Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Ajjaj! Hibáztam. Hogy fogjátok ezt nekem megbocsátani?
Mert persze, hogy!
(Persze, hogy ideges vagyok, kapkodom, mert még annyi minden volna feladat oszt mindjárt vége az évenek.)
A MADÁRBARÁT-LEXIKON szerint:
fenyőpinty (Fringilla montifringilla - Bergfink - Barmbling): a valódi pintyek nemzetségének 3 faja közül az egyik. Norvégiától Kamcsatkáig eléggé gyakori, főleg a ritkás tajgákon és a nyírjesekben, de sehol sem tömeges. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Pontosan ezért feltűnő, hogy vannak esztendők, amikor inváziószerűen özönlik el Közép-Európát. Pl. 1950-51 telén csak a Svájcon átvonuló fenyőpintyek számát 100 millióra becsülték.
Magevő énekesmadár, de főként a fiókanevelés időszakában fogyaszt rovarokat is.
Valamelyest nagyobb a legközelebbi rokonánál, az →erdei pintynél. A nagyság 15,1-16,2 cm közötti. 21-26 g közötti testsúly-adatok jellemzik.
A hát barnás foltos. A váll és a mell barnás narancsos.
A nász idején a hím feje és a háta elől fekete. Ezen túl legbiztosabban a fehér farcsíkja alapján lehet az erdei pintytől elkülöníteni.
A nagy tollak feketék, de sárgásbarna szegéllyel.
A tojó színei elmosódottabbak. A test alul fehéres, a fejen nem mutatkozik fekete.
Robiller szerint már 60 cm hosszú kalitban lehet költési eredményt remélni.
A fészekalj 4-6 db, vörösesbarna foltokkal tarkázott kékeszöld tojásból áll.
A kelés a 14. napon várható. A kicsik 2 hetes korukban repülnek ki.
Télen nagy csapatokban próbálja átvészelni a nehéz napokat.
Védelmet élvez, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
állandó madár: olyan madárfajok jelzője, amelyek az egész életüket egy meghatározott területen élik, tehát sem nem vándorolnak (vonulnak), sem nem kóborolnak.
Más néven →helyhez kötött madár (→élőhely ).
helyhez kötött madár: aszerint, hogy egy faj egyedei a naptári év során hol fordulnak elő, beszélünk →kóborló, továbbá valódi költöző és helyhez kötött madárfajokról.
Az utóbbiak közül a legismertebbek a házi verebek, és tudjuk, hogy ezek a költőhelyüket el nem hagyják, a naptári év minden szakában fellelhetőek ott.
Az évszakos környezeti változásokhoz viszonylag jól alkalmazkodnak. (→vonulás; →élőhely)
Askar Izabekov: vonuló zsezsék
Így, néhány órával éjfél előtt, engedjétek +, hogy minden idelátogató madáretetőnek, madárbarátnak, tenyésztőnek vagy csupán a téma iránt érdeklődőnek Nagyon Boldog, madárfiókákban Bővelkedő, Eredményes és Egészséggel teljes 2008-as Új Esztendőt Kívánjak !
És egy kis plusz info az érintetteknek. A téli pintyet igazándiból fenyőpintynek híjják.
Ja, Neco szívből gratulálok a szegedi eredményedhez. Csak így tovább jövőre is.
Szívből kívánom, hogy minden jókívánságod szálljon vissza rád kétszeresen - a fotó meg külön originális, engem is meglepett, bár, ha belegondolunk, oly logikus.
No és legyél sikeres a "fülemüle-kanáriban"! Meg úgy általában
GAZDAG FÉSZEKALJAKAT!
(mindenki másnak is!)
Hermann Rampolt: lipochrom fehér kanári-fészekalj, kelés után 2. nap
Sziasztok! Új vagyok ezen a topkion és segítséget szeretnék kérni. A téli madáretetőbe csodaszép vendégek járnak, de a széncinegén a verében és a tengelicen kívül nem nagyon ismerem őket, mellékelek néhány fotót, hátha valaki felismeri a szines téli vendégeket. Előre köszönöm!
