Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Nagyon boldog vagyok. Bárcsak ott lettél volna 1990 és 95 között is napi néhány órában, hogy a lexikon sokszáz hibájából kigyomlálhassunk valamennyit, meg még lett volna Karel1, Karel2 ...
No, de soha nem késő! Nagyon örülök, és tekintve, hogy szemmel láthatóan sokkal inkább otthon vagy a témában, mint én, szépen kérlek fűzz néhány gondolatott a következő szócikknez is
kettős nevezéktan, binominális nómenklatúra: C. Linné volt az, aki felállította a rendszertani osztályozás alapkategóriáit, és az állatoknak, ill. a növényeknek kettős nevet adott.
Az első ebből a nemzetség- v. családnév, a második a faj saját neve. Néhol a faj nemzetségbe sorolása tekintetében vita van, ill. egyes fajokat az idők során, az új felismerések alapján más nemzetségbe soroltak.
A vitákba beszállni nem célja ennek a munkának. Nem oszthatunk ott mi igazságot, ahol a legkomolyabb szakemberek is bizonytalanok. Fontosabbnak tartottuk, hogy zárójelben jelezzük: a szakirodalomban másutt az illető faj milyen néven szerepel, hogy ezzel megkönnyítsük a búvárkodó madarászok munkáját.
A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található. Ezzel nem számottevő eltérésekkel megegyeznek az általunk használt latin madárnevek. Az eltérések a források különbözőségeivel magyarázhatók, egyben megkönnyítik az olvasó dolgát is, mert utalunk a különböző elnevezésekre, s a keresztutalások révén Ön bármerről közelít, megtalálja, ami érdekli.
Természetesen a nemzetség nem miközben ez a nem nem az a nem - már ha egy laikus megengedheti magának a tréfálkozást. (Vagy veheti a bátorságot, hogy a könnyebb érthetőség végett elkövesen ilyesmi hibát, könnyítve azok helyzetét, akik a témához egyébként nem "férnek hozzá")
Persze a latin=tudományos is eléggé pongyola, de úgy gondolom, megengedhetünk magunknak ekkora bűnt - főként, ha a ennek a hiányosság okán a a hazai madarászaton akarja valaki elverni a port. És felteszem hozzájuthatna-e máskülönben (ha igen hol?) például a te mértékadó véleményedre a lesajnált madarász?
Pont hogy a te véleményed erősít meg, ha nem is tökéletes, de az igazsághoz közelebb vivő anyagot sikerült eljutatnom sok-sok madarászhoz. És ha segítesz, akkor te is leteszel valamit a természetet szerető, madarakat kedvelő (esetleg nem annyira tanult) magyar emberek asztalára - KÖSZÖNET ÉRTE. Bár többet is tudnák adni - amúgy pedig megtisztelnél, ha egy postacím megadásával megnyitnád a lehetőségét, hogy egy javatásra szoruló példányt küldjek.
Pár apró észrevételt tennék a korábban leírtakkal kapcsolatban. Mivel ezt úgy teszem hogy senki nem kérte tőlem, ezért ha esetleg valakinek böki a szemét akkor nyugodtan törölje.
Szóval az egyik észrevétel: A binominális (vagy binomiális) nomenclaturaban - (magyarul kettős nevezéktanban) – alkalmazott elnevezésekre nem értem hogy miért használja sok ember a „latin név” kifejezést. Az NEM „latin név” hanem „tudományos név”. (Ezért jobb helyeken simán buktatnak. Mármint ha a tudományos nevet valaki latin névként emlegeti.) Az alapja valóban latin, mivel mikor Linné elkezdte alkalmazni a kettős nevezéktant - (növényeknél és gombáknál 1753-ban, állatok esetében 1758-ban -) a tudomány nyelve a latin volt. Viszont az hogy az alapja latin nem azt jelenti hogy az egész latin. Bőven vannak benne Ógörög szavak, földrajzi nevek és egyéb tulajdonnevek. Az igaz hogy a kiejtésnek akkor is „latinosítottnak” kell lenni ha éppen olyan névről van szó amiben mondjuk csak a genus név egyik fele latin, a másik fele mondjuk ógörög, a fajnév pedig tulajdonnév. A másik, ha a „tudományos név” mint kifejezés a helyes, a „latin név” mint kifejezés pedig helytelen akkor értelem szerűen nem helyettesíthető egyik a másikkal, tehát ha valahova leírjuk hogy tudományos név akkor nem kell utána írni zárójelbe hogy „latin”.
A másik észrevétel: Idézet: „Eszerint 2148 nemzetségben 9926 madárfaj található…” Itt a hangsúly a „nemzetség” szón van. Sajnos ezt is helytelenül alkalmazzák nagyon sokan. Ha a mondat értelme az – (márpedig itt az) – hogy 2148 genusban 9926 species található, akkor az magyarul helyesen úgy hangzik hogy: 2148 NEMben 9926 faj található. Ugyanis a „genus” jelentése a zoológiai nomenclaturaban „NEM”. A „nemzetség” itt a „tribus”. (Növények és gombák esetében valóban a genus a nemzetség, a tribus pedig nemzetség csoport.)
