Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Köszi a képet, de tényleg annyira nem találom vészesnek a helyzetet. Mint kisfogyaszto azt hiszem nem mi fogjuk a világ sorsát megoldani, ezért nem értem ezt a nagy pánikot. Nekem is volt középiskolába atomtámadás elleni légo oktatás. A tanár aki oktatta kicsit alzheljmer kóros volt és remegett a keze. Ezért elneveztük biztos kéznek. Sokat mulattunk az egész atomtámadáson..
Hát az attól függ! A tudomány mai állása szerint az általunk lakott világok keletkeztek, tehát végük is lesz valamikor. Ha így igyekszünk, akkor egyre gyorsabban közeledik - viszont állítólag lehet lassítani is a folyamatot.
Én még a lassan a terepet átadó üvöltő beat-nemzedék (tudod, még a XX. században hőbörögtünk - 60-as évek) tagja volnék.
Amikor mi fiatalok voltunk, egészen elérhető közelségbe került egy újabb világháború - atom- és hidrogénbombákkal.
Tanultuk, hogy atomcsapás idején hogyan kell elzárni a légópincéket, mikor és miképpen kockáztathatja az ember a felszínre kimerészkedést...
Talán hallottál róla, hogy a hippimozgalom ebben a kilátástalanságban is gyökerezett.
Talán az is segítette a leszerelést, a fegyverzetcsökkentést és végsősoron a hidegháború végét, hogy az emberek elfogadták: RAJTUNK IS MÚLIK, HOGY LESZ-E ATOMHÁBORÚ.
Hadd higyjek én abban, hogy a Föld jövője szempontjából nem mindegy, hogy miként élünk és cselekszünk.
És vállalom azt is, hogy ezentúl nem madárbarátként, hanem
Szó esett a költözésről belelestem a lexikonban. Nos ezt találtam:
költözés, vonulás: a madarak közül több fajra jellemző, hogy a költés, a fiókák felnevelése után útra kel.
Az ilyesfajta utazást
vándorlásnak (vándorló zsezsék -Askar Isabekov felvétele - http://www.birds.kz/index.html),
kóborlásnak v.
költözésnek nevezzük.
1. Tekintve, hogy a szaporodási ciklust követi, vannak kutatók, akik az ivarmirigyek működésével és az ivari hormonok hatásaival magyarázzák.
2. Mások, pl. Wolfson felteszi, hogy a fényérzékeny toboz mirigy működésével áll összefüggésben.
Ti. a nappalok rövidülése aktiválja a tobozmirigyet, minek hatására módosul a szervezet anyagcseréje, bekövetkezik az elhájasodás, ennek eredményeként megváltozik a belsőelválasztású mirigyek működése, s úrrá lesz a költöző madarakon a vonulási nyugtalanság.
3. És vannak, akik az évszakosan változó táplálkozási lehetőségek következtében kialakuló anyagcsere-változásokat teszik a költözésért "felelőssé".
Az okok nyilván összetettek, lényegét tekintve a költözés a vándorlásnak az a módja, mely évenként
meghatározott időben és
irányban ismétlődik.
Alapvető oka az életkörülmények várható, gyökeres változása, mostohává válása.
Mindemellett sem tudatos, hanem ösztönös viselkedés. A feltételezések szerint a jégkorszakban beállt változások kényszerítették ki.
Az északi félteke madarai többé kevésbé déli irányba tartanak. A keleten élők inkább délnyugatnak, a nyugaton élők pedig délkeletnek.
A költözés útvonala általában folyók, völgyek által meghatározott.
Az európai fajoknak több, mint fele költöző. A későn (novemberben) indulók általában hamarabb (februárban) visszatérnek. A költözés módja fajonként nagyon változatos. Történhet:
párban v. nagy csapatokban,
mások társaságában,
éjjel (a gyengébb fajoknál),
lassan v. nagy sebességgel.
