Nincs több képem, de ha mondod mi érdekel lefotózom rajta. Szerelt kemence vasbeton elemekből, a tűzteret azt hiszem samottból rakták. A grillt folyamatosan használjuk, a kemence most száradt ki, próbálgatjuk..az a baj hogy kettőnknek nem akarok ötfélét készíteni benne, egy dolog miatt meg luxus begyújtani, de még vendéget azért nem hívnánk. Hétvégén teszteltük a pizzát, elsőre megégett az alja, aztán szereztünk a METRO-ban pizzalapot és abban szuper. Csütörtökön már társasággal próbáljuk ki a pizzát...aztán szép lassan jöhet a többi. A csülök pékné módra karácsonyig meglesz:-)
Hát nem tudom, én csak egy szőke nő volnék, nna..a férjem meg közgazdász, ő sem konyít a témához. De a kőműves aki az alapot csinálta már évtizedek óta van a szakmában, nem gondoltuk hogy nekünk kéne elmagyarázni a hogyant, rábíztuk. 2 nap alatt (nem teljes nap) kiásták-lebetonozták és még össze is takarítottak maguk után. Nem hiszem hogy akár időben, akár anyagköltségben túlzottan "fájt"volna a fagyhatárig megerősítés, akkor meg miért ne?
Lehet hogy igazad van elég lenne vékonyabb alap is. De az én kemencémben 900db nagyméretű tégla van és nagyon sok munka. nagy luxusnak tartottam volna ha a gyenge alap miatt újra kellen építenem. Mivel nem vagyok építész inkább a biztosra mentem.
Új vagyok erre, receptekért-ötletekért jöttem, most "avatjuk" a kombinált kemencénket.. elkezdem visszaolvasni amiket írtatok, aztán majd még az is lehet hogy kérdezek :-)
Alapozás: nekünk a kőműves az alapot "alátámasztotta" 2 helyen, kb ott ahol a kemence falai lettek, fagyhatár alá nyúló erősítéssel. (kb 90 cm). Egyébként meg 15 cm-es, vasbeton (acélhálóval erősített) sáv, és erre jön rá a viacolor majd egyszer. Így az alap sem vastag, de az erősítés is megvan..
Tavaly aratás előtt kedvezett az időjárás a fuzáriumnak, ezért kockázatos a korpát is tartalmazó termék fogyasztása. Az idei termés várhatóan biztonságosabb lesz.
Én magyarul beszélek, csak több dologról és lehet hogy zavaros.
Nézzük: első téma a fehér liszt. Kétségtelen, hogy egy süti, vagy egy kalács ezzel finom, a nép gyermekei régen erre vágytak, mert az urak ezt ették. Azonban ez nem túl egészséges, lásd google: "finomított szénhidrát" minden találat erről szól.
Második téma a teljes kiőrlés, ami akkor káros, ha a búza a termesztés folyamán, vagy a tárolás alat fuzáriummal fertőzött. Erről most hirtelen ezt találtam: http://www.lhp.hu/hirek_olvas.php?a=31008
Mivel az ominózus gomba a maghéjon (korpa) telepszik meg, a fehér lisztben elenyésző marad, ha a búza fertőzött volt is. A szigorúak szerint ha nincs fuzárium, akkor is baj van, mert a növényvédőszerek itt jobban megmaradnak.
A harmadik téma meg az, hogy egyesek szerint a teljes kiőrlés valójában kamu, mert a búzaszem koptatása, (korpa leválasztása) megtörténik az őrlés előtt, majd utána kerül vissza bele. Ez igaz -e, vagy nem, fogalmam sincs, csak megemlítettem.
Mondjuk, akik nagyon belemennek a témába (nem én) azok eleve azt mondják, hogy a tárolt liszt már eleve nem jó, legyen az akármilyen is, mert oxidálódik. Ez a fajta ember frissen őröl.
Én meg úgy vagyok vele, hogy szeretem váltogatni a dolgokat, talán ebből van a legkisebb baj, mert ha kiderül, hogy nem volt jó, hát nem sokat használtam belőle. Így vagyok a szappantól kezdve a fogkrémen át az élelmiszerig sokmindennel.
Boltinak bolti, de nem fehér. Durván 40% teljes kiörlésű rozs, 40% teljes kiörlésű búza, és 20% BL55. Meg egy kis rétesliszt tévedésből, mert az asszony is sütött, és mellényúltam a zacskónak. Valamint kizárólag kovászoltra volt tervezve, de elszaladt az idő, így pici élesztő is került bele.
Ez a teljes kiörésű téma (lehet, hogy volt itt szó róla, nem tudom) nagyobb dilemma, mint a vaj meg margarin kérdés. Elvileg a teljes a jó, tudjuk, de behülyítik a népet ezzel a korpában lakó fuzáriummal, meg mondják, hogy a korpát utólag teszik hozzá, ami nem is azé a búzáé volt stb. Szóval nemtudom. Mondjuk a finomított szénhidrátokról - amilyen a fehérliszt) meg egyértelműen tudjuk, hogy nem jó. Így aztán marad a mixelés.
Régóta motoszkál bennem a dolog, hogy kipróbáljam milyen a
kenyérsütés öntöttvas edényben parázson.
Most megtörtént. A kenyér durván 1 kg, sütési idő 40 perc (+ előtte tüzeskedés). A sütés alatt a lábas tetejére háromszor került friss parázs. A lábas teteje fordítva van a lábason, hogy a parázs megálljon rajta. (A régi öntöttvas edényeknek volt pereme ez okból.) A fogantyú át van fordítva. Az edény alatt nagyon kevés parázs volt hagyva, inkább oldalról és felülről lett melegítve. Az oldalsó parázs nem ért közvetlenül az edényhez. Az edényt közben gyakran forgattam.
Ha új, és zománc nélküli az edény, be kell avatni. Ez abból áll, hogy alapos mosás után be kell kenni zsiradékkal, és sütőben 100 C° -on kell tartani 1 órát. A keletkező bevonatot később sohasem szabad ledörzsölni. Mivel az én bevonatom még nagyon vékony, a kenyérnek lett egy pici vas íze. Ha a beavatást megismételtem volna, valószínűleg kevésbé lett volna. Sütés előtt ismét kikentem az edényt, és a kenyértésztába is kevertem zsiradékot.
Igen sok ilyen ház van az árvizeknél meg a belvizeknél helyszini tudósítások vannak haogy dölenek össze a házal és mindenki csak széttárja a kezét iylen még nem látott.
