Tényleg baromságot írtam. Nem 0.6-ot kellett volna írni, hanem 1.05 -öt. Ez a beton tömörödéséből adódó együttható amit nálam okosabbak mondtak, hogy éredemes rászámolni.
A kérdés jogos! Hogyan védekeznél a kutya ellen? Miért nincs értelme 1 sor zsalukőnek?
Tök jó, hogy ilyen toppic is van.. :) nem gondoltam volna.
Van egy telkem ahol gatyán van a kerítés. A két hosszabik oldala (kb.60méter) és a hátsó (kb.30méter). Sima drótkerítést szerertnék csinálni vas oszlopokkal. Az oszlopokat 2-2.5 méter távolságra fúrnám le kb. 80 cm mélyre. Durván 10-10es gödröt gondoltam neki. Zsaluzni gondolom csak akkor kéne, hogy ha a föld felé is mennék. 1 lyukba 0,1x0,1x0,8x0,6 azaz 0.0048m3 beton kell :) Ez eddig mennyire jó elképzelés...?
Sokat nem akarok költeni rá, úgyhogy 150cm magas drótfonatra gondoltam 3db feszítő dróttal. A nagy dilemmám az, hogy kell e egy minimális lábazat (mondjuk 10-15cm a földtől). Ilyen hosszú kerítés esetén gondolom tök baromság zsalut csinálni. Zsalukövet érdemes venni. Ha mondjuk veszek 20*50*23 -as követ akkor annak van értelme, hogy 10cm a földben van 10 meg a föld felett? Meddig érdemes lemenni vele? Lehet úgy is , hogy teljesen színel a föld felszínnel...? De akkor meg minek...?
Egyébként csak a miatt gondolom, hogy jó lenne, hogy ha később lesz kutya akkor ne akarjon átkaparni. Vagy egy egy kutya miatt tök felesleges 150 métert végig zsaluzni és betonozni...?
1. A tüskéket a cölöpökbe dugtam bele. A cölöpök úgy vannak kiosztva, hogy pont két zsalukő találkozásához essen. Tehát 50 centinként. 1580 - 2. kép. A tüskék hossza 75 centi volt. 45 centi ment a zsalukövekbe, 30 pedig a lábazatba és a cölöpökbe.
2. Nincs. Ha 15-ös zsalukövet használsz abba is csak egy szál vasat tudsz soronként tenni. A talpgerendába is egy szál 10-es vas van.
3. Igen. Ha nem tennél, akkor csak a vízszintesen elhelyezett vasak tartanák a zsaluköveket oldalirányban. Én nem rögzítettem, hanem a tüskéket úgy szúrtam le, hogy amikor a zsalutéglákba beletettem a vízszintes vasakat akkor azok szinte összeértek.
4. Igen. Egyébként a nedvesség eléri a zsalukő lábazatot és ledobja a vakolatot vagy a gyöngykavicsos burkolatot.
5. Hogyne. Nálam is lejtős a terep. Nézd meg a 1580-as hozzászólást.
Nekem teljesen bevált ez a megoldás. A mostani -20 -25 fokos télben sem szenvedett károsodás a kerítésem. Nincs rajta egy repedés sem. A 1580-tól írt hozzászólásaimat olvasd el. Azokban szinte minden benne van.
kerdeseim:
1, a cölöpökbe is megy vas?
2, a vizszintes vas kengyelezve van ugye?
3, ha teszek rá 1 vagy 2 sor zsalukövet akkor kell tüskézni? ilyenkor a tuskék csak bele vannak dugva vagy a hosszanti vashoz hozzá van rogzitve?
4, a talpgerada es a zsalukő közé kell bitumenes szigetelés?
5, és ez az egész müködik lejtös teeepen is?
koszi
udv I
A talpgerenda alatt és a cölöpök között mi van? Van valami kavicsos kitöltés vagy csak maga a föld?