A telelőhelyek:
Dél-Európa, Észak Afrika, India, Dél-Kína és a szomszédos szigetek;
az észak-amerikai madarak az USA déli részébe, ill. Közép-Amerikáig utaznak;
a dél-amerikai fajok Dél- és Közép-Brazíliáig;
Dél-Ausztrália madarai Új-Guineáig és a környező szigetekre utaznak telelni.
A vonulók rendszerint zsír formájában képeznek tartalékot az utazásra, s vonulás előtt csapatokba verődnek.
A költözés közben, több - csapatban vonuló - fajnál kialakult rend uralkodik:
leggyakoribb az ék alakú vonulás;
vannak sorban, ill.
szalagszerű kígyóvonalban és
rendezetlenül vonulók is.
A vonulás magassága szintén fajspecifikus. A gyengébb madarak legszívesebben erdők, fák fedezetében vonulnak.
A gyengén repülők az út egy részét gyalogszerrel teszik meg, míg a vízimadarak, ahol erre lehetőség nyílik, ott úsznak.
A nagy csapatokban vonulók a téli tanyákon is rendszerint összetartanak. A csapat csak a visszatérés előtt lazul fel, amikor az ébredő "szerelem" hatására megkezdődik a párválasztás.
Ilyenkor új szerelmek születnek, régi hitvesi kötelékek erősödnek meg, és boldogan térnek meg a madarak a régi költőhelyre v. a gyermekkoruk kedves tájaira.
A költözéshez kapcsolódó hazatérési vágy, a hazaszeretet a madaraknál természeti törvény, de a magyarázatát nem ismerjük. (→időjárásmadár)
költöző madár: a madarak nagy csoportja, melyek a költési helyüket a hidegek beköszöntével évről-évre elhagyják, de oda újra visszatérnek. Ezt a periódikusan ismétlődő →vonulást nevezzük →költözésnek is.
Remélem, érzékelhető a két fogalom közötti különbség!
Hogy még egyértelműbb legyen nézzük a másik szócikket:
vonulás, költözés (migráció): a madarak hosszú távú, rendszerint évszakos jellegű helyváltoztatása.
Természetesen már a régmúlt embere is felfigyelt a madarak időszakos eltűnésére. Érdekes, hogy ezzel kapcsolatban sokáig tartotta magát Arisztotelész felfogása, aki úgy gondolta, hogy a madarak a hidegek elől a folyók, tavak iszapjában, barlangokban, fák odvaiban keresnek menedéket, és ott telelnek át.
II. Frigyes a XIII. században, a kereszteshadjárata során tett megfigyelései alapján kifejtette ugyan, hogy a költöző madarak valahol délen keresnek menedéket a hidegek elől, de ez a feltételezés idővel feledésbe merült. Fotó: FWS - http://images.fws.gov/, Askar Isabekov - http://www.birds.kz/és Annette Cutts- http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Újra az arisztotelészi állítás híveinek tanításai váltak mérvadóvá, s ez a nézet csak Hereford püspök kijelentése nyomán kezdett módosulni.
Korának neves tudósa 1703-ban arról írt, hogy a madarak valószínűleg a Holdon telelnek.
Később Linné nem támadta a Holdutazásról szóló feltételezést, de javasolta, hogy módszeresen figyeljék a madarak őszi, tavaszi mozgását. Ennek nyomán kezdett felismeréssé válni, hogy a madarak vonulnak, s 1822-ben egy szenzációs adat nagy visszhangot váltott ki.
Az év tavaszán a németországi Mecklenburgban megfigyeltek egy nyílvesszővel átlőtt nyakú gólyát. A vesszőtől megszabadították a madarat, s azt szakértőkkel megvizsgáltatták.
Az eredménytől megdöbbent az ornitológustársadalom. Kiderült, hogy a gyilkos eszköz Afrikából származik. Voltak, akik provokációnak, megtévesztő manővernek vélték, de a kétségeket hamar eloszlatta, hogy rövid időn belül 15 hasonlóképpen és ugyanolyan eszközzel sebzett madár került kézre.