Harmadik észrevétel: Idézet: „Nem várhatjuk el azt mindenkitől, hogy a direkten e célból alkotott (→binominális nomenklatúra) két latin szavas, tudományos nevet ismerje,…” Ezért tart itt a MAGYAR MADARÁSZAT ahol tart. Mindenkitől valóban nem várható el. Viszont alap esetnek, ha úgy jobban tetszik mindenkitől elvárható dolognak kellene lennie hogy aki valamilyen madarat nem csak azért tart hogy gyönyörködjön benne hanem esetlegesen szaporítási szándékai (is) vannak, szóval azoktól ELVÁRHATÓ LENNE hogy tisztában legyen az általa tartott fajok TUDOMÁNYOS nevével. Hogy miért? Azért mert: idézet: „a világ mintegy 10 000 madárfaja közül mintegy 6000 még csak a tudományos (latin) nevén szerepelt magyar irodalomban. A többi ismertetésre és névre vár, vagyis a lexikonban a latin név után utalójel nélkül szereplő magyar név csupán alternatív név. Alkotásuknál az angol, a német v. a latin névből indultunk ki”. Tehát ezért. (és akkor még nem esett szó az alfajokról) Így talán kisebb eséllyel lennének keveredések, és az érvénytelen magyar nevek miatt értelmezési problémák. Kíváncsi lennék hogy meg tudja-e valaki mondani hogy miről beszél az aki mondjuk „kékfarkú nemes papagájt” emleget? Annyit segítek hogy ez németből van tükörfordítással és még annyit hogy aki a nemesek közt keresgél az jól belekeveredik. Ja, Romhányi Dr. jobb hangzású magyar nevet használ mikor róla ír.
Negyedik észrevétel: Idézet: „A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található” Kíváncsi lennék ki hogyan sorolja be rendszertanilag - (csak osztály szinttől lefele) - a következő fajt: A. gentilis. :):):) TÉNYLEG KÍVÁNCSI LENNÉK A VÉLEMÉNYEKRE.
Végezetül pedig mégegyszer: a fentiekkel nem kell egyet érteni - (még akkor sem ha az első 3 észrevételem tuti helyes, a negyedik pedig egy "apróságra" akarja felhívni a figyelmet) - ezért ha valakit sért a hozzászólásom törölheti nyugodtan. Mindenesetre én ezt építő jellegű kritikaként írtam ide, nem kötözködés gyanánt...
"De az egésztől kezd elmenni a kedvem, mert ahogy hallom, vannak, akik a 7 éves megfeszített munkámat szabad prédának tekintik. S a számomra előálló egyetlen hasznától - hogy aki olvassa soraimat, az rám gondoljon elismeréssel vagy kritikával - is szemrebbenés nélkül megfosztanának. Most sem kérek egyebet, csak annyit, hogy aki kivesz részeket a lexikonból, az tegye mellé zárójelben, hogy Forrás: Lengyel Tibor - MADÁRBARÁT-LEXIKON
AHOGY EZT PL AZ IDRE HONLAPJÁN ÉS A PARROTLAND-on láthatjuk"
Kedves Tibor!
Nehogy valaki más vegye magára ezt az inget, magamra veszem én.
Ezúton szeretnék elnézést kérni az elkövetett mulasztásomért. A fotók és írások felhasználásához igyekeztem mindenkitől előzetes engedélyt kérni. Igy tettem ezt a lexikonnal kapcsolatosan is- igaz nem mostanában történt.
A források feltüntetésekor az oldalamon elkövettem egy, -talán megbocsájthatalan- hibát. Mivel a csicsörke fajok leírásánál több szakirodalomra, forrásra, fordításra támaszkodtam -sokszor szükségszerűen-, ezért az a megoldás tűnt számomra egyszerűbb megoldásnak, ha az oldalamon létrehozok egy "Köszönet" menűpontot, ahol köszönetemet nyilvánítom ki mindazoknak /köztük természetesen feléd is/, akik cikkeikkel, fotóikkal, írásaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy létrehozhassam ezt a /nonprofit/ oldalt a csicsörkékről,
Megint tanultam valamit, mégpedig azt, hogy nem mindig az egyszerű megoldás a helyes megoldás. Most már látom, hogy ez nem volt elegendő, így az összes olyan fajleíráson belüli mondatnál ahol a Madárbarát-lexikont idézem, külön-külön is feltüntettem forrásként: /Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon/
Remélem utólagos, de talán nem túl késő bocsánatkerésem, és pótlásom elfogadod.
Természetesen tudomásul veszem azt is, ha úgy gondolod, hogy most már "eső után köpönyeg" ez a bejegyzésem.
Döntésedet tiszteletben tartva, s jelzésedre a Madárbarát-lexikonból származó idézeteket azonnal törlöm.
nevezéktan, nomenklatúra (lat.): a növény- és az állatrendszertani egységek (→taxonok) elnevezésének és a névalkotásnak a rendszere, melyet az e célra alakult nemzetközi kongresszusok v. bizottságok dolgoznak ki.
Az állattani nomenklatúra nemzetközi szabályait az 1901-ben megrendezett berlini zoológiai kongresszus fogadta el.
Ezt azóta többször módosították. Az állandó nemzetközi zoológiai bizottság folyóirata: The Bulletin of Zoological Nomenclature. A növény- és az állattani nomenklatúra egymástól teljesen független.
