Keresés

Részletes keresés

rrroka Creative Commons License 2016.11.05 0 0 52308

szoktuk emlegetni az ökölszabályt, hogy a szint tízszeresét km-re váltva adjuk hozzá a távhoz, és akkor kb megkapjuk a síkon futott távot, amiből kiszámíthatjuk a kb teljesítési időt. Mátra trailen ez nekem meglepően bejött, 3:25-ös maratont futottam egy héttel korábban, a 28km@1200+ pedig 3:20 lett. :)

majd megnézem máshol is hogy jött össze.

(...lehet már írtam ezt..?)

 

rrroka Creative Commons License 2016.11.05 0 0 52307

szerényen reagáltak a megszólítottak, köszi! :)
szóval ha az alaptempóm javul, javul majd a többi is, nincs trükk a mászásban, csak relatív kevesebbet lassultok a futható részhez képest azonos intenzitáson. kb így képzeltem. :)

 

Bikk Pubi Creative Commons License 2016.11.05 0 0 52306

Olyan aranyosak vagytok Ti futók, mikor a lassúságotokról panaszkodtok. Véletlenül emléxem egy másik Kovács Laci beszámolóra, amelyben írta, hogy szépen joggolt felfele, Te meg elgyalogoltál mellette, és többet nem is látott.:-)

Előzmény: ubalika76 (52305)
ubalika76 Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52305

Én meg pont azért lépek hosszúakat felfelé, hogy nyúljon a vádlim meg a combhajlítóm. Meg amúgy is nehéz vagyok, nehéz a lábam is, próbálom kevésszer gyorsítani. Ezért jó ha nem egyedül edzel, mert valaki fut előtted egy adott pulzuson adott emelkedőn, és akkor próbálgatod, hogy hol jobb neked gyalogolni hol jobb futni. Egyébként amikor még nem kell vádliból beletolni a lépésekbe, és csak picit nyomod a térdedet, akkor biztos jobb a gyaloglás.

Lefelé meg azért nem veretem nagy tempóval, mert akkor lehet frankón megsérülni. Amúgy meg az olyan helyeket szeretem, ahol nincs sík.

Na így aztán meg mindenhol egyformán lassú vagyok.

És ráadásul évek óta egyformán lassú vagyok, pedig már próbáltam ezt-azt. Most azt próbálom, hogy sokkal többet edzek, de alacsonyabb intenzitáson.

Vulkánra már valami látszani fog.

Lehet még lassabb leszek.

Előzmény: Bikk Pubi (52303)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52304

én sem érzem magam megszólítva, de azért okoskodok..

gyakorlatilag, amit csermanek írt, az a itt a lényeg szerintem is.

 

egyrészről, ha pulzusra futsz, akkor ugye arra érdemes törekedni, hogy egyenletes legyen az is, tehát felfele ne pihenj, hanem tartsd a pulzust. lefele ugyanez. ez viszont több koncentrációt és a feszítők alapos edzettségét kívánja.

 

másrészről tényleg nem ezen fog eldőlni itthon, hanem a síkon és a lejtőn. a piros egy nagyon gyors pálya, mert rengeteg gyors, futható szakasz van benne, ami egyáltalán nem technikás. ne felejtsd, hogy ezek a srácok szinte álmukból felkelve futnak egy 2:35-45 közötti maratont gyak bármikor. hazai terepen a jó síkfutók túlnyomó részben egyben jó terepfutók is, nincs nagy trükk. kevés a technikás terep, azok is rövidek. nálunk inkább a sár, köd, hó nehezítheti a pályát. 

 

magashegyi, nagy szintes versenyen egy kicsit más. ott már talán jobban számít, hogy az igazán technikás lejtőket hogy, mennyi bátorsággal tudod megfutni, mert a felfelében még inkább szűkül az olló, a lefelében pedig brutálisan nő a gyorsak és a többiek között. sík ott nincs.

Előzmény: rrroka (52299)
Bikk Pubi Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52303

Kovács Laci írta egyszer, hogy fölfelé azért joggol, mert akkor nem merevedik el, így gyors marad síkon és lefelé. Mondjuk ehhez tudni kell, hogy az említett emelkedő az Ódorvár, míg például a Katonasíroktól az Őrkő-rétig úgy négypercesekben mehetett fel...