Azonban mindenkit meggyőző, valódi bizonyságot és cáfolhatatlan ismereteket csak a dán Hans Christien Mortensen által kezdeményezett gyűrűzések hoztak.
Ma már tudjuk, hogy a madarak vonulása időhöz és útvonalhoz kötött. A vonulás kialakulásával kapcsolatban két elmélet tartja magát:
1. az egyik hívei szerint a jégkorszak kényszerítette ki, az eredetileg északon honos fajokat leszorította dél felé;
2. a másik szerint a klímaingadozásban és a nappalok rövidülésében kell a legfőbb indítékokat keresni, s egy ellentétes irányú mozgást feltételez. Ti. a délen kialakult fajok észak felé terjeszkednek, de az évenként bekövetkező kis jégkorszak, a tél visszaűzi őket a kialakulási centrumba, az ún. →géncentrumba.
Egyik sem hagyja figyelmen kívül az időjárás-változások miatt jelentkező táplálékhiányt, mint okot, így tehát a lényeget tekintve az elméletek gyakorlatilag megegyeznek.
A táplálékínséges időben minden madár több kevesebb →kóborlás során próbálja megkeresni a napi betevő falatot, de ezt nem nevezzük vonulásnak, inkább a vándorlás kifejezés fedi ennek a mozgásnak a lényegét.
A magashegyi madaraknál egy a völgyek irányába mutató vonal, a sztyeppeieknél a vízben gazdagabb területek felé mutató irány egyértelműsödik.
A rovarevőknél szinte természetes, hogy amint jön a tél, egyre délebbre (a déli féltekén pedig éppen fordítva) szorulnak.
Az időjárással összefüggő kényszerű mozgás, vonulás az évezredek során rögzült a fajokban. Ennek során kialakultak az ún. költőhelyek és a →telelőhelyek.
A természet szigorú szelekciója kényszerítette ki, írta a génekbe a vonulási ösztönt. Ti. azoknak az egyedeknek adott esélyt, amelyek gyorsabban, s egyre tévedhetetlenebbül követték a helyes irányt. Így alakultak ki a →vonuló madarak.
Vonulás öröklődő tulajdonság, de korántsem olyan merev szabályok irányítják, mint azt a gyűrűzések kezdeti tapasztalatai után feltételezték.
Pl. a barátposzátákkal kapcsolatos legújabb angliai megfigyelések alapján bizonyossá vált, hogy kialakult egy dél-német és osztrák populáció, amely fordított irányt választ. Ősszel nem Afrika felé veszik az irányt, hanem északnyugatra, és a Golf-áramlat által kínált kedvező klimatikus viszonyokat kihasználva Dél-Angliában telelnek.
A heidelbergi egyetem és a radolfzelli madárvárta kutatói kísérletileg igazolták, hogy ez a vonulási szokás már örökletesen rögzült is.
Két csoportot alakítottak ki. Az egyikbe bizonyítottan Afrikában, a másikba bizonyítottan Dél-Angliában telelő madarak fiókái kerültek. Ezeket a madárvártán nevelték fel, s ősszel a két csoport tagjai külön-külön vizsgálták.
A henger alakú kalit falán az éjjel "vonuló" madarak határozott jeleket hagytak.
A Dél-Angliában telelő madarak 41 utóda teljesen egyértelműen próbált követni egy, a "normálistól" 46 fokkal északabbra mutató irányt. Ebből következően - viselkedéskövető lehetőség v. szabadtéri tapasztalat híján - feltételezhetjük, hogy ezek génjeibe is már beíródott az új vonulási irány.
A vonuló madarak közül egyesek valóságos csodákra képesek. Pl. a →sarki csér csapatai közül számosan - mint azt kiszámították - a költőhelytől a költőhelyig egy esztendő leforgása alatt mintegy 35-40 ezer kilométert tesznek meg. (→helyhez kötött madár; →vándorlás; →sarki búvár; →fehér gólya; →kardcsőrű töcs; →hosszúszárnyú lappantyú; →tartósan repülők; →kóborlás; →álarcos kakukkgébics; →barnaárnyalatos papagáj)
Amennyiben a német nevet (Wiesenweihe) írod be, ugyanez a helyzet.
