Sok esetben egy-egy téma túl behatárolt, ezért hamar "off" hozzászólás keletkezik.Ebben a topikban mindenről enélkül tudsz beszélgetni - egy feltétel van: a hozzászólás vallás tárgyú kell, hogy legyen!
A Bibliában nem a vasárnapi, hanem a szombati pihenőnap van benne!
Amúgy meg a nem keresztény vallású népek is tartanak heti pihenőnapot.
Maradjunk annyiban, hogy a heti pihenőnapoknak ma már nincs vallási jelentőségük!
A karácsonyt és a húsvétot is ugyanúgy ünneplik a nem hívők is, mint a hívők. Ezért ezeket sem tekintem vallásos elemeknek abban az értelemben, ahogy a politikába nem belekeverendő vallásról beszéltem az előzőekben.
Lehet, hogy vannak bizonyos törvényeink, amelyek valamilyen módon a vallásból származnak, de ma már megállják a helyüket vallás nélkül is!
Isabellee! Magára a vallásra mondom, hogy nem lenne szabad belekeverni a politikába! Ezért itt a ma is nyilvánvalóan vallásos elemek politikai ignorálásának szükségéről beszélek, nem pedig azokról, amelyek valamilyen homályos szálon esetleg a múltban a valláshoz kötődtek, de ma már hívők és nem hívők számára egyaránt elfogadottak, és levedlették vallásos köntösüket.
...
"...Európa kereszténnyé lett..." -mondod te, meg még sokan mások. Nekem meg hánynom kell ettől az álságos szövegtől!
Égették az eretnekeket meg a boszorkányokat, zajlottak a vallásháborúk a katolikusok és a protestánsok között. A két tábor képviselői kölcsönösen a legnagyobb kegyetlenségeket művelték egymással, no meg az általuk hitetlennek tekintett lakossággal is. Ettől lett Európa "keresztény", igaz! Na hagyjuk ezt..!!!
Azt is jo lenne tudni, hoyg ki mondja a menekulteknek, hogy jojjenek Europaba. Mert mi van akkor, ha eszuk agaba sincs idejonni, csak valakik rajuk eroltetik?
Egyáltalán nem volna szabad vallási elemeket beleszőni a politikába!
Akkor pl. munkaszuneti nap sem lenne. Pl. a vasarnapi pihenonap is a Bibliabol jon.
A fobb unnepeink (karacsony, husvet) is a vallasbol szarmaznak.
A torvenyeink alapja a vallas. Ha nem jott volna a keresztenyseg, akkor Europa a barbar szokasokat kovetne. Europa ugy lett kereszteny, hogy a barbar torzsek vezerei (pl. frankok, stb.) a felesegeik keresztenysege miatt felvettek a keresztenyseget.
Az allami torvenyeink pedig az egyhazi torvenyek (kanon jog) hatasara jottek letre.
Hozzászólásod második részével teljesen egyetértek!
Egyáltalán nem volna szabad vallási elemeket beleszőni a politikába!
Mélységesen elítélem az ilyesmit, akár pártok neveiben jelenik meg a vallás, akár alaptörvénybe akarják beilleszteni, stb. Megvetem ezeket a törekvéseket, mert mélységesen álszentnek tartom!
Véleményem szerint a kereszténység prostituálódása kezdődött meg azzal, amikor belekeverték a politikába, és ez a mai napig is folytatódik bizonyos körökben!
Hozzászólásod első felével kapcsolatban csak ismételni tudom korábbi önmagam: Teljesen más a politika és más a vallás szerepe! Persze lehetnek keresztény szellemiségű politikusok, de ezen tényt tök felesleges hangoztatniuk, ehelyett inkább gyakorolják úgy a hivatásukat, hogy előbbi tény átsugározzon rajta!
Ugyanakkor -véleményem szerint- egy esetleg keresztény lelkületű politikus helytelenül teszi, ha a rá, mint egyénre vonatkozó Jézusi parancsolatot automatice érvényesnek tekintené az irányítása alá tartozó közösségre, azaz az országra, és e szerint hozná meg döntéseit!
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy keresztény hitű politikus a döntéseinél ne hallgasson a keresztény lelkiismeretére, de a te példádat folytatva, ha mondjuk kerítés ügyben úgy döntene, hogy lebontatja azt, ezzel -véleményem szerint- Jézus instrukciójának egy teljesen hibás értelmezéséről tenne tanúbizonyságot!
Az egyen szamara sem azt jelenti a kereszteny szeretet, hogy amit a masik mond, rogton meg is teszem. Ha a gyerekem azt mondja, hogy nem akar iskolaba jarni, mert igy gondolja, akkor nem az a kereszteny szeretet, hogy megengedem neki.
Az orszag politikajaba is be lehet vinni a kereszteny szeretetet. Merlegelni kell, hoyg mi a kereszteny szeretet mindenki szamara? A menekultek es az allampolgarok szamara is. Az elsodleges persze, a menekultek azonnali elletasa. De hosszu tavon mi a jo a menekulteknek? Az, ha vissza mennek a sajat hazajukba. Szerintem altalaban senkinek sem jo egy idegen eghajlatu, idegen kulturaju, idegen vallasu, idegen nyelvu, stb. orszagban elni. 1-2 kivetel van, de nem tomegesen.
"abban a tévedésben vagy, hogy amit Jézus az egyén számára mondott, azt automatice értelmezed a politikára, a nemzetre, a kormányra, mint iránymutatást."
Nem. Én azt mondom, hogy az egyházra érvényes, és a magukat kereszténynek valló emberekre.
Viszont ha a politika magát kereszténynek állítja be (mint ahogy teszi ezt Orbán), akkor arra is érvényesnek kell lennie.
Ezért nem célszerű egy kormánynak vallási elemeket is beépítenie a politikájába.
Teszi ezt azért, mert a vallással jól lehet manipulálni az embereket.
De csak ezért, a keresztény értékrend már nem fontos a számára.
Úgy gondolom, te is (sok más emberrel egyetemben) abban a tévedésben vagy, hogy amit Jézus az egyén számára mondott, azt automatice értelmezed a politikára, a nemzetre, a kormányra, mint iránymutatást. Pedig ez nincs így!
Szerintem teljesen jogos, ha a kormány -pl. az erőforrások elosztásánál- a saját állampolgárait részesíti előnyben!
Továbbá teljesen jogos, ha egy olyan kérdésben, mint pl. a migráció, mérlegeli a kockázati tényezőket is, és eszerint dönt!
Gondold el, pl. Jézus azt mondta az embereknek, hogy ha megütnek jobbfelől, tartsd oda az arcod másik felét is!
Ezt az egyének számára mondta!
Szerinted lenne értelme ezt az ország, mint közösség számára is iránymutatónak tekinteni?
Ez esetben, ha egy kormány hírét venné, hogy külső agresszió fenyegeti az országot, akkor gyorsan leszerelné a saját katonaságát, megszüntetné az ország ingó és ingatlan javainak őrzését, továbbá megparancsolná a családoknak, hogy lányaik és asszonyaik álljanak ki a közterületekre, hogy a majdan érkező ellenséges hadsereg katonái a kedvükre megerőszakolhassák őket. Vajon ez volna a kívánatos döntés egy ilyen helyzetben Jézus szerint?
Nem, ez nem így van!
Szerintem csak a végtelenül elvont "széplelkűek" gondolkoznak így! (Tartok tőle, hogy egyébként még lelkész is van köztük...)
Ha nem vagy keresztény, akkor nincsen ezzel semmi baj.
A keresztények esetében már egészen más a helyzet.
A keresztény azt jelenti, hogy követi Jézus tanítását, azt teszi amit Jézus is tett.
A keresztény nem tehet különbséget ember és ember között, hanem segít azokon aki arra rá vannak szorulva. Ha ez történetesen egy muszlim, akkor azon kell segítenie.
Nem rangsorolhat vagy szortírozhat.
Sőt ha csak a magyarokon segít és más nemzetiségű emberen nem, akkor ezzel kizárja magát a keresztények közül.
Ha csak azokat szereti, akik őt is szeretik, mi jutalma lesz?
Lesz jutalma a politikától, de isten előtt a kárhozat jutalmát kapja meg.
És, hogy mégsem teszik a keresztények azt, ami kötelességük lenne?
Bizony ez a hitetlenség jele.
A politika már tehet különbséget ember és ember között.
Na de egy keresztény nem szolgálhat egyszerre két úrnak.
Vagy a politikát követi, vagy Jézus tanítását.
Ha a politikát követi, Jézust tagadja meg.
Nem nevezhető kereszténynek többé.
Persze mondhatja magáról, hogy ő az, de ezt a cselekedetével kellene bizonyítania.
Ha Jézust követi, szembe kerül a politikával.
Nem kap többé pénzt, támogatást.
A politika elvárja, hogy az egyház a pénzért cserébe, támogassa a politikáját.
Júdás pénz ez, a saját egyháza árulja el Jézust, küldi újra és újra a halálba.
Odáig értünk egyet, hogy sajnos valóban nagyon sokszor összefonódik a vallás és a politika!
De erről gyakran maguk a hívők tehetnek! (No meg a lelkészek!)
Jézust veszélyes vetélytársnak ítélték korának és nemzetének vallási-politikai vezetői, ezért törtek az életére!
...
Kerítés ügyben már nem értünk egyet!
De azért megnyugtatlak, hogy van olyan felekezet, amelyik kárhoztatja a kerítést.
Én meg kárhoztatom az ilyen lelkészt! Azt mondom neki: Lelkész, maradj a kaptafánál! (:-P)
Más ugyanis a szerepe a politikának, és más az egyháznak!
A hívők, akár mint egyének, akár mint közösségek, nyugodtan jótékonykodhatnak, ha akarnak!
De az államtól, a politikától, ez esetben a védelmet várjuk a kívülről érkező veszéllyel szemben!
És a politikának nem csak a "széplelkű" hívő állampolgáraira kell gondolnia, hanem a nem hívőkére is!
Már csak ezért sem kéne belepofáznia az egyháznak, meg a felekezeteknek ebbe a kerítés dologba!
...
Abban sem értek egyet, hogy az egyháznak mindig ellenzékben kéne lennie!
Ehelyett inkább nem kéne foglalkoznia a politikával! A morális értékeihez maradjon hű, de ne nyújtsa ki a kezét a politika felé, majd a politika úgy is kezet fog emelni az egyházra, ha veszélyesnek ítéli. De az egyház ne akarja ebben megelőzni a politikát!
Upsz... miközben egy másik hozzászólást írtam, eszembe jutott, hogy szerettem volna itt még feldobni azt a jelenséget, amikor a lelkész politizál!
Ámbár talán majd úgy tűnhetik, hogy most éppen ellentmondok önmagamnak, azaz az elébb linkelt hsz.-omban leírtaknak. :-)
Szóval, amikor a lelkész politizál... az nekem végtelenül unszimpatikus!!!
Már amennyiben ezt a szószékről teszi!
Természetesen a lelkész is ember, és épp ezért lehet véleménye a politikáról, amit akár meg is oszthat másokkal. Ezt eddig el tudom fogadni...
A bajom ott kezdődik, amikor a drágalátós lelkész úr mindezt simán a prédikációja részévé teszi, és még a szószéken sem teszi hozzá, hogy bocsika, de most innentől a saját, személyes véleményét mondja, hanem simán fújja tovább, mintha csak Isten igéjét tolmácsolná. A legrosszabb az, ha ezt tényleg így is gondolja!
Jómagam azt olvasom ki Jézus életművéből, hogy a politika nem képezi részét a kereszténységnek, az Újszövetségnek! (Az 1000 éves királyságot most ne vegyük ide! :-))
Persze ez nem jelenti azt, hogy egy keresztény nem politizálhat, csak ne ügyködjön azon, hogy a kettő, mármint a hit és a politika, össze legyen keverve! (Nem számítom ide azt, amikor egy keresztény egyén a hivatására nézve politikus, és épp ezért keresztény lelkiismeretéről vezérelve hozza meg a rá tartozó döntéseket. Ez -szerintem- el is várható! De összekeveredés alatt nem ezt értettem!)
...
U.i: Na és akkor látszólag ellentmondtam önmagamnak a linkelt másik hsz.-omat illetően, mert ott meg azt bizonygattam, hogy vannak olyan témák, amikkel kapcsolatban a hitbéli és a politikai vonatkozások nem választhatóak élesen szét egymástól. Ezt most is tartom! :-)
Akkor hogyan oldható fel az ellentmondás? Véleményem szerint úgy, hogy egy lelkésznek, amikor prédikál, tudnia kellene, mikor téved a határt övező mocsarához, és ha tovább megy, minimum jeleznie kellene az őt hallgatók felé, hogy ez most őlelkészségének a személyes politikai véleménye, tehát ne feltétlenül úgy fogadják, mint a magasságos Isten kinyilatkoztatását!
Személyes véleményem továbbra is az, hogy Jézus elsősorban az egyénhez szól!
Másodsorban szól az egyházhoz, mint az egyének egyfajta közösségéhez!
Viszont a világi közösségekhez nem szól!
A politika, mint közösség, alapvetően világi közösség! Még ha hivatásuknál fogva keveredhetnek bele keresztény hitű egyének is. De ettől még a közösség világi marad! Tehát -véleményem szerint- Jézusnak nincs mondanivalója a politika, mint olyan, számára, maximum az esetleges keresztény politikus, mint egyén, számára.
Ha viszont ez így van, akkor a lelkész se akarja megmondani a politikának a tuttit!
Ha mégis meg akarja mondani, akkor legyen alázatos, és adja tudtul az őt hallgatónak azt is, hogy most nem, mint Isten embere beszél, hanem mint hétköznapi ember... mindjárt más lenne a leányzó fekvése! :-)
...
Bocs, ha megint hosszúra sikeredett, de a feszültséget ki kellett beszélnem!
Már tovább is osztottam, konkrétan egy olyan gyülekezet felé, akiknek többnyire nagyon bírom a prédikációit, de valahogy személyesen mégsem kívánkozom közéjük. Pedig emberileg nagyon szimpatikusak (már amennyit a neten látok belőlük), de úgy érzem, részben náluk is fennállnak azok a dolgok, amiket ebben a topicban a kezdeti hozzászólásaimban kifogásoltam.
Kedves "Friss Szél", nagyon köszönöm ennek a linknek a megosztását!
Bár eddig csupán beleolvasgattam, de máris nagyon izgalmasnak tűnik a téma! És úgy érzem, valamilyen szinten magyarázatot kapok arra is, miért nem tudtam eddig még sosem otthon érezni magam semelyik gyülekezetben, vagy felekezetben sem!
Csúsztatsz és hamukázol. Érvek nincsenek csak ez? Mondjuk mit is várna az ember mást... Legalább a nevednek ne mondanál ellent.:) Akár hányszor olvasom a nick neved, meg az eszméid, meggyőződéseid, mindig nevethetnékem támad...Önmagad is becsapod... Azért az már nem semmi..:)
Sajnos én azt látom sokszor, hogy az énekléssel valamit el akarnak érni a keresztények Istennél. Pedig ha valamit akarunk Istentől, azt imában kéne ügye kérni.
Nem a "valamit elérni" és kérni a lényege az éneknek és az imádságnak, hanem a HÁLA.
Az egy csöppet se zavarjon, hogy a linkekkel még véletlenül sem a felvetésemre válaszoltál!
Az is a te bajod, ha egy idézőjelet, vagy egy zárójelet nem tudsz értelmezni.
De, mivel itt vallásokról kellene beszélni, ezért hagyjuk is a fentieket!
Viszont a veled való eszmecserét, úgy en block, befejeztem, mert ez már a többedik topic, ahol meg kell állapítsam, hogy egy szerencsétlen kötekedő vagy, semmi más...
"..Jól kioktattál arról, hogy mit jelent az a szó, hogy "eszme", miközben nem vetted észre, hogy idézőjellel használtam az eredeti kontextusban..."
Nem jutott eszedbe, hogy az egy rítus? Nem mondod, hogy idéző jelbe téve az eszme majd más lesz, mint ami....vagy rám bíztad, hogy majd kitalálom mi másra gondolhacc?
"..Ugyanígy nem vetted észre korábban a "Vallás (mentes) filozófia" topic címében a zárójelet..."
"..Tulajdonképpen erről van szó az én problémám esetében is. Az "eszme", amit nem tudok felvállalni, a következő: "Testvérek, álljunk fel, és dícsérjük együtt az Urat!".."
Ez nem eszme, ez egy rítus. Még nem éreztél rá. Itt csupán csak arról van szó, hogy azáltal, hogy a közösség részének érzed magad, képes leszel felállni és énekelni. Ez egy rítus, olyan, mint az ostya elfogadása, a szenteltvíz érintése belépéskor, stb.
"..És -szerintem- a mai gyülekezetek hitéletének többi fogyatékossága is abból fakad, hogy az előbbi különbséget nem érzékelik..."
Szerintem meg abból, hogy kiüresítették ezt a vallást a bálványok üldözése kapcsán. Ha ugyanis a más bálványa ugye üldözendő, akkor a saját bálvány állítása sem javallott. Közben múltak az évszázadok és a keresztény vezetés rájött, hogy a vallás ebben a formában nem működik. Az embernek kellenek a saját kis szentjei, a rítusai, az imádat tárgya nélkül, amit érinteni, öltöztetni, etetni lehet, a vallás csak a felszínen vallás, nem lehet belőle mélyebb szinteket kihozni, nincs töltése, nincs potenciálja. Szépen hagytak visszaszivárogni rítusokat, imádhatják a szenteket, hiszen követendő példa az életük. Ezek kellékekkel járnak, Szt. Terézia medálja, vagy akié éppen kapható a templomok környékén, mikor melyik kor kit kap fel. Sok embernek a Hit csak egy nagybetűs szó, értelem nélkül, mert nincs mihez kösse. A legtöbb ember "bálványa" a hétköznapjaiból születik. Van egy pillanat, mikor valamiért Isten kegyelmében valónak tartja magát, és arra valami kell, hogy emlékeztesse. Magánál tartja, többnyire valami medál, ami szenttel kapcsolatos, ami még belefér a központ által engedélyezett "bálványba". Van akinek a rózsafüzére az imádata tárgya, rosszul van, ha nem érintheti, ha nincs a közelében. Az eszmék azok már mások. Például azzal is nehéz lehet egy reformátusnak együtt élnie, hogy az ő vallása szerint a más vallását a sátán hozta létre. Sokkal egyszerűbb nem reformátusnak lenni, mint ilyen eszmét elfogadni. A hit próbája nem az, hogy képes vagy e bármekkora őrültségben, vagy istentelen dologban hinni. És ha az Isten a kereszténységet valóban ilyen kizárólagos vallásnak akarta volna tenni, akkor nyilván a zsidó vallás mára már rég letűnt volna...és láss csodát, jobban működik, mint a kereszténység.
"...De az eszmék ha nem egyeznek, ha nem tudsz felvállalni valamit, amit a közösséghez tartozva muszáj lenne, akkor az énekléstől is elmegy az ember kedve..."
Tulajdonképpen erről van szó az én problémám esetében is. Az "eszme", amit nem tudok felvállalni, a következő: "Testvérek, álljunk fel, és dícsérjük együtt az Urat!"
Mi a f...-nak kell emberi felszólítás?!? Talán kedvesebb Istennek, ha valaki emberi felszólításra tesz hitbéli megnyilvánulást, mintha önnön lelkesedésből tenné..?
És -szerintem- a mai gyülekezetek hitéletének többi fogyatékossága is abból fakad, hogy az előbbi különbséget nem érzékelik.
Faragott, vagy faragatlan kő, ahogy már többedszerre írom... ;-)
"..Nevezetesen, hogy igenis elvárják a gyülekezetekben, hogy mindenki részt vegyen a közös éneklésben! .."
Azt gondolom, hogy a vidám lélek normálisan tud énekelni a gyülekezetben. Mikor nem megy, akkor értelemszerűen nem vidám a lélek. Az én gyülimben is voilt, meg van éneklés. Amíg jól éreztem magam, én is énekeltem a többiekkel. De az eszmék ha nem egyeznek, ha nem tudsz felvállalni valamit, amit a közösséghez tartozva muszáj lenne, akkor az énekléstől is elmegy az ember kedve. A haldokló madár a kalickában soha nem énekel... Persze mondják, hogy akkor énekel a legszebben. Ha valakinek egy haldokló élőlény éneke a legszebb, annak halott már a szíve régen....