Ennek ellenére - mivel az elnevezések első megalkotója C. Linné mindkét tudományterületet művelte - sok megegyező vonást mutat. Alapelve az elsőbbségi törvény (lex prioritatis), a prioritás.
Ennek értelmében az első kongresszusi nyelven történő leírás (a növénytanban a latin nyelvű leírás) érvényes. Állattanban a kezdő dátum 1758, Linné: Systema Naturae X. kiadásának ideje. A nevezéktan szabályai előírják a tipifikációt, a szinonima, a homonim és a tautonim nevek elbírálását. Ha pl. egy névről kiderül, hogy valami okból érvénytelen, úgy meg kell keresni a szabályok értelmében érvényes nevet, és új kombinációt (comb. nova) képezni.
Ilyenkor a kombinációban alkalmazott név eredeti leírását a szerzővel együtt idézni kell. Ha új kombináció nem képzelhető el, úgy új nevet (nomen novum) kell alkalmazni. Amennyiben csak nevet említ a szerző, érvénytelen leírással, úgy a név is érvénytelen (nomen nudum). Ha egy név csak említve van közelebbi adatok nélkül, akkor a solum novum (csupán név) megjelölést alkalmazzák. Az állatrendszertanban species nova (sp. n.) az újonnan leírt faj jelölése.
A madarak neve(i) a nemzetek nyelvén sokszor nagyon találó, és a küllemre v. a viselkedésre utalva segíti az érdeklődőt. Azonban sajnos vannak félreértésekre is okot adó nevek, mint pl. a zebrapintyé, amely a pintyekétől nagyon is markánsan elkülönülő díszpintyek családjába tartozik. Az énekes rigó hangja valóban kellemes, de nem mondhatjuk, hogy a műfajban a legjobb. A mocsári asztrild sem csak mocsaras tájakon fordul elő v. pl. a mocsári poszáta is fészkel gabonaföldön.
A lexikon összeállításánál is sok gondot okoztak a nevek. Számos fajról még nem v. csak nagyon szűkkörű publikáció jelent meg magyarul. Vannak fajok, amelyek neve a köznyelvben lerövidült, s így szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy több fajnak egy neve van.
A lexikonnál azt a gyakorlatot követtük, miszerint ha egy madárnak már valaki adott magyar nevet (és az már írásban megjelent), akkor legalább utalással szerepel az a név az abc-rendben. Ahol több név is felvetődhet, ott a küllemi v. viselkedési sajátosságokra v. a rendszertani hovatartozásra leginkább utaló nevet szerepeltettük első helyen, vagyis az ismertetővel.
Az új nevek esetében a latin, ill. a német név szolgált alapul, amennyiben az az előbbi kívánalomnak megfelelő.
A világban ma érvényes madárnevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található meg. Eszerint 2148 nemzetségben 9926 madárfaj található Földünkön. Ellenőrzési lehetőséget kínál a http://www.itis.usda.gov/ honlap is. (→kettős nevezéktan; →rendszertan)
De az egésztől kezd elmenni a kedvem, mert ahogy hallom, vannak, akik a 7 éves megfeszített munkámat szabad prédának tekintik. S a számomra előálló egyetlen hasznától - hogy aki olvassa soraimat, az rám gondoljon elismeréssel vagy kritikával - is szemrebbenés nélkül megfosztanának.
Most sem kérek egyebet, csak annyit, hogy aki kivesz részeket a lexikonból, az tegye mellé zárójelben, hogy
Forrás: Lengyel Tibor - MADÁRBARÁT-LEXIKON
AHOGY EZT PL AZ IDRE HONLAPJÁN ÉS A PARROTLAND-on láthatjuk
A természettudományi felsőoktatásban van egy tantárgy: NEVEZÉKTAN
Remélem, hogy az abban foglaltakkal nagyjából összecseng, amit a lexikon következő címszavában olvashatunk:
madárnevek:
a madárfajok (házi veréb),
fajták (szegedi keringő),
változatok (kék páva) és
alfajok (magyar pacsirta), sőt, az ivarok (hím-tojó, kakas-tyúk) v. a madarak életkor (pipe, jérce, gúnár) szerinti
megjelölését és egymástól való megkülönbözetést is lehetővé tevő kifejezések, köznevek.
Ezek révén valósulhat meg a pontos fogalomalkotás, a közérthető kommunikáció a madarakról.
A madárnevek egy része teljesen magától értetődően illeszkedik a nyelvek (esetünkben a magyar nyelv) szókészletébe, s a nyelv művelői, a magyar ember számára a használt főnevek, jelzős szókapcsolatok nem hatnak idegenül és bonyolultnak.
Itt nyilvánvaló azokat a madárneveket sorolhatnánk fel, amelyek a nyelv használói élőhelyén a leggyakoribbak. Sőt, ezek közül számosnak, elsősorban a közkedveltebbeknek több tájnyelvi változata (bölömbika, muszkagém, bikagém, doboló, nádi bika, dobos gém stb.) is élő.
