Ősszel/télen említettem, hogy tavaly igen brutális levéltetü invázió volt nálunk (fekete, zöld, fehéres), nem is nagyon bírtam vele, leirtottam őket, 1-2 hét múlva megint voltak, néha ki sem látszott tőlük a levél, úgy belepték.
No, tegnap láttam, hogy egyelőre kis egyedszámmal, de megjöttek a kis barátaim... Még kicsik a fák, nem nagyon virágoznak, csak a szilva és az őszibarack, de ők már elvirágoztak. Mivel menjek rá? Még mindig a Mospilannal illene, vagy esetleg esti órákban permetezzek és adjak hozzá Cyperkillt is?
A papírja nem ír semmit erről - ha jól rémlik - én azért sosem használtam virágzásban... nem a "tapasztás miatt" - a Nonit nem tapaszt mint a Biofilm, pusztán a felületi feszültséget csökkentve a szétterülést, "nedvesítést" javítja, hanem azért, mert erős, savas szaga van... (óvatosan! szagold meg, tudod, oldalról, és nem az üveg nyakába tapadó orral letüdőzve... ami nem is olyan nagy csoda, mert valami szulfonsavas cucc...)
Érdeklődnék,hogy a Nonitot szabad-e használni virágzáskor.Mivel,hogy "tapasztó"szer,a polleneket is tapaszthatja, vagy a bibe felületét ....Remélem rosszul gondolom !
Talán a méhekre nem annyira veszélyes de a bibéket lehet hogy egy kicsit leégetted. Én virágzásban nem használok elemi rezet vagy ként hanem ha mindenképpen kell akkor réz helyettesítő vagy kén helyettesítő szerekkel permetezek.
Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy permetezési gyakorlatainkban (gyakorlatlanságunkban:-) nem mindig méretezzük egyenszilárdságúra önmagunk, kisállataink és környezetünk (pl. a méhek) védelmét. Habár az Einstein-féle megállapítás valszeg urban legend (négy évvel a méhek után kipusztul az emberiség), de lehet ez olyan is, mint amikor egyetlen napra kimarad az áram váratlanul (és a gyertyafény mellett betesszük a mikróba a vizet "forralni":-) ) Szóval alig tudjuk elképzelni...
Ez pontosan így van (régi jóslatom, hogy az internet pontosan ebbe, a "csatornázás hiányába" fog belefulladni, mint anno a középkori városok:( - tudniillik nincs semmi hulladék-eltakarító mechanizmusa, tehát ahogy telnek az évek és nő az infó-mennyiség, folyamatosan nő az elavult info aránya, romlik a megbízhatóság... lehet, 20 év múlva kénytelenek leszünk visszatérni a klasszikus könyvtárazásra mert már 100 keresésből 95 elavult adatot fog eredményezni, a könyvön meg becsülettel ott a KIADÁS ÉVE...)
De, vannak... bár az az igazság, hogy soha sem használtam Sherpát, mert minek vegyek 10%-os cypermetrint II. kat-ba - (tudom, 2-3 éve a kis üveget meg az ampullát már visszatették III-ba), amikor van 25%-os cypermetrin szabadforgalomban - a Cyperkill. Hatóanyagra számítva kb egy árban is vannak...
És persze, a különféle pirethroid-izomereknek különböző hatása van a környezetre egyfelől, másfelől az sem mindegy, hogy a kész permetlé méhriasztó hatással bír-evagy nem.
A Sherpa tekintetében az nyert:) aki azt írta, hogy virágzásban NEM használható:
"...
SPe 8 Méhekre kifejezetten kockázatos! A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Az alkalmazás idejére és a kezelés után 1 napig távolítsa el vagy fedje be a kaptárakat! Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! Virágzás előtt távolítsa el a gyomnövényeket/ 1 nappal a virágzás előtt már nem alkalmazható!..."
Sherpában nem vagyok érdekelt, még sohasem használtam . Ezért nem vitatkozni akarok, hanem egy lehetséges hibára hívnám fel a figyelmed:
"Az internet sohasem felejt", ezért lehetséges, hogy egy elavult érvényességű tájékoztatót olvastál.
