"Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek só, mész használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa (Anas platyrhynchos f. domestica), ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sün.
Élhetünk a biológiai védekezés nyújtotta lehetőségekkel is. Kíméljük a házatlan csigákat pusztító állatokat, pl.:
futóbogarak, elsősorban futrinkafélék,
bábrablók, barna- és zöldvarangy, ásóbéka, tarajos gőte és lábatlan gyík,
természetes ellenség lehet a fogoly, fácán és a vakondok is.
A kémiai védekezés a csigaölő szerek alkalmazását jelenti. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére, gyakran használt módszer ez a fajta védekezés.
A védendő területen kívül is összecsalogathatjuk a csigákat
termőhely kiválasztás: kerüljük a mély fekvésű, vizenyős területeket.
csigakerítést helyezhetünk ki a betelepedés irányára merőlegesen megakadályozandó a csigák bejutását a védendő területre.(készíthető fémlemezből is, min. 20 cm magasságú legyen, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel a perem a csigák bevándorlásának irányába nézzen)
csigakerítés: villanypásztor elven működik, a huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák továbbjutását.
csigariasztás növényekkel, növényi részekkel is történhet, pl. begónia, fekete ribiszke, harasztok, paradicsom hajtása, levele.
A tökéletes fegyver az indiai futókacsa lehet, amelyik kifejezetten kedveli, és le is tudja nyelni. Ezzel a kacsával viszont az a baj, hogy másra nem igen alkalmas, ezért itthon nem tenyésztik. Nyugat-Európában viszont már bevett gyakorlat, hogy csupasz csigairtásra bérbe adnak kacsákat."
Pedig ezzel van tele a net,spanyol csupaszcsigára - indiai futókacsa.
A futókacsa a leghatékonyabban pusztítja a spanyol csupaszcsigát, amely Ausztriát már elözönlötte és várhatóan itthon is tömeges lesz. Nyugat-Európában bérbe is vehető futókacsa (Rent an ent!) a csigák elleni harchoz. Egy kacsapár elég egy kert csigamentesítéséhez. Ne szedjünk nekik csigákat, megfulladhatnak rajta! Kiváló szaglásuk révén maguk is rátalálnak a csupaszcsigákra és odaviszik a kacsaúsztatójukhoz, hogy vízzel nyeljék le. Különösen imádják a csigapetéket.
Nem, a rovarirtók zöme nem hat a csigákra, teljesen más a szervezetük, anyagcseréjük. Vagy csigairtót (metaldehidet) kell szerezni, vagy a "népi praktikák" fahamu, sörcsapda, stb, vagy szerzel egy futókacsát a kertbe, aminek ez a csiga a kedvenc kajája.
És fel kell számolni a napközben is nedvesen maradó helyeket, mint a földre rakott farakások, gazkupacok, kőkupacok és hasonlók, ahol a csiga napközben tanyázni tud.
Üdvözlet. Kérdésem lenne.
van ez a spanyolcsiga történet ugye. nalam a fára is felmasznak, tavaly a krumplibogár éhenhalt miattuk. ha most felszívódóval permetezem a növényeket, akkor ha megrágja, kampó lesz neki? Köszönöm.
Lehet persze kabóca is. De amikor tavaly nyáron az amerikai (ugrándozó) lepkekabóca fehér szövedékét vizsgáltam, egyszer csak "kimozdult" belőle egy apróság és arrébb ment. Ebben nem mozog senki (többet is szétberheltem).
Mi lehet ez? A borostyán sövényem két éve rohamosan szárad (a levelek). Persze lehet, hogy semmi köze az alábbi képekhez, de az ma meglepett, hogy egyetlen négyzetméteren több száz ilyen fehér valamit látok. Zöld levélen, száradt levélen, száron, levél színén-fonákán...
Mozdulatlannak látszik; ha megpiszkálom, olyan, mintha kidurranna, túrós lé jön ki belőle.
Lehet ennek valami köze a kétvonalas sávos araszolóhoz?
Kérdőjeles... a Bi58-nak elvileg van akaricid hatása is, de a szokott dózisban elég sok rá a rezisztencia. Jobb valami direkt atkák ellen javallott cucc...
Sziasztok! Szeretnék én is tanácsot kérni: Március közepén ültettem kakukkfű magokat. Mostanra kb. 4-10 cm magasak. Az utóbbi hetekben egyik-másik nagyon megnyúlt, és a magasakból egyre több dől el, és utána igyekszik visszakapaszkodni a fény felé. Ma néztem, a talaj felett ezeknek barnás a száruk színe, de egyen kipróbáltam, tartja a gyökere. Ez lehet betegség jele. (Ha igen, mit érdemes tenni?)
Segítséget szeretnék kérni. A meggyfám beteg lett. Szerintem monília. Tavaly nagyon elkapta, tavasszal minden beteg ágát levágtam, permeteztem is Chorussal. Úgy tűnt helyrejött, de aztán virágzás után megint elszórta (leszáradt) a virágait. Sajnos ma vettem észre, hogy a leveleit is elkezdte leszórni. Csatolok képet a levelekről. Szerintetek vége a fának? Két évvel ezelőtt több, mint két diszperzites vödör meggyet adott.
Viszont törzsről hozott pár új hajtást. Esetleg ha brutálisan visszametszem, akkor még megmenthető a fa?
A másik kérdésem az lenne, ha ezekről az új, egészségesnek tűnő hajtásokról szemeznék hajtóra júniusban, akkor szerintetek megmaradhat a szemzés? Vagy az is beteg lesz? Mert bár a fajtáját nem tudom a meggynek, mert a házzal együtt vettük, de biztos hogy oltvány és nagyon finom, nagy szemű, majdnem feketére érő meggyet termett. Kb. 15 éves lehet a fa.