nem fordulnak elő többé így az anyakönyvben sem előtte, sem utána, s nem voltam biztos, hogy jól olvasom-e a feleséget...
De jó lenne tudni, hogy hogyan is választották a komákat?
Die 20 Bap. Filius Matthias Peter servus judicis Mater Cathar. [olvashatatlan rövidítés, feltehetőleg a komák jelölésére] Thomas Pilisky & consors Johan. Bottyansky.
Ez tudtommal valami olyasmit jelent, hogy az adott hó 20. napján megkereszteltetett Mátyás, Péter [akinek tisztsége servus judicis?] és Katalin fia. Keresztszülők: Piliszky Tamás és neje Bottyánszky Johanna.
Ha képesek gyónásra, akkor már voLtak elsőáldozók.
7 évesen kicsit korainak tűnhet, de lehet, hogy nem volt szokatlan. Most általában 9 körül vannak a gyerekek, amikor elsőáldozók. Általában 3.-os korukban.
Matthias Bakaj Aor. 50 uxor Maria aor. 40 habent filios impuberas conf. capaces Joannem aor. 13 Paulum aor 8 Filia conf. capaceni Mariam annorum 7
Magyarul ez vhogy kb. így:
Matthias Bakay, 50 éves, neje Mária, 40 éves. Vannak fiaik, serdülő korúak, gyónásra képesek: János, 13 éves, Pál, 8 éves. Gyónásra képes lányuk, Mária 7 éves.
A conf. capaces azt jelenti, gyónásra képes - bár szerintem ezek a gyerekek elég fiatalok gyónáshoz, tehát itt esetleg vmi más jelentésben van a conf. capaces.
Tudod az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be...ezt arra alapozom, hogy volt az összeírásban pl. 3 Vásárhelyi, de soha egyiknek sem volt semmilyen anyakönyvezhető eseménye...persze költözhetett tovább is, de azért Csaba elég zárt közösség volt. Láttam családot Kiskőrősről költözni, csak a neve nem ugrik be, nem érintett, ezért nem jegyeztem meg.
Nagyon jó a MOL-ban az 1786-os összeírás, csak sajnos az nem teljesen maradt fenn, ott házszámok(portasorszám) is van, ami rövid ideig visszaköszönt 1787-ben az anyakönyvben, csak sajnos abbahagyta annak vezetését a lelkész úr.
lángliliom utca? az nem tudom melyik. De én anno a MOL új épületében vettem ki, a Bécsi út külső része felé van a vasúti átkelő előtt, kicsit fent a domboldalon. Lehet hogy az a Lángliliom utca, nem tudom.
Hát mivel 1715-ös összeírásban csak Kiskörösön van Botyanszki (csak ugye az 1715-ös állítólag eléggé hiányos) majd ha egyszer eljutok időben odáig akkor arrafele keresgélek, tekinteve hogy akkoriban oda is evangélikus szlovákok települtek.
Bisszakerestem és írtad, hogy Békés megyei településeken akkoriba az összeírásokba beleírták, hogy honnan vándorolt ide az adózó. Most meg látom, hogy vannak konkrét adataid is Botyánszky Péterről, csak a kíváncsiság miatt kérdezem, róla nincs adatod hogy honnan jött?
Na lehet, hogy tényleg elmászom most már a MOL-ba az anyakönyvek mellet majd megpróbálom az összeírásokat is kivenni.
Szeretném megkérni a kedves kutatótársakat, hogy lehető legjobb grafológiai érzékükkel probálják meg eme bejegyzés minden egyes szavát, betűjét kiolvasni és értelmezni; valamint begépelni okulásomra!
Még annyit: nagyon nagy család az is, s sok energia kell hozzá, mivel a 19.sz.elején eléggé összekutyulódnak a dologok.
Főként azért, mert az édesanyáknak csak a keresztnevét tüntették fel, s a névadáskor igen kevés keresztnevet használtak, ezért nehéz kibogozni a gyermekeket....
itt akadtam el...az eleje meg van, de 1780-1831 között újra rakosgatom a puzzle-t, s sajnos az igen kedves és segítőkész lelkész-levéltáros úrnak sincsen több adata erről az időszakról...
