Akkor marad a Mospilan (hogy legyen elnyúló hatása a fenyőből kajáló dögök ellen) és valami kontakt rovarirtó, ami viszi a hernyókat is... Talán Decis vagy Karate.
Ezekből készíts permetet, és jól fújd be a növényt.
Egyébként túl azon, hogy nálad csúnya dolgot műveltek, jól néznek ki.
Tedd már be a Rovarosba is, hogy kiderüljön mik ezek...
Olyan horrort láttam a kertünkben, amit még soha. Az egyik hosszú tűjű törpefenyőnket ellepték valami hernyófélék. Hirtelenjében kemotox-szal és légyirtóval fújtam le, hatásos is volt. Azt kérdezném, mik ezek, lehet-e megelőzni, és mivel "ápoljam le" őket, ha újra meglátom.? Köszönöm előre is az infót.
Nem vagyok naív és én is ismerem a hazai helyzetet. Az én fáim is a szomszédtól fertőződtek be. De arra is szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a beteg fák tartása 1-2 év után értelmetlen. Ezek a beteg fák csak fertőzési források, amelyekről a levéltetvek átvihetik a vírust az egészségesekre.
Van a dolognak egy másik oldala is. Ha a szomszédban nincs vírusos kajszi vagy szílva, és az én kertemben egy fán jelent meg a betegség, akkor igenis minél előbb célszerű kivágni azt, mert különben az én egészséges fáim is előbb utóbb betegek lesznek. Ha pedig egy üzemi gyümölcsösről van szó akkor azt meg kell védeni még a kivágás árán is.
A harmadik dolog az ami engem nagyon zavar, amikor tudományosan bizonyított dolgokat sokszor szakemberek is tévesen magyaráznak. Ilyen téveszmék pl. hogy a vírusos fa kigyógyulhat ha tápanyaggal ellátjuk, vagy , hogy a vírus pollennel terjed. Sőt hallottam már olyan tanár kijelentését is aki azt mondta, hogy semmit sem lehet tenni a sharka ellen, mert a szél hozza a levéltetűvel együtt. Ezzel szemben mit ír a szakirodalom: a levéltetvek általában 200 méteren belül terjesztik a betegséget, csak néhány esetben fordult elő amikor 600 méterre a fertőzési forrástól találtak fertőzött levéltetveket. Tehát igenis a faiskolák körüli előírt védősáv megvédi a faiskolát a betegségtől.
Tudom, hogy Magyarország nem Svájc. Ezt a példát csak azért hoztam fel, hogy érzékeltessem, hogy nem csak elméletileg, de gyakorlatilag is le lehet győzni ezt a betegséget. Ma már a nemesítők ismerik azokat a géneket, amelyek meghatározzák a sharka vírussal szembeni ellenállóságot. Remélhetőleg az új ellenálló fajták néhány éven belül köztermesztésben lesznek.
Az elv szép, kivágni minden vírusos fát... és mi van, ha van egy vírusos fád és a szomszédodnak is? Te kivágod, a szomszédot meg nem érdekli. Erőszakkal nem vághatod ki a fáját. Másikat ültetsz, az is hamarosan vírusos lesz. Így soha nem lehet barackfád, a szomszéd meg röhög rajtad.
Az ilyen vélemények miatt terjed a sharka vírus. Svájcban ki tudták írtani a sharka vírust, nálunk a hozzád hasonlók terjesztik. Ha egy beteg fát nem semmisítesz meg az forrása lesz a környéken lévő összes fogékony fajta megfertőzésének. "Táp meg gomba", nézzél már egy kicsit jobban utána az irodalomban, hogy milyen tünetei vannak a sharka vírusnak. Táppal pedig a vírus ellen nem lehet védekezni.
Köszi a segítséget! :) magyar kajszi c235 fajta, most 2éves, 7-8 db barack van rajta, reméljük pár beérik, aztán meglátjuk foltos lesz-e a magja :) de ha az szomorú leszek, mert tényleg mindent megtettem hogy ne kapja/kapják el, de akkor ezek szerint ha fertőzött a terület bármit tehetek.....:( alatta van egy ugyanilyen, rajta nem látok semmi ilyesmit :)
A rezisztens fajták sem feltétlenül azért rezisztensek, mert nem kapják meg az adott betegséget (itt a sharka vírust), hanem mert ha megkapják is, az nem okoz különösebb élettani elváltozást rajtuk.
Foltosodhat a levele, de ezen kívül ha bírja, nem rúgja el a termést, azt beérleli minőségromlás nélkül, és a hajtásnövekedésben sem veti vissza.
Különben is ezen a példányon ugyan vannak a vírusra is utalható tünetek, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy az. Meg kellene várni a szezont. Ha nem dobálja le a gyümölcsöt, azt a fajtára jellemzően beérleli, nem jelenik meg sokkal több ilyen folt a leveleken, akkor akár más is lehet. Pl. valamilyen akut gomba
De az, hogy sharkás-e azt elég biztosan az dönti majd el, hogy a magján lesznek-e ilyen körkörös foltok:
Ha nem, akkor jövőre több gombaölő, táp, stb, vagy együtt is lehet élni ezekkel a foltos levelekkel...
