Ezutan kezdtem el olvasgatni :-( En is permeteztem oket.Beoltoztem felmasztam letrara jol lepermeteztem oket ott logtak egy agon zsakot rajuk huztam elvagtam az agat es "mind" meg is volt(ugy orultem nekik)szep nagy raj volt olyan ket 10l-es vodornyi furt.Haza jottem betettem oket a ladaba es latszatra meg is voltam delelott tettem be masnap delelottig bent is voltak.Szirupot kint kaptak lapos talkabol gyorsan meg is talaltak repkedtek is ra es vissza is mentek a dobozba.Néhány viszont láttam,hogy elment azt hittem enni :-( aztan olvastam otthont keresni mennek el es ugy nez ki talaltak is alkalmasabbat :-(
Most rendes kaptarba szeretnek ha....
Akkor csak az volt keznel :-( itt egy kaptarra is varni kell min 3 nap :-( mindig van munkajuk butorok stb es sorba keszitik el.
Szelid meheket szeretnek :-) mar amennyire lehet.Amik itt kint rajok az elvadultakbol jonnek el.Nem erdemes azokat amugy megnézni sem mert a kesztyube bele szakad a sok fullank 1-2 perc alatt tobb ezer olyan a kesztu mint egy sundiszno :-(
Szia! Csak annyival egészíteném ki,hogy csak saját rajnak adunk lépet,és élelmet.Mivel tudjuk a származásukat,nem jelentenek egészségügyi kockázatot.Egy idegen rajnál más a helyzet. Ott ha lehet karantén .Vagyis olyan helyre vinni őket,ahol a termelő családjaink biztonságban vannak.Vagyis röpkörzeten kívüle.Olyan 10 Km.- er az már jó.
Az idegen raj semmiféle segítséget nem kap. A befogást követő reggelen szűkítem őket és takarom.Ekkor,már ha minden rendben van építettek is,a család összehúzódva épít. Pár nap múlva kiderül,hogy jó e nekik a hely.Erről a család demokratikusan dönt. Nem tudjuk meg mondani mikor miért állnak tovább. Némelyek fias kerettel is próbálkoznak.Saját tapasztalat,ha a család menni akar az megy is. Ott hagyva a fias kereteket is.A raj első segítsége nálam a tüzetes vizsgálatok eredményétől függ.Vagyis az első fedett fiasítás megjelenése után . Két vizsgálatnak kell kizárnia a fertőző betegségeket. Általában ez a rajbefogásától számított egy hónap. Ez nem az jelenti,hogy ha kell akkor nincs bővítés,de az csak lép alappal történik.
Egy idegen rajt csak akkor vigyünk a termelőkhöz,ha biztosan egészségesek,nem jelentenek különösebb veszélyt.
Ezt igazából te is tudod,de most a kezdőknek írtam.
Nem elég egy doboz, minimum műlépes keretek kellenek bele. Én mézes és üres, kiépített keretekre ütöm be a rajt később kapnak műlépest. A kaptárat készítem elő először, majd jön a raj befogása. Vízzel megpermetezem a már a befogóládában, vagy zsákban lévő méheket, és máris öntöm őket az előkészített kaptárba. A kijárónyílást szűkítem, három napra rá, ellenőrzöm a petézést, ha van akkor van anya is. Ekkor a raj méretétől függően, kapnak még műlépes kereteket. A rajok, gyorsan szépen sokat építenek. Ha nem túl bő a hordás, kapnak az etetőtepsibe félkiló kristálycukrot, amire vizet öntök. Ez nem indít kutatást rablást, mint a szirup! Szirupot nappal, soha nem szabad beönteni a méheknek!
A raj befogása után szokták ajánlani a párnapos pincézésüket, hogy "elfelejtsék a régi helyüket". Teljesen felesleges, és indoka is valótlan. A méhek nem fogják nem hogy párnap, még hetek alatt sem elfelejteni helyüket. ( erről később bővebben ha valakit érdekelne)
Viszont nincs szándékuk vissza repülni, ha találnak megfelelő helyet (illetve biztosítunk számukra)
A rajzás célja az új kolóniák létrehozása, ez beléjük van programozva.
Légyszives madar86, olvasgasd azokat a könyveket, hogy a minimális alapokkal tisztában legyél.
Még nincs :-( Tavaly fogtam be,de elmentek :-( tettem nekik szörpöt ettek is ki be repkedtek másnap kint nézegettem őket egyszer csak özönlöttek ki akkor már tudtam valami nem jó össze ültek a fán megint vissza tettem öket,kicsivel késöbb megint ki egy szemen csipett és elmentek :-( már viasz is volt ragasztva a fára(egy cipős szekrény volt :-D ).
