Az első komoly vizsgálatra 1869-ben került sor, amikor a Duna eltűnési helyén 14 kg anilinvörös festékkel színezték a vizet. Az ötlet jó volt, de az anyag alkalmatlan és nagyon kevés. 1877-ben a fluoreszcein nevű festékkel sikerült a kísérlet, s ez nemcsak a Duna-eltűnés vizsgálatában volt fordulópont, hanem a karsztvizek útjának kutatásában is új korszak kezdetét jelentette. A legfontosabb vízjelző anyag ugyanis mindmáig a fluoreszcein maradt, amelyet ha tízmilliószorosan hígítunk, napfényen még szabad szemmel is láthatunk. Ultraibolya fényben pedig tízmilliárdszoros hígításban is felismerhető, tehát az egész Balaton megjelölésére elegendő volna kb. 200 kg fluoreszcein.
Csak az a baj, hogy nehéz beszerezni... őszintén szólva én a metilénkéken filóztam egy kört, mert azt minden állatkereskedésben kapsz, mint akváriumi vízkezelő szert... és annyira relatív ártalmatlan, hogy bizonyos mérgezésekben (nitrit) vénásan adható embernek ellenanyagként - csak sajnos pár anyag elszínteleníti, és annyira nem erős a festése...
A csatornások használnak egy semleges színező anyagot. Akkor szokták bekeverni, amikor nem tudják, de szeretnék tudni mi, hova vezet. Rendkívül élénk és annyira semleges anyag, hogy az sem baj, ha élővízbe folyik. Barlangászok is használják, ami azért sokat elmond a dologról. Nagyon kicsi kellene belőle, max néhány csepp a permetlébe.
Nem tudom hogy hívják és hol lehet kapni, de szerintem az a megoldás.
A másik, hogy mészkénlevet nem használunk se tűző napon, se 22-25 fok feletti hőmérsékleten, mert perzselést okozhat... szóval májusban és nyáron hajnalban, vagy inkább alkonyban jön szóba, és nem a kánikulai napokon. (érdekes módon a réz perzselő hatása a közismert, pedig a poliszulfid-kén legalább annyira perzselés-veszélyes melegben...)
A kérdésed olvasván nekem az ételfesték jutott eszembe. Bármelyik nagyobb közértben van 4-5 szín. Emberi fogyasztásra alkalmas. Szóval olyan toxikus nem lehet. Lebomlását persze nem ismerem.
Ja... és szinte bármilyen árnyalatot kikeverhetsz magadnak... :)))
Ahha! Háát akkor csináltam egy jókora ökörséget... :-)
Nagyon köszönöm a választ és az okítást!
Maradok a két külön anyagnál külön-külön permetezve, jó 'távol' egymástól (időben).
Vagy nem is tudom, majd kitalálom, hogy lehetne ezt jól csinálni (esetleg volna tipped?).
Egyébként most estére már látok néhány fiatal levelet, amin egyértelműen az égés nyomai vannak (ez jellemzően inkább azon a szakaszon van, ahol a tiszta mészkénlé oldatot használtam.
A barna kotyvalékos részen mintha nem lenne. A két terület fekvése is más egy kissé.
Ahol égés van, ott kevésbé tud befújni a szél, jobban tud érvényesülni a nap melege.
Talán ez lehet az oka, mindenesetre további kísérleteket fogok folytatni.
De sajnos a dózissal már nem igen tudok lejjebb menni, mert akkor már eléggé alatta lennék a könyvben ajánlott aránynak (nem tudom, hogy lenne-e bármi értelme úgy kiszórni).
Így is direkt jó korán reggel szórtam, hogy a lehető leghidegebb időpontban érje a növényeket (még csak nem is este, mert akkor melegebb van - bár a tegnapi estén nem igazán a permetezés járt a fejemben, a szupercella épp felettünk vonult át a maga 3-4 centis jegével... láttam már jeget, meg szupercellát nagyon durva, földön túli időjárással, de ekkora jegek még nem potyogtak a környezetemben... azt hittem, szét ver mindent, ahhoz képest apró-cseprő kárral megúsztuk!).
Mészkénlevet rézzel (vagy egyéb fémsó oldatával) soha sem keverünk, mert az eredmény az adott fém szulfidja lesz... sőt, lehetőleg semmivel sem, mert a poliszulfid-kén az egy kémiailag igen reakcióképes valami... (analitikai kémiában a Na2S oldatot használják a fémszennyezés kimutatására)
A Curzate R csomagolásán azt írják, hogy lúgos szerekkel nem keverhető.
A házi készítésű mészkénlé 1,2 %-os oldatát megmértem, nagyjából 7 volt a pH.
Próbából összekevertem (a C. R-t 3 °%-re vettem), egy barna lé lett a végeredmény,
amiből azért árad a kénszag rendesen.
Rászórtam a szőlőre, egyelőre nem látok égési nyomokat (ahol össze tudott gyűlni a folyadék, ott barna folt maradt). Vajon mindkét anyag hasznosnak tervezett folyamatai le tudtak játszódni?
Érdemes ezt így, vagy inkább külön-külön szórjam legközelebb?
És ha jól gondolom a Silwettel ez akár így is keverhető, mivel nem olvastam, hogy lenne olyan cucc, amivel nem ajánlott (remélnék tőle sokkal jobb terülést, hatékonyságot - a Nonitot ilyen szerekre éppen nem tudom használni).
kajszin is, meggyen is a levelek felső részén gombostűfej nagyságú csillogó foltocskák jelentek meg. Mint a hölgyek alkalmi frizurájára szórt csillámkonfetti, csak persze arányosan kisebb méretben. Ezek a foltocskák laposak, semmi kidudorodás nincs a levélen. Mint a ráspriccelt híg aluminiumfesték szemcséi.
Ez valami rászáradt permetanyag lehet? Vagy egy apró élősködő anyagcsereterméke?
Nálunk most kezd járványossá válni a terjedése, főleg meggyen, de szilván és kajszin is.
Én permeteztem ellene Chorussal, de ennek ellenére nálam is megjelent, nem csak azoknál, akik nem permeteztek egyáltalán.
Mai jócselekedetem dithan + topas keverék volt a szomszéd fáira is. (nálam nem fogott el a bekevert mennyiség). Ez a keverék normális esetben megállítja a moniliás romlást, de -ahogy előttem is irták- metszőollót is elő kell venni.
