Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Még mindig nem értem, hogy az általad vázolt vasszörny miért fog 10-11kW teljesítményt leadni. Apropó a zárszelvényt gyorsan felejtsd el, mint füstjárat. Nem lehet kitakarítani! Tegyél vascsövet. 2,5" egy megfelelő méret, kb. 7cm belső átmérővel. Végigtolcs rajta egy kefét és már tiszta is. Ha nem kátrányolsz, akkor akár üvegmosó kefével is takarítható.:DDD
Vissza ugrottam picit a projekt leírásodhoz. Miért kátránygyár ez a vízteres kandalló? Milyen gyártmány/típus? Nem lehet esetleg azt samottal bélelni? Az már sokat javítana az égés feltételein.
A három kátrány elkerülő alapfeltétel megvan nálad?
1. száraz fa (MÉRVE! 20% alatt)
2. elegendő égési levegő (nem fojtogatva)
3. alulról korlátozott visszatérő (ne legyen hideg, min. 50-55oC pl. ESBE VTC szeleppel)
Félre ne érts, én nem vagyok barkácsolás ellenes, de előbb járjuk körbe a témát, főképp, hogy tavaszig nem tudod szétbombázni. Ami van, abból kellene kihozni a maxot.
Ha kiderülne, hogy tud a jelenlegi is szépen égetni, akkor max. egy plusz hőcserélő kellhet. Ha a samottozással felvihető a tűztér hőfoka, akkor lehet, hogy nem tudja az összes hőt leadni.
Na ide lenne építve a tűztér a betét helyére. Belül van elég hely hogy samotból vastagot tudjak befalazni. Amúgy milyen vastag falazat kell? Az jutott még eszembe, hogy a fagázok égetése hogyan megy végbe? Mikor begyujtok és már rendesen ég a tűz akkor a primert elzárom a secundert kinyitom de a primert mennyire kell zárni? Nullára? Vagy azért ott is kell valamennyi levegő? Valamint az elképzelésem, hogy a fagázokat égetem és közben a kémény zárásával visszaveszem a teljesítményt annyira hogy a kilépő füst 180-200 legyen és 6-8 óra alatt felfűtöm a rendszert mennyire működőképes és hatékony?vagy ezek a berendezések csak úgy működnek jól ha 100% megy ameddig fel nincs fűtve és a hőcserélőterre kell méretezni?
kémény beton köpenyes samott belsejű elemes kémény amit még az előző tulaj csinált. Sajna ezt nem tudom átvatiálni. képet majd később mert nem vagyok otthon. A tűztér tetejére is szánok samotot utánégetővel, hogy a gázok is elégjenek és a hőcserélőbe csak a füst Menjen. Úgy jött ki, hogy 60*40*30 szé*mé*ma ebbe 80*80as zártszelvények bele függőlegesen. Körbe ez is samottal, hogy csak az alja és a szelvények belseje legyen fűtve. Ebből jött ki a kb10-11kw és a térfogata adja a kb 40 liter víztartalmat. Csak a magasság ami kicsit kevés de ez van. A rendszer most is nyitott és marad is az. Az ajtón már gondolkoztam lehet 13 arányban az alja fém lesz belül samottal így csökken a levegőoldali teljesítmény. A begyujtós füstjáratot oldalt vagy Hátul gondoltam elvezetni ezen még álmodok mert most a fűtési szezon már azért elkezdődött így építeni csak tavasszal fogok.
Csatlakozva az olvtárs javaslataihoz és egyben kiegészítve azokat, javasolnám, hogy a mostani kémény bekötést szüntesd meg és lejjebb, valamint feljebb nyiss egy újabbat. Miért? A tartály alatt legyen az egyik, ez lesz a "begyújtásos" rövid utú bekötés. A tartály felett meg mehet a normál. Mindkét kijáratba tennék egy-egy pillangót, amit a szerkezeten kívülről kell tudni állítgatnod.
A tartályt te csinálod? A 30cm/40l/10kW hogyan jött ki? Javaslom a nyitott rendszert, tágulásival, biztonsági kütyükkel, ahogy a topikban már többször le is írtam, olvass vissza lszi!