Példa: a syngenta a chess nevű rovarírtójáról fenntartotta az interneten a régi tájékoztatóját is, miszerint méhekre nem veszélyes, de a főoldalról indulva már olyan ismertetőt találsz, ami szerint veszélyes. A "régi" tájékoztatók jellemzően a forgalmazó (kereskedő) cégek internetes oldalain maradnak hosszú ideig frissitetlenek.
Köszönöm szépen. Ez egyértelmű válasznak tűnik - ehhez fogom tartani magam. Talán azzal kiegészítve, amit Pacsepa írt, hogy "illetlenség" nappal pofán locsolni a méheket. Azt magam is megfigyeltem egyik évben, hogy a nappali Topas fürdő után a méhek sértődötten távoztak. Arról nem is beszélve, hogy mennyire "por" a megfürdetett virágpor(?).
Megnéztem a Sherpát, mert ugyan miért lehetne az egyik piretroidot használni, a másikat meg nem. Ez van az engedélyében: "Virágzó kultúrákban csak méhkímélő technológiával juttatható ki." Azaz napnyugta után mehet.
Leander pajzstetű. Apró alig látszik, de ez a ragacsos csepp, a mézharmat képződés, elárulja amibe később betelepül a korompenész bár ez nem árt a leandernek de csúnya.
Beöntözést javaslok Mospilan rovarölővel, ami a talajon át is felszívódik. Egy 4g-os csomag 10 liter vízhez elég, ez arányosan csökkenthető, pl 1g/ 2,5 liter víz. A virág alátétből felszívódik.
Havonta ismételheted kb 3 hét a tartam hatása. A beöntözést a lakóhelyiségben is alkalmazhatod, mert a szer nem nem kerül ki a cserépből és nem kenhető le a levélről sem. A hatás a mézharmat megszűnésével nyomon követhető. Előtte a mézharmatot mosd le, zuhany vízzel lejön.
Szabadforgalmú - III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használhatósága méhveszélyesség szempontjából Dr. Némethy Zsuzsanna összefoglalása szerint.
Növény minden fejlődési állapotában korlátozás nélkül, virágzáskor is használható valamennyi gombaölő szer, valamint a rovarírtók közül Mospilan, Pirimor, Sanmite, Runner, Nissorun, Teppeki, Dimilin, Dipel
Virágzó növénynél napnyugta és 23 óra között használható Karate, Decis, Insegar és Match
Virágzó növényeknél még napnyugta után is TILOS alkalmazni : Sherpa, Apacs, Chess, Actara, Trebon
Érdeklődtem (nem hagyott nyugodni) az itteni Központi Földművelődési Ellenőrző és Vizsgáló Intézetnél a Topas ügyben...
Pontosan azt a választ kaptam, amit Te is írtál:
" egy cég arra törzskönyveztet egy adott országban, amire úgy gondolja, hogy ott megéri neki."
Még annyit tettek hozzá, hogy a Topas 100 EC Szlovákia területén nincs engedélyezve csonthéjasok monília elleni védekezésében, és abban az esetben, ha netán mégis használná "valaki", akkor az törvényellenes cselekedetet követ el...
Kérdem én: ugyan már ki tudja leellenőrizni, hogy most éppen Topassal permetezem-e a csonthéjasokat vagy valami mással... Otthon, a saját kertemben... :-)
Sziasztok! Sajnos nem értek hozzá, de úgy látom, a leanderem így teleltetés után nincs túl jól.. Egyik oldalán barnás-feketés kis foltok jelentek meg a szárakon, és egy-két helyen ragacsos enyvet ereget. Csatolok róla 2 képet. Tudna valaki segíteni, hogy mi lehet ez és mi a teendő?
Pedig megkapta az "adagját"! Virágzás elején, teljes virágzásban és az esős napok után azonnal permeteztem Chorus-al. Úgy érzem felesleges volt a fáradozás. Jövőre ha a fa vagy én megérem, lemosózás után, csak a hervadó tünetek megjelenésekor szándékozom permetezni.
Az idén lesz némi hajtáshervadás .... vagy már van is . Ami hervad azt már nem lehet megmenteni lényeg , hogy a hervadás alatti részek maradjanak meg . Ez a száraz idő most kedvező és felszívódóval lehet egy kicsit rásegíteni . Chorust már szerintem felesleges , mert a kéreg alatt van a gebasz oda meg nem igen jut el .