Kedves Pompiere, egy percig sem vitatom az offtopic véleményed, annyit tennék csupán hozzá, hogy minden probléma megoldása szemlélet kérdése is.
OFF
Ahogyan a tájékozódás módja is. Azt természetesen elismerem, hogy a jelenleg bizonyos tájak túrázóit szórakoztató, helyenkint tán még kaotikusnak is teccő helyzet nem segíti túlzottan a helyes tájékozódást :D de legalább felhívja a figyelmet pl. a térképhasználat fontosságáraJ
ON
Itt azokra a társadalmi csoportokra célzott elsősorban a koncepció és azokat a rétegeket kívánta elsőképpen megszólítani, motiválni, akik számára kevésbé ismert a természetjárás és kevés terepi tapasztalatuk van (de akik tartalmas és egészséges, elérhető hobbira vágynak, főként pl. fiatalok, családosok). Nekik teljesen más szokásaik vannak - más kérdés, ki mennyire találja idegesítőnek - és a mobil- Ill. webappokra fogékonyabbak. Ebbe szivároghat némi generációs eltérés is, de ez korántsem áthidalhatatlan.
Szóval fogadjátok el, hogy alapvetően nem e túraveterán-fórum hozzászólóinak terepi tapasztalataihoz (+tereptani, térképészeti, placcbéli stb. tudásához) lettek igazítva a dolgok. Ezért lett a festésen túl más, gyakran feleslegesnek tűnő tájékoztató elem is erősen hangsúlyozva a projektekben. Sulykolva. (pl. a megközelítő táblák, azokat magasztaltátok elsőkéntJ ha jól emlékszem)
Ahol tényleg feleslegesek, onnan majd áttelepülnek oda, ahol hiány van, a megfelelő korrekciót követően (ezért is jön jól, hogy "nyitva hagytuk" a logikát, meg hogy ott figyel a helyjelölő tábla a koordinátákkal).
Szerencsére ez a kisebbik gond, mert a hibák zöme kapkodós szerelésből fakad. (amit el lehet képzelni, meg lehet érteni, és egyáltalán nem mindenhol ez a helyzet!). A legtöbb hibás eset tehát csavarhúzóval és néhány könnyebb kéziszerszámmal kezelhető, mert arról van szó, hogy töknemarrahanemmáshuvá mutat az a szerencsétlen táblanyíl. Lesznek olyan helyek is, ahol akár az ásót is le kell majd szúrni.
Ezért kérlek benneteket, hogy ne csak kipellengérezzétek a hibákat, hanem segítsetek mihamarabb rendezni számunkra is a sorokat azzal, hogy minden észrevételeket elkülditek a
címre, hogy feldolgozzuk a bejelentéseiteket, hogy felmérjük és mihamarabb megszűntessük a rendellenességeket.
Kérünk arra is titeket, hogy a helyjelölő táblákat is fotozzátok le külön, ha van rá mód ne csak totálba' és élesen, hogy az azonosítót ki lehessen olvasni - hasonlóképpen a táblanyilakról is szükség lenne egyre-egyre, tehát min. 3 fotó segítségével érthető meg gyorsan az irodából a terepi helyzet, tipizálható a probléma és helyszínelhető hatékonyan (pl. csoportosítva, logisztikai szempontok szerint is, egyebek).
Annyi előnye azért van a gecocahing-es formátumnak, hogy informatív. Ha valaki tisztában van a hazánkban levő tizenegy (Degree Confluence Point) helyével, akkor a fok, decimális perc formátummal el tudja magát helyezni a térképen (már ha érdekli egyáltalán). Decimális foknál, ember legyen a talpán aki a tizedesekből kiszámolja pontosan fejben, hogy éppen milyen percen is van éppen.
ON
A koordináta megjelenítés az oszlopokon csak arra jó, hogy ha tönkreteszik a táblákat, akkor pontosan meg lehessen határozni a javítani kívánt helyet. Más haszna semmi.
Ha az lett volna a cél, hogy a GPS nélkül túrázók segítséget tudjanak hívni, ha pl. megtámadja őket egy farkas falka, akkor minden oszlopra fel kellett volna írni az aktuális hely koordinátáját.