Előzmény: rrroka (52299)
CSERMANEK Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52302

Mondjuk nem én vagyok a felfelé gyors, de azért a saját véleményem elmondom.

 

Felfelé szerintem nincs nagy sebességkülönbség (leszámítva az UFO-kat). Az erőltetett tempójú gyaloglással, vagy egy adott pulzuson történő kitipegéssel nincsenek nagy különbségek az itthoni emelkedőkön. A gyorsaság inkább síkon az alaptempóban, és lejtőn bátorságban/technikában kamatoztatható.

 

Nekem korábban simán 7 feletti átlagok jöttek ki hosszabb versenyeken, kb. azzal a taktikával amit írtál. Most 6 körül vagyok, illetve rövidebb távokon (20-30 km) már 5 percen belül is előfordul terepen, pedig a taktikám még mindig hasonló. Ebből azért az a következtetés is adódik, hogy edzettebb lévén már gyorsabb az a tempó síkon és lefelé, amit hosszabb versenyeken is tudok tartani. Ergo nem lassulok be a végén, azaz nem romlik le az átlagom.

 

Na jó, azért idővel a hegyek érzékelése is változik. Három éve még tempósan gyalogoltam a Dömös-Dobogókő szakaszt. Most szinte végig futottam és kényelmesnek tűnt, gyorsan fel is értem. De szerintem nem a hegyre felfelé hozom a PB-ket, hanem inkább síkon és lefelé.

 

P

 

Előzmény: rrroka (52299)
Tompus999 Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52301

A lényegesen jobb időket futóknél viszont látom, hogy az átlagtempójuk sokkal egyenletesebb (P85-ön 5:13!!!). 

 

Jó, mondjuk ez nem is normális :-))

Előzmény: rrroka (52299)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52300

Ha kiprobalnad, sosem vagynal masra. Kicsit drogos dolog ez. Nem csak 100 merfoldeket lehet futni, ott van pl a cortina trail az egy bo 50-es, de mindent hoz, ami miatt szeretik a magashegyi meneteket, azt ajanlom, az neked valo, szeretned, es meg futni is lehet benne szinte vegig. De kismillio verseny van mashol is..

Az eletmudijat meg jo sokaig nem szeretnem megkapni! Meg dolgoznek rajta! :)

 

Előzmény: Pinyo (52297)
rrroka Creative Commons License 2016.11.04 0 0 52299

A felfelé is gyorsaktól szeretném megtudni a titkot. Nekem bevállt taktikám terepfutáson, hogy a nagyobb emelkedőkön jól felsétálok, viszem le a pulzust, pihenek, ettől a tetején a többi futónál lényegesen tempósabban tudok haladni, beállt combok és piros fej helyett szépen suhanok, az átlagtempóm viszont csapnivaló, 7-8-9 perc. Pl: Mátra trailen 7:10 átlagtempó, úgy hogy volt benne 5 percen belüli km az egyenesebb szakaszokon.
A lényegesen jobb időket futóknél viszont látom, hogy az átlagtempójuk sokkal egyenletesebb (P85-ön 5:13!!!).
Akik tudnak felfele futni, azok milyen intenzitással, milyen tempókülönbséggel teszik ezt? Mi a taktika? Van egyáltlaán, vagy csak annyi, hogy ha síkon tud vki 3:40-ben maratont, akkor terepen az 5 perces a reális.