HA EGY MADÁR TÖBB NÉVEN ISMERT, akkor szembe kell nézni a problémával, hogy melyiket tekintsük általánosnak. Ezt ismeri el a tudomány, a többi, rendszertani szempontból ún. →homonim név. (A neten a http://www.itis.usda.gov/honlapot felkeresve, az ottani keresőprogram segítségével tisztázhatjuk, hogy a név érvényes-e!)
A dolog gyakran nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.
Valószínűleg egyetlen magyarul beszélő sem értetlenkedik, ha azt hallja: “Fogtam egy csurit”. Rögtön tudja, hogy verébről van szó, de akkor sem lepődik meg, ha később kiderül, hogy más, jelentéktelen kismadár esett fogságba.
A veréb köznapi értelemben rendszerint a Passer domesticus -ra (→tudományos név) használatos, de a kiejtésekor gondolhat a beszélő (v. a befogadó) a mezei verébre is. Ha a beszélgetés egy meghatározott irányba halad tovább, akkor eljön a pillanat, amikor a név elkülönítő funkciója fontossá válik, hogy a társalgás részvevői a továbbiakban minden különösebb magyarázkodás nélkül egyazon madárra gondoljanak.
Nem várhatjuk el azt mindenkitől, hogy a direkten e célból alkotott (→binominális nomenklatúra) két latin szavas, tudományos nevet ismerje, de az esetleges vitákat mindenekelőtt a Magyar Értelmező Szótárában szereplő alak eldöntheti.
Az abban szereplő madárnevek nem teljeskörűek. A köznyelv nem igényli a fajok, alfajok változatok teljes névlistáját. Sőt, előfordulhatnak nevek, amelyek a közfigyelem fókuszába kerülve élővé válnak, aztán hosszabb, rövidebb felvirágzás után belepi őket a por.
Ti. a nyelv élő közeg, ha némi késéssel, de követi e téren is a változásokat: fajták keletkezése, fajok felfedezése, változatok születése, kipusztulása, divatos témák stb.
A szakma (ornitológia) új felfedezései, felismerései, s ezekkel kapcsolatban az új fogalmak, közöttük nevek a szakma aktivitása szerint több-kevesebb késéssel v. beépülnek a köztudatba v. a jelentőségük szerint (esetenként a szakma művelőinek menedzseri dilettantizmusa miatt) nem válnak közismereti kinccsé.
(Ha jelentős ismeretanyag elkallódik, v. késedelmesen válik közkinccsé, azért rendszerint a szakma művelőit lehet okolni. Ellenpéldaként gondoljunk itt a kiváló Chernelre, Madarászra, a díszmadarak vonatkozásába Siroki Zoltánra, dr. Vargha Bélára,Romhányi doktorra, általánosságban véve pedig a maiak közül Haraszthy Lászlóra, dr. Csörgő Tiborra, Ország doktorra, Bankovics Attilára, Schmidt Egonra, akik dicséretesen sokat tettek az ornitológiai ismeretterjesztés terén.)
Lényegében kell lennie és van is a neveknek egy szűkebb-tágabb köre, amely mindig csak a szakmán belül ismeretes, s esetenként ott is vitákat kavar. A szakmai vitákat lezárandó az MTA berkeiben készült madárnévjegyzék, de az embernek lehet olyan érzése, hogy ennek a közkinccsé tétele érdekében nem tettek meg mindent.
Talán a hiányt e lexikon is segít enyhíteni, amennyiben a MAGYAR MADÁRNÉVJEGYZÉKBEN SZEREPLŐ NEVEKET megtaláljuk a lexikonban és a fajleírásokat azoknál a címszavaknál (pl. üstökösgém) lehet megtalálni, amelyek eszerint “hivatalosan” elfogadottak.
De nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy szép számban felsorolhatnánk homonim (rendszertanilag nem elfogadott) neveket. Ezek többsége élő, a nyelvünk természetes alkotó eleme. Velük együtt kell a tudománynak is élnie. Azokat hiábavaló erőlködés volna az asztalról lesöpörni, s tegyük hozzá, a sikeres törekvés másodlagos következménye a nyelv szegényítése volna, ez pedig nem lehet senkinek a célja. (→latin madárnevek)
Az említett üstökösgém jó példa arra, hogy a hivatalos sem tekinthető mindig vitán felülállónak.
Egy korábbi fázisban (félhivatalosnak tekinthető kiadványban) az üstökösgém (német tükörfordítás folytán) selyemgémre “változott”. A köznyelv befogadta az új nevet, így címszó a lexikonban a selyemgém is, de a címszót követő kettőspont után utaló jellel jelezzük, hogy a fajleírás hol található.
Ez egyúttal jelzése annak is, hogy mit tekinthetünk hivatalos, ha úgy tetszik kívánatos magyar névnek. Amely fajok nem lelhetőek fel a névjegyzékben, de már előfordultak nyomtatásban magyarul, azok esetében már csak a zavaró kettősségek elkerülése érdekében is a már használt és ez által ismertnek feltételezett nevet alkalmaztuk.
