Nem egy hosszúság dimenzióban, hanem 90o-ban elfordulva. Ahogy mindenki azt tudja, én is úgy tudom. De IDŐBEN vannak egy fázisban. Vagyis nem jól írja a vikipédia, hogy egymással oszcillálnak. Mert IDŐBEN ugyanakkor van a teljesítmény maximumuk. Vagyis nem egymással oszcillálnak, hanem valami mással. Arra mondtam megoldást. A gravitációs-inerciális vektorpárt. Aminek hordozója a tér sűrűsége (más szemlélettel a tömeg m=V*(ró) ). Szemben az elektromos-mágneses EM vektorokkal. Amelyek hordozója a töltés (Q).
A fény a töltés (Q/V)- és a tömegsűrűség (m/V) oszcillációja. Pontosabban az azokkal összefüggő EM- GI vektorpároké. Majd mmormota mesél nekünk valamilyen láncról, csak neki érthetően.
Teodor Az EM sugárzás nem olyan, mint egy rezgőkörT Nem alakulhat át az E az M-be, mert AZONOS FÁZISBAN VANNAK!, nőnek és csökkennek.
Wikipédia:" az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában terjed energiát és impulzust szállítva."
Vrobee, mmormota Tudjátok egyáltalán, mi az, hogy "elektromágneses mező pillanatnyi teljesítménysűrűsége"? Már a lényegét tekintve? Szívesen leírom, én is csak most tanultam meg.
Én képleteket is írok, nemcsak szövegelek, mint itt sokan! Rengeteg számítást végeztem, vizsgálatot.
És ezért is csodálkozom rajtatok, hogyan tudtok átlépni nyilvánvaló dolgokon. Például, hogy az un. EM sugárzásban az energia időszakosan, ismétlődően eltűnik- semmivé alakul. És ugyanakkor folytattok csillogó dialagósukat abban a tudományos keretrendszerben, amelyet megtanultatok. Ez pont olyan viselkedés, mint az általatok hivatkozott, csak hát, számosabb résztvevővel. Hogyan vehetnélek Titeket komolyan? De azért általában hiszek az emberekben, ezért folytatom.
És látod, sem nem próbálják cáfolni, sem nem próbálják igazolni. Ha becsönget hozzám Jehova egy tanúja, akkor őt nem szoktam megpróbálni cáfolni, se igazolni. Egyszerűen nincs esélyem: ő felépítette magának a tökéletes és kerek világképét, és én azt nem fogom tudni megdönteni. És a maga módján, az ő érvrendszerével nézve teljesen igaza van.
Namost olyan dolgokról is lehet vallási alapon vitatkozni, amiket tudományos témának szoktunk nevezni. Attól az még nem lesz tudományos vita, és én pl. ugyanúgy nem tudok vele mit kezdeni, mint a jehovásokkal.
Ha valaki tudományról tudományosan szeretne vitatkozni, akkor előbb el kell sajátítania azt a keretrendszert, azokat a következtetési formákat, amiket a tudomány elfogad. Meglehet, ehhez a saját belső érvrendszerének egy részét föl kell adnia. Van, aki ezt nem szeretné, vagy nem képes rá. Ez nem baj, csak akkor nem lesz meg a közös hullámhossz.
Mikor nyit a bolt... Mikor és hogyan nyit.. Ezt a nyitvatartást leíró táblácska "tudományosan" leírja.. De nem szól arról, hogy hogyan lehet benne vásárolni.. De ha miondig csak a hallgatag asszonyt küldöd le vásárolni, akkor csak azt látod, hogy kajával tér-e vissza, vagy nem :) . Arról nem tudsz infót szerezni, hogy mi van a boltban. Ha pedig valamiről semmilyen módon nem tudsz informálódni, akkor nem is tehetsz tudományos megállapítást róla.
Az, hogy milyen valószínűséggel, az érdekes, tanulságos és valljuk be Einstein bácsi rögeszméje volt.. Szerintem amúgy pont nem. Einstein igen drukkolt, hogy a kvantummechanika mögött derüljön ki valami determinisztikus modell. Egyelőre -- azóta se akar.
Kösz Teodor De nagyjából leadtam egy kerek teóriát a fényről, ebben a topikban, amelynbek a tárgya: "Mi a Fény" És látod, sem nem próbálják cáfolni, sem nem próbálják igazolni. Ahol belépek egy topikba, ott kiszárad a fű. Ez nagyon bánatot okoz nekem, amitől még szörnyebben nézek ki, mintha kicikiznének...