Pinyo Creative Commons License 2016.11.03 0 0 52298

Az a baj hogy akkor mindig hideg van. :)

Előzmény: siroki2 (52293)
Pinyo Creative Commons License 2016.11.03 0 0 52297

Azért egyszer az életben kipróbálnám a te (egyik) világodat, a magashegyi köves legelős tájat. Na azért nem olyan hosszan mint amiket patrolozni szoktál. Kösz a dícséretet amúgy, én is megdícsérlek, az életmű díjat majd kicsit később adom át, addigfuss mèg sokat és írogass tovább

Előzmény: allez zserzseli! (52294)
rrroka Creative Commons License 2016.11.03 0 0 52296

petzl tikka

Előzmény: jtarjanyi (52295)
jtarjanyi Creative Commons License 2016.11.03 0 0 52295

Hello,

 

Olcsó, de jól használható fejlámpát szeretnék venni, ami 2-3-4 órás futásokat is kibír. Erdei terepre kell, azaz a töksötétben is látnom kellene a köveket, gödröket. Mit ajánlanátok?

allez zserzseli! Creative Commons License 2016.11.03 0 0 52294

Na igen, a nagyok kozott vagy, mivel ezt azota tudjuk, hogy Nemeth Csabi egy najkiban felszaladt a Monte Biancora :).

Kulonben gratula! Lattalak befutni, az uton Budaors cityben, mikor autoztam el. Jol mozogtal ne panaszkodj! :)

 

Előzmény: Pinyo (52292)
siroki2 Creative Commons License 2016.11.02 0 0 52293

Szia Pinyó! Évzáró versenyednek kiválasztottam a Börzsöny Vulkántúrát dec. 10-én. Gyere, tesóm is jön! Viszlát Királyréten a rajtban.

Előzmény: Pinyo (52292)
Pinyo Creative Commons License 2016.11.02 0 1 52292

Elárulom, annyi a titok, hogy aszfaltos cipőben kell futni :)

Előzmény: allez zserzseli! (52291)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.11.01 0 1 52291

Ha nagy leszek en Pinyo akarok lenni!! Komolyan keresek en is egy sportot, amiben nem kell edzenem es jo vagyok. Nyaron szoktam pinyongozni a sracokkal, lehet el kellene indulnom egy magyar bajnoksagon.

De tenyleg Pinyo, nalad nincs felvetel? Vagy legalabb egy Pinyo valaszol oldal?

 

CSERMANEK, nagy kiraly vagy, csak a munkabol lehet fejlodni! Most mar en is el kezdek edzeni ugy dontottem!

 

mtb, azert rutinbol ez az ido eleg f@sza, gratula!!

Előzmény: Pinyo (52285)
mtb Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52290

Gratulálok a Piros teljesítőknek!

 

CSERMANEK: nem az időeredményedet irigylem (na jó, azt is:) hanem azt, hogy 70 km után így érzed magad: "Esküszöm, mintha csak most indultam volna el egy laza edzésre, nem fájt, nem nyomott, nem feszített sehol sem izom, sem Ízület." Na én ezt nem tudom elmondani, sőt még most is olyan a mozgásom utána, mint egy beteg szamárnak. Ennyit jelentene 10 év? (ennyi van közöttünk)

 

allez zserzseli!: ezt a kutyáktól való félelmet ha valaki, akkor én meg tudom érteni. Betegesen tartok tőlük, és ezt valószínűleg érzik is rajtam. Itthon is mindig riasztóval futok...

 

Pinyo: 1000 km-ből is futni 9:48-at, ez meg aztán tényleg felfoghatatlan dolog számomra. Na nem mintha én túlzásba vinném, de azért idén megvan 2000 km. Mondjuk annak a 80%-a síkfutás...

 

És akkor következzen az én Piros 85-öm, ill. az idei évem értékelése:

 

Idén nem erőltettem a hosszúkat, amelyek nálam 50-60 km-nél kezdődnek. 2016-ban októberig kb. 10 alkalommal futottam hegyekben, és a leghosszabb táv az UTH 55 volt. Nagyon jól elvoltam a 25-40 közötti rövidebb versenyekkel, amelyek önbizalomnövelő hatása nem elhanyagolható: képesek elhitetni az emberrel, hogy az ötödik X felé közeledve még viszonylag gyors is tud lenni (már ha az igazi profik otthon maradnak...). Így történhetett, hogy több versenyen is dobogóra állhattam, pl. a Pilis-Vörös-Váron abszolút 2., az Eged-hegyi terepfutáson pedig abszolút 1. helyen végeztem. Nyáron belekóstoltam az alpesi versenyek ízébe a Glockner Trail 50-es távjával. Addig még sosem vettem részt olyan versenyen, ahol az útvonal 2000 méter felé ment volna. A magashegyi környezet fantasztikus, de nem hagytam magam elcsábítani: egyszerűen nem nekem találták ki ezeket a versenyeket. Én futni szeretek, és nem órákat gyalogolni felfelé egy szerpentinen, amit ráadásul nem is bírok. Persze, lefelé azért jobban ment...:) Úgyhogy maradok a hazai hegyeknél, nem kívánkozom se az UTMB-re, se a CCC-re.