Közben néhány repkedett el azt nem tudom vissza találtak e.Közbe már nem volt rajtam védőruha sem ügyet sem vetettek rám ették a szirupot.Odébb mentem én mikor jöttek ki,de egy megcsípett :-( :-) nem tudom mi baj volt,de itthagak ettek ittak azt hittem minden rendben van :-(
Ha lerágott öreg lépek morzsaléka, a kaptárfenekén köt ki. Lehetőleg kerülendő, időben selejtezni kell az öreg lépeket. Fertőzések melegágya lehet, a sejtek is szűkössé válnak a sok bábingtől. Egyre kisebb dolgozók tudnak csak kifejlődni benne. Amikor már a napfelé fordítva , nem erszt át fényt, cserére érett. Egyébként ránézésre sötét fekete lépek ezek. Arra kell törekedni hogy folyamatosan megújuló lépkészletünk legyen.
(Az is jó megoldás, ha a felsőkeretlécre ráírjuk az, éppíttetési évszám kettő utolsó számjegyét. Keretek rendezésekor idősebb lépek fészekbe, újabbak méztérbe, vén lépek olvasztóba.)
Igen anyákat is nevelek, saját szükségletre.
Madar86
Javasolnám hogy olvass könyveket például Örösi, vagy Zsideitől, ezt másképpen nem lehet. Legalább az alapokkal tisztában legyél.
Még valami egyik helyen azt olvastam minden nap szánni kell rájuk párpercet kaptárban szétnézni,másutt azt,hogy minél kevesebbszer kelljen megbontani.Vagy ez csak a téli időszakban?
Értem, a mézeslépeknél valójában nincs műlép. De ott is célszerű irányt szabni az építésnek a keretkék felsőrészébe szabott újjnyi széles műlép csíkok beragasztásával. Ez akár nagy keretek esetén is működhet. Én a kiskeretes pároztatóknál alkalmazom.
Nem látnám értelmét hogy ne használjak műlépet, az is viaszból van, irányt szab, és könnyíti munkájuk, erőssebb a lép.
Próba cseresznye, de mivel a láng alulról melegíti a tepsit. Így megvan az esély a viasz túlhevülésére. az elvezetését kéne megoldani. De ilyesmit nem próbáltam.
Ha van valami komolyabb háztartási gőztisztód, akkor azzal összelehetne egy gőzviaszolvasztót barkácsolni.
Én többször próbálkoztam, öreglépet kiolvasztani üstben. A probbléma a préseléskor jelentkezett. Túl kicsi volt a prés, így kicsike zsákot tudtam csak megtölteni olvadt anyaggal. Így hamarabb lehűlt mielőtt kitudtam volna préselni. Érdemes akkora szerkezetet, készíteni amibe befér egy parasztzsáknyi anyag. 2 darab olajos emelővel, meg nyomatni.
Tavaszon szoktam selejtezni, és becserélem. De a közben keletkezett selejtes keretekkel nem igen tudok mit kezdeni. Volt napviszolvasztóm, még kezdőként készítettem, használtam is több mint 10 éven keresztül, de már tönkrement pár éve végleg megadta magát. Nagyon jó volt, dupla üveges. De csak 1 keret fért bele. Így nem volt valami termelékeny. De így is viszza lehetett nyerni vele némi viaszt. Minimum, 4 NB keretest kéne készíteni. De ennek is megvan a hátránya, csak akkor működik ha süt a nap, és hatékonyabb ha időnként utánna állítjuk a naphoz.
Látom különböző fórumokon, hogy sok méhész készít házi napviasz olvasztót. A régi lépeket sűtőben kis lánggal nem lehetne kiolvasztani? Betenni egy rácsra, tálca alá és mehet...
A legegyszerűbb műlépesnél becserélni. Ha nincs a közelben, akkor nyilván nem éri meg pár darabbal messzire autózni. A kiolvasztás a másik lehetséges megoldás, de ahhoz meg eszközök kellenek.
A kérdésből itélve kezdő lehetsz, ha nem tévedek.
A fészekszélén, bő fészekkel telelt családoknál is előfordul a penészesedés. Nem túl súlyos esetben, a méhek rendbehozzák. Egyébként az öreg szutyok, penészes sérült lépeket is kijavítanák, ha hagynánk! Lerágják a sejtalapig és újra építik. De ne hagyjuk, cseréljük rendszeresen, építtessünk.