Ezt a képet néhány napja csináltam az étkező ablakból. Tengelicek az orgona bokor magjait csipegették. Számomra meglepő volt ilyet még nem tapasztaltam....8-)
Hallott már valaki kézből nevelt amandináról? A net révén sikerült megismerni a budapesti Sütő doktort, aki nemcsak rendkívül rokonszenves, de a honlapján www.allatorvosi-rendelo.hu található cikkek alapján olyan tudás birtokosa, ami minden állatbarát hasznára válhat. Levelezésünkből kiderült, hogy vannak díszmadarai, s egy NYÁRSFARKÚ amandinát kézzel nevelt fel - küldött is róla képet. Sőt, a többit magatok is megnézhetitek, érdemes!
RÉSZLET A LEVELEZÉSBŐL:
Kedves Tibor!
Örülök, hogy tetszett a lap, még szeretném fejleszteni, csak munka mellett nem marad annyi időm rá, amennyit szeretnék. Az MTI-nek írok cikkeket, már vagy 500-at írtam, amit a cikkgyűjteményben látott, az ennek csak a töredéke.
Szeretettel üdvözli:
Dr. Sütő András
Kisállatgyógyász klinikus szakállatorvos
u.i.: ha fent van az IWIW-en, akkor keressen meg Dr. Sütő András néven, vagy Felsőzöldmáli úti állatorvosi rendelő címen. Ez utóbbiban a képek alatt ott vannak azok a kis állatok, amiket felneveltem. A csatolt file-ban küldök képet az általam felnevelt kis amandináról.
Mondom, hogy én se parázom. Nekem már ez nem probléma, majd ti megoldjátok - VAGY NEM.
Lényegében Ildivel délután dumcsiztunk erről, s abban maradtunk, hogy a gazdagok simán megússzák, a csóró már most is génmódosított, szójás kaját eszik. Majd rákap a moszatra is...
Szóval tényleg semmi gond! Aki valóban gazdag, az simán szerez ma is magának pl. jácintarát, s a birtoka közelébe se mehet hatóság (magánterület - magánsziget).
Ha úri kedve úgy tartja meg is eheti - végülis a brazíl indiánok is eszik.
És mondjuk ha már csak 3 milliárd ember számára lesz iható víz, akkor még mindig nem mi európaiak bánjuk. (Meg persze nem az arab sejkek - akik unalmukban elsolymászgatnak.)
Köszi a képet, de tényleg annyira nem találom vészesnek a helyzetet. Mint kisfogyaszto azt hiszem nem mi fogjuk a világ sorsát megoldani, ezért nem értem ezt a nagy pánikot. Nekem is volt középiskolába atomtámadás elleni légo oktatás. A tanár aki oktatta kicsit alzheljmer kóros volt és remegett a keze. Ezért elneveztük biztos kéznek. Sokat mulattunk az egész atomtámadáson..
Hát az attól függ! A tudomány mai állása szerint az általunk lakott világok keletkeztek, tehát végük is lesz valamikor. Ha így igyekszünk, akkor egyre gyorsabban közeledik - viszont állítólag lehet lassítani is a folyamatot.
Én még a lassan a terepet átadó üvöltő beat-nemzedék (tudod, még a XX. században hőbörögtünk - 60-as évek) tagja volnék.
Amikor mi fiatalok voltunk, egészen elérhető közelségbe került egy újabb világháború - atom- és hidrogénbombákkal.
Tanultuk, hogy atomcsapás idején hogyan kell elzárni a légópincéket, mikor és miképpen kockáztathatja az ember a felszínre kimerészkedést...
Talán hallottál róla, hogy a hippimozgalom ebben a kilátástalanságban is gyökerezett.
Talán az is segítette a leszerelést, a fegyverzetcsökkentést és végsősoron a hidegháború végét, hogy az emberek elfogadták: RAJTUNK IS MÚLIK, HOGY LESZ-E ATOMHÁBORÚ.