Tavaly ilyenkor nem voltam teljesen rendben - erről akkor írtam is - és ennek áldozatul esett két kedvenc versenyem is, a Less Nándor 66 és a P85 is. Idén szerettem volna bepótolni mindkettőt. A Less Nándort sikerült is, és ezen felbátorodva beneveztem a P85-re is. Sajnos azonban a verseny előtt 10 nappal egy olyan dolog történt, ami majdnem keresztülhúzta a számításaimat: egy könnyed 50 km-t szerettem volna tekerni biciklivel, azonban a szomszéd községbe érve egy macska ugrott elém, amit esélyem sem volt kikerülni. Vagy 30-al estem egy hatalmasat, a bal térdemet ütöttem be a vázba, ez volt a legsúlyosabb sérülés, de a jobb oldalamat is nagyon beütöttem, plusz a szokásos horzsolások. Alig bírtam felállni, és néhány napig egyértelmű volt, hogy ebből nem lesz P85. Folyamatosan jegeltem és kenegettem a fájó részeket, és pár nappal a verseny előtt egy 12 km-es "próbafutás" során tünetmentesnek éreztem magam. Így aztán szombaton én is ott álltam a verseny rajtjában. Úgy döntöttem, senkihez nem próbálok igazodni, megyek a saját tempómban. A legjobb eredményem itt 2 éve volt, 10:17-et sikerült futnom. Nekem ez már az a táv, ahol képtelen vagyok tartani azt a sebességet, amire egy 30-40 km-es távon még képes vagyok.

A Kevélyre 51 perc alatt értem fel, elég barátságtalan idő volt még ekkor, a panoráma miatt biztosan nem kellett megállnunk. Dömösig viszonylag eseménymentes volt az út, a lejtőkön sikerült elég jól nyomni, talán túlságosan is. Dömös 2:57 volt, aztán irány Dobogókő. Felfelé menet természetesen lassultam, itt többen is megelőztek. Dobogókőről lefelé Sz. Anitával és O. Gézával együtt száguldottunk lefelé. A pilisszántói pont volt az, ahol kihagytam a dugókázást, de ezt már csak otthon tudtam meg, az eredménylistát böngészve. A pontot elhagyva Anita elhúzott, Gézával folytattuk az utat a kb. 10 km-re levő Kopár csárda felé. Az oda vezető úton én is tettem szert némi előnyre, így a Kopárhoz egyedül érkeztem meg. Itt váltottam  egy felsőruházatot, hogy valamelyest helyreállítsam a komfortérzetemet. Géza közben megérkezett, együtt hagytuk el a pontot. Valamelyik hosszabb, enyhe emelkedőn egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Géza lemaradt, és egyedül vagyok. Közben kezdett aggasztó lenni a térdem állapota.  A lejtőkön - kezdett visszatérni a fájdalom, pedig már azt hittem, az a múlté. Ezek szerint 50 km-t kibírt gond nélkül a gondos kezelésnek köszönhetően, most azonban ismét egyre jobban fájt. Még síkon elviselhető is volt, de lejtőn, emelkedőn egyre kevésbé. Nagykovácsit elhagyva értem utol k0819m-et. Korábban nem ismertem őt, futás közben váltottunk pár szót, mondtam, hogy olvastam a Monte Rosa-s beszámolóját. Innen együtt haladtunk, egyszerre értük el, még világosban a János-hegyi kilátót. Még a lefelé út nagy részét is lámpa nélkül tettük meg, hamarosan felkapcsoltam a fényt, nem szerettem volna egy nagy eséssel befejezni a napot. A kilátó utáni magas lépcsőfokok és a Budaörs előtti erősen sziklás, köves lejtők is nagyon fájdalmasak voltak számomra. Ennyire még sosem vártam, hogy a terep aszfaltra váltson. Az utolsó 1,5 km az iskoláig már megváltás volt, 10:29-es idővel vánszorogtam fel a tornaterembe. A már megszokott sör és virsli elfogyasztásával zártam ezt a fárasztó napot. A szervezés most is kifogástalan volt, a pálya kijelölése tökéletes, a frissítők kínálata megfelelő, az őszi erdő színei pedig gyönyörűek. Azt pedig, hogy az eredménylistában nem kerülhettem a jól megérdemelt helyemre, csakis a saját figyelmetlenségemnek köszönhetem.