A tapasztalatom alapján a nagy ajtó miatt a kályha helysége jó eséllyel túlfűtött lesz a 6 órás üzem alatt, de kellemesen temperált üzemen kívül is a téglás építmény miatt. Ha az első gond neked, akkor olyan ajtót kellene készíts (amennyiben megoldható), ami nem csak jól zár, hanem jól is szigetel. Erre kerestünk már megoldást (itt is), egyelőre a fémgőzölt (low-E?) üvegkerámia tűnik egy ígéretes megoldásnak, de nem tudok olyat, aki kipróbálta volna. Lehetnél te az első.:D
Az első ami eszembe jut, hogy nem árt, ha van a begyújtási szakaszra meg nem hideg idők esetére egy szeleppel nyitható zárható kis áramlási ellenállású alternatív füstjárat, ami kikerüli a vízteret. Ez hideg víznél különösen hasznos lehet, mert ha nagyon meghűti a kezdetben harmatos füstgázt, akkor nem indul be a kéményhuzat és ilyenkor jön az égéstér tele füsttel a tűz meg befullad esete, a víztér lekormozódásáról nem is beszélve.
Az égésteret úgy alakítsd ki, hogy a láng ne érjen bele a víztér csöveibe. Valami okos megoldással tereld úgy, hogy a fagáz el tudjon égni, mielőtt meghűti a víz. Itt a 3T szabályra tekintettel érdemes ügyeskedni.
Akkor leírom a terveimet is hátha ahhoz is van jobbító javaslat. Jelenleg a nappaliban van egy vízteres kandallónak nevezett kátránygyár bontott téglával körbeépítve. Ez fűt egy 600 literes pufit az meg a házat. Ha a betétet kidobom marad a téglaépítményben akkora helyem, hogy samottal belülről kibélelve lesz egy 60*40*55szé*mé*ma méretű tűzterem alatta hamuzófiókkal felette pedig egy hőcserélő ami sajnos a kémény alacsony bekötése miatt csak 30 cm magas lehet, hogy a tűztér ne kerüljön lentre és még fent a füst is összegyüljön egy gyűjtőben. Szóval 30 cm magas vasdoboz amin csövekben áthalad a füst ez kb 40 liter vizet tartalmazna és 10 kW teljesítményű lenne. A ház 65nm hasznos 2.5 belmagasság vályog fal ami kap még 10 centi gyapotot így a teljesítmény mindenkor elég. Olyan kályhát akarok amiben 6-8 órát lehet szabályozottan tüzelni jó hatásfokkal. A kályha csak külső levegőt használna és felső utánégető levegő bevezetés is lenne. A füstcsőben pillangó így Elvileg tudnám szabályozni az égést a kilépő füst hőjét és délután szépen befűtenék vele majd a hátra lévő időre ott lenne a puffer a nappali fűtésre pedig a tűztér körüli samot és téglahalom. Javaslat észrevétel tippel trükök mindent szivesen veszek a tapasztaltabbaktól.
Egy szögvas keret amibe az üveg megy, két zsinórnyival kisebb az üvegen belül ami le is szorítja azt 5 mm-rel kisebb anyagból. A két keret közé zsinór az üveg köré is meg a szélekre is. A tok meg szintén szögvas, ami éppen beilleszkedik a zsinóros falcba. Ez jutott eszembe most hirtelen.
Légbevezető meg gondolom nem kell rá, így lehet tiszta üveges :-)
A gugleeban már keresgéltem de nekem is ez a 70*50 méret kellene és ekkorát nem találtam meg kellene még le egy hamuzóajtó és fentre egy tisztító de azt még nem találtam ki mekkorát. Ja és olyan kell ami tökéletesen zár mert külső levegő bevezetést akarok. Lehet marad a hegesztés zártszelvény szögvas kombin gondolkodtam csak azt nem tudom még hogy hogyan rakjam bele a tömítőzsinort.
Sziasztok. Légtömör kandalló ajtót hol lehetne venni amit már csak be kell építeni a kályha elejbe. Magam nem akarok nekiállni hegeszteni mert félek kajla lesz.
Hát, leírtam már.:D Nekem nyitott van, mert házi remekművet alkottam, nem kötném zártba akkor sem, ha én hegesztettem volna. Vagy főleg akkor nem.:D Ha gyári lenne, akkor mehet a zárt, egyszerűbb talán, bár ki tudja? Szerintem a nyitott olcsóbb. Beruházásilag. A plusz egy keringető viszont hátrány. Bár nekem a nyitott/zárt összekötés miatt a védelemhez nem kell keverőszelep, megteszi ezt a vezérlés. Ahogy az Edil oldalán is látod a kapcsolások között. Össze kellene írni melyikhez mi kell pontosan.
Ha zárt a radiátoros rendszered, és nincs sok helyed akkor a kandi is legyen zárt rendszerre köthető, persze beépített biztonsági hőcserélővel. Ha összehasonlítod a zárt és a nyitott kandi+ hőcserélő stb. árát, akkor kb. egálban leszel.
