Azt írod, "Egy magas keretű kaptár,és egy fekvő kaptárból nem lehet a méhek nagy zavarása stressze nélkül el venni a mézet.
Erre a legjobbak az alacsony keretes rakodók."
Kempingez szerint pedig "A rakodókaptár lényege elvész; ha nem fiók hanem keretenként is sokat kell vele dolgozni."
Ezekre együttesen az a kérdésem, hogy ha az ember egy magasabb keretű kaptárral dolgozik ugyan, de a fészket lehetőleg nem túrja (legalábbis nem többször, mint a tisztán alacsonykeretesnél is tenné), viszont a méztéri fiókok alacsonykeretűek (ami már csak az emelgetés miatt is jobb), akkor mi akadálya van annak, hogy a magasabb keretű fészek fölé rakott (esetleg még anyaráccsal is leválasztott) méztereket egészben, fiókonként szöktetővel vagy leűzővel, stresszmentesen, seprés nélkül levegyem? Ha pedig még (vagy már) nem mézeltetek, akkor miért ne lehetne ezt a magasabb fészket, mézterek nélkül, az általad is jobbnak tartott módon oldalról, keretenként szűkíteni?
Ahogy írtam Kempingeznek is, nincs gyakorlati tapasztalat a hátam mögött, én egyelőre csak gondolkodom, illetve próbálom átlátni ezt a rendszert, amire át fogok állni. Hogy ezek önigazoló elméletek lesznek-e, vagy bukta, majd úgyis elválik :)
Szia! Úgy gondolom,hogy az előttem szólónak teljesen igaza van.Amit érdemes meg fontolnia mondandójából az a kaptártípusok hibáinak az összehasonlítása.Végül is ez a méz elvétel gyorsasága. Ez a legfontosabb.Egy magas keretű kaptár,és egy fekvő kaptárból nem lehet a méhek nagy zavarása stressze nélkül el venni a mézet.
Erre a legjobbak az alacsony keretes rakodók.
A másik azért arra is van megoldás,hogy egy 10 keretes fészek ne nyelje el a mézet.Egyébként ez a módszer tök egyszerűnek látszik. Erős családoknál a fészek a főhordáskor szinte kopasz.főleg,ha az alj nyitott.
Ezt csak könyörtelen szelekcióval,és sok munkával lehet elérni.Most nem az összerakott családok mint technológia amit mondok.Saját erőből ,segítés nélkül.
Csak úgy halkan jegyzem meg a 10 keretes fészek kicsit kicsi.Amiért elterjedt,az a szállítás miatt volt. A 10,és a 12 keret közt 7 cm.-er a különbség.Vagyis egy 12 keretes kaptárból kevesebb fér fel a járművekre mint a 10 keretes kaptárakból. Aki ezt választotta ,a tudta ,hogy vagy csapol,vagy tornyokat épít.Ez még a kezdetek elején volt.
Ma már majd nem mindenki elhiszi,hogy ez a legjobb méret. Pedig tudjuk,hogy az nincs,csak más.
Gyakorlatilag, a felvetésedben benne van a válasz is, szinte majdnem minden megoldható de sok plussz munkával jár. A rakodókaptár lényege elvész; ha nem fiók hanem keretenként is sokat kell vele dolgozni.
Ha biztos vagy benne, hogy csak tízegynéhány család az amit valaha is bevállalsz. Akkor azt mondom hogy nincs jelentősége a kaptártípusnak.
Mindenféle kaptárban lehet méhészkedni. Akár 3-4 félét is kipróbálnék.
Viszont nyagyobb állománynál már a családonként, és műveletenként néhány perces többlet munkaidő ráfordítás is, napokat fog kitenni éves szinten.
Egyébként a legritkább esetben szokott, tudatosan kaptárt választani a méhész. Mert megörökli, vagy éppen kezdésekor az volt a környéken elterjedve, és éppen ez, vagy más volt megvásárolható.
Nagyban már nehéz váltani, mert igen költséges, és akár új technológiák elsajátitását is magával hozná. Így van akki beismeri, más meg nem hogy küszködik. Akár önigazoló elméleteket is gyárt.
