A lényeg hogy a tartály a helyén maradt. Az én elméletem: A víz az agyagréteg alól szívárog fölfelé és nem oldalról. Mivel oldalt nem tud beszivárogni a tömör agyagon keresztül,így kifelé sem tud távozni sem. Ha a tartállyal lezárom a fölvezető utat akkor a víz nyomást gyakorol a tartály aljára így az nemcsak hogy úszik hanem még tolja is kifelé. Ezt a nyomást engedem 1 szabad úttal a fölszínre. a cső körül folyamatosan áll a víz.
Szerintem itt a közlekedő edények elve érvényesül.
Mindaddig fog áramolni a víz a tartály köré, ameddig ki nem egyenlítődik a vízszint a tartály mellett és az attól távolabbi részek között. Ennek az áramlásnak a gyorsasága függ a talajszerkezettől, és a vízszinkülönbségtől. Kizártnak tartom, hogy akkora sebességgel képes legyen a víz áramolni, hogy akár csak egy kicsit is megmozdítsa a tartályt az áramlás.
Gondolj bele, ha a felszínen felbakolod a tartályt, és alulról felfelé vízsugárral "spricceled" a fenekét (mondjuk 5 bar-ral) történik valami egy 1köbös edénnyel? Semmi... Bezzeg a felhajtóerő...
Ilyen esetekre találták ki a talajvíz-csökkentő kutakat, de ott minden esetben vízkivétel történik. Mégpedig úgy, hogy a kízkivétel akkora legyen, hogy a talajvízszin a védendő műtárgy alá kerüljön. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a talajvízszint mindig magasabban lesz, mint a kútban, és ha a kutat az Y tengelynek tekintjük, akkor mindkét oldalon a talajvízszintje egy logaritmikus függvényhez lesz hasonló.
Hűha, ez nagyon matekszagú, meg okoskodós lett, de ilyenek a tények. Bocs!
Kívánom hogy igazad legyen, de lehet nem értettem meg a dolog fizikáját. Vagy épp azt a pozitív eret csapoltad meg ami táplálta a tartály körüli talajt vízzel ?
Azért off mert nem a fórum témájához tartozik. A kérdésem pedig így is úgy is érthető, de nem véletlenül hiszen aki ismeri az tudja hogy ipartörténeti dolgok is voltak a műsorban mint a Víztorony Siófkon de mondhatnám a fővárosi víztornyokat hőforrásokat fürdőket is.
Ha nem értenék 1-et nem raknám ide és örülök hogy kiállsz mellette.
Akik másképp gondolják azoktól elnézést hogy megzavartam az estéjüket!
Az első lerakásnál a vízzel föltöltött tartály úszott reggelre.A gödör színig telt vízzel. Amikor a lerakás előtt takaritottuk,mélyítettűk a gödröt látszott hogy hol jön föl a víz. Remélem hogy tényleg nem a beton tartja lent. 1-2nap (habár beton nélkül 1 éjszaka megemelkedett.és erre egész nap szakadt az eső szóval nemigen csökkent a vízszint) és megmutatja magát a dolog.
Sajnos nem értem, hogy mi a problémád azzal a bizonyos "városvédő", Ráday Mihály -al kapcsolatos aláirásgyűjtéssel.
Hogy "offolod" az rendben van, az a Te saját és privát véleményed, de valószinüsitem, hogy csak kevés műsorát láttad ezidáig.
Én megvallom, hogy régebben mindig vártam már a vasárnap délutáni, rendszeresen leadott ország, város és régi lepusztúlt épületvédő műsorát.
Hiszen Ráday Mihály "Több mint 30 éve küzd a magyar nemzeti kulturális örökség kincseinek megmaradásáért. Kesztyűt dobott a közönyök, a tudatlanságok, az olykor politikai indittatású rombolásoknak.
Amit az ""Unokáink..." -ban művelt, szemléletváltás és pedagógiai is. Megtanitotta a nézőt az épitett környezet kincseinek felismerésére, de arra is, hogy e kincsek megörzése végett cselekedni kell, s hogy mit kell cselekedni" !
Egyébbként ezrével irják alá ezt a peticiót, akár bel, vagy külfőldön élő honpolgáraink, még most is. Én úgy vélem és érzem, hogy még sok sok "Ráday" kellene nekünk a mai való Világban.További szép estét kivánok Neked és Jószerencsét !
Valami megoldásnak lennie kell a jelenségre! Ez a víz láthatóan lentről szivárgott föl (nem oldalról vagy föntről) a tartálynak ásott gödörbe. az oldala tömör agyag.az alja felé kezdett lazább homokosabb szerkezetűvé válni.
"Ha az az agyaggödör valóban maga a "hajó", akkor nem volna szükség az egész műveletre, hiszen nem menne bele a víz..." Hacsak nem szivárog az alja.
