Most jött meg egy fennmaradási és továbbépítési engedélyem, amit még 2008 végén adtunk be. Azért nem is csesztettük az önkorit az engedélyért, mert így mivel már letelt az intézkedésre adott 1 éves jogvesztő határidő, már sem kötelezést, sem bírságot nem szabhatott ki a hatóság......
Azért a 60 napba régen sem számított bele a hiánypótlásra és a szakhatósági megkeresésére fordított idő.
Van néhány önkormányzat, ahol mindegy, hogy mit adsz be, valamilyen hiánypótlást akkor is ki fognak írni, hogy amíg pótolod a dolgokat, addig is tolódjon a határidő. Volt olyan önkori, ahol azért írtak ki hiánypótlást a tervemre, mert nem volt jó nekik, hogy mind a 6 példányban lefűzve ott volt a tervezői nyilatkozat, nekik külön 1 példányban kellett :-(
Én az ilyen pitiáner hiánypótlási felhívásokkal nem foglalkozom, inkább megadom neki amit kér, mert több energiát emészt fel vele vitatkozni.
Volt nemrég egy tervem, amiben a megrendelő egy minimális területű nappalit akart. A nappali pont az előírt minimum volt, még egy külön idomtervet is adtam be hozzá, amiben jelöltem, hogy meddig számít nappalinak és honnan étkező a helyiség.
Az előadó elkezdett kötözködni, hogy nem jó a nappali, mert nincs meg a minimum területe. Szerinte mivel a nappalin átközlekedek ezért le kell venni a területből az átközlekedéssel érintett részt is :-(
No ekkor hiánypótlásként az OTÉK paragrafusait adtam be és nem merte elutasítani a tervet. Azóta már ez a barom elment arról az éphatóságról, de többször volt vele hasonló vitám a "sajátos" jogértelmezései miatt.
Az irodavezetők szubjektív jogalkalmazásairól én is tudnék órákat mesélni....
Egyszer, még mielőtt kihozták volna, hogy felettes szerv állásfoglalását nem lehet figyelembe venni az eljárásban, az egyik önkormányzaton, ahol kértek tőlem egy olyan hiánypótlást, amit egyértelműen nem kérhettek volna a KTM rendelet melléklete szerint, beadtam az éppen illetékes minisztérium állásfoglalását hiánypótlásként, amiben leírták, hogy azt nem kérhetik tőlem.
Bár akkor még 2 hét alatt válaszoltak a minisztériumból, azóta már egy kicsit hosszabb lett a válaszadási idő....
Mindenesetre a jogértelmezésben amit leírtál továbbra sem értek egyet veled, mert szerintem a régen melléképületként meghatározott kategóriából lett a 50m2 alatti építmény, ami ugye már csak bejelentés köteles, tehát az önkormányzatnál regisztrálják az építését.....
Esetleg a vitánk eldöntésére kérhetnénk egy jogértelmezést magától a törvényalkotótól. :-D
sokunk elött ismert probléma az, hogy az éphatok igen nem határidő tartó szervezet. ennek vannak valós és nem valós okai, de ez mindegy is, lényeg h ha az ügyfél úgy tudja, hogy 60 napon belül meg kell(ene) kapnia az engedélyt, akkor hiába indokolgat az éphat, a 100-150 nap sok.
tehát adott volt egy városi építési hatóság, aki piszkosul nem tartotta be a határidőket. és nem is objektív okokból, hanem középvezetői döntés illetve trehány ügyintézői munkavégzés miatt. néhányan lázadtak ellene, néhányan híres emberekre hivatkoztak (ez általában hatott), de a többség szép csendesen várakozott. a tervezők a megbízáskor már eleve felhívták ügyfél figyelmét (akik viszont zömében az engedélyt "tegnapra" szerették volna), hogy sajnos az a 60 nap jó lesz 90-100-nak is :(
na, itt is volt néhány kolléga, aki megunta. van a ket-ben (közigazgatási eljárási törvény) egy rész, ami kimondja, hogy a jogra irányuló kérelmet megadottnak kell tekinteni, ha a hatóság a rendelkezésére álló időn belül nem hoz róla döntést és ennek tényét az ügyfél kérelmére az eredeti kérelemre fel kell jegyezni. ezt kihasználva, mikor lejárt a 60 nap bebaktattak az éphatra és szóban kérték a kérelemre való feljegyzést. nem részletezem ügymenetet és kezdeti "szóváltásokat", de lényeg az, hogy ilyenkor (szóbeli kérelem) jegyzőkönyvet kell felvenni, ehhez elő kell venni (soxor előkeríteni) kérelem anyagát. majd erről a jegyzőkönyvről értesíteni az ügyfelet (hisz nem ő, hanem csak meghatalmazottja járt el). na ezt a jegyzőkönyvet másnap beadták ügyfélszolálaton az építéshatóságnak címezve, de a jegyzőnek. (ez szintén dupla iktatás volt ott, a hozzá tartozó hozom-viszemmel együtt). ott egy hónap sem telt el, és sorra keztek kizúdulni engedélyek... innentől kezdve - függetlenül hiánypótlástól, adatbekéréstől, meg minden egyéb kutya fülétől - gyakorlatilag nem volt olyan kérelem, amiben 60 napon belül nem született döntés.