Én úgy csináltam, hogy egy lapát szélességben kb. 10 centi mélyen csináltam egy kis "vályút" ezután kifúrtam a cölöpök furatait, felállítottam a két deszkát zsalu gyanánt és az egészet egyben kiöntöttem. Közben még beletettem vízszintesen két szál vasat, plusz mivel én még két sor zsalukövet raktam rá később, a tüskéket a cölöpökbe raktam bele.
Ha ez daruval ki lenne emelve akkor egy olyat látnál mint az előző hozzászólásomban az egymás mellé tett T-k.
A függőleges "pálcikák" a cölöpök, a vízszintesek pedig a talpgerenda. A cölöpök egymástól 50 centire vannak, átmérőjük 20 centi, a talpgerenda pedig kb. 20 centi magas. Ez az egész egyben vasalva. Ha ez be van tüskézve, akkor mehet rá két sor zsalukő is.
Ezzel a megoldással elkerülhető, hogy egy kerítés alatt teljes hosszon meg kelljen csinálni a 80 centi mély alapozást. Így lehet valamennyit spórolni. Nyilván ha valaki egy két méter magas téglakerítést épít, akkor egy teljes értékű alapot kell csinálni.
Az egyik oldalon bitumenes lappal van burkolva és föld van nekitöltve. A másik oldalt szeretném vakolni. 6 sor magas.
Nem vagyok biztos benne, hogy a szigetelés is mindenhol ugyanilyen magas, ezért gondoltam kezelni vmilyen folyékony alapozóval, ami távol tartja az esetlegesen a föld felőli oldalról jövő nedvességet a vakolattól.
A zsalukő régi fajta, nem kell cementlézni, brutálisan tapad hozzá a próbavakolat.
Teljesen szükségtelen, hogy 30 centi széles legyen a kerítéslábazat. Elég oda a 15 centi is. Általában azért szokták javasolni a zsalukövet mert a deszkából "ácsolt" zsalut nehéz úgy beállítani, hogy ne legyen girbe-görbe. Ezért tesznek rá zsalukövet. Annak nem sok értelme van, hogy csak 40 centire ér a földbe a kerítés alap-lábazat. Azt télen a fagy megnyomorgatja. Vagy leviszitek -80 centire, vagy pedig azt a megoldást választjátok amit a 1585-ben is leírtam: "... a képeken látható kerítésnek igazából csak pontalapjai (cölöpök) vannak amelyek egybe vannak öntve a 25 centi magas vasalt "alapgerendával" amelyeken a zsalukövek nyugszanak. (...) Nekem az "alapgerendám" szinte nem is ér a fölbe, csak ez nem látszik. Az egészet a félméterenként lévő 20 centi átmérőjű cölöpök tartják amelyek leérnek egy méter mélyre. Tehát emiatt nálam nem szükséges teljes mélységig védeni az alapot+lábazatot a fagyott föld nyomásától."
A te eseted csak annyiban különbözne, hogy nem lenne a talpgerendán két sor zsalukő. Viszont ebben az esetben a deszkazsalut szépen be kell állítani és jó sok deszka kell hozzá, aminek nem árt ha az élei meg vannak gyalultatva.
Adott egy 16 méteres utcafront, ahol 3 méteres nagykapu, 1 méteres kiskapu lenne.
180 cm össz magasság, ebből az akácdeszka 150 centi.
A kérdésem az hogy hogyan tartósabb, egyszerűbb, olcsóbb megcsinálni a kerítést?
A föld színe alatt -40 centi beton, és ez folytatódna a föld felett még 30 centiben, tehát összesen 70 centi lenne. (szélesség 30 cent) Ez föld felett deszkával zsaluzva, kocsi hozná a betont.
Vagy az alap csak a föld szintig, onnan 1 sor zsalukő.
Nem értem miért javasolja jó pár ismerősünk a zsaluköves megoldást, nekem egyszerűbbnek tünne hogy teljesen kiönteni hozott betonból.
