Most a jövőben fogom felnyomni valamelyiket : hogy melegvérű, gerinces állatokat elpusztítja. Állítólag a törvény, az állatvédelmi törvény védi ezeket.
Csak azt felejtem hozzátenni : ezek a melegvérű gerences állatok egerek !
Had legyen a bürokratáknak még egy kis munkájuk !!
pl. felnyom a szomszéd. vagy a szomszéd kér építési engedélyt és akkor derül ki. vagy önkori összeveti a légifelvételeket a térképpel. sok eshetőség van arra, hogy kideüljön...
ha meg kiderül, akkor engedélyeztetési költség + 140e/m2 bünti :( (legalábbis ez a kiinduló érték)
mennyibe kerül?
20+20e az illeték (épeng+használatbavétel), 4-6e között eljárási/postaköltség, 9640 ft tullap-térképkivonat, 20-30e tervdoksi.
"Mennyibe kerülhet egy ilyen hozzáépítés tervezése, engedélyeztetése, stb? Minden kőműves és ácsmunkát én csinálnék. Csak a bürokráciának kell fizetni. Mégis, mennyit?"
Minden munka pénzbe kerül.
Nálam még annyival bonyolultabb, hogy én a tervet is megcsinálnám.
Anno acélszerekezeti tervező voltam.
És most egy nyomorult kémény tervet - nem is tervet, hanem egy állapotrögzítő rajzot csak jugosult tervező készíthet el. Lerajzolom a fútőberendezést, a becsatlakozást a kéményt - nézetben, metszetben, meg ahogy a t. bürokrata kéri. Akár 1 :100 -ban akár 1 :50 -ben stb. Nem nekik nem jó.
Így voltam az külső szenyvízvezetékkek is. Az egyik évben azt mondta a 'szarművek' alkalmazottja, hogy nekik nem kell semmi terv, majd a követekező évben : bizony nekik kell a terv. A becsatlakoztatási kérelemhez.
Jó legyen ( A 3-ra minden ráfért.) Nyomvonal, metszetek anyagok felsorolása, stb. Az aláírással volt problém. De az egyik rokon Bt. je rányomta a pöcsétet, olvashatatlan aláírás és benyelték. Amúgy semmi szabálytalan nem történt. A Bt. -nek a tevékenységi körében volt olyan (is) : műszaki szolgáltatás. Ebbe minden belefért. Egynapi munka és 15 eft megtakarítás. Szegény ember vizzel...
Viszont ha rajtam múlna : én még egyszerű beadványokat, kérvényeket is csak ügyvédi közreműködéssel fogadnék el. (mint a középkorban) - csak írástudók írhatnak - a többi ha beleüti az orrát, mágjára.
Úgyhogy ez az egyablakos ügyintézés meg a bürokrácia csökkentése csak egy lózung. Mese naivaknak.
Ha valami ügyet kell intézni, a leglehetetlenebb igényekkel lépnek fel az ügyféllel szemben.
Nálam is ugyanez a helyzet. Azzal a különbséggel, hogy az én szélfogóm 2.5*1.6m -es lenne.
Mi van akkor, ha nem engedélyeztetem? felnyom a szomszéd? Annyi forrásból hallottam mindenfélét. Van ismerősöm, aki egy komplett mélygarázst építtetett, tetején egy terasszal. Mindezt engedély nélkül. Van olyan is, aki kicserélt egy ablakot, és a kedves szomszédja feljelentette. Mennyibe kerülhet egy ilyen hozzáépítés tervezése, engedélyeztetése, stb? Minden kőműves és ácsmunkát én csinálnék. Csak a bürokráciának kell fizetni. Mégis, mennyit?
az a baj, hogy a jogszabályok a "maximális inteligenciát" feltételezve íródnak.
egyébként mindkét esetre megvan a jogszabályi alap, mármint ha egy-egy mondatot szó szerint veszünk a szövegkörnyezet figyelmen kívül hagyásával és gondolkozás nélkül ....
"Volt olyan önkori, ahol azért írtak ki hiánypótlást a tervemre, mert nem volt jó nekik, hogy mind a 6 példányban lefűzve ott volt a tervezői nyilatkozat, nekik külön 1 példányban kellett :-("
Elég szomorú, hogy egy ügyintéző ilyenek miatt bohóckodik.
"Szerinte mivel a nappalin átközlekedek ezért le kell venni a területből az átközlekedéssel érintett részt is :-("
Komoly jogszabály-, és tervezési ismerete lehetett az üi-nek...
Olvastam valahol egy esetről, ahol valaki megvett egy műemlék épületet, amit később életveszélyessé nyilvánítottak. Neki, mint tulajdonosnak kötelessége volt az életveszély elhárítása, de a műemlékesek olyan felújítási kötelezettséget írtak elő, amire a tulajnak nem volt pénze. Kért támogatást a felújításhoz, amit nem kapott meg. Végül fogta magát, felmérette az épületet, a meglévő díszítőrészletek külön fotó+rajzos dokumentációjával, majd az életveszély elhárítása érdekében elbontatta az épületet, az értékes kőfaragványokat meg odaadta a városi kőtárnak......
ezért írtam ezeket, mert nem egy helyen "állt meg az élet" e miatt :(
martonvásárban egy helyen végül is (kb 2 év) úgy egyeztek meg, hogy a homlokzati diszítőelemeket (ez már eleve röhejes, ismerve az épületet :( ) követve küvölről burkolt de kiszellőztetett horonyban vitték el a gázt.
"falunkban" meg a mai napig árammal fűtenek egy házat, mert kéményes lezáratta kéményt (mondjuk igaza volt) hivatal viszont nem engedte megváltoztatni sem kéményt sem homlokzati képet. gáz eleve felejtő.
magassága és állapota miatt bélelni sem lehetett, újjáépíteni szintén nem, mert hivatal km. téglához kötötte magát, kéményes meg h legyen émei engedélye a km. téglának. elemes+burkolat meg szélesebb lenne mint a mostani. szal van egy tök "értékes és védendő" kéménytest, amit nem lehet használni .... :(
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! Belső átalakításokat tervezünk,mert ahhoz nem kell engedély és minél olcsóbban szeretnénk megúszni! Mégis hozzá kell épülnünk egy kb.1.5*1,9-es belépőt! Az lenne a kérdésem,hogy ehhez kell engedély?
Zircen a nyugdíjas otthonba azért nem tudták bevezetni a gázt, mert a műemlékesek nem járultak hozzá olyan tervekhez, ahol falon kívül megjelent volna gázcső, a szabványok viszont nem engedték falon belül vezetni a gázvezetéket .........
3. igen. ha az épületnek csak utcaképi védelme van, akkor a belső átalakítást nem gátolják, de van olyan lakóház, ami anblokk védettség alatt van, ott még pl. a belső ajtókhoz sem engednek nyúlni, csak ha nekik teccő módon teszed.
a gyakorlat az, hogy ha nem nagyon lepusztult az épület, akkor nem követelik a felújítást, max ha a teljes utca felújítás alá esik. (pl. ha két szomszéd megcsinálta, akkor csináld meg te is). viszont ha bevonásra kerülnek (minden építési és bejelentési eljárásban ez megtörténik) akkor valamilyen szinten megpróbálják azt kötni a külső javításához is.
ilyen háznál javaslom a köh-vel való előzetes konzultálást, nehogy meglepetés érjen. nagyon nagy macera tud lenni egy ilyen :(
pl:
- gáz bevezetése (gázművek csak falon kívül engedi, köh ott nem)
- kémények (köh nem engedi turbós és szerelt kéményt, akármilyen xar a meglévő azt kell megtartani vagy újjáépíteni )
1. Ha valaki esetleg megvenne egy korabban mar muemlekke nyilvanitott, nem tul jo allapotban levo, de nem is kulonosebben jelentos csaladi hazat, maceralja-e az uj tulajdonost valamilyen hatosag annak kulsejet akkor es ugy ujitsa fel, amikor es ahogyan azt esetleg nem tervezte volna?
2. A haz kulsejenek felujitasanal -- ha a forma az eredetitol mar eltavolodott a korabbi "hazkezelesi" beavatkozasok eredmenyekeppen -- a muemleki hatosag csak neheziti-e a felujitast (beleszol), vagy segiti is azt? Peldaul az esetleg fellelheto eredeti tervekhez valo hozzaferes tamogatasaval, szaktanaccsal, stb?
3. A muemlekvedelmi hatosagot be kell-e vonni akkor is, ha a felujitas csak a belso lakoterre korlatozodna, pl: tovabbi furdoszoba kialakitasanal vagy szobak kozotti nem teherviselo valaszfalak mozgatasakor stb.?
Most jött meg egy fennmaradási és továbbépítési engedélyem, amit még 2008 végén adtunk be. Azért nem is csesztettük az önkorit az engedélyért, mert így mivel már letelt az intézkedésre adott 1 éves jogvesztő határidő, már sem kötelezést, sem bírságot nem szabhatott ki a hatóság......
Azért a 60 napba régen sem számított bele a hiánypótlásra és a szakhatósági megkeresésére fordított idő.
Van néhány önkormányzat, ahol mindegy, hogy mit adsz be, valamilyen hiánypótlást akkor is ki fognak írni, hogy amíg pótolod a dolgokat, addig is tolódjon a határidő. Volt olyan önkori, ahol azért írtak ki hiánypótlást a tervemre, mert nem volt jó nekik, hogy mind a 6 példányban lefűzve ott volt a tervezői nyilatkozat, nekik külön 1 példányban kellett :-(
Én az ilyen pitiáner hiánypótlási felhívásokkal nem foglalkozom, inkább megadom neki amit kér, mert több energiát emészt fel vele vitatkozni.
Volt nemrég egy tervem, amiben a megrendelő egy minimális területű nappalit akart. A nappali pont az előírt minimum volt, még egy külön idomtervet is adtam be hozzá, amiben jelöltem, hogy meddig számít nappalinak és honnan étkező a helyiség.
Az előadó elkezdett kötözködni, hogy nem jó a nappali, mert nincs meg a minimum területe. Szerinte mivel a nappalin átközlekedek ezért le kell venni a területből az átközlekedéssel érintett részt is :-(
No ekkor hiánypótlásként az OTÉK paragrafusait adtam be és nem merte elutasítani a tervet. Azóta már ez a barom elment arról az éphatóságról, de többször volt vele hasonló vitám a "sajátos" jogértelmezései miatt.
Az irodavezetők szubjektív jogalkalmazásairól én is tudnék órákat mesélni....
Egyszer, még mielőtt kihozták volna, hogy felettes szerv állásfoglalását nem lehet figyelembe venni az eljárásban, az egyik önkormányzaton, ahol kértek tőlem egy olyan hiánypótlást, amit egyértelműen nem kérhettek volna a KTM rendelet melléklete szerint, beadtam az éppen illetékes minisztérium állásfoglalását hiánypótlásként, amiben leírták, hogy azt nem kérhetik tőlem.
Bár akkor még 2 hét alatt válaszoltak a minisztériumból, azóta már egy kicsit hosszabb lett a válaszadási idő....
Mindenesetre a jogértelmezésben amit leírtál továbbra sem értek egyet veled, mert szerintem a régen melléképületként meghatározott kategóriából lett a 50m2 alatti építmény, ami ugye már csak bejelentés köteles, tehát az önkormányzatnál regisztrálják az építését.....
Esetleg a vitánk eldöntésére kérhetnénk egy jogértelmezést magától a törvényalkotótól. :-D
sokunk elött ismert probléma az, hogy az éphatok igen nem határidő tartó szervezet. ennek vannak valós és nem valós okai, de ez mindegy is, lényeg h ha az ügyfél úgy tudja, hogy 60 napon belül meg kell(ene) kapnia az engedélyt, akkor hiába indokolgat az éphat, a 100-150 nap sok.
tehát adott volt egy városi építési hatóság, aki piszkosul nem tartotta be a határidőket. és nem is objektív okokból, hanem középvezetői döntés illetve trehány ügyintézői munkavégzés miatt. néhányan lázadtak ellene, néhányan híres emberekre hivatkoztak (ez általában hatott), de a többség szép csendesen várakozott. a tervezők a megbízáskor már eleve felhívták ügyfél figyelmét (akik viszont zömében az engedélyt "tegnapra" szerették volna), hogy sajnos az a 60 nap jó lesz 90-100-nak is :(
na, itt is volt néhány kolléga, aki megunta. van a ket-ben (közigazgatási eljárási törvény) egy rész, ami kimondja, hogy a jogra irányuló kérelmet megadottnak kell tekinteni, ha a hatóság a rendelkezésére álló időn belül nem hoz róla döntést és ennek tényét az ügyfél kérelmére az eredeti kérelemre fel kell jegyezni. ezt kihasználva, mikor lejárt a 60 nap bebaktattak az éphatra és szóban kérték a kérelemre való feljegyzést. nem részletezem ügymenetet és kezdeti "szóváltásokat", de lényeg az, hogy ilyenkor (szóbeli kérelem) jegyzőkönyvet kell felvenni, ehhez elő kell venni (soxor előkeríteni) kérelem anyagát. majd erről a jegyzőkönyvről értesíteni az ügyfelet (hisz nem ő, hanem csak meghatalmazottja járt el). na ezt a jegyzőkönyvet másnap beadták ügyfélszolálaton az építéshatóságnak címezve, de a jegyzőnek. (ez szintén dupla iktatás volt ott, a hozzá tartozó hozom-viszemmel együtt). ott egy hónap sem telt el, és sorra keztek kizúdulni engedélyek... innentől kezdve - függetlenül hiánypótlástól, adatbekéréstől, meg minden egyéb kutya fülétől - gyakorlatilag nem volt olyan kérelem, amiben 60 napon belül nem született döntés.
igéretemhez híven a két példa. önkényesen választottam olyat, ami különösebb jogismeret nélkül is egyértelmű.
ja, és elöljáróban: nem a szabályok betartása ellen kardoskodok, és nem is a kiskapukeresésre buzdítok, csupán a jogtalan/értelmetlen/önkényes eljárás ellen vagyok.
mindkét eset dunántúli városban esett meg pár éve.
