ismerem ezt a határozatot. gyakorlatilag ez az egyetlen épület-építmény vonatkozású bárki által hozzáférhető döntés.
felhívom figyelmedet az indoklásra, miszerint:
"konténer rendeltetésű építmény emberi tartózkodásra is szolgál....ideiglenes tartózkodás és munkavégzés céljából a konténer ajtóval, bejárati és belső világítással, klímával ellátott építmény, melyben a műszaki kiszolgálást asztal, szék, fogas, könyvespolc, stb segítik. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény pedig nem műtárgynak, hanem épületnek minősül"
"Az épület fogalmának további fontos eleme, hogy a létesítmény a környező külső tértől épületszerkezetekkel (ideértve például a lemezt, deszkát is) elválasztott teret alkot, s ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Vannak olyan adótárgyak, azaz épületek például horgászállás, virágház, trafóállomás is, amelyek alapvetően nem huzamosabb emberi tartózkodásra készültek, de ez a tény adókötelezettségüket nem befolyásolja, ezáltal csupán nem lakás céljára szolgáló épületnek minősülnek, és ekként terheltek adókötelezettséggel."
"5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban áttekintette az építésügyi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó hatályos szabályozást.
5.1. Az Étv. 2. § 8. pontja határozza meg az építmény fogalmát, amely az épület és műtárgy gyűjtőfogalma.
Az Étv. szerint építmény az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is.
Az Étv. 2. § 10. pontja rögzíti az épület fogalmát.
Eszerint az épület jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Az Étv. az épület fogalmától elválasztja a műtárgy fogalmát, melyet az Étv. 2. § 15. pontja határoz meg.
Az Étv. alapján műtárgy mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
A jelen ügy tárgyát képező távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény emberi tartózkodásra is szolgál. A távközlés-technikai konténer rendeltetésű építményben a műszaki munkálatok (karbantartás, hibaelhárítás, időszakos rendszerellenőrzés) elvégzése miatt emberek tartózkodhatnak. Az ideiglenes tartózkodás és munkavégzés céljából a konténer ajtóval, bejárati és belső világítással, klímával ellátott építmény, melyben a műszaki kiszolgálást asztal, szék, fogas, könyvespolc, stb segítik. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény pedig nem műtárgynak, hanem épületnek minősül."
Egyébként volt is egy ilyen fennmaradási engedélyes ügyem, ami másodfokot és bíróságot is megjárt és a végén a bíróság is azt hozta ki, hogy fennmaradási engedély kell, pedig egy sima bau....-os deszka anyagú tároló volt, amit kilóra veszel meg a boltba és azt mondják róla az üzletben, hogy persze hogy nem kell hozzá semmilyen engedély.
Azóta már engedély tényleg nem kell hozzá, mert kivette az ÖTM rendelet az engedélyköteles dolgok közül, de attól még az épületnek minősül és csak építéshelyen belül lehet elhelyezni, hiszen ha nem lenne épület, akkor nem kellett volna rá fennmaradási engedély a korábbi KTM rendelet szerint sem.
A gyakorlat szerint az esetek 99%-ban nem foglalkozik az önkormányzat ilyen épületekkel, de ha az előadó kötözködik, vagy a szomszéd bejelenti a, akkor okozhat kellemetlenséget a dolog.
A szerszámtárolóba belépsz és ott rendet raksz, effektíve ott tartózkodsz, tehát alkalmas emberi tartózkodásra és a fő funkció kiegészítője, hiszen a lakás és a kert fenntartásához tartasz ott dolgokat.
Egy csúszda nem alkalmas emberi tartózkodásra, hiszen a csúszda nem vesz körül, nem alakít ki helyiséget körülötted, ellentétben egy tárolóval. A kukatároló szintén nem alakít ki helyiséget, már a belmagassága, ajtó hiánya stb miatt sem.
Ajánlom figyelmedben a cd jogtárat.
Ott a törvényalkotó magyarázó szövege is ott van egy-egy jogszabály mellett és alaposabban megmagyaráz néhány dolgot. A bíróságon is azt veszik elő jogértelmezéskor, hogy mi volt az elsődleges szándéka a törvényalkotónak a jogszabály megfogalmazásakor.
Az államigazgatási hivatal szokott továbbképzéseket tartani az építésügyi előadóknak, ahol el szokták magyarázni egy-egy ilyen félremagyarázható törvényrész eredeti jogalkotói szándék szerinti értelmezését.