Sajnos nem ritka, hogy klb. szerzők egymástól függetlenül - hol a latin névből, hol az angol, hol pedig a helyi elnevezésből kiindulva, máskor német mintára) egy fajra több, más-más magyar nevet alkalmaztak, ilyenkor az általunk gyakrabban fellelt névváltozatnál szerepel a fajleírás, de éppen azért, mert nem tudhatjuk, hogy az olvasó mely forrásból indul ki, szükségesnek éreztük a kevésbé ismert (ősz papagáj) v. a hibás (üregi papagáj), ill. nem kívánatos nevet (Müller-amazon) is szerepeltetni a lexikonban.
Ezek után szintén az utaló jel mutat irányt.
Ahol a faj leírásánál több magyar név szerepel, ott mindig az elsőt tekinthetjük a mérvadónak, az azt követők tájnyelviek v. a kevéssé ismertek. Pontosabban sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik név a kevésbé ismert, legfeljebb az ember tippelhet v. drukkol, hogy a nyelvi szabályoknak inkább megfelelő, a nyelv iránt érzett felelősség szerint inkább kívánatos név váljon általánossá.
És csak sajnálkozhatunk, hogy német mintára berner kanáriként ismert a berni kanári, v. molukken kakaduként az a faj, amelyet a magyar nyelv szabályai szerint körülbelül malukkui kakadunak kellene neveznünk.
Meg kell még említeni, hogy a világ mintegy 10 000 madárfaja közül mintegy 6000 még csak a tudományos (latin) nevén szerepelt magyar irodalomban. A többi ismertetésre és névre vár, vagyis a lexikonban a latin név után utalójel nélkül szereplő magyar név csupán alternatív név. Alkotásuknál az angol, a német v. a latin névből indultunk ki.
A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.htmlhonlapon található. Ezzel nem számottevő eltérésekkel megegyeznek az általunk használt latin madárnevek. Az eltérések a források különbözőségeivel magyarázhatók, egyben megkönnyítik az olvasó dolgát is, mert utalunk a különböző elnevezésekre, s a kereszthivatkozások révén Ön bármerről közelít, megtalálja, ami érdekli. Ha mégsem, akkor próbálkozzon a
http://www.bsc-eoc.org/avibase/avibase.jsp?pg=search&lang=EN&id=undefined&ts=undefinedbázisban, ahol több nyelven lehet lekérdezni madárneveket, s a már érvényteleneket is tartalmazza a honlap anyaga.
Mindezek miatt nem nagyon lehet csodálkozni, ha valaki egy-egy névvel kapcsolatban tanácstalan. Pl. a CITES által elfogadott hivatalos papagájnevek (latin) MURONY könyvében találhatóak (Reference list of the Birds of the Word).
Madárnevek az Európai Unió 11 nyelvén:http://ec.europa.eu/environment/nature/directive/index_en.htm
(→latin madárnevek; →triviális név, http://www.itis.usda.gov/)
Gondoltam, hogy lesz észrevételed! Aminek nagyon örülök!
Annak kevésébe, hogy valamivel megbántottalak...
A besorolásokat illetően tudásom szerint igyekeztem utalni arra, hogy többféle besorolás létezik, átlinkelléssel jeleztem, ha máshol alfajként tartják nyilván az adott fajt.
Az alternatív magyar neveket is felsoroltam a leírásokban. A Serinus pusilus-al /Aranyhomlokú pinty/ elnevezésével kapcsolatosan: azzal a logikával próbáltam haladni, hogy lehetőleg minden serinus a csicsörke nevet viselje.
Tudom, hogy ez a megoldás sem üdvözítő, ezért készítettem az oldalhoz egy "szinonima szótárt" is.
Küldök egy mailt, hogy egyértelműbb legyen mit fecsegek itt össze.
Persze mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, én a lexikonban ezt és a többi vitatott dolgot is úgy próbáltam megjeleníteni, hogy abból kitűnjék: előfordulhat már elgondolás is a besorolást illetően
Serinus citrinelloides has been split into 2 species
Valódi szenzáció, amire barátom, Szőcs Béla hívta fel a figyelmet:
a Nagykanizsához közeli mórichelyi halastavak halőre, Simon Zsolt nem akart hinni a szemének, amikor 2007. november 23-án egy rózsás gödényt látott meg az egyik rábízott halatavan.
Ez a madárfaj Európában az állatkerteken kívül legfeljebb Görögországban és a törököknél mutatkozik, nálunk 200 évvel ezelőtt költött.
A hétvégi Vadlúd sokadalom alkalmából a 6-7 ezer érdeklődő mintegy 20 ezer vetési lúdat és nagy liliket számolt meg a tatai Öreg-tavon. Mindkét faj nálunk megjelenő példányai főleg Skandináviában, illetve Oroszország sarkvidéki területein fészkel.
A fagyok beálltával érkeznek csapataik Magyarországra, s a szabad vizeken éjszakázva vészelik át a telet.
Napkeltekor a környező mezőkre repülnek, ahol fűvel és az őszi vetés csíráival táplálkoznak. Dél tájt nagyobb csapataik kis időre újból felkeresik a nyilt vizeket, hogy igyanak, majd este újra a vizek felé veszik az irányt. Ezeknek a húzásnak nevezett a nagy repüléseknek jellegzetes hangja van és a látvány frenetikus.
Az évről évre megrendezésre kerülő Vadlúd sokadalom alkalmából 2007-ben 3 különleges fajt is azonosítottak
- vörösnyakú ludat (9db), amelyek a szibériai tundráról érkeztek
- 1 példány örvös és
- 1 példányapácalúdat.