Természetesen vasalva lenne mindkét verzió. Az oszlopok is vasból lesznek, 2 méterenként.
Mit értesz alatta, hogy csak részleges a vízszigetelés?
Mint általában a beton felületeket, cementlével szokták megcsapkodni, hogy jobb legyen a vakolat tapadása. Érdemes vakolaterősítő hálót is tenni. Akkor kissebb a valószínűsége a mozgásból adódó repedéseknek.
Köszönöm a meglátást. Nem gondoltam arra, hogy nem nyitott állapotban végzik a horganyzást, hanem miután már odahegesztették a végénél egy másik zártszelvényhez. Lehet, hogy tényleg ez történt. Viszont nem kellene ezeket a lyukakat telepítés előtt behegeszteni? Vagy csak alulra tenni ilyen lyukakat, nem az ég felé fordítva? Ha horganyzott is a belseje, nem biztos, hogy jó, ha áll bent az esővíz. Azért feszegetem ezt a dolgot, mert vannak nyilvánvaló (laikusnak is egyértelmű) rontások a kerítésen, és nem akarok leégni azzal, hogy jogtalanul panaszkodom a furatok miatt.
A horganyzás miatt kell kifúrni. Azért, mert a zárt részeket (például a zártszelvény, ahol mindkét vége be van heggesztve) ahogy bemártják a horganyzóba, a benne levő levegő szétrobbantaná.
Az ár alapján egyedi mestermunkáról van szó. A kidolgozás meg olyan, amilyen. :(
Állítólag valami kéményhatás (???) miatt van szükség a lyukakra. Én eddig még nem láttam ilyet kerítésen. Nem tudom, hogy a kéményhatásra való hivatkozás csak megtévesztés vagy szakmai érv.
Milyen szakmai oka lehet annak, hogy egy teljesen elkészült fémkerítés vízszintes zártszelvényein helyenként üres furatok vannak? Kötve hiszem, hogy a zártszelvények belseje is horganyzott lenne, tehát azon kívül, hogy hülyén néznek ki, csak arra jók ezek a lyukak, hogy belülről elrozsdásodjon a kerítés. Az igen magabiztos kivitelezővel való konfrontáció előtt szeretném kikérni lakatosok és más hozzáértők véleményét. Köszönöm.
Kezelést illetően h oldottad meg? Egy másik fórumban javasolták nekem, h a végeit méhviaszba mártsam bele, állítólag az piszkosul "konzervál", s lezárja a pórusokat, így a víz nem tud belemászni.
Tud valaki jó ötletet arra, hogy mivel lehetne szebbé varázsolni a beton panel kerítést?
Azon gondolkozom, hogy a misungot kikaparom oldalról, kikenem dráyvit ragasztóval, a paneleket meg behúznám dráyvithálóval, ragasztóba. A végén meg dörzsölt vakolatból valami mintát, vagy ilyesmi.
Minden ötlet érdekel, esetleg képek, ha valaki látott, csinált ilyet.
A deszkakerítés olyan, mint egy vitorla. Ha nincs lebetonozva, a szél, télen a fagy, nyáron meg a talajvíz előbb-utóbb (inkább előbb) kimozgatja az oszlopokat. Oszloponként külön-külön lebetonozni szintén ugyanez a téma, előbb-utóbb kidől, mert nincs ami tartsa. A legjobb a vasalt beton koszorú, abba beleállítgatva az oszlopok, és utána már mindegy, mit raksz rá, drótfonatot, nádszövettel, deszkát, vagy kerítéspanelt. A deszka amúgy az egyik legdrágább, annál talán csak a betonpanel drágább, bár én azt csak vasúti telepek, és temetők mellett tartom elfogadhatónak :)
Most vettem akácot, nettó 2000 Ft/nm, fűrészárú minőségben. Szerintem Pest megye egyik legolcsóbb fatelepét találtam meg.