Itthon tovább folytatom a térdsérülésem kezelését, sajnos majdnem a nulláról. 1-2 hét pihentetés még nem ártott volna neki, de így is szépen bírta.

https://connect.garmin.com/modern/activity/1425981717

 

 

 

 

rrroka Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52289

egyszer meg kell néznem hogy megy az élmezöny felfele. meg lefele.

mtb Creative Commons License 2016.10.31 0 1 52288

Basszus,  ha át nem is futottam,  de elfelejtettem dugókázni Gyurkó Petiék pontján.  Ilyen még nem fordult elő velem... Így aztán a lista végén figyelek.  Azért elmondom,  hogy 10:29 alatt teljesítettem,  próbálj beilleszteni a listába:) 

Amúgy terveztem egy kisebb beszámolót. Ha ITRA pontokért mentem volna,  akkor nagyon bosszantana,  így viszont már túltettem magam rajta...  

Előzmény: Pinyo (52286)
Pinyo Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52287

Csermanek mester, szép volt, de én azt állítom, hogy egy 20-30 perc még simán benned maradt! Talán akkor kimaradt volna a felhőtlen tatamizás, de akkor is :-)

Előzmény: CSERMANEK (52270)
Pinyo Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52286

Basszus mtb, átfutottál egy ponton?

Előzmény: mtb (52282)
Pinyo Creative Commons License 2016.10.31 0 1 52285

[Piros 85 - 2016]

 

Annyira összevissza év volt ez, hogy el sem tudom mondani. Futókalandból sem volt sok, az első Mátrabérc, uth55 és egy szeptemberi Vár-a-hármas, utóbbi csak megszokásból.

Nem is írtam róla semmilyen beszámolót, annyira ramatyul ment. Most csak rövid pótlásként annyit, hogy féltávig jól ment a szekér, aztán a sok nullkilométeres hét visszaütött és meglehetős térdproblémák jöttek elő. Azt hiszem, erről elég ha annyit mondok, hogy az enyhe aszfaltos lejtőkön a hétperces tempót sikernek fogtam fel.

 

Hja, túl jól sikerült az előző év, egy 2:57-es maratont és egy 8:42-es P85-öt nehéz túlszárnyalni. Így aztán örültem hogy szeptemberben átléphettem a bűvös ezer kilit.

 

Az augusztusi kilenc és a szeptemberi nyolc óra összesítésem után után kicsit elgondolkodtam, kell-e ez nekem. De annyira jókat olvastam esténként, még a bringával munkába járást is beszüntettem, a tömegközlekedésen is olvastam. Két héttel a piros előtt aztán megijedtem és nekiálltam ismét futni, az első nap laza órájától izomlázam lett, de aztán napról napra egyre jobban élveztem a futást. Azért a lehetséges kiszállási pontokat jó előre megnéztem magamnak.

 

Ideális időjárás fogadott szombat reggel, tíz fok, ezért a rövidujjú mellett döntöttem, helyesen. Okosan beálltam egy tavalyinál gyengébb pulzusra. Csak a teljesítés volt a cél, nem akartam szétcsapni magam, fogalmam sem volt, ennyi edzéssel mi fog történni. Figyeltem a garminra, erre az két kilométer után kikapcsolt. Visszakapcsoltam, de nem tért magához, el is raktam. Legközelebb három óra múlva talált műholdat, de akkor meg már nem érdekelt. Így hát úgy alakult, hogy érzésre mentem végig.

