Ha 'Vének 23.' van a szülők lakhelyeként, akkor nem értem, hogy hova, milyen oszlopba (milyen elnevezésű) oszlopba volt Bácsa beírva, s milyen formában. Itt minden arra mutat, hogy vénekiek, a 4482 hsz "Nomen Baptisantis után még Bácsa (helységnév) volt beírva" megjegyzése akkor mire vonatkozik? Hova van írva?
(a keresztelő amúgy pár nappal lehetett a születés után, nemigen költözködtek akkor :)
Én arra mondtam, hogy ha bácsaikként írva szerepelnek akárha a véneki anyakönyvben, akkor milyen esetek lehetnek erre. S e kijelentés alapján írtam, hogy bácsaiak a szülők, annak ellenére, hogy a véneki könyvben szerepelnek. De ha a lakcím is véneki, mint írod most a 4484 hsz-ban, akkor vénekiek, s akkor azt az előző mondatot a 4482 hsz-ben nem értem...
A család római katolikus vallású volt. A születés ideje: 1863. január 30.
Bácsa Győrhöz tartozott, de a család lakhelyének Vének 23. volt beírva. Én arra gondoltam, hogy a születést követően Bácsáról Vénekre költöztek és ezért volt ott a keresztelő. Mindenestre a szülők házassági anyakönyvezését nem találtam meg a véneki anyakönyvben. (Véneken később még három gyerekük született.)
Mivel nem írod, hogy mikor született, s melyik felekezet, ezért a válasz - 'lehet'. Meg kéne nézni (meg lehet), hogy volt-e akkor önálló egyházközsége annak a felekezetnek Bácsán ( s nem tartozott-e másik filiájaként ahhoz. Akár Vénekhez).
A másik, sokkal prózaibb lehetőség - s mivel igazából az anyakönyvek nem azt írják, hogy valaki hol született, hanem hogy milyen illetőségű - hogy a szülők maguk bácsaiak voltak, de a gyerek Véneken, vagy Vénekhez közel született és Vénekre mentek bejelenteni. (lásd Petőfi esetét)
Utóbbinak alesete, hogy abban az időben esetleg távol volt a bácsai pap (vagy aki) s ezért mentek oda, ahol volt ki kereszteljen, de olyan is, hogy esteleg a bácsai pap 'helyettesített' Véneken, vagy látott el egyszerre kettőt.
A besenyszögi Lados sarj...miben tudsz segíteni?Konkrét adat?Lados Pál1908-2005-Danyi Erzsébet1915-1992Lados Károly -1918Lados Balázs1848-1919Nejek Kiss és Nagy de most nem voltam lent így nem tudom melyiknek melyik...Ha kérdésed van kérdezz nyugodtan..
Köszi, de ismerek egy konkrét személyt e néven, aki tudja magáról, hogy 'válámi ván' de nem tudja melyik ág (meg melyik család). Neki igértem, segítek 'megindulni'... amúgy kösz.
Szomorú hírt kell közölnöm a családfakutatók népes táborával:
József1925 nickű társunk szerdán, 81 éves korában szép csendben elment közülünk. Hosszas betegségét, s nehéz életét is nagy türelemmel, szeretettel viselte, sokunknak adott hasznos tanácsot, több évtizedes kutatói tapasztalatát, ismereteit önzetlenül osztotta meg mindannyiunkkal itt és más fórumokon egyaránt. Ezúton is szeretnék előtte fejet hajtani, és kifejezni nagyrabecsülésemet.
Kösz szépen. A következő a Turul 1883–1950 számaiban való előfordulások lennének. Kifejezetten csak a XX. század (elejére) értve. Köszi. Gondolom a 'családtörténet, heraldika' Arcanum kiadványt nézted, mert azon a Turul is - mint írják - rajta van.
Tehát csak a XX. századi Telegdyek, ha említ. Ha sok, akkor mail-ben. Köszi.
Thelegdy család. (Telegdi †) Ősrégi család, mely a Csanád 140nemből eredt. Törzse Csanád Doboka fia szent István király korában élt. * Azonban izenkénti nemzékrendét csak a IV. Béla király korában élt Comes Pongrácztól, ki de genere Csanád iratott, ismerjük, mint a következő táblázat * mutatja: Pongrácz C. de gen. Csanád; I. Tamás.; I. Lőrincz 1299.; I. Csanád de Thelegd esztergami érsek † 1349.; I. Miklós 1299.; II. Pongrácz 1299.; III. Tamás eszterg. kanonok 1380.; I. Kelemen 1380.; I. István; György; II. Miklós; III. Miklós kanon. 1380.; II. Péter 1380.; IV. Miklós 1385. kir. fő ajton.; IV. János 1380.; Egyed.; Jakab.; I. László 1390.; I. Pál; I. Ferencz 1418. kapta Zombort.; VI. János 1387.; I. András 1387.; VIII. János 1469–79. (N. Anna); II. Pál 1413.; III. Ferencz.; II. András.; I. János; II. Tamás 1336.; V. Miklós elesett 1448.; II. László eles. 1448. (Drugeth Anna); Klára (Szokoly Miklós); Péter †; III. János †; Kata stb. (Sövényházy István); II. János; II. Lőrincz 1374.; V. János; VII. János (Báthori Erzse); III. Lőrincz (N.-Dora); Márton; II. István erd. vajda kincstartó megöl. 1514. (Bebek Margit); II. Ferencz 1514.; VI. Miklós †; Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); VII. Miklós 1540. (Losonczy Fruzsina); Kata (Som. Báthori Istv. er. v.); Orsolya (nf. Bánffy Miklós); Fruzsina (1. Zólyomi László 2. Ártándi Pál); VIII. Miklós † 1583. (Lónyay Klára); IX. János †
Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); X. János eles. 1596. (lapisp. Segnyey) Anna; Kata (Szokoly Miklós); Bora (1. Csapy Kristóf 2. Rákóczy Zsig. erd. fejd.); III. Pál (Várday Kata); IV. Ferencz (Meltih Dora); Gáspár (Nyáry Zsuzsa); Zsófia.; Erzse.; Kata; Anna † 1635. (bed. Nyáry István); III. István † 1653. (Lónyay Margit) †
141I. Tamásnak négy fia volt: I. Lőrincz, Csanád, I. Milós és II. Pongrácz. * Csanád egyházi jogtudor, váradi püspök, I. Károly király titoknoka, és jegyzője, 1322-ben egri, 1330-ban esztergami érsek és primás, meghalt 1349-ben. * I. Miklós három fiat nemzett I. Istvánt, I. Györgyöt és II. Miklóst, Györgynek voltak fiai III. Miklós kanonok, és II. Péter, kik 1380-ban éltek. – II. Miklósnak fia IV. Miklós Mária királyné főjatónállója volt, és tőle eredtek VI. János és I. András, kik 1387-ben hatalmaskodás vádján idéztettek, úgy VI. Jánosnak fia II. Pál 1413-ban, kiben ez ág megszűnik. II. Pongrácz két fiat hagyott: III. Tamást, esztergami éneklő kanonokot 1380-ban, és I. Kelement, ennek négy fia volt: IV. János, Egyed, Jakab, (e kettő magnélkül hatl el) és I. László. Közűlök IV. János nemzé I. Pált, ez VIII. Jánost, ki török fogságba esvén, váltságáúl 1469-ben Themerkén pusztát adá el. Neje (nem tudni, mily családból) Anna volt, kitől fiai: III. Ferencz és II. András maradtak. * I. László nemzé I. Ferenczet (v. Frankot) ki osztályban kapta, és 1418-ban Zsigmond király új adománya mellett is Zombor városát, honnan ő és ága zombori Thelegdy-eknek neveztettek. Gyermeke három 142maradt: Klára Szokoly Miklósné, V. Miklós és II. László, kik – úgy látszik – 1448-ban a rigó mezején estek el. II. Lászlónak nejétől homonnai Drugeth Annától csak leányát Katalint Sövényházi Istvánnét tudjuk megnevezni, noha bizonyos, hogy más utódai is voltak, legalább egy 1549. évi okmány töredék tanuságot tesz, hogy a Thelegdyek zombori ágából akkor Ambrúsnak nejétől Ilonától fiai László és György éltek, úgy szintén Miklósnak fia István, Tamásnak pedig leányától Annától unokái Vessenyi Mihály és Czibak György, valamint Zsigmondnak neje Fruzsina. Legtovább élt a Thelegdy családból I. Tamásnak I. Lőrincz fiatóli maradéka. I. Lőrincz két fiút nemzett: I. Jánost és II. Tamást. Ez 1336-ban a Rathold nembeli Kazay családdal csere-szerződést csinált, hanem – úgy látszik – Péter és III. János nevű fiaiban kihalt. I. János nemzé: II. Lőrinczet (kiről alább) és II. Jánost, ez nemzé V. Jánost, ez pedig VII. Jánost, kinek nejétől Báthori Erzsébettől született fia, a család disze: II. István, ki 1488-ban erdélyi alvajda volt. Mint a Bakacsféle keresztes had ellenzőjét a Dósaféle lázadás 1514-ben meggyilkolta. Ö látta el még életében Telegden 1505-ben a családi sirboltot felirattal. Nejétől pelsőczi Bebek Margíttól négy gyermeke maradt: 1. Katalin somlyói Báthori István erdélyi vajda neje, 2. Orsolya nagyfalusi Bánffy Miklósné, 3. Fruzsina előbb Zólyomy Lászlóné, másodszor Ártándi Pálné, 4. VII. Miklós, előbb János király híve, majd I. Ferdinándhoz hajol, miért 1540-ben Csanádi jószágait Petrovich lefoglalja, végre ismét János királyhoz áll. Neje Losonczy Fruzsina volt, ettől két fia maradt: VII. Miklós és IX. János, ki bátyja előtt magnélkül hatl el. VIII. Miklós tudományos ember, vagy legalább a tudományok pártolója, 1575-ben Beza Tivadar tudós munkáit neki ajánlá, meghalt 1583-ban, mint emlékkőven a telegdi templomban, melyet özvegye Lónyay Klára emelt, olvashatni. Benne ez ág kihalt. II. Lőrincz, ki 1374-ben élt, nemzé III. Lőrinczet, és N. Dora nevű nejétől Mártont, ez II. Ferenczet, ki 1514-ben Bíhar megyét a Dósaféle lázadástól megoltalmazá, ennek két fia volt: IV. Miklós, ki magnélkül húnyt el, és Mihály, ki 1556-ban jelent volt János-Zsigmond vál. királylyal és erdélyi fejedelemmel Belgrádban Szolimánnáli tisztelkedésen. 1575-ben – mint Békes Gáspár híve – ő is ki bujdosott. Ez okon a Telegddel határos Szabolcs falut Báthori Kristóf előbb Vadlövő Benedeknek, és ennek magszakadtán 1580-ban 143Rácz Péternek adományozta. Ő 1560-ban a székelyek főkapitánya volt. * Nőűl vette meg 1550-ben losonczi Bánffy Zsófiát, és ettől lettek gyermekei: 1. X. János, kiről alább, 2. Kata Szokolyi Miklósné, 3. Bora, előbb Csapy Kristófné, utóbb Rákóczy Zsigmond erd. fejedelemné. 4. III. Pál, ki nőül vévén Wárday Katalint, ettől két leánya született Kata és Anna, a ki 1635. oct 17-én halt meg, mint férje bedeghi Nyáry István szabolcsi főispán és kir. főajtónálló a kisvárdai templomba emelt síremlékére vésette. X. János, mint vitéz, esett el 1596-ban a keresztesi ütközetben. * Nejétől lapispataki Segnyey Annától négy gyermeke maradt: a) IV. Ferencz, kinek pribéri Melith Dora nevű nejétől utóda nem maradt, b) Zsófia, c) Erzse és d) Gáspár, ki nejétől Bedeghi Nyári Zsuzsannától nemzé az utolsó Thelegdyt, keresztnéven III. Istvánt, ki 1653-ban magtalanúl halt el. Özvegye Lónyay Margit, utóbb Csáky Istvánhoz ment férjhez. Még éltek többen a Telegdy családból, kiket e nem teljes családfán nem lelünk, ilyenek: László 1505-ben Csanád vármegye követe a rákosi országgyűlésen. * Balás, ki 1583-ban ellentmond a Báthori Zsigmond beleegyezésével Telegden két jobbágy telek birtokába Krasznai Pál beiktatásának. Miklós (szül. 1535. Telegden) ki 1579-től pécsi püspök haláláig 1586-ig, több derék m. munka szerzője. * János, ki előbb váradi, majd nyitrai püspök, végre 1624–1647-ben kalocsai érsek volt. * A család czímere – mint a thelegdi egyházban a síremléken látható, a vért udvarában érczsisak fölött két ölyv (vagy keselyő), az egyik hátán fekszik, a másik ennek mellén áll, és szétterjesztett szárnyaikkal és csőreikkel vívnak. * Bihar megyében 1552-ben a rovásos összeirás szerint a Thelegdyek tetemes birtokos urai voltak, névszerint: Miklós és Mihály közösen Gálos-Petri, Oroszi, Gyapju, Szabolcs, Telegd, Telki, Pósalaka, M. Kakucs, Bőelő, Berthén, Dubrics, Szakadát, Zaránd stb. több mint 144husz faluban egyenként száznál több portát bírtak. Ezenkivül János Andaházán hét, és Zsigmond özvegye Pósalakán, Telkesen egy-egy portát birt. *
Telegdy-Kovács család. Lakhelye Debreczen. Ismeretes közűlök 77László, (szül. 1816.) irói néven Csatáry Otto, neje Szontagh Aurélia.
Thelegdy család. Benjamin Aranyos székből nemes élt 1740. körűl, * Doboka s több megyében birtokos Thelegdy család, melynek tagjai Lázár, József, Sámuel és ennek fiai László és Imre.
Telegdi, Telegdy (telegdi). Kihalt család a Csanád-nemzetségből. – Vö. NI. XI/139–144., (gen.); Siebm. 664–5., erd. 238–240.; Márki I/265., II/220.; T. VII/34–6., VIII/63., XIII–124–136., XXI/139.; Biharm. monogr. 648.
Telegdi, Telegdy (alpestesi). Hunyadm.-i család. Kihalt. – Vö. Böjthe 279–288. (gen.) Márton és Sámuel (A.-Fehérm.) nemessége 1786. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII/491.) Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri VI/613–6.
Thelegdy, báró. A bárói rangot 1646. dec. 5. T. István kapta. (LR. IX/803.)
Akinek van Nagy Iván, meg Kempelen, el tudná nekem küldeni /ha nem, akkor ide betenni/ amit a Telegdy családról írnak. Köszönöm előre is. Igazából az utóbbi idők érdekelnek (Borovszkym van.)
nálam szintén 15 évesen mentek legfiatalabban az arák férjhez, s a régi időkben 9 esetleg 7-8 hónapra született is az első gyermek, hogy aztán ez koraszülés volt, vagy valami más állhatott a háttérben (?) :D az már soha sem fog kiderülni, maradjon az ő titkuk ;) Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 13-14 évesen házasodik, esetleg szül valaki, bár minden bizonnyal ez raritás lehett akkoriban is. Mostanában is megesik, csak az abortusok :( és egyéb más eszközök használata miatt ritkán :( csak hogy "könnyítsék" életünket... aztán szép lassan elfogyunk... no de ez már offtopic... egyébként az is érdekes még, hogy nálam előfordult a 15 éves lány házassága 25 év körüli ifjúval.... igen... nocomment. Ma már ehhez is másképp áll a "világ".
és még szeretnék beszámolni Nektek valami sikerről is. Kőteleket nézem, s meg van a Vallyonjaim származási helye!!! :) Egész kutatást nem írom le, s össz. eredményeimet, csak azt, hogy 1846. nov.16-án házasodik Valljon István (21 éves) Márkus Erzsébettel (16 éves). Valljon István szülei: Valljon Mihály és Kömives Rozália. Tanú: Kádár Mátyás. A vőlegény származási helye: Heves.
Nem akarok elhamarkodott lenni, de eddigi egyéb böngészgetésem során nagyjából kimondható, hogy a Vallyonok Kőtelki és tiszasülyi történe 1830 körül indul, amikortájt tiszasülyi Ignác és Pál, illetve kőtelki András és Mihály jelenik meg a helyi anyakönyvekben. Feleségeikkel, gyermekeikkel érkeznek. A négy családfőből 3 bizton állíthatom, hogy opilio, juhász volt.
Egyelőre ennyi.
és kérem még a besenyszögi Lados sarj jelentkezését is, ha gondolod emailben, ha gondolod itt. Mert most kellenének a konkrét adatok, mert Kőtelken kívül nálam van még Szegeden Besenyszög harmadik tekercse is. Az első kettő kinél van?
sok-sok eredményekben gazdag további kutatást Minden Kedves Fórumozónak!:
A probléma gyökerét a 4332 és 4335 hsz-ben már megírtam,de azóta csak még kacifántosabb lett. Ez a Szendrei család kikészít...( Bocsánat Mama!) Mivel névmutatóból keresgettem meglepett, hogy Szendrei Erzsébet bizony 1813-ban is megszületett az anyakönyvben. Viszont az 1808-ban született nem halt meg. Kissé lazán vezették a halotti anyakönyveket Mezőtúron, az 1830-as évekig 5 év alatti elhunytakat nem igen jegyeztek be. Az 1813-as születés viszont azt jelenti, hogy 13 évesen szülte a fiát... Már ha a két hozzászólás felvetései helyesek. A lényeg az, hogy kissé bizonytalan lábakon áll ez a rész a fán. Majd meglátjuk mire jutok...
Szerintem lehet, bár biztos rikta volt. Az én családfámban a legfiatalabb anyák 15-16 évesek. Az egyikük 1732-ben szült a másik az 1800-as évek vége felé.
Elképzelhető az, hogy 1826-ban egy 13 éves lánynak gyermeke születik...? Lehetséges ilyesmi vagy teljes vakvágány esetleg véletlen egybeesések vonalán haladok?
véletlenül akadtam erre az oldalra míg saját szülőfalumat Nemesmiliticset adtam be a keresőbe. Én nem vagyok családfakutató de amíg a fórumban olvasgattam eszembe jutott, hogy van egy könyvem Milenko Beljanskitól szerbhorvát nyelven. A könyv címe: Nemeš Millitič Svetozar Militič 1752 - 1984
Milenko Beljanski, egy zombori újságíró, kutatott a falu történelme után és az összegyűjtött adatokat a fent említett könyvében foglalta össze.
Gyorsan átrepültem az oldalakon és a Csernus családról röptében ennyit találtam amit most igyekszem lefordítani:
"Az egész terület a falu keletkezésekor 1752-ben mindössze 6.002 hektár volt...
Mivel a főldeket kizárólag a nemesek tarthatták, igazolniuk kellett nemességüket. Ellentétben, akik nemességüket nem tudták bizonyítani, vesztették jogukat a föld használatára....
Özvegy Csernus Imre, gyermekei nevében felmutatta pestmegyei igazolványát 1740-ből. A Csernus család Nográd megyéből származik."
Az újabb időkből: 1981-ben Nemesmiliticsnek 21 Csernus vezetéknevű felnőtt lakossa volt.
A Csernusoknak 2 becenevük van: Mákvász és Sutús
Mivel már nagyon késő van, tőlem egyenlöre ennyit.
Beczei (ujtordai). Czímeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. B. János nyert. (Ujtordai ref. egyház lt.) – Egyike azon 335 családnak, melyek mint testőrgyalogosok kaptak nemességet s kapták Ujtorda mezővárost minden tartozékaival együtt. – Czímer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisakdisz: három zászló; takarók: különböző szinek. – Vö. Sándor 74–6., l. még Ajtoni (ujtordai) alatt.
1. kötet
Ajtoni (ujtordai). Egyike azon 335 családnak, melyeknek mint testőrgyalogosoknak Bethlen Gábor 1619. aug. 25. nemességet és czímert adott s Uj-Torda puszta mezővárost minden tartozékaival nekik adományozta. (Ered. az ujtordai ref. egyház levéltárában.) – Czímer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisakdísz: három zászló; takarók: különböző színek (vörös-arany, kék-arany?), – Vö. Sándor 74.; Weress 97.
A "Szarvas környékén" elég nagy terület... A telefonkonyv.hu segíthet a keresésben, Gyomaendrődön például él egy Deim György.(Elég közel van Szarvashoz...) Nézd át a környék településeit, Békéscsabán is akad néhány ilyen nevű ember. Persze, hogy valamelyikük a nagyapád testvére vagy leszármazottja-e neked kell kideríteni. Sok sikert és kitartást! Mindenki a nulláról kezdi...
Anyai nagyapám Deim volt. Az 1900-as évek elején Szarvas környékén telepedtek le, előtte éltek a Felvidéken is, de nagyapám elmondása szerint a német Alföldön is éltek rokonaik. A nevét illetően használták Dejmok illetve Dejm változatban is. (Ezt nagyapám mondta, de nem tudom, hogy van-e valóságalapja.) Szerintetek? Ti hallottatok már ilyen vezetéknevet viselő családokat?
Nagyapámnak hét testvére volt, keresném a családjaikat.
Köszönöm a linkeket, szép sorjában majd megnézegetem őket.
A telefonkönyben mindenesetre szerepel a név (Csizmadia).... Nem valaszínű, hogy az illető még él és azt sem tudom, hogy vannak-e leszármazottai, de hátha találok majd valamilyen nyomot.
A radixindexen található két forrás hol található? Mert ha letöltést nyomok, akkor csak azt adja ki, hogy ezen két könyv ennyi és ennyiedik oldalán található bővebb információ.
"A Magyar Királyi Államrendõrség feketekönyve";
"A magyar ipar almanachja".
Előre is köszi:
iater.
+ I.vh-s kérdés:
milyen egyenruhához tatozott a derékszíjon bal oldalt lógó hosszú (kb. combközépig érő) tőr, elöl a kabaton valami sípféle, azt pontosan nem látom, de fém az tuti :) és a vállapról induló, elöl a gombhoz futó rojt, melyen felül 3 kicsi alul 2 nagy gombolyag látható...
hm... azt hiszem most a hadászathoz értők visítva fogják a fejüket a leírásomtól :D de hátha tud segíteni valaki.
A fotó készültének pontos évszámát nem tudom, az illető dédpapám 1880-as években született. A kép hátulján: "Fotograf Atelier L. Stockmann - Wien, II. Grosse Stadtgutgasse 34. Mezzanin. Die Platten bleiben für Nachbestellungen aufbew.
Ezek csak hirtelen az Arcanum DVD-jéről előjönnek több más nem nográdi bejegyzés között.
Ha ebből szerzed az információidat Te is akkor elnézést.
"Csernus. I. Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-ben hirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Egy másik ág a nemesség-szerző Csernyus Istvánnak Pál fia által Nógrádba szakadt, hol nevezett Csernyus Pál az 1755-ki investigatiokor magát a szerző Istvánnak fiául igazolta *."
Azt szeretném megkérdezni, hogy Asztráliában létezik-e olyan szervezet, társaság, ahol egykori emigránsok után lehet érdeklődni? Egyik oldalági rokonunk arra vette az irányt még '56-ban és nyoma veszett.
Nem, sajnos nem. Csak olyan segédletek, amelyek megmondják, hogy a levéltári fondjegyzékben mi a jelzete (mit kell kikérni).
Amit hoztál link, ill. abban a felsorolás tartalmában egyezik a korábban apró betűvel írottan Borovszky könyvéből felsoroltam nevekkel. Ugyanarról beszélünk. Ne feledjük, a napóleoni háborúk idején vagyunk, jól jött az a 40.000 forint, meg az ígért 1.000 pozsonyi mérő rozs és árpa, 1.000 rőf vászon, s gondolom 'sikerült' 10 regrutát állítaniuk és hadi szolgálatra 10 lovat adniuk. :)
A címernek megpróbálok utánamenni. Ha más is érez kedvet, csak rajta :)
Vajon az Úrbéri összeirás UC 197:42 , 26 oldalas amely latin nyelven irott, elérhető e az interneten?
Hozzájutotam egy 36 oldalas latinul irott ajándéklevélre, melyben 2. Ferenc osztrák császár földeket ajándékoz a nemesmilicsi nemesknek. Az ajándéklevél 1803. 12. 09 irodott és a nemesek közt Csernus István neve is ott volt.
Van ennek egy rövid, magyar nyelven irott összefoglalója, amelyet meglehet tekinteni:
A www.ksh.hu oldalról is elérhető a korábban adott link az 'Intézmények' linkkel a 'KSH Könyvtár'. Csak most éppen nem. Holnap biztos elérhető lesz. Szóval ez egy nyilvános oldal, közcélú közzététellel.
Gyerekek, van 1888-as helységnévtár a neten. Mindjárt előkeresem, mert az adott gyűjtőlink most itthonról úgy látom nem él (du. még jó volt, persze máshonnan)
Ne adjunk sem 1898-ast, sem 1851-est, sem 1796-osat.
"Szépfalu, (Schöndorf) német falu, Temes vmegyében, Aradhoz 3 órányira, 1340 kathol. lak., paroch. templommal. Gazdag határa első osztálybeli; van 92 2/8 urbéri telke; a lakosok szép lovakat tenyésztenek. Birja b. Prónay Albert."
Forrás: Fényes Elek - Magyarország geographiai szótára - 1851
üdv:
iater.
Akkor próbáld meg ezt a Bécsi úton. Lesz ott egy segédkönyv a kutatóteremben, amiből kiolvashatod, hogy pontosan melyik ebből a 10 tekercsből:
Győr-Belváros (Rk)
=+Győrsziget+Révfalupataház+Pinnyéd+Bácsa+Gyirmót+Győrszentiván+Ménfőcsanak, Jaurinum, Raab
Születési anyakönyv: 1643 - 1895
Házassági anyakönyv: 1643 - 1895
Halotti anyakönyv: 1714 - 1895
Név: Makó Albert n:Torma Zsófia t1:Imre ennek n:Gazda Anna t2:Pál ennek n:Dósa Anna Kiadó: Ferdinánd 2 - Bécs, 1635.11.22 Honos: Gömör Megjegyzés: Gömör jk.1703.024 Sorszám: 1m219
Akkor hol találom meg ezt az iratot? Részletesen szemügyre szeretném venni és a legtöbb adatot kinyerni belőle.
Van városi és megyei levéltár. Igazán nagyon készségesek voltak. Kaptam egy nagy halom eredeti iratot, azt nyálazhattam:O)) Megpróbáltam a lakcímnyilvántartót is nézni - ott pl. teljesen hiányzott a család - mintha nem is létezett volna. Mondták is, hogy hiányos, de hogy pont ez? Pedig egy csomo ilyen nevű rokon élt Győrben...
Nagyon köszönöm a forrást, át fogom nézni a könyvet, mert hátha találok benne egyéb még felderítetlen ágat. (Gondolom a Széchenyi Könyvtárban megtalálható)
Ezt a fényképet ismerem, meg is van - sőt még viszonylag ép állapotában és a mai szörnyűségesen leromlott állapotában is láttam . Valami pluszt azért ad a könyv, bár én nem egészen így tudom. Az alapítója nem Szodfridt József, hanem Ignác (édesapja) volt, viszont ő maga Csongrád pusztán Adony mellett született 1860-ban (elképzelhető, hogy csak ideiglenesen voltak ott) édesanyja felsőzsidi (Zala megye) Németh Ilona Josepha.
A legkorábbi adatom Szodfridt Mátyás, aki 1700-ban született és 1760-ban halt meg.(valószinűleg Győrben, vagy belvárosban, vagy Nádorvárosban) Innen nem tudom tovább. Később egészen pontosak az adataim, az 1730-ban született fia, Szodfridt József már Győr-Nádorvárosban született.
Fényes Eleknél (Magyarország geográfiai szótára 1851) nincsen "Szép" nevű település.
Van viszont mindkettőnél több Széplak:
Széplak, magyar falu, Sopron vármegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma.
Vagy egy másik Széplak:
Széplak, magyar falu, Vas vármegyében, 432 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. F. u. b. Mikos. Zala vármegye szélén fekszik, s ut. p. Szalabér.
Az Arcanum szövegtárban ez a "legkorábbi" találat:
Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE
Győr vármegye községei. Irta Vende Aladár, a monografia szerkesztője, adatokkal bővítette Kiss István dr. győrvármegyei főlevéltáros
Abda.
Szodfriedt József úrilaka Szentkereszt pusztán.
A legutolsó évtizedben Gött Gyula volt Pilingér tulajdonosa, melyet 1905-ben Bruniczky László lengyel bárónak adott el, a ki Rendek pusztát is megvette Sztonávszky Károlytól. Szent-Kereszt pusztát, a régi »Németrét« táján, Szodfridt József alapította 16 évvel ezelőtt és újabban szép, kényelmes úrilakot épített az ottani fenyvesparkba, a nemes szőlőtelepe mellé. A tulajdonos itt mintaszerű gazdaságot vezet és téglagyára is van. A Káptalan puszta a régi Abda környékén áll fenn félszázad óta.
Van itt Budapesten is a Bécsi úton, de van Győrben elméletileg a megyei levéltárban (bár lehet, hogy a városinak átadták, ilyennel még nem találkoztam, hogy két levéltár egy városban, akkor melyiknél. Mondom elméletileg a megyeiben)
Viszont nem írsz semmit, hogy melyik felekezet, melyik évben született a legkorábbi ismert ősöd e néven (mert pl. katolikus 1635-től van, református 1682-től, evangélikus 1685-től.)
Már megtettem és nemsokra jutottam.... Tervezek még majd néhány napos múzeumi kutatást is. Átnéztem a hagyatéki könyveket, végrendeleteket, (az hogy nehezen olvasható már nem is emlitem) de azt hiszem az anyakönyv lenne az igazi - az hol lehet? Itt Budapesten a Levéltárban?
Szép, (egyéb lakott hely (pl.: puszta)) tartozik -> Nagyfalu, Zala vm., csáktornyai járás, utolsó távirdahivatal: Csáktornya, utolsó posta: Drávavásárhely
Ki tudna segíteni? Keszthelyen élt dédnagyapa 1888-ban született SZÉPEN!!
Ki tudja, hol tudhatnám meg hol van ez a szép nevű település (vagy hol volt?) Találtam valamit a felvidékről, családi Oralhistory szerint Szerb származású német ajkúak, ugyanakkor azt tudom, hogy Keszthelyre Mohácsról került.....
Megnéztem már amit lehetett, elakadtam.
(úrbéri összeírásokat településenként még nem futottam át de az kb 500-550 oldal)
Az a helyzet, hogy mindnyájan a tekercsekre vagyunk utalva, s így, egymásra is. Ez mindenkitől önfegyelmet igényel, s sosem lesz úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Az időre teljesítményt felmutatni vállalt hivatásos is és a témával igazán csak a tekercs tekergetése közben ismerkedő, ezáltal felhasználásának módját csak lassabban kiismerő laikus is úgy szeretné, ha nem csorbulnának lehetőségei.
Mivel családfakutatással egyre többen foglalkoznak, tekercs meg ugyanannyi van, (sok az eszkimó és kevesebb a fóka), ezzel a jövőben egyre nehezebb lesz megbírkózni.
A levéltárak újabb kópiákat nem fognak gyártani, a felhasználás módjának változtatásával lehetne javítani a helyzeten. Ennek viszont illeszkednie kell a levéltárak egyéb iratanyagai kezelési szabályaihoz. Azaz azért, mert sok családfakutató van már, a történészek, történész hallgatók, stb. részére feldolgozott, egyéb tartalmú, hosszabb tanulmányozást igénylő tekercsek kiadási idejét - s így általában a mikrofilmek kiadásának szabályait - nem fogják megváltoztatni.
Mivel a levéltárnak is van egy belső ügyviteli rendje, nem valószínű az sem, hogy a kikérés, esetleges vidéki expedíció kérdésében változás lenne várható. Azaz nem fogják egy negyed órán belül kiadni, ha kikéred, mint teszik azt néhol a helyi levéltárakban, ha az eredetit kéred netán (ott sem annyi a szintidő, de van, plána ha kevesen vannak a kutatóteremben, hogy kihozzák. S a vidéki expediciós rend sem fog változni, ha az heti gyakoriságú netán. Nem tudom, hogy az-e, de feltételezem nem szaladgálnak 5 tekerccsel.)
Még azt sem írom, hogy a felhasználók részéről is lehetne szervezettebben kezelni a témát - ha volna együttműködési hajlam mindenkiben - mert az emberi természet miatt az sem valósítható meg (lásd Genealógus beírását és annak okát.)
Talán az, ha tényleg akkor kérnénk ki mi amatőrök, ha tudjuk, hogy tudunk menni kutatni. Tartósan. Nem 2 napot, aztán 2 hét múlva megint 2-t. Hanem nekiülve, akár 5 napot is egyben. Mert 30 nap (na jó 22 kutatási nap) nem kell egy tekercs áttanulmányozásához sem.:)
Más:
A megyei levéltárakban van (kell lennie) segédkönyv arra, hogy az egyes tekercseken mi van. Tehát amikor egy város 12 tekercsen van, kiválasztható az az 5 amit előre akarsz venni.
Javaslom még előtte Győr Megyei Jogú Város Levéltárának felkeresését. Szánj rá egy napot. Ha már életmóddal is foglalkozol, amúgy is sokat segíthet a város akkori történetének tanulmányozásához (helyi Kiadványok)
A 'kapaszkodót' esetleg nyújtó iratok:
1001 (ez a fondszám) Gyõr Város Tanácsának iratai 1567-1742 12,40 fm
a. Gyõr Város Tanácsának Jegyzõkönyvei 1600-1742 Protocolla Ordinaria Civitas Jaurinensis
A bejegyzéseket idõrendben, évenként újra kezdõdõ sorszámozással látták el. 1835-ig kötetek végén betûrendes névmutatók vannak. 1836-tól a névmutatók külön kötetet alkotnak. A névmutatók a lap és bejegyzés számára utalnak. Kutatni a névmutatók segítségével lehet.
b.Jegyzõkönyvi iratok (Acta penes prot. reperta) 1603-1742
h.Levelezések (Litterae) 1603-1742 i.Magánfelek beadványai, hagyatékok 1600-1741
j. Végrendeletek (Testamenta 1601-1742
q.Gyõr város telekkönyvei (Grundbücher) Az elsõ kötetek: az 1567, 1617, 1634-dik évi kimutatást tartalmazzák, a vár, vagyis a belváros házairól (ölekben), az 1703-dik évi kötet Újvárosról készült, a többi kimutatás az egész város területére és a külterületekre vonatkozik. Az egyes kötetek általában külön-külön a városrészek adatait tartalmazzák. Kutatni kötetenként, évszámok alapján lehet. 1567-1703
Én ugyan nem egészen családfa, mint inkább életmód kutatással foglalkozom mostanában, amihez természetesen hozzátartozik a családfa is. Valahol a topicban olvastam egy régi hsz.-t, amelyben emlitést tesznek a magyarországi németek családkutató egyesületéről. Az ott megadott linken semmi sem található. Tud-e erről valaki?