A mobileszköz nem feltétlenül tudja, mert valamiért nincs GPS vétel. Offline térképre is fel tudod magad szúrni. A DMS fokhálós térképen is segít tájékozódni. Vagy be tudod diktálni a helyzeted valakinek, ha nincs nálad GPS vevő.
Az Őrségben és a Hetésben jártunk a RP-DDK Magyarszombatfa-Kerkakutas közti távján,cca 23 km-en. A HVTE jelzésfestői nagyon magasra emelték a mércét,mert alighogy átértünk Zalába látványosan romlott a jelzettség,pedig ott is jól követhetően lettek felújítva. A tapasztaltak szerint ezek az elzárt zalai települések nem számítanak hátrányos helyzetűeknek ,mivel egy új útjelző sem került erre a részre,de Göcsejben sem találkoztunk velük múltkor.
Nekem a RP- DDK ezen szakasza inkább a tájegység néprajzi,történelmi megismerését sugallja,igaz ezen a részen nincs kiemelkedő természeti látványosság. Igaz a kék útvonala ezt a célt is szolgálja.
I Boronafalú ház az Ó-hegyen
II. A villanykaró muzeális betongyámja szintén az Ó-hegyről
III. Csinyálóház Velemérben
IV. A múlt század elején épült téglaház Szentgyörgyvölgyön
Egyáltalán nem volt sáros a szakasz ,pedig tartottunk tőle,pláne,hogy a túra előtti napokban egész szép mennyiség esett. A Tűzzománc Szomjoltó reggel fél 9-kor még zárva volt,így a folyékony télikabátot( cop by Hörpölin)nem tudtuk felvenni, a lélekmelegítő bevitelével meg kellett várnunk míg elérjük az erdő szélén lévő szeszfőzdét,ahol a pálinkafőző mester szíves invitálásának engedve igazi őrségi körtét volt szerencsénk kóstolni,mindjárt kettőt ,mert ugye két lábunk van.
I. Raj-Gaz eredeti HÖR felirattal,sokunknak kedves emlékeket idéz
II. A Vadaspark egyik dísze Magyarszombatfán
III. A cefrefőzdében cefréztünk
A szlovén határhoz közeli geodéziai toronyba nem mentünk fel,megfogadtuk a kiírtakat,pedig a leírások remek panorámáról számolnak be.
I. 8 emeletes geodéziai mérőtorony a Ritási-hegyen
A táv nagy része aszfalton és macadám úton vezet,így tempósan lehet haladni. Az útba eső falvakban rengeteg néprajzi értékkel találkozhatunk,Harangláb Gödörházán,Felsőszentezsébeten,Alsószenterzsébeten,boronafaluházak Velemérben,Szentgyörgyvölgyben. A nap csúcspontja a veleméri román kori templom és a ref.templ. Szentgyörgyvölgyön festett kazettás mennyezetével. Itt a helyi Tiszteletestől kaptunk egyedi pecsétet a füzeteinkbe.
I. Ökonomikus Harangláb Felsőszenterzsébeten
II. Múzeális ref.Harangláb Gödörházán
III. Szentháromság,Árpád-kori templom Velemérben
IV. Ref.templom Szentgyörgyvölgyön
V. A Dunántúlon nagyon ritkaságnak számító festett,fakazettás mennyezet a ref.templomban
Jól esett a téli tavaszban a túra,főleg a kevés erdei részen a puha avar susogása a talpunk alatt,bár a szél nem fügyült.
I. Végtelen út Felsőszenterzsébet előtt
A napot Kerkakutason fejeztük be,az nem igazolópont,de a hegyi vegyes bótban kérhető céges pecsét ,8.30-15 közt van nyitva.