A feltételezések szerint az utóbbi ritkaságok eredetileg a Benelux államok területére indultak, de a nagy lilikek tömegébe keveredve elveszítették társaikat.
A libák mellett több ezer tőkés récét, csörgő és fütyülő récét figyeltek meg a 2007. évi sokadalom madarászai. Sőt! láthattak nagy kócsagot, szürke gémet, és rengeteg sirályt.
A tatai Öreg-tavon telente tartózkodó mintegy 30 ezer szárnyas mellett természetesen a Balaton, a Velencei és a Fertő-tó, a hortobágyi, a nagy kiterjedésű Szeged környéki halastavak, a szegedi Fehér-tó és a Szegedi-Fertő is számos északról érkező madárvendégnek nyújt védelmet.
Azt is érdemes tudni, hogy nagyon kemény telek alkalmából délebbre húzódnak ezek a vonuló madarak.
A vízbe került olaj és a mentés során használt toxikus anyagok közvetlen hatásaként hetek alatt madarak, delfinek, fókák, kagylók, halak tömegei pusztulnak el. A korábbi esetek analógiái alapján azonban a mostani szennyezés még legalább öt-tíz évig érezteti hatását – tudtuk meg Kiss Mónikától, a WWF Magyarország kommunikációs szakemberétől. Ha a „mérgek” nem okoznak azonnali pusztulást, felhalmozódnak a tengeri élőlények szervezetében, és terméketlenséget, vérzékenységet, idegrendszeri megbetegedéseket okoznak.
.BORDERREG {margin:2px;cursor:hand;width:'26px';height:'26px';}
.BORDERMO {border:1px solid buttonshadow;border-left:1px solid buttonhighlight;border-top:1px solid buttonhighlight;
margin:1px;cursor:hand;}
.BORDERCLCK {border:1px solid buttonshadow;border-right:1px solid buttonhighlight;border-bottom:1px solid buttonhighlight;
margin:2px;margin-bottom:0px;margin-right:0px;cursor:hand;}
function MouseOverEffect()
{
var item = event.srcElement;
if(IsValidId(item.id)){
item.className = "BORDERMO";
}
}
function MouseOutEffect()
{
var item = event.srcElement;
if(IsValidId(item.id)){
item.className = "BORDERREG";
}
}
function MouseOverClick()
{
var item = event.srcElement;
if(IsValidId(item.id)){
item.className = "BORDERCLCK";
}
}
function IsValidId(elemId)
{
var isValid = false;
if(elemId == "contentbutton" ||
elemId == "attachbutton"){
isValid = true;
}
return isValid;
}
From: birding.hu
Date: 11/15/07 18:08:20
To: madarbarat@invitel.hu
Subject: birding.hu korlevel - 2007. november
- birding.hu körlevél --- 2007. november -
Engedd meg, hogy a szokott módon pár sorban beszámoljunk az elmúlt hónap (október) történéseiről és egyben néhány kéréssel forduljunk feléd!
* Szeretettel ajánljuk figyelmedbe a 2007. november 23-25. között megrendezésre kerülő VII. Tatai Vadlúd Sokadalmat! Várhatóan e rendezvényen a teljes b.hu csapat jelen lesz, így remek alkalom nyílik a honlappal kapcsolatos eszmecserékre!
A Sokadalom részleteiről itt olvashatsz:
http://www.birding.hu/hir.do?method=view&id=91
* Ahhoz, hogy a honlap fejlődése (a háttérben végzett folyamatos felügyelet és karbantartás mellett) látványossá váljon, továbbra is keresünk elkötelezett támogatókat!
Magánszemélyek számára 5.000 Ft-tól, míg szervezeteknek 20.000 Ft-tól kínálunk támogatási lehetőséget. A befizetett összegről adóigazolást adunk, amely révén az adóalap is csökkenthető! További részletek:
http://www.birding.hu/hir.do?method=view&id=57
* Pár szóban megemlítenénk múlt havi látogatási, felhasználási eredményeinket a számok tükrében (071031):
- regisztrált felhasználók: 3.269
- havi látogatók száma (összes / napi átlag): 32.175 / 1038
- feltöltött adatok száma (hónap / összes): 1241 / 37.570
- adatforgalom: 30.20 Gb
* Az októberben feltöltött képekből válogatott, november folyamán látható fejléc fotósainak közreműködését ezúton is köszönjük!
- Bodzás János S. (Ritka madárfajok: királyfüzike)
- Góczán József (Ritka madárfajok: vándorfüzike)
- Török Hunor Attila (Ritka madárfajok: királyfüzike)
No igen! A lexikon technikai részét megcsinálta Szőcs Béla (Szöcske) és akkor szerinted van a szarka... tényleg:
szarka (Pica pica - Elster - Black-billed Magpie), v. rudas madár: 41-45 cm nagyságú, áprilisban költő, a varjúfélék családjába tartozó madarunk.
Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ -, Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm - és Menke Dave (FWS - http://images.fws.gov/ ) Egész Európában általános, és gyakori az Atlasz országaiban, Ázsia nagyobbik részén, Észak-Amerika nyugati felén és Dél-Arábiában is. Feltalálja magát a félsivatagos tüskés bozótokban éppen úgy, mint a városokban.