A közelben van 1 áradó folyó.Lehet hogy ez is befolyásolja Ami lentről föltör víz az oldalt nemtud elmenni de a tartályt megemeli amihez nyomás kell. Ha a nyomás nemtud kialakulni akkor marad minden a helyén.
Tényleg nem vitatkozni akarok,csak akkor 1 magyarázatot találni erre a dologra.
Ahogy Lalibátyó is írta, volt az a régi öreg, aki azt írta, hogy minden vízbe (iszapba - most tekintsük iszapnak a vízzel átitatott talajt) mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz (iszap) súlya.
Szóval tökmindegy, hogy 5 cm van a test és a tartály fala között, vagy 5 km. Ha a tartály több vizet szorít ki, mint a bruttó súlya, akkor úszik, és csak idő kérdése, hogy a talajsúrlódást és a vákumhatást mikor győzi le...
Ha az az agyaggödör valóban maga a "hajó", akkor nem volna szükség az egész műveletre, hiszen nem menne bele a víz...
Nem is veszem kekeckedésnek amit írtál. A talajvízszint tényleg nem változik a csövezéssel csak a víz fölhajtó ereje módosul "áramlássá" Jó a hajós hasonlat,csak ott a hajó mellet szabad vízfelület van nem úgy mint itt. jelen esetben maga az agyag gödör a hajó. Próbálj meg a hajó belső terébe 1 lukat fúrni és abba csövet tenni,és a hajót megterhelni. Vagy 1 csővet (es az agyag gödör) ledugózni(ez a tartály) és az alsó szabad végét megnyomatni vízzel. Kinyomja a dugót. De ha hagysz a dugó mellet 1 vékony csőnek helyet akkor a víz itt fog távozni és nem a dugót emeli ki a csőből. az a keveske beton ami a tartály mellé került "tömítésnek" a rést lezárni kb 15cm vastag és 50 cn magas még meg sem kötött. nem hinném hogy az tartja a helyén. Lényeg hogy amit akartam elértem.
Hát nekem sem jön be ez a feljön a víz a csövön dolog. Ha raksz rá szivattyút akkor lehet leviszed a talajvíz szintjét a tartály alá és nem úszik fel. Tehát gamate szavaival értek egyet. Arkhimédész már elég régen megmondta a tutit. Egyszer melóztunk valahol ahol az úszómedence felúszását egy medence melletti ásottkúttal küszöbölték ki amiben egy úszókapcsolós szivattyú volt ami 3 méter alatt tartotta a talajvizet. Szerencséjükre nem volt még hosszú áramszünet és bírja a szivattyú:)
Nem kekeckedésnek szánom, de szerintem a beton tartja lant a tartályt.
A talajvízszint szerintem nem változik azzal, hogy leraktál csöveket. A talajszemcsék közötti teret tölti ki a víz. Most a csővel megnövelted a szemcsetávolságot...
Ha van egy hajód ami úszik a vízen és mindenféle csőkígyót engedsz a hajó alá, aminek a vége a vízszint fölött van, attól még a nem nő a hajó merülése...
A tartályok lehorgonyzását általában úgy végzik, hogy a tartály alapterületénél lényegesen nagyobb tükröt szednek ki, és komoly vasbeton lemezalapot készítenek, amihez szó szerint lehorgonyozzák a tartályt. A földvisszatöltés után a lemezalapon is van talaj, így ha a tartályt emeli a talajvíz, akkor emelnie kell az egész lemezalapot, és az azon lévő talajt is...
Igazad van hogy kicsi a tartály,de az adott körülmények és a tulaj lelkiismeretes hozzáállása ezt kívánta meg. Csak 1 alkalmanként használt terület.Szűk volt az adott hely,másrészt a tartály alját kb 1 30-40cm laza homokosagyag választja el az első vízadó rétegtől.
Gamate kérdésére válaszolva nem a víz szivattyúzása a cél,hanem az összegyűjtése és 1 szabad út biztosítása a fölszín felé! Előzőleg amikor csak le lett rakva a tartály az emelkedő víz kiemelte a földből,hiába volt teli vízzel,úszott a talajvízben. Most hogy a tartály alá a 40-es réselt csövet 1 kavicságyba lefektettem,1 fólia szigetelésre ráhelyeztük a tartályt és körül öntöttük a fólia és a tartály közöttí rést betonnal,a víznek maradt 1 szabad útja fölfelé a csövön keresztül. Most hívott a tulaj és minden rendben a tartály úgy van ahogy tegnap letettük. (előzőleg 1 éjszaka alatt kiemelte a víz) A tartály alatt,mellett nem tud a víz nyomása kialakulni hanem távozik a fölvezető csövön ami kivan vezetve 1 külső terűletre.Most áll a cső mellett a víz.