 

Az első Kevélyes részidő 49 perc volt, tavaly 44, azelőtt 48. Innen már láttam, hogy leginkább a két évvel ezelőtti részidők jelenthetnek támpontot, annál enyhén lassabb leszek, de a tíz óra meglesz.

 

A frissítőpontokon nem igyekeztem, kóláztam, uborkáztam, sajtoztam. Jól telt az idő, a lábaim is jól bírták. Kicsit fújt az északi szél, Dobogókő felé gondolkoztam kicsit a karmelegítőn (ezenkívül a hátizsákban vittem plusz pólót is), de lusta voltam megállni és zsákot bontani. Bár a nap nem sütött, az erdő színei gyönyörűek voltak, néha megálltam fotózni. Gondolkodás nélkül meggyalogoltam a meredekebb emelkedőket.

 

A Kopár csárdánál uborka, ropi, és kóla volt a menü, nagyon kívántam a sósat és a savanyút. Már elég szép hátrányt szedtem össze az eddigi teljesítésekhez képest. Nem is éreztem lelkiismeret furdalást az elvesztegetett idő miatt, amikor később kiálltam egy hosszabb technikai szünetre, de legalább megkönnyebbültem. Kicsit visszatért az erőm is, a Hosszú árok egész jól ment, Dömötörig és Amandáig alig gyalogoltam.

 

A Nagyszénásról eddig mind a kétszer fájdalmas, elnyűtt bokával botorkáltam le, most ennek nyoma sem volt, nem mondom, hogy repültem, de legalább nem azon töprengtem, hogy még mennyi van hátra.

Nagykovácsiban felvettem a depózott lámpát, eltöltöttem jó sok időt, szemeztem a szalonna falatkákkal, de nem mertem bevállalni.

 

A Fekete fej előtt frissítőnél kezdett hűvös lenni, 9 fok, és nem tudtam már magam felfűteni. Felhúztam a karmelegítőket, áh, hirtelen sokkal jobban éreztem magam.

 

Az utolsó másfél órában már gondoltam, hogy kicsit jobban nyomhatnám, de amikor a János-hegyről lefelé a Virág-völgybe kicsit jobban akartam ereszteni, enyhe hányingerem lett. Így hát nem erőltettem.

 

Amikor már csak pár kilométer lejtő volt hátra a célig, be is sötétedett, lámpát gyújtottam, nem akartam pont a végén esni egy nagyot. Előttem volt valaki pár tíz méterre, de megint jött a hányinger és átraktam a versenyszellemet jövő évre.

 

Az idő 9:49 lett, egész elégedett lehetek vele, több mint egy óra rontás, hehe. És ismét beigazolódott, hogy sebességet gyorsan lehet veszíteni, de állóképességet nem nagyon.

 

Huh, az eleje nagyot ment, szégyen, de utána kellett néznem, ki előzte meg Pálfy Marcit, hogy a tavalyinál jobb futása csak egy második helyet ér. Hát na, hasonló kaliber, aki 90 kilométert lefut négypercesekben.

 

Egy szó, mint száz, szép táj, kiváló rendezés, jó hangulat, ide mindig szívesen jövök vissza.

CSERMANEK Creative Commons License 2016.10.31 0 1 52284

Tanulok tőled Mester!

 

Nálam drágábban még senki nem vett 2 liter vizet, két gerezd barackbefőttet, és három korty meleg teát. Jővőre a TT-n megyek...

 

Gratula azért, Magányban ez az idő eléggé király.

 

P.

 

Előzmény: allez zserzseli! (52271)
bugbite Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52283

Köszönöm!

Előzmény: mtb (52282)
mtb Creative Commons License 2016.10.31 0 0 52282
Előzmény: bugbite (52277)
procaliber. Creative Commons License 2016.10.30 0 1 52281

ez kep,videoert mondom,h idomart zaklasd

Előzmény: allez zserzseli! (52280)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.10.30 0 0 52280

ez egy video?

Előzmény: procaliber. (52279)
procaliber. Creative Commons License 2016.10.30 0 0 52279

Előzmény: allez zserzseli! (52276)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!