Hadd higyjek én abban, hogy a Föld jövője szempontjából nem mindegy, hogy miként élünk és cselekszünk.
És vállalom azt is, hogy ezentúl nem madárbarátként, hanem
Szó esett a költözésről belelestem a lexikonban. Nos ezt találtam:
költözés, vonulás: a madarak közül több fajra jellemző, hogy a költés, a fiókák felnevelése után útra kel.
Az ilyesfajta utazást
vándorlásnak (vándorló zsezsék -Askar Isabekov felvétele - http://www.birds.kz/index.html),
kóborlásnak v.
költözésnek nevezzük.
1. Tekintve, hogy a szaporodási ciklust követi, vannak kutatók, akik az ivarmirigyek működésével és az ivari hormonok hatásaival magyarázzák.
2. Mások, pl. Wolfson felteszi, hogy a fényérzékeny toboz mirigy működésével áll összefüggésben.
Ti. a nappalok rövidülése aktiválja a tobozmirigyet, minek hatására módosul a szervezet anyagcseréje, bekövetkezik az elhájasodás, ennek eredményeként megváltozik a belsőelválasztású mirigyek működése, s úrrá lesz a költöző madarakon a vonulási nyugtalanság.
3. És vannak, akik az évszakosan változó táplálkozási lehetőségek következtében kialakuló anyagcsere-változásokat teszik a költözésért "felelőssé".
Az okok nyilván összetettek, lényegét tekintve a költözés a vándorlásnak az a módja, mely évenként
meghatározott időben és
irányban ismétlődik.
Alapvető oka az életkörülmények várható, gyökeres változása, mostohává válása.
Mindemellett sem tudatos, hanem ösztönös viselkedés. A feltételezések szerint a jégkorszakban beállt változások kényszerítették ki.
Az északi félteke madarai többé kevésbé déli irányba tartanak. A keleten élők inkább délnyugatnak, a nyugaton élők pedig délkeletnek.
A költözés útvonala általában folyók, völgyek által meghatározott.
Az európai fajoknak több, mint fele költöző. A későn (novemberben) indulók általában hamarabb (februárban) visszatérnek. A költözés módja fajonként nagyon változatos. Történhet:
párban v. nagy csapatokban,
mások társaságában,
éjjel (a gyengébb fajoknál),
lassan v. nagy sebességgel.
A telelőhelyek:
Dél-Európa, Észak Afrika, India, Dél-Kína és a szomszédos szigetek;
az észak-amerikai madarak az USA déli részébe, ill. Közép-Amerikáig utaznak;
a dél-amerikai fajok Dél- és Közép-Brazíliáig;
Dél-Ausztrália madarai Új-Guineáig és a környező szigetekre utaznak telelni.
A vonulók rendszerint zsír formájában képeznek tartalékot az utazásra, s vonulás előtt csapatokba verődnek.
A költözés közben, több - csapatban vonuló - fajnál kialakult rend uralkodik:
leggyakoribb az ék alakú vonulás;
vannak sorban, ill.
szalagszerű kígyóvonalban és
rendezetlenül vonulók is.
A vonulás magassága szintén fajspecifikus. A gyengébb madarak legszívesebben erdők, fák fedezetében vonulnak.
A gyengén repülők az út egy részét gyalogszerrel teszik meg, míg a vízimadarak, ahol erre lehetőség nyílik, ott úsznak.
A nagy csapatokban vonulók a téli tanyákon is rendszerint összetartanak. A csapat csak a visszatérés előtt lazul fel, amikor az ébredő "szerelem" hatására megkezdődik a párválasztás.
Ilyenkor új szerelmek születnek, régi hitvesi kötelékek erősödnek meg, és boldogan térnek meg a madarak a régi költőhelyre v. a gyermekkoruk kedves tájaira.