Konkrétan a Györvárosban élő német családok érdekelnének - mégpedig az 1600-as évek. A legkorábbi adatom egy 1700-ban született ősről van. Azt szeretném megtudni, honnan és mikor jöttek Magyarországra. (Állítólag Svédországból- a családi oralhistory alapján, de nekem ez gyanús..) A név: Szodfridt vagy korábban Sodfriedt-Sodfridt
A stílus maga az ember! Örömmel olvasom, hogy végre van egy "vér profi" a sok "amatőr" között. Gondolom mindenki várja és figyelmesen olvassa további hozzászólásaidat.
Ami a kölcsönzés menetét illeti, én az alábbi változtatást javasolnám mind Budapesten, mind vidéken. Talán olvassák ezt a fórumot az illetékesek is. Először is, lehessen tudni, mit takar a filmszám, milyen anyakönyvek vannak felvéve egy tekercsre. Nem kellene egy falu összes filmjét kikölcsönözni, ha csak egy anyakönyvre van szükség. Érthetetlen számomra, miért kell a filmek mozgatására heteket szánni. Gyorsposta 1 nap alatt viszi a kért anyagot oda - vissza. Akinek meg kell, ki tudja fizetni a 4000 forint kölcsönzési díj mellett a további 600-800 forintot. Ha tőlem, vidékitől elvárják, hogy öt tekercs filmmel végezzek egy hónap alatt, tekercsenként kevesebb mint öt munkanap, akkor a budapesti kutató miért "zárhat el" egy filmet több hónapra. Tartsa nyilván a MOL pontosan a kölcsönzési időket és sorrendet, akkor senkinek sem kell hónapokat tétlenkedni egy adat kikeresésére. Az elektronikus megoldások persze lényegesen javítanának ezen a helyzeten, de erről egyelőre álmodni sem érdemes.
A fórumon rendszeresen szerepel jó néhány név - felsorolni egyenként nem akarom ezeket a személyeket - olyanok akiknek az írásait, válaszát érdemes elolvasni. Segítőkész, udvarias hangú útbaigazítások ezek még akkor is, ha a levelező nem vette a fáradtságot, hogy visszalapozzon az oldalakon vagy böngésszen az Interneten. Kívánom, ezek "lelkes amatőrök" - akik véleményem szerint profibbak a profinál - tartsák meg jó szokásukat.
Ha nagyon gonosz lennék, azt mondaám, hogy dehogy várom el a vidékiektől, hogy feljöjjenek Pestre, sőt... de nem mondom. Engem inkább a sok kriptaszökevény zavar, aki elalszik a gép előtt és tényleg hónapokra bezárja a fiókjába a filmet.
Olvasgatva ezt a topic-ot látom, hogy vannak olyan amatőrök, akik már évek óta kutatgatnak és olyan szálakon mennek, amik nem visznek sehová. Csak azt szeretném, hogy mindenki ismerje fel a kutatás és a saját korlátait, azaz valahol végeszakad a dolognak. Nem lehet minden azonos vezetéknevű család rokon...
Jó lenne, ha nem hátráltatnánk egymást, főleg akkor, ha van akiknek ez a kenyerük. Nekem nagyon nem mindegy, hogy egy óra alatt kinyerhető adat miatt hónapokig nem tudok egy munkát befejezni, mert a film éppen egy kedves vidéki lelkes "kollégánál" pihen. Ez van, én sem kérem, hogy hozzanak fel egy lavor Balatont, ha fürdeni akarok.
Sajnos a helyzet nem ilyen rózsás! A 4 hétbe számold bele a két levéltár közötti szállítgatást és regisztrálgatás időtartamát. Egyébként sajnos az a helyzet, hogy aki kutat, annak vállalnia kell(ene) az ezzel járó költségeket. Én is járok az országban, mitöbb küldföldre is, ha szükségem van a MOL-ban éppen vagy egyáltalában nem elérhető anyagokra. Igaz, ebből élek, azonban anno tanulóként is jöttem-mentem, időt, pént, paripát, fegyvert nem kímélve. Egyébként a bejegyzésem nem veled szemben volt kritika, hanem kapóra jött, hogy felhívhatom erre az anomáliára a figyelmet! A természetes az lenne, hogy minden megyei levéltárnak a saját településeiről lenne másolata! Tavaly egész évben Csongrád megyét zártam a szívembe, csupán 3 hónapot vártam Szeged anyakönyveire, amik meg sem melegedve egy hét urán ismét Szegeden landoltak.
Először is nem árt tudni a vallását különben nehéz lesz elindulni. Szóval ha ez megvan és Várpalotán született a dédnagyapád(ha!) akkor van három járható út:
1.Várpalotán a helyi anyakönyvek megtekintése(most érdekes a vallás!)
2.A Veszprém Megyei Levéltárban ugyanez.
3. A MOL-ban mikrofilmen. A mol.gov.hu oldalról kikeresheted a filmek számait.
Dédnagyapám Borbély Gergely, 1862-es születésű. Nagy valószinűséggel Várpalotán született mert ott élte le az egész életét. Testvére József Városlődön lakott, neki volt nemesi címe. Hogyan kezdhetném el a nyomozást az üknagyszülők után?
bocs, hogy belekotyogok, de szerintem add meg az esélyt a vidékieknek is... nem biztos, hogy mindenki időmilliomos, és fel tud jönni Pestre kutatni... különösen, ha nem főállású genealógus...
ugyanígy Te is lemehetsz vidékre az adott területi levéltárba, ha annyira nagyon sürgősen kell az ominózus anyakönyv... ha nem fekszik a dolog, mert nyilván idő és költség, akkor pedig miért várod el a vidékitől, hogy feljöjjön Pestre, ha kutatni akar?
(hozzáteszem, én sem örülök, ha A jelzést kapok a keresett filmre, de tudomásul veszem... mint ahogy a K-t is, amikor ugye a delikvens helyben zárja el akár hónapokra is a filmet... az eredmény ugyanaz: nem férek hozzá...)
Ugye ezt viccnek szántad! Ha nem, légy szíves írd meg, hogyan gondolod ilyen módon a kutatást kivitelezését? Van lehetőség az utazási és szállás költségek megtérítésére? Egyébként a MOL sorba állítja a rendeléseket -legalább is ezt mondják- és ha rád kerül a sor, legfeljebb 4 hétig lehet nálad maximum 5 db film. Ha megérkezett a küldemény, azonnal értesít a levéltár. Idáig még soha sem használtam ki ezt az időtartamot. Azt pedig, hogy mikor kaphatod meg a kért tekercseket, egy hét pontossággal megmondják. Ennyit a bottal ütésről.
Akkor ezért van az, hogy a kérőlapon folyamatosan "A", azaz AKTA jelzéssel van a film!
Kérem a kutatótársakat, hogy aki rászánja magát a keresgélésre, az vegye a fáradtságot és látogassa meg szép fővárosunkat, ne pedig vidékre rendelgesse a filmeket, aminek aztán hónapokig bottal üthetjük a nyomát!
Ha beütöd a www.arcanum.hu/mol keresőjébe, hogy Militics, több (7db) úrbéri összeírást hoz fel. Ezek között vannak olyanok, amelyek leírásából nem valószínűsíthető szempontodból értékes információ kinyerése, de vannak olyanok, amelyekből igen.pl.
"UC 197 : 42 1800. március 10. Eredeti, latin. 26 oldalnyi rubrikás táblázatos kimutatás. [A helyi lakosok név és vagyoni állapot szerinti összeírása.] Conscriptio. Consignatio és jelentés, melyet Markovics Adalbert fiscalis készített. Nemes Militics: (A B. mellékletként nyilvántartott személyi összeírás sorszámaira a főiratban utalás történik.) (Főirat) – A családfők név szerint (nemesek és nem nemesek).
...
B-jelzetű melléklet: a helybeli nemesi családok (155) külön összeírása, csak személyi adatok"
Ráczmilitics=Nemesmiliticcsel. Viszont a Ráczmiliticsre vonatkozó összeírások a kamara és a kalocsai érsek birtokát, az azon szereplő jobbágytelkeket érinti, így nem biztos, hogy tartalmaznak használható információt.
Ez megtalálható az Országos Levétár (MOL) Filmtárában is (szerintem). Meg kellene valakit kérned, hogy nézze meg, akár az itt fórumozók között is találasz erre vállalkozót.
Borovszky szerint Nemesmiliticsen két Csernus család élt. A tiétek nógrádi eredetű.
"A telepítések megkezdésével mindegyre több birtoktalan nemes költözött a vármegye területére. Ezeknek egyrésze a vármegyei tisztikarban foglalt helyet, míg a többiek mint uradalmi tisztek nyertek alkalmazást, egy részük a városokban és a nagyobb helységekben telepedett le.
A vármegye nemességének legjelentékenyebb része azonban az egykor fennállott határőrvidék tisztikarából került ki, a kik a XVIII. század közepén a határőrvidék feloszlatásakor nemesleveleket és birtokadományokot nyertek. Ezek közé tartoztak a tiszai határőrvidék községeiben élő családok, továbbá a szabadkai, zombori, ókanizsai stb. sánczokban szolgált tisztek. E nemesítések már III. Károly király uralkodása alatt vették kezdetüket s Mária Terézia királynő alatt 1741–51. években öltöttek nagyobb arányokat, a midőn a határőrvidék végleges felosztásakor az összes akkor szolgálatban állott tiszteket és zászlósokat magyar nemességre emelték.
Az 1754–55. évi országos nemesi összeírásba a vármegye területén összesen 192 nemest vettek fel, ebből 35 volt birtokos nemes és 157 armalista. Az összeírásban szereplő nemeseket azonban ekkor csupán azon az alapon vették fel az összeírásba, mivel tényleg a nemesi kiváltságok gyakorlásában találták, vagy nemeseknek tartották őket. Így történt azután, hogy mindazok a családok, a melyek az 1754–55. évi összeírást megelőzőleg a vármegyében nem hirdették ki nemességüket, az összeírás után évek multán igazolták nemességüket. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírásban szereplő családok az alább betűrendben közölt családok között külön feltüntettük.
Mária Terézia királynő trónra léptétől kezdve 1848-ig még a következő családok nyertek adományt: Antunovics 1745-ben Kúnbajára, 1803-ban Almásra. Alföldy 1803-ban Nemesmiliticsre. Ábrahámovics 1758-ban Moholra. Allaga 1803-ban Nemesmiliticsre. Burza 1803-ban Nemesmiliticsre. Branovácsky 1758-ban Zentára, Baderlicza 1758-ban Zentára, Branovácsky II. 1758-ban Óbecsére. Berkó 1803-ban Nemesmiliticsre. Bajcsy 1803-ban, Baghy 1803-ban és Barásevics 1803-ban Nemesmiliticsre. Brunswick Gróf 1810-ben Futakra. Csejtey 1748-ban Mateovicsra, Resztinára és Kölesre, Csanády 1758-ban Ókanizsára, Császár 1801-ben Pacsérra, Csernovics 1744-ben Futakra, Cseh 1778-ban Novoszelóra. Csernus 1803-ban Nemesmiliticsre. Czintula 1803-ban Nemesmiliticsre. Dózsa 1803-ban Nemesmiliticsre, Dudvarszky 1758-ban Adára, Egri 1758-ban Martonosra, Eremics 1758-ban Martonosra, Golub 1758-ban Zentára, Gyukics 1758-ban Szent-Tamásra, Gyurisics 1758-ban Martonosra, Guganovics 1745-ben Kúnbajára, Gyomon 1817-ben Vajszkára és Bogyánra, Grassalkovics 1750-ben Bajára, 1775-ben Plágára és 1779-ben Matheovicsra. Hajnal 1803-ban és Horváth 1803-ban Nemesmiliticsre, Huszár 1801-ben Pacsérra, Hadik gróf 1769-ben Futakra, Horváth 1801-ben Pacsérra, Heinrich 1801-ben Ómoraviczára, Ivánkovics 1803-ban Nemesmiliticsre, Illics 1758-ban Bács-Földvárra. Ivanics 1803-ban Nemesmiliticsre, Julinácz 1751-ben Csurogra, Kubura 1758-ban Moholra, Karapancsics 1758-ban Ókanizsára. Karakasevics 1758-ban Moholra, Kászonyi 1801-ben Pacsérra, Kanyó 1803-ban, Kúnszabó 1803-ban, Körmendy 1803-ban és Klinovszky 1803-ban Nemesmiliticsre, Kroncz-Koronay 1801-ben Pacsérra 1803-ban Almásra, Knézy 1803-ban, Kaity 1803-ban Nemesmiliticsre, Kovacsics. 1803-ban Almásra, Kovách 1801-ben Rigyiczára, Kray báró 1803-ban Topolyára, Kuluncsics 1835-ban Nemesmiliticsre, Latinovits 1745-ben Kúnbajára, 1752-ben Madarasra és 1800-ban Katymárra, Laczkó és Litthvay 1803-ban Nemcsmiliticsre, Miskolczy 1746-ban Alsó-Roglaticzára, Mirillovics 1758-ban Bács-Földvárra, Medjanszky 1758-ban Ókanizsára, Milinovics 1758-ban Zentára, Márffy 1791-ben Csébre. Mátyus és Molnár 1803-ban Nemesmiliticsre, Mészáros 1801-ben Pacsérra, Markovics 1803-ban Nemesmiliticsre, Mattyasovszky 1801-ben Pacsérra, Mándics 1803-ban Nemesmiliticsre, Mikolics és Nikoletics 1758ban Szenttamásra, Mucsics 1758-ban Ókanizsára, Nagy és Németszeghy 1803-ban Nemesmiliticsre, Odry 1801-ben Pacsérra, báró Orczy 1747-ben Bajára, Pálffy gróf 1751-ben Novoszellóra és Szent-Lőrinczre, báró Pejacsevics 1747-ben Alsó-Roglaticzára, Putnik 1759-ben Sziregre, Bogyánra és Kovilra, Pilaszanovics 1777-ben Roglaticzára, Piukovics 1779-ben Matheovicsre, 1803-ban Ómoraviczára és Nemesmilitiesre, Pocskay 1801-ben Pacsérra, Polyák 1801-ben Pacsérra, Pál 1803-ban Nemesmiliticsre, Radisics 1758-ban Szenttamásra és Kútasra, Rudics 1785-ben Almásra, Radics 1803-ban Nemes-Militicsre, báró Rédl 1780-ban Resztinára, Rezsny 1801-ben Pacsérra, Szucsics 1801-ben Pacsérra, Szalmásy 1803-ban Ómoraviczára, Siskovics 1803-ban Almásra, Sztratimirovics 1745-ben Kulpinra, Szemző 1842-ben Kamjonkára, Széchen gróf 1796-ban Temerinre és Járekre, Tar 1803-ban Nemesmiliticsre, Tésity 1758-ban Zentára, Tomcsányi 1803-ban Ómoraviczára, Vidákovics 1803-ban Nemesmiliticsre, báró Vay 1742-ben Bajára, Vojnits 1759-ben Bajsára, 1801-ben Roglaticzára, Pacsérra, 1803-ban Ómoraviczára, Vusity 1758-ban Zentára, Vojnovity 1758-ban Bácsföldvárra, Vujevics 1803-ban Nemesmiliticsre, Zákó 1758-ban Óbecsére, Zákó II. 1751-ben Bajsára, 1758-ban Ókanizsára, Zorád 1803-ban Nemesmiliticsre, Zlinszky 1791-ben Roglaticzára. (B.-B. várm. Tört. Társulat Évkönyve XIII. évf. II. füzet.)
Csernus. I.Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-benhirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Csernus II.
Hont vármegyéből származik. 1652-ben nyert czímeres nemeslevelet. Tagjai közül Pált, Jánost és Andrást 1798-ban vették fel Bács-Bodrog vármegye nemesei sorába Pest és Hont vármegyék nemesi bizonyítványai alapján. András 1805-ben Hegyesen lakott. József, András, György és István, a kik mindannyian Hegyesen laktak, az 1841. évi vármegyei nemesi összeírásban fordulnak elő."
Kérdés, mikor települtek be. 1792 és 1754 között azért van 38 év, így a fent említett 'évek múltán'-hoz képest sok. Nem biztos, hogy ugyanazon csoportba tartoznak, akikről szó van. Lehet, hogy későbbi betelepülésű. Azt kellene kideríteni, mikor bukkannak fel Nemesmiliticsen.
- folyt köv. -
Szerintem valószínű, hogy az általad leírt 3. verzióról van szó. Én is találkoztam már ilyen helységneves jelzőkkel akkor, amikor több azonos nevű család élt a faluban. Ez a megkülönböztetési forma nálunk még a 20. sz. első felében is létezett.
Lenne egy kérdésem, kíváncsi vagyok ki mit gondol.Szóval a családfámban a legrégebbi ismert név szerinti ősöm Bátori Kiss István aki Mezőtúron hunyt el 1817-ben, a fia pedig 1770-ben születik ugyanitt. Az 1715-ös összeírásban nincs Bátori nevű család a városban, viszont 1717-20-ban a város negyede új településű lakó. Az anyakönyvekben találtam még Bátori Nagy és Bátori Kovács nevű embereket is. A kérdésem a névre vonatkozna.
1. A Bátori Kiss a szülőpár neve lehet?
2.Alapvetően Bátori a név és a Kiss csak megkülönböztetés a többi Bátoritól?
3. Vagy valamely Bátor nevű helyiségből települtek a városba Kiss Nagy és Kovács nevű családok?( No és hány Bátor nevű helyiség lehetett akkoriban? Bátor és Bátorkeszi biztosan létezett.)
Köszönet az információkért amit a forumon keresztül közöltél.
Én a nemesmiliticsi Csernus ághoz tartozom. Borovszky szerint a mi Csernus családunk Nógrád vármegyéböl származhat. Csernus Mátyás személyében aki 1972 ben hirdeteti nemességét Bács Bodrog vármegyében.
Ha időm engedi szívesen megnézem, de leghamarabb két hét múlva jutok el a hivatalba. Külön harcot kell folytatni az anyakönyvekért mint már írtam, mert nincs "halmozás" hogy a lelkészt idézzem. De azért megteszem amit lehet. Az anya nevéről talán annyit, hogy a nevelőszülő nem elvetélt ötlet főleg ha fiatalon hunyt el az igazi anya. Csak ha így van kérdés, hogy Mezőtúron-e? Mostanság halotti anyakönyveket nézegetek majd figyelek erre is. A másik dolog ami érdekes lehet, hogy elég sok mezőtúri anyakönyvet átnéztem de én még nem találkoztam a Makcsali névvel. Persze konkrétan nem is figyeltem. Szóval figyelek és jelzem ha van eredmény.
Új vagyok még a családfakutatók körében, éppen ezért szeretnélek titeket megkérni, hogy segítsetek nekem ezen a téren. Családfámat sajnos csak 1860-ig tudom visszavezetni (dédnagyapám születési dátuma). Az ük szüleimről már nem tudok semmit. Miként kezdhetném el a nyomozást, a nagyszülők kifagattása után? Milyen lehetőségeim vannak? Itt az interneten mennyire lehet ezt megtenni? Borbély és Debreczeni család érdekelne engem (hátha tud valaki segíteni).
vagy az is lehet, hogy Makcsali Mária nevelőszülő lett volna? Nem tudom 1952-ben már szerintem konkrétan ellenőrizték a születési anyakönyvet, s abból írták be a halottiba a szülőket.
A halotti bejegyzés így szól: 1952. jan.7. éjjel 11 óra, Tóth Gábor ny. váltókezelő, Kistelek Széchenyi u. 25, 65 éves, szülei: néhai Tóth Gábor, néhai Makcsali Mária, szervi szívbaj.
Az elholt Tóth Gábor felesége Tóth Róza volt, gyermekük Tóth István, s ez a gyermek 1921. október 13-án született Mezőtúron.
Tehát sajnos valóban elképzelhető, hogy nem Mezőtúron született ifj. Tóth Gábor, de amikor a gyermekük születik akkor már Mezőtúron élnek. S ha az elhalálozásnál pontosan számoltak, akkor 1886. január 8. és 1887. január 6. között kellett születnie. Hangsúlyozom, ha jól számoltak :) és persze ha én is jól számoltam!!!
Úgy hogy módosítva, lehet, hogy biztosak legyünk (mert akár 5 év tévedés sem ritka) 1880 és 1890 közötti időszakot kellene nézni...
Csernus. I. Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-ben hirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Csernus II. Hont vármegyéből származik. 1652-ben nyert czímeres nemeslevelet. Tagjai közül Pált, Jánost és Andrást 1798-ban vették fel Bács-Bodrog vármegye nemesei sorába Pest és Hont vármegyék nemesi bizonyítványai alapján. András 1805-ben Hegyesen lakott. József, András, György és István, a kik mindannyian Hegyesen laktak, az 1841. évi vármegyei nemesi összeírásban fordulnak elő.
Csernus. Csernus (Kőkeszi). A hontvármegyei Kőkesziből származik, honnan előnevét vette. A nemeslevelet 1652 február 14-én nyerték Cs. György, fiai András és István, fivérei Bálint és János. 1754–5-ben István csépai birtokos. Hevesben 1771. évben Farkas és János csépai, István egerszóláti lakos s fiai publikáltattak. Czímer: kékben, zöld dombon könyöklő vörös ruhás kar karddal; sisakdísz: ugyanaz; takarók: nincsenek.
Nemesi bizonyítványt kaptak a vármegyétől 1835–1846. években a következő családok: .... Csernus (1835) .....
Kempelen Béla: Magyar neme családok (a családfa ábrák nem kerültek átmásolásra, de közöl jónéhányat)
112Csernyus (kőkeszi.) Czímeres nemeslevelet I. Lipóttól 1652. febr. 14. Cs. György nyert. (Pestm. lt.) Kihirdette 1652. jun. 5. Hontmegye. Az 1754/55. évi orsz.nemesi összeiráskor Hevesmegyében István, Hontmegyében András, János, Nógrádmegyében Pál, Pestmegyében pedig György, István, János, Mátyás és Pál fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család nemessége 1771. Heves-, 1774. Gömör-, s 1792. Bácsmegyében is kihirdettetett. Leszárm. tábla és czímerpecsét Pestm. lt.-ban. Czímer: kék paizsban hármas halmon könyöklő vörös ruhás kar kardot tart; sisakdisz: a kar. – A családnak teljes, összefüggő leszármazása nem állván rendelkezésünkre, csak a következő töredékes nemzedékrendi adatokra szoritkozhatunk. I. (GÖMÖR-M.) András; András; András * Horváth Lujza; Antal * 1737 k. Kőkeszi Gömör-m.-be költ. Paukovits Magdolna; András * 1775 k. † Lice 1863 k.; László * Jolsva Máriássy Teréz; Antal husz. kap.; Apollonia Ragályi Gedeon; Zsuzsa Szentmiklóssy N.; Mária Szombathelyi N.; Teréz szendrői Török N.; Magdolna br. Vécsey N.; János; Pál; Klára; Emánuel * 1806 Licze kivég. 1849 X/24 gr. Del la Motte des Aulnois Izabella (1813–1891); Andor * 1831 III/13 Licze † 1906 III/21 kam., főisp. Stipsich Mária; Emma * 1838 k. Madách Károly † ; Ida † 1898 IX/11 Hoitsy Sándor † ; Gyula † ; Allan * 1861 IX/18 Pest Muslay Etelka; Aline * 1889 VII/31 Rád mankóbüki Balogh Károly (* 1879);
113II. Tamás 1750 k.; János nb. Hont 1754 Csalomja; György 1754; László 1754; István 1754; János; András 1834 Kálló; János 1834 Vadkert;
III. (HONT-M.) István Vajda Zsuzsa; andrás; János Plachy Ilona; György; Pál ni. 1755 Nógrád-m.; Mária Csesznák György; János * 1729 kőkeszi Gyürky Bora; András * 1755 X/8 Kőkeszi
IV. András Kőkesziből Hiorpácsra költ. Gyürky Bora; István * 1754 kőkeszi; Erzse Horváth N.; Antal * 1763 VIII/23 Sirák 1782 I/20 Kőkeszi : Rákóczy Anna; Borbála Majer György; Teréz Percze N.
V. János (Csépa) kh. 1771 Heves-m. Ribiczay Anna; Antal nb. 1805; István * 1765; István * 1810 (Baja) nb. 1839 Heves-m.
VI. (HEVES-M.) György 1652; András 1652 (kőkeszi); István; István Csergő Zsuzsánna l. VII. tábla; Mátyás
VII. István l. VI. tábla; András; Pál; János; György; Antal Kőkeszi; András; István (Egerszólát) kh.1780; István; Antal; József; József táblabiró; Katalin Szily János; Mária; Borbála
114Vö. NI. III/148–150.; Siebm. 112.; Orosz 51.; Furgon I/72., 23.; Kősz. 67.; részben mankóbüki Balogh Károly szives közlése.
Nagy Iván is ir ugyanerről a családról. 3. kötet, Csernyus család (kőkeszi)
Kedves Lajos!
Mivel ’messzi ülsz az asztaltól’, s nincs lehetőséged ’közelebb ülni’, ezért ígérem vigyázunk rád. :) (azaz nem írunk olyat, hogy menj be, utazz le ide meg oda. Csak ami a számítógép mellől elérhető) Egyáltalán ne szabódj, a kutatást mindenki az elején kezdi, aztán tapasztalatot szerez, amit az egyéb képzettségével, tájékozottságával ’feldúsítva’ a maga javára hasznosít. Ha ettől másoknak kutathatnékjuk támad, az külön jó. Mindenesetre Amerikából már volt hozzászóló (legalább 2en), most már Ausztráliát is meghódítottuk :)
Kérdésedből, hogy konkrétan az 1754. évi országos nemesi összeírásban Tápiószelén összeíratott nemes Csernyus család kapcsán kérdezel, feltételezem, hogy odáig már eljutottál a családi szálak visszafejtésével.
A Csernus, Csernyus név, mint ahogy a Nevek, családnevek magyarul társtopikban a 4304 sz. hozzászólásban LvT kifejtette, „Cseh-szlovák eredetű név (modern normalizált helyesírással szlk. Černúš , cs. Černouš). Fekete hajszínre vagy sötét bőrszínre utaló ragadványnév, etimológiája: szlk. čierny ’fekete’ mn. + -úš kicsinyítő, ill. személynévképző, hasonló közszóhoz vö. szlk. černoch ’néger, szerecsen <férfi>’, černoška ’néger, szerecsen <nő>’.”
Jelentéséből kiindulva, mint személynév több vidéken is kialakulhatott, a későbbi korok egyes településein élő Csernusok geneológiai közös eredete – az anyakönyvek áttanulmányozása nélkül – nem valószínűsíthető olyan fokon, mintha lakosnévről lenne szó.
Pest-Pilis-Solt vármegyéből a nemesi összeírásokról adatokat is közlő, a neten is elérhető tanulmány - tudtommal - nincs, talán akinek van kéznél Borovszkyja, abban megnézhetné, mit is ír. (ill. mivel 3 CD-ről van max szó. a keresőbe beírva a többi vármegyét is megnézhetné, s idetehetné. Please!).
Az egyik szomszéd vármegye, Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegye tekintetében van két forrásunk:
Ebben itt az áll, hogy - Csernus István*, Csépa. (a * jelölés egyben birtokosságot is jelent. Nem csak nemesi címe volt, hanem volt némi birtoka is)
Továbblépve (a forrásban alul 'tovább', a következő oldalon "A vármegye levéltárában található czímeres pecsétlenyomatok jegyzéke." szerint őriznek egy kőkeszi eredetű Csernus családnak pecsétlenyomóját. Hogy ez azonos-é a Csépaival, s hogy van-e közük (akár azonos családról van szó), akár két különbözőről az általad Tápiószelén összeírtként említett Csernus családdal - így asztal mellett nem megállapítható. (Most jönne, a menj be akár Szolnokra, akár a Vágóhíd utcába szöveg, s adnánk linket is a forrásokhoz, mit kéne megnézni, de...)
Szerintem, ha írnál kicsit több részletet, akadna olyan topik-társ, aki esetleg felvállalja. Ha már tudja ő is,hogy pontosan mit keressen.
Ha viszont nem tudod magad Tápiószeléhez kötni, csak a 4368 hsz-ben írottak alapján fordultál hozzám, akkor először mond el, meddig jutottál.
Amit HSteve írt a 4382. sz. hozzászólásában az az 1715. évi adózók összeírása. (www.arcanum.hu/mol) Lehet, hogy a Csernusaid ekkor még nincsenek Magyarország területén, vagy nem e néven élnek. esetleg nem adózók (vigyázz armalis nemes még lehetett adózó)
A mikrofilmek számai látom már megkerültek. Én Szolnokon kezdtem a levéltárban a kutakodást, nagyon segítőkészek voltak. Az 1850-es évek környékén van egy kis zavar a rendszerezésben... A halottiak között házassági, a születésiek között halotti... Szóval adott időszakból jobb mindent átnézni. Egyébként szerdán megyek a lelkészi hivatalba megpróbálom megnézni a keresett nevet. Ez egyelőre csak ígéret, mert ha kikérek egy kötetet nem szeretnek odaadni egy másikat is. Hátha jó napja lesz a Nagytiszteletűnek... Egyébként helyben 8-12-ig lehet keresgélni, nagyon jó állapotúak az eredeti iratok.( Vannak azért kivételek is.) Ha jutok valamire jelentkezem.
4274-es és 4304-es hzsz-aid megválaszolásaihoz bizony idő kell. Ez nem fog menni túl gyorsan. Először is be kell minden általam már írott anyagot be kell szereznem. Már el is kezdtem :) Rendszerezem, egy helyre rakom, hogy meglegyen minden. S hamarosan megírom, válaszolok mindenre, vagyis összesítem az eddigieket nemsokára.
De most már nagyon késő van, s holnap meló - ki kell pihennem magam...
"A listában szerepel egy ns. Berényi Ferencz, aki a Borsod megyei Bolyokról került Apátiba. Természetesen ez így önmagában még nem nagy szám"
de igen is nagy szám és nagyon-nagyon köszönöm az infot! :) Különösen érdekes, mert mind ez idáig ugye nem volt semmi jele annak, hogy a főnemesi Berényi családon kívül Heves- És Külső Szolnokban vagy a Kerületekben "tette volna tiszteletét" másik nemes Berényi család... Most kiderült, hogy igen is voltak. Lehet pont e B. Ferencz miatt van a vármegye levéltárában található czímeres pecsétlenyomatok jegyzékében Berényi gróf ÉS nemes.
"még nem találkoztam ezzel a nemes Berényi családdal az anyakönyvekben, pedig már az 1750-es éveket kutatom, valamint az 1745-ös redemptioban sem vett részt ilyen nevű család."
és azóta mi a helyzet? rájuk találtál már Apátiban? Te még Apátit tekered vagy már rég túl vagy rajta?
Köszönöm szépen még egyszer a hasznos infot, Ferenc is lehet majd egy megoldás :) de egyelőre nincs semmi kapocs köztük :( Ami azért nem jelenti, hogy nem is lesz :) Who knows?
"...valamelyikőtök kutatja a Berényi családot. Nem tudom, hogy az egész országban, vagy csak egy környéken?"
egyelőre egy környéken igen: egyelőre Külső-Szolnok vármegye, Szolnoki (Központi járás) egész pontosan Besenyszög (ott Szentivány és Fokoru-puszták) és Kőteleken. Nem az egész országban :) az túl nagy falat lenne.
"Református vallású a család."
az én Berényieim egyelőre katolikusok :)
nem voltál OFF, s köszi szépen... reménytelen helyzetében az ember mindenhova kapaszkodik, meg különben is: sose lehet tudni ;)
"...kerestem a mezőtúri református anyakönyvek között..." remélem azóta már célt értél, vagy legalább is előrelépés sikerült az ügyedben :) most azért írok Neked, mert megakadt a szemem fenti mondatodon. Szeretném kérdezni, hogy mikrofilmen kutatsz, vagy pedig szolnoki levéltárban a másolatokról, vagy esetleg a plébánián? Azért kérdem, mert nemsokára kellene nekem is Mezőtúr, az anyai ágam miatt. Még most is kutatod Mezőtúrt? Eddigi tapasztalataid? Könnyen, gyorsan haladtál? Illetve meg tudnád majd mondani, hogy a filmek közül konkrétan melyik filmen melyik időszak van? Esetleg, ha még hozzájutsz az anyaghoz, lehetne egykonkrét kérésem is? A következő: 1886-1889 időszakban keresem a református vallású Tóth Gábor születésijét Mezőtúron, kinek szülei: Tóth Gábor és Makcsali Mária, illetve ahogy ez lenni szokott :) 1-3 évvel korábban a f.n. szülőpár házasságiját.
Akkor ha még hozzájutsz, előre is köszönöm fáradozásodat,
ház, asszem melléfogtam, mert fejből próbáltam nyomni - összekevertem dédanyám temetésének helyét ükanyám születési helyével... bár a két település nincs messze egymástól, és akár még érintett is lehetek - de ehhez még nyomoznom kell egy csomót...
Nem tudtam, hogy 'érintett' vagy. :) Azt hittem csak mösziö 'Sarko' kapcsán érdekel, úgy általában, mint hazánkfia.
De így ! Lesznek itt adatok, ahogy közelít a választás (tán május eleje?) A napokban is láttam valamelyik bulvárújságban egy fotót futólag, hogy Szolnokon vannak Sárközy leszármazottak sírjai (fekete márvány volt). Majd ha odajutsz időben, le kell menni Tápiószelére (vagy Szolnok, Levéltár 1906. év halottiai a polgáriak között. Ötletem is van, kit kérj meg, de 'neménadtamazötletet':)
"...a másik Kedves leányával, úgy több érdemes Úri Attyafiával is közölni fogja, eggy kevéssé várakozzunk Meg kell itt jegyezni, hogy a’ ttlt N/emes/ Asszonynak másik leánya T. Sárközy Sigmond Úrnál vagyon férjnél, Sárközy Sigmond Úrnak Nagy Attya Néh. Idõsbb T. Sárközy János Úr az én feleségem Édes Asszonyával Néh. N/eme/s Sárközy Susánna Asszonnyal eggy Testvér Atyafiak vóltak, és így Sárközy Sigmond Úr Ferencz fiammal Második Unoka gyermek. Ezenn Idõbenn Sárközy Sigmond Úr az Ifjú Asszonysággal együtt itt lent a’ Bótsai Jószágába múlatván, mind a feleségemet, mind Ferencz fiamat el küldöttem hozzájok olly tzélból, hogy a munkába lévõ Dolognak eszközését nékiek ajánlják, sõt egynéhány napok múlva mindketten ide Halasra bejövén hozzánk, itt nállunk igen jókedvvel múlattak;..."
köszönöm szépen - most már csak egy családfával rendelkező egyént kellene találnom :-)
Felmenőim között ugyanis van egy Sárközy Erzsébet (konkrétan a dédanyám), aki 1906-ban Újszászon hirtelen elhalálozott, és a krónika szerint a tápiószelei családi sírboltban helyezték örök nyugalomra...