1. a 37/2007. ötm r. megalkotásakor (amikor is szinte minden releváns építésügyi rendeletet ebbe vontak össze) bele került a szövegezésbe, hogy "... építménybe betervezni és beépíteni csak a célra megfelelőségi tanusítvánnyal rendelkező anayagot/szerkezetet szabad..." (előtte is érvényes volt ez egyébként). Irodavezető az ilyenkor szokásos köziges agyzsugorítás után úgy értelmezte ezt, hogy már a tervdoksiban is bizonyítani kell az építőanyagok megfelelőségét és ezért csatolni kell hozzá az összes anyag ilyen engedélyét. sorra szorták is vissza hiánypótlásra a doksikat. a többség - mivel "jólszocializált" engedelmes ember volt - szépen rakosgatta is hozzá ezeket a cuccokat. úgy 60-80 oldalnyi melléklet. volt aki leegyszerűsítette és egyszer nekiállva összeírta az összes szóba jöhető engedélyszámot (úgy 250-300 db) és csak ezt a listát mellékelte. (mellékesen megjegyzem, hogy ekkor derült ké néhány országosan forgalmazott termékről, hogy lejárt a emi engedélyének érényessége. de ez az ő bajuk) de volt akinél kicsapta a biztosítékot (nem ez volt irodavezetőasszony első "hőstette") és összefogtak páran. semmi mást nem csináltak, mint hogy minden nap, volt, hogy naponta kétszer beadtak kiegészítésként újabb és újabb emi engedélyeket illetve módosították nem engedélyköteles szerkezetek tipusát (pl. nem z járólap hanem y járólap), csatolva az új emi engedélyt. miután az igen jelentős iratmozgás (iktatás, feldolgozás, levél h tudomásul vették stb) gyakorlatilag lehetetlenné tette az érdemi munkát, - belső ügyintézői nyomásra - úgy egy hónap után kikerült az éphat ajtajára nagybetükkel, hogy " T. építész kollégák! A megfelelőségi tanusítványokat az engedélyezési dokumentációhoz NEM kell csatolni!"
de ha ezt akkor nem teszik meg, akkor az akkori irodavezető szubjektív jogértelmezése alapján ma is lehetne csatolgatni a 60-80 oldalnyi tanusítványt az engedélyhez. (összehasonlítás kedvéért, egy már megfelelő tartalmú engedélyes doksi úgy 20-25 oldal)
a nyomtaványhoz - amit betettem - odaírtam hogy két tanuval alá kell iratni...
csak a pontosság kedvéért
és mivel a 1440 hsz-omra érdemben nem reagáltál, önkényesen (hisz építésigazgatás szerinted úgyis ezen alapszik (sic!)) úgy értelmezem, hogy nem kell kardomba dölnöm :), tehát igazam van.
én pont azon megjegyzésed - illetve a megjegyzésed alapját képező jelenség - ellen harcolok, hogy "... innentől meg az építési előadó fogja eldönteni, hogy az épület-e, vagy műtárgy ..."
NEM! az építésügyi előadó nem dönt, (legalábbis ebben nem) hanem jogszabályt alkalmaz! irtózatosan zavar az, hogy vitánkból is láthatóan SZUBJEKTÍV megítélésen múlnak jelentős anyagi vonzattal járó események. nem beszélve szerencsétlen ügyfél idejéről, idegeiről... ráadásul egyáltalán nem jogi képzettségű, sőt nem is jogi (inkább mászaki) beállítottságú emberek akik SZUBJEKTÍVE döntenek.
és ez a jelenség - a xar jogszabályi fogalmazásokon túl - kizárólag a hozzád hasonló (egyébként jelentős többséget képviselő) szakmabelieken múlik. nem személy szerint rajtad, vagy rajtam, vagy x és y-on, hanem mint közösségen, akik gyakorlatilag (ebben a vonatkozásban legalábbis) gondolkodás nélkül (vagy gondolkodva, de beletörödve) hajtják meg magukat egy önkormányzati alkalmazott kénye-kedve alőtt.
és ezt mondom úgy, hogy ültem eleget az asztal túloldalán is. tisztában vagyok, hogy egy-egy jegyzői, irodavezetői döntés miből következik. ez pont olyan, mint hogy senki ne menjen konzervgyárba, mert ha meglátja mi van benne, soha többet nem hogy konzervet, de még félkész ételt sem fog tudni megenni.
arra pedig, hogy a hülyeség/önkényesség ellen van módszer, írni fogok két pédát, de most mennem kell.