A költözéshez kapcsolódó hazatérési vágy, a hazaszeretet a madaraknál természeti törvény, de a magyarázatát nem ismerjük. (→időjárásmadár)
költöző madár: a madarak nagy csoportja, melyek a költési helyüket a hidegek beköszöntével évről-évre elhagyják, de oda újra visszatérnek. Ezt a periódikusan ismétlődő →vonulást nevezzük →költözésnek is.
Remélem, érzékelhető a két fogalom közötti különbség!
Hogy még egyértelműbb legyen nézzük a másik szócikket:
vonulás, költözés (migráció): a madarak hosszú távú, rendszerint évszakos jellegű helyváltoztatása.
Természetesen már a régmúlt embere is felfigyelt a madarak időszakos eltűnésére. Érdekes, hogy ezzel kapcsolatban sokáig tartotta magát Arisztotelész felfogása, aki úgy gondolta, hogy a madarak a hidegek elől a folyók, tavak iszapjában, barlangokban, fák odvaiban keresnek menedéket, és ott telelnek át.
II. Frigyes a XIII. században, a kereszteshadjárata során tett megfigyelései alapján kifejtette ugyan, hogy a költöző madarak valahol délen keresnek menedéket a hidegek elől, de ez a feltételezés idővel feledésbe merült. Fotó: FWS - http://images.fws.gov/, Askar Isabekov - http://www.birds.kz/és Annette Cutts- http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Újra az arisztotelészi állítás híveinek tanításai váltak mérvadóvá, s ez a nézet csak Hereford püspök kijelentése nyomán kezdett módosulni.
Korának neves tudósa 1703-ban arról írt, hogy a madarak valószínűleg a Holdon telelnek.
Később Linné nem támadta a Holdutazásról szóló feltételezést, de javasolta, hogy módszeresen figyeljék a madarak őszi, tavaszi mozgását. Ennek nyomán kezdett felismeréssé válni, hogy a madarak vonulnak, s 1822-ben egy szenzációs adat nagy visszhangot váltott ki.
Az év tavaszán a németországi Mecklenburgban megfigyeltek egy nyílvesszővel átlőtt nyakú gólyát. A vesszőtől megszabadították a madarat, s azt szakértőkkel megvizsgáltatták.
Az eredménytől megdöbbent az ornitológustársadalom. Kiderült, hogy a gyilkos eszköz Afrikából származik. Voltak, akik provokációnak, megtévesztő manővernek vélték, de a kétségeket hamar eloszlatta, hogy rövid időn belül 15 hasonlóképpen és ugyanolyan eszközzel sebzett madár került kézre.
Azonban mindenkit meggyőző, valódi bizonyságot és cáfolhatatlan ismereteket csak a dán Hans Christien Mortensen által kezdeményezett gyűrűzések hoztak.
Ma már tudjuk, hogy a madarak vonulása időhöz és útvonalhoz kötött. A vonulás kialakulásával kapcsolatban két elmélet tartja magát:
1. az egyik hívei szerint a jégkorszak kényszerítette ki, az eredetileg északon honos fajokat leszorította dél felé;
2. a másik szerint a klímaingadozásban és a nappalok rövidülésében kell a legfőbb indítékokat keresni, s egy ellentétes irányú mozgást feltételez. Ti. a délen kialakult fajok észak felé terjeszkednek, de az évenként bekövetkező kis jégkorszak, a tél visszaűzi őket a kialakulási centrumba, az ún. →géncentrumba.
Egyik sem hagyja figyelmen kívül az időjárás-változások miatt jelentkező táplálékhiányt, mint okot, így tehát a lényeget tekintve az elméletek gyakorlatilag megegyeznek.
A táplálékínséges időben minden madár több kevesebb →kóborlás során próbálja megkeresni a napi betevő falatot, de ezt nem nevezzük vonulásnak, inkább a vándorlás kifejezés fedi ennek a mozgásnak a lényegét.
A magashegyi madaraknál egy a völgyek irányába mutató vonal, a sztyeppeieknél a vízben gazdagabb területek felé mutató irány egyértelműsödik.
A rovarevőknél szinte természetes, hogy amint jön a tél, egyre délebbre (a déli féltekén pedig éppen fordítva) szorulnak.