Sokkal szerényebb az eredmény ha az angol névre (Montagus Harrier) keresel.
De ez ne tévesszen meg, mert más madarak esetében egészen mást tapasztalsz, előfordulnak fals jelenések is (például a magyar névre keresés ez esetben egyenesen katasztrófális), tehát azért észnél kell lenni, de összességében nagy segítségedre lehet a dolog.
Fedezd fel a képkeresőt - sok örömben lehet részed.
A MADÁRBARÁT-LEXIKON a következőket kínálja a témában:
hamvas réti héja (Circus pygargus - Wiesenweihe - Montagus Harrier): a barna réti héjánál kisebb (40-45 cm), kékesszürke tónusú, a sólyomalakúak között a vágómadárfélék családjába tartozó, lápréteink jellegzetes ragadozó madara. Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/index.html
Angliától Nyugat-Szibériáig a háborítatlan, nedves rétek magas füvében kialakított fészkében költ.
A kékes rétihéjánál nemcsak kisebb és karcsúbb, hanem a szárnya is keskenyebb és szemmel láthatóan hegyesebb.
A tojója is nagyon hasonlít a kékes réti héja tojójához. De itt sokkal kisebb a farcsík fehér foltja.
A hímnél itt a farcsík nem fehér, hanem szürke. A karevezőket fekete keresztszalag, a hasat és a gatyát fahéjszínű csíkozás díszíti.
A fiatalok leginkább a tojókhoz hasonlatosak, de a test alul egyszínű vörös.
A hangja élesebb a kékes réti héjától megszokhattunk: ki-ki-ki.
Esetenként vetésben is fészkel. Védett vonuló madarunk.
http://www.ittiofauna.org/provinciarezzo/caccia/tabelle_specie/falconiformi/albanella_minore/images/circus_pygargus-400.jpg
Ezen kívül a GOOgle képkeresőjében 10 oldalon, oldalanként 4-4 sorban, 6-6 képet találsz a hamvas réti héjáról
Hollandiából bejelentkeztek nálam egy újévi jókívánsággal - én bizony megosztom veletek, és jelzem, hogy akit érdekelnek a fácánok, angol fordítással elboldogul, annak érdemes odarebbenni:
én meg simán megettem a kérdést........ :):):) Egyébként gyakorlat nélkül nem egyszerű őket megkülönböztetni. Bevallom úgy ahogy van - szégyen ide, szégyen oda - nekem sem megy. (sajnos annyira ritkán és rövid ideig látom őket hogy nincs időm őket - a biztos faji bélyegeket - megtanulni. Főleg a tojókat nem egyszerű egymástól megkülönböztetni.... Na mindegy. (illetve nem mindegy, de ez van...)(egyenlőre)
Azért azt még bátorkodom megjegyezni hogy esetleg talán célszerűbb lenne a "vonuló" helyett a "költöző" szavunkat használni és a vonulást a költözéssel nem összekeverni, ugyanis ezek nem azonos jelentésű fogalmak, hanem egyik része a másiknak. (konkrétan a költözésnek része a vonulás)
Különben + hamvas rétihéja nem lehet a vendéged, legalábbis nem mostanság. Alanyunk ugyanis vonuló, így a telet elvonul tőlünk Afrikában tölteni, úgy szeptember tájékán.
Na jó most nem azt monjuk mint elődeink hogy xxxx.yy.vv. világvége, hanem inkább lefestjük mert ugy sokkal borzongatobb. Sajnos utána is lesz élet és nem olyan amit a világvégések igérnek... Megilyedtün nyugodjanak meg!!! Vészmadarak!!! Védjük inkább a Vészmadarat az is hasznos állat...
Én már elmúltam 60 éves. ami hátravan, gugolva is kibírom, de veletek mi lesz?
Kapjatok már észbe!
Nekem a kórházba elmenni egy kiegészítőjegy és két BKV bilet, vissza szintén, ami együttvéve több mint 1000 forint.
Időben oda-vissza 1-1,5 óra, de persze kötve vagyok a HÉV menetrendjéhez.
Kocsival 30 km, vagyis mindössze 500 Ft benzinpénz se - plusz mondjuk max 2 óra parkolási díj - vagyis bolond leszek tömegközlekedési eszközzel utazni.
Akkor most miről beszélünk? Hallom, megint emelik a tömegközlekedés árát vagyis még vonzóbbá teszik a magánautózást, annak minden társadlami veszedelmével együtt - ez őrület!
Ugyanakkor ugye arról vagyon szó, hogy az egészségre káros porkoncentrátum a levegőben az engedélyzett 30-nál sokkal több!!!!!!!!!!!!
Én pl. azt mondom a 10 éves kislányomnak, hogy ha minden nap megtakarít egy szelet kenyeret, akkor az egy évben 365 szelet kenyér. Ha mind a négyen figyelünk erre, akkor egy éhezőt ezzel meg tudunk menteni, s a felesleges energiafelhasználást tekintve már valami (tudom, nagyon keveset, de mégis), valamit tettünk a világ megőrzéséért.
A multik meg? hát ők nem erőnek erejével kényszerítenek bennünket, hanem éppen, a gyengéinket kihasználva - hát legyünk erősebbek, tudatosabbak...
Például a bécsiek se úgy születtek, hogy tudják, mi az a szelektív hulladákgyűjtés, s ott is eltelt néhány évtized, míg a helyzet a mai szintre jutott.
Nem akartam ilyen indulatokat idézni, csak sok csattogtatás megy és vészharang mindenütt. Nem használok terepjárót és a kuka is semmi káros anyaggal töltve a háznál. Utálom a nylon zacskot, csak ezt kapom, többször használom. Kérem hogy ne tegyék bele az árut, még kiröhögnek. Na szóval érvelünk de a gyakorlat mindig más. Akkor meg csak az egyén a hibás, a mulkit rákényszeritik a pogárt, mégis minekünk legyen felróva minden, kicsit nevetséges. De nem fog semmi jobb irányba menni hiába érvelünk és akarun cselekedni. A vadmadarakat se próbálom megetetni, csak munkám közbe láttam. Valóban Mindenkinek Kellemes Ünnepeket, és ne mutogassunk másra mert Senki nem képes egyszerü dolgokba se jól cselekedni...
Ma a posta a lexikonnal kapcsolatban 2 dolgot hozott
1. a pusztaszeri KOVÁCS TÜNDE az ingyenesen kapott példányt megköszönve 3000 forinttal támogatja a MADÁRBARÁT-LEXIKON javított kiadását - köszönöm szépen
2. a másik egy díszes levél sokkal távolabbról, a németországbeli SESSENHAUSENből (Ellenhauser str.) érkezett, s a feladó a tiszteletpéldányra reagálva a következőeket írta:
Kedves Tibor!
E levéllel szeretném megköszönni a küldött csodálatos cd-t. Őrületesen jó munkát végeztél. Hihetetlen mennyi mindent tudtál összeállítani. Ez a cd eladásra készült?
Jó lenne rólad még pár dolgot hallani. Hogy vagy egészségileg?
Én jelenleg eladogattam jópárat az állataimból. Már sok volt nekem. ..
A karácsony egyre gyorsabban közeledik. Van-e valami amire szükséged lenne, amit én itt be tudnék szerezni? Kérlek, írd meg, hogy mit tudnék számodra küldeni. Írd meg levélben vagy küldj egy emailt (UweToebs@aol.com)
Kellemes karácsonyi ünnepeket és Boldog új évet kívánok neked és családodnak
Baráti üdvözlettel
UWE
Ez külünösen azért esett jól, mert Uwe Toebs (fotóit ingyenesen bocsátotta a lexikonban való felhasználásra - szócikk a lexikonban), a Westerwaldi Madárbarát Egyesület vezetője nem tud magyarul, mégis vette a fáradtságot, hogy keressen városában egy segítőt, aki lefordítja édes anyanyelvemre az üzenetét. Ez nagyon szép, elegáns gesztus. Szívem teljesen eltelt hálával, és csak zavart, szégyenlős dadogással tudom kimondani, leírni: KÖSZÖNÖM.
EGYÚTTAL HADD RAGADJAM MEG AZ ALKALMAT, HOGY A FÓRUM VALAMENNYI LÁTOGATÓJÁNAK KÍVÁNJAK
Amikor elkezdtem olvasni ezt a "vitát", akkor azt hittem tpuppi csak provokálni akar. Ami a nagyobb baj szerintem, hogy komolyan is gondolja a dolgot. Karel, mezőőr, és madárbarát mind korrekten érveltek, csak éppen egy vita akkor működik, ha kétoldalú. Lennének érveim a természet védelme mellett, a (haragos)zöldek tevékenysége (Négy Mancs vs. nyúltartók, libatömők) ellen egyaránt. Azt hiszem ami segítene, az a mértékletesség lenne, mind a vitában, mind a mindennapi életben. Nem hiszem, hogy az a madarász aki hazai madárfajok zárt gyűrűs színmutációit akarja tenyészteni, kevésbé lenne természetvédő, mint aki a szabadban terepi madarászként foglalkozik ezekkel a fajokkal (sőt sok esetben átfedések is vannak közöttük), mégis sokszor ellenségként kezelik egymást. Pedig összefogással sikeresebbé tehetnénk a természetvédelem ügyét. És valóban a saját házunk táján kell elkezdeni a minkát, a gyerekeknek szóló ismeretterjesztéssel pedig folytatni. Ők még fogékonyak. Talán.
Ez a része a vitának azért nem tetszik, mert mi itt - mint az számomra már nyilvánvaló - valamennyien egy oldalon állunk, még egy hajóban is evezünk, mégis mintha nem a valódi ellenfelek irányába fordítanánk a pikákat!
Ne egymást szurkáljuk a természet értékei iránt érzéketlen, önös érdekek által vezérelt, flegma sokak helyett.
Igen! Igazad van, amikor azt mondod, hogy a régi okos parasztember zöldebb volt, mint a mai legharcosabb környezetvédő, és igazad van, hogy felesleges aggódni a jegesmacikért, ha közben a mosószert, illatos öblítőt tonnaszámra folyatjuk a vizeinkbe!
De a macik védelmén át vezet az út pl a hazai ragadózók védelméhez. Ráadásul a média egy ilyen "jegesmedve veszedelemből" hírt farag, a sasok meg a bulvár számára nem olyan "érdekesek", csak ha mondjuk tömegével pusztulnak valami eszement mérgező miatt.
Csak kibújt a szög a zsákból! Egy természetellenes vadellenség minek is kattintott volna a MADÁRBARÁT-LEXIKONra?
vagyis az érdes felszín alatt érző szív dobog.
És akkor most hadd keckeckedjemén én: a vadmadarak etetése vitatott -
egyes ortitológusok (biológusok) szerint is fölösleges, mi több káros beavatkozás a természet rendjébe, mert az etetett populáció genetikailag kevésbé értékes, elkényelmesedő...
vészmadárbaráti üdvözlettel karácsonyi utólagosként
A kékes rétihéjánál nemcsak kisebb és karcsúbb, hanem a szárnya is keskenyebb és szemmel láthatóan hegyesebb.
A tojója is nagyon hasonlít a kékes réti héja tojójához. De itt sokkal kisebb a farcsík fehér foltja.
A hímnél itt a farcsík nem fehér, hanem szürke. A karevezőket fekete keresztszalag, a hasat és a gatyát fahéjszínű csíkozás díszíti.
A fiatalok leginkább a tojókhoz hasonlatosak, de a test alul egyszínű vörös.
A hangja élesebb a kékes réti héjától megszokhattunk: ki-ki-ki.
Esetenként vetésben is fészkel. Védett vonuló madarunk.
Father Sanchez: szélescsőrű todi
