Ha rendesen ad neki gázt, akkor akár 20-25 méteren is elpattan a földtől. Ha nincs törött/kiugrott rotorvezérló csukló, akkor oldalba kapta valami alattomos széllökés. Vagy oktatás folyt és kihoznak egy pilótahibát, mondván valami miatt oldalra rántotta a botkormányt az ifjonc.
"Bajkó Erika, a KBSZ kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy egy autogyro (rotorlapáttal működő forgószárnyas jármű) elrugaszkodáskor, egy-két méter magasan az oldalára billent. Emiatt a forgósszárny a földhöz ért, és a kisrepülő orral a földnek ütközött. A benne ülők megsérültek, a járműben többféle kár keletkezett."
A roncsok illetve a környező fák vizsgálatából derül majd ki (talán). Esetleg az igazságügyi boncolásból. Még rengeteg minden lehetett (rosszullét, pilótahiba, műszaki hiba, villámcsapás stb.), ezeket kell aprólékos munkával kizárni.
Még Magyarországon is van olyan erdőrészlet ahol - szerintem - 15-20 nap múlva találnák csak meg az oda esett gépet, pedig nálunk az összefüggő erdők nagy részét már kivágták.
Romániában ahol a mieinknél sokkal-de sokkal nagyobb erdők vannak, plusz hatalmas szintkülönbségek símán be tud esni olyan helyre amit nem látsz meg pedig 20 méterre tőle csörtetsz el az erdőben egy kereső csapat tagjaként.
Senki nem élte túl az új-zélandi balesetet - számoltak be a hatóságok.
Az ország mentési koordinációs központja tájékoztatott, hogy a hegyi mentőcsapatok helikopterei elérték a baleset helyszínét, de nem találtak túlélőket. A fedélzeten tartózkodó mind a hét ember életét vesztette - írja a BBC.
A hatóságok szerint a szerencsétlenül járt gép a helyi Alpine Adventures társaság Eurocopter "Squirrel" típusú gépe. A Déli Sziget nyugati partjainál található Fox gleccserhez turisták ezrei látogatnak el minden évben.
A baleset okát egyelőre vizsgálják a hatóságok.
2010-ben egy ejtőernyősöket szállító, a Fox gleccserre tartó kisgép zuhant le a fedélzetén kilenc emberrel röviddel felszállás után.
A 100%-os biztonsag egy illuzio. Olyan nincs. Különbözö, meg elfogadhato költsegü biztonsagi rendszerekkel lehet azt növelni. Ennyi lehetseges.
De egy "kritikus" repter eseten pl. reszmegoldas lehet a teljes bekamerazas is (amit mondjuk egy nehany fös külföldi "biztonsagi szemelyzet" üzemeltet). Ha ez ismeretes (minden ellenörzöpontrol letezik felvetel, a csomagot szallitorendszerei is bekamerazottak, a repülögepek tartozkodasi helyei is ... ehhez egy kisebb repteren nem hinnem, hogy több, mint 50-100 kamera kellene), akkor az megy at az ottani "köztudatba", hogy nem erdemes semmit se birizgalni, mert (legkesöbb) utolag, de mindenre rajönnek, mindent latnak, minden kiertekelhetö ...
Siman lehetne egy gepen mondjuk 5 "air marshall"-t küldeni, akik egy repteren nem hagyjak el az allo gepet, vagy annak közvetlen környeket ... es mindent felügyelnek (pl. az üzemanyagfeltöltest, esetleg, ha van valamilyen kisebb javitgatast).
Ez nyilvan csak egy atmeneti megoldas lehetne. Addig, amig gatyaba nem razzak a repter biztonsagi rendszeret (mint kiderült, volt egy rakas technikai hianyossag is, csomagatvilagitok nem müködtek ...). Jobb megoldas, mint az, hogy az utasokat egyszerüen ott hagyjak.
Számolj már... ez minden egyes repülőre 20 ember, mert 4-szeres létszám kell,hogy folyamatosan a gépen legyen ez az öt ember. Havi 4-5.000 EUR bérköltség per kopf és minden járaton kiesik 5 utas, mert a helyükön ülnek. Több tízezer repülőgépről beszélünk, ember, mármint erre alkalmas ember sincs ennyi.