igéretemhez híven a két példa. önkényesen választottam olyat, ami különösebb jogismeret nélkül is egyértelmű.
ja, és elöljáróban: nem a szabályok betartása ellen kardoskodok, és nem is a kiskapukeresésre buzdítok, csupán a jogtalan/értelmetlen/önkényes eljárás ellen vagyok.
mindkét eset dunántúli városban esett meg pár éve.
1. a 37/2007. ötm r. megalkotásakor (amikor is szinte minden releváns építésügyi rendeletet ebbe vontak össze) bele került a szövegezésbe, hogy "... építménybe betervezni és beépíteni csak a célra megfelelőségi tanusítvánnyal rendelkező anayagot/szerkezetet szabad..." (előtte is érvényes volt ez egyébként). Irodavezető az ilyenkor szokásos köziges agyzsugorítás után úgy értelmezte ezt, hogy már a tervdoksiban is bizonyítani kell az építőanyagok megfelelőségét és ezért csatolni kell hozzá az összes anyag ilyen engedélyét. sorra szorták is vissza hiánypótlásra a doksikat. a többség - mivel "jólszocializált" engedelmes ember volt - szépen rakosgatta is hozzá ezeket a cuccokat. úgy 60-80 oldalnyi melléklet. volt aki leegyszerűsítette és egyszer nekiállva összeírta az összes szóba jöhető engedélyszámot (úgy 250-300 db) és csak ezt a listát mellékelte. (mellékesen megjegyzem, hogy ekkor derült ké néhány országosan forgalmazott termékről, hogy lejárt a emi engedélyének érényessége. de ez az ő bajuk) de volt akinél kicsapta a biztosítékot (nem ez volt irodavezetőasszony első "hőstette") és összefogtak páran. semmi mást nem csináltak, mint hogy minden nap, volt, hogy naponta kétszer beadtak kiegészítésként újabb és újabb emi engedélyeket illetve módosították nem engedélyköteles szerkezetek tipusát (pl. nem z járólap hanem y járólap), csatolva az új emi engedélyt. miután az igen jelentős iratmozgás (iktatás, feldolgozás, levél h tudomásul vették stb) gyakorlatilag lehetetlenné tette az érdemi munkát, - belső ügyintézői nyomásra - úgy egy hónap után kikerült az éphat ajtajára nagybetükkel, hogy " T. építész kollégák! A megfelelőségi tanusítványokat az engedélyezési dokumentációhoz NEM kell csatolni!"
de ha ezt akkor nem teszik meg, akkor az akkori irodavezető szubjektív jogértelmezése alapján ma is lehetne csatolgatni a 60-80 oldalnyi tanusítványt az engedélyhez. (összehasonlítás kedvéért, egy már megfelelő tartalmú engedélyes doksi úgy 20-25 oldal)
a nyomtaványhoz - amit betettem - odaírtam hogy két tanuval alá kell iratni...
csak a pontosság kedvéért
és mivel a 1440 hsz-omra érdemben nem reagáltál, önkényesen (hisz építésigazgatás szerinted úgyis ezen alapszik (sic!)) úgy értelmezem, hogy nem kell kardomba dölnöm :), tehát igazam van.
én pont azon megjegyzésed - illetve a megjegyzésed alapját képező jelenség - ellen harcolok, hogy "... innentől meg az építési előadó fogja eldönteni, hogy az épület-e, vagy műtárgy ..."
NEM! az építésügyi előadó nem dönt, (legalábbis ebben nem) hanem jogszabályt alkalmaz! irtózatosan zavar az, hogy vitánkból is láthatóan SZUBJEKTÍV megítélésen múlnak jelentős anyagi vonzattal járó események. nem beszélve szerencsétlen ügyfél idejéről, idegeiről... ráadásul egyáltalán nem jogi képzettségű, sőt nem is jogi (inkább mászaki) beállítottságú emberek akik SZUBJEKTÍVE döntenek.