Az időjárással összefüggő kényszerű mozgás, vonulás az évezredek során rögzült a fajokban. Ennek során kialakultak az ún. költőhelyek és a →telelőhelyek.
A természet szigorú szelekciója kényszerítette ki, írta a génekbe a vonulási ösztönt. Ti. azoknak az egyedeknek adott esélyt, amelyek gyorsabban, s egyre tévedhetetlenebbül követték a helyes irányt. Így alakultak ki a →vonuló madarak.
Vonulás öröklődő tulajdonság, de korántsem olyan merev szabályok irányítják, mint azt a gyűrűzések kezdeti tapasztalatai után feltételezték.
Pl. a barátposzátákkal kapcsolatos legújabb angliai megfigyelések alapján bizonyossá vált, hogy kialakult egy dél-német és osztrák populáció, amely fordított irányt választ. Ősszel nem Afrika felé veszik az irányt, hanem északnyugatra, és a Golf-áramlat által kínált kedvező klimatikus viszonyokat kihasználva Dél-Angliában telelnek.
A heidelbergi egyetem és a radolfzelli madárvárta kutatói kísérletileg igazolták, hogy ez a vonulási szokás már örökletesen rögzült is.
Két csoportot alakítottak ki. Az egyikbe bizonyítottan Afrikában, a másikba bizonyítottan Dél-Angliában telelő madarak fiókái kerültek. Ezeket a madárvártán nevelték fel, s ősszel a két csoport tagjai külön-külön vizsgálták.
A henger alakú kalit falán az éjjel "vonuló" madarak határozott jeleket hagytak.
A Dél-Angliában telelő madarak 41 utóda teljesen egyértelműen próbált követni egy, a "normálistól" 46 fokkal északabbra mutató irányt. Ebből következően - viselkedéskövető lehetőség v. szabadtéri tapasztalat híján - feltételezhetjük, hogy ezek génjeibe is már beíródott az új vonulási irány.
A vonuló madarak közül egyesek valóságos csodákra képesek. Pl. a →sarki csér csapatai közül számosan - mint azt kiszámították - a költőhelytől a költőhelyig egy esztendő leforgása alatt mintegy 35-40 ezer kilométert tesznek meg. (→helyhez kötött madár; →vándorlás; →sarki búvár; →fehér gólya; →kardcsőrű töcs; →hosszúszárnyú lappantyú; →tartósan repülők; →kóborlás; →álarcos kakukkgébics; →barnaárnyalatos papagáj)
Amennyiben a német nevet (Wiesenweihe) írod be, ugyanez a helyzet.
Sokkal szerényebb az eredmény ha az angol névre (Montagus Harrier) keresel.
De ez ne tévesszen meg, mert más madarak esetében egészen mást tapasztalsz, előfordulnak fals jelenések is (például a magyar névre keresés ez esetben egyenesen katasztrófális), tehát azért észnél kell lenni, de összességében nagy segítségedre lehet a dolog.
Fedezd fel a képkeresőt - sok örömben lehet részed.
A MADÁRBARÁT-LEXIKON a következőket kínálja a témában:
hamvas réti héja (Circus pygargus - Wiesenweihe - Montagus Harrier): a barna réti héjánál kisebb (40-45 cm), kékesszürke tónusú, a sólyomalakúak között a vágómadárfélék családjába tartozó, lápréteink jellegzetes ragadozó madara. Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/index.html
Angliától Nyugat-Szibériáig a háborítatlan, nedves rétek magas füvében kialakított fészkében költ.
A kékes rétihéjánál nemcsak kisebb és karcsúbb, hanem a szárnya is keskenyebb és szemmel láthatóan hegyesebb.
A tojója is nagyon hasonlít a kékes réti héja tojójához. De itt sokkal kisebb a farcsík fehér foltja.
A hímnél itt a farcsík nem fehér, hanem szürke. A karevezőket fekete keresztszalag, a hasat és a gatyát fahéjszínű csíkozás díszíti.
A fiatalok leginkább a tojókhoz hasonlatosak, de a test alul egyszínű vörös.
A hangja élesebb a kékes réti héjától megszokhattunk: ki-ki-ki.
Esetenként vetésben is fészkel. Védett vonuló madarunk.
http://www.ittiofauna.org/provinciarezzo/caccia/tabelle_specie/falconiformi/albanella_minore/images/circus_pygargus-400.jpg
Ezen kívül a GOOgle képkeresőjében 10 oldalon, oldalanként 4-4 sorban, 6-6 képet találsz a hamvas réti héjáról
Hollandiából bejelentkeztek nálam egy újévi jókívánsággal - én bizony megosztom veletek, és jelzem, hogy akit érdekelnek a fácánok, angol fordítással elboldogul, annak érdemes odarebbenni:
én meg simán megettem a kérdést........ :):):) Egyébként gyakorlat nélkül nem egyszerű őket megkülönböztetni. Bevallom úgy ahogy van - szégyen ide, szégyen oda - nekem sem megy. (sajnos annyira ritkán és rövid ideig látom őket hogy nincs időm őket - a biztos faji bélyegeket - megtanulni. Főleg a tojókat nem egyszerű egymástól megkülönböztetni.... Na mindegy. (illetve nem mindegy, de ez van...)(egyenlőre)
Azért azt még bátorkodom megjegyezni hogy esetleg talán célszerűbb lenne a "vonuló" helyett a "költöző" szavunkat használni és a vonulást a költözéssel nem összekeverni, ugyanis ezek nem azonos jelentésű fogalmak, hanem egyik része a másiknak. (konkrétan a költözésnek része a vonulás)
Őket egy fán fotóztam kint a mezőben....
Magevő énekesmadár, de főként a fiókanevelés időszakában fogyaszt rovarokat is.
Valamelyest nagyobb a legközelebbi rokonánál, az →erdei pintynél. A nagyság 15,1-16,2 cm közötti. 21-26 g közötti testsúly-adatok jellemzik.
A hát barnás foltos. A váll és a mell barnás narancsos.
A nász idején a hím feje és a háta elől fekete. Ezen túl legbiztosabban a fehér farcsíkja alapján lehet az erdei pintytől elkülöníteni.
A nagy tollak feketék, de sárgásbarna szegéllyel.
A tojó színei elmosódottabbak. A test alul fehéres, a fejen nem mutatkozik fekete.
Robiller szerint már 60 cm hosszú kalitban lehet költési eredményt remélni.
A fészekalj 4-6 db, vörösesbarna foltokkal tarkázott kékeszöld tojásból áll.
A kelés a 14. napon várható. A kicsik 2 hetes korukban repülnek ki.
Télen nagy csapatokban próbálja átvészelni a nehéz napokat.
Védelmet élvez, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
Askar Izabekov: vonuló zsezsék
Sziasztok! Új vagyok ezen a topkion és segítséget szeretnék kérni. A téli madáretetőbe csodaszép vendégek járnak, de a széncinegén a verében és a tengelicen kívül nem nagyon ismerem őket, mellékelek néhány fotót, hátha valaki felismeri a szines téli vendégeket. Előre köszönöm!
vészmadárbaráti üdvözlettel karácsonyi utólagosként
A kékes rétihéjánál nemcsak kisebb és karcsúbb, hanem a szárnya is keskenyebb és szemmel láthatóan hegyesebb.
A tojója is nagyon hasonlít a kékes réti héja tojójához. De itt sokkal kisebb a farcsík fehér foltja.
A hímnél itt a farcsík nem fehér, hanem szürke. A karevezőket fekete keresztszalag, a hasat és a gatyát fahéjszínű csíkozás díszíti.
A fiatalok leginkább a tojókhoz hasonlatosak, de a test alul egyszínű vörös.
A hangja élesebb a kékes réti héjától megszokhattunk: ki-ki-ki.
Esetenként vetésben is fészkel. Védett vonuló madarunk.
