Ide jöhet minden ötlet, tapasztalat járt és járatlan szurdokokról. Megközelítésük, túraútvonalak, bevált szállások a környéken stb. Magyarországon és külföldön, de lehetőleg nem az Óperencián túl.
Az Ördög-árkot - előzetes terveim ellenére - sajnos ki kellett hagynunk :(
Az indulás napján, szombaton délelőtt itt Bp-en szakadt az eső, a Bakonyban a hó. Kb. fél 1 körül tudtunk elindulni, és a férjem nem gyakorló turista, a terep is csúszós sáros volt, úh. aznapra nem vállaltuk már be. Szegény így is nehezen bírta.
Gondoltam, hogy legközelebb átbuszozunk Bakonyoszlopra, és onnan visszakirándulunk Csesznek felé, de sajnos a menetrendet nem kirándulóknak találták ki :(
Azért így is szép volt: http://picasaweb.google.hu/haverok.bulik/Bakony
A Cseszneken és környékén, a Bakony szurdokaiban jártunk Húsvétkor (Kő-árok, Kőmosó-szurdok, Cuha-völgy):
...és az Ördög-árkot kihagytátok? :-)
Én jövő héten megyek, 6 napra a Bakonyba (Vinye). Dornyay B. emlékút (Porva-Csesznek - Bakonybél), KDP, OKT egy-egy szakasza és Pannonhalmi kirándulás szerepel a terveink közt. A Cuha-völgy és a Kőmosó-szurdok útba esik, szeretnék szép fotókat készíteni.
Remélem nem olyan időnk lesz, mint tavaly márciusban... :-)
Gondoltam, ha már szurdoknak hívják, nagyon sétagalopp nem lehet, felfelé mégiscsak stabilabb, menjünk hát alulról. Jól tettük.
Kellemesen csúszós a környék, a szurdok közepe tájékán úgy döntöttünk, hogy 9 éves unokaöcsémet kötélvégre fogjuk (bár ez neki nagyon nem tetszett, de nekünk meg a sár+20 méter pottyanás nem tetszett). Útközben kiderült, hogy az anyja - aki amúgy egyáltalán nem egy plázacica típus, a Bükken nőtt fel - nem kicsit tériszonyos.
De akkor már visszamenni sem mert. Aztán elértünk a létrákig. Felnézett, és közölte, hogy akkor ő most rágyújt. Majd még egyre. :-) Közben azon meditált, hogy visszafelé lehet rosszabb vagy előre.
Aztán meglátta a csúcsával lent támaszkodó, kifordult gyökerével fent billegő fát, meg a korlátot, amit meggörbített egy másik beboruló fa, és rájött, hogy nem szeret ott lenni, inkább a létra.
A középső (leghosszabb) létra közepén közölte, hogy baj van. Se fel, se le. Ahhoz nagyon mozog a létra. Aztán vagy 10 perc alatt csak felért.
Utána még lementünk a TVtoronytól a K+en a befagyott tóig.
Igen, van. Maga a gulliver.hu teljesen korrekt cég, apró gondok csak az 500 Ft-os tagtoborzó bónusz jóváírásával vannak, gondolom az ingyenes email-címek miatti fantomregisztrálások miatt félnek.
Azt azonban tudni kell, hogy megnyert licit esetén a fizetést és az ügyeket a partner szállásadókkal kell bonyolítani közvetlenül, tehát nem a gulliver.hu-val és nem is rajta keresztül, tehát minden esetben az adott partnercég hozzáállásán múlik a dolog. (A gulliver.hu a licitzárás után azonnal elküldi a nyertesnek a kapcsolatfelvételi és egyéb infókat.) Természetesen vannak abszolút korrekt és kissé nehézkesebb partnerek, egyik kollégám éppen küzd eggyel (nehezen akarnak időpontot visszaigazolni), de mivel a gulliver.hu segítőkész, ezért végső esetben megpróbálja rajtuk keresztül rövidrezárni a dolgot.
Negatív végkimenetelű tapasztalatot nem hallottam senkitől, és az egyetlen fórumon sem olvastam, amit a témában sikerült fellelni (Nők Lapja Café fórum).
Nahát! Tény, hogy az árok oldala főleg az alsó részen nekem is elég omlásveszélyesnek tűnt. Akkor valószínűleg inkább ezért, vagyis a fokozott balesetveszély miatt szűnt meg a turistaút.
A jelzéseket szerintem az árokban nem szokták megújítani. Eleve nincs is nagyon értelme, mert magát az árkot nehéz megtalálni, benne a tájékozódás már lényegesen egyszerűbb. Ami a jelzések állapotát illeti, nem meglepő, hiszen régen jobb minőségű festéket használtak a jelzésfestők.
Említeném pl. az OKT megszűnt szakaszait a