Tipikus sharka levéltünet. Talán még az idén tudsz gyümölcsöt szedni róla, de jövőre már ízetlen, savanyú lesz a termés. Még évekig életben maradhat, de igazi termésre ne számíts. Én a helyedben kivágnám a szüret után. Főleg azért, hogy a levéltetvek ne vigyék át a vírust az egészséges fákra.
Túl sokat kérdezel. Írd le először pontosan az egyik betegséget, hogy kezdődött, hogy néz ki stb., tegyél fel fotókat és akkor megpróbálunk valamit mondani.
A Decist évekkel ezelőtt, emlékeim szerint minden gyümölcsfára lehetett alkalmazni tavasztól őszig rovarölőként. Pár éve, azonban őszi és kajszibarack esetében "szüret előtt nem alkalmazható" tájékoztató jelent meg a felhasználási útmutatóján. Esetleg tudja valaki ennek okát?
Sziasztok! -egy kärdäsem lenne a szakemberekhez: tavaly az egyik szilvafäm gyönyörüen hajtott termäs is volt (lett volna ) rajta,de egyszer csak elkezdtek a hajtäs vägek elfonnyadni äs a leveleken is - hät a legjobb szo talän az hogy "perzseläsre" utalo nyomokat fedetem fel,ami fokozatosan elterjedt äs az egäsz fa elpusztult. Permeteztem amennyire vissza emläkszem Chorusszal,dithannal de semmit nem hasznält. Äs most ugyan ezek a tünetek vannak 1 tavaly ültetett szilvän ill. 1 töle nem messze lävö kajszin. Fälek hogy elterjednek a tünetek äs ezärt ma(remälem mäg nem kästem el) lepermeteztem "Grün kupferrel" ez hasonlo a Cuprosanhoz vegetäcioban is lehet hasznälni (Ausztriäban vettem) gomba+baktärium ellen ajänlot+tettem mäg bele atka ill. feszivodo rovarölöt is biztos ami biztos alapon. Szerintetek mi lehet? tüzelhaläs?Baktäriumos ägelhaläs? Ja az egyik alma fa is kezd mär hasonlo tüneteket produkälni. Szerintetek mivel probälkozzak? -köszönöm a välaszokat!
Hát igen, a Mospilan valószerűtlenül drága. Nem hiszem, hogy ennek más oka van, minthogy az egyszeri (egyszerű) felhasználó betér a gazdaboltba és amikor az Actara-val felsül, akkor jószerivel ezt ajánl(hat)ják helyette. Kéne egy kis verseny.
A kontakt szerekkel az a probléma hogy érintőméregként (tudom az Actara-nak is van ilyen hatása, de most a hagyományos kontakt szerekről beszélek), hogy válogatás nélkül ölnek az alatt a rövid idő alatt, amíg kellően le nem bomlanak.
A felszívódók közül a gyomormérgek családja azért "humánusabb", mert csak azon kártevőket öli, amelyek a nem kívánt kárt okozzák, azaz esznek belőle, avagy a nedveket szívogatják. Környezetvédelmi szempontból én utóbbi mellett teszem le a garast, más szempontok alapján is, de most azt hagyjuk. Amit írtál az árakról, az nálam nem fontos tétel, néhány fánál (nálam 11 + 2 db) nem eget verő tétel az árbeli különbség. Egy 10 literes permetezővel végigrohanok.
Visszatérve a Sherpa-ra én használtam és jó, jobb tapasztalatom volt vele, mint a Karate-val. Ugyanakkor ennek ára, hogy általában hosszabb az ÉVI. Lehet, hogy optikai csalódás volt, de a hangyákat is elriasztotta egy ideig a fáról, ami korábban érési időszakban sok bosszúságot okozott.
A hangyák kollektíven okos jószágok. Ha napokig nem tudnak feljutni a fára a bevált útvonalaikat követve, akkor kiveszik azt a beszerzési körzetből. Talán az útjelző szagjelek is eltompulnak? Erre pl jó szerintem a Sherpa, ami a felületen is hat egy darabig és most mindegy, hogy ez hány nap. Mire újra felfedezik a fát, addigra vélhetően leszüretelem, vagy összességében kevesebb kárt tudnak okozni. A Sherpa ráadásul olcsóbb a Karate-nál. Igaz II. kat. és hát mondjuk éppen csonthéjasokra Te nem használhatod, mert arra visszavonták az engedélyét.