Én NB 15-ösel dolgozom nagyon jó, kicsi munkaigényű kaptár az álltalam alkalmazott technológiával. Kivéve peregetéskor a mézeskeretek elszedése, és a méhek leseprése.
Nem vitatkozni szeretnék (ahhoz hiányzik a gyakorlati tapasztalatom), csak kérdezem:
"Ha rakodókaptár, akkor legyen egyenlő keretes, akár 1/2 Nb, vagy Hunor."
A Dadant-Blatt nem számít-e ugyanúgy rakodó rendszerűnek, és nem használják-e sokan? Tudtommal például Olaszországban szinte kizárólag ez van, és Franciaországban is elég elterjedt. Meg valószínűleg még jó néhány helyen a világban. Én nem szűkíteném le a rakodót az egyenlőlépesekre, a Vicze-féle könyv sem teszi (az "újkori" irodalomban jórészt tőle olvastam a gyakorlati tanácsokat).
Ezek a kezdeti beruházások közé tartoznak, és nem hiszem, hogy akkora kiadással járnának. Tervezés és megszokás kérdése.
"- nem lehetséges átfüggesztés"
Ha NB fészekből kiemelek egy keretet, és a két darab 1/2NB mézteres fiókba a Cirkusz által említett módon (csak 9-9 félkeret van a fiókokban, akkor 1 darab NB keret simán elfér mellettük) teszek egy fias keretet, miért ne lehetne? Macerásabb egy kicsit, az igaz.
"- nem csereszabatosak a fészek és méztéri keretek."
Ez a rendszerből következik, amihez más kezelési módszer járul, de ha valaki ebben érzi jól magát, miért érezné ezt hátrányosnak?
"- nem csereszabatosak a fiókok, szaporítás esetén szintén hátrány."
Ha csak a fészekből szaporítunk (mert ha akár anyaráccsal, akár anélkül lenn tartjuk az anyát, akkor gondolom, eleve eszükbe se jut a méztérben bölcsőzni), akkor ez miért lenne gond? Kiemelem a bölcsős keretet, mint bármelyik másik rendszernél, teszek mellé mézes-virágporos keretet, rázok rá bogarat, ha kevés, és mehet szaporítókaptárba. Ha pedig ott kinövi magát a család, ősszel átkerülhet rendesbe. Ez miért más (mitől hátrányosabb) eljárás, mint a félkeretesnél?
"Továbbá a 10 NB keretes fészek, termeléskor nagy, sok mézet benyel."
Ha csak 9 keretes a fészek + 1 vakkeret van bent, az nem megoldás? Vagy pedig, ha eleve nem NB magasságú a fészek, hanem annál alacsonyabb méretű (de magasabb a Hunornál, hogy legyen mézkoszorú is, mondjuk KB, vagy Egységes)?
"Ha a fészekből is szükségét hozná a pergetés, semmit nem ért a rakodós rendszer."
Tavaly láttam olyat nálunk, hogy fészekből is lett elvéve mézes keret (nem értettem egyet vele, de nem én voltam a főnök). Másrészt, ha az általam korábban említett cikk szerinti rajzásgátlásos módszert veszem alapul (akác előtt kihúzni a fészek szélére a nyitott fias keretet, az addigi mézkoszorús szélsőket meg kivenni), akkor ez gond?
"Tudom hogy az álltalad említett illető is, ezt a variációt használja. De ez nem lehet referencia.
Legyen gyanús ha valaki csak a kaptárja előnyeit sorlja, és a hátrányokról hallgat. illetve bagatelizálja.
Nem tudom milyen méhész, de nem túl szimpatikus arculatot igyekszik mutatni magáról a ződ fórumon."
Nem referencia, és nem is ismerem igazán, csak ennyit tudok róla, hogy nála ez van, és neki megfelel. Amikor kérdeztem tőle privátban, nagyjából ennyit írt a kaptárról, nem sorolta az előnyeit, nem hallgatott a hátrányairól. Pontosabban, mindenről hallgatott :)
Nem tudom, milyen itatót használsz, de nálunk (illetve, most már nálam) annyiból áll össze az itató, hogy kirakok egy tejesládát, kétharmadig feltöltöm balti tőzeggel, és erre jön a víz, hogy kis tavacskák-pocsolyák meg szigetek legyenek a tetején a tőzegből.