XXI.krület A cső a gödör aljába lett fektetve a könyök és T csatlakozóval kialakított fésű alakzatba.4 réselt cső párhuzamosan a végeinél a csatlakozókkal összekötve 1 fölből kiálló cső darabbal. sajnos nem tudom a telefonos képeket fölrakni,de gondolom így már érthetőbb az elgondolás és a megvalósítás.
udilaci Valami ilyesmi megoldás kellene a Te számodra is.
Szóval a mai nap leraktunk 1 1000 literes zárt tartályt szennyvíz aknának. A talajvíz kb 10 centire a fölszín alatt már jelentkezett. A gödör színültig vízzel ami a tartályt kiemelte a földből úgy hogy a tartály tele volt. Víz kiszivattyúz,gödör mélyít kb 20 centit. Az alja megterít zúzott kővel,erre a perforált 40-es pvc cső kb 4 méternyi 1 m-es szálakba elosztva behelyezve.T idomokkal összekötve,és a fölszínre vezetve. Az egész megterítve újból zúzótt kővel. Erre fólia,ebbe a tartály. A tartály és a fólia köze kiöntve betonnal. Ez idáig a tartály a helyén maradt,nem mozdult. Reggel a tulaj megy és megnézi. A fölvezető csőbe a víz a talaj fölszínnél volt amikor otthagytuk. Kiváncsi vagyok hogy beválik -e ez a módszer.
Ha nem fölszini szivattyút üzemeltetsz akkor csak a szivattyú után tudod csatlakoztatni a nyomó ágba. Fölszini szivattyúknál lehet szívóági és nyomóági szűrőt is alkalmazni. Mi az aknád alja?
Visszaolvasgatva már láttam hogy Hunt1 kolléga is érdeklődött de ez teljesen mellékes. Cmc vel kezelt fúróvízzel fúrtam amit eléggé jól vissza is tudtam forgatni.Gond a cső cserénél akadt amikor állt az öblítés.Pillanatok alatt eltünt a furat mélyén a víz. A vízadóba érve pedig folyamatosan,szemmel láthatóan hígult a fúróvíz.de ez már nem okozott különösebb problémát. a fúróvíz pillanatok alatt letisztult az öblítő kádban is ha megszünt az áramlása. Szabályos erőteljes szín váltással (a homokszíntől a zöldes árnyalaton keresztül a tejfehéres színig)jelezte a rétegeket.
Üdv Mindenkinek! Tóalmásról szeretnék kérni infót, milyen a talajszerkezet, milyen mélyre kell fúrni. Talán van valakinek a körzetből tapasztalata, előre is köszönöm a fáradozást!
Az a probléma hogy ha ezt a finom agyagszemcsét ki akarod szűrni a vízből ahhoz nagyon finom szűrő kell! Ha a cső mellé sódert raksz az is eliszapolódik 1 idő után és nemfog a víz a csőbe áramlani. Mindenképpen fog az agyagból szemcse bemosódni amitől opálos lesz a vized. Ami most leülepedik az finom iszap és azt szerintem kiszűrni nemtudod. Olyan mintha a teát akarnád tiszta vízzé visszaszűrni. Az aknát másképpen old meg. Holnap próbálunk pont 1 ilyet megoldani, ha sikerül akkor ismertetem veled a folyamatát.
Az a baj,hogy már csináltam zsompot de ezzel azt értem el,hogy egyre több víz jön be,és a szivattyúzással csak tovább mosom tágítom az ereket.A másik kút amúgy a szembe lévő garázsomban van ott is 10 m-re fúrtunk és akkora a víz hozam,hogy a kutat nem lehet kiapasztani.350-ES lyukat fúrtunk ebbe egy 200-as cső van,körülötte kiöntöttük kővel csak éppen nem túl apróval,és a csöre nem raktam szűrőszövetet.Szerintem ezért zavaros kissé a víz.Látni csak akkor látszik ha hagyom leülepedni.A szűréssel szeretném ezt megint elkerülni.Milyen szövetet vegyek a csőre,és hol?Komlón lakom.
Szerintem a 2 együtt nem fog menni. Ha nem fúrsz le 1 vízadó rétegig akkor ugyan azt az agyagos opálos vizet fogod szivattyúzni ami az aknába beszivárog.(mintha egy mélyebb lukat fúrnál a szivattyúnak az akna sarkába) Ha ezt leszűrőzöd az egy idő után eliszapolódik az agyagtól. Ha lefúrsz 1 vízadó rétegig akkor pedig a szivattyú azt a vizet fogja kidolgozni nem pedig azt ami az aknában van.
Hello. Az elsődleges célom az akna vízmentesítése,de ha már ilyen mélyre fúrok szeretném a vizet hasznosítani pl.kocsimosásra.Fúrtam már egy ugyan ilyen kutat de a víz egy idő után zavarossá,és agyagossá válik.Ezt szeretném megint elkerülni,és szeretném megszűrni ha lehetséges.