A feltételezések szerint Kelet-Ázsiából származik és két hullámban terjedt el a világon. Az amerikai kontinensre csak a második hullámban jutott. Ott él egy alfaja, a →kaliforniai szarka, amelynek az ősei valószínűleg az elsők között telepedtek meg, s vannak rendszerezők, akik önálló fajként (P. nuttali) jegyzik.
A legelismertebb rendszerekben az alfajai:
Pica
- p. hudsonica,
- p. leucoptery,
- p. mauritanica.
A hosszú, ércfényű farkához népmondás fűződik. S közismerten vonzódik a fényes tárgyak iránt.
A szárny is sanzsan (színjátszó).
Rendkívül elegáns, kecses madár. A csőr és a láb fekete. A sötétbarna a fej felé feketébe megy át. Másutt, mint az evezők közepe és a testoldalak a hassal együtt fehérek.
Fákra, bokrok sűrűjében, esetenként nádasban a zárt fészkét ágakból építi, s gyakran agyaggal és sárral is kitapasztja.
A fészekalja 4-7 szürkészöld tojásból áll. A fiatalok a 17-18. napon kelnek.
A hangja jellegzetes csörgés. Fogságban könnyen szelídül és klf. zörejeket gyorsan megtanul, ill. visszaad.
Tápláléka: magvak, rovarok, csigák, egerek, szívesen zsákmányol apró fiókákat is.
A gyümölcsök közül főként a szőlőt és a cseresznyét nagyon kedveli.
Ha teheti, a baromfiudvarból tojást, csibét lop.
Érdekes, hogy az észak-amerikai állomány a nagyobb kérődzők fejét és hátát is szokta tisztogatni a férgektől.
Tojásrabló, fészekkártevő. Minthogy az állománycsökkentés nem megoldott, fokozott kártevésével kell a fácángazdálkodásban is számolni.
(evezik még apró piros szarkának, bibőkének, cserregő v. csettegő szarkának, gábornak, gáborjánnak, gébics-, kergető-, kósza- és szőri szarkának.
A szarka híres bátorságáról is. Askar Isabekov - - http://www.birds.kz/ - fotóján láthatjuk, hogy nem riad vissza nálánál erősebb, sokkal nagyobb madarakkal (gatyás ölyv) szembeszállni.
Más fajok: →kékszarka; →nagy zöld szarka; →sárgacsőrű szarka, stb.)
Hát a madarak szeretik,de most csak verebet varjut meg szarkát láttam a környéken, és ezek se nagyon barátkozóak... A szárnyai nem voltak ezért feltételezem szöcske volt.
Az általam ültetett kis koreai fenyőn 7 cm-es havat találtam.
A szöcske pedig nagyon is összefér a madarakkal - talán erre vonatkozólag Andrásfalvi urat kellene megkérdezni, az ő egérmadarai nyilván élénken helyeselnének. Az én beóim is ki tudtak volna a bőrükből bújni örömükben, amikor ilyesmivel megkínáltam őket.
sáskák és szöcskék: a szövőmadaraknak, a lágyevőknek és a díszpintyeknek a fiókák neveléséhez nagy hasznunkra lehet a zöldellő rétekről rovargyűjtő hálóval fogott sáskák és szöcskék tömege.
A rigófélék, a seregélyfélék és egyes pintyfélék vm. díszpintyek ilyen élő eleség nélkül nem hajlandóak felnevelni a fiókáikat. Érdekesség, hogy különösen a zöld színű rovarokat kedvelik. Az élő rovarok ugrólábait le kell tépnünk v. volierben szétnyitott nejlonzsákban kell felkínálnunk, hogy ne szökdösenek szét.
Ennek az →állati fehérjékben bővelkedő eleségnek nagy előnye, hogy a béltraktusukban félig emésztett zöld növényi részek is vannak. Az ember nem is gondolná
Fotó: brecsi.hu
Ma délelőtt egy szép zöld szöcskét találtam az általam ültetet fenyőn, de azt is megmentésre itéltem, mintha enné a paprikámat amit neki adtam. Madarak és szöcskék tudom nem, férnek meg minta politikában a F.. és M.. .!!!
Jó egy esztendeje kértem segítséget az indiai Sujan Chatterjee-től a lexikon illusztrálásához, akkor sajnos azt írta, hogy ingyen nem tud segíteni. Most kaptam tőle egy levelet, amely valamelyest módosít a hozzáálláson:
Dear Madarbarat, We are happy to present to you www.eastindiabirding.com website. this will be our new birding website. still needs a bit of tinkering & a few more pages
Kedves Madarbarat, Boldogok vagyunk, hogy jelentkezünk neked, www.eastindiabirding.com honlappal. ez az új madarászó honlapunk lesz. Még mindig szüksége van abból egy kevésre, dolgozik a munkáján?
Minden esetre érdemes bekukkantani a weblapokra! Profi munka.
Gondolom, neked nincs jövedelmed, így eszembe nem jutott volna bármit kérni érte. Használd egészséggel, s néha jusson eszedbe gyerekkori pajtásom, Szőcs Béla, aki nagyon sokat dolgozott rajta, hogy kereshető legyen a lexikon - gondolj rá hálával!