A hosszútávú üzemeltetése a zártnak olcsóbb, lásd nem kell 2 szivattyúnak mennie.
Oks értem , ettől tartottam én is , hogy határon vagyok , bár az valahol jó is , mert nem fűtöm az eget ... :)
Megnézem majd hogyan jönnék ki jobban , egy gyári vízteres kiskályhával , vagy vízteres kandallóval . 65 m2- t kell befűteni , így nem is kell túl nagy kályha , a radiátorok meg ugye már adottak ...
Egyrészt a teljesítményére.:D Nem akkora kell belőle, mint a gázkazán.:D Nem tudod ugyanis olyan széles határok között állítani. Fontos paraméter még a víz/levegő oldali teljesítmény aránya.
A bekötés is fontos dolog. Két eset van:
1. köthető zártba. Ekkor van benne hűtőkör, kell külső, zárt tágulási, biztonsági szelep hőre és nyomásra, automata utántöltő, automata hűtés. Itt az automata mindkét esetben villamos segédenergia nélkül működőt jelent.
2. nem köthető zártba. Nincs benne hűtőkör, kell külső, nyitott, 4 vezetékes tágulási, biztonsági szelepek, utántöltő és egy (általában külső) hőcserélő. A hőcserélő egyik oldalán a nyitott kandalló, a másikon a gázkazán a radiátorokkal. Nekem pont így van. Egyel több keringető kell így (kandalló-hőcserélő, hőcserélő-radiátor, gázkazán-radiátor).
2/a a hőcserélője belül van, így azon át lehet vinni a zárt kör vizét, a kandalló víztere maga, nyitottban marad. Mobil kandallóknál ez nem jellemző megoldás, ahhoz túl olcsók.
Még valami. Fontos! A radiátoros körre két rugós visszacsapó. Mindig a keringetők után, nyomó oldalra. Egy a kandallóhoz/hőcserélőhöz és egy a kazánhoz. Így nem fűtik egymást.
Vannak jó gyári megoldások, ahol vezérlő/bekötő kitekkel is veheted a masinát. Pl. az Edilkamin ilyen. Olaszul van, de szerintem eltévedni nem fogsz: http://www.edilkamin.com/ita/doc/menu.swf Több variáció van, ezek nagyon jó ajánlások. Nekem a Kit2 mintájára készült a rendszerem bekötése.
Hááát, ez nagyon határeset. Inkább nem, mint igen. Így sem megy túl sok veszendőbe, tehát nem nagyon van mit megfogni. Inkább fűts csak kisebb sebességgel, szépen égetve. A 250 még elfogadható érték.
Ha mindenképp vizes rákötést akarsz, akkor cserélni kell a készüléket vízteresre, vagy építeni egy jófajta kályhát (de csak okosan)! Ez a topik pont erről szól.:DDD
Olyan kérdésem volna ha vennék egy új vízteres mobilkandallót , mire kell figyelnem vásárláskor? Gázkazán mellé lenne fűtéskiegészítésnek, a gázkazánom zárt rendszerű , akkor ennek is zárt tágulási tartály kell ? Vagy vásárláskor már minden kellék megvan a rákötéshez?
Ha kicsi a tűztér és pár KW az égési teljesítmény, akkor ebből a 250 fokos füsthőmérsékletből 1 KW-nál nagyobb teljesítményt nemigen lehet kivenni.
Pontosabban fogalmazva az eltüzelt fa tömege szorozva 0,3 KWh-val a kivehető energiamennyiségre talán elég jó becslés. 10 Kg fánál mondjuk 3 KWh energia.
Ez komolyabb központi fűtésnek kevés, HMV készítésre alkalmas.
Nem tudom. Ezt innen hadd ne mondjam már meg. A vascső kívülről lézeressel sokat csal. A fényes még többet. A rövid érzékelő szonda, amit használtunk sokan a Rexikhez, az is. +6 fokban még többet. A cső folyamatosan hűl kívülről. Egy ilyen analógot belógatva a füstáramba azért jobb lenne a kép. Hasznos akkor is, ha nem alakítasz semmit. Jó tudni, mi történik a kályhádban, mit dobsz ki a kéményen pl.
Első körben megnéztem a külső hőfokokat , nem vettem még hőmérőt , nem akartam 5000-ft ot kiadni , ha a már most reménytelen a helyzet. 160 fok jött ki átlagban a füstcsövön kívül közvetlenül a csonknál , akkor bellül lehet szerintem 250 . Ahová a víztartály menne ott , 300 fok van átlagba .
Érdemes agyalni , vagy felesleges rákölteni ? (+6 fokba lettek ezek az adatok mérve , nem szobahőmérsékleten)