és ez a jelenség - a xar jogszabályi fogalmazásokon túl - kizárólag a hozzád hasonló (egyébként jelentős többséget képviselő) szakmabelieken múlik. nem személy szerint rajtad, vagy rajtam, vagy x és y-on, hanem mint közösségen, akik gyakorlatilag (ebben a vonatkozásban legalábbis) gondolkodás nélkül (vagy gondolkodva, de beletörödve) hajtják meg magukat egy önkormányzati alkalmazott kénye-kedve alőtt.
és ezt mondom úgy, hogy ültem eleget az asztal túloldalán is. tisztában vagyok, hogy egy-egy jegyzői, irodavezetői döntés miből következik. ez pont olyan, mint hogy senki ne menjen konzervgyárba, mert ha meglátja mi van benne, soha többet nem hogy konzervet, de még félkész ételt sem fog tudni megenni.
arra pedig, hogy a hülyeség/önkényesség ellen van módszer, írni fogok két pédát, de most mennem kell.
A nyomtatványokat amit betettél még annyival kiegészíteném, hogy vagy az előadó előtt írja alá a két fél a nyilatkozatot, vagy kell 2 tanú is rá, különben nem fogadják el (legalábbis az általam ismert önkormányzatokon)
m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében
Mint leírtam előbb tök fölösleges erről itt vitázni, mivel az adott építményt úgy is be kell jelenteni, innentől meg az építési előadó fogja eldönteni, hogy az épület-e, vagy műtárgy (merthogy egy építmény e kettő lehet)..........
Vagy lehet svarcban, de abból lehet bírság is (vagy esetleg visszabontás), de ennek kockázatát mérlegelje aki ilyen építményt szeretne építeni a kertjében.
Javaslom értelmezni a következőt is:
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
24. Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési, vagy többlet-elhelyezési kötelezettséggel nem járó és 10,0 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.
Mint látod itt is építménynek nevez a jogszabály egy olyan létesítményt, amiben munkavégzés folyik, így az fogalmilag mindenképp épület, hiszen emberi tartózkodásra alkalmasnak kell lennie.
az alkalmazás (vagyis a kért mellékletek) önkoriknál változó, de kb így kell:
Eladó(jogosultak) megírja hogy lemond és ezzel párhuzamosan vevő (leendő jogosultak) átvállalja. ha van egyéb jogosult (más ingatlantulajdonos, haszonélvező stb.) akkor ezek nyilatkozata, hogy ehhez hozzájárulnak.
de az is lehet, hogy van saját önkoris nyomtatvány. de az is kb. ezt tartalmazza.
a nyilatkozatokhoz 2 tanu is kell.
aztán innentől változik.
van olyan önkormányzat, aki semmi féle "bizonyítást" nem kér tulajdon változásról és a jogosultakat (tulajdonos, haszonélvező stb.) az építési engedélyhez beadott adatok alapján vizsgálja.
van amelyik kér tullapot/adás-vételit az új tulaj bejegyzésével
és van aki kér tullapot annak megállapítására, hogy van-e egyéb jogosult.
az épeng érvényessége nem változik. költsége aszem 15e ft. illeték + eljárási költség (az 1-3e attól függően, hány levelet kell kiküldeniük.) ha mindenki lemond a KET szerinti értesítéséről és előre lemond fellebezési jogáról, akkor elvben nincs levelezési költség.
a jogutódlás kérésére határidő nincs előírva, ahhoz a szabályhoz kell igazodni idővel, hogy az építkezhet (lehet építtető) aki az engedély jogosultja.
Meg tudna valaki mondani, hogy ha telekvasarlasnal az eladonak van epitesi engedelye, azt a vasarlo atveheti-e es epitkezhet-e ennek alapjan?
Gondolom, hogy az ilyen atvetelnek vannak hatosagi feltetelei (atiratas az onkormanyzatnal, ervenyessegi ido, koltseg, stb.). Hol lehet ezek pontos leirasat megtalalni? Orszagos ervenyu dokumentum letezik erre vagy telepulesenkent mas es mas?
A másik példám az emberi tartózkodásra nem alkalmas építményről meg az engedélyezésről.
Anno 1931 -ben Pestszentlaposon egyik felmenőm építetett egy cs. házat kb. 120 m2 hasznos alapter. + egy melléképületet a kor szokásainak megfelelően. Vidéken az ilyent nyárikonyhának nevezik, ez nem vidék, akkor ugyan még az volt, de már vagy 60 éve a Főváros szerves része (már amennyire ).
Szóval úgy 67 re birtokba vettűk az igatlant sok társtulaj szövődményes, belharcos használatával stb.
És 90 _-re egyedüli tulaja lettem a 'komplexumnak '.