Csodálkozom, hogy iszugyi-t ez nem érdekli. Hiszen úgy értettem, hogy pont e két dolgot tartja fontosnak ő is, csak részecskeként. Nem találkoznak ezek valahogy? Kérdem iszugyit.
Habár jól belegondolok , az elmélet szerint a sebesség (mint energia ) tömeget generál a tömeg gravitációja befolyásolja a teret ez vissza fogja a sebességet és állandó a " c ".
Nem tudom még, hogy ez hogy viszonyul a relativítás elmélethez. Ahhoz, hogy meggörbül a tér a tömeg mellett. Na és, akkor a fény mellett is, egy kicsit görbe. Görbe pályán görbe a fény is?
A fénysebesség mérésére sem a prizmás sem a tükrös megoldás nem jó , semmi nem bizonyitja hogy az eredeti hullámot észlelik , hisz a hullám anyaggal került kölcsönhatásba , a prizma-tükör utáni fény lehet szekunder sugárzás is .
Nevem Teve Köszönöm a kiigazítás. Csapongok a jelölésekkel, bár nem ok nélkül. Azt szerettem volna ugyanis, ha a gravitációs és a centripetális gyorsulások jelölése is az E,B (térerő, és indukció) jelölésekhez hasonlítana, hogy érzékeltessem, hogy ez egy másik olyan "vektorpár", amelynek a szerepe az (EM)-vel azonos, mintegy pandan-ja annak (GI).
- Hogy a fénynek az elektromágneses összetevőjét, amit (EM) el jelölnék, az E;B térerő és indukció vektorok alkotják. - És hogy a fénynek a grav-inerciális összetevőjét, amit (GI) vel jelölnék, az A;I gravitációs, és tehetetlenségi vektorok alkotják.
Mert meglepő számomra, hogy az A x I szorzat (vagyis hogy a(g) x a(c)- hogy csináljak bold betűt, mindig elfelejtem) ), ugyanúgy teljesítmény sűrűséghez vezet, mint az E x B Vagyis nem lehetetlen, hogy ezen a szinten, de méginkább az energia sűrűség szinten ezek a vektorpárok azonos értékre hozhatók.
Sőt, az szinte biztos, hogy összegük állandó minden fázisban, hiszen sin^2+cos^1 =1
Vagyis csak akkor nem tűnik el az energia, ha ilyen fázisátalakítás fennáll.
De akkor a fény nem elektromágneses sugárzás.
Hanem ELEKTROMÁGNESES- GRAVINERCIÁLIS sugárzás.
Mert nehéz találni megfelelőbb rövidítést, mint a gravinerciális, ami ezt kifejezi. Így hát, aki azt mondja, hogy a fény elektromágneses sugárzás, az csak a dolog felét mondja el. Az (EM) önmagában nem oszcillálhat. Mert valójában nem is a víz hullámzik.
Hanem a viz potenciális és mozgási energiája váltakozik, az hullámzik!!! A víz ennek csak hordozója, mint közeg. Mert látjuk a hullázását, azért mondjuk, hogy a víz hullámzik. De a levegő hullámzását nem láthatnánk...Mégis tudjuk, hogy az is hullám. Ott is potenciális (nyomás) és mozgási energia oszcillál.
És nagyon hasonló történik a fényben is. De picit árnyaltabban. Mert az EM önmagában nem oszcillálhat. De a fényben két "közeg" is van, amely a hullámjelenség hordozója. - Az elektromágnesség közege: a Q töltés, pontosabban a térfogati töltéssűrűség (ró)= Q/V. - A gravinerciális összetevő közege: a tömeg, pontosabban a (ró)(m/V tömegsűrűség.
Mindkét közeg a fény sajátos tulajdonságainak magyarázatát adja. A fény kettős természetének. Hogy vannak olyan jelenségek, mint az interferencia, vagy a kétrés probléma? De van a többi is, ami a tömeg létezésére utal. A fény ideje felében TÖLTÉS, a másik felében TÖMEG. Így világunk legfontosabb alkotórésze, igazi JOLI JOKER. Bármi, bárhol épülhet belőle.
Na eljutottam a prizmás kisérletig, engem nem győzött meg, mert ugyan az egész kisérleti berendezésben mint a két formában előfordul a foton, de ezek az alegységek térbelileg elkülönülnek, avagy kisebb egységekben gondolkodva, lokálisan nincs egyszerre két állapotban.. szerintem