Borovszky szerint: "Sárközy. Sárközy (Nagybócsai) Mihály és neje Katalin, továbbá gyermekeik, Anna, Zsuzsánna és Mihály 1628-ban kaptak czímeres nemeslevelet, melyet Szent-Antalon, Hont vármegyében és Egerben hirdettek ki. A család 1848 előttKecskeméten, Bócsán ésSzelén volt birtokos. Tagjai közül I. Pál, 1743-ban Kecskemét bírája. – Fia II. Pál, szintén kecskeméti bíró és ennek fia III. Pál is az. – Lőrincz (1830) pestvármegyei főszolgabíró. – Farkas, (1830) táblabíró. – Imre, 1832-ben Pest vármegyei főjegyző – Károly, 1841-ben főszolgabíró. – Ifj. Pál, 1899-ben főszolgabíró. János, 1779-ben, Pál 1793-ban, ifj. János 1799-ben, Benjamin 1819-ben, Imre 1883-ban, Zsigmond 1832-ben, Lőrincz 1836-ban, István 1845-ben és Ábrahám 1836-ban táblabírák. Simon várm. esküdt. Czímer: vörösben, zöld alapon ágaskodó, természetes színű farkas, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."
Továbbá Tápiószele címszónál azt írja:"1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Darvas, Batik, Szatmári-Király, Dubraviczky, Komjáthy, Laszkáry, Szedlenics, Pongrácz, Ebeczky, Tárcsándy, Dömök, Sárközy, Kostyán, Vida, Mátyus, Káldy, Nagy, Győrky, Csernyus, Mocsáry és Gyura családok voltak a helység földesurai. " (azaz sok birtokosa volt, többnek kúriája, külön tanyája. (ez 21 család, ez 1848-ra már csak 10 család)
"...1848 előtt a Sárközy, a Káldy, a Ruttkay, a Teszáry, az Ebeczky, a Szodoray, a Veres, a Rákóczy, Dubraviczky és a Viczián családok bírtak itt földesúri joggal. ..... Jelenleg Benedicty Gyulának, Bélának, Györgyey Illésnek, ifj. Viczián Antalnak, özv. Viczián Albertnének, Viczián Istvánnak és testvéreinek, Sárközy Pálnak, Ádám Györgynek, Reinle Jánosnak és Gyulának van itt nagyobb birtoka. A régi kúriák közül a községházával szemben fekvő Viczián-, eredetileg Darvas-kúriát, a Viczián családtól nemrégen a község vette meg s parkját nagy piacztérré alakították át. A régi Káldy-kúria, sok gazda-cserélés után, jelenleg Faragó bérlőé, a Ruttkay-kúria a Reinle családé, a Sárközy-kúria ÁdámViczáé, az Ebeczky-kúria Bakó őrnagyé, Viczián Lajos szolgabíró († 1848.) kúriája az ev. templom mellett Ádám Györgyé."
Konkrétan a Pest-Pilis-Solt vármegye nem tudom hanyas évjárat (1896-1914 között adták ki a 21 kötetet), ezért nem tudom a jelenleg pontosan melyik év (de 1896-ig biztosan volt birtokuk Tápiószelén)
(Közben Nagybócsán csak 1820-1855 között ~ Ferencnek volt birtoka, később ez 'megszűnt' (ahogy Pécelen is időlegesen volt birtokuk).Szelén is , mint látható több birtokcsere is volt.
Szerintem - így sacc per kábé - nincs külön Szelei ág. Egy idő után vszeg városlakók lettek (Kecskemét, ill. a konkrétan említett ág Szolnokra).
Amennyiben MA, 2007-ben akarod igényelni, félő, hogy a jogállásban lévő 6 személy közül már nem él mindenki, ill. a jogosultsági és eljárási szabályok már nem alkalmazhatóak a történetben szereplőkre. :)
"1962 - ben nősültem. Özvegy asszonyt vettem feleségül, akinek volt egy felnőtt leánya. Apám gyakran ellátogatott hozzánk, minek az lett a vége, hogy feleségül vette mostoha leányomat. Ezek után természetesen mostohaleányom lett a mostoha anyám, az apám pedig a vejem. Apám feleségének, illetőleg a mostoha leányomnak, aki egyben az anyám, született egy fia, akinek ezek szerint a mostohatestvére vagyok, mivel a mostohaleányom anyjának vagyok a férje és így a feleségem lett a nagyanyám. Időközben azonban a feleségemnek is született egy gyermeke, aki apámnak a sógora lett, nekem pedig a nagybátyám egy személyben, mert ha a mostohaanyám testvére a fiam, akkor magamnak az öreg apja vagyok."
Köszi szepen minden segitseget. Elindulok ezen a Balkányi vonalon. Eleg kicsi falu volt ez még akkor, csak nem volt tele Orbanokkal :) remélem. Meg irok a Balkányi anyakönyvezetonek is. Jah, es kulön köszi a Perkedpusztai Orbánok címeket, ök 100% tudnak segiteni ... söt ... :)
Ilyen közeli időpontokra adatvédelmi szabályok vannak 30-60-90 év után kutathatók szabadon(mindig elfelejtem melyik vonatkozik a halál, házasság ill születés anyakönyvi adataira?).
Ami a Te esetedben konkrétan azt jelenti: meg kell keresni
megkérdezni ott anyakönyvezték-e a szóbanforgó pusztaikat? Ők tájékoztatnak arról:
milyen igazolás kell ahhoz, hogy egyenesági leszármazott vagy, és megengedik-e, hogy személyesen belenézhess, vagy ők milyen feltételekkel szolgáltatnak adatokat? Valamint a megyei levéltárakban is vannak másolatok.
Egyházilag, attól függ milyen vallásu.
Egyébként, ha ezt a fórumot, és a Tiborpapa által javasoltakat végigolvastad, már gondolom rájöttél, hogy a saját családod adatait csak abban az esetben találhatod meg az Interneten ha mondjuk a testvéred feltette.
Nagy-nagy szerencsével morzsákat lelhet az ember...
Köszi a valaszt es semmi gond. Nalam is fel szokott menni a pupma amikor amatörök kerdeznek internet biztonsagrol vagy csak egy sima Linux telepitessel kapcs. Szoval teljesen megertelek.
Ime a kert adatok. Ez az Orbán csalad Balkányban (Perkedpuszta) elt kb. 1940-tol egeszen 1970/73-ig. Orbán István volt a legidösebb. Onnan költöztek at Nyiregyhazara amikor a TSZ elvette mindenuket. Mellesleg sima paraszt csalad volt, rengeteg földel es alatokkal. Egyenlore ennyit tudok, remelem ez is elegendö.
Szóval, sokadjára mondani ugyanazt a 'szemmel látható' dolgot, mert a kérdező nem néz bele az eddigi hozzászólásokba, bizony elkedvetleníti az embert. (hacsak tivadar 4328, hsz-ig eljutottál volna, a minap leírt válaszokból bővel kiolvasható- a 30-as hsz/lap tartományon belül van)
ON
- nincs az Orbán család
- Szabolcsban és Szatmárban is több Orbán család létezett/létezik (az Orbán, mint személynév családnévi használatának , mint típusnévnek a gyakorisága miatt)
- mehr licht! (az ördög is minden a részletekben van). Adj több részletet. (falu, időpont, stb.)
Nem vagyok családfa kutató, de segítséget szeretnék kérni abban, hogy többet megtudjak az Orbán csaladról. Föleg a Szaboics Szatmár megyei ágról. Ha valaki rendelkezik adatokkal ezzel kapcs., kérem kuldje el nekem.
Mellesleg milyen források vannak melyek segítenek visszakövetni a családom és szabadon hozzáférhetöek?
Nem, ebből nem-...bár én is azt hittem. Még 1 forrást nem tudtam megnézni:ezek a gyászjelentések, amelyek az evangélikus egyházközség levéltárában találhatók, s ahol a szülők neve és esetemben a születési hely is fontos, (mert elérkeztem a betelepedési időpontokhoz). megtalálhatók...állítólag vannak 18.sz-iak is, de ebben nem vagyok biztos. Mindenestre levélben megkérdezem a Levéltárat. Azt tudom, hogy kutatták és fel is dolgozták, de főleg néprajzos szemmel. Nem sok név, talán 3, amelyik kétséges, számomra.
S tervezek még 1 látogatást a gyulai levéltárba, a 18.sz. összeírásokat megnézni, mert a MOL-ban lévő tekrcsek minősége (nyilván a sérült anyag miatt is) nem követhető. Nekem.
Ami még segítene: az a kihirdetések anyaga (az is csak 1853-tól van)...ha jól kombinálok, akkor a testvér az 1873-as kolera után újraházasodott...reménykedem, hogy ott valamit találhatok.
nem, semmilyen ilyen adatot nem tartalmaz: a fejlécben annyi van, hogy 1 portán hány 18-60 év közötti felnőtt élt és hány testvér...semmi azonosítható...
"Personae Contribuentium utriusque sexusconjugalae, inde ab expleta 18 acttatis anno usque 60 inclusive "
békéscsabai szlovákok (tótok) az őseim. Miután szökött jöbbágyok voltak a Koháry uradalomból a csabai telepesek nagy része, állítólag a szökés után 66 évig nem a saját igazi nevüket használták. Ezért pl. eltérnek az összeírások és az anyakönyvek névkészletei.
(Szóbeli info a szlovák kut.int-ben nyertem).
Kénytelen voltam egy kettősnevek készletet gyártani magamnak és csak úgy lehet haladnom a 18-19. sz-ban, ha alapvetően a keresztszülők neveit is figyelem, ezért csak az ősfával (minden testvér...) tudom a családokat elkülöníteni.
De 1792-től 1835-ig a házasságokat alig különböztetem meg. Más településről alig volt házasság (Mezőberény és Tótkomlós), de az is kevés.
Ami némi támpontot ad, az a halotti anyakönyv, csak pont az én ükszüleimnél az ükapámat nem lelem, nyílván más néven van eltemetve.
Azt tanácsolnám, hogy előbb keresd meg telefonon a gyulai Levéltárat, (rendkívül kézségesek), azért, hogy területileg egyáltalán hozzjuk tartoztak-e ezek az anyagok; mert ez a krecli éppenhogy más megye volt, azt nem tudom, hogy a megyehatár Meggyesbodzás előtt vagy után húzódott, de az 5 km-re lévő Medgyesegyháza már: Arad-Csanád-Torontál. Én a katonaállításikönyveket kerestem e célból, ott elég rendesen vezették az adatokat a 19.sz. utolsó harmadától. Sajnos az én falum amint önálló lett, az anyaga részben Szegedre, részben Aradra került. Ezért nem tudom pl. az iskolai bizonyítványokat sem megkeresni...
Összeírásokkal találkoztam és néztem is: az 1828-as elég részletes, annak a tekrecsét (s nem a tekercseit) nézegettem, de nem értem a végére.
Kerestem volna a medgyesegyházi szerződéseket, azokkal ugyanaz a helyzet, hogy nem a Békés megyei levéltár anyagát képezték.
Hasonló gondokkal küzdök én is, elakadtam egy 1813-as házasságinál, ahol nem adták meg a szülők adatait. Korábban már írtam, hogy Újkígyós és környékén - Medgyesbodzás, Gerendás ... - kutatom a dohánykertész szépszüleim adatait. Tiborpapától azt a tanácsot kaptam, hogy érdemes lenne a Gyulai Levéltárban a letelepedési szerződéseket megnézni, pl.: a Wenckheim családi irattári anyagát. Annyit tudok, hogy 1817-ben volt egy megyei népösszeírás is.
Találkoztál már ilyen összeírásokkal, vagy kertészi, feleskertészi szerződéssel?
de természetesen ez is benne van. Pontosan ezt (is) írta a lelkész úr..."Mindenki tudta, hogy kiről van szó..." Csak ez engem sajnos, nem hoz ki a slamasztikából, mivel nem klasszikus ragadvány nevet adtak, hanem egy ugyancsak gyakori családnevet ragasztottak rá, s nem kettősnévként. Valószínű ezért nem lelem pl. ükapám halálozási adatát. Van variációm - természetesen -, de bizonyítékom az nincs...
No, persze a kettős nevekkel is bajban vagyok, de ez az apai ágam lezárását sem teszi lehetővé...1831 előtt hiányzik cca 21-25 év, amikor is nem írták be a vőlegények szüleinek nevét, ha szerencsém van, akkor férjhez ment egy lánytestvér is akkor, így lehet következtetni, de másként alig...még a tanuk némelykor, ha két azonos vezetéknevű házasodott, és a tanuk azonosak voltak, akkor valószínűsíthető, hogy testvérek.
Nagy puzzle..sikerélmények azért akadnak: van ahol ekként eljutottam a 18.sz. elejéig...
a mi falunkban sok azonos vezetéknevű élt(él), ezért a családokat-nem hivatalos--ragadványnevekkel különböztettékk meg egymástól. Nem lehet, hogy véletlenül ilyen került az anyakönyvbe? Van olyan a faluban, akinek nem is tudtam az igazi nevét....
Olyannal is találkoztam, hogy 2. házasságkor az első férj vezetéknevét írták a menyasszony nevéhez(szerencsére szerepelt az özvegy kifejezés). Az indexben viszont csak az első férj vezetékneve+keresztnév.
Az egyik dédanyám 23 évesen-özvegyként-kötötte második házasságát Dédapámmal. 40 évig tartott.
"...számolni mennyire nem tudtak? Mennyit lehet tévedni a házasságkor bejegyzett életkor és a születési idő között..."
Ehhez kapcsolódva, csak érdekességképpen mesélem el tapasztalatomat:
Ükapám és ükanyám azonos évben született. Házasságkötésükkor tehát életkoruk azonos volt. Ükapám elmúlt 21 éves. Házassági anyakövükben ükapámat 22évesnek tüntette fel a keresztelő pap.
Ükanyám abban az évben szintén 21 éves lett, de a házasságkötés napján még nem érte el, őt pedig 20 évesként anyakönyvezték.
Tapasztalatom - de ez manapság is így van - a férfi embert általában "idősítették", a hölgyeket "fiatalították".
Ebből következtetve két év korkülönbség összejöhet.
Én pedig ott vagyok elakadva, hogy ükapám vezetékneve változott, a keresztnév az nem. Házasságakor ükapám a most is viselt nevet használta, dédapám halotti bizonyítványában is ez szerepel. Viszont a gyermekek születésekor változott a vezetéknév -hol így, hol úgy keresztelték meg dédapámat és testvéreit. S nem volt holmi ledérségről szó, mert ükanyám halotti bejegyzésében szerepel, hogy házassága 40.évében hunyt el. Az viszont igaz, hogy a lánykori neve más lett, mint az esketéskor. Az egyházi levéltárból kaptam olyan magyarázatot, hogy a gyermekek születésének bejelentését rendszerint a bába intézte el...ha nem felejtette el. Láttam az 1830-40-es években olyan bejegyzést, hogy esketésekor pótlólag vették be az anyakönybe a születést, többet is. Sőt, olyan lelkészi megjegyzést is, hogy iszákos volt a bábaasszony és elfelejtette.
Esetemben inkább arra gondolok, hogy valamelyik nagyszülőről (nagymama) eredeztethető a váltakozás, mivel egy azon napon 2 fiú házasodott és az ő gyermekeiknél konzekvensen ugyanez a tévesztés zajlott le, tehát volt benne logika, csak én nem lelem a kapcsolódó névadó nagyszülőt/ősszülőt.
Köszönöm a válaszokat, az évek eltéréseire adott válaszotok megnyugtató. Nekem egyelőre a 3 év eltérés volt a legnagyobb ezért kezdtem kételkedni. Eddig "bejött" az egy év eltérés előre vagy vissza az életkorból történő számolásoknál. A Szendrei István körüli dolgokról pedig néhány adat:1826-ban született, az édesanyja 1840-ben ment férjhez Madarász Mihályhoz. Szendrei Erzsébet is Mezőtúron született 1808-ban, mi több még Szendrei József házassági anyakönyve is megkerült 1811-ből. Szóval itt akadtam meg kissé. A születési és lakhely közötti problémáról is írok pár szót. Boda György (István fia) 1830 körül kellett(?) hogy szülessen, de 1800-ig nyoma sincs. Viszont van két Boda István is az időszakban. Két dologra gyanakszom: az egyik, hogy sok helyen Dévaványáról eredeztetik a családot, a másik a György foglalkozásából (csizmadia) ered. Talán az apja is az volt és nem mindíg tartózkodott a lakhelyén? Talán a feleségével együtt néha sokáig volt távol? No de ez lehetséges-e és ha igen hol? Szóval ezek a dolgok foglalkoztatnak.
Köszönet mindenért! Minenkinek sok sikert a kutatásaihoz!
A házasságkor ill. halálkor beírt életkornál akár a 10-15 éves tévedés is könnyen előfordulhat, de azért a 10 év alatti tévedés a gyakoribb. Főleg a halottinál szokott nagy különbség lenni a valós és a vélt (beírt) életkor között.
Lenne néhány kérdésem, hátha tud valaki valamit mondani. A családfám kutatása közben belebotlottam három (számomra?) érdekes dologba. Szendrei István születési idejét kerestem a mezőtúri református anyakönyvek között. Azt már tudtam a házassági anyakönyvből, hogy mennyi idős volt és, hogy József volt az apja, illetve azt hogy Mezőtúron született. Csakhogy adott időszakban csak Szendrei Erzsébetnek született István nevű gyermeke, nehezítve azzal, hogy Szendrei József nevű ember is föltünt a bejegyzések között. Gondoltam átnézem az előtte és az utána következő 10 évet is, de Szendrei Józsefnek nem született István nevű gyermeke. No jól van megnézzük hátha egy József nevű férfihoz ment hozzá Szendrei Erzsébet. Nem... Madarász Mihályhoz... Tehát lehetséges az, hogy valaki az igazi apja keresztnevét adja meg a házasságakor, mikor nem viseli a nevét? A másik kérdésem az lenne előfordulhat-e az, hogy valakinek föltüntetik a házasságkötésekor (külön kiemelve) a születési helyét, adott településen viszont nincs róla bejegyzés? Merre tovább? Na igen! És a kedvencem! Azt már észrevettem nem volt erős oldaluk az akkori bejegyzőknek a következetesség, de számolni mennyire nem tudtak? Mennyit lehet tévedni a házasságkor bejegyzett életkor és a születési idő között? Három év még belefér?
Üdv. Mindenkinek! Szalai /Szalay / család történetét kutatom. a felmenőket - egy-két bizonytalan részlettel megtaláltam. További részletek tisztázásához keresem Szalay Zsigmond leszármazottait, aki a Zala megyei Tekenye községben született 1885.nov.5.-én, Szalay Sándor és Jordanics Mária szülőktől, és az 1940-es évek elején Budapesten, az akkori Rákosfalván élt családjával. Én Szalay Zsigmond Antal nevü öcscsének unokája vagyok. Aki ehhez a családhoz tartozik, vagy tud segíteni, kérem válaszoljon! Köszönettel Mária.
Jó napokat mindenkinek! Itten 1 új ember jelentkezik. ( A teljes topicot még nem olvastam el, de igyexem.) Egy bevezető kérdés: létezik egyáltalán olyan hely a neten, ahol közvetlenül lehet születési, stb. adatokat levenni? Vagy ez csak egy laikus buta kérdés?
Köszönöm a választ és boccs, ha túl naiv voltam. ;-)
ágni a családfa kutatáshoz de igazán nem tudom hogy kezdjem.
Vannak-e jó honlapok ami kezdőknek jó.
Anyukám vajdaságról számozik ö szülei Buruzs és Bartusz Óbecseből származnak talaltam ígyen nevüket a mormon honlapon de nem tudom hogy tudom megnézni hogyan rokonok.
Apukám oldalán apja Ultmann de olyan nevűt nem találok a mormon honlapján se a Radix forumban.
Nem Magyarországon születem azért ennyire rossz a helyesírásom.
Köszönöm a gyors választ. A gond ott van, hogy korábbról kellenének adatok Bernsteinből. A MOL-ban sajnos az 1733-1828 közötti adatok nincsenek meg, a bernsteini recorkdok 1733-ban kezdődnek.
Samarja egyébként lehet, hogy az én tévedésem és Pusztasomorjával kevertem. Mindenesetre amelyikre gondoltam, annak a teljes eredeti neve: Sommerein Ostmark bei den Bruck an der Leithe (vagy valahogy így, ahogy az anyakönyvből ki tudom olvasni). Hasonlóan a XIX. sz. elejétől kellene visszafelé.
1848-ban már Pozsonyban ükanyám, Guttmann Mária szülei származnak e két településről, részletesen:
Ferdinand (Frederic) Guttmann, rk.
b: 1807. május 16., Bernstein
m: 1842. október 9., Pozsony
d: ?
szülei: Johann Guttmann és Barbara Gegenbauer
Elizabeth Karner, rk.
b: 1811 k., Sommerein Ostmark bei der Bruck an der Leitha
d: ?
szülei: Marton Karner, Maria Gall
A prágai kapocs is korábbi:
Ernestine Emilia Johanna von Böckh
b: 1819 k., Prága (utána Bécsbe költözött)
szülei: Johann von Böckh és Ernestine Emilia Wieberth
Minden ötletet, segítséget, akár családfakutató-javaslatot nagyon megköszönök.
Egyetlen kérdésem lenne elöljáróban. Van-e olyan magyar családfakutató, aki Burgenlandot is kutatja (Borostyánkő, Samarja - utóbbi a volt osztrák-magyar határtól kicsit nyugatra van, de gyakran tartozott Magyarországhoz). Emellett jó lenne, ha lenne olyan is, aki Prágában végez hasonló kutatásokat.
Mindez azért lenne különösen fontos, mert kértem egy árajánlatot Bécsből (nekem sajnos a munkám mellett külföldön nincs lehetőségem személyesen kutatni), de az árajánlata letaglózott, még a vártnál is magasabb összeget adott meg. Mielőtt komolyabban megfontolom az ajánlatát, szeretnék körülnézni a hazai kutatóhelyek között.
köszönöm szépen a részletesebb-pontosított infokat. hasznos és tanulságos.
"lehet, hogy ezért vontam magamra a haragodat?"
én egyáltalán nem haragudtam, s nem is haragszok. csak számomra tényleg kevés volt az info, ahhoz, hogy segíthessek. www.mol.gov.hu s én is írtam, hogy nem ad ki találotot; nincs anyakönyvi anyag Ungvárhoz. s Ungvár valóban város Ung vármegyében :) de én próbáltam volna többet is segíteni annál, hogy kutatható-e Ungvár vagy nem, s ehhez kértem Tőled a több infot, hátha a töbről több mindenkinek jut eszébe több minden.
még egyszer köszönöm, hogy megosztottad velünk kutatási eredményeidet részletesebben is. és még egyszer bocsi, ha nem voltam elég pontos az olvasásban :)
Köszönöm a kedves válaszodat, de főleg azt, hogy elolvastad az üzenetemet. Ugye nem hagytam ki azt, hogy "Ungvár"? Pontos választ kaptam Tőled. Ettől tartottam, hogy Kárpátalján nem lehet kutatni. Köszönöm és üdvözöllek.
Iater!
Én inkább maradok e Fórum eddigi tiszteletteljes hangneménél. Tehát: több mint három éve kutatom a családfánkat, több száz név áll a rendelkezésemre bizonyítottan születési és halálozási anyakönyvi kivonatokkal, valamint "házassági szövetséggel lekötelezettek" levéltári dokumentumaival. Családom fő ágát 1713-mal fejeztem be, tovább lehetetlen adatokat találni. Holnap remélhetőleg sikerélmény ér, mert a másik fő ág 1759-1848 közötti születési, halálozási, házassági mikrofilmjeit holnap nézem meg a pozsonyi archívumban, novemberben kértem időpontot, most kaptam. Ennyit csak az általad feltételezett dilettantizmusomról.
No de térjek rá az ominózus Zsigray-problémámra. Ez a férjem vonala (Ebből is következik, hogy a családfát a gyermekeimnek és az unokámnak készítem). Zsigray (máshol Sigray) Anna keresztlevele itt van előttem:
Kiadta Szatmár egyházmegye és Ung vármegye.
Alulirott ezennel hivatalosan bizonyitom, hogy az Ungvári .... római katholikus plébánia kereszteltek anyakönyve III. kötet 91. lapján az 1831, azaz ezernyolcszázharmincegyed-ik év oktober hó 23 napjáról a következők foglaltatnak:
Születés: 1831. október 23.
A szent keresztség felvétele: 1831 október 23
Neve: Anna
Neme: leány
A keresztelt: törvényes
A szülők Zsigray János róm. kath. és Papp Borbála gör. kath.
Lakóhely: Ungvár
Keresztszülők: nem tudom elolvasni
Keresztelte: Szabó Kristóf
Ez a Zsigray Anna 1855. február 5-én házasságot kötött a református "baranyai Kulcsár János" gubásmesterrel, Battyán település lakosával. (ez egy bejegyzés a családi Bibliánkban). A házasságkötés helye Ungvár. Itt is telepedtek le. A családtörténeti irodalomból (Nagy Iván, Kempelen stb.) tudjuk, hogy a Sigray/Zsigray családnak három ága volt:
1. a felső és alsó-surányi Sigray grófi ág (ebbe tartzozott a lefejezett Sigray Jakab, vagy az ivánci birodalom ura, gróf Sigray Antal stb)
2. a Szepes és Sáros vármegyei bárói és grófi Sigrayak
3. a "bátori" praedicátumot viselő Sigrayak
Ezekből az első kettő nagy katolikus család volt, a 3. a református Sigray család.
Nos: az ungvári Zsigray Anna családja nem fogadta szívesen a református gubásmestert, de horribile dictu még az elsőszülött fiúgyermek, Lajos is ref. vallásúnak kellett hogy legyen (lásd 1000év törvényei). Arra most nem térek ki, milyen volt akkor Ungvár vallási megszlása. Ezt a Lajost mindenképpen megpróbálták kat. vallásra téríteni, sőt a család magas rangú papi méltóságai papnak is szánták. ). Ez nem sikerült. (ez családi visszaemlékezés). Lajos elhagyta Ungvárt, s többé nem beszélt az ungváriakról. Az ő sorsát tovább abszolut bizonyítottan ismerjük. De ki volt és hol helyezkedik el Zsigray Anna a Zsigray/Sigray családfában, ezt csak az ungvári anyakönyvekből tudhatnám meg. Erre pedig theow megadta nekem a választ. Sose tudom meg.
Különben, kedves Iater, egy dologban tényleg tévedtem (lehet, hogy ezért vontam magamra a haragodat?). Holmiféle ősnagyanyát emlegettem. Zsigray Anna történelmi távlatból nézve nagyon is közeli vérrokon, a gyermekeim üknagyanyja, az unokám szépnagyanyja, a férjem dédanyja. (Ördögbe ezekkel az elnevezésekkel!). Illene tudni, ki volt. Arra is gondoltam, hátha ismertek valami egyéb irodalmat a Sigrayakról, vagy ötletet adtok egy kárpátaljai kutatáshoz.
Hát ha ennyit akartál olvasni, akkor tessék. De máskor azért nézd meg jobban, hova teszed a három felkiáltójelet.
Nagyon szépen köszönöm. rögtön el is olvastam. Annál is inkább érdekes, mivel szépapám apja (nem tudom ezt a családi fokot kifejezni másként) éppen, hogy Gyulára járt a megyéhez. Csabai bíró volt 1823-24-ben.
Hálásan köszönöm. A szerző 1 munkáját használtam eddig: a Békés megye betelepítését...az alapmű lett nekem, csak sajnos igen rövid ideig bitorolhattam, s elkövettem azt a hibát, hogy a forrásjegyzéket sem jegyzeteltem le.
Nem kellenek adatok, azt itt sok lenne egyelőre, csak az, hogy Besenyszögtől kiindulva mely egyházközségek (=/= település) anyakönyveit nézted már meg (s itt fontos a hármas bontás is), s mely időszakokra.
pl. Jászfényszaru, születési ettől-eddig, házassági -től..-ig, stb.
sorry... nem akartam én senkit megbántani. Csak az 1831 és Tétisz közötti időszak érdekelne engem részletesebben, hogy tanulhassak belőle. de komolyan nem bántásból kérdezem. és tényleg nem tudom, hogy mihez kell a támpont? csak ahhoz, hogy kárpátaljai anyakönyveket lehet-e kutatni? tényleg nem értem. és tényleg tanulni akarok belőle, hogy pontosan miért is akadt el. hogy eséllyel tudjunk segíteni, ahhoz mindenképp több kellene mint egy név és egy dátum... szerintem... persze lehet én képességeim és lehetőségeim korlátozottak még.
theow Téged különösen nem akrlak inzultálni, hisz' sokat köszönhetek Neked is!!! és remélem még majd köszönhetek is, illetve, kellhetek még én is vaklamire :)
milyennincs!
nemsokára megpróbálom teljesíteni kérésed-tanácsod, s összeszedem eddigi adataimat Berényi-témában...
Iater, eléggé furcsa volt az üzeneted stílusa... Szerintem eléggé egyértelmű volt Tétisz üzenete...
Egyébként kedves Tétisz, a kárpátaljai kutatás esélye erősen közelít a nullához, a MOL-ban nincs anyakönyv, a kárpátaljai levéltárakba nehéz bejutni, az anyakönyvek pedig zárolt anyagok...
"Szóval hálás lennék, ha valaki esetleg adna valamilyen támpontot."
A kérdésünk Hozzád is az, mint gammaskhoz anno, hogy mit szeretnél pontosan? Mihez kell a támpont?
Családfát szeretnél vagy mit?!
"Tudom, hogy ősnagyanyánk Sigray/Zsigray Anna (sz.1831), szülei Zsigray János és Papp Borbála"
Ezt honnan tudod? Már hogy ő volt az ősnagyanyád? Csak úgy tudhatod biztosan, ha meg van addig a családfád is, a konkrét anyakönyvi adatokkal alátámasztva. Ha nincs meg, s a fenti FELVETÉS-ed szeretnéd bizonyítani, akkor VAN miről beszélnünk :) Amennyiben nem tudod alátámasztani konkrét anyakönyvi bizonyítékokkal Zsigray Anna, s a Te közted álló rokoni kapcsolatot, akkor első lépésként a tanácsunk az lenne, hogy kezdd az egészet valahol a XX.sz elején, úgy mint apa-nagyapa és így tovább...
Azt, hogy Ung és Szatmár vármegyéből vannak-e kutatható anyakönyvek nem tudom, de gyanítom, hogy nincsenek. A megyeszékhelyekről legalábbis a www.mol.gov.hu nem ad ki. Egyébként meg nem vármegyét, hanem konkrét születési helyet (várost-falut!!!) kell megadnod, hogy bármihez is hozzá tudj kezdeni.
Summa summarum nem írtad, hogy mihez kell a támpont, eddig mit tudsz konkrétan, s azt milyen bizonyítékokkal tudod alátámasztani. Csak, hogy minden Kedves Fórumozó okuljon, ha már kész tények elé állítasz minket :)
azt kérdezném Tőletek, tudtok-e nekem valamilyen adattal, információval segíteni a Sigray/Zsigray család ungvári, tehát a kárpátaljai ágáról, azaz a Szatmár egyházmegyéhez és Ung vármegyéhez tartozó családról. Tudom, hogy ősnagyanyánk Sigray/Zsigray Anna (sz.1831), szülei Zsigray János és Papp Borbála mélyen hívő katolikus családból származtak, amelyben magasrangú papok is voltak. Netán élnek-e még Ungváron rokonok? Hátha olvassák e fórumot! Átnéztem már Nagy Ivánt, Kempelent... Szóval hálás lennék, ha valaki esetleg adna valamilyen támpontot. A kárpátaljai anyakönyvek is megvannak a MOL-ban?
Kedves idrisi!
Annyi kérdésem lenne, hogy ez mind amit a Kempelen Béla féle könyv közöl a Zsembery családról, vagy van még benne más is?
Mert ha van még benne más is akkor magam is megnézem azt a könyvet egyébként fölösleges keresgetnem.
Köszönettel:
A múltkor olvastam, hogy valamelyikőtök kutatja a Berényi családot. Nem tudom, hogy az egész országban, vagy csak egy környéken? Az én lakóhelyemen, Érsekcsanádon is él(t) Berényi család. Az 1760-as adóösszeírásban már szerepel a név, de azt nem tudom, hogy honnan jöttek ide. Református vallású a család. Az utolsó leszármazottjuk ma Baján él.
Az előző (bármennyire is meggyőző voltam :-)) storno:
A Zsigmondkori oklevéltár eredeti szövegében, 1417-ben "Pazzika" vagyon.
Zsigmondkori oklevéltár
VI. kötet
423 – 1417-05-09
DL 54003
Máj. 9. (Constantiae, dom. p. Stanislai) Zs. Peren-i Pál fiának: Miklós lovászmesternek (magn.) főképpen Lombardiában, jelenleg Alemannia-ban, Aragóniában, Franciaországban és Angliában teljesített szolgálatai jutalmául a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja Naghtárkán-i Márton fiának: Péternek és János, György és Miklós nevű testvéreinek, valamint unokatestvéreiknek: Aagar-i István fiainak: Györgynek és Péternek, Antal fiainak: Lászlónak, Mihálynak és Tamásnak a Zemplén megyei Nagytárkány, valamint Agaar, Sarkan, Leamvar, Karasz cum piscina Sz. Istvány palastja vocata, Beeldobra, Damowch Lathcza, Perbenyk, Cheyke, Kisfalud és Esztrap cum vado in eadem existente és a Bereg megyei Gyulay, Zenthabram, Gyulawelge, Nádastelek, Thiburzutha, Pazamér, Sabonch, Benedeky, Sukow, Kalnyk, Ujfalu, Orkewa, Pezethe, Pazzika, Poroszlo és Remethe nevű birtokaikat valamennyi tartozékukkal, köztük szőlőkkel, halastavakkal, malmokkal és a Leanvar-ban szedni szokott vámmal, amely birtokokat őseik régtől fogva kezükön tartották és ma is az övék.
Zs. 1418. ápr. 23-i okl.-ből, amely szerint a titkospecséttel volt megerősítve. Az átíró okl. 1572-i átiratának XIX. sz. másolata: DL 54003. (Kállay cs.) – Másik XIX. sz. másolata DL 53935. (Uo.) – (M.)
Ebből következően:
Vályi András: Magyarország leírása
3. kötet
PASZIKA. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkáb ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, réttye, legelője, és más javai is meglehetősek, második osztálybéli.
Ezt követően már természetes, hogy ez a II. katonai felmérésben, 1826-ban:
kezdetben pacsika volt, majd megnőtt és úgy lett pacsa. :-)
Andrási (1899-ig Pacsa, szlovákul Pača) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 642 lakosából 625 szlovák volt.
Rozsnyótól 8 km-re északkeletre a Szlovák Érchegység délkeleti részén a Pacsai patak partján fekszik.
A patak 1291-ben Patchapataka néven szerepel, a falut 1338-ban említik először. Krasznahorka várának uradalmához tartozott. Lakói a 14. században a Szepességből érkezett ruszin pásztorok voltak.
1564 Pacziafalu néven említik. 1766-ban említik régi fatemplomát. A 18. században a szlovák bevándorlás következtében a szlovákok kerültek többségbe. iskolája 1810-ben már működött, 1903-ban új iskola létesült a községben. 1828-ban 97 ház állt a faluban 730 lakossal. 1910-ben 589, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1913-ban nagy tűzvész pusztított a faluban.
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Zsembery (derzsenyei és zsemberi). Régi Hontmegyei eredetű család, amely nevét az ezen vármegyében fekvő hasonnevű helységtől vette. Legrégebbi ismert őse az 1310-ben előforduló Mihály comes, akitől kezdődőleg a család számos tagjára vannak történeti adataink a középkorból. A XIV. század elején élt Miklós-nak fia Lökös Disznós és Zsember helységben bírt birtokai miatt pereskedett s ettől kezdve a család birtokai sokszor képezték pör tárgyát. 1389-ben Pető fia Márton tiltakozott a nádor előtt Disznós, Alsózsember és Zahalya helységben birt birtokháborítása ellen. 1518-ban pedig Lőrinc kapott iktatási parancsot Zsemberben egy házhelyre. – 1678. márc. 31-én István-nak alsózsemberi, keszihóci, szuhányi, rakoncai, drenói, dacsólami, palásti, kelenyei, cseri, disznósi, dacsófalvi, királyfiai, felsőpetényi, kiskürtösi, szátoki, penci és keszi Hont- és Nógrád-megye részbirtokait Madách Pál I. Lipót királytól felkérte s 1692-ben tiltakozott nevezett István ellen, mint aki ezeket a javakat másnak akarta elidegeníteni. A családnak később Komárommegyében is voltak birtokai s tagjai Hont-, Komárom- és Nógrádmegyéken kívűl elszármaztak más vármegyékbe is. Igy egyik ága utóbb Sárosmegyébe is elszármazott. Ebből az ágból Kálmán curiai bíró 1900. szept. 28. a »derzsenyei és zsemberi« előnevek mellett a következő címer adományozásában részesült: vörös mezőben hármas zöld halom felett kék zsinóron függő, lebegő arany vadászkürt; sisakdísz: növekvő egyszarvú mellső lábaiban 3 ezüst nyilvesszőt tart; takaró: vörös-ezüst. Kihirdette 1901. ápr. 1. Sárosmegye.
A család régi leszármazását közli Nagy Iván; Kálmán ágazatának leszármazása ez: Kálmán (szül. 1850. febr. 2. Eperjes, † 1914. jun. 29. Budapest), curiai bíró. Felesége (esk. 1877. jan. 20. Budapest) bártfaujfalusi Fábry Ilona (szül. 1852. jan. 10. Eperjes; bártfaujfalusi Fábry István, belső titkos tanácsos, a m. kir. semmítőszék másodelnöke és Villecz Mária leánya). Gyermekei: 1. Gyula (szül. 1877. okt. 24. Bártfa); 2. István (szül. 1879. jun. 26. Budapest); 3. Mária (szül. 1884. ápr. 24. Budapest); Vö. NI. X/129–132.; Mel. 73.; Tóth I/489; rcsk. és Sembery.
forrás: Kempelen Béla: Magyar nemes családok 11. kötet
A www.zsembery.hu alapján családi címernek nézem. (így már az elmosódott írás is olvashatónak tetszik 'Zsembery' tartalommal)
Volt ilyen nemesi család. Bulyovszky család kapcsán említi Orosz Ernő, meg a www.arcanum.hu/mol is ad fel több úrbéri összeírást, ahol a család mint tulajdonos, vagy bérlő szerepel.(Alsózember, Kisderseny) Ha érintett lehetesz, írjál nekik bátran.
Keresem Gyarmathy nevű őseimet Győr-Moson-Sopron megyéből. Nagyapám GYarmathy László, aki Győrben született 1901-ben. A legkorábbi információt, amit családomról tudok csatolom.
Érdeklődni szeretnék, hogy tudja e valaki, hogy milyen címer lehet ez?
Tudom hogy rossz a kép, de csak nagyon kicsi méretben találtam a neten, és ezért nagyítottam egy kicsit rajta.
A Berényi-dosszié ügyét nem ismerem annyira behatóan, mint Ti, éppen ezért lehet hogy teljesen rossz nyom az amit most mondok, de talán hasznos lehet:
Forrás: Vándorfy János Jász-Apáthi város egyházának multja és jelene 147. oldal
Ez a köny tartalmazza az 1699-es Pentz-féle összeírásban szereplő egyéneket. És külön *-gal jelőli azon családokat, melyek már (1894-95; ekkor irodott a könyv), nem élnek Jászapátiban. A listában szerepel egy ns. Berényi Ferencz, aki a Borsod megyei Bolyokról került Apátiba. Természetesen ez így önmagában még nem nagy szám, mert ez a ns. Berényi család akár 1860-ban is elköltözhetett Apátiról. Viszont e késői elköltözésnek ellentmond az, hogy én még nem találkoztam ezzel a nemes Berényi családdal az anyakönyvekben, pedig már az 1750-es éveket kutatom, valamint az 1745-ös redemptioban sem vett részt ilyen nevű család. Ezekből az következik, hogy 1745-ben már biztosan nem voltak ott. Persze kérdés, hogy mikor mentek el onnan és hová... De legalább az tudjuk, hogy Bolyokról jöttek...
Remélem nem nagy badarság amit itt összehordtam. Talán segít.
Köszönöm szépen a választ. természetesen érdekel minden forrás. Érdekel a címer is, már kaptam ajánlatot, hogy megrajzolja valaki megfelelő díj ellenében. Valószínű, hogy megrendelem, csak előtte még egy kis nyomozást végzek. Már kaptam a Ványai Mátyás címeréhez hasonlót, csak az nem volt szines. Sőt az általad említett DVD-t is kölcsön fogom kapni. Jól kezdődik ez az év, rám is fér már egy kis szerencse.
Köszönöm mindenkinek a segítségét és továbbra is örömmel fogadok mindent segítséget. Mindkét forrás érdekelne.
Egyúttal minden kedves fórumosnak sikerekben gazdag, eredményes boldog új esztendőt kívánok.
Üdvözlettel: Ványai Zoltán
Itt mondok köszönetet HSteve és azsur nevű kedves fórumosnak is.
Nem foglalkoztam a nagybócsai Sárközy család történetével.
Úgy olvasom ki a Scheftsik-féle forrásból, hogy Pest vármegye közéletében vettek részt, onnan nézve Alattyán egy leszármazási ág. Az is lehet, hogy a feleség birtokára költöztek Alattyánba. Tapiószele és Alattyán amúgy sincs messsze.
" A család kiváló tagja János Pestmegye h. alispánja. Mihály, Heves- és Külső-Szolnok táblabírája házassága révén a roffi Borbély-családdal került rokonságba. Leszármazói közül Ferenc és neje nagybócsai Sárközy Johanna fia György jött megyénkbe"
"akkor ez mostmelyik süly? :)"
Konkrétan Tiszasülyre gondoltam. Az ott van átellenben Tiszaroffal. Pontosabban e mellékelt térkép alapján körbehatárolt területre, mint 'bolyongási' területre :) az említett 50 év alatt, ill. ettől némileg északra eső területeket sem kizárva, de nem túl messze (nagyítani tudsz a térképen).
Induljunk ki az eddigi tényállásból (ami a 752 hsz-ben szépen össze is áll):
1.keresel egy bizonyos Berényi András házasságára vagy születésére vonatkozó bárminemű adatot, hogy tovább tudjál lépni (időben vissza). Utolsó ismert adatod róla, hogy 1775-ben születik egy fia Besenyszögön (Fokorú-pusztán), aza fia, akinek a leszármazottja vagy.
Van ugyan egy Berényi Andrásod 1736-ból Jászfényszaruról, s egy Pélyen 1755-ből, de a rokoni kapcsolatot nem találod. Nincs meg még a halottija se, ráadásul lehet két Andreas Berényi egyazon településen is, mivel két András-feleség van Szögön ill. Szentiványon: Keke, ill. Elisabeta Meray (1149 hsz) ill. ráadásul nem tudni, hogy az az András, kinek 1770-ben Szentiván-pusztán (ez is Besenyszög) meghalt másodszülött gyermeke (1129 hsz) melyik András? Azonos-é a két személy? (e szempontból különösen fontos a 1375-ös és a 1434-es hsz)
Rye 1759-es megállapításai nagyon érdekesek, hogy mi történt 1720-tól Szentiványon (lehet nem is volt mozgás, csak a források foszlányosak)
2. ez ugyan axióma, de míg meg nem találjuk a fonalat a valahakori jászberényi illetőséghez, induljunk ki abból, hogy: Berényi=jászberényiMert most azt keressük, hogy merre keressünk, úgy-e. Írd ide szépen, miket néztél már meg, s időben meddig. Milyen időpontban milyen neveid vannak, csoportosítva? (a 1251, 1775 és 1807 ill. 2218, 2266 hsz-ekben felvettettek közül minek néztél már utána?) Keressük az András lehetséges származási helyét. (különösen az 1699-ben Jászfényszarun született András érdekes, akinek 1736-ban születik egy szintén András nevű gyermeke)
Más.
A motivációt legalábbis középtávon értettem (nem arra, hogy most elcsatangolsz Tápiósüly felé). nem akartam újabb frontot/irányt nyitni. Pusztán annyi, ha nem találod a Berényid a Jász Kerület településeinek egyikén, akkor a Tisza mentén lépegess (de most, hogy visszanéztem, mik hangzottak el itt Berényi ügyben - kész Berényi-dosszié! - annyi itt a Berényi, s annyi helyen, hogy nem igaz, hogy nem lesz nyom. Csak a forráshozjutás jelenthet akadályt ill. hátráltatást. Ezért is fontos, hogy rendszerezd, mit néztél már meg) Mindenesetre jó tudni, hogy a www.hidak.hu oldalon van egy nagyon jó kis áttekintő a korai hidak, fahidak történetéről 4 vármegyéből (reméljük bővül). J-N-Sz megvan. Ezen jól látszik, hogy a XX. sz. elejéig a Tiszán lényegében nem történt hídépítés. Révek működtek, ezek egyike volt a Tiszaroff-Tiszasülyi rév (ma is), mely az út hálózat szerint folytatódott a Jászságban elég sűrű hasonlót írtam már a 753 hsz-ben.
A harmadik, armalista család közreműködését úgy értem, hogy feltéve, hogy a Berényieket azért találjuk ilyen nehezen, s azért nem találjuk az összeírásokban, mert, mint az 1600-as hsz-ben írod, maguk is a XVII. században kisnemesként nemesek lakta település lakói voltak, - így hasonlóak a később felemelkedett Borbélyokhoz - hasonló életvitellel, hasonló társadalmi helyzetben, tudattal, a hasonlók társaságában hasonlókkal házasodhattak.
S ha nincs is a Borbélyok és Berényiek közt egyik oldalról sem közvetlen családi kapcsolat, benősülés, attól még egy harmadik család révén ez megvalósulhatott. (Berényi - ???-Borbély)
Az abádi Borbély család ugyanis egy volt ama armális nemesek közül, kezdetben mindenféle vagyon (de mindenesetre birtok és jobbágy) nélkül, aki a török elleni harcok során végvári vitézként nemesi oklevelet kapott vitézségéért (Eger visszafoglalása után lett nemes) S csak később, először Rákóczitól, majd III. Károlytól és Mária Teréziától kapott adománybirtokokat.
Van valaki aki a mai Nógrád megyében kutat, és esetleg tud több infót. Még vannak helységneveim ahol előfordult a név ha valaki arra jár! Zabar, Gyöngyöspata, Törökbálint, Kecskemét, Veszprém.
Hát fölfelé lehet hogy könnyebb, de pl van egy felmenőm akinek 12 gyereke volt. Na most azok leszármazottait (még ha csak kb 8-nak vannak is) elég nehéz ábrázolni.
Kösz a linket!
Tudja valaki, hogy honnan lehetne családfa készítő programot letölteni vagy szerezni? Vagy legalább valami sablont mintának, mert nekem vannak adataim de olyan „ágas-bogas”, hogy képtelen vagyok lerajzolni (összekavarodik ahogy haladok egyre lejebbe). :-)
Zsembery név mond valakinek valami?
ez ok-ok. de biztosan tudjuk, hogy a besenyszögi Ladosok endrefalvi eredetűek?!
kedves gammask!
természetesen meg fogom nézni a Ladosokat. De ez még időbe telik, mert 1-2 hónap mire hozzájutok 5(!) tekercshez. S nekem is van most legalább 10-15, amit meg kellene néznem, persze ebben benne van a Tiéd is. Szólni fogok, ha sor kerül rá, nem feledkeztem el Rólad.
Urbaria et Conscriptiones
REGESTRATA
UC 13 : 1
1713. június 15. Endrefalva
2 old. latin, egyszerű másolat.
"Conscriptio", melyet Kecskeméty Pál szécsényi filialista készített. (Összeírás: subditusok neve, fiaik, állataik, szántó, úrbéres szolgáltatás.)
Telepesek név szerint. – Tehén, ló. – Szántók 3 calcaturában. Mind az ősziből, mind a tavasziból 8–9 kilát tudnak bevetni. – Mint libertinusok nem fizetnek nonát. – Robot kötelező, de census nincsen. – Erdő tüzifára. – Sem szőlő, sem gyümölcsös.
Lados család javai.
(Nógrád m.): Endrefalva
Birtokosok: Lados Benedek, Lados Ferenc, Lados János, Lados György
UC 67 : 34
1713. június 25.
2 old. lat. eredeti.
„Conscriptio seu Investigatio”, melyet a szécsényi harmincados filialistája, Kecskeméty Pál készített. Összeírás: telekrészükhöz tartozó postfundualia, állataik.
A négy Lados testvér néhai Báthory László földesúrtól 200 forinton megvett egy jobbágytelket.
Endrefalva:
Az egy telken megosztva élő testvérek állatállománya, szántója és rétje. Kilenceddel, minthogy libertinusok, nem tartoznak!
Lados Benedek, Ferenc, János és György.
(Nógrád m.): Endrefalva portio
Kedves családfakutatók! Egy 1858 -ban kötött házasságnál a vőlegénynél csak a következő szerepel - rom. cath. - tehát római katolikus vallású és a következő latin mondattal nem vagyok tisztában (én annyit vettem ki belőle hogy a vőlegény katona volt?)- az első szó bizonytalan - INOLYA REGIM. VASA N 60 MILES GREGORIUS.
A vőlegény a házasságkötés napján 31 éves volt. Nem tudom mi lehet ez a latin bejegyzés . Aki találkozott már ilyennel kérem írjon. Köszi.
Kedves Ványai Zoltán,
a Siebmacherben van egy Ványai-cimer és egy Ványi is. A leirásukat be tudtam ide másolni, a rajzolt kép valahogy nem sikerül. Tovább böngészve hamarjában küldök egy-egy Ványai-megjegyzést. Ha érdekli valamelyik, megjelölöm a forrást. Most csak úgy sietve másolgattam. Az arcanumnál karácsony előtt 8000 Ft-ért vásárolt családtörténeti DVD hatalmas mennyiségű anyagot tartalmaz. Szinte minden szükséges családrörténeti könyv rajta van (mintegy 30, ha nem tévedek).
Üdvözlöm
Címer:
Ványay aliter Balogh.
Wappen: In B. über gr. Dreiberge scheinbar springend, welcher sich aus einem v. einem Flusse durchzogenen gr. Boden zn erheben scheint, ein geflügeltes w. Ross. - Kleinod: Zwischen Hörnern ein Bock wachsend. - Decken bw. - rw.
Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III., d. d. Linz, 10. Dezb. 1643 (kundg.: Lazari, Szathmárer Ctt, 5. July 1646) für Michael Ványay aliter Balogh u. für seine Brüder Paul u. Stefan.
(Leg. C. bei Emerich v. Balogh, in Debreczin).
Ványi.
Wappen: In B. auf gekr. gr. Hügel ein r. bekl. geb. Arm, einen Krummsäbel mit g. Parirstange in d. Faust haltend. - Kleinod: R. bekl. Mann mit g. Gürtel und Pelzkalpag sammt r. Sacke wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. seitwärts gestreckten Linken einen schnurrbärtigen, vom Rumpfe getrennten Türkenschädel beim Schopfe haltend. - Decken: bg. - rs.
Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I., d. d. 1690 für Stefan Ványi.
Es gab (oder gibt noch gegenwärtig), verschiedene Geschlechter dieses Namens in Szabolcs, Szathmár ec.
(Coll. Herald.).
Teleki nevű erdélyi család az, mely „ványai“ előnevet használ, és melyből László Kolos vármegyei kir. pénztárnok volt 1845-ig. Fiai: 1. Károly adó-iró biztos ott, jelenleg szolgabiró neje Somai Judit. 2. Mátyás és 3. Albert főkormányszéki írnokok Kolosvárott.
Teleky család. (Ványai)
I. László sz. 1770. † 1845. febr. 19. (1. N. N. 2. Ajtay Anna); 1-től Károly Kolos várm. szbiró 1864. (Somay Judit); Mária (Décsey Pál); Póli (Barta Mózses); Bora † (Sebe Sámuel); II. László (Feri Mária); Mátyás.; Domokos.; Sándor.; Kata.; Albert † 1863. kora 25. év.
Szabó (kismarjai, alias Ványai). Nemességét 1651-ből l. Gyfv. LR. XXV/345.
Szarka (ványai). L. NIf. III/55.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujm.-ben István; Beregm.-ben István; Biharm.-ben István, Sándor, Péter; Borsodm.-ben 3 György, 2 Mihály, András; Győrm.-ben János; hevesm.-ben Gergely, János, András; Komáromm.-ben 2 András, György, László, Mihály, János, és István; (János és Mihály nemessége 1802. máj. 21. legf helyen is igazoltatott: LR. LX/924.); Sopronm.-ben István, 2 János, Mihály és Miklós; Szatmárm.-ben József, Mikós; Tolnam.-ben Gábor; Vasm.-ben Ferenc, Péter, Márton, György és Mihály (nemessége 1763. okt. 12. legf. helyen is elismertetett: LR. XLVI/454., 456.); Zalam.-ben Péter, György, János és Mihály; Zemplénm.-ben pedig György vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Márki II/709.; Alapi 55., 121., 171–2., 314.; Balogh 130.; Orosz 272.; Andr.
SZABÓ de Kismarja alias VÁNYAI. 1651. Gyfvári kpt. 25. L. Reg. 345.
"Tápió-Süly, magyar falu, Pest Pilis vgyében, egy gyönyörü völgyben, Pesthez keletre 4 1/2 mfd., 850 r. kath., 20 zsidó lak. Nevezetesek itt az igen régi kath. paroch. templom; egy hegybe beásott góth boltozatu üreg; egy régi sáncz és váromladék, melly Leányvárnak neveztetik. Határa bő termékenységü; bora, fája, szénája elég. Birja Kovács Zsigmond és az Etthre nemzetségbeliek."
"akár áttételesen, harmadik armalista család 'közreműködésével' is "
ezt a részt lehetne egy icipicit részletesebben? nem igazán tudom követni...
amit egyébként süly-roff(-kőtelek) vonatkozásában még találtam:
Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása / feldolg. és az elõszót írta Borosy András ; [szerk. Horváth M. Ferenc]. - Budapest : Pest Megyei Levéltár, 1997. - 1-2. köt. - [1]-642, [643]-1298 p. ; 24 cm. - (Pest megye múltjából ; 8/1-8/2.) c. munkában Sülyben öszaírattatik egy Berényi Gergely és egy Pál!!! Ráadásul ahogy a Vallyon-ügyben Kőtelek (s így önkétlenül is Sülly) halottijait (is) tekergettem találtam sülyi Berényieket a XIX.sz. első felében. Vicces lenne, ha kiderülne, hogy 1816-ban ez a Josephus "visszatért" az ősi földre. Vagyis, hogy Szentivánra-Fokorura Sülly-Kőtelekről kerültek a Berényiek...
"hogy nem épp a Tisza volt-é eme mozgás közvetítője (ez a későbbiekben is működött, Besenyszög-Nagykörű-Tiszasüly-Tiszaroff)."
s ez sem világos...
egyébként ha már itt tartunk ez a monsieur S. nem tűnik egy jó-hű magyarnak... :(
Újabb érdekes adatra bukkantam a Ványai név kutatásával kapcsolatban. Nagyszalontával kapcsolatos az alábbi cikk:
"Bocskai István vezetésével a hajdúknak sikerült legyozni a császári seregeket. A hajdúk több csatában is segítettek a bihari foúrnak, ezért a fejedelem szövetségeseinek tekintette oket. Hajdútelepüléseket alapított és a hajdúknak közös nemességet és címert adományozott. A városunkba telepített háromszáz hajdú, Kölesér lerombolt várát kapta meg. Mivel a törökök több települést is elpusztítottak, a hajdúk nem maradtak ott, hanem közösen összeadott pénzbol bérbe vették a Toldi család birtokait, amit késobb majd megvásároltak. Az itt élo emberek zártabb közösségekben éltek. Fo foglalkozásuk a katonáskodás volt. Közösen harcoltak a jogaikért, akkor is, amikor Mária Terézia az Eszterházy uradalomhoz csatolta a települést. Ezt a száz évig tartó pert a hajdúk soha nem adták fel . Nem fizettek adót az Eszterházyaknak. A pert a magyar szabadságharc idején született közteherviselésrol szóló törvény zárta le. Bocskai nem érte meg Szalonta város alapítását, mert az adományozás után fél évvel meghalt. Ezt az életmuvet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fejezte be, aki név szerint írásba foglalta a háromszáz hajdút:többek közt ebbe beletartozott: VányaiPál is.
Szeretnék ezzel kapcsolatban infókat begyűjteni. Aki tud ezzel kapcsolatban anyagot is megjelölni, nagyon megköszönném. Még mindig a Ványai családfát kutatom, ez egy kicsit bezavart.
A Kempelen B. Magyar nemes családok anyagában több Ványait is találtam, köztük szerepel a "Szőke(ványai)" név is." Erről még nem hallottam. Mi a "Szőke(ványai)" kifejezés?
"A MOL címereslevelei között nem találtam Ványi címert, csak hozzá hasonlót. Kék mezőben három virágszálat tartó kéz - Nagy János címere -. (A kép nem színes, de a színeknek megfelelő jelzéseket tartalmazza.)"
Ványi nem érdekel, azt már sikerült kinyomoznom, hogy az anyakönyvben sima elírásról van szó, nincs hozzá közünk. Nagy János címerét hol lehet megnézni?
Ványai Mátyásról - azon kívül, amit én írtam- nincs semmi féle információ valahol? Egyáltalán hol olvashatok róla? Nem csak a címer érdekelne, hanem Ványai Mátyással kapcsolatban minden. Addig még nem jutottam el a kutatásban, hogy állíthassam, hogy egyáltalán van köze a családunkhoz, - nagy a valószínűsége, hogy csak névrokon - de érdekelne róla minden infó.
Ha tudsz ebben segíteni, örülnék neki és előre is köszönöm.
először is: BÚÉK mindenkinek, jó termést a családfán az idei évben!
másodszor: ha közületek valaki kutatja a Kurtág családot, és regisztálta be a genealogia.extra.hu oldalt, (vagy ismeri az illető személyt) kérem, vegye fel velem a kapcsolatot!
A Kempelen B. Magyar nemes családok anyagában több Ványait is találtam, köztük szerepel a "Szőke(ványai)" név is.
A MOL címereslevelei között nem találtam Ványi címert, csak hozzá hasonlót. Kék mezőben három virágszálat tartó kéz - Nagy János címere -. (A kép nem színes, de a színeknek megfelelő jelzéseket tartalmazza.)
A címerekkel kapcsolatos ismereteket és a családi címereket a következő címen meg tudod nézni: www.arcanum.hu/mol/ A Magyar Országos Levéltár címereslevelei
Minden kedves családfakutatónak nagyon békés, boldog új esztendőt kívánok és sikeres kutatást.
Egyúttal egy kérésem is lenne:
Kedves Családfakutatók!
Segítséget szeretnék kérni Ványai Mátyással kapcsolatban.
„ Ványai Mátyás, Szőke Márton s ennek neje Göncző Katalin, végre Nagy Máté részére 1654. évi okt. 28-án adományozott armalis kihirdettetett 1655. évben. (1655. év 26. jkl.)”
Találtam azonban feljegyzéseket egy Ványai Mátyásról. Heves Vár Megyéhez fűződik az 1650 körüli nemesi névsorban, szerepel. A névsort itt olvashatod, Találtam róla még információt Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemesi családjai című, 1906-ban kiadott könyvében. Amit itt olvashatsz.
Szeretném Ványai Mátyás címerét megkapni, fotóját vagy valami hasonlót.
Kérem, aki tud ebben segítsen.
A család számos tagja 1807. évben bizonyságlevelet nyert. Czímer az armalis másolata szerint: Kék pajzsban koronából könyöktől kiemelkedő s 3 fehér liliomot tartó vértezett kar; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1807. év 794. sz. 1137., 1294. jkl. 1806. év 760. sz. 1499. jkl.)
Ez lenne a címer leírása?
Üdv. Ványai Zoltán
Amennyire elnézem, egész Pest megyéről polgári anyakönyvei hiányoznak a filmkatalógusból. Valószínű, hogy az illetékes levéltárak (mint a Pest Megyei és a Győri Városi Levéltár) kimaradtak eddig a filmezésből, de azt nem tudom miért. Nekem az az érzésem, csak akkor kerülnek sorra, ha a többivel végeztek már, az pedig eltart egy darabig - persze bármi lehet.
Az pedig saját tapasztalat, hogy a Bp. mostani külső kerületeiben élő emberekkel kapcsolatos anyakönyvi események jó része nem helyben történt és elég sokat kellett tippelnem, hogy akkor Bp. melyik kerületében történhetettek, ha nem helyben.
A konkrét kerület meghatározásában
1930-ig (sőt kb. 1940-ig) viszonylag egyszerűbb a helyzet, mert csak 10 kerülete volt Budapestnek, 1919-ig pedig csak 8 anyakönyvi kerület volt, amiből a III. és a X. mint akkori külső kerületek egyből ki is esnek. 1898-1906 között még kevesebb, csak 5 anyakönyvi kerület volt, előtte pedig csak 3 (II., VI., IX.).
A születéseknél, halálozásoknál segíthet az, hogy melyik kerületben van egyáltalán kórház, bár nem mindenki kórházban született ekkor még.
Halálozás esetében a temetői irodák adhatnak még segítséget a halálozás helyének meghatározásakor.
A házasságnál, ha nem római katolikus esetleg valaki, akkor szóbajöhető templomok és így a kutatandó anyakönyvi kerületek száma is korlátozott.
Más segítség viszont nincs nagyon. Szóval nem olyan egyszerű a helyzet, így egy-egy eredménynek, főleg ha hamar megvan, nagyon lehet örülni.
Szia Istvan, Olvasom a fejlemenyeket Kathy-val, erdekes dolgokat tudsz. Izgalmas napok ezek a kibovitett Anyakonyvek szempontbol, ma Igal-t talaltam ujitva, hurra. Vac es Gyor Civil Registration nincs is fenn, lehet hogy ez az elojele, hogy jon az uj? Szinten BUEK Laci
Most már csak meg kellene fejteni, hogy mi a 9 illetve 2 jelentése, vagyis mi van a táblázat fejlécébe írva ebben a két rubrikában, én sajnos nem nagyon tudom kisilabizálni...
Ha jól tudom (OSZK gyászjelentések), ennek a nagybócsai Sárközy családnak volt egy tápiószelei vagy környéki ága is... erről esetleg nincs valami infod?
Valóban nem most kezdődött ez a folyamat, én pl. Fejér és Zala megyei településeknél láttam több mint fél évvel ezelőtt, hogy a teljes kutatható állomány a filmkatalógusba került.
Budapest esetében pedig a kerületek szerint haladnak sorba, ott eleve a mindenkori kutatható állományt filmezték, tehát az 1940-es évek elejéig a házassági, 1960-70-es évekig a hallotti anyakönyveket. Most a XIII. kerületnél tartanak a katalógusban, de úgy tudom, a többit is lefilmezték már, előbb-utóbb ott kell lenniük azoknak is.
Vidéki települések esetében a házassági és halotti anyakönyvek közül is csak a születésivel egy évjáratúakat filmezték korábban, tehát többnyire 1895-től 1906/1910/1914-ig az összes anyakönyvet.
Kondoros Anyakönyve után kutattam Mormonoknál, és mi agy Isten a frissitett van benn ! 1975-ig ! ! ! Ha nem haragszotok be is másolom annyira fel vagyok dulva.
1895-1975 Civil registration of births, marriages, and deaths for Nagykondoros (also known as Kondoros), Békés, Hungary. Text in Hungarian. Civil registration began October 1895.
Biztos van már több is, ez csak a jéghegy csúcsa lehet, ha esetleg valakit érdekel a cím:
FamilySearch.org - Family History Library Catalog http://www.familysearch.org/Eng/Library/FHLC/frameset_fhlc.asp
A múltkoriban teljesen más téma kapcsán (messieur <mösziő> Sarkozy) szemembe ötlött valami, ami érdekes lehet a számodra.
A nagybócsai Sárköziek alattyáni illetőségük kapcsán elővettem Scheftsik munkáját, amiben az áll:
"Mihály, Heves- és Külső-Szolnok táblabírája házassága révén a roffi Borbély-családdal került rokonságba."
Nos ez a tiszaroffi Borbély család akkor 'emelkedett' fel, amikor "Balázs II. Rákóczi Ferenc ezredes-kapitánya 1704-ben a fejedelemtől Bura falut kapta ajándékba és a megye 1705-ben hirdette ki az adománylevelet. Ez volt a család tulajdonképpeni megalapítója és eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátin lakott."
Történt ez azért, mert Szederkényi szerint Szolnokot meghódoltatta. "Szept. hó 10-én Deák Ferencz, Borbély Balázs, Ónodi János mintegy 3000-re menő felkelő sereggel körülzárolták és 10 napi megszállás után szept 21-én rohammal bevették. E kiváló strategiai fontosságu hely megszerzése nagy befolyást gyakorolt Rákóczy mozgalmának további sikereire, főleg Hevesvármegyének meghódolására, miután ezzel szolnoki része csatlakozásának ténye befejeztetett"
Viszont, ami miatt írom: Egy időben erősen feltételezted ama bizonyos Joannes Berényi armális mivoltát, s találtál példát a környéken szinte teljes mértékben armális nemesek lakta településre. 1704 előtt ez a Borbély család is egy volt a sok közül.(később Szederkényi nyomon követi a család szerepét a XIX. sz. követválasztási eseményei közepette is, ill. ezt megelőzően, mint a tiszaroffi református közösség mentorát és védelmezőjét a rekatolizáció idején)
Nos, ha találsz/találnál kapcsolatot a kisnemesek együtt mozgására és családi kötelékeinek 'belterjes' erősítésére, egy esetleges rokoni kapcsolatra, akár áttételesen, harmadik armalista család 'közreműködésével' is - nos, akkor karnyújtásra lesz számodra messieur Sarkozy. ;-) Ezzel persze csak a bogarat ültetem el a füledben, de hátha ez motivál. :)
Amúgy az jutott még az eszembe, tekintve, hogy Tiszaroff ott van Tiszasüllyel szemben a Tisza bal partján, s Fokorú is lényegében - távolabb Szögtől - a Tisza mellett volt (a védettebb jobb parton), hogy nem épp a Tisza volt-é eme mozgás közvetítője (ez a későbbiekben is működött, Besenyszög-Nagykörű-Tiszasüly-Tiszaroff).
Hogy merre keresd elötte, merre 'járhattak' 1699 és 1751 között, ha nem a Jászság volna a célterület.
Köszönöm ezt az 1715-ös összeírásról szóló információt is!
Honnan származik ez, elérhető erről még több részlet?
Majdnem biztos vagyok benne, hogy a listán szereplő Joannes Kiszel az általam keresett személy (aki szintén Joannes volt, 1757-ben született, ágh. evangélikus volt) nagyapja lehet. Azt tapasztaltam, hogy a nevet generációról generációra váltakozva hol y-nal, hol anélkül írták, úgyhogy én azt gondolom, hogy egy-két lépésre lehet a benedekfalviak családfájától (a távolság is 70 km-en belül van...).
Szia Stefan, Olvastam a hozzászolásod, nagyon jó az angolod. Sajnálom, hogy Kate nem fogadta el a felajánlott segitséget, biztos azt hiszi, hogy a filmek holnap kerülnek nyilvánosságra, pedig látom, hogy pl. a szlovákoknál is hogy elhuzzák. Na mindegy, ez az Õ problémája. Én is kivánok mindenkinek megkésve Kellemes Ünnepeket és nagyon boldog Új Esztendöt. JLK
Kedves tiborpapa, Megnyitottam a leveleket, es természetessen nem szükséges sajnálkozni, én köszönöm a hasznos tanácsokat. Csak megjegyzés képpen, mindkét névkártyával kapcsolt levél a Junk Mail ládába érkezett, szerencsére átfutattam a leveleken mielött töröltem volna. Mégegyszer köszönöm, és kivánom a legjobbakat az új esztendõre. JLK
köszönöm szépen az elismerő szavakat... :) igazán jólestek...
Ezúton szeretnék Áldott Karácsonyi Ünnepeket kívánni Neked, s Mindannyiótoknak, akik életben tartjátok ezt a fórumot... akár csak olvasással, akár tevékeny kutatómunkával, akár kérdésekkel, akár válaszokkal!
Az anyakönyveknek Besztercebányán kellene lenniük!
Katolikus lexikon:
Nagyócsa, Ocsova, v. Zólyom vm. (Očová, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. zólyomi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1670: építették. Szentélye egyenes záródású, 1 keresztbolttal, csúcsíves diadalívvel. Hármas hajója boltozott, a főhajóban 3 bordátlan keresztbolt, a mellékhajók igen keskenyek, Ny-i tornya szokatlanul tömzsi. A szentély D-i falában lóhereíves nyílású fülke. - A bal oldali, 15. sz. mellékoltár egykor szárnyas volt. 150 cm széles szekrényében szőlőlombos mennyezet alatt a →nagyócsai Mária halála dombormű. Predelláján Mettercia, Szt Joachim és Szt József képe. Oromdísze nincs, tetején Szt Kozma szobra. - A jobb oldali 15/16. sz. mellékoltár szintén szányas volt. 105 cm széles szekrényében Szt Miklós és Remete Szt Antal szobra. Predellájára szegezve, állítólag a régi elégett főoltárból, 3 szárnykép: Krisztus születése, körülmetélése és a Háromkirályok imádása. Tetején Szt János evang. szobra fából. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Anyakönyvei 1759-től. Kegyura 1880: Kis Miklós. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Horhát, Kisócsa. **
Úgy gondolom, csak Nagyócsa után kell kutakodni (feledve a szóvégi ipszilont), mert biza ott voltak a nemtelen Kiszel (Kiszell) családfők, kétszeresen is:
Az 1715. évi országos összeírás =|= Zólyom 25. TÉKA Ocsova, Ocsova, Nagyócsa, Zólyom, Očová, SK
Adózók neve: Georgius Holik; Andreas Kolar; Georgius Ohlar; Joannes Pivovarcsik; Petrus Krik; Valentinus Holik; Georgius Kovacs; Georgius Hronyecz; Paulus Petyinza; Paulus Schebo; Joannes Suta; Georgius Mics; Joannes Prichoczky; Jacobus Vigasd; Mathias Jasó; Adamus Ivanics; Joannes Grecsó; Joannes Kiszel; Martinus Pivolus; Joannes Siagi; Jacobus Sterba; Joannes Danko; Thomas Forgacs; Andreas Kiszell; Andreas Sajban; Georgius Antolyik; Joannes Antolyik; Joannes Szedlacsek; Mathias Hricz; Mathias Hanesz; Thomas Visni; Mathias Mics; Adamus Surala; Mathias Gyurecska; Andreas Rajcsok; Georgius Mics; Andreas Szvatko; Martinus Hronecz; Hronka; Thomas Horvath; Joannes Svecz; Jacobus Muncska; Balthasar Hronecz; Georgius Racsok; Georgius Halaj; Joannes Nagyeja; Paulus Vigasd; Martinus Gyebnar; Daniel Hronszky; Stephanus Povazanecz; Georgius Matula; Georgius Vajda; Pulus Kucsera; Martinus Kovacs; Paulus Muncska; Joannes Vranka; Joannes Kovacs; Mathias Groszman
Sajnos egyelőre Magyarországon nem elérhetőek az anyakönyvek, amit keresel, bár szerintem a mormonok katalógusában előbb-utóbb benne lesz. Ha addig nem ér rá, akkor valószínűleg a besztercebányai levéltárba kell elmenned, ha meg akarod nézni. Egyelőre kész nemesi családfát se lehet szerezni, ami érintené a kutatásod, mert semelyik alapműben nem említik ezt a nevet Zólyom megyébe, ellenben Liptóban elég sokat. Lehet, hogy ha néhány generációt kutatsz még, akkor "rá tudsz csatlakozni" erre a fára és részben ellenőrizni is tudod talán.
Üdvözlettel,
Stefan
NAGYÓCSA; OCSOVA, OČOVÁ, ( Banská_Bystrica ) Kerület: Zvolen Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Očová a Breziny (ma a következő helységhez tartozik:Očová), Dúbravy, Iviny és Želobudza (ma a következő helységhez tartozik:Dúbravy) valamint Hrochoť (Kerület: Banská Bystrica) Anyakönyvek: születési: 1768-1895 házassági: 1777-1893 halotti: 1852-1895 Index: születési: 1768-1805 . Ag. evangélikus lelkészi hivatal Egyházkerület: Očová, Sebedín (ma a következő helységhez tartozik:Sebedín-Bečov, Kerület: Banská Bystrica), Zolná (ma a következő helységhez tartozik: Zvolen) Anyakönyvek: születési: 1784-1890 házassági: 1784-1860 halotti: 1784-1938 http://csaladfakutato.uw.hu/
Nagy Iván: Magyarország családai > HATODIK KÖTET > Kiszely család. (Benedekfalvi.) Kiszely család. (Benedekfalvi.) Liptó vármegye egyik régiebb előkelő családa; mely azon megyében fekvő Benedekfalvára az Andreánszky, Dettrich, Dluholuczky családokkal együtt 1570-ben uj kir. adományt nyert. – Liptó megyéből elszármazott a család Borsod, Gömör, Szatmár, Zemplin vármegyékbe is. Családfája [1], bár nem teljes, – következőleg jő le: Kiszely János (Justh Erzse); János; János; András; Mihály; Magdolna (Dettrich Fer.); Zsuzsa (Cserniczky Gáspár); Klára (Potoczky Ged.); Krisztina (Joob Sándor); Boldizsar; Gáspár.; András; Antal.; Péter. 1819.; Kata. Liptó megyében jelenleg is birtokos a család Benedekfalván, stb. János Liptó megyének 1837-ben főszolgabirája, 1844-ben alispánja volt. József 1844-ben Liptó megye esküdtje. Nógrád megyében az 1732-ki nemesi vizsgálatkor Kiszely János Liptó megyétől 1717-ben kiadott nemességi bizonyitványnyal igazolá nemességét [2]. 1755-ben Nógrád megyében él Ignácz. Gömör megyében Kiszely Julianna Antony Sámuel csetneki ev. lelkész neje 1738-ban veszté el férjét [3]. Kiszely Pál 1810-ben több megyék táblabirája és udvari kanczellariai agens Bécsben; 1815-ben egyszersmind kir. udvarnok. (Aulae familiaris). Kiszely Péter él 1819-ben, neje Pap Judit. Kiszely Julianna Mariássy Károlyné 1819-ben. Zemplin megyében e század elején birtokos a család Hoor és Kladzány helységben [4]. Szatmár megyében birtokos Fejér-Gyarmaton, és Kiszely György 1806-ban Hodászon [5]. Borsod megyében Kiszely József 1844-ben csendbiztos. A 267. lapon mondottakhoz adandó még, hogy e család egy ága Erdélybe is beszármazott, nevezetesen Kolos emgyébe, hol Kiszely András 1810-ben árvaszéki biró, 1827-ben altörvényszék elnöke. Ugyanott találjuk Domokost, és Farkast, kinek neje Zambó Róza; ennek leánya Viskyné a Szilágyban él.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok > 6. kötet > Kiszely (benedekfalvi) Törzsökös liptómegyei család, mely innen más megyékbe is elszármazott. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Liptómegyében András, Benedek, Mihály, János, Sándor, 2 Mátyás, László, Menyhért, István, József, Pál, Boldizsár; Nógrádmegyében Ignácz fordulnak elő az igazolt nemesek között. Kiszely-családbeliek. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében György; Gömörmegyében Ezekiel, Jakab, András, István, János; Szatmármegyében György; Turócmegyében János, András; Zemplénmegyében Mihály igazolják nemességüket. – Valószinüleg mindannyian a „benedekfelvi” K.-család tagjai. – Vö. Forgon II/29. Kiszely. Címereslevele (1609.) Gömörm. lt.-ban. http://nfo.arcanum.hu
Megakadtam a saját kutatásomban egy ponton. Talán valaki tud egy pici információval segíteni, ami lehetővé teszi a továbblépést. Most fordult elő először, hogy a jelenlegi országhatárt túl kellene lépnem a kutatásban. Ebben viszont még nincs gyakorlatom.
Egyik felmenőmről, (aki a Kiszely családnevet viseli) a következő információt tudtam meg a a MOL-ban a halotti anyakönyvek mikrofilmes keresésekor: a felvidéken, a Zólyom megyei Ocsovában (Nagyócsán) született 1757-ben. Az lenne a kérdésem, hogy az ő születési (esetleg 1770-80-ra tehető házassági) anyakönyve kutatható-e mikrofilmen, illetve hol keressem azt a mikrofilmet, amelyen ez rajta lehet. Egyáltalán Magyarországon (Budapesten) fellelhetők-e ezek az információk, vagy csak Szlovákiában?
A továbblépéshez szívesen fogadok minden hasznos információt.
Üdvözlök mindenkit! Én nemrégen kezdtem el családom történetét kutatni, e közben találtam meg a fórumot. A hozzászólások visszaolvasása közben eljutottam a 2003-ban kelt Tova Szilárd által jegyzett 503. számú hozzászólásig. Az én felmenőim között is űgytűnik megtalálható Gazsi János (Szecső, 1816), ezért szeretném felvenni a kapcsolatot Tova Szilárddal. E-mail címem: lgazsi@freemail.hu Köszönöm
1895 utáni (állami) anyakönyveket kutatni csak a megyei (fővárosi) levéltárakban lehet, születéseket 1916-ig, házasságokat 1946-ig, halálozásokat 1976-ig. Annyit tudok még, hogy 1980-ig az összes anyakönyvi kötet (másodpéldánya) megvan a levéltáraknak, utána viszont egy sem, mert onnantól nem kellett vezetni a másodpéldányt, hanem elektronikus rendszerben történt az anyakönyvezés.
A Polgármesteri Hivatal(ok)ban akkor érdemes próbálkozni, ha leszármazottként kutatsz és a levéltárakban nem kutatható anyakönyvekben van, amit keresel.
Erről többet nem tudok, sokan írtak már róla és fognak is írni még, hogy mi a helyzet pontosan.
Kate-nek megírtam a választ. Amit ő kutat, azt a Fővárosi Levéltárban érdemes megnézni, mivel kutatható adatokról van szó. Filmek is lesznek előbb-utóbb, mivel már lefilmezték az anyagot.
a megyei levéltárakban a 30-60-90 betartásával lehet az állami anyakönyvek másolataiban kutakodni, tehát születés 1916-ig, házasságkötés 1946-ig, halálozás 1976-ig.
A főszabálynak így ugyan nem sok értelme van, mert pl. a halálozásnál rendszeresen van születési adat, míg a házasságkötések anyakönyveiben a születési adatok és szülők neve mindig megtalálhatók, de ez láthatóan nem zavarja a levéltárosokat.
A rk. egyházi anyakönyvek másolatai általában a püspöi levéltárakban kutathatók.
Saját tapasztalatunk az evangélikus anyakönyvek helyszíni kutatásában van: mindenütt, ahol eddig megfordultunk, nagy készséggel és szeretettel fogadtak minket, illetve mind evangélikus mind református lelkészektől kaptunk, e-mail levélvátás során, hiányzó anyakönyvi adatokat.
Ami a mormon filmezést illeti, találtunk már a MOL-ban 1895 utáni, egyházianyakönyvekről készült mikrofilmeket is!
A RadixIndex listán évek óta megtalálhatsz, ha veszed magadnak a fáradságot.
Mindazt megírtam Neked, amit itt csepegtetve szedegetsz össze.
A moromon mikrofilmezés az egész országban folyamatos, a 30-60-90 év betartásával.
Az önálló Kispest 1950 előtti állami anyakönyveinek másolatai (a mai másolatokkal együtt) a Fővárosi Levéltárban vannak. A Kispesti önkormányzat nem szokott e-mailekre válaszolni.
Ez tenyleg nagyon jo hir lehet mindenkinek. Van kedved megirni a Kate-nek? Volna akkor egy kerdesem is, ami lehet hogy folosleges, mert talan a regi Anyakonyvek mar nincsenek is a keruleteknel? Szoval, miert a Fovarosi Leveltarban kutattal, konnyebb ott mint a keruleti Polgarmesteri Hivataloknal?
A Fővárosi Levéltárban nekem egy jó fél éve azért nem adtak ki a XX. kerületről anyakönyvi kötetet, mert filmezés alatt volt. Ezt a Te esetedben tekinthetjük akár jó hírnek is. Szóval türelem, meg lesz a többi kerület is filmen.
Uzenet! V. Tibornak, ha esetleg innen irt volna nekem ma "csaladias" cimmel 2 emailt csatolassal, amit ugy nem nyitok meg. Elnezest, de irj elobb csatolas nelkul. Udv.
Kedves K Samu, Koszonom a gyors valaszt, es orulok hogy pozitiv hir is van. Neked is figyelmedbe ajanlom az elozo, "milyennics'-nek irt uzenetet a Kispesti Varoshaznal valo kutatassal kapcsolatban, ha esetleg erdekel. En kulonben hobby szinten uzom a csaladkutatast, ellenszolgaltatas nelkul, csak segiteni probalok a csaladjuk multja irant erdeklodo elszarmazottaknak. Udv.
Szia milyennincs, Kosz a gyors valaszt, erdekekes dolgokat vetettel fel.
A Fovarosi Leveltarral kapcsolatban, ha jol ertelmezem akkor nem is erdemes probalkozni levelben. Akkor viszont marad a Kispesti Varoshaza, ha esetleg valaki valal ott kutato munkat, szivesen kozvetitek az illeto fele, aki kulonben megtalalhato www.Ancestry.com >Message Boards > Localities > Central Europe > Hungary > Pest "Budapest Civil Registration - LDS films missing Districts?" tema alatt, mint Kate "khubbs181".
A Mormonoknal reszletessen ugyan nem neztem utana, viszont eleg gyakran bongeszek a weboldalukon, igy csalodast kell okozzak, mert eddig csak Bp.I-XIII keruletet talaltam a 60s-70s evekig megnyitva, es szerintem ezek ugyanugy kutathatok a M.o.-i Mormon konyvtarakban mint a kulfoldiekben. Itt, gondolom mint otthon is, ugy megy, hogy megrendeli az ember a kert filmet, tekercsenkent most olyan 4-5 $ korul van, par heten belul lehet menni nezegetni a Mormon konyvtarban, es hetekig ott tartjak ha kell. Haza nem lehet vinni, arrol nem hallottam, hogy meg e lehet venni, vagy olvasot venni. Udv.
A reformárus egyház anyakönyvei a területileg illetékes püspöki hivatal engedélyével kutathatók, időbeli korlátozás nélkül a családtagok számára. Nagyobb egyházaknál index is van, ami nagyon meggyorsítja a keresést. Előzetes bejelentkezés után tőlem még sehol sem kérték a püspöki engedélyt.
A polgármesteri hivatalok melletti népesség nyilvántartó iroda adatbázisa 1975-től lett beindítva, ettől az időponttól rögzítik az eseményeket. Az információ az ott dolgozóktól származik. Ebből következik, hogy csak azokra a nevekre lehet eredményesen rákeresni, ahol valami változás történ - születés, házasság, halálozás.
Tapasztalatom szerint - jó pár helyen megfordultam kutatási céllal - mindenütt segítő készek voltak azok, akiket megkerestem.
Mint ebben a tájékoztatóban olvashatod, a mormonok által filmre vitt és a MOL filmtárában őrzött mikrofilmek kutatásának Mo-on törvényi korlátja van. Amíg Ti ott kint egész az 1960-as évekigláthatjátok ezeket a tekercseket, addig itt nálunk korlátozottan, az 1895 októberéig tartó időszakig olvashatjuk. (remélem azért nálunk is megvan végig, s idővel kutathatóvá teszik. A nagyobb nehézséget szerintem a fondrendszerbe való beillesztése jelenti)
"Az anyakönyvek legnagyobb részét az 1959-1967 közötti időszakban mikrofilmezték. Az akkori Művelődési Minisztérium Levéltárak Országos Központja kezdeményezésére a Magyar Országos Levéltár (MOL) a Genealogical Association of the Church of Jesus Christ of Latter-day Saint (Salt Lake City, Utah, USA) részére a fenti időszakban folyamatosan - a mormon egyház költségén - filmre vette a Magyarországon található, 1895. október 1-e előtti egyházi anyakönyveket.
[...]
Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók."1995. évi LXVI. törvény
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről.
Megyei levéltárakban elméletileg már az 1910-es évekig lapozgathatóak a polgáriak, a parókiákat nem tudom. Ez elsősorban azokat a korosztályokat, kutatókat érinti kínosan, akiknek már nem élnek olyan rokonai, akik az 1895- év elötti időszakra adatot tudnának adni, hogy a kutatást megkezdhessék.
A helyi polgármesteri hivatalokban ha igazolod családi jogállásodat, akkor szülőre, nagyszülőre adnak ki információt akár az 1960-as évekig. Erről bővebben majd olyan ír, aki már kért ki így.
Levéltár, mint a tájékoztatóban írják nem végez ilyen szolgáltatást, (sok helyütt azonban segítenek, amit lehet). A Fővárosi Levéltárról vagy jót vagy semmit :)
Na ennyi nagyjából, nem túl bíztató, de nem reménytelen.
Apropó. Ha kint lehet egészen 1967-ig kutatni, miért gondolod innen beszerezni az információt? Vagy 1967 utánira van szükséged? Vagy nem élnek már itthon olyan rokonok, akik legalább az évszámra emlékeznek az 1967 előtti időkből?
Írhatnál pár szót a kinti tarifákról, kutatási körülményekről (haza lehet-e vinni? mennyi egy mikrofilm olvasó? Mennyi egy tekercs? stb.) Korábban egyik olvtársunk igérte alaposabban körülnéz ez ügyben (vszeg ritkán tud kutatni). Írd be balra a keresőbe <mormon> és kiadja a témát.
Kedves Forum tarsak, Mint uj tag Udvozletem kuldom Kaliforniabol, es egyuttal elnezest kerek az ekezetek hianya miatt. Remelem mas temakban segitsegre tudok lenni (RADIX-on mint kezdi, Ancestry.com es Genealogy.com-on mint KUPAN), most Budapest Allami Anyakonyveinek filmezeseben lenne kerdesem, elnezest ha esetleg volt mar rola szo. A Mormonoknal listan van XIII. keruletig, meglepoen friss 1960-as 70s evekig. A kerdesem, van e terv tovabbi keruletek filmezesere, illetve ha mar megtortent, nyilvanhozasara. Az is furdalja a kivancsisagomat, hogy a MOL weboldalon miert nincsenek feltuntetve a meglevo filmek. Konkretan Kispestre lennek kivancsi. Ha nem lehet meg mikrofilmrol kutatni, mik a lehetosegek kulfoldrol a Konzulatus vagy a Kozponti Adatfeldolgozo Hivatal mellett. Lehet e, illetve erdemes e Kispest varoshazat vagy Budapest leveltarat megkeresni levelben ilyen ugyekben. Elore is koszonom figyelmeteket. Kellemes Unnepeket kivanok mindenkinek. Laszlo
Természetesen, megteszem! Egyáltalán nem "pofátlanság", sőőőt... Nagyon sokkal tartozom már így is Neked! Egyébként is "közös ügyünk" ;) Komolyabban ugyan most nem tudok belefolyni, de ha valamit kitaláltok, amivel előbbre jutunk, és nem igényel több órás kutatást, akkor 1-1 órára be tudok ugrani a levéltárba...
Ebben valóban igazad van (mármint abban, hogy nem jön a következtetés), viszont az egész hozzászólás iaternek lett címezve, akivel néhány nappal korábban már online megbeszéltük, hogy Vallyon Erzsébet és V. József ott élt Apátiban 1798-ban. Ehhez találtam még V. Sándort, akinek gyermeke hunyt el 1827-ben.
A Kele dolog is csak úgy kapcsolódik ide, hogy azt a nevet is iater kereste!
Nem azzal van bajom, felőlem ott lehetett, hiszen az információkkal te rendelkezel, viszont a 4191 hsz. első két állításából nem jön a következetetés.
Azaz, attól, hogy
1. "Vallyon Sándornak több gyermeki is született az 1820-as években"
2. "Valamint Kele József halálát is Apátiban regisztrálták szintén az 1827-1830 között" (ez utóbbi állítás az olvasó számára amúgy sem jön át, hogy mennyiben kötődik Vallyonokhoz)
nem jön a következtetés, hogy
"Tehát biztosan állithatjuk, hogy több Vallyon is élt már 1800-ban is Jászapátin".
- mert ez alapján, ismétlen az ide való beírt információ alapján még az is fent állhat, hogy 1801-ben, vagy 1802-ben, ... ... vagy 1819-ben költöztek be.
Mi csak azt olvashatjuk, amit ide beírsz. (ez mindenkire, másokra is vonatkozik)
Más: Attól, hogy rákérdezünk, még nem kell elbizonytalanodnod abban, amit konkrétan tudsz. És itt jön elő, hogy csak a végén említed a 'tuttit'. Mert nem a fent citáltam első két megjegyzésből jön át, hogy ott éltek 1800-ban, hanem abból, amit csak a végén árulsz el, hogy 'ja igen, tudom, hogy elötte 2 évvel, 1798-ban ott éltek)
Az mindegy hogy Sándor mikor került oda, mert Erzsébet és József ott volt már 1798ban is tehát az 2 fő vagyis több Vallyon is élt 1800-ban Apátiban! Remélem már világos :D
Arra alapozom amit már MSNen is mondtam. Volt ott ugye egy Vallyon Erzsébet is és egy Vallyon József is. Aztán itt van ez a Sándor akirőé ugyan még nem tudom pontosan mikor került oda de lehet h már 1800ban is ott volt. Egyébként Apátin 1699-1895 között van születési index, tehát elég könnyen ki lehet deriteni ki mikor jelent meg a településen...
Talán a mormonoknál, (Családtörténeti Kutató, XIV. Tihanyi tér) most féltucat kassai film van itt, esetleg van azok között olyan, amiben a hiányzó adatokat megtalálod.
Lehet, hogy megnézik, de hogy Te nem tudsz meg semmit, az bizonyos!
Januártól újra nyitva lesz a várban a kutatóterem, ott megnézheted a névváltoztatási kartonokat, amelyeken egy-egy névhez egyetlen sor tartozik. Sajnos, ezekről bővebb adat a népességnyilvántartó hivatalban sincsen.
Kedves kutatótársak! A statisztikai hivatalból sajnos már nem irtak. Érdekes dolog hogy az USA - ban ahol többszáz millió emberke él már rég interneten kutathatók a népszámlálások Magyarországon és általában Közép - Európában pedig még nem is gondolkoznak a népszámlálások elektronizálásán. Pénzbe kerül? Oké, legyen fizetett szolgáltatás de végre mozduljunk már előbbre. Az 1715 - ös adóösszeirás már int. kutatható. A többi mikor lesz? Szerintetek? Esetleg mink mit tudunk tenni ez ügyben? Lenne egy kérdésem a névváltoztatásokról ha irok a MOL -ba és megkérem őket hogy nézzenek meg egy névváltoztatást megteszik?
Megjelent a GenoPro szoftver legfrissebb változata, amely a GenoPro 2007 nevet kapta a keresztségben. Mindekinek csak ajánlani tudom. Sokat fejlődött az elődjéhez képest! GenoPro honlap
Több Vallyont is találtam Jászapátin: Vallyon Sándornak több gyermeki is született az 1820-as években. Valamint Kele József halálát is Apátiban regisztrálták szintén az 1827-1830 között (pontos dátumot nem irtam ki).
Tehát biztosan állithatjuk, hogy több Vallyon is élt már 1800-ban is Jászapátin.
Tisztelt kutató társak!
Leznyinszki Mária kétszer ment férjhez, először Nagybányán (Románia) oo1895-1896 között 18 évesen, másodszor pedig, talán Kassán (Szlovákia) oo1903-ban vagy előtte. A második lánya 1903. 04. 24.-én született Kassán. Sajnos több adatot nem tudok.
Kérem, segítsetek abban, hogy hol keressem a MOL archívumában.
Tisztelettel Borostyán133
"Mert ha így van, akkor milyennincs figyelmeztetése helytálló volt :) Nézd meg részletesen Ladányt, nehogy később újra át kelljen nézned :)"
A második mondat milyennincs intő figyelmeztetése volt számomra még anno. Azt próbáltam idézni, feleleveníteni... Hogy a változatosság kedvéért: ismét igaza lett ;) már hogy újra kell még néznem.
Öööö...kérdésedre jegyzeteim híjján hirtelenjében válaszolni nem tudok. A ladányi ház. akv-eket bizton néztem. De nékem miért kellett is volna aztat újráznom???
Berényi ügyben még egy megoldás lehetséges: gammask felbukkanásával rájöttem egy hatalmas hiányosságomra: írjátok csak be oldalt, hogy Jászladány Berényi. S láthatjátok magatok is, mit műveltem Jászladánnyal. 1765(!!!)-ig néztem visszafelé az időben. Aztán folytonosan írt bejegyzések jöttek, nem volt hozzá erőm :D Pont a kérdéses időszakot nem néztem!!! Hisz pont ekkoriban jelennek meg a Birinyiek Szentiván-pusztán!
theow!
ugye Te akkoriban Jászalsószentgyörgyöt nézted csak nekem? S Ladányt nem? Jól emlékszem? Mert ha így van, akkor milyennincs figyelmeztetése helytálló volt :) Nézd meg részletesen Ladányt, nehogy később újra át kelljen nézned :)
Az, aki 1745-ben redemptussá válik, biztos nem költözik ki 1848-ig a Kerületből (a szabad paraszti fejlődés lehetőségének megnyílásáig a Kerületen kívül), mert ha nem is marad magánvagyonaként semmije, a közösségi vagyonból való részesedése, jogállása és társadalmi helyzete ezt nem teszi érdemessé.
Szerintem Ladosok is 1848 után költöztek ki, amikor már nem is igen volt bent meg kint (volt még persze 1876-ig), mert a különbség már alig volt érezhető a hétköznapok világában.
"Nekem már az furcsa volt nagyapám esetében, hogy Jászladányban anyakönyvezték, miközben Besenyszög pusztáján született, és ez még 1900 eleje..."
4177 Neked is szól. Szerintem kezdj el levéltárba járni.
Azt megírhatnád, meddig jutottál, ill. mi az infód, mettől vagytok besenyszögiek - ez a Kerületből való kiköltözés témája miatt a kérdéses hasonlóság miatti polémiához lenne jó nekünk, ill. azt, hogy hogyan tartja a fáma, redemptusok voltatok-e apai ágon? ill a többi ágakon?
2. Arra akart vszeg utalni, hogy onanntól Hamarszög is Besenyszög része lett, s enem hívtúk külön, önállóan. Abesenyszög név amúgy már egyesítis ide-oda már jóval korábban megjelenik (1686:Szegh, 1703:Besenszög, 1796:Bessenszög vagy Tisza-szög, 1799: Tisza-szög, 1850 körül:Szögh-Szentiván 1837: Besenszögh, 1852: Bessenszögh, 1879 és 1895: Bessenszög s csak 1935-től besenyszög - időben tehát többféleképpen változik), az tehát nem azt jelenti, hogy bármelyik egyesítéstől úgy hívják, attól hívják úgy, hanem inkább azt, hogy annak részévé vált, egyesült, s hogy az az aállapot megegyezik a forrás keletkezési idején lévő állapottal. Szerintem (mostanában nem értünk egyet ;)
"1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög,"
innen meg az maradt le: ... a polgári anyakönyvek ill 1895 elött pedig az egyházi anyakönyvek mentén lassan időben vissza elindulni a MOL tájékoztatójában leírtak alapján.
Végül is nem akarom a kutatásban lévő örömét elvenni azoknak, akik nemesi őseiket keresi a messze múltban, miközben a közelebbi múltban elakatak. Ez is egy szórakozás, s kor megismerése külön jó. Maga kutatás ugyan célorientált, de nagy öröm, élvezet a megismerés élményét átélni. Nosza. Ki, ahogy akarja.
ad 4131:
Emlékszel Besenyszög több pusztából áll össze. Az Adatok Szolnok megye történetéből SZML 1980, Besenyszög fejezetében a benépesítésről azt írja, hogy "1712 körül Szentivánt kisnemesek szállták meg jobbágyaikkal, 1731-ben is nemesi település. Fokorú és Szászberek köznemesek pusztája, Szög pedig az egri püspökségé a XVIII. században. Korábban azonban Szög királyi birtokként szerepelt.1693-ban még így írták össze."
máshol
" Fokorú és Szentiván a Rákóczi-szabadságharc után kezdett benépesülni. Fokorún 1715-16 körül már néhány nemes lakott. Szentivánon 1687-től ugyan éltek lakosok, de ezek a Rákóczi-szabadságharc alatt elfutottak. 1715-ben pedig már laktak néhányan Szentivánon. Ekkor Jászladányban anyakönyvezték az idevalókat.1731-ben Bél Mátyás mint nemesek lakta települést említi. Szentivánon 1771-ben 1 telkes gazda és 12 házas zsellér lakott. Fokorú népesedése elakadt és Szászberekkel együtt a továbbiakban ismét pusztaként szerepel. Szögöt Eszterházy püspök 1764-től, majd 1771-től jobbágyokkal telepítette be. 1771 és 1774 között Szögből és Szentivánból létrejött az új falu: Besenyszög. Fokorú és Szászberek puszta a köznemeseké maradt. Ide majorsági cselédek is telepedtek."
Vallyonokat kezdtem el kutatni. Már amit sikerült, eddig sajnos szűkösek voltak a lehetőségeim. A852-es film, amin Kőtelek teljes halottija van, s házassága 1884-től 1895-ig. Ahalottikkal visszafelé az időben az 1830-as évekig jutottam, ahol elfogynak a kőtelki Vallyonok, vannak azonban helyette SÜLLY-i, PUSZTASÜLLY-iek. Kizárólag ezek. Nevezett Vallyon Ignácz és Pál. S az ő conditio-juk minden egyes bejegyzésnél: juhász.
Hm... Hogy is szólt Eszes Máté A hindu herceg c. művében?
"- Kiesik ez a hely a forgalomból, Flórikám, vendégekre nem lehet számítani. Meg azután a saját fajtánkat ismerve, a parasztember egy lépést sem hajlandó tenni az egészségéért, amíg fel nem bukik.
- Eh, halandzsa! - vágott közbe Flóri. - Honnan ismered te a mi fajtánkat? Felmenőd között csak egyvalaki akadt, aki a földdel tudott bánni, nagybátyád, a burai sírásó. - Soha nem bocsátotta meg sem ő, sem a falu Kazinak, hogy idegenként ültették a nyakukra. Kazi ősei a Napóleonnal vívott győri ütközet után maradtak vissza a seregtől és telepedtek le a megye távoli zugában. A vallon törzsből származó belga vagy francia hadfiak alapította Vallyon-telep minden rendszernek adott hűséges janicsárokat - nekik mindig bizonyítani kellett. - Régen a reumát meg a köszvényt úri nyavalyának tartották. Egy frászt! A reuma a parasztember betegsége, akinek télen-nyáron eső és a hó, a szél, meg a fagy jár a sarkában."
Az első mondat Vallyon Kazitól, a második Daku Flóritól származik. Tudom ez csak egy szépirodalmi mű. De valóságalapja onnan van, hogy a sülyi Vallyonok közt valóban él a köztudatban, hogy a napóleoni háborúkban visszamaradt vallon katona őstől származnak. Ezzel szemben apai dédnagyapám azt mondta, hogy Erdélyből jött az ős juhokkal. Eddigi kutatások alapján az utóbbi látszik beigazolódni egyelőre :) Azonban azt is mondta, hogy a sülyi és kőtelki Vallyonoknak nincs közük egymáshoz, két külön család. Az eddigiek alapján azonben ez meg megdőlni látszik :)
Egyelőre ennyi lényegeset. Kölünben már szépapámnál Valyon Istvánnál tartok... de neki csak a neve, s felesége neve van meg.
S ami tragédia... Előkerült egy újabb Birinyi Josephus feleség: Pomázi Terézia... hallatlan ezek mást se csináltak csak gyereket, meg temetéseket asszonyaiknak. :D
Szívesen K_Samu! Az iparos összeírás nem egy anyakönyv, de még csak nem is egy címtár (utca, házszám hiányában), de azért adhat némi támpontot a problémád megoldásához.
Keresel egy nevet, hol fordulhat elő a környéken, ráadásul az illető férje iparos, így nincs teljesen kizárva, hogy esetleg az asszony családja is iparos-család, tehát az eredmény még hasznosítható is lehet. Ha továbbra is kitartasz egy ilyen típusú keresés mellett, akkor a helyedben előrevenném azokat a helyeket, ahol a könyv szerint a keresett nevek előfordulnak. Szerintem ez akkor is használható eredmény, ha végül nem vezet eredményre, mivel legalább az esélyt megadja (növeli a kutatásod eredményességének a valószínűségét :) nem beszélve arról, hogy mellesleg a dédapád is benne van a könyvben. Ez nem mindig magától értetődő (ld. dédapád testvére).
Igencsak kérdéses atéma, hogy a kerületekből mikor és hogyan. A legnagyobb baj, hogy nem igazán van adat arról hogy alakultak a települések közigazgatási határai, és ezzel kapcsolatos birtok viszonyai.Nekem már az furcsa volt nagyapám esetében, hogy Jászladányban anyakönyvezték, miközben Besenyszög pusztáján született, és ez még 1900 eleje, mi lehetett még 100 évvel előtte.
Köszönöm Stefan! Lajos a dédapám. Legidősebb testvére volt Ignác. Felesége az esketésnél bemutatta a keresztlevelét a turkevi ref. egyháztól. Ezzen nincs is semmi baj, a család ismert Túrkevén. De az esküvő után mi történt? Normál esetben egy-két év múlva anyakönyvezték az első újszülöttet. Ezek szerint az iparos összeírás nem ad használható eredményt.
Bingó. 1891-ben Dévaványán van egy Keresztúri Lajos, szűcs (1675. o.), talán az apja vagy valaki a családból, de más Keresztúri nincs a környéken sem (de ekkor még nem is telepedhetett le máshol).
K_Samu:
Feleség, biztos református? keresztelése megvan?
A környéken még Kisújszálláson és Öcsödön is vannak Szatmáriak:
Meg kéne nézni a "Magyarország iparosainak és kereskedõinek címjegyzéke 1891" c. kiadványban ill. ennek radixindexes változatában, ha tényleg szűcs vagy csizmadia volt akkor benne kell hogy legyen és ebben az esetben a lakhely is benne lesz. Viszont a házasság 1892-ben volt ezért lehet hogy a címjegyzékben még a régi lakhelye szerepel.
Segítségre lenne szükségem. Keresztúri Ignác nevű ősöm (dédapám testvére) a ref. anyakönyv szerint 1892-ben feleségül vette Dévaványán a túrkevi születésű Szatmári Zsuzsannát. Aztán semmi féle bejegyzés nem szerepel velük kapcsolatban a dévaványai anyakönyvekben. Végig néztem a környező települések polgári és egyházi anyakönyveit, sajnos eredménytelenül. Abban bíztam, talán Túrkevén a feleség szülőhelyén telepedtek le, mert másik ősömnél ez történt. Megnéztem Mezőtúr és Körösladány anyakönyveit, ez sem vezetett eredményre. A családban mindenki iparos volt - szűcs, csizmadia - feltételezhetően Ignác is követte ezt a hagyományt. Mit lehet ilyenkor tenni? Milyen módszert javasoltok a további kutatásban?
S hol találtál Kelét? Melyik településen? Jászapáti-beli ő is?
ezt tudtad?
"Czakó József ny. máv fütő * 1877, Besenyszög. Régi nemesi család utolsó sarja. 1898-tól 1921-ig szolgált a Máv-nál mint fűtő. A román megszállás alkalmával tanusított hazafias magatartásáért dicséretet kapott. - Felesége: Lados Cecilia. "
"Nagyon "szomorú " lettem, amikor felfedeztem, hogy nem tartozom a Gremsperger név nemesi vonalához."
:) és én még mindig azt mondom, hogy nem tudhatod... még nem. meddig jutottál vissza az időben saját családoddal?
"Mivel többször is találtam ezen a tájon Berényi nevet, bátorkodtam megkérdezni, érdekel-e valakit?
Na, ebből ered, hogy csak ülök és mesélek.
A topic párbeszédei már régen elhaladtak felettem, s én csak ismételgetem a Berényieket"
persze, hogy érdekel, nagyon is érdekel és nagyon szépen köszönöm, hogy még mindig gondolsz rám-ránk. S hidd el utána is fogok járni, minden felvetett ötletednek, csak az a baj, hogy mire én lekéregetem ide a filmeket, azok hónapok. Meg tudod, minél több felmerült lehetőség légbuborékként foszlik szét, annál jobban érzem úgy, hogy elhagy az erőm, hogy tovább kutassak ebben a témában :(
és nem haladt el fölötted... hidd el, erőre kapunk még mindannyian ;) Isten segítségével...
"A 4121-ben hoztad hasonlóságot nem érzem. Ha jól emlékszem Joannes Berényi eetében nem tudtuk sem az azonosságot, sem a redemptusi ill. redemeptusi jogállást. csak azt, hogy utána (175?-ban) 'kint' laknak, miközben van valaki, aki nem sokkal elötte 'bent' él.
A Ladosok esetében ismerjük a jogállást 1745-ből. S azt tudjuk, hogy a múlt százafd végén Besenyszögön éltek. Ez már egy teljesen más közigazgatás 1876 óta. Egy vármegye. Ott már nincs Kerületen kívüliség (nincs Kerület :)"
Én egy kicsit másképp látom. Van Besenyszög: ott vannak a Berényiek. 1760 körül jelennek meg, a pontos évszámot egyelőre nem tudom, mert nem kértem még mindig vissza az anyagomat. B. Joannes és B. Andreas. S én őket kezdtem keresni mindenfelé. A Fodor könyv (1699-es, 1715-ös, 1725-ös, 1745-ös összeírások) alapján kutattam egy ilyen testvérpár után. S találtam is Jászfényszarun. Viszont a "bizonyíték" odáig terjedt, hogy Joannes B. halotti dátumából Besenyszögön visszaszámolva pontosan a fényszarui Joannes B. születésijét kaptam meg. Illetve "mindkettőnek"volt egy Andreas nevű testvéröccse. Így lehetőségként merült fel a két személy azonosítása. Tudom ez kevés, de több bizonyítékot egyelőre nem találtam. S ha lehetőségként elfogadjuk, hogy a besenyszögi Berényi-família megegyezik a fényszaruival, akkor nem tudom miért nem látod a hasonlóságot. Te tudod, hogy a Lados család mikor "jött ki" a kerületekből? Mert én egyelőre nem. S ha kijött Besenyszögre, akkor hasonló a story. Kerületekben él, mégis kijön. Ezt nem értetted Te nagyon akkor, hogy miért jönne ki. Ebben véltem hasonlóságot felfedezni. Kerületekből - Besenyszögi területekre.
Nagyon "szomorú " lettem, amikor felfedeztem, hogy nem tartozom a Gremsperger név nemesi vonalához. Azon a vonalon már régen készen van a családfa.
Így nem maradt más hátra, mint a saját felmenőim után kutatgatok, szűkebb területen: Bia, Torbágy, Gyúró, Seregélyes, Bajna, Sárisáp, Csákvár...szóval ezen a területen.
Mivel többször is találtam ezen a tájon Berényi nevet, bátorkodtam megkérdezni, érdekel-e valakit?
Na, ebből ered, hogy csak ülök és mesélek.
A topic párbeszédei már régen elhaladtak felettem, s én csak ismételgetem a Berényieket, mint a Vujisics operában Báthory Ödönke, hogy "mama fogjál nekem béhékát".
Tudom, hogy a tiszabői izraelita felekezeti iskolát keresed, de hátha lesz még ott más rokon is, aki kijárta az elemit ;) VIII. 146. fond innen, illetve a XVI. fondfőcsoportban lehetnek más iskolák későbbi korokból abból a körzetből.
Izraelita hitkösség anyagai közt lehetne még, de a Zsidó levéltárban igencsak töredékesen lehetnek anyagok e forrás szerint:
"A XV-ös fondba a vidéki hitközségek anyaga kerül, sajnos nagyon töredékesen, a Holocaust után alig néhány hitközség anyaga maradt fenn kutatható állapotban. Ide tartoznak a vidéki anyakönyvek is, szintén nagyon töredékesen, a hajdani közel 400 anyakönyvi kerületből mindössze 62 anyakönyveivel rendelkezünk."
Amit Kiskunmajsa kapcsán leírást találtál a jász települések külterületeinek benépesítés kapcsán nagyon jó, nagyon szemléletes.
A Vallyonok kapcsán meg - mint bizonygattam anno - nem a kisujjamból, hanem élő Vallyonok elmondása alapján, meg a hétköznapi ráció alapján (ahogy a dolgok hasonló esetekben lenni szoktak...) mondtam, amit mondtam. Úgyhogy nekik lett igazuk, meg a józan szemléletnek :)
Ezt a 4131-es betelepítési időpont-meghatározást még megnézem otthon, tudod, "meg ami még nekem van" :)
A 4121-ben hoztad hasonlóságot nem érzem. Ha jól emlékszem Joannes Berényi eetében nem tudtuk sem az azonosságot, sem a redemptusi ill. redemeptusi jogállást. csak azt, hogy utána (175?-ban) 'kint' laknak, miközben van valaki, aki nem sokkal elötte 'bent' él.
A Ladosok esetében ismerjük a jogállást 1745-ből. S azt tudjuk, hogy a múlt százafd végén Besenyszögön éltek. Ez már egy teljesen más közigazgatás 1876 óta. Egy vármegye. Ott már nincs Kerületen kívüliség (nincs Kerület :)
Látom azsur próbálkozik itt segíteni a Berényiek kapcsán. Ő nem emlékszik azokra az időkre, mikor ezt már lerágtuk (ő sem olvas:) (Lehet, hogy 'magyar nemes' ? :) (persze ír, akkor mégse :)
Az írásmód önmagában nem jelent semmit, az igazából a polgári anyakönyvezés kezdetének idején rögzült. Az -y vagy -i végződés nemesi eredetre önmagában nem utal. Itt ún. lakosnévről van szó. Ha Te vagy az, aki pár napja a Radix fórumán itt a Komorócz helységre kérdeztél, akkor az ott kapott válaszból ezt láthatod.
Elsősorban javalom eme MOL tájékoztatóban leírtak áttanulmányozását és az édesanyád alaposabb kikérdezése után a
Emellett próbáld ezt a fórumot visszaolvasni a bal oldali keresőbe beírt 'kutatás', vagy bármilyen kulcsszó + gyorskeresés innen kifejezésekre kiadó hozzászólásokat.
Ajánlom továbbá a www.google.com kereső használatát bármilyen szócikkre számtalan 'segédlet' jellegű irat, iromány segíthet az első lépéseidnél. (felejtsd el a deduktív gondolkodást. Azaz, nem, 'egyelőre' :) nem nemes, majd ha találsz olyan iratot, okmányt akkor az lesz, most indulj el a begyűjtött, kézzelfogható információid alapján)
Ne riasszon meg, amit pe1971 olvtársun (bocs:) itt anemesi nevek kapcsán beemelt. Még nem tartasz ott. Sok sikert.
Ezt találtam neked a Bárczai Oszkár: A Heraldika kézikönyve c. művében:
"A családi nevek és nemesi előnevek. A XIV. század végeig Magyarországon is csak személynevek voltak s a filiatiót következőleg jelölték meg: Pál fia Demeter, később Pálfi Demeter. Később, a mint láttuk, az egyűvé tartozást a nemzetségi nevek mutatták. Mikor aztán e fentebbi megjelölések nem voltak elegendők, mert egy nemzetségből való több egynevű ember is volt, a de particulával megelőzött birtok nevét használták a nemes emberek. Például Johannes de Bátor. A magyar nyelvben az i betű helyettesítette a de particulát. Nem kell azonban gondolni, hogy az i valamely helységnévhez ragasztva, mindig azt jelentené, hogy e név viselője birtokosa is azon helységnek, a melytől nevét kölcsönözte, mert egyszerűen azt is jelentheti, hogy onnan való. Ez az oka, hogy nem nemeseknek is van valamely helységnév és az i betű összetételéből származó családi neve. Tehát az i nem jelent magában nemességet, valamint a latin és franczia de sem. Valamint a latin de particula, úgy a magyar i végzet sem volt másra való, mint a név viselője és a helységnév közötti viszony jelzésére és így korántsem jelentette mindig a nemességet. Az a sok hajdú, puskás stb., a kit az erdélyi fejedelmek Borosjenőn, Déván, Gyulán, Váradon stb. gyakran egy armalisban együttesen megnemesítettek s a kiket a szövegben, hogy a sok Varga, Kovács, Molnárt egymástól megkülönböztessék, de Borosjenő, de Várad stb. jelzővel illetnek, nem voltak már előbb is nemesek s még kevésbbé szabad urai e helységek határában fekvő nemesi birtokoknak, hanem, egyszerűen onnan való vagy ott lakó emberek. E szerint tehát a de particula és az i betű a nemességet nem bizonyítják, legfeljebb csak hihetőnek tüntetik föl. A de particula és az i betű egy jelentőségűek s egy természetűek, valamint a de érthetetlen, nem helység, hanem más név előtt, úgy az i is az. Például valaki, a kit Jónap Izidornak hívnak, ha egykor megnemesítik, nem írhatja magát Isidor de Jónapnak, mert ilynevű helységnév nincs s azon régi nemes családok, a kiknek neve nem helységnévből keletkezett, szintén nem használhatják nevük előtt a többször említett particulát. Kornis János nem Johannes de Kornis, hanem egyszerűen Johannes Kornis, Pálfi Lukács nem Lucas de Pálfi, habár ősi nemessége kétségtelen. 420Az ilynevű nemesek kénytelenek az újabb időben lábra kapott s alább tárgyalandó nemesi előnevüket segítségül venni, ha a de-t használni akarják. Például Johannes Kornis de Göncz-Ruszka. Ez még szembeötlőbb Francziaországban, a hol sok polgári név, mint Dubois, Dumont, Delarbre stb. van, a mely neveket régebben du Bois, du Mont és de l’Arbre-nak írtak s a hol sok ősnemes családnak van olyan családi neve, a melyet nem kölcsönöztek valamely helységtől. A latin és franczia de vagy a német von az olyan magyar név elé sem tehető, a melynek végén i van s e betű nem kiegészítő része a fölhasznált helységnévnek. Például nem helyes Albert de vagy von Lónyai-t írni, mert a helységet, a melyről az illető nevét kölcsönözte, nem Lónyainak, hanem Lónyának hívják. E szerint tehát vagy Albert de Lónya vagy Albert Lónyai de Nagylónya. Petri Gábor azonban már írhatja magát Gabriel von Petri-nek, mert a nevét kölcsönző helységet nem Petr-nek, hanem Petri-nek hívják. A XVI. században azon szokás kapott lábra, hogy ezt az i ragot két betűvel írták, eleintén csak a magánhangzóval végződő nevek után, később a mássalhangzóval végződők után is. Éppen úgy, mint az írni kezdő gyermek s a helyesírásban nem jártas többi ember ma is, a kik a Mérai nevet Mérajinak írják. Csakhogy e korszakban a rövid betű volt a j s a hosszú az i. Így történt, hogy a fentebbi nevet következőleg írták Méraij. E két betű együtt teszi a famosus ipszilont, melyről azt tartják, hogy az ősnemességnek bizonyító jele. Ez a balvélemény annyira elterjedt, hogy a véletlen szülte és egygyé forrott iker betűt nymbus veszi körül s az újabb névmagyarosítások armálisaiból láthatólag nem nemeseknek soha, nemeseknek csak kivételesen engedik meg, hogy nevüket ipszilonnal végezzék. Pedig a mint a fentebb elmondottakból látjuk, ez a betű csak oly igénytelen, mint a többi s korántsem való nemességünk első századaiból. Névváltoztatáskor az újabb időben azért nem szokták megengedni, hogy a név y betűvel végeztessék, mert a mai helyesírás e betűt mint az i surrogatumát nem ismeri. Ebből némelyek azt következtetik, hogy az y csak a nemes embert illeti meg, de ez téves föltevés, mert az új nemeseknek is csak kivételesen engedik meg, 421hogy nevüket e betűvel végezzék éppen a fönt mondott oknál fogva. Vannak nevek, a melyekben az y-ont is ji-nek kellene írni, például a Fáy név, mely Fáj helységgel kapcsolatos. A nemesek családi neve tehát Magyarországon nagyobbrészt birtokuk nevével függ össze, jóval kisebb részük az ősapa (avus) neve fi végezettel s szintén kisebb a száma azon nemesi neveknek, a melyek a közrendűekéhez hasonlóan valamely foglalkozást jelentő szótól, állatok, ásványok, növények, használati czikkek stb. nevétől kölcsönöztettek. De valamint nem bizonyítja minden birtok név azt, hogy viselője régi nemes, úgy a közrendektől használt nevekhez hasonló név sem jele mindig annak, hogy az illető nemessége, kit így neveznek, újabb időből való. Például a Bor, Csire, Czibak, Darabos, Dancs, Dózsa, Eördögh, Farkas, Forgách, Herczeg, Keczer, Kuun, Merzse, Soós, Veér, Zeyk, nem birtoknevek, azért mindenki tudja, hogy hazai nemességünk legrégibb nevei közé tartoznak. A nevek eredetükre nézve sokfélék. Vannak személynevek: Adorján, Álmos, Amade, Antal, Ányos, Áron, Barlabás, Bernát, Bertalan, Buda, Csoma, Czibak, Dancs, Dezső, Finta, Gáspár, Gerolt, Jankó, Józsa, Izsip, Izsó, Ivánka, Kálmán, Kozma, Lőkös, Mátyus, Mikó, Orbán, Pongrácz, Szemere, Vincze. Birtoknevek: Abádi, Alpári, Bacskai, Baksai, Csányi, Csobádi, Dobai, Enyiczkei, Fáji, Fancsali, Figedi, Gagyi, Gibárti, Hími, Imregi, Jánoki, Kápolnai, Kéri, Kinizsi, Koksói, Lánczi, Lónyai, Losonczi, Madai, Málczai, Mérai, Monoki, Nadányi, Nagymihályi, Nénei, Ohati, Ottományi, Panyi, Pazdicsi, Perényi, Rákóczi, Rásonyi, Rozgonyi, Semsei, Sombori, Szemerei, Tárczai, Tomori, Újfalusi, Vajdai, Vátyoni, Vendégi, Zsujtai. Nemzetnevek: Bessenyő, Cseh, Horvát, Kún, Lengyel, Magyar, Német, Oláh, Orosz, Rácz, Szász, Székely, Szerecsen, Tatár, Török, Tóth. Vidéknevek: Hegyaljai, Szilágyi. Vármegyenevek: Beregi, Bihari, Liptai, Szepesi, Turóczi, Ungi, Zólyomi.* Tisztség- vagy hivatalnevek: Asztalnok, Császár, Érsek, 422Geréb, Gróf, Herczeg, Ispán, Kamarás, Kapitány, Katona, Kende, Király, Pohárnok, Püspök, Tárnok. Polgári foglalkozást jelentők: Apród, Bakó, Csiszár, Dékán, Fazokas, Hegedős, Kántor, Kecskés, Kőmíves, Kovács, Kulcsár, Lantos, Lovász, Madarász, Nyakazó, Pap, Porkoláb, Posztós, Sáfár, Szabó, Szekeres, Szücs, Vámos. Lelki és testi tulajdonságoktól vett nevek: Ajakas, Balogh, Békés, Buzgó, Csonka, Csontos, Csorba, Csuda, Fejes, Fodor, Fogas, Forró, Hajas, Hosszú, Kakuch, Kardág, Kandal, Keserű, Kis, Konya, Koponyás, Kövér, Kurta, Meleg, Méreg, Nagy, Nehéz, Nyakas, Okos, Orros, Ördög, Pénzes, Peres, Rebegő, Rendes, Rút, Sánta, Szakálas, Szeles, Tar, Tompa, Törpe, Torkos, Uras, Vad. Fegyvertől és más eszközöktől vett nevek: Balta, Botos, Csákán, Csolnok, Csupros, Dobos, Kajtár, Kapa, Kardos, Kasza, Nyilas, Pánczél, Patkós, Puska, Sisak, Sulyok, Tálas, Tegzes. Szintől vett nevek: Barna, Fakó, Fejér, Fekete, Füstös, Kormos, Piros, Setét, Veres, Zöld. Az állatvilágból vett nevek: Bagoly, Bak, Bárány, Békás, Bika, Csiga, Csikó, Csirke, Czinege, Kakas, Kánya, Liba, Lúd, Méhes, Őz, Pyslen, Posár, Sárkány, Sáska, Sas, Sólyom, Szarka, Tulok, Varjú. A növényvilágból vett nevek: Bors, Búza, Retek, Szilvás, Torma, Toboz. Ásványoktól vett nevek: Aranyas, Réz, Vas, Vasas. Ragadványnevek: Czudar, Tolvaj. Közszóktól kölcsönözött nevek: Csók, Koncz, Szél, Tavasz. A nemesi előnevek abban az időben keletkeztek, mikor bizonyos családok több ágra oszlottak. Ezen ágaknak egymástól való megkülönböztetésére szolgáltak s többnyire azon birtok nevéből képződtek, a mely az illetőnek birtokában volt s lakásul szolgált. Ha például Y nevű család két ágra oszlott s az egyik Apátit a másik Széplakot kapta, az egyik ág magát apáti Y-nak, a másik széplaki Y-nak nevezte. Később az a nézet kezdett elterjedni, hogy az előnév bizonyos tekintélyt kölcsönöz s nem ok nélkül, mert azt jelentette, hogy az illető nemcsak armalista nemes, hanem nemesi birtoknak szabad ura. Ennek következtében minden nemes előnévre igyekezett szert tenni. Az erdélyi fejedelmektől 423sokszor száznál több személy kapott nemességet és czímert egy és ugyanazon oklevélben. Ezekben gyakran több egynevű ember volt, tehát megkülönböztetésül oda írták neve mellé, hogy de Boros-Jenő, de Debreczen, de Sarkad stb. Ez azonban nem azt jelentette, hogy az illető a borosjenői vagy más nemesi birtoknak szabad ura, hanem csak azt, hogy oda való. Mindamellett ez elég ok volt arra, hogy az előnévre vágyódók ilyenre szert tegyenek. Így tehát Magyarországon alig van armalista nemes a kinek előneve ne volna. Az előnév régebben nem adományoztatott, használatára, a mint az elmondottakból látjuk, részint a szükség, részint a hiúság vezette az embereket. A XVIII. században kezdték az előnevet adományozni, s újabban ritkán nemesítenek már előnév adományozása nélkül. Szerencsére nálunk az előnév képzésénél annak eredetét nem tévesztik szem elől s az előnév mindig valamely helynévből származik, nem úgy mint Ausztriában, a hol vannak „bátorlovaglási” (Kühnritt)* s több efféle előnevek. Nálunk ügyesebben választják az előnevet, ha nem is mindig tapintatosan."
Elnézést,hogy nem idevágó a téme,de nagyon érdekelne,hogy valakinek van-e információja a Zsarnai névvel kapcsolatban. Ugyanis anyámat hívják Zsarnainak és állítólag magyar nemesi családi név. Anyám viszont i-vel iráj nem pedig y-nal.
Apunak, unokájának mondta, hogy "zsidó-iskolá"-ba járt, ami gyalog igen messzire volt tőlük.
Az anyakönyvben tiszaroffi születésűnek van írvva. Azonban tudom, hogy felnőtt korában Roffon, majd Bőn is volt gátőr. Kőteleken együtt "legényeskedtek" Berényi dédpapámmal. Templomba biztos oda (Kőtelekre) jártak. Apu elmondása szerint a dédapám apja is gátőr volt, aki feltehetőleg szintén volt mindkét helyen gátőr... Na most: zsidóiskola. idrisi segítségével a környéken szétnézve legközelebb a tiszabői zsidóiskola volt. (ld.: http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0905.html) Mondjuk róm.kath. létére nem tudom miért járt oda. Konkrét kérdésem: a bői iskolának hol tudnám megnézni az 1890-as évektől a tanulói névsorát? Esteleg a naplót? :)
"A Hochburg család férfiágon a XVIII. század első felében (1740 előtt) kihalt. Hochburg János Domokos 1719. június 22-én hunyt el. A kiterjedt uradalom csókakő váruradalmi részét leányági beházasodással a Berényi, a Luzsénszky, majd a Perényi családok örökölték. Rajtuk kívül – a XIX. század első harmadától – a Károlyi család töltötte be a legfontosabb; birtokjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális szerepet Csurgó életében. A Hochburg birtokokból házasság révén alakult ki a Berényi, majd a Luzsénszky uradalom. A birtokszerző fiának, Hochburg Domokosnak a leányát, Hochburg Annát vette feleségül karancsberényi gróf Berényi György császári és királyi kamarás. A kihalt törzsökös – „okleveles emlékezetét” az Árpád-korig visszavezető – magyar család Berényi János révén 1431. március 12-én nyert címeres adománylevelet. Berényi György 1655. július 29-i keltezéssel kapott bárói rangot, grófi rangra 1700 körül Berényi Imre, illetve 1720. április 5-i dátumozással Berényi György által emelkedett a família. „Régi magyar család, melynek ősei várjobbágyok voltak illetőleg mint magukat nevezték ’a szent király jobbágyai’ – jegyezte le a Pallas lexikon szerkesztője –, kik már a régibb időkben is hűbéri kötelmek teljesítése mellett némileg szabad emberek voltak s elkülönítették magukat másrendű jobbágyoktól.” A család őseit – fegyveres szolgálataik elismeréseként – IV. Béla uralkodó 1266-ban a várjobbágyi „állapotból” kiemelte, s nemesi kiváltságokkal ruházta fel. A család bárói címere osztatlan, balra dőlt kerektalpú pajzs, aranyszínű mezejében lebegő, nyitott ötágú, ezüstszínű koronán ülő, balra fordult természetes színű mókus (evet), első lábaiban mogyorót tart, felette, a pajzs bal felső sarkában hatágú aranycsillag (esetleg ezüst színű). A pajzson ezüst színű címersisak, rajta kilencágú nyitott aranykorona, amelyből a pajzsbeli mókus emelkedik ki. A címert jobbról és balról takarók ékesítik, színük mindkét oldalon arany és fekete. A család jelszava: „Quo non ascendam” (Akik nem felkapaszkodottak). A grófi címer gyakorlatilag megegyezik a család 1431. évi nemesi címerével. Használata azonban egyes részletekben ingadozó: a címerkép koronája néhol aranyszínű, a csillagot pedig hol hat, hol pedig nyolc ággal, s váltakozva ezüst, arany vagy fekete színnel rajzoltak. Idővel az egész címerkép megfordult, s az eredetileg balra tekintő mókus jobb felé fordulva jelent meg. Ekkor járult kiegészítő elemként a címerhez a nemesi jelszó is. Ezt a címerváltozatot használták aztán az utódok pecséteiken is a főúri nemzetség kihaltáig: a család gróf Berényi Ferenc 1888. május 29-én bekövetkezett elhunytával magvaszakadt. A gróf Berényi György és Hochburg Anna házasságából született Berényi Erzsébetet báró Luzsénszky György vette feleségül..."
...
"A csurgói birtoktömbről, illetve az itteni urasági épületről a XVIII. század második felétől kezdve több forrás is megemlékezik. 1752-ben, amikor a Hochburg család fiágon kihalt, a női ágon rokonságba jutott családok megosztoztak a nagy kiterjedésű birtoktesten. Csurgó ekkor – több más birtokkal együtt – Hochburg János Domokos lányának, Anna Máriának, Karancsberényi Berényi György feleségének jutott. Valószínűleg lányuk, Berényi Klára (Perényi Ignác felesége) emeltette az első épületet."
...
"A helyi gazdálkodás mennyiségi mutatóinak változását elősegítette, hogy a Hochburg örökösök az egykori csókakői uradalmat felosztották egymás között, az osztályos egyezségek 1752-ben és 1763-ban jöttek létre. Egyötöd részt örökölt báró Trips Adolf tábornok özvegye, gróf Auersberg Mária Antónia, aki gróf Auersberg Wolfgang és Hochburg Mária Katalin leánya volt. Kétötöd részt örökölt – többek között Csurgóval és Igarpusztával – gróf Berényi György és felesége, Hochburg Mária Polixéna."
Forrás: http://users.atw.hu/vitek/docs/fehervarcsurgo.doc
A fentiek alapján mégiscsak a karancsaljai Berényi (Kakas) - ékról van szó.
úgy hogy előző hsz-om visszaszívva :)
Jócskán "kiterjedt" családról volt szó, s meg kell hagnyi ügyesen házasoddtak :D
üdv:
iater.
Mórtól kelet felé haladva először Csákberény, majd Lovasberény. S miből gondolod, hogy lenne hozzájuk közöm? :) Mondjuk az biztos, ha Berényi birtok, az azt jelenti, hogy nem csak a gróf és báró Berényiek voltak Karancsságból. Már úgyértem, hogy nem egyetlen nemesei Berényi család volt, ahogy Nagy Ivánnál szerepel.
De most ez egyelőre még engem egyáltalán nem érint :( Mondjuk egy lehetőségként épp felmerülhet, de vajmi kevés esélyt látok rá... Te miből gondoltad, hogy oda lenne "közöm"?
Sajnos nem tudhatod, mit kérsz ki pontosan, ha nem nézed meg helyben előbb. Az internetről csak azt tudhatod meg (meg az előbb említett könyvből is), hogy pl. Szulok rk. anyakönyvei (1767-1895) az A 3942-3944 sorszámú filmeken vannak, de azt ebből nem tudod, hogy a 3 film közül melyiken vannak az 1894-es keresztelesék, amit keresel, csak helyben, ha kikéred részletes filmkatalógust (ami már nem található a kutatói polcon). Az azért valószínűsíthető, hogy a három közül nem a legelső filmen lesz.
Remélem, csak azért nem segítik kellőképpen a kutatást, mert buták. Arra gondolni sem merek, hogy azért, mert nem áll érdekükben.
Eszerint az interneten található fondjegyzék alapján nem azt a filmet kapnám meg amit szeretnék??? Ez hogy van? Azt sem értem, hogy miért veszik le a kutatói polcról azt a kötetet ami megmondja pontosan, melyik filmen mi található. Kinek baj az ha valamit könnyebben sikerül megtalálni???
Köszönöm Stefan! Jók ezek az okoskönyvek. A MOL miért nem teszi fel a honlapjára ezeket is segítségként? A Kálmáncsához tartozó Lajosháza a legvalószínűbb a közelsége miatt, és akkor úgy tűnik hogy nem változott az ak. helye azóta. Szulokkal fogom kezdeni a kutatást.
A MOL-nál a Várban tavaly nyár végén volt valami kiárusítás - nem volt elég helyük vagy ki tudja miért - és akkor 70% kedvezménnyel adták a könyveket.
Az anyakönyvi mikrofilmkatalógus (1998-as) eredeti ára kétezer forint körül volt. Katalógusnak nem igazán használható, mert az az interneten is fenn van és mint tudjuk ez alapján még nem tudjuk kikérni a jó filmet: http://duna.natarch.hu/fondx/aker.html de a könyv megmondja, melyik helységet hol anyakönyvezték - legalábbis jó közelítéssel.
Olyan "okos könyv" viszont csak a MOL-ban van a kutatóteremben, ami megmondja melyik filmen mi van pontosan - le is vették a kutatói polcról, nehogy véletlenül kijegyzeteljék a renitens kutatók. Mint pl. ez itt, aki elkezdte :)
A jász őseim kutatása folyamatban van, de addig is a jelenlegi (ill. a későbbiekben a legfrissebb) adatok, nevek, stb. az alábbi oldalokon tekinthetők meg:
A könyvem szerint (úgy is mint okoskönyv) Lajosháza önálló településként nem létezett, de Lajosháza pusztát több település is magáénak mondhatott, így pl. Kálmáncsa, Ipacsfa, Magyarmecske, Sármellék és ki tudja még hány ilyen helység volt... A Kálmáncsához tartozó Lajosháza rk. anyakönyvezése a könyv szerint Szulokon volt.
A katolikus egyház honlapján közben megnéztem az egyházmegyék és a plébániák illetékességét, persze ez a mai állapotot tükrözi, de némi kiindulópontot adhat azért. Eszerint Lajosháza és Kálmáncsa a szuloki plébániához tartozik, Rinyahosszúfalu a lábodi rk. plébániához, Rinyakovácsi pedig a kadarkútihoz. Szulok és Kadarkút rk anyakönyvei mikrofilmen vannak, tehát ezzel el lehet kezdenem a kutatást, viszont Lábod rk anyakönyvekkel nem rendelkezett. Itt talán Nagyatádot vagy Görgeteget kellene átnéznem először.
Ha a MOL-ban vannak ilyen "okos könyvek", akkor az sokat fog segíteni a beazonosításban, eddig még nem használtam őket. Bár az az igazság hogy már régen jártam ott.
Köszönöm az Andrássy családra vonatkozó segítséget is.
Nem zárnám ki annak a lehetőségét sem, hogy a rk Kiss Rozália születését a lajosházi református anyakönyvben találod.
De, a kérdésedre válaszolva, a MOL-ban vannak azok az okos könyvek, amelyek tartalmazzák, hogy Lajosháza melyik rk településhez tartozott.
Vonatkozik ez a Kis-Lábodi gododra is.
Ami Szigetvárt illeti: 1871-től a szigetvári uradalom az Andrássy családé, a századfordulón Andrássy Sándor a tulajdonos. (Vende Aladár: Somogy vármegye)
Ennek alapján talán lelhetsz valamit az Andrássy család levéltárának iratai között (MOL P 4).
Az anyai ág kutatása után most álltam rá az apai ág kutatására, amely nehezebb ügynek ígérkezik, de annál izgalmasabb feladat.
Dédnagyanyám, Kiss Rozália születési anyakönyvével kellene kezdenem, házassági anyakönyve szerint született Lajosházán, 1894. dec. 13-án, római katolikus vallású. Lajosháza Kálmáncsához tartozik, Szigetvár mellett található. A mikrofilmek között Kálmáncsának kizárólag református anyakönyvi adatai vannak, valószínűnek tartom, hogy Lajosházát máshol anyakönyvezték, de nem tudom pontosan hol. Van valakinek valami ötlete, hol lehetne keresni? Van-e valamilyen katalógus, ami az egyházi anyakönyvezés helyét tartalmazza településenként? Kálmáncsa (Kálmán-Csehi) református település, de elképzelhető hogy Lajosháza többségében katolikus volt, erre vonatkozóan nem találtam utalást sehol. Az ő szülei Kiss Ferenc (1862) és Nyers Katalin (1867), származási helyük ismeretlen egyelőre.
Férje, Aracsi István a ház. ak. szerint Kis-Lábodon született 1890. szept. 21-én, szintén róm. kat. vallású. Katolikus anyakönyvezés helyben szintén nem volt, valószínűleg Nagyatádhoz tartozott ilyen szempontból, de nem vagyok benne biztos. Lábodon szintén csak református egyházi adatokat találni. Az ő szülei Aracsi Mihály szül. 1863. Hosszúfalu (ma Rinyahosszúfalu), illetve Hollósi Katalin szül. 1870. Kiskovácsi. (Rinyakovácsi vagy Pusztakovácsi?) Hosszúfalu róm. kat. anyakönyveit abban az időben talán Görgetegen vezették, Kiskovácsiról pedig semmi információm nincs. Valószínűleg ez a vonal teljesen római katolikus, de megfordult a fejemben az is hogy valahol esetleg vallást is válthattak, túl sok esetben fordul elő református többségű község. Aracsi Mihály és Hollósi Katalin egyébként uradalmi cselédként dolgoztak a szigetvári várban a századfordulón. erre vonatkozó iratoknak hol lehetne utánanézni?
Nem közölték név szerint a lakosságot sem az 1746. évi, sem az 1767. évi egyházlátogatási jkv-ben. Ráadásul az 1746. évi sok helyen alulbecsülte a lakosságot.
emlékszel a múltkori "elindított" Vajjon kutatásra? Amibe nem kezdtem bele. Aztán még kezdés nélkül tévútra mentem ... nocomment ...
Tudod, ha jól emlékszem abban egyeztünk, egyeztetek meg akkoriban (hm... milyen sokat segítettetek nekem), hogy Vallyon-Valyon-Vajjon-Vajon-Valjon-Valljon: mind ugyanaz. sőőt. egyetlen családról van szó.
képzeld: Rye-nak köszönhetően már is kiderült, hogy még dédpapám életében megtörtént a "névváltás". Ami igazából megintcsak az lehetett, mint Berényi-Birinyi-Berinyi egyebek ügyben, hogy hol így hol úgy írták, de nincs lényeges különbség.
Születésekor édesapja Valyon Péter. Házasságakor édesapja Valjon Péter, ő maga Valjon István. Lánya, nagymamám pedig Vajjon-nak írta a nevét...
Elküldtem a képeket... és hogy tetézzük, még egy érdekesség :)
A fegyverneki ÁLLAMI házassági anyakönyben valóban Tiszaroff van megjelölve születési helynek, mégis a kőtelki egyháziban van a születési anyakönyve. De erre van egy nagyon egyszerű magyarázat: Tiszaroff református.
"... Besenyszög birtokot 1764-ben telepítették be, az igen jeles Eszterházy Károly püspök úr rendelésére, akinek püspökségéhez ez a föld tartozott. A benépesítés püspöki és földesúri földművesekkel történt..."
forrás ld: 4128-as hsz.
"1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög,"
"Itt van mellettem a fényképező csőre töltve, mindjárt indulok :) délután küldöm is... és bocsi a késlekedésért..."
köszi szépen. ezer hála és köszönet. s a házassági alapján meg tudnád még nekem nézni, hogy a kőtelki anyakönyvek között ott van-e a vőlegény születésije? tudom, ott roffi származásúnak van írva, de többször is végigfutottam azt az időszakot roffon, s nem volt ott a születése :(
nem tudom, hogy ma koradélutánra meg tudod-e nézni? mert ha igen, akkor rögtön tudnám ezt jelezni a levéltár felé.
Itt van mellettem a fényképező csőre töltve, mindjárt indulok :) délután küldöm is... és bocsi a késlekedésért...
Megkaptam a szakdolgozat-részletet is... idézek belőle:
"...Szentiván pusztát 1712 körül a Csomortányi család tagjai, és több környéken élő kisbirtokos, zsellérekkel újranépesítette. Itt a legrégibb anyakönyv tanúsága szerint 1719-ben és 1722-ben Benevári nevű szolnoki ferences páter tevékenykedett... ...1728-ban visszaállították a szentiváni plébániát, első plébánossá bevezették Ondrisz István világi papot, aki haláláig keresztelt. Őt a szentiváni eklézsiánál temették el. Az 1746. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint: volt itt ekkor 281 főnyi, túlnyomóan katolikus vallású hívősereg." - forrás: Historia Domus, Plébánia Besenyszög
Azt hiszem sok mindent rejthet még számunkra az a Historia Domus, ami ezek szerint a plébánián van. Oda viszont csak januárban jutok el :(
Azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi ez az egyházlátogatási jegyzőkönyv... És hogy név szerint írták-e össze a hívőket, valamint hogy miket rögzítettek benne.
"... A hívek szegények, ágrólszakadt cselédek, zsellérek voltak, a kisnemes uraik pedig nem vették ki részüket a paptartás terheiből, ezért 1747-től kezdve ismét csak a szolnoki barátok tevékenykedtek itt. 1763-ban a falut leányegyházként Jászladányhoz csatolták, a szentiváni plébánia önállósága ezzel megszűnt..." - forrás: Wesniczky Antal: Besenyszög község rövid krónikája, 1960.
"... Besenyszög birtokot 1764-ben telepítették be, az igen jeles Eszterházy Károly püspök úr rendelésére, akinek püspökségéhez ez a föld tartozott. A benépesítés püspöki és földesúri földművesekkel történt..." - forrás: Sós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése, 1985.
A számunkra kérdéses időszakra (honnan jöhetett András) kb. ezek vonatkoz(hat)nak. Szerintem ebből a három forrásból ki lehetne indulni... A két könyvet megpróbálom beszerezni, a Historia Domusnak még várnia kell rám :(
Kedves gammask!
"Valami azt súgja a Birinyi név nem azonos a Berényivel"
Én a kőtelki anyakönyvek másolatait böngészve többször találkoztam olyannal, hogy akár ugyanazon személynek a nevét Berényinek is és Birinyinek is írták. Tehát ugyanaz. Sőőt, a kőtelki lakosok közül sokan még most is Birinyinek neveznek "minket". Ha jól tudom, ezt "Tiszai i-zős nyelvjárásnak" hívják. A neveket pedig néha kiejtés szerint írják le.
Újfent. A Berényi név elég gyakorinak számít, beszélgetni kellene az öreggekkel a faluban, sajnos egy időben nagyapám volt a leg, úgyhogy max. 90 -est találni. A zrínyi utcában nagypapám mellett is Berényiék laknak. Valami azt súgja a Birinyi név nem azonos a Berényivel, én nem nagyon hallottam róla Szögön. Ez a Helle még nehezebb, mert ezt még el sem tudták annyira írni, temetőben sem emlékszem ilyen névre, ráadásul elég kicsi a családnevek fluktuációja lent. Ha bármivel elakadsz vagy nincs elég segítőkészség valahol, írj hátha általam könnyebben nyilnak a kapuk. A Besenyszög könyvet megveszem neked és eljutattom neked, ennyi jár a segítségért. A weszelovszkyt meg megpróbálom jó állapotúan lemásolni. Azt is eljutattom valahogy. Várj a Jászapáti könyvben van egy Helle János 1782 (akkor pont Lados Georgio volt Jászapáti Főbírója), A csődörök mellé esztendős lovásznak meg szegődtetett. Gaál István : Jászladány történetében- Hősi halottak 1914-18 Helle József, Helle László. Bódi van pomázi előnévvel. 1760 összeírásban szerepel Jászladánynál Helle. Van még egy olyan Helle Jánosnak Kert hely nem adatik 1793. Hát ezekben a könyvekben ennyi.
Igen én ezt már megtaláltam, de nem sokat tudok róla. egyébként végignéztem már hajólistákat és orosz temető-hadifogoly archívumokat is. Bár a család egyenes ágon ebben nem volt érdekelt. Én megközelítőleg 70 holdról tudok ami valamelyik leszármazómé volt, nagyapám már nemigen kapcsolható hozzá, mivel a komcsik kicsit betartottak 45 után.
Szeretném kérdezni be tudtál-e menni Valyon-ügybe a szolnoki levéltárba? Azért lenne fontos, mert szeretném már leadni Szegeden a következő havi kéréseimet minélhamarabb. S ez Rajtad múlik Kedves Rokonom :)
Személyes infokat, majd a közeljövőben e-mailben okés? :)
Úgy vagyok én besenyszögi, hogy családfakutatást végezve derült ki, hogy az 1750-es években kettő Berényi jelent meg Szentiván-pusztán. Ez + Fokoru + Szög + Szászberek - ből jött létre az 1770-es években Besenyszög. Ami azért nem teljes, mert a puszták mégis jóval "továbbéltek"... 1816-ban kerül el ősöm azokról a területkről. Atyámfiai még mindig ott élnek :) Berényiek. Bogyi Elizabeth a XVIII.sz.-ban ott élő egy Birinyi Andreas felesége volt. Az én nagy problémám az, amire azóta sincs válasz, hogy honnan kerültek oda a Birinyi-ek. S a fán egy nagy kérdés, hogy hogy lehet az, hogy van ott B.András Elizabeth Bogyi-Bugyi-Bódi-val. Hol így hol úgy írják. S van az én ősöm B.Josephus születési bejegyzése, mi szerint apja Andreas Birinyi, anyja Elizabeth Helle. Előtte is Bódi, utána is Bódi, s közé beszúrva Helle-vel. Se előte, se utána nem szerepel Helle. Semmilyen anyakönyvben. Így jogosan felmerült a kérdés bennünk, egyáltalán ugyanarról a B. Andreas-ról van-e szó... Helle vagy Kelle név mond-e Neked bármit? Sem az olvasatra, sem a konkrét rokoni szálakra nem találtunk akkor megoldást... :( Ffhhh... :D és most csak a kérdésre koncentrálva, a lényeget akartam kihámozni...
"Persze szeretnék kutatni, de időm nincs. Ha belebotlasz valamilyen adatba azt megosztanád velem?"
hmm... igen elém fog még kerülni Besenyszög anyakönyve. És nagyon szívesen átfutom a Ladosokat. Szívesen csinálok Neked egy származási rendet. Ez nem telik sok időbe, legalább is remélem :D Az oldalágak kutatását már ne várdd tőlem. Az nagyon sok. De az egyeneságit szívesen megnézem Neked.
"Weszelovszky egy híres tanító volt és készített egy leírást(nekem is csak egy fénymásolat van meg) Szögről. Egyébként van Besenyszög könyvem is csak kölcsön adtam a szolnoki rokonoknak, abban olvastam a kitelepített felső osztályról."
S a fentemlített szívességért nem is kérek cserébe semmi mást, csakis MINDENt, ami nálad, birtokodban van Bersenyszögről :DD De komolyan: hogy elkészítsem a családfát és a családtörténetet, ahhoz szükségem lenne minden információra Besenyszögről... Minél többre :)
Áll az alku? ;)
Kedves milyennincs!
:) gyanús talán, hogy itt feltehetően egy "nemes"ről van szó, aki kiszorult a jász-kun kerületekből (konkrétan Ladányból), s a későbbi Besenyszög pusztáira "került". Legalább is földjei voltak ott... Némi hasonlatosságot vélek felfedezni az én kutatásaim során felmerült lehetőségek egyikével... Tévednék-é Kedves Mesterem? ;)
"Én közép harmincas vagyok."
Én meg közép huszas. Sajnos nincsenek ismerőseim Besenyszögről... A 200-250 évvel ezelőtt történtekre és személyekre pedig nem hiszem, hogy az ott élők közül már emlékezne bárki is :)
s még egy kis érdekesség, folytatás Jászfaluval kapcsolatban :)
"1422-ben a pilisi Jászfaluban kelt oklevél hátuljára írják a jásznép legbecsesebb nyelvi emlékét, egy 40 közszavat tartalmazó szótárt, mely bizonyítja akkor még élő nyelvüket. A vizsgálatok szerint kaukázusi iráni nyelvjárás, és főként a ma ott élő oszétok nyelvéhez mutat közeli rokonságot. 1552. Szol nok elestével az egész alsó Jászság török uralom alá került. Lakosai elfutottak, később csak egy részük tért vissza, s építették újra falvaikat. A török is visszacsalogatta, hogy adófizetői legyenek. A hatvani szandzsák adóösszeírása sok ősi pogány eredetű családnevet tartalmaz, mely a jászlakosság folytonosságát bizonyítja. Adóztak az egri várnak, de a földesuraknak is."
unokája Csúzy Pál, kinek első felesége Berényi Kata, gyerekeik: István, János, Erzse /Jambrikovicsné/.
Csúz - Jászfalu környéki település és birtok volt. Elhallás lenne Czuczy név? Azt is ti kerestétek?"
nem... valóban én kerestem a Catharina Czuczy-t. A baj csak az, hogy Joannes Berényi és Catharina Czuczy majd 200 évre rá jelennek meg az 1700-as évek derekán Besenyszögön. A Czuczy és Csúz kapcsolata nem elhallás, vö.: http://www.vfmk.hu/vfek/orosz/orosz05.htm
"Csusz vagy Czucz vagy Tuz. Itt leginkább Csusz néven fordul elő. András fia András 1727. táján Nógrádból költözött Csépa helységbe. Ezen falura azután István és József a Piry, Palojtay, Kanyó, Tarcsány és Sárközy családokkal együtt 1742. évben nádori donatiot nyertek. (1727. év 137. sz. 1764. év 99. sz. 1760. év pp. 661. sz.) András csépai lakos fia László fiai Mihály esküdt és István, ez utóbbi Borosjenőn telepedett meg. (1801. év 598. sz.)"
Kedves "jász érdekeltségű" Topic-társak!
Hogy hogy kerültek oda a jászok? :) Helyesen azt hiszem úgy fogalmazhatnánk, hogy kerültek a mai jász-nagykun szolnok megye területére... Találtam egy gyöngyszemet a kezdetekről:
"1323-ban kelt oklevél már bizonyítja a jászok tömeges jelenlétét, mikor 18 jász közember kéri Károly Róbert királyunkat, hogy vegye ki őketet "Keverge és mások" uralma alól, és helyezze őket a király mellé katonáskodni. A király a hadi érdemeikre való tekintettel teljesíti kérésüket, sőt kiváltságokat ad nekik. Első ismert kapitányuk, Jász Sándor 1335-ben fegyveres szolgájával Visegrádon tartózkodik a királynál - írja egy oklevél. A korai jász települések Buda körül helyezkedtek el, közel a királyhoz, kinek a katonái voltak. Piliscsabán, Esztergomban és Pilis vidékén. A mai Jászság területén élci jászokat 1366-ban említik először oklevelek Árokszállás, Apáti és Négyszállás helységekkel, melyek telepítését a XIV. századra teszik. Keresztény hitre térnek, templomokat építenek. Az első kiváltságaikat, melyek azonosak a kondással, Zsigmond király 1407-ben kelt oklevelében újra megerősíti, mely szerint az országban élő összes jász lakosság felett csak saját kapitányuk bíráskodhat, és ha az országban bármerre utaznak, révés hídvámot nem fizetnek."
Ez a beszéd!, végre pontos forrásmegjelölés. Az továbbra sem világos, miért van más Fodornál (187.o.- valamikor ezt Rye feltette tárhelyre, az azóta megszünt, nincs valakinek szabad tárhelye, feltenni? hahó!).
Az külön öröm, hogy az endrefalvi megjelölés kifejezetten benne van (jó lett volna megemlíteni korábban, tapogatózásnak véltem, különösen azután, ahonnan indítottál).
Az, hogy a nagypapa hazudott volna, nem hiszem. Nem is mondtam. A 'családi legenda' nem tudatosan ferdített valótlanság. Amellett valószínű lesz olyan, ami tévedés (valamennyiünknek van a történetében). Ha ükapád falubíró volt, akkor sok minden lesz Szolnokon (csak még mindig nem tudni, hogy hol?, Ladányban, vagy Apátin esetleg másutt volt az :), melyik iratcsomót mutassam :)
Ha jász atyafi vagy, akkor vagyunk páran, sok minden előjött a redemptióról itt e topik keretében (kereső).
Persze szeretnék kutatni, de időm nincs. Ha belebotlasz valamilyen adatba azt megosztanád velem? Weszelovszky egy híres tanító volt és készített egy leírást(nekem is csak egy fénymásolat van meg) Szögről. Egyébként van Besenyszög könyvem is csak kölcsön adtam a szolnoki rokonoknak, abban olvastam a kitelepített felső osztályról. Jászladány is biztos info, mert abban az irányban is volt abban az időben tanyánk és a nagyapámat Ladányba vitték papírozni. Egyébként a Zrinyí utcában sok rokon lakott és egy időben ott lakott Bogyi ... .Így hívtuk nem tudom mi volt már a keresztneve. Kit ismersz Szögről? Én közép harmincas vagyok. Szabó Józsi (sokáig tv-ket szerelt), Retter Zoli, Kiszely István ? Elég sok helyen volt földünk Szolnoktól befelé a falu elején, Jászladány felé, a Fecskelyukban. A te becsületes neved?
Október 12-e körüli hozzászólásomban már jeleztem, hogy Torbágy anyakönyveiben találtam még Birinyi nevet.
Mivel először olvastam akkoriban anyakönyveket, elég felületes voltam /egyszerre sokat markoltam/, ezért rövidesen újból kezdem az olvasást. Torbágy és Bia vonatkozásában.
"Te vagy az emberem! Nagyapám Lados Pál 1908-2004, Zrínyi u. és az újtemetőben van eltemetve, dédapám Lados Károly -1918, ükapám Lados Balázs 1848-1919 ők a régi temetőben vannak még áll síremlékük"
Akkor ha jól értelmezen a Ladosok Besenyszögön élnek. Illetve a fentemlítettek élTek... R.I.P.
Amennyiben tényleg megvan a sírhelyük, s tényleg ezen dátumok szerepelnek rajta, akkor így valóban el lehet indulni. Mi több: lehet családfát készíteni :) A kérdés csak az, hogy Te szeretnéd-e elkészíteni? Vagy mit szeretnél pontosan, ezzel szerintem egyelőre egyikőnk sincs tisztában itt a "Családfakutatás" fórumon. Csak berobbansz hozzánk, mint derült égből a villámcsapás :D
"nagyapám Jászladányi születésűnek van írva az akkori tanyaszerkezet miatt"
pontosítsunk: hol van jászladányi születésűnek írva? Ez biztos forrás? Netán birtokodban van a születési anyakönyvi kivonata? (1908-ban született, s "Jászladányhoz került", de besenyszögi temetőben nyugszik, az említett Lados őseiddel együtt?) Első kérdésed az idősebb családtagjaid felé az legyen, hogy voltak-e nagyapádnak idősebb testvérei, illetve ha netán tudják Danyi Erzsébettel kötött házassága dátumát, akkor az nagy segítség lenne számodra. Amennyiben a házasság 1895 előtt kötetetett, akkor helyben vagy, s elkezdhetsz a levéltárban kutatni. Ha nem előtte köttetett? :) Akkor egy "picit" nehezebb dolgod lesz.
Egyáltalán akarsz kutatni? Vagy mit szeretnél? :)
"Információm szerint kapocs van Mészáros, Kováts, Bogyi, Péntek családokkal is."
:) A Bogyi családdal nekem is van kapocs... Amennyiben tudsz róluk, illetve ők valamit saját származásukról, szívesen veszem az infokat.
"Egyébként besenyszögi vagy ?"
Éééén? Ahogy vesszük ;) Mondjuk úgy, hogy locus originalis: praedium Szentivan, majd - Fokoru.
"Várom ha tudsz valamit, Weszelovszkynál sem találtam semmit,"
én meg azt várom, hogy elmondd ki az a Weszelovszky :) és hogy mivel kapcsolatban tudok-e valamit?
"a kitelepített családok(Andrássy stb)tagjaival mi lett?"
én nem tudok kitelepített családokról. amennyiben te tudsz, akkor légy szíves pontosan megjelölni a forrásodat. Melyik könyvben, hanyadik oldalon olvastad, vagy ha neten, akkor kérjük a pontos linket.
Úgy egyáltalánazt kérném Tőled, ha valamit mondasz, állítasz, légy szíves mindig jelöld meg a forrást. Ha a szomszéd Pista bácsitól, vagy szüleidtől hallottad azt is. Ez azért fontos, mert bármelyikőnk mondhatna itt bármit, vagdalkózhatna bármivel, ha ezt nem kérnénk egymástól számon. Ugye ezt Te is jogosnak tartod?
Ezt csak jó tanácsnak mondom, mert így nagyon nehézkes lesz a továbbiakban a segítség...
Számomra minden Berényi-Berinyi-Birinyi ÉRDEKES!!!
Én ezzel a névváltozattal, már hogy Berinyi a XVIII.sz.-ban Jászfényszaru tekercsei között találkoztam. Itt rendre így szerepelnek az anyakönyvi bejegyzésekben az itt élő B. családok. Ha emlékeim nem csalnak Besenyszögön és az "előd-pusztákon" nem volt jellemző e névváltozat. Kőtelken pedig egyáltalán nem, itt egyedül egy nagyon korai XVIII.sz. eleji Catharina Berinyi az, akivel én találkoztam.
Jászfényszaru - Zsámbék nem túl közeli település. Először teljes mértékben elvetettem bárminemű kapcsolatot. Megnéztem a térképen, hogy konkrétan hol is található Zsámbék. Ahogy nézelődtem "belebotlottam" Jászfaluba. Kérdésem: mit keres a Pilisben, Bicske - Dorog és Esztergom között egy ilyen nevű település? Mi köze volt a jászoknak ehhez a területhez?
Előre is köszönöm segítségeteket:
iater.
p.s.: ha kérhetnélek jelezd igen, ha nem nagy fáradtság, thx...
Te vagy az emberem! Nagyapám Lados Pál 1908-2004, Zrínyi u. és az újtemetőben van eltemetve, dédapám Lados Károly -1918, ükapám Lados Balázs 1848-1919 ők a régi temetőben vannak még áll síremlékük, nagyapám Jászladányi születésűnek van írva az akkori tanyaszerkezet miatt. Lados Balázs egyébként falubíró volt nagyapám elmondása szerint. Nagyapám felesége Danyi Erzsébet, a többieké nem pontosan Kiss és Nagy. Információm szerint kapocs van Mészáros, Kováts, Bogyi, Péntek családokkal is. Egyébként besenyszögi vagy ? Várom ha tudsz valamit, Weszelovszkynál sem találtam semmit, de érdekelne az is, hogy a kitelepített családok(Andrássy stb)tagjaival mi lett? Előre is köszönöm.
Konkrétan milyen adatra gondolsz? Mit szeretnél tudni a Lados családról? Mit tudsz róluk? Van családfád és ahhoz kelleneének + infók? Vagy nincs családfád? Akkor hajrá! Tessék elkezdeni faggatni a legidősb Lados ősöket :) mindenféle dátumok ügyében.
Én tekertem elég sokat Besenyszöget... és még fogom is :) de így nem tudok segíteni, hogy Lados - Besenyszög. Ehhez túl sok az áttekintenivaló és túl kevés az általad adott info :)
Kedves Rye!
mezőtúri Berényi dr. :) már megbeszéltük; igen Ők is a család(fa) részét képezik...
B.Ibolya: egyelőre nincs konkrét bizonyíték, mert Neki is a temetőben és a Berényi Péter nagypapáját még ismerő rokonoknál kellene látogatást tennie évszámok után kutatva. De van egy sejtésem, hogy Ő ki :) Szerintem dédpapája az 1880-ban született B. Péter Pál, aki Mátyás dédpapám legidősb testvérbátyja volt.
Van egy kolléganőd, aki Besenyszöggel foglalkozott :) Nagyon-nagyon jó hír... Nekem is van egy e-mail címem, levelezőpartnerem, aki elég sokat foglalkozott ezzel a témával. Már Besenyszög. Mondott is infokat. De sajnos azt, hogy a település honnan települt be :( sajnos ő sem tudta. Illetve ő kutatta a szentiváni alapító nemeseket is. Mondott úgy 9-10 nevet kb. De Berényit nem talált közöttük. Az alapítókról természetesen mindről tudni honnan jöttek. De hogy a többi ember honann? Azt nem tudta, pedig tényleg sokat foglalkozott a dologgal. Azt mondta pont ez a nagy hiányosság a falu történetével kapcsolatban. Hogy nincs info a telepítésről, ha egyáltalán telepítésről volt szó. Azért nagyon kíváncsian várom a kolléganő munkáját :)
üdv, s további jó és eredményes kutatást kívánok Mindenkinek!!! :)
Az igazság az, hogy én csak Kőtelek (+Nagykörű + Tiszasűly) adatait gyűjtöttem (abból is a Berényiket), Besenyszögöt iater kutatta. Ha jól tudom Ő is egy elég korai időszakot. A két falu elég közel van egymáshoz, de Kőtelken Ladosra nem emlékszem. Ha szolnoki, vagy környékbeli vagy, illetve van időd, ajánlom figyelmedbe a szolnoki levéltár szolgáltatásait! :) Tényleg hosszadalmas a kutatás, de megéri! Jelenleg én is idő szűkében vagyok, még iaternek tett ígéretemnek sem sikerült eleget tenni. Pedig az kb. 15 perc lenne :(
Kedves iater!
Úgy néz ki, újabb forrásokra teszek szert holnap Besenyszög történetével kapcsolatban, egy kolleganőm jóvoltából. Közöttük diplomamunka és egyéb tanulmányok. Remélem lesz benne új, számunkra fontos infó. Ha más nem, az irodalomjegyzék :))
A nemességhez nem minden esetben adományoztak címert, lehetséges, hogy a te esetedben is így volt. Sok esetben viszont a nemesítéshez (és címerhez) nem járt ill. nem adtak birtokot.
Kedves Fórumozók, nem régen kezdtem el a vadászülési Móritz család utáni kutakodást,de sajnos nagyon sok ponton elakadtam a forrás hiáány és a kevés tapasztalat miatt . Remélem egy két kérdésben tudtok segíteni . A család 1563-ban kapott nova donatiot Vadas Üllés községre,de már 1407-ben is a család legalább egy tagja a faluban élt (tehát valószínüleg vetus donatiot is ugyanarra a falura kapták !! ) Viszont címeres levelet "csak" 1622-ben.
Miért nem kaptak valamelyik adománnyal címert? vagy esetleg elveszett az eredeti kutyabőr?
Szia! Köszönöm az információt! A Keresztúri névvel nem találkoztam, de mivel még keresgélek majd nyitva tartom a szememet. Ha van valami mezőtúri kötődés, onnan kicsit többet tudok. Lajos
A konkrét nevekkel nem találkoztam, nem figyeltem ezt a nevet, de a Balla család létezett az adott időben Dévaványán. Balla Péter 1823.11.10-én kötött házasságot Keresztúri Zsuzsannával Dévaványán. Tanu Nyíri Péter volt. A bejegyzést az A2220 tekercsen találod. Te találkoztál az általad felsorolt helyeken a Keresztúri névvel?
Persze-persze, egyik nap majd befutok és lefényképezem... Sajnos idén már biztosan nem tudok Besenyszöggel és Kőtelekkel foglalkozni. Egyszerűen nem megy, nem tudok rá időt áldozni, bármennyire is szeretném! :( Lehetne pár órával hosszabb 1 nap :)
A rokonaink már csak ilyenek, nekem is mindig rágják a fülemet :))
Szinte biztos voltam benne, hogy Ibolya is a rokonunk, annak ellenére, hogy az általa említett nevek számomra nem voltak ismerősek. Jól sejtem, hogy a "Te ágadhoz" van inkább közelebb? :) És ha már itt tartunk... Mezőtúron is vannak Berényiek (közöttük orvos is). Róluk tudsz valamit?
Nagyon sajnálom nagypapád testvéreit! Őszintén! :(
"Olyan jó lenne ha Ők még láthatták volna kész fát!!! "
Hááát... Kész fa viszont nem létezik... Ez az egyik legizgalmasabb az egészben, hogy soha nem mondhatod, hogy "Kész!" :)
Ez is lélekösszeírás mint az 1745-ös,akkor még a veszprémi egyházmegyéhez tartozott a környék. A németországi székhelyű Dunamenti németek családkutató egyesülete adta ki könyv formájában a budakörnyéki főként német falvakra vonatkozó összeírásokat.
Bizony elég változatosan írták le, ill. el ezt a nevet. Eddig nem nagyon mertem hozzányúlni, de be kell látnom, hogy ez mind kapcsolatban van egymással valamilyen módon az anyakönyvekben.
A "POROS" mint családi név már 1478-ban szerepel. (Cs.D. Mo.T.F.) Mint névadó elképzelhető Poroshegy esetében. A MOL nyilvántartásában viszont nem szerepel.
A nógrádi anyakönyvekben milyen formában fordul elő: születési, házasságkötési vagy elhalálozási hely? És milyen nevek tartoznak Poroshegyhez?
A Nograd megyei Poroshegy-rol szeretnek valamit megtudni, anyakonyvi bejegyzeseket errol a "helysegrol" az 1800-as evek elso felebol talaltam Ausztriabol jott oseimmel kapcsolatosan. Ezidaig en hiaba kerestem, nem talaltam semmit.
Sikerült összehasonlítani-elemezni az 1725-ös és 1715-ös összeírásokat?
Rye!
El tudnád küldeni a Vajjon-os házasságot?
+Kőtelek, Besenyszög településről gyűjtött információkkal hogy állsz? Nagyon fontos lenne, mert már szétszednek a rokonok :) és sajnos egyre többen halnak meg :(( hétvégén is megyünk temetésre Apuval. És ez ebben az évben már a második nagyapám testvérei közül :( Olyan jó lenne ha Ők még láthatták volna kész fát!!! Bár kitem szerint most látnak Ők csak igazán mindent :)
Esetleg msn-en fel tudnánk venni a kapcsolatot? Ibolya megkeresett :) Ő is rokonunk...
Köszönöm előre is, üdv:
iater.
P.s.: ez a digitálázás pontosan mi is lenne? Nagyon boldog lennék ha egyszer ott tartanánk, hogy besétálok a levéltárba és azt mondom kérem cd-n pl.Kőteleket... itt tartunk? hm? vagy még korántsem?
Kedden ismét rákérdezek, de több, mint valószínű, hogy elsőre is jól értettem.
Azért ne menjen el teljesen a kedved, az jó, ha ennél a gépnél (is) ül rendszeresen valaki, mert elvonja a figyelmet a hátsó sorokról, ahol az újabb (motoros) gépekről kitünően lehet "digitalizálni".
A MOL Bécsi u-i kutatójában üzembe helyeztek egy komoly mikrofilm szkennert - egyelőre csak próbaképpen - de ha van érdeklődés iránta a kutatók körében, akkor megveszik. Biztatok mindenkit, aki a Bécsi útra jár, hogy nézegesse, próbálgassa a szkennert (és írja be magát a gép használatát igazoló kis füzetbe - lássák, hogy mennyire szükség van ra).
Így ezentúl (vagy átmenetileg - attól függően, hogy végül megveszik-e vagy sem) nem kell horror összegeket fizetni egy-egy fénymásolatért, hanem be lehet szkennelni a kivánt oldalakat egy mappába, amit aztán ők írnak ki (általuk biztosított CD lemezre). Egy CD ára - most úgy fest - 400-500,- lesz, amire kb. 60 kép fél fel.
Kár, hogy ez a lehetőség nem korábban jött... már egy kisebb vagyont fizettem ki fénymásolatokra.
Javítanom kell a múltkori bejegyzésemből azt, amikor azt írtam, hogy Bökit Lemesnél találod, mert a települést ugyan oda csatolták, de a plébánia attól még maradt a helyén. Ráadásul Te azt írod, hogy nem is Böki, hanem Budamér, és ezt támasztja alá a családkutató lista oldala is: http://csaladfakutato.uw.hu/kfelvid2.php?id=lev&lev=teh Itt Budamérnél van Böki szlovák neve is. Szóval akkor Jáno(c)ska Budamérnél található.
Érdekes, amit Hermina mond, mert a MOL internetes anyakönyvi katalógusában se Budamér, se Radács, se az említett filmszámok nincsenek, pedig nem szokták elhanyagolni. Ennek ellenére valószínűleg azokat a filmeket nézted, amelyeket egyébként kellett (ha Hermina mondta :), így felesleges a mormonok filmszámait külön elmondanom. A kettő közül az egyik településnél elvileg jó eséllyel találhattál volna valamit, de biztosra menni sajnos nem lehet.
Szerintem nézd meg mégegyszer a MOL-ban, hátha átfutottad. Főleg azokat az éveket keresd a születési anyakönyvben, amikor a dédnagymamád születhetett. Jó lenne, ha egyértelművé lehetne tenni, a kettő közül melyik településről van szó, mert így mindkettőt kell nézni. Mondjuk időben belefér így is, egyik sem egy metropolisz.
Eddig római katolikus vallásról volt szó, mert a nagypapa római katolikusként házasodott. Bár nekem van olyan ősöm, aki Pestre érve áttért görögkatolikusról, mert nem volt akkoriban itt plébániájuk, csak az 1930-as években először a Rózsák terén (VII. ker.). Gondolom a nagypapa felesége is katolikus volt és miatta sem kellett átgondolnia a dolgot.
Nagyon köszönöm a sokadik segítséged, természetesen eddig is minden tanácsot megfogadtam, most is így teszek.
Sajnálom, hogy túl problémás az én családom, sok a buktató a kutatásban.
természetesen a Mol- ban az ott dolgozó kedves hölgy segítségével (Hermina) már kikértem az általad Sáros megyéből javasolt filmeket.
Jano (Janov) Sáros vm. Sirokai járás, rk. Radács anyakönyvek;
Janocska (Janosik) Sáros vm. alsótárcai járás rk. Budaméren anyakönyvezettek,
a számok: B-137/130 és 133; B139/272 és B 136.- os filmeket.
Ezekben nem találtam semmit (Jochmann). Voltak filmek, amik olvashatatlanok voltak számomra, voltak, amikben nem szerepelt ez a név sehol.
Írod: "Nos úgy tűnik római katolikus vallás esetében Janó Radácshoz (Radatice / Radačov), míg Jánoska :) Bökihez (Chabžany) tartozott, amelyet később Lemeshez (Lemešany) csatoltak.
Ha beírod ide a Lemest vagy Radácsot, akkor kiadja a filmszámokat:
Sajnos ha a neveket beütöm, - nem tudom miért - nekem nem ad kisemmilyen filmszámot. biztos ügyetlen vagyok, vagy a gépem rossz.
Szeretnélek megkérrni, hogy ha tudod, akkor ird meg nekem a filmszámokat és előre láthatólag pénteken tudok menni a MOL- ba, és addig kikérném a filmeket.
Szoktam járni a MOL- ba, - a múlt héten végig a Teve utcában keresgéltem, némi kis eredménnyel - sajnos Veled egyik MOL- ban még személyesen nem találkoztam, de lehet, hogy láttalak, csak nem volt Rád írva: tiborpapa! Biztos odamentem volna Hozzád, és megköszöntem volna azt a sok jó ötletet, amit nekem írtál akár ezen a topikon, akár a Radixon. Mindig örömmel olvasom - ha időm engedi - az összes levelet. Sokat tanul az ember ezeken a fórumokon.
Sajnos rám fér, mert sokmindent nem tudok, és vannak olyan dolgok, amik nem is tanulhatók meg, arra "születni kell" - mint pl. a művészet- sok manapság a tehetséges ember, valószínűleg én nem tartozom közéjük. Ezen kívül a "szegény embert, még az ág is húzza" kifogtam olyan családot, illetve olyan családba születtem, ami nagyon problémás. Sok a megoldhatatlan feladat, legalább is nekem annak tűnik. Igyekszem nem feladni és tanulni.
Köszönöm az eddigi és a jövőbeni segítségedet.
Üdvözlettel és barátsággal:
Ványai Zoltán
Ui.
"Közben gyere a MOL-ba is néha, van fűtés, világítás, kv-automata." - ezt magam is tanusíthatom, sajnos kávézni nem kávézhatok, mert cukros vagyok, de ásványvizet szoktam magammal vinni.
Továbbra is a múltkor javasolt sorrendet reklámoznám: nagypapa házassága (polgári 1920-ban) -> nagypapa és idősebb testvérek születése -> dédnagyszülők házassága -> dédnagymama születése
Úgy tűnik a nagypapa polgári esküvőjét nem nézted még meg. Ha Lipótvárosban volt az egyházi, akkor valószínűleg Budapest V. (esetleg VI.) kerületénél megtalálod a polgárit is a Teve utcában, a polgáriban remélhetőleg több info van az egyházihoz képest, de ha nem akkor sem áll semmiből megnézni.
A szlovákiai kutatást se add fel. A MOL-nak sok szlovákiai filmje van, főleg magyarlakta területről, Sáros megyéből sajnos nemnagyon.
A mormonoknak viszont egész Szlovákia megvan, csak ki kell kérned, kb. 2 hónapon belül megérkezik a kért film Budapestre és akkor a nagypapa ágán is haladhatsz. Írtad valahol, hogy Sáros megyében Janó vagy Jánoska nevű településről származik a dédnagymama. Nos úgy tűnik római katolikus vallás esetében Janó Radácshoz (Radatice / Radačov), míg Jánoska :) Bökihez (Chabžany) tartozott, amelyet később Lemeshez (Lemešany) csatoltak.
Ha beírod ide a Lemest vagy Radácsot, akkor kiadja a filmszámokat:
Csókával viszont peched van, mert Szerbiából csak a Bácskáról vannak filmek Magyarországon, a Bánátról nincsen. Ha az apai ág nincs meg valahol, akkor egyéb információ híján kihagyod azt az ágat.
A kivándorolt rokonokat most kutathatod az ancestry.com-on november végéig; elég sok Jochmann van és mivel tudod a származási helyet ki, tudod szűrni melyik lehet.
Aki csak vaktában kutat vezetékneveket, annak is jó eszköz ez, mert szinte minden településről, minden családból vándoroltak ki Amerkába. Fel lehet mérni, hogy a keresett vezetéknév a XX. század első harmadában-negyedében mely településeken fordult elő.
Kedves Edit!
Köszönöm az érdeklődést.
Kérdésedre a válaszaim:
Anyám apja volt a Nagyapám, aki 1920- ban házasodott. A szüleim nem érdekesek ebben a témában, ugyanis engem a nagyszüleim neveltek. Akikről kutakodok. Őket soha nem kérdeztem, nem is mertem erről faggatni. A szüleim elváltak, és anyám kivitt az Ő szüleihez, akik felneveltek a bátyámmal együtt minket. A szüleim újra házasodtak, apám többször is, mire felkutattam Őt – mivel nem tartották a kapcsolatot sem velünk – 57 éves korában meghalt infarktusban. Így apámtól sem tudtam meg semmit. Most Én vagyok 57 éves, illetve elmúltam júliusban, tehát .., Anyám még él, de nem hajlandó velünk kapcsolatba lépni, így Tőle sem tudok meg semmit. Tehát a nagyapámat jól ismertem és a nagyanyámat is, mert Ők neveltek fel. Ők 1973- ban haltak meg, és én temettem el Őket. Apámat is én temettetem el, Ő az Új Köztemetőben van, 1980- ban halt meg. A nagyapámnak volt egy testvére – tudtommal Amerikába vándorolt ki még a 20- as évek előtt. Ő talán a nővére lehetett, de nem voltak édestestvérek tudtommal. Róla sem tudok semmit. A nagyanyám Csókán született (Torontál megye, a Vajdaságban, ma Szerbia területén van). Nagyapám Sáros megyében született, ma Szlovákia területe. Mindketten törvénytelen gyerekek voltak. Csak az anyjuk ismert, de mivel ma nem Magyarország területén van, így nehezebb kutatni. Az anyakönyvek nincsenek itthon. Csak az Apám ágát tudom egy darabig kutatni, de ott is megakadtam már, mert rengeteg Szabó, Palotai, Harangi van azon a környéken, Bihar megyében, és ez a vonal is nehézkesen megy, de megy valahogy még. Nem adom fel, de az anyai ágon nem tudok tovább haladni. Ez az ág a nagyszüleim fent említett problémáiból adódik.
Üdv. Ványai Zoltán
Először bocs, hogy beledumcsizok a dologba, másodszor tudom, hogy már beszéltünk erről a házasságról a radixon, de csak egy-két kérdés: nagyapád 1920-ban kötött házasságot. Megvan-e a házassági anyakönyvi kivonat? A levéltárban megnézted-e a másodpéldányát? Ugyan ez a kérdés a születésével kapcsolatban: Szül.a.kivonat, másodpéldány? Van -e tudomásod a vallásáról? Születésekor a szülők lakhelye, ezen a környéken a legközelebb eső aktuális templom, keresztelési bejegyzés, esetleg oda-vissza néhány év, hátha találsz testvért. Hátha valahol van más bejegyzés is. Hol élt a nagyapád mikor megnősült, még mindíg a szülők címén esetleg? Olvastam, hogy valameik temetőben kerestetted a mamát, meikben? Ha újpesten éltek, nem biztos, hogy ebben a kerületben halt meg, ha másikban akkor máshol anyakönyvezték a többi temetőt is meglehetne próbálni. Most ennyi jutott az eszembe.
"nagypapa házassága (polgári 1920-ban) -> nagypapa és idősebb testvérek születése -> dédnagyszülők házassága -> dédnagymama születése
Továbbá keresd a nagypapád ifjabb testvéreit is, az ő születésükig biztos nem halt meg a dédnagymama." Ezt szerettem volna végig nézni. sajnos erre nincs módom, ugyanis semmi adatot nem tudok a nagyapám házassági adatain kívül. Dédszülőkről semmi adat nincs, a nagyanyámék Csókáról valók, a Nagyapámék Sáros megyéből, mindketten törvénytelen gyerekek. A fenti területek ma már nem Magyarországhoz tartoznak, kutatása reménytelen, csak a helyszinen lehetséges szerintem. Testvérekről sem tudok, a nagyanyám neve Nagy - van belőle bőven, a nagyapámé Jochmann- nagy valószínűséggel betelepült svábok voltak. Nincs semmi kiinduló pontom. Biztos "béna vagyok" ezen a területen, egyszerűen nem tudom folytatni. Nem tudom ilyenkor mit szoktak tennia kutatók, pl. ha egyik nagyszülőnek sincs apja - legalábbis nem ismerjük- tehát ha az apai ág nincs meg, akkor mit szoktak tenni?
A következő sorrendet javasolnám, hogy a dédnagymamád halálozási bejegyzését megtaláld.
nagypapa házassága (polgári 1920-ban) -> nagypapa és idősebb testvérek születése -> dédnagyszülők házassága -> dédnagymama születése
Továbbá keresd a nagypapád ifjabb testvéreit is, az ő születésükig biztos nem halt meg a dédnagymama.
Szerintem ha ezt az utat végig tudod járni, akkor az így összeszedett információkkal jobb eséllyel meg tudod találni a dédnagymamád halálozási bejegyzését. Gondolom a felsoroltakat úgyis meg akarod nézni előbb-utóbb. Üdv,
Az Osztrák Hadilevéltár Mellett Működő Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség A-1030 Wien, Nottendorfergasse 2. Telefon: 79-540-319, 79-540-320, Fax: 79-540-109
A közelmúltban elkészült a genealógiai jellegű szoftverekkel kapcsolatos legújabb linkgyűjteményem: Családfa-szoftver lap A gyűjteményben kategóriánként megtalálhatók a családfa-készító programok oldalai, ismertetői és letöltési lehetőségei, tartalmaz számos segéd- és kiegészítő programot, amelyek szintén a kutatást könnyítik meg. Nézzétek meg, és ha tudjátok használni, látogassátok gyakran.
Köszönöm a választ. Én próbálkoztam a temetőkkel is, felhívtam a Megyeri úti temetőt, el is mentem, de sajnos eredmény nélkül maradtam.
Kaptam választ pl.
Tisztelt Ványai Úr!
Több napon keresztül kerestük a dédnagymama nevét a nyilvántartó könyveinkben. Rendelkezésünkre állt az 1909. október 12.-től 1915. augusztus 19.-éig és 1916. május 11.-től 1920. április 5.-éig a temetések listája. Ezen időszakokban a könyvekben nem szerepel Jochmann Mária neve.
Tisztelettel:
Hepp Éva
Kerestem a levéltárban 1904-től 1920- ig Újpesten elhalálozottakat, 3 napon keresztül néztem, de egyetlen egy Jochmann nevűt nem találtam. nagyon valószínűnek tűnik a válaszod utolsó mondata, hogy lehet, hogy csak odaírták, hogy néhai Jochmann Mária.
Sajnos eddig jutottam. Továbbra is várom a segítségteket.
Köszönettel és üdvözlettel: Ványai Zoltán
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy az 1. világháború résztvevőiről/áldozatairól nincs olyan adatbázis, mint ami a 2. vh-val kapcsolatban van a http://www.hadifogoly.hu/ oldalon? A választ köszönöm szépen előre is :)
Ez még csak a kezdet. A tanulmány jellegénél fogva nincs benne sok név, az is csak felsorolás jellegűen. A legizgalmasabb részeknél meg adatközlésnek a családi hagyományt jelöli meg.
Viszont van benne egy-két figyelemre méltó forrás, aminek utánajárok a napokban.
Egy kis statisztika. A mellékelt kép 5 jász település liber fundija alapján összesített 10 leggyakoribb férfi keresztnevet mutatja. Vagyis azt, hogy 1745 körül milyen nevek voltak a leggyakoribbak azon a vidéken!
1740 után jöttek: Schafer, Reiter, Stuhl, Auer, Windisch, Gremsperger, Markgruber, Czetli, Tiringer, Keller, Herbst , Grebersperger.....és azt írják, hogy stb.
Tiringer Juhász Mihály
Gruiber Juhász Ferenc.
1740-es évek közepétől árendát fizettek a földesuraknak a következő településeken a birkások:
Egy korábbi hozzászólással kapcsolatban (4033): Átnéztem az említett oldalt, és felhívnám az érdeklődők figyelmét arra, hogy ez az adatbázis különbözik az Ellis Island-tól. Az Ancestry adatbázisa az Ellis adatait is tartalmazza, viszont a neveket átírták! Találtam olyan személyt, akit az Ellisben nem adott ki a kereső, mert a kézírás miatt ők máshogy olvasták a névalakot, az Ancestry-ben viszont más (pontosabb olvasatú) névalakban megtaláltam. Az emigránsok kutatásánál javaslom, hogy mindkettőben keressék meg a személyeket.
Mielőtti a halotti anyakönyv vagy a temetői nyilvántartás böngészésébe fognál,
szerintem nézd meg az 1920-as házasság állami anyakönyvét, ott elvileg pontosan le van írva, hogy a házasulandók mikor és hol születtek, kik a szüleik. A házasulandók születési anyakönyvén pedig tovább lehet haladni.
Ha pedig kifejezetten az 1920 előtti halálozás érdekel és nagy szerencséd van, akkor a születésnél utalnak az illető halálozásának időpontjára is, még ritkábban a házassági bejegyzésnél is előfordul a halálozásra utaló megjegyzés.
Ha viszont peched van, még az is elfordulhat, hogy a "néhai" kitételt csak tévedésből írták le.
(Nem ezt a családot kutatom, csak összefutottam velük.)
Az első Botyánszky (János) 1726-ban nősült Csabán, Mlinár Katalint vette feleségül, kinek édesapja az első parasztbíró Mlinár Éliás volt, aki jeleskedett a csabai templomépítésben. Vele kezdődik a csabai Matrikula, kis túlzással. A Tadanaj család is ott volt már a 18.sz.-ban, a Machlik is...
Kérdés: Az 1890 - 1910 között a régi újpesti temetőnek hol lehetnek azok a könyvei, ami az elhunytak adatait tartalmazzák ?
1910- 1921 között hova temették az újpesten elhunytakat ?
Eddig téves úton haladtam, ugyanis egy széljegyzetben a nagyapám iratai között rábukkantam a következőkre.
Nagyapám 1920. április 5.- én nősült a Lipótvárosi Bazilikában. Felesége Nagy Etel. És itt egy széljegyzetben anyja neve előtt oda van írva – ami eddig elkerülte a figyelmemet – hogy néhai Jochmann Mária. Ha ez igaz, akkor ez óriási felfedezés. Ugyanis akkor csak az 1893-tól 1920- ig kellene átnézni a halottak névsorát. Azt szeretném kérdezni, hogy hol keressem ezt a névsort Újpesten. Mivel Nagyapámat az Egek királynője templomban keresztelték meg, lehet, hogy ott kell keresnem? esetleg a Teve utcai MOL- ban?
Segítsetek, mert talán most nyomon vagyok, ez már egy rég elfelejtett szál volt nekem.
Köszönettel: Ványai Zoltán
Szeretnék összeállítani egy olyan listát, melyben az összes jász redemptus személy szerepel (vezetéknév+keresztnév) településenként ill. a megváltott föld nagyságával vagy a fizetett összeggel. A következő öt település már kész: Árokszállás Apáti Mihálytelek Ladány Alsószentgyörgy
A maradék hathoz még nincs anyag. Amint kész lesz a teljes dokumentum megosztom az érdeklődőkkel. Várom a javaslatokat, hogy a maradékot, mely forrásművekből merítsem.
A konkrét kérdésedre válaszolva: biztos vannak benne érdekes dolgok, de családkutatási szempontból nem igazán hasznos.
Így 1848. december 15-ével a Magyar Hadi Főtanoda igazgatósági, tanári és kiszolgálói személyzete különböző beosztásaiba 72 fő került, név szerint a legfontosabbakba a következők: főigazgatóul Luberth János ezredes, aki helyét nem foglalta el; aligazgatóul Petzelt József egyetemi tanár, alezredes; az igazgatóságnál századossá, hadbíróvá, hadi jogtanárrá és könyvtárossá Varga Károly ügyvéd és egyetemi könyvtári tiszt. A tanári karba a földrajz, illetve az “álladalom- és földtértan” előadására Hartmann József honvédszázados (december 14-i lemondása után helyére 18-ával Brassay Sámuel, az MTA levelező tagja, főiskolai tanár); a “gyalog szolgálat, ügyesítés és fegyvergyakorlat” előadására Schenowitz Frigyes honvéd százados; a “szám-, betűszám- és mértan” előadására Mück Lajos utász hadnagy; a térképrajz és tervírás oktatására Jancsó József egyetemi tanársegéd; a hadi fogalmazás előadására Bajnok Antal természettársulati titkár; a magyar nyelvtan ismétlésére és a magyar irodalom előadására Machlik József nyugdíjas magyar nyelv- és irodalomtanár; a német nyelv tanítására Drechsler Ferenc került kinevezésre. Gazdászati tisztté és pénztárellenőrré Mihánovics Boldizsár nyugalmazott alhadnagyot rendelték, akit egyúttal főhadnaggyá léptettek elő.
Botyánszki Pálné, Müller Erzsébet (Békéscsaba, 1890. febr. 20. – Bp., 1956. febr. 23.): textilmunkás, szerkesztő. Az 1930-as években Békéscsabán egyik irányítója volt a szakszervezeti és a szociáldemokrata mozgalomnak. Mint az MSZDP városi szervezetének titkára és a Végrehajtó Bizottság tagja, közreműködött a városi sztrájkok és tüntetések megszervezésében. A rendőrség zaklatásai és a hatósági üldözés miatt 1936-ban Bp.-re költözött. 1945 után visszatért Békéscsabára. A helyi SZDP titkára, ngy.-i és ogy.-i képviselő volt. 1945-től az SZDP országos, 1948. jún. – 1954-ben a MDP Központi Vezetőségének tagja. 1946–48-ban felelős szerk.-je volt a Békés Népe c. hetilapnak és 1948-ban a Békésmegye c. hetilapnak.
Azért ennél hasznosabb dologról van szó, mint ahogy a cikk írja, mely szerint ellenőrizhetjük, hogy mondjuk Halle Berry-vel vagy Tom Cruise-zal rokonságban állunk-e.
Egy hasonlóan komoly akcióról van szó az www.ancestry.com részéről, mint ami egy-két hete volt.
Ezúttal ugyan csak a bevándorlási adatokat lehet lekérdezni, de azok jócskán kibővültek a két héttel ezelőttihez képest. A legnagyobb változás, hogy a legeslegfontosabb bevándorlási adatok, a New York-iak most már 1957-ig tekinthetőek meg (két hete csak 1932-ig lehetett azt hiszem) vagyis a II. világháború, az azt megelőző és azt követő korszak, valamint az 1956-osok menekülthullámaiban kivándorolt rokonainkról, ismerőseinkről tudhatunk meg jónéhány részletet.
Ha véletlenül nincs és nem is volt kinti rokonunk, akkor néhány részlettel kell beérnünk mondjuk Bartók Béla, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Márai Sándor kivándorlásáról, bár ez nem hangzik valami olyan bulvárosan, mint mondjuk Halle Berry. Legfeljebb az, hogy azt is megtekinthetjük, miként jutott el Eszterhás József Csákánydoroszlóról az Elemi ösztön forgatókönyvéig. Még jó hogy nem vagyok újságíró. :)
A lényeg, hogy november 30-ig megint szabad a vásár.
Véletlenül találtam rá erre a fórumra és benne a Te hozzászólásodra. Szemetszúrt nekem a Botyánszki név és amikor elolvastam amit írtál teljesen felvillanyozódtam. Lehet, hogy ugyanazt a családot kutatjuk mind a ketten?!
Bár a Botyánszki és a Machlik név meglehetősen gyakori Békéscsabán és környékén, mégis én nagy reményt fűzök hozzá, hogy ugyanazt a családot vizsgáljuk.
Szóval:
Az én ükapámnak Botyánszki Györgynek a testvérét Botyánszki Pálnak hívták.
Botyánszki Pál és felesége Machlik Mária az 1800-as években születtek Csabán.
Botyánszki Pálnak és Machlik Máriának három gyermekéről tudok: Botyánszki Mária, Botyánszki Pál és Botyánszki György. Több adatom a leszármazottakról nincs.
Összegezve:
Szépapám: Botyánszki György
Szépanyám: Tadanai(?) Ilona
Gyermekeik: (3 gyermekükről tudok, de lehet, hogy többen voltak testvérek. A sorszámozás nem időrendi.)
I.) Botyánszki Pál, II.) Botyánszki György (1865) és III.) Botyánszki András.
I.) Botyánszki Pál
Felesége: Machlik Mária
Gyermekeik:
1.) Botyánszki Mária
2.) Botyánszki Pál
3.) Botyánszki György
II.) Botyánszki György (1865) [ükapám]
Felesége: Belanka Ilona (1867) [ükanyám]
Gyermekeik:
1.) Botyánszki György (1892) [dédapám]
2.) Botyánszki Mátyás
3.) Botyánszki András
4.) Botyánszki János
5.) Botyánszki Pál
6.) Botyánszki Judit
7.) Botyánszki Ilona
8.) Botyánszki Zsófia
9.) Botyánszki Erzsébet
10.) Botyánszki Mária
III. Botyánszki András
Felesége: Machlik Judit
Gyermekeik:
1.) Botyánszki Judit
2.) Botyánszki György
3.) Botyánszki Mária
4.) Botyánszki András
5.) Botyánszki János
6.) Botyánszki Ilona
7.) Berki Mátyás (eredeti neve: Botyánszki Mátyás)
Ezzel összefügg amit Te írtál:
"A dédapám volt Botyánszki György, ő egy elég jómódú földműves volt, de az első feleségének (a dédanyámnak) a halála után nagyon elhagyta magát pár év alatt oda is lett szinte mindene, a lányai is átmenetileg az elhunyt feleségének a szüleihez kerültek.
Már nagyon régóta akarom megnézni az anyakönyveket, csak valahogy nem volt rá annyi időm hogy jobban beleássam magamat. Tudom még a szüleik nevét és azt is hogy ő 1908-ban született, tehát visszakereshető lenne (Botyánszki Pál, és Machlik Mária) "
Figyelj Séró! Írj már egy elérhetőséget nekem, hogy a rendelkezésünkre álló további adatokat egyeztetni tudjuk. Előre is köszi!
Nem vagyok sajnos tisztában azzal, hogy a fórumra írt hozzászólások a címzett felhasználók e-mail címére is eljutnak-e. Hogy van ez?
Valaki tud-e Séró elérhetőségéről? E-mail cím, stb?
Kb. két tenyérnyi (egymás fölött) könyvecske, piroshoz közeli színű, bejárattól jobra, a kirakatos nagyszobában, a "Helytörténet" polcokon, szemmagasságtól lefelé.
Pont valamelyik nap jártam arra, de én ezt nem találtam meg. Akkor még1x el kell mennem! Kár hogy nincs meg a cím, de talán megtalálom így is! Csak a családnevek vagy a keresztnevek is?
A Hadtörténeti Intézetben (http://www.militaria.hu/) az egyes egységek tekintetében tudnak segíteni, ill. találhatsz iratanyagot. Az tehát, hogy Kadarkút, így kevés. Először azt kellene kiderítened, hogy hol sorozták be (vszeg a szülőhelyén, ill. ott, ahol akkor élt, mikor hadkötelezetté vált. Feltételezve az 1883-as születést ez úgy 1900-as évek elején lehetett. A besorozásnak iratanyaga van/kell legyen (ha nem semmisült meg) az adott település iratanyagában az illetékes megyei levéltárban), továbbá azt, hogy melyik egységbe. Ennek a mozgása során kerülhettek egy időre Kadarkútra. Azt sem írod mekkora egység, század, magasabb egység-e.(A későbbiekből kiderül szerintem max század lehetett és nem biztos, hogy állandó állomáshelyként)
"A közös hadsereg 1900-ban 15 hadtestből állt, melyek közül a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI., a temesvári VII., a nagyszebeni XII. és a zágrábi XIII. volt magyar kiegészítésű. A 112 hadkiegészítő parancsnokság közül 40 esett Magyarország területére. 1871-től az ország a honvéd közigazgatás szerint 7 kerületre osztódott, úgymint a budapesti I., a szegedi II., a kassai III., a pozsonyi IV., a budai majd 1876-tól székesfehérvári V., a kolozsvári VI., és a zágrábi VII.
[…] A császári és királyi csaptok 4 fegyvernemre: gyalogságra, lovasságra, tüzérségre, műszaki csapatokra oszlottak. Ezeken belül léteztek a vadászcsapatok, a tiroli országos lövészek, a dragonyosok, a huszárok, az ulánusok, a lovasított országos lövészek, a tábori-, hegyi és vártüzérség, az utászcsapatok, a vasút- és távíróezredek, valamint egészségügyi és vonatcsapatok mint csapatnemek. […]
A császári és királyi lovasság 42 ezredből (16 huszár-, 15 dragonyos-, 11 ulánusezred) állt. A 16 huszárezredet Magyarországról egészítették ki, s tisztikarukban is nagyszámú magyar teljesített szolgálatot. Minden lovasezred békében az ezredtörzsre, 2 osztályra (egyenként 3-3 tábori századdal), 1 utászszakaszra és 1 pótkeretre tagolódott. Az ezredek békeidőben lovasdandárokból és lovashadosztályokból álltak. A fegyvernem kiképzésének és harckészségének ellenőrzését a lovasság felügyelője végezte"
Régebben az 1868-as általános hadkötelezettség bevezetését megelőzően (1868. évi XL. tcz a véderőről és XLI. tcz. a honvédségről. lásd www.1000ev.hu) az volt a rendszer, hogy az ún. ezredtulajdonosok maguk látták el az állományt, így ha Kadarkúton állomásoztak volna akkor (még 1868 elött), ahhoz az kellett, hogy az egységet fenntartó gazdasági alapjai Kadarkúton legyenek. A település honlapja szerint "A XIX. században a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családok voltak a legfőbb birtokosai", azaz a fenti családok valamelyikének lehetett istálló. Ez elengedhetetlen. (Van még a Vóta-kastély manapság szociális intézmény, na annak még lehetett istállója) .
Kérdés mi változott 1868 után e rendszerben. Az biztos, hogy nagyobb létszámú lovascsapat (itt huszárok) ellátásához infrastruktúra szükséges, ha ilyen nem volt, akkor az az ideiglenes jelleget erősíti.
Először a besorozás körülményeit kellen kideríteni, ha tudod, milyen illetőségű volt (megyei levéltár), aztán Hadtörténeti Intézet...
Ma láttam a "Központi Antikváriumban" (Múzeum krt.) a helytörténeti polcokon egy könyvet a jászokról (600 ft) Településenkét voltak a családnevek felsorolva azoról, akik cca. 1747-ben? újra váltották a földjeiket. Sajnos, idő és eszközök híján a szerzőt, címet nem írtam fel.
Lukácsi Lászlóné-Lukácsi László-Rusvay Lajos: Jászalsószentgyörgy krónikája, Kiad. a Jászalsószentgyörgyi Községi Tanács. [Jászalsószentgyörgy, 1986.]Nagyközs. Tcs., Szolnok, VFMK Ny. 1.kötet: A kezdetektől 1944-ig.De van a fenti szerzők közül Rusvay Lajosnak 1970-ből egy munkája (abból merít ez a mű is, ő pedig gondolom elolvasta/áttanulmányozta a helyi Liber Fundit (ahogy utalnak is erre).
Egyébként a felsoroltad nevekből Jászalsószentgyörgyön bizonyos Kókai Mátyás Fél helyesként 167 forintos földet váltott (második classis), negyedesként (harmadik classis) pedig Pap András (ez mondjuk gyakoribb név, lehet más család) 83,3 forintos földet, nyolcadosként egy másik Pap, bizonyos Pap István 41,55 forintos földet váltott (negyedik classis). Több az említetted nevek közül nincs.
Szerintem lehet, hogy mikrofilmen is van valami a nádor iratai közt, vagy az egyes települések iratanyagában. Szolnokon mindenképp az eredetiek, de, ha nem tudsz leutazni, érdemes a MOL filmtárban körbenézni. Úgy tudom az 1699-es Petz-féle összeírás megvan.
SZERZŐ Csorba Sándor (1934-) CÍM A Kölcsey-család genealógiája és címere / Csorba Sándor, Nyakas Miklós MEGJELENÉS Fehérgyarmat : Kölcsey Társaság, 1993 TERJEDELEM 117 p. : ill. ; 24 cm 2 mell. MEGJEGYZÉSEK Sorozat: (A Kölcsey Társaság füzetei / Kölcsey Társaság, 1215- 6620 ; 5) Bibliogr. a jegyzetekben: p. 75-79. és 95-96. ETO JELZET 929.52(439)Kölcsey:929.6 929.2(439)Kölcsey 929.6(439)Kölcsey ISBN SZÁM 963-04-1526-7-[!963-85145-0-7] (fűzött) : ÁR 160 Ft TÁRGYSZAVAK 1. Kölcsey család EGYÉB NEVEK 1. Nyakas Miklós 2. Kölcsey Társaság (Fehérgyarmat) 3. A K ölcsey Társaság füzetei
A Szabó Ervin (központi) könyvtárból kölcsönözhető
A november 4-én a Fiumei úti sírkertben avatott emlékfal emléktábláin szereplő 797 név is olvasható mostantól ezen az oldalon. Összesen 57 márványtáblát állítottak fel 1621 hős halott illetve ártatlan áldozat nevével 13 budapesti köztemetőben.
Aki valamelyik közelében jár, kérem küldje el az itt található táblákról készített képeket vagy a leírt neveket.
Tudja valaki, hogy a következő településekről mely könyvekben találok, olyan redemptus listát, amely a Vezeték+Keresztnevet tartalmazza? ( Fodor F.: A Jászság életrajzában csak családnevek vannak).
"Hazánk keleti szegletében, Fehérgyarmattól 18 km-re fekszik a szatmári Tiszahát egyik leghangulatosabb települése, Szatmárcseke. Már a 12. században virágzó község volt; 1344-ben Nagy Lajos király a Kölcsey családnak adományozta. Itt élt ősei kúriájában himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc (1790-1838) 1815-től haláláig. A Kölcsey család 1889-ben lebontott kúriája helyén 1962-ben épült Művelődési Házban rendezték be a Kölcsey-emlékszobát, ahol a költő személyes tárgyai, levelei, a Himnusz tablója, rajzok, festmények, korabeli bútorok, a Kölcsey család családfája látható"
Egy nagyon kedves barátnőmnek szeretném a segítségkérését tolmácsonli!
Kölcsey leszármazott. Pontosan Kölcsey Antónia dédunokája. Azt szeretné kérdezni, hogy van -e valami ötletetek arra vonatkozólag, hogyan lehetne kutatni az Ő felmenői adatait, lévén, hogy már Ukrajnához tartozik a település (Beregszász, Nagyszőlős) amelyek anyakönyveiben kutani kellene! Esetleg van-e már valami írott irodalom ezzel a családdal kapcsolatban?
Köszönöm az információkat, ez is több a semminél. Ez alapján nehéz beazonosítani, mert nekem is kevés adat áll rendelkezésemre. De egyszer majd jól jöhetnek még ezek az adatok!
kutatja valaki közületek az ekeli Nagyváthy (Nagy-Váthy) családot? Őseim szálai odavezetnek, de nem találom a kapcsot.
Másik kérdésem az lenne (biztosan már leírtátok, de azt se találom): hova jegyezhették be a 18. században a Németalföldről Felső-Magyarországon letelepedett ősapánkat? Az anyakönyvben csak az van, hogy "1854. jan. 11. meghalt Zev Mihál özvegye, 84 éves, Halál oka: öregség. Ezek szerint az özvegy 1770-ben születhetett. A körülötte bejegyzett összes elhalálozottnak ott a neve. Csak neki hiányzik. Gondolom, idegen hangzású lehetett, s ezért hagyták ki a nevét. Visszamenőleg már sehol nem találtam erre a házaspárra utalást. Hol nézhetnék még utána?
"A Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. elképzelései alapján a Net World Informatikai és Szolgáltató Bt. két év alatt készítette azt az Európában egyedülálló szoftvert, amelynek adatbázisában valamennyi, a szegedi Belvárosi Temetőben nyugvó halott sírhelye szerepel. A www.testamentum.hu honlapra kattintva jelszó nélkül bárki megkeresheti halott szerettei sírjának szinte centiméterre pontos helyét. A kereséshez szükség van az elhunyt nevére, anyja nevére, születési és halálozási dátumára, de ezek hiányában, részadatok alapján is képes a program segítséget nyújtani az adott sírhely megtalálásában. A honlapot a temető dolgozói is használják saját munkájuk megkönnyítésére, így az adatok mindig naprakészek lesznek. A kft. honlapján egyébként ezentúl ingyenesen lehet 25 szóból álló, fényképes gyászközleményt közzétenni, amelyet e-mailban kell elküldeni a gyaszlap@testamentum.hu címre. A Belvárosi temető után a közeljövőben az önkormányzati tulajdonban lévő kiskundorozsmai, tápai és gyálaréti temetőkről is készül hasonló virtuális térkép."
Kanadában egyetlen Babost mutat az Ancestry:
Canadian Phone and Address Directories, 1995-2002 about J Babos
Name:
J Babos
Street address:
62 Harold Crt
City:
Hamilton
Province:
Ontario
Postal Code:
L8S 2R9
Phone Number:
905 572 6687
Years at Residence:
1995 1996
Aki már regisztrálta magát az ancestry.com-on, és nálam jobban tud angolul, utána tudna nézni Babos Jánosnak, aki 1956-ban vándorolt ki Kanadába? Egyéb információt én sem tudok, ezért minden adat érdekelne. Előre is köszönöm!
itt egyébként találtam a budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai (1270-1872) I-II kötet szóló könyvet, aminek ugyan az ára húzós, de hátha jól jön valakinek:
Tőlem sem kért mást a nevemen és a mailcímemen kívül, sőt, mivel már egyszer egy ilyen részleges ingyenességben kurkásztam, (1930. évi népszámlálás), közölte, hogy regisztrálva vagyok, és lépjek be...
A harmadik napon feldobott egy kérdőívet, amit - a sok-sok érdekes találat feletti örömömben ki is töltöttem (nemigen szoktam amúgy), és az egyik kérdésre adandó válaszok között ott volt, hogy "Még nem vagyok tag"...
Arra én is kíváncsi lennék, hogyan akarnak akár egy centet is legomolni rólam... mellesleg a 12-13 USD nem egy horror összeg azoknak, akinek sok elszármazottjuk van, vagy akár lehet (én nagyon sokáig nem tudtam róla, hogy vannak az USA-ban rokonaim... viszont igen sok mindent találtam most róluk... bár meg kell jegyeznem, volt néhány találat, aminél nem dobta fel a képet, csak egy hibaüzit :(( )
Hello! Ha regisztráltam csak a loginomat és az email címemet tudják úgyhogy pénzt nem tudnak tőlem kérni hisz semmit sem tudnak rólam illetve rólad - jah egyedül annyit tudnak tenni hogy megtiltják a belépést.
Azért néztem bele az Általános Feltételekbe, mert a regisztráció alatt "átvezetett" rajta, és elfogadtatta. Ha már a képernyőn volt, beleolvastam és elég goromba, leírja, hogy az ingyenes időszak alatti regisztrációkat ( amit ezek szerint megrendelésnek tekint ?) hogyan lehet (7 napon belül...) sztornirozni. Tőlem e-mail cimet és nevet kértek, hát, az ingyenes e-mail cimemmel nem lőnek nyulat :)
Megoldás sajnos még nincs, mert az anyakönyvben elakadtam, de legalább nem indultam el rossz nyomon.
A helytörténet tényleg fontos, érdemes megnézni a www. helysegnev. hu és egyéb címeken a település történetét - általában szokott lenni valami -, ha elakadtunk, de ha tényleg komolyan meg akarunk találni valamit, akkor a település vagy a földtulajdonos nemesi család, egyház stb. történetéről írt könyv(ek)et sem árt megnézni valamelyik könyvtárban. Itt egy jó kereső hozzá: www.mokka.hu
Az általam keresett juhászcsaládok közül az egyik német, a másik magyar nevű - egyik sem Juhász -, szerintem mindkettő magyar nemzetiségű volt ebben az időben (1850-1870 körül).
Lehet, hogy azóta megváltozott a rendszer, tényleg nem árt vigyázni.
Amúgy tényleg van még egy "ingyenes" változat: amikor megrendeled a szolgáltatást teljes regisztrációval próbaidővel, majd egy vagy két héten belül lemondod.
Hát, talán itt sem árt az óvatosság... Regisztráltam, ( mert: nem engedett a rendszer tovább ) majd nézelődtem picikét. Belenéztem a accountomba is, ha már ott jártam és már elő is jegyeztek mint előfizetőt havi 12 USD-ért "World Deluxe Membership" -re... Erre azért nem volt szükségem... úgyhogy már meg is írtam a felmondó levelet.