Bálint Géza email-ben kérdezte van-e valami a timor-rizspintyről a lexikonban.
Nos íme:
timor-rizspinty (Padda fuscata - Timor Dusky Sparrow): hívják barna rizspintynek is, de tekintettel a Padda oryzivora ma már eléggé elterjedt színváltozataiból eredő tévedésekre, a timor-elnevezést célszerű alkalmazni. Fotó: Horst Bielfeld - http://www.horst-bielfeld.de/
A rizspintynél kisebb (12 cm) faj még az eredeti élőhelyén, a Saman- és a Timor-szigeten is meglehetősen ritka.
Felülnézetből a madár elmosódó fekete foltokkal tarkított kávébarna.
A test alsó része krémsárga.
A szemgyűrűje és a lába halvány rózsaszín, a csőre ezüstös.
A fehér pofafolt az alsó csőrkávától indul, és nem bab- (mint a rizspintynél) hanem trapéz alakú.
A párizsiak már 1878-ban megismerhették. Majd Bécs és Berlin csodálhatta meg, míg Londonba csak 1939-ben jutott el.
Az első sikeres tenyésztéséről mégis csak 1976-ban született feljegyzés.
A siker a svájci Burkard doktor nevéhez fűződik, akinek nagy volierben sikerült a szaporítás.
Az utóbbi években több alkalommal került Európába, s elterjed a madárbarátok körében. Valószínűleg keresztezhető a rizspinttyel, de az eredmény korcs lesz.
Fotó: Horst Bielfeld
aki 2007 október 24-én Londonban, a Természettudományi Múzeumban a Shell - WPY2007 ünnepélyes díjátadóján az One Earth kategóriában - Repülőgép a Hold előtt című zseniális fotójával - első díjat nyert - 2007. év természetfotósa!
És okvetlenül nézzétek meg a galériájának
05 Galapagos - Ecuador 2007 oldalát
További sikereket, és teljék sok öröme a természetfotózásban!
Kedves Csaba!
Ha véletlenül idetéved a fórumra feltehetne néhány szép képet az idelátogatók örömére!
És, aminek van már magyar neve, azt csak megfelelő indokkal célszerű új néven listázni - például ez a tündéri csicsörke aranyhomlokú pinty néven szerepel a magyar szakirodalomban, s én a lexikonban is bátorkodtam ekként nevezni. 
Egész Európában általános, és gyakori az Atlasz országaiban, Ázsia nagyobbik részén, Észak-Amerika nyugati felén és Dél-Arábiában is. Feltalálja magát a félsivatagos tüskés bozótokban éppen úgy, mint a városokban.
A feltételezések szerint Kelet-Ázsiából származik és két hullámban terjedt el a világon. Az amerikai kontinensre csak a második hullámban jutott. Ott él egy alfaja, a →kaliforniai szarka, amelynek az ősei valószínűleg az elsők között telepedtek meg, s vannak rendszerezők, akik önálló fajként (P. nuttali) jegyzik.
A legelismertebb rendszerekben az alfajai:
Pica
- p. hudsonica,
- p. leucoptery,
- p. mauritanica.
A hosszú, ércfényű farkához népmondás fűződik. S közismerten vonzódik a fényes tárgyak iránt.
A szárny is sanzsan (színjátszó).
Rendkívül elegáns, kecses madár. A csőr és a láb fekete. A sötétbarna a fej felé feketébe megy át. Másutt, mint az evezők közepe és a testoldalak a hassal együtt fehérek.
Fákra, bokrok sűrűjében, esetenként nádasban a zárt fészkét ágakból építi, s gyakran agyaggal és sárral is kitapasztja. 
A fészekalja 4-7 szürkészöld tojásból áll. A fiatalok a 17-18. napon kelnek.
A hangja jellegzetes csörgés. Fogságban könnyen szelídül és klf. zörejeket gyorsan megtanul, ill. visszaad.
Tápláléka: magvak, rovarok, csigák, egerek, szívesen zsákmányol apró fiókákat is.
A gyümölcsök közül főként a szőlőt és a cseresznyét nagyon kedveli.
Ha teheti, a baromfiudvarból tojást, csibét lop. 
Érdekes, hogy az észak-amerikai állomány a nagyobb kérődzők fejét és hátát is szokta tisztogatni a férgektől.
Tojásrabló, fészekkártevő. Minthogy az állománycsökkentés nem megoldott, fokozott kártevésével kell a fácángazdálkodásban is számolni.
(evezik még apró piros szarkának, bibőkének, cserregő v. csettegő szarkának, gábornak, gáborjánnak, gébics-, kergető-, kósza- és szőri szarkának.
A szarka híres bátorságáról is. Askar Isabekov - - http://www.birds.kz/ - fotóján láthatjuk, hogy nem riad vissza nálánál erősebb, sokkal nagyobb madarakkal (gatyás ölyv) szembeszállni.
Más fajok: →kékszarka; →nagy zöld szarka; →sárgacsőrű szarka, stb.)
Fotó: brecsi.hu
MADÁRBARÁT-LEXIKON technikai munkák: Szőcs Béla
Fotó: Horst Bielfeld