Attól függ, melyik... a réz a bacik zömét is kinyírja, azért lehet pl. tűzelhalás megelőzésére is használni... meg azért praktikusabb a rézkilincs a műanyagnál:)
Én azt szoktam csinálni, hogy rézhidroxidból vagy rézoxikloridból keverek egy kis "tejföl-sűrű" pépet, először azzal kenem le a nagyobb metszési vagy sebfelszíneket, és ha megszáradt, akkor rá a fagél, hogy védje az esőtől... és béke van.
Régebben lehetett kapni olyan fagélt is - "Fadoktor" - ami tartalmazott perui balzsamot meg ichtiolt is (elég jó gomba és baciölők, az működött magában is), de már rég láttam boltban. Pedig elvileg még létezik: http://czikobt.hu/fadoktor
Kicsit szkeptikus vagy a fagéllel szemben, de nem baj ez amennyiben van mire alapoznod az állításaidat. Mihelyst azt fogom tapasztalni, hogy a fagéllel kezelt területen hasonló elváltozások keletkeznek, mint a kezeletlenen én is abbahagyom a használatát, hiszen nem vagyok a magam ellensége. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a metszés, sebkezelés előtt volt a fa lemosózva, ami csak csökkentette a baktériumok számát.
A fagél mindenesetre a gyártónak hoz hasznot, nem a fának különösen...
A gutautes tobb tunetegyuttes, a fitoplazma mindenesetre vektorral terjed, nem serulesen.
A PS terjed seben at, de elsosorban a nem aktiv idoszakban, maga a bakterium ott van a fa feluleten, tehat azt is fertotleniteni kellene, ha ennyire aprolekos szeretnel lenni. A sebkezelovel a bakteriumot egyenletesen szetkened :)
A tényleges és névleges között azért van számszakilag nagy különbség, mert a fúvóka szűkítése jelentősen lecsökkenti a nyomást. Ezért kell hozzá a nagynyomású szivattyú.
Azt szeretném még mondani, hogy alapvetően értelmetlen a vita. A fúvókánál (porlasztónál) bekövetkező nyomásesés annyival nagyobb, hogy az a 1-5 méteres (0,1-0,5 bar) nyomáscsökkenés, amit a szórófej magasba juttatása és a csövön bekövetkező súrlódás okoz, számítható de elhanyagolható.
Számszerűen:
A fúvóka egyik oldalán van pl. 10 bar nyomás. Ha ennek 2/3-a elveszik a fúvókán, akkor is kb. 3,3 bar nyomással porlasztódik a permetlé. Ha felemelem a szórófejet 5 méterre, akkor a 9,5 bar csökken az induló nyomás, vagyis a porlasztás még mindig 3 bar felett történik. Az arányokat figyeljétek, mert nem szeretnék beszállni abba vitába, mit tudnak a villanyos, benzines avagy kézi szivattyúk! A lényeg, hogy ebből az következik: minél magasabb a szivattyú által előállított nyomás, annál kisebb a jelentősége a szár, vagy a cső hosszának.
Én nem akartam senkit sem befolyásolni, sem követendő példát mutatni. Csak annak idején gyerek fejjel úgy gondoltam, hogy mit nekem a permet gőz . Most már mindig hosszú szárral permetezem a kiskertem, hogy ha kavarja is a szél, ne tüdőzzem le mindet.
Tudom ,hogy a permetszer méreg, de azért 5l bordói lé kiszórásához SZERINTEM nem kell vegyvédelmi öltözéket vásárolnunk.
Mondjuk, ez attól függ,ki mennyire törődik az egészségével.Én például hülyeségnek tartom, ezt a ma divatos egészséges életmódot, de lehet, hogy csak az exem bio ökörségei mentek az agyamra.:)
Mai "hírességeink",celebeink, ....fiataljaink nem eszik meg csak a bio zöldséget, este meg Xarrá isszák és narkózzák magukat.
Lehet, hogy a vegyszeres paradicsom is mérgező, ha megeszek belőle vagy 50 kg-ot egyszerre . Tudom, akkumulálódik is a vegyszer a szervezetben de azért májunk is van a méregtelenítéshez.
Ez a téma már " OFF" nem idevaló, még 1Xbocs, lehet ,hogy megint felkavarom az indulatokat. :(:(
Köszönöm az információkat és a segítséget arpad-lajosnak, valamint Alibának! A tanácsaitok szerint fogok eljárni és következik a fertőzött terület kitisztítása, fertőtlenítése, sebkezelése! Most arra tértem át, hogy metszéskor minden fánál hypoba mártom a metszőollót, fűrészt és a többi eszközt, ami a fával érintkezik ill., a beteg ágak eltávolítását az egészséges részek metszése után végzem el, persze lehetőleg úgy, hogy ép résznél vágjam el azokat is. A sebkezelés érdekes kérdés, mert úgy indultam az évnek, hogy minden metszlapot lekezelek majd, azonban metszéskor rájöttem, hogy ez nem is olyan egyszerű, pláne 5 db fánál. Ti tényleg minden egyes metszlapot lekezeltek ? A fűrésszel végzett munka után számomra is egyértelmű, hogy szükséges a fagéles kezelés, de hogy minden vágásnál az húzós lenne. Mondjuk pont olvastam, hogy a gutaütés is a kezeletlen vágási felületeken jut be a fába, tehát érdemes lenne tényleg bekenni minden sebet, azonban az hihetetlen meló. Kíváncsi lennék, hogy csinálják ezt ipari méretekben!
Ezekkel sokat nem tudsz tenni. Több helyen az látszik, hogy a gomba a lekezeletlen metszési sebeken keresztül ment be. De van olyan eset is, amikor a hajtás valamitől elpusztult (fagy, gomba), majd az elpusztult elszáradt vesszőn megtelepedett a Cytospora gomba és később benőtt az ágba, vagy a törzsbe. Ha a gomba körülfogja az egész ágat vagy törzset, akkor a felette lévő rész elpusztul. Ha nagyon akarsz tenni valamit, akkor réztartalmú készítménnyel ecseteld le, de ne várj nagy hatást, mert a gomba már belül van a fatestben és ahhoz nem tudsz hozzáférni még farigcsálással sem. De jövőre feltétlen használj egy őszi és egy télvégi rezes permetezést.
A gondozatlan, permetezésben nem részesített kajszisokban ez egy tipikus kórkép.
Mi nem? /A Japán permetezőm 20 atmoszférát nyomott, ugye a nyomómagasság 200m. Azért olyan magasságról nincs szó permetezéskor. Nem akarlak elrémíteni, de az Olasz permetezőm, amit az MPM 10-es kapálógép motorja hajtott meg, 40 atmoszférát tudott. Igen, speciális, de csak kisujj vastag
60 méteres csövön ment a permetlé. Meg van még ma is./ (Ja, én is csak arról szoktam beszélni amit kipróbáltam, tapasztaltam. Ha nem, akkor hozzá teszem, hogy feltételezésem szerint.)
Akinek volt már egy rákos hozzátartózója, az tudja, hogy igenis kell a védőfelszerelés, mert azért akárhogy is ezek többé-kevésbé mérgek, és felesleges kockáztatni. Különben pedig mindenki a maga kockázatára azt csinál amit akar, de a naív jóindulatu fórumozókat ne folyásolja be.
Szeretnék segítséget kérni a kajszibarackfa törzsén látható elváltozások beazonosításával kapcsolatban. A fa kb. 5-6 éve lett ültetve, előtte nem volt a helyén fa. Ezek a tünetek több fiatal kajszi törzsén is megjelentek. Mi okozhatja és mivel lehet megelőzni / védekezni ellene ?
Azért kiskertben megvan az előnye a kézi/villanymotoros kisteljesítményű háti permetezőknek is. Igaz hogy nincs 34 bar a nyomása, de hajnalban bármikor felkelek és 5-10 liter permetlével megpermetezek. A családom és a szomszédok meg nyugodtan alszanak a nyitott ablak mögött. A szőlőt és fákat is meg tudom permetezni. Lehet hogy tovább tart mint a nagynyomású robbanómotoros géppel, de a fenntartás egyszerűbb és a költség is csak töredéke.
Én elvagyok ezekkel a régi permetezőkkel (már kettő is van belőle mert apámtól és apósomtól is örököltünk egyet-egyet) ha valahol csepeg pár forintból kicserélem a tömítést és újra jó. Ha nehéz, nem muszáj teletölteni a tankját.
De látom szeretnél egy szép új permetezőt Húsvétra, nem akarlak lebeszélni róla. Relatíve valóban olcsóbbak lettek, a '70-es években kb 1 havi fizetés volt az ára.
Az a 3m tömlő nem túl sok, gyakran kell majd arrább vonszolni emiatt. Én tennék rá talán 10 métert, hogy legalább egy fát körül tudjak járni. Árulják 50m tekercsben:
Persze nem értek , meg a szerencsétlen Oleo Mac sem akik megcsinálták a háti permetezőjüket 34 bár nyomásúra mert nem tudták , hogy bőven elég a 3 bár is .
Hengertérfogat25.4 ccm Teljesítmény1.2 LeMotor 2 üt. EMAK Max. folyadékszállítás 8 l/percMax. nyomás 35 kg/cm2 Permetlétartály űrméret25 l Súly9 kg Garancia 2 év
Ki kell próbálni egy permetezőt ... a valóságban is nem csak a neten . Egy permetezőnél nem az a lényeg , hogy fel tudja nyomni a csövön a lét , hanem az , hogy mi történik a lével miután elhagyta a csövet . Lehet permetezni is egy általad favorizált 3 báros szivattyúval is .. földiepret , sárgarépát ...ilyeneket . Ami ennél magasabban van vagy sűrűbb a lombozata azt nem . Ezeket a szivattyúkat nem is permetezésre készítík hanem baktérium oldatok kijuttatására oda nem kell sem porlasztani sem lombozat alá bekeverni ugyan is ezeket az anyagokat az elmunkált tiszta talajokra juttatják ki . A permetezés az teljesen más dolog .
A másik a teljesítmény . Itt filóznak 35 W - 100 W közötti teljesítményű szivattyúkkal .... ugye . Látható hogy a belinkelt Oleo Mac permetezőn 1, 2 Le ( kb 1 Kw ...azaz 1000 W erőforrás van .... tudom nem pontosan ennyi de hozzávetőlegesen ) ez ugye 10 - 20 szor több mint ezek a villanymotorosak .... ez megint csak hozzánem értés lehet ...??? NEM .... egy permetezéshez ennyi energia kell . Képzeljük el , hogy egy 80 -as MTZ hez gyártott 3 -as ekét utánakasztunk egy 8 Le - s Robinak ...mivel traktor -traktor ez is az is .
Nagyon köszönöm a tippet - akkura más célra is szükségem lehet, s itt úgy látom olcsóbb, mint nálunk.
Egyelőre mindenképpen vennem kell egy permetezőt, mert a régi, vagy 30 éves tönkrement, már orrán-száján folyik a lé, már kipucolhatatlan, meg minden ki kellene cserélni rajta.
Cipelőset semmiképpen nem akarok, úgy hogy az Agrimotor SX-MD 20E-re gondolok, mert ehhez egy helyen árulnak 2 m-es, könnyű toldót. Így lesz 30e. Előnye, hogy gurul - tudom, nem könnyen - ,de van 3m-es tömló hozzá. Ez jó. Ez azt jelenti, nem kell azért folyamatosan vonszolni.
Megjegyzem, az én emlékeim szerint - relatíve - manapság sokkal olcsóbb a permetező, mint pár évtizeddel ezelőtt.
a szivattyu nyomasa meghatarozza a magassagot, ha a nyomomagassag tetejere teszed a szorofejet, akkor a szivattyu csak a vizoszlop magassaga ellen dolgozik, nem szallit anyagot