Mitől pusztult el a család? Ezt sem mellékes tudni, mert ha fertőzőbetegségben, még az ép lépeket sem adnám be más családoknak! Ha összefosták a kereteket, akkor gyufa! A nosema spórái is 2 éven keresztül fertőzőképesek. Ilyen esetben jobb nem faszariskodni pár keret miatt, kivenni a kaptárból aztán melegedni mellette. A kaptárt is kifertőtleníteni, kapargatni, lángolni. A külsejét ecettel lemosni, újra festeni.
Zsidei vagy Örösi ajánlása szerint, a tavaszi serkentés sem felesleges sziruppal sem. Az persze igaz hogy az anyák, tavaszon nagyon igyekeznek.
Annyit hozzátennék, hogy anyanevelés esetén, a dajkacsaládokat is ajánlatos sziruppal serkenteni még hordás eesetén is. A jobb elfogadás miatt.
Tehát tavaszon is hathat serkentően, némi szirup. Az sem mellékes, hogy miyen az etetőrendszer.
Többféle egyszerű és ügyes megoldás létezik amelyel a lehető legkiseb szellőztetés mellet, vagy nélkül juttathajuk be a szirupot. Én, az első pár évben alkalmaztam. Már 15 éve nem.
Meglepően korán kellene, kezdeni, már ha valaki mégis szirupozni akarna. Emlékszem egy számításra, ahol az akác virágzásától visszafelé haladva, eljutunk valahova pont a mostani időszak környékére. A serekentésre reagálás, a kelési idő és gyüjtővé válás idejeinek összegéből ered.
Szia! igen erről beszélek én is. Egyet értek veled mindenben. De a kezdők hajlamosak arra gondolni,hogy tavasszal kell serkenteni. Főleg,ha van olyan kedves kolléga is aki erre még biztatják is őket.
Nem pótlásról beszélek, a híg szirup etetése serkentőleg tud hatni. A 2-3 deci élellempótlására csekély. Nem annyira a méhsűrűség mint inkább az adott méhlegelő etartókpessége az irányadó.
Viszont hogy nincs, vagy van szükség serkentésre általánosságban kijelnteni nem lehet, mert ez mindíg a helyi adottságoktól függ. Például előfordul hogy a napraforgót, napraforgó követ mi a búbánatnak öntené akárki is a szirupot a kaptárba. Főleg, ha ez már augusztusban történik. Így ha ritkán is előfordulhat hogy pergetéssel kell serkenteni. Hogy legyen helye a fiasításnak. A napraforgó az nem egy fix virágzási idejű. mint pl az akác. A napraforgó virágzási ideje nem idő határozó. Mivel ez történhet junius közepétől, szeptember elejéig is. Sőt még későbbiről is hallottam.
Tavaszon az a legjobb serkentés, ha van bőven még a telelő élellemből. Azt felvillázod és fészekszélre vagy fészekbe tűzdeled. A méhek kihordják a felnyitott sejtekből a mézet, az anya meg "telellövi" petével. A nyárvégi serkentés fogalma mára már keveredett az élelem pótlás fogalmával.
Klasszikusan, a 2-3 decis hígszirup adagolása szolgált serkentésre. Ami az ajánlás szerint 2-3 héttel augusztus 20 előtt kezdődött. Majd ezt követően az etetés max félliteres adagokban. Szeptemberben jött a sűrább szirup szept 10.-ig innen már csak szükségbőlszept 20-ig. Na szóval ezek úgy mihezképest dátumok. A méhésznek ugye, a kalap alatt nem a nyaka következik. Szóval mindíg az adott körülményekhez képest kell cselekedni, ahogyan a helyzet megkívánja.
Szia! Tavasszal felesleges serkenteni.Nem kell. A család amúgy is igyekszik a legtöbb fiasítást nevelni. Amikor ehhez nincs meg a kellő élelem annak a pótlását nem lehet serkentésnek hívni. Az ugyanis napi 2-3 dl.-er 1:1 es szirup. Most tavasszal ennél sokkal többre van szükségük.Ami nálam és másnál sem serkentés.Inkább élelem pótlásnak nevezném. A nyár közepi serkentés az napraforgó előtt,és azonnal a pergetés után kezdődik.Előtte csak akkor,ha az idő járás szükségesé teszi. Utána mindenképp kell,hogy kapjon a család napi 2-3 dl.-et. Abból az 1:1 .-es szirupból.Mivel sajnos a méhsűrűség náluk ezt indokolttá teszi. Jó 10 évvel ez előtt erre sem volt szükség .