Ok ...én is értem ... az tökéletesen igaz , hogy ha egy nagyobb terület van védve az jobb hatást jelent , de én csak arra hívtam fel a figyelmet , hogy nem csak és kizárólag a szer ölő hatását kell vagy kellene figyelembe venni . Amúgy lehet , hogy ez a területre vonatkozó hatás kisebb méretekben is érvényesül ...nem tudom .... de szerintem igen . Amúgy ha valakinek van egy kertje és így tavasszal 2 hétig nem eszik belőle semmit sem akkor mehet mindenre zöldség -gyümölcs - dísznövény pl : rózsák .
egyszerű példa a szúnyogriasztó ... nem öli meg a szúnyogot csak megvédi azt aki magára fújja . A kertészkedésben is ez lenne a lényeg . Nem a környezetünkben levő élőlények kiirtása hanem a növényeink megvédése .
Hogy konkrétan melyik szernek milyen hatása van azt meg csak úgy tudjuk meg ha kipróbáljuk .... én kipróbáltam ... eddig jó . Természetesen hogy tuttira tudjam mondani ahhoz több szezon is kell , mert lehet csak szerencsém volt . ( aztán mire tuttira kiderül hogy jó addigra ki is vonják a forgalomból ... )
Az ÉVI - időnél meg nem kell vacilálni , hogy nyersen vagy mosatlanul fogysztjuk az rajt van a szer csomagolásán .... nem ezeknek a függvénye .
Természetesen én sem egy szerre esküszök vagy sem , én még nem próbáltam sem a Serpát sem a Cyperkillt eddig én is felszívódókat használtam , de már arany árban vannak arról nem is beszélve hogy a mospilan magában nem sokat ér ha meg mellé még kontakt szert is tesz az ember akkor egy vagyon a permetezés ( ezzel a szerrel kb egész évre kijön a védelem annyiból mint egyszeri mospilan + karate permetezés )
Az a problémám a Te eseteddel, hogy Te a gyümölcsöst hektárban számolod, az itteni többség meg fában.
Ha Te két hektárt kontakt szerrel lepermetezel, akkor mondhatni homogén módon steril lesz az adott kártevőtől, kártevőktől, vagy mindenféle rovartól (attól függ) a terület. A visszafertőzésnek hosszabb ideje van.
Aki fában számol, annál meg esetleg 10 méterre ott van a szomszéd tetves-beteg fája és napok alatt ismét betelepül a kártevő ismét. Nekem még 10 méterre sincs, visszatérő probléma, hogy olykor megpermetezem az ő fáját is, csak hát idén szamócát rakott alá... :-(
Én innen közelítem meg Szicsu elmélkedését. Ha mindenképpen ragaszkodik a kontakt szerekhez, akkor szeretné a "szomszéd kártevője" faktort a lehető legjobban semlegesíteni.
Korábban tán éppen Antisystem írt arról, hogy az egyes növényfajták másképpen viselkednek az egyes növényvédőszerekre. Függetlenül attól, hogy kontakt, vagy felszívódó, valamennyi bekerülhet a növénybe. A másik dolog, hogy nem mindegy hogyan fogyasztjuk? Ha valamit jellemzően nyersen fogyasztunk, esetleg mosatlanul, vagy takarmányozásra is használhatjuk, valószínűleg más lesz ugyanannál a szernél az ÉVI ideje. Ezt most nem néztem a Te példáidon hogy jön le, az "összevisszaságot" a kérdésben én is láttam, elég részletes jegyzeteim vannak, hogy melyik szernek milyen alkalmazhatósága, tulajdonságai vannak és milyen ÉVI-vel rendelkezik az adott kultúrában.
A Sherpa hosszabb hatásidejét elfogadtam és eszerint használom. Akkor is, ha ez már hit kérdése.
Őszintén ...??? ... nem . Ez az említett szer is " zöldkönyves " . Akinek 5 fánál nagyobb gyümölcsöse van annak már érdemes elgondolkodni , hogy hússzú távra megéri-e egy ilyen 8 alkalomból álló tanfolyamot elvégezni akinek meg 5 vagy kevesebb fája van annak tökéletesen jó a Karate + Mospilan kombó .
Had kotyogjak bele .... tavaly piretroidot ...monoizomerest !!! ... használtam kizárólag , felszívódót nem ( csak a cseresznyére ) és nem volt kártevő a 2 hektáros gyümölcsösben . Nem csak az ölő hatása miatt hanem a risztó hatás is szerepet játszhatott ebben amit én bizonyítani nem tudok ( nem is akarok ) de a jelek azt mutatták , hogy 2-3 hetenkénti permetezéssel a kritikus nyáreleji időben sem levéltetü sem az öszire moly nem ment rá . Az idén megpróbálom a csersznyét is csak ezzel megvédeni a szilván már bizonyított .... ott már járt a darázs és itt -ott látni a nyomát talán 1 nappal előbb kellett volna permetezni vele .
Tehát ne csak az ölő hatást vegyük figyelembe hanem a riasztót is !!!! Egy termelő szempontjából az már elég , ha azt a területet amit lepermeteztünk elkerülik a rovarok , mert nem bírják a szagát .
Azon kívül retken borsón hagymán is használtam 1 alkalommal ... és tiszták azok is pedig nem kell mondani , hogy ebben a szárazságban mindent lezabálnak a bogarak .