Abban mindenesetre igazad van, hogy a jog nem logikus és sokszor kiskapukkal van tele, de hidd el egy fellebbezési eljárásban sem a másodfok, sem a bíróság nem fogadná el a te érvelésed.
a "szokták" az nem jogi kategória, és a "logikus" sem. ezt értitek meg nagyon nehezen. jogban ami le van írva az a mérvadó, mégha nem logikus vagy ép ésszel nehez érthető is meg. a jogi szabályozásban minden egyes elem a jogszabályból levezethető kell(lene) lenni és nem egyedi elbírálása alá esőnek, vag yéppen műszakilag logikusnak. pl. hol van meghatározva az ömlesztett anyag tároló fogalma? megszoktuk, hogy az siló, de ez nem jogilag meghatározott hanem megszokás!
azt meg, hogy másodfok mit mondana, azt csak akkor lenne releváns, ha már mondta is volna. ha tudsz ilyet, szívesen várom.
és nem ügyintézői hanem irodavezetői+jegyzői hatáskörben lettek ezek az ügyek eldöntve, mert ügyintéző a te véleményedet képviselte.
értelek véleményeddel, hisz nagyon erős emberi tulajdonság vezérli a megszokás és az átgondolás nélküli elfogadás.
így szoktuk meg, tehát ez így van. de ez nem jogszabályi- hanem szokáselv, ami mo.-on nem él. vagyis nem szabadna élnie. sajnos itt vagy élő példának (nehari, és ne vedd személyeskedésnek)
a te logikáddal a kukatároló miért nem épület? indokold jogszabályra alapozva. hisz az is tárolásra szolgál. sőt, ha nem vesszük figyelembe a "jellemzően emberi tartózkodás" fogalmát mint alapfeltételét, akkor az általad felsorolt "csúszda, ......., járda, lugas, pergola, tűzrakóhely" mind épület, hisz nem tartoznak a 15. pont alapján műtárgynak, viszont mindegyik "rendeltetéssel és a rendeltetésével összefüggő tevékenységgel kapcsolatos" építmény! gondolkozz el ezen! és légyszi indokold ellenkezőjét jogszabályra alapozva.
önmagában a jogszabályhelyek citálása még nem jogszabályértelmezés!
a parkolóház épület, hisz nem igaz, hogy nem tartózkodik ott ember, hisz beáll az autóval. a "tartózkodás" nem célhoz és egzakt minimális időhöz kötött fogalom. de hát ezt te is leírtad, csak a következtetésed hibás...
és az ügyintézők nem nem ismerik a jogszabályokat, hanem annak értelmezésében igen jelentősen gátolja őket a berögzülés és a megszokás! ez pont olyan, hogy a mai napig minimum 30 cm-es fallal tervezik a házakat, pedig tudtommal semmi nem írja már elő és sem statikai sem energetikai sem tűzvédelmi indoka nincs. egyszerűen megszokás!
én meg nagyon ellene vagyok ennek, talán ezért is tartom fontosnak akár még "jelentéktelen" (?) dolgokban is hangsúlyozni, hogy gondolkozzunk!
Ha egy üggyel megjárod a másodfokot akkor az én értelmezésemet fogják mondani. Az, hogy egy helyi építéshatósági ügyintéző nem ismeri jól a jogszabályokat nem újdonság, már nagyon sok ilyen előadóval volt dolgom sajnos (tisztelet a kivételnek, mert van arra is sok jó példa!)
A műtárgynál a tároló mint tartály, vagy siló szerepel. folyadékot, gázt, illetve ömlesztett anyagot nem épületben szoktak tárolni.
A te logikád szerint egy parkolóház sem épület, hiszen ott nem tartózkodik ember, csak amíg beáll az autóval. Nincs ez másképp egy kertiszerszám tárolónál sem....
az alábbiak alapján, az építmény két csoportra bontható:
1. épület: ami jellemzően emberi tartózkodásra szolgál
2. műtárgy:ami jellemzően nem emberi tartózkodásra szolgál
és logikai lenne benne. és a 37/2007. engedélyezési kategórizálás szelleme is e felé mutat inkább. (vagyis egyik fő választóvonal, hogy jellemzően emberi tartózkodásra szolgál valami vagy nem) csak azt nem tudom eldönteni, hogy a jogszabályalkotó a te értelmezésedet akarta kifejezni, vagy ezt?
a 15. pont nem taxatíve hanem példa jelleggel sorolja fel, tehát ezen kívül is lehet műtárgy bármi, ami nem épület.
és hol látok tárolást? itt "...gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló..." csak példa kedvéért.
és a 10. pont értelmezésekor figyelmen kívül hagyod, hogy nem vagylagosan hanem kiegészítő kitételként használja a tárolás célját. vagylagosság a megfogalmazásban kizárólag az emberi tartózkodáshoz kötődő célnál van, nem pedig pl. "...vagy emberi tartózkodásra vagy tárolásra szolgáló építmény...".
értelmezés segítségeként:
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körülmeghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
azt eldönteni, hogy egy építmény épület-e, úgy lehet, hogy emberi tartózkodás cáljára avagy nem arra szolgál, függetlenül a funkciójára. tehát egy árnyékszék épület (evidens) de egy krumplitároló - függetlenül minden egyéb paraméterétől - nem az. kivéve persze, ha krumplitároló és válagotó, mert akkor már munkavégzés és így emberi tartózkodás is van.
és ismétlem, tisztában vagyok az ilyettén értelmezés "kiskapu" jellegének, de ha a jogszabályalkotó így fogalmazott akkor így is kell/lehet érteni. egyet tudok, gyakorlatban működik az érvelés.
Ja és ezt is el kell olvasni az ÉTV-ből:
15. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
Hol látsz te itt tárolót? Tehát a tároló az nem műtárgy, így csak épület lehet!
Minden épület egyben építmény is, de nem minden építmény épület!
1997. évi LXXVIII. törvény
2. § E törvény alkalmazásában:
8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Tehát a tároló építmény az egyben épületnek is minősül........
illetve az emberi tartózkodásra alkalmas kitétel vizsgálatánál a lentieken túl az egyéb funkciókra (közösségi épület, munkavégzés, oktatás stb.) való alkalmasság is szükséges, de azok általában (leszámítva lakás "speciális" tisztákodási, főzési stb lehetőségeit) szogorúbbak is, mint egy lakásra vonatkozó előírások.
annyiban igazad van, hogy nem egzakt a jogszabály meghatározása (nem ez az egyetlen), mivel emberi tartózkodásra alkalmas az 1x1 m-es sufni is. izlés kérdése....
de a gyakorlati alkalmazás az, amit elöbb leírtam.
a lakás mint fogalom, nem mondom hogy teljesen egyértelműen, de használható módon meg van határozva OTÉK-ban:
"
105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell."
illetve az egyéb fogalmak (pl. lakóhelyiség, bevilágítás, szellőzés) is ugyanezen jogszabályban vannak meghatározva.
ami ezeket a kitételeket nem teljesíti, azt jogilag nem tekinthetjük lakás céljára szolgáló rendeltetési egységnek/épületnek. és nem arról van szó, hogy egyébként alkalmas-e vagy sem, illetve hogy ezen feltételek elégségesek vagy sem. a jog objektív feltételeket állít, mi meg szubjektív döntünk, hogy nekünk ez elég v sem.
a belmagasságban nincs igazad. lakás és üdülő épületnél a huzamosabb tartózkodásra szolgáló (nappali) helyiségnek 2,5 m, a többi lakóhelyiségnek 2,2 m az átlagos minimális belmagassága. ez is objektív meghatározás, mert egy 190 cm-es embernek szubjektíve ez kicsi, de egy 150 cm magasnak szubjektíve bőségesen elég.
a konténer házban meg teljesen egyet értünk.... akár egész életre is.
Ez a klasszikus esete az elkenésnek. Reagáltam a 2.5 m alatti belmagasságra, ott merült fel az emberi tartozkodásra alkalmas kitétel. Ismerem a jelenlegi előírásokat - lakásnál min 2,65 2,7 belmagasságnak kell lenni. De ebből egyáltalán nem követekezik az, hogy az ennék alacsonyabb belmagasság alkalmatlan lenne emberi tartózkodásra. Kár volt pont a barlangot felhozni.
Pl. a konténer lakások belmagassága biztos nincs 2,7 mégis ha egyéb paraméter megvan, nagyon kényelmes lehet ki lehet bírni , főleg ha egy extra keresethez társul.
Persze nem egész életre.
Amúgy nagyon szigorúan - egyetelen paraméter ami tényleg feltétele az emberi tartózkodásnak : ez a fűthetőség, még pontosabban a nem szélsőséges hőmérséklet - saját meghatározás 18 - 28 fok között, mert nyáron meg az elviselhetetlen meleg az ami tényleg embertelen tud lenni.
A többi ?
Luxus !
Ha szigorítunk 16 és 30 fok között keményebbeknek !!! amúgy lakáskiadó is vagyok ismerem a felmerülő igényeket.
Kérdés mosógép van é. Igen, ha hoz. kábel tv van é ... Válasz az előző.
csak abban az esetben, ha emberi tartózkodással vagy tevékenységgel kapcsolatos.
egyébként meg az összes hész (helyes fogalomhasználat szerint) melléképítménynek illetve építménynek titulálja gyakorlatoilag az össze tároló és kiegészítő építményt. tehát nem "gépkocsi tároló épület" hanem "gépkocsi tároló építmény", és innentől kezdve oda teszi az ember, ahova akarja (figyelemmel persze az építmény és védőtávolságokra)
telepítését persze korlátozhatja önkori, de én még nem láttam olyan hészt (ami nem jelenti azt hogy nincs), ami oldal- és hátsókertben építmény elhelyezését kategórikusan tiltaná, max bizonyos tipusait (árnyékszék, trágyatároló stb)
értem a logikádat, hogy az lenne a logikus, egyet is értek veled, de a jog nem logikus ebben (sem)
ügyintéző első ilyen ügyben akkor hümmögött nagyokat, amikor rákérdeztem határozatukra, hogy miért akarja lebontatni az általa építménynek titulált építményt az épületre vonatkozó szabály alapján. kiegyeztünk, hogy átírja az építményt épületre és akkor logikailag ok-s, mi meg próbálkozzunk máshogy a fennmaradással. na nem írta át, hanem jött az eljárás megszüntetéséről szóló végzés. :)
ez is ékes példája építési jogunk következetlenségének és hiányosságának :(
A tároló az épület, hiszen az ÉTV általad idézett része is leírja ezt. Abban igazad van, hogy vannak olyan építmények amik nem csak építéshelyen belül lehetnek, de a tároló a kukatároló kivételével elvileg csak építéshelyen belül lehet.
építménymagasság: a terepvonal illetve az építmény falának (ha lábak vannak, akkor azok külső éleit összekötő vonalnál képzelt falnak) és a tetősíknak metszésvonala közti távolság. ha ez változik, akkor ennek átlaga.
máshogy fogalmazva: a falnak a földtől a tetősíkig (meghosszabított) mért magassága.
kicsit leegyszerűsítve és konyhanyelven, remélem érthető.
ha ellenőriznek, akkor ki kell üríteni és aszondani, hogy "dísztárgy" vagy hogy még nem döntötted el mire akarod használni.
a hész-ben igazad van, a többiben nem feltétlenül.
megküzdöttem e kérdéskörben ... :)
az építési helyen kívül épület nem állhat, építmény igen. épületnek meg csak az számít, ami emberi tartózkodásra illetve az ezzel összefüggő tevékenységre, tárolásra szolgál. vagyis funkciója határozza meg. arra meg nincs jogszabály, hogy ne építhessen valaki dísznek építményt. átlátszó, de jogilag nem tudtak vele mit kezdeni...
otek szerint:
34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy.... stb
étv fogalommeghatározása:
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából
Meg kell nézni a rendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot, hogy engedi-e a főépületen túl más építmény elhelyezését a telken. Ha engedi, akkor is csak építéshelyen belül lehet elhelyezni elvileg az építményt, úgyhogy érdemes lenne rákérdezni a helyi műszaki osztályon, hogy mit engednek....
"Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése."
sziasztok! Remélem a következő kérdésemre valaki tud majd választ adni! Nos én szeretnék építetni egy 9m2-es tárolót aminek van ugyan csak 9m2-es előteteje,ez lényegében már amolyan pavilonként szolgálna,természetesen gerendával alátámasztva.Így az egésznek az alapja 18 m2." oldalát egyébként L alakban a már meglévő falkerítés adná,s a tető is azon a részen a kerítésre lenne terhelve.Ennek az építménynek kell-e engedély!Vagy hagyjam a falat és állítsam azon a részen is gerendára.S ha valaki feljelentene az építésügynél,akkor a tároló részről lekapnám a lambériát s így kapnék egy 18 m2-es lábakon álló tetőt,amire viszont nem kell engedély!illetve valahol olvastam hogy ha a tároló kisebb 10 m2-nél és nem magasabb 2.5 méternél akkor nem kell engedély,de...meddig számolódik a 2.5méter a homlokzat vagy a tető legmagasabb pontja? Köszönet előre is a válaszért!