Tudtommal a szászbereki Bezzeg László, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke is NB fészek + 1/2NB méztér összeállítással dolgozik, 150 családdal, és a jelek szerint neki bevált. Gondolom, kinek mi esik kézre. Ahogy itt is olvashatjuk sokszor, "nincs jobb kaptár, csak más fajta" :)
Mire gondolsz a "rengeteg előny" alatt, ami miatt annyival jobb szerinted a tisztán félkeretes rendszer?
Egyelőre nem célom a sok termelő család, hobbi szintet képzeltem el egy ideig. Most 10 családdal indulok, ha év végére 15-20 család lesz, már bőven túlteljesítem a saját elvárásaimat. Ha megmarad ez a szint, az sem baj. Ha alá megyek, az már inkább.
Van "rendes" állásom, elfogadható bevételem, emellett egyelőre elég ez a 10 család is.
Senkit nem akarok győzködni, főleg nem abszolút kezdőként, így csak azt írom le, miért gondoltam erre a megoldásra: ha telelésre és év közbeni "életre" is (fészeknek) elég az egyébként két fióknyi hely (ami amúgy lényegében az egy sor nagykeretnek felel meg), akkor inkább azt nézem, mi a jobb a méheknek ezen a téren. Nemrégen voltam egy egyesületi gyűlésen, ott egy méhész tartott előadást a saját méhészetéről, és azt mondta, vannak teljesen félkeretes családjai, meg olyanok is, amelyek NB fészken és félkeretes méztéren dolgoznak. Megkérdeztem, hogy melyiket tartja jobbnak, és azt válaszolta, "munkaügyileg" a teljesen félkeretes a jobb, élettanilag pedig a nagykeretes fészek + félkeretes méztér, azt jobban szeretik a méhek. Azok alapján, amit olvastam, "Európa vezető kaptártípusa", a Dadant-Blatt is ilyen, szintén 10 kereten. Olyan rossz akkor nem lehet.
Mivel ez nekem hobbi, ezért egyelőre ráérek próbálgatni, de azt tudom, hogy a félkeretes valamiért riaszt. Lehet, hogy az első (rossz) tapasztalat okozza. Hogy a sikeres átállás után visszatérek-e a félkeretre, az majd az első (vagy második) év eldönti, de egyelőre nem érzem valószínűnek.
Szia ! igen jól gondolod. Olyan sokszor azért nem kell emelgetni.Viszont ha eléred,hogy sok termelő családod legyen erre az oldal szűkítésre nincs szükséged. épp ezért csak 10 keretesek általában a kisebb keret magasságú kaptárak.Durván ekkora egy telelő termelő.
Én a helyedben maradnék a feles rendszernél. Sokkal egyszerűbb a kezelése. Hisz fiókos kezelést lehet alkalmazni. Az egészségügyi vizsgálat kivételével sokkal gyorsabb velük így a munka. Ez viszont minden típusnál elég lassú.
Február környékén fiókelvétel? Akkor elvileg még hidegebb van, mint most, nem? Ha akkor bontok kaptárt, nem okozok több bajt, mint most?
Egyelőre "hozott anyagból" dolgozom, mivel tavaly félkeretes fiókokon teleltünk be, és a két fiók egyike sokszor félig-meddig kényszerből maradt alattuk (vagy fölöttük, mert volt köztük olyan is, amelyik mintha alulra hordta volna a fészket, legalábbis amikor most belenéztem, nem a felső fiókban volt zsúfoltság meg mozgás, hanem lent, fönt meg csak a lézengés). Tehát mind az élelem, mind a kialakítás adott, ebből kell megoldanom. Etetni nem hiszem, hogy kellene (kaptak elvileg némi lepényszerűséget 2-3 hete, de akkor még nem bontottunk kaptárat, most meg, ahogy néztem, van olyan család, ahol több keret élelem van még mindig, de azok fejlődnek is rendesen), a kialakításba tudok esetleg belenyúlni, vagyis hogy 2 fiókon meghagyom őket, vagy visszanyesem 1-re. Az oldalirányú szűkítés lenne nekem is rokonszenves, de ezzel a két félkeretes fiókos megoldásnál, ha oldalról akarok szűkíteni, mintha egy nagy lép lenne a két egymás alatt lévő kis lép, akkor minden bővítésnél le kellene venni a felső fiókot is, nem? A másik dolog meg, hogy pont emiatt gondoltam a nagyobb lépes fészek + félkeretes méztér összeállításra, egyszerűbbnek tűnik úgy szűkíteni oldalról (meg később bővíteni), ha ehhez nem kell a két fiókot szétkapni. Nagyjából el is készültek az új kaptárak, már csak a jó időt várom, hogy a régiek alá berakhassam. Remélem, beválik.
Szia! A szűkítés,az nem fiók elvételt jelent.Azon kereteket ahol a méhek alig,vagy egyáltalán nincsenek azokat ki kell venni Na nem most.Már februárban. A fészket úgy kell kialakítani mintha egy nagy lépen volnának. A bibliánkban találsz róla képeket,rajzokat.A szűkítés oldalirányú .
Az alsó fiókban általában nincsenek.Szóval akár telelhetnél 4 fiókon is.Ahogy ezt teszik is páran. A fészek most a felső fiókban ,fiókokban van.
Ezt kell úgy szűkíteni hogy a méhek sűrűn legyenek rajtuk. Oldalról takarni kell őket. Lehet közép re is szűkíteni.Amit én jobban szeretek.Kicsit több takarás kell,de a takarónak jobb hő szigetelő képessége mint a kaptár falnak. A keretek ,és az oldal szigetelés közt nálam válasz fal van Ez egy keret méretű farost lemez léc fülel.Még a fekvős koromból marat rám.A feleseknél két fiókot ölel át.
A 4-5 keretnyi csapat az valóban nem sok. Főleg ha fias is alig. De ezzel most ennyi, amit tehetsz. Később majd eldöntöd hogy mire érdemes, egyesítel,vagy kiegyenlited majd az anyát lecseréled.
10 fok körüli hőmérsékletben nem érdemes piszkálni őket. Fűtenek 35 fokra. Több kárt csinálsz mint hasznot. A napos idő kicsalta őket déltájban tájoltak, de sok le is dermedt.
"A többinél is inkább csak azokat a lépeket szedtem ki, amelyekben nem láttam sok mozgást (2-3-4 léputcán lézengtek csak a méhek)"
Ez természetesen úgy értendő, hogy ha egy család eddig két fiókon volt, de az egyik fiók lépjeit alig vették kezelésbe ( = 2-34 léputcás lézengés), ott simán el tudtam venni a lényegében üres fiókot, a méheket meg ráráztam a teli fiókra, aztán gyorsan vissza a szigetelés és a tető.
Akkor ezek szerint ne aggódjak amiatt, hogy a 10 darab félkeretes kaptáramból még mindig van négy, ami két fiókon van? A többinél is inkább csak azokat a lépeket szedtem ki, amelyekben nem láttam sok mozgást (2-3-4 léputcán lézengtek csak a méhek), de ez a négy... huh. Most ránézésre mindkét fiókban 6-8 sűrű utcának tűnik, de nem szívesen zsúfolnám jobban össze őket. Eleve nehezen képzelem el, hogy mindössze egy fiókon elvolnának, ha átszámolom NB méretre, az 4-5 keret lenne. Fejben értem én, hogy ha ekkora felületen elférnek, akkor jobban fűtenek, mozgékonyabbak... de akkor is erős szűkítésnek érzem.
Főleg ha szembeállítom 1-2 olyan, tavaly szaporított családdal, amelyik eleve 1 fiókon telelt, és most ha 4-5 félkeretet takar, akkor szinte sokat mondok. Élelmük van, fiasítás is akad, de a mellette lévő 2 fiókoshoz képest siralmasnak hat :)
Szerencsére nálunk jó idő volt, szél se igen fújt, felhő akadt néhány, de remélhetőleg nem lesz bajuk attól, hogy adott esetben pár percre megbontottam a kaptárakat, ahol tudtam, kipucoltam az aljakat, és végeredményben most egy ideig kisebb helyet kell kifűteniük.