én eddig azt hittem, a táblákon szereplő koordinátáknak akkor van értelme, ha valaki papírtérképpel jár amin van fok/perc beosztás, akkor az alapján kb be tudja lőni a helyzetét
Ehhez képest most térinformatikai alkalmazásokról meg GPS pontosságról beszélünk, de minek? A tábla előtt állva nem kell beírnom a kütyübe a koordinátát, tudja :-)
az, hogy a helyjelölő táblákon 4 tizedesjegy élességgel lettek megadva a koordináták, az egy dolog. Itt az arculati megkötésekhez kellett alkalmazkodnunk, ez csak "felirat". A kézi GPS/GNSS vevőkkel, mobileszközökkel elérhető pontossághoz amúgy ez bőven elég. A táblák kihelyezéséhez átadott nyilvántartásban 6 tizedesjegy élességgel közöltük az adatokat. Az megint más kérdés sajnos, hogy a kivitelezők ezt mennyire használták ki. Sok szereplős volt ez a felvonás is, amúgy sem mi rendeztük a színdarabot, nem mi írtuk a forgatókönyvet sem, bizonyos szintig "improvizálhattunk" benne úgy, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb legyen.
Az is érdekes, hogy 4 tizedesjegyig vannak kiírva a táblákra a GPS koordináták, holott a kihelyezéshez minimum 6 tizedesnyi kellene a tüsszentés biztos elhelyezéshez!
Ugyan akkor a filmet elnézve, meg kézi GPS-ekkel vitték ki a táblákat...
De nem akarom korbácsolni a hullámokat, mert az jó, hogy legalább vannak táblák :)
Egyszer majd csak rákerülnek a szakmailag megalapozott feliratok is.
Jól gondolom hogy a turista alkalmazásokban a leginkább elterjedt koordináta formátum a fok perc,tizedperc alak? Ezzel szemben a táblákon a fok.tizedfok alak szerepel :-(
Ki kellett szórni x ezer táblát. Ez kellett a teljesítéshez. A tartalom nem volt lényeges, és gondolom a táblák zöme autóval megközelíthető helyre került.
Ez az útvonal a másik, melyet "kellemetlenül érintett" az M31.
Minden ágát-bogát még nem ismerem, de azt hiszem létező, az átjárás az M31 alatt ui. lehetséges, remélem a felfestés sem maradt el.
A Bolnoka hosszú, déli lejtőjén vezet, keletre a Rákos-patak völgye, nyugatra Kistarcsa és Kerepes.
Érdekes a Pécel utáni kunkor, érdemes egy körsétát tenni!
Mogyoród környékén igen hangulatos erdőben vezet, ott jók a jelzések is. Szinte hihetetlen, de Szentjakab HÉV megállójához nem vezet aszfaltos út. Van egy hangulatos alagút a HÉV alatt, itt vezetett egykor a sárga, de ez már egy másik történet.
Két részesre tervezetem ennek az útvonalnak a "bemutatását" , de a folytatással kapcsolatban tegnap problémákat tapasztaltam Őrbottyán határában. Elvben legalább Galgamácsáig kéne lenni, de nagyon úgy néz ki, hogy a valóságban nem létezik ott, ahol a viszonylag friss, hagyományos térkép szerint léteznie kéne.
Igen, jól tudod, általában helyi egyesületek végezték és valóban elég jól sikerült. Amibe bele lehet kötni ezzel kapcsolatban, az csupán az, hogy a régiek eltávolítása/szürkítése, ami feladat volt, hát az nem mindenhol sikerült.
Szerintem megkockáztathatjuk hogy az Országos Kéktúra jelzettsége talán még soha nem volt ilyen jó mint mostanában. Nem túlzok ha azt mondom hogy 80-90%-án fától fáig jelzettséggel térkép nélkül is el lehet menni, legalább is nekem ilyen tapasztalataim vannak, azzal a plusz gondolattal hogy ez más, kéktúrán kívül eső területekre is igaz, például a Karancs-vidék jelzettsége is kiváló lett a közelmúlt jelzésfestéseinek (ZÚTE) köszönhetően.
Jelzettség a Mátrában már tavaly is jó volt...
...éppen akkor jártunk arrafelé -tökéletesen véletlenül- mikor a bélyegzőládikát helyezték ki az új pecsételőpontra a Vércverés csúcsának közelében.
(azóta már ezt is felváltotta egy újabb ládika, sőt újabb jelzésfestés is volt azóta ha minden igaz)
A Kékes TE aktivistái szimpatikusak voltak, beszédesek és nem mellesleg remek munkát végeztek, és végül az én fotóimat is átvették az albumukba. :-)