Egy szerencsétlen véletelen során nagyon sok idővel rendelkeztem. A dilema krumplit és cigarettát árulni az MDF piacokon vagy építgetni. Az utóbbi jött be.
Ez a szerencsétlen mellék /kisépület /ami már lebontásra is itéltetett, szép jövő előtt állt.
Lakássá lépett elő (igaz korábban az 50 -es években is laktak benne, részeiben, de az olyan is volt, nagyon kemény ). Ez az ép. 31 m2 nettó alapterületű - házmester szoba 11 m2 , mosókonyha olyan 7-8 m3 - kamra I, budi, kamara II.
Lomtár, bicikli tároló stb. -ként funkciónált.
Garázs nem lehetett mivel a kapútól meglehetősen messze volt - meg amúgy is olcsó kocsinak drága garázs - butaság !
Ebben a házmester szobában tán összesen 2évig lakott egy mindenes ,de embertelen volt - szerintem, így megszökött,majd egy szerencsétlen kofa befészkelte magát és vagy húsz évig mint bérlő lakott egy félkiló húsárért. Meg Kihalt !
Volt egyébként villany és víz az épületben. Ólómcső, emésztő + pár db. villanykörte a falon kivüli vezetékkel. kb ennyi, nem több. 30 -as és 15 -ös falak.
Gondoltam először, hivatalosan megcsinálom a felújítást. 3 önkormányzat háromféle képpen értelmezte a dolgot.
Az egyik : komplett tervdokumentáció Ybl díjas építésszel csináltatva.
És majd ad építési engedélyt. Az anyátok, gondoltam, Egy másik - nem kell semmi, belső átalakítás, azt csinálok amit akarok, a harmadik elkente a dolgot. Csak hümmögött.
Végül kivül maradt az ép. úgy ahogy volt azonkivül, hogy kapott egy külső hőszigetelést.
A kisszoba maradt a 11 m2 (ez a legnagyobb műhiba részemről, ezt kellett volna nagyobbra csinálni ), konyha, fürdőszoba előszoba sőt kamra is ) Jól megerőszakolva az épűlet. Víz (hideg -meleg, csatornába kötve ), villany (nappali vezérelt ) Pb. gázpalackos főzés stb ) Na 12 éve meghirdetem kiadásra - akkor még internet meg egyéb ilyen nyalánkság nem létezett - maradt az újság . Napi 5 -6 telefonos jelentkező. Majd egy este szintén egy jelentkező, aki mondá jönne mustrára, semmi akadálya. és 5 percmúlva mán csenget is. Ő volt az első. Beinvitálom - amúgy középkorú férfi, egyterű flancos kocsival, mobillal , akkor ezek még ritkaságok voltak. Tehát szegénynek leesik az álla, elsavavanyodik a képe és felháborodik. Kikéri magának , hogy itt lakjon, mit gondolnak a barátai, ha ide hozza őket. És elhangzik az ominózus mondat :
Ezemberi tartózkodásra alkalmatlan, megy a köjálhoz.
Főleg a 2.3 -as belmagasság nem tetszett neki. Menjen (gondoltam ), nem tudom odaért e azóta ?
Kidobta az asszony, gyorsan kellett neki lakás. Lehetőleg bagóért és még válogat is. Csillaghegyről Pestszentlaposra kiautózni, pech. Miért nem kérdezte a telefonba a paramétereket.
És én is egy pillanatra letörtem, 3-4 havi munka és majd egy milla csak úgy a semmibe. De hamar elkélt.
Azóta is folyamatosan laknak benne. Természetesen olyanok akiknek megfelel. Akit nem zavarnak a kis terek, a kis belmagasság. Tény a lakás kritériumának nem felel meg, nincs 17 m-es szoba, kicsi a belmagasság- eccerű kerülni kell a lakás szót- albérletet hirdetek, a szerződésben meg építmény szerepel. Van akinek ennyire telik. 31 m2.
Hivatalosan meg továbbra is melléképület, amiben van egy 'nyárikonyha' is.
Kiadok még több lakást, de azok nagyobbak , hogy úgy mondjam jobban megfelenek a lakás hivatalos kritériumának, de fajlagosan kevesebb lakbért tudok realizálni, sőt a fluktuáció is nagyobb. A kicsinél az ezer ft /m2 kijön, a nagyobbaknál lényegesen alatta vannak. Olyan 850 ft / m2-t súrolják alulról.
Mondják az ismerősök, miért nem kérek többet, mondom kérni lehet, csak éppen üresen áll akkor.
Egyébként azok is 'maradék' lakások. Csak az egyszeri ember hiszi, hogy lakást venni kiadásra olyan jó biznisz.
arról meg már nem is beszélve, hogy a 37/2007-es igen konzekvensen használja építmény (nem emberi tartózkodásra szolgáló) és épület (arra való) fogalmát.
igaz, ez már megint "csak" következtetés részemről .....
nem hiszem el, hogy ennyire ne lássál a szemedtől !!!!!!! (má bocsi)
1. te idézed, hogy miröl is beszélünk (ez volt kiindulásunk): "Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgálóépítmény építése."
2. egy dologban sikerült közös nevezőre jutni (szerintem), vagyis, hogy az épület csak emberi tartózkodásra alkalmas építmény lehet (függetlenül hogy mennyi időre, milyen céllal stb.). példáid is erről szóltak.
ha ezek után azt mondod nekem, hogy egy emberi tartózkodásra nem alkalmas illetve nem arra szolgáló építménynél az emberi tartózkodásra alkalmas épületre vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, akkor a kardomba dőlök, de izibe!!
olvass, értelmezz!
hogy ez után el lehet lamentálni azon, hogy ennek a szabálynak tulajdon képpen nincs is értelme, hisz az ember - kivéve a ténylegesen mérnöki létesítményeket és a dísztárgyakat - azért épít valami, hogy azt használja (kvázi tartózkodjon benne) és minden nem tartózkodásra használt egyéb építményt (medence, pergola, kerti építmény) más pontokban rendez, az egy külön tészta.
ha elfogadnám érvelésedet, akkor a 37/2007. ezen pontjába annyit kéne írni: kukatároló...
Mint írtam, volt egy fennmaradási tervem, ahol a közighivatal után a bíróság is kimondta egy ilyen tárolóról, hogy az épület és engedélyköteles. (Azaz hiába fellebbezték meg a dolgokat a tulajok, az ügyvédük érvelései ellenére is azt mondta ki a bíróság, hogy épületnek minősül és épeng köteles)
Azóta már a jogszabályi változások miatt kikerült az ilyen tároló építmény az engedélyezendő dolgok közül, ha az építménymagassága kisebb 2,5m-nél és az alapterülete 50m2-nél, de attól még épületnek minősülnek az ilyen építmények és be is kell jelenteni a létesítésüket az önkormányzaton.
A vitát tovább azért nem érdemes folytatni, mert ha valaki törvény szerint akar eljárni és nem akar kockáztatni egy rossz szomszéd, vagy előadó miatti bírságot, úgy is be kell jelentenie a dolgot és az önkormányzaton az előadó úgyis elmondja, hogy szerinte épület-e és hol lehet azt elhelyezni a telken. Persze mindent lehet svarcban csinálni (és ilyen tárolóknál a legtöbbször ezt is teszik) de mint az építésjogban jártas ember én csak azt a tanácsot adhatom, hogy ha nem akar senki problémát be kell menni az önkorira és ott bejelenteni, hogy egy ilyen építményt szeretnék elhelyezni itt és itt. (vagy legalább a helyszín megnevezése nélkül megkérdezni, hogy hol lehetséges telken belül ilyet elhelyezni)
Persze mint írtam lehet svarcban is, de annak vannak kockázatai, még ha elenyészőek is esetleg. Pl a csepeli önkormányzaton az építésügyi előadóknak ki van adva utasításba, hogy heti 2-3 nap járják a várost és írják fel az engedély nélküli építkezéseket, oszt bírságoljanak. Egyik megrendelőm rendesen meg is szivattyúzta a dolgot, mert azt gondolta, hogy csak úgy büntetlenül megváltoztathatja a homlokzatot, meg a tetőformát........... Oszt lett belőle fennmaradási és továbbépítési engedély egy kedves kis bírsággal........
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)
13.
Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.
Hát jó nagy vitát generáltam a két topiktárs között ezzel az emberi..... épület építmény témában. valószinű két 'tanult ' építészről van szó. én mint egyszerű kohász (hol van már az kohászat? van csak nem tömeg vas és acél ... )
Tehát mint egyszerű kohász had folytassam.
Először is az két fogalom, hogy emberi tartózkodásraszolgáló építmény, ill hogy emberi tartózkodásra alkalmas.
Az emberi tartókodásra szolgáló építmény - a lakás elég jól körül van bástyásva és egyik vita partner le is írta. had ne soroljam. De ugye a jelenlegi szoba nagyság 17 m2 és a belmagasság a 2.5 - 2, 75 m stb stb.
Na de valaki hol az egyikről beszél , tehát szolgáló aztán meg az alkalmas, ami azért nem ugyan az.
éa most két példa az eseteimből van sok.
Anno 1980 -ban a nejem megörökölt egy a Bosnyák tér szomszédságában lévő házat..
Egy utcai homlokzat közvetlen az utcára L alakú földszintes ház. Ebben 3 lakás, mind 35 m2 előszoba , konyha , szoba. 3 hátul WC -ék lakásonként, tárólók olyan 3 x 15 m2.
Mivel akkor csak én rendelkeztem telefonnal , az is a munkahelyen - az érdeklődök ide jelentkeztek, én mutattam be a 3 lakás közül egyet. A másik kettőben tisztázatlan jogviszonyú bérlők voltak, kb az akkori 2 kg hús árát fizették lakbérként. Mai áron 2 eft.
Az ing kínálati ára is ílyen volt , egy szerény kocsi ára, most pl. 2 milla.
Hát jöttek az érdeklődők. Az egy bemutatott lakás : előszoba üres - konyha egyszem pult meg egy asztal, rajta egy 2 lapos villanyrezsó, szoba majdnem üres, tán egy szekrény és egy vaskályha meg egy 2,5 kW-os hősugárzó.
Jöttek nézték, fanyalogtak. Egy asszonyka /menyasszonyka halkan, de hogy halljam mondja párjának - ez emberi tartózkodásara alkalmatlan. Nekem meg a fűtést kritizálja. Mondom ott a kályha és ha kevés az atommáglya energiáját is igénybe veheti.
Nem értette.
Mondom ott a hősugárzó, az energia egyenest a paksi atommáglyáról jön.
A hálózat bírta terhelést - az előző tulaj villanyos szakmában dolgozott 4000 kWó-ig ingyen áram , aztán meg bagóért.
Ja én meg a paksi projekten ügyködtem sokad magammal - innen az atommáglya beszólás. Szóval nehezen kelt el az asszonyka kifejezésével élve emberi tartózkodásara alkalmatlan ingatlan a lakásaival.
A lakások amúgy pontosan kielégítették az akkor előírásokat.
Aztán jött egy roma fiatalember - mostani szokás szerint BMW -vel , aranyláncokkal a csúklóin. Tán 3/4 órát vizslatott és kijelentette megveszi az ingatlant. Másnap meg is vette kp. leperkálta a 2 millkát ( ez mai píz ). Még mondogatom , hogy így a bérlők - úgy . Legyint, nem problém eltakarítjuk őket. És valóban 3/4 év múlva el lettek takarítva.
Hogy az mondta elvágja a torkukat, vagy a latrínába folytja őket ez az ő ügye.
Az ürgének lett egy önálló ingatlanon 3 x35 m2 -es lakása + az egyebek. 1 perc a piac 1,5 perc a 7 -es busz . Egy szoci autó áráért - most kettő milla lenne.
Na akkor találkoztam először ezzel az "emberi tartózkodásara alkalmatlan" kifejezéssel.
Majd jön a másik emberi tartózkodásara alkalmatlan beszólás.
Még hogy el ne felejtsem ugyi a vellanyról írtam, víz + csat volt.
egyébként ezzel kezdtem, nagyon legelején, hogy a funkció határozza meg a épület fogalmát. a funkció pedig önkényesen választható....
a kukatároló pedig logikád szerint épület, hisz helyhez kötött, részben teret határol körül, emberi tartózkodásra alakalmas hisz beteszed kiveszed kukát... a helyiség meglétének feltétele meg nincs benne épület megfogalamazásában
gondolod, hogy nem cd jogtár tanulmányozása volt a legelső? sajnos ehhez a részhez nincs magyarázat....
aszem nem győzzük meg egymást. nekem továbbra is az marad épület ami jellemzően emberi tartózkodásra és ezzel összefüggő ...blabla :)
ismerem ezt a határozatot. gyakorlatilag ez az egyetlen épület-építmény vonatkozású bárki által hozzáférhető döntés.
felhívom figyelmedet az indoklásra, miszerint:
"konténer rendeltetésű építmény emberi tartózkodásra is szolgál....ideiglenes tartózkodás és munkavégzés céljából a konténer ajtóval, bejárati és belső világítással, klímával ellátott építmény, melyben a műszaki kiszolgálást asztal, szék, fogas, könyvespolc, stb segítik. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény pedig nem műtárgynak, hanem épületnek minősül"
"Az épület fogalmának további fontos eleme, hogy a létesítmény a környező külső tértől épületszerkezetekkel (ideértve például a lemezt, deszkát is) elválasztott teret alkot, s ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Vannak olyan adótárgyak, azaz épületek – például horgászállás, virágház, trafóállomás – is, amelyek alapvetően nem huzamosabb emberi tartózkodásra készültek, de ez a tény adókötelezettségüket nem befolyásolja, ezáltal csupán nem lakás céljára szolgáló épületnek minősülnek, és ekként terheltek adókötelezettséggel."
"5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban áttekintette az építésügyi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó hatályos szabályozást.
5.1. Az Étv. 2. § 8. pontja határozza meg az építmény fogalmát, amely az épület és műtárgy gyűjtőfogalma.
Az Étv. szerint építmény „az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, — rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül — minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is”.
Az Étv. 2. § 10. pontja rögzíti az épület fogalmát.
Eszerint az épület „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
Az Étv. az épület fogalmától elválasztja a műtárgy fogalmát, melyet az Étv. 2. § 15. pontja határoz meg.
Az Étv. alapján műtárgy „mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”
A jelen ügy tárgyát képező távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény emberi tartózkodásra is szolgál. A távközlés-technikai konténer rendeltetésű építményben a műszaki munkálatok (karbantartás, hibaelhárítás, időszakos rendszerellenőrzés) elvégzése miatt emberek tartózkodhatnak. Az ideiglenes tartózkodás és munkavégzés céljából a konténer ajtóval, bejárati és belső világítással, klímával ellátott építmény, melyben a műszaki kiszolgálást asztal, szék, fogas, könyvespolc, stb segítik. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény pedig nem műtárgynak, hanem épületnek minősül."
Egyébként volt is egy ilyen fennmaradási engedélyes ügyem, ami másodfokot és bíróságot is megjárt és a végén a bíróság is azt hozta ki, hogy fennmaradási engedély kell, pedig egy sima bau....-os deszka anyagú tároló volt, amit kilóra veszel meg a boltba és azt mondják róla az üzletben, hogy persze hogy nem kell hozzá semmilyen engedély.
Azóta már engedély tényleg nem kell hozzá, mert kivette az ÖTM rendelet az engedélyköteles dolgok közül, de attól még az épületnek minősül és csak építéshelyen belül lehet elhelyezni, hiszen ha nem lenne épület, akkor nem kellett volna rá fennmaradási engedély a korábbi KTM rendelet szerint sem.
A gyakorlat szerint az esetek 99%-ban nem foglalkozik az önkormányzat ilyen épületekkel, de ha az előadó kötözködik, vagy a szomszéd bejelenti a, akkor okozhat kellemetlenséget a dolog.
A szerszámtárolóba belépsz és ott rendet raksz, effektíve ott tartózkodsz, tehát alkalmas emberi tartózkodásra és a fő funkció kiegészítője, hiszen a lakás és a kert fenntartásához tartasz ott dolgokat.
Egy csúszda nem alkalmas emberi tartózkodásra, hiszen a csúszda nem vesz körül, nem alakít ki helyiséget körülötted, ellentétben egy tárolóval. A kukatároló szintén nem alakít ki helyiséget, már a belmagassága, ajtó hiánya stb miatt sem.
Ajánlom figyelmedben a cd jogtárat.
Ott a törvényalkotó magyarázó szövege is ott van egy-egy jogszabály mellett és alaposabban megmagyaráz néhány dolgot. A bíróságon is azt veszik elő jogértelmezéskor, hogy mi volt az elsődleges szándéka a törvényalkotónak a jogszabály megfogalmazásakor.
Az államigazgatási hivatal szokott továbbképzéseket tartani az építésügyi előadóknak, ahol el szokták magyarázni egy-egy ilyen félremagyarázható törvényrész eredeti jogalkotói szándék szerinti értelmezését.
Abban mindenesetre igazad van, hogy a jog nem logikus és sokszor kiskapukkal van tele, de hidd el egy fellebbezési eljárásban sem a másodfok, sem a bíróság nem fogadná el a te érvelésed.
a "szokták" az nem jogi kategória, és a "logikus" sem. ezt értitek meg nagyon nehezen. jogban ami le van írva az a mérvadó, mégha nem logikus vagy ép ésszel nehez érthető is meg. a jogi szabályozásban minden egyes elem a jogszabályból levezethető kell(lene) lenni és nem egyedi elbírálása alá esőnek, vag yéppen műszakilag logikusnak. pl. hol van meghatározva az ömlesztett anyag tároló fogalma? megszoktuk, hogy az siló, de ez nem jogilag meghatározott hanem megszokás!
azt meg, hogy másodfok mit mondana, azt csak akkor lenne releváns, ha már mondta is volna. ha tudsz ilyet, szívesen várom.
és nem ügyintézői hanem irodavezetői+jegyzői hatáskörben lettek ezek az ügyek eldöntve, mert ügyintéző a te véleményedet képviselte.
értelek véleményeddel, hisz nagyon erős emberi tulajdonság vezérli a megszokás és az átgondolás nélküli elfogadás.
így szoktuk meg, tehát ez így van. de ez nem jogszabályi- hanem szokáselv, ami mo.-on nem él. vagyis nem szabadna élnie. sajnos itt vagy élő példának (nehari, és ne vedd személyeskedésnek)
a te logikáddal a kukatároló miért nem épület? indokold jogszabályra alapozva. hisz az is tárolásra szolgál. sőt, ha nem vesszük figyelembe a "jellemzően emberi tartózkodás" fogalmát mint alapfeltételét, akkor az általad felsorolt "csúszda, ......., járda, lugas, pergola, tűzrakóhely" mind épület, hisz nem tartoznak a 15. pont alapján műtárgynak, viszont mindegyik "rendeltetéssel és a rendeltetésével összefüggő tevékenységgel kapcsolatos" építmény! gondolkozz el ezen! és légyszi indokold ellenkezőjét jogszabályra alapozva.
önmagában a jogszabályhelyek citálása még nem jogszabályértelmezés!
a parkolóház épület, hisz nem igaz, hogy nem tartózkodik ott ember, hisz beáll az autóval. a "tartózkodás" nem célhoz és egzakt minimális időhöz kötött fogalom. de hát ezt te is leírtad, csak a következtetésed hibás...
és az ügyintézők nem nem ismerik a jogszabályokat, hanem annak értelmezésében igen jelentősen gátolja őket a berögzülés és a megszokás! ez pont olyan, hogy a mai napig minimum 30 cm-es fallal tervezik a házakat, pedig tudtommal semmi nem írja már elő és sem statikai sem energetikai sem tűzvédelmi indoka nincs. egyszerűen megszokás!
én meg nagyon ellene vagyok ennek, talán ezért is tartom fontosnak akár még "jelentéktelen" (?) dolgokban is hangsúlyozni, hogy gondolkozzunk!
Ha egy üggyel megjárod a másodfokot akkor az én értelmezésemet fogják mondani. Az, hogy egy helyi építéshatósági ügyintéző nem ismeri jól a jogszabályokat nem újdonság, már nagyon sok ilyen előadóval volt dolgom sajnos (tisztelet a kivételnek, mert van arra is sok jó példa!)
A műtárgynál a tároló mint tartály, vagy siló szerepel. folyadékot, gázt, illetve ömlesztett anyagot nem épületben szoktak tárolni.
A te logikád szerint egy parkolóház sem épület, hiszen ott nem tartózkodik ember, csak amíg beáll az autóval. Nincs ez másképp egy kertiszerszám tárolónál sem....
az alábbiak alapján, az építmény két csoportra bontható:
1. épület: ami jellemzően emberi tartózkodásra szolgál
2. műtárgy:ami jellemzően nem emberi tartózkodásra szolgál
és logikai lenne benne. és a 37/2007. engedélyezési kategórizálás szelleme is e felé mutat inkább. (vagyis egyik fő választóvonal, hogy jellemzően emberi tartózkodásra szolgál valami vagy nem) csak azt nem tudom eldönteni, hogy a jogszabályalkotó a te értelmezésedet akarta kifejezni, vagy ezt?
a 15. pont nem taxatíve hanem példa jelleggel sorolja fel, tehát ezen kívül is lehet műtárgy bármi, ami nem épület.
és hol látok tárolást? itt "...gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló..." csak példa kedvéért.
és a 10. pont értelmezésekor figyelmen kívül hagyod, hogy nem vagylagosan hanem kiegészítő kitételként használja a tárolás célját. vagylagosság a megfogalmazásban kizárólag az emberi tartózkodáshoz kötődő célnál van, nem pedig pl. "...vagy emberi tartózkodásra vagy tárolásra szolgáló építmény...".
értelmezés segítségeként:
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körülmeghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
azt eldönteni, hogy egy építmény épület-e, úgy lehet, hogy emberi tartózkodás cáljára avagy nem arra szolgál, függetlenül a funkciójára. tehát egy árnyékszék épület (evidens) de egy krumplitároló - függetlenül minden egyéb paraméterétől - nem az. kivéve persze, ha krumplitároló és válagotó, mert akkor már munkavégzés és így emberi tartózkodás is van.
és ismétlem, tisztában vagyok az ilyettén értelmezés "kiskapu" jellegének, de ha a jogszabályalkotó így fogalmazott akkor így is kell/lehet érteni. egyet tudok, gyakorlatban működik az érvelés.
Ja és ezt is el kell olvasni az ÉTV-ből:
15. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
Hol látsz te itt tárolót? Tehát a tároló az nem műtárgy, így csak épület lehet!