Én oszlopos fúrógéppel fúrom a keretléceket. A fúrógépasztalra csak, egy állítható szélességű favályú van rögzítve, úgy hogy közepes legyen a furat. Ebben a vályúban csak tologatni kell a léceket, nagyon gyors így a munka. Persze ezen a csúszkán, fel vannak jelölve a furat távolságok, de ütközőkkel is megoldható.
Azért állítható a szélesség, mert pici eltérés minden évben van a méretben.
Ennél a megoldásnál nincs szükség fúrószemekre, továbbá nem az egész szerszámot kell tologatni a gép alatt, csak a munkadarabot.
Mindíg arról az oldalról fúrjunk, amely majd a belső oldalt lesz összeszegelés után. mivel a lécek erezete elviszi a fúrót. A behatolási oldal mindíg pontosabb.
Számomra kicsit jobban kedvezetek a körülmények. Néhány családnál tudtam fészeket szűkíteni, szerencsére a legtöbbnél jó volt az őszi fészek kialakítás. Pár családot át tudtam vizsgálni, tisztítani. kaptárt cserélni, karbantartás miatt. De lényegében, csak a munkák töredékét tudtam eddig elvégezni. De majd meglesz, a lényeg legyen élelmük. Ahol szükséges kristálycukrot kaptak az etőtepsibe, szükség szerint utántöltök cukorral, vízzel. Volt már olyan esztendő, amikor az első átvizsgálást és tisztítást csak április végén sikerült elvégezni. Akkor nem csak a hőmérséklet, hanem a belvíz is akadályozott.
Én sem most műlépezek, csak gyakorlás képpen csináltam egyet, hogy ha eljön az ideje legyen gyakorlat(még sosem olvasztottam műlépet). Meg teszteltem az általam összeszegelt/kifúrt keretet is. Sajnos nem lett elég pontos a keretfúró sablonom, nem nyíl egyenesen vannak benne a furatok, van hogy 1mm eltérés is van. A zártszelvény amiből készítettem pont ott van toldva ahová a furatok esnek, és sajnos félre vitte a kifúrásakor a "toldás sorja", ezért nem teljesen egyenesek. Lehet hogy ennyi eltérés még beleférne, de én vagyok annyira maximalista, hogy képes vagyok új sablont készíteni...
Szia! Igen! Igaz már olyan 8 fok körül ma is indultak a felderítők,de a kaptárba február 21.-e óta nem tudtam belenézni. Rendesen.Lassan bővíteni kellene. Nálunk ma olyan 12 fok volt.Két hét után tájoltak, és volt virágpor is rendesen a bejövőkön.
Érdekes ez a tavasz is.
A lépalapba sajnos látszik a drót,de ez a méheket nem zavarja. Szép táblás a fiasítás.Ha elég feszes drót.
Természetesen beletudom olvasztani a lépbe, de a lépalap nem olyan vastag hogy elnyelje tökéletesen a drótot. Most a napokban öntőtálcával készítettem műlépeket itt már van olyan vastagság, hogy észrevétlen eltűnhet benne a drót. Egyébként ez tényleg nem a műlépezés ideje.
Ilyenkor még kaptárt sem szabad bontani, (10 C fok). 17-18 fok is kell, hogy normálisan lehessen dolgozni a méhekkel, ne legyenek vadak. De miért is akarnám hűtögetni a fészket. Nem naptár, hanem a valós időjáráshoz alkalmazkodva kell méhészkedni.
Szia! Pedig nálam semmi gond nincs. Kis oda figyeléssel meglehet csinálni. A lépalap a saját súlyától olvad bele. Amikor a drót kontúrja megjelenik, akkor kell a melegítést abba hagyni.Most egy gagyi aksitöltővel csinálom. A régi orosz kicsit jobb volt.Ott az áram erősséget is tudtam szabályozni. A műlép beolvasztásának még nincs itt az ideje.legalábbis nálam.Sajnos nincs helységem amit feltudok fűteni 30 C.-fok körülire.
Szóval majd ,ha jó idő lesz. Most az első lépcsőben a tavalyi ki nem építetteket kapják.Azokat amiket nem volt idejük kiépíteni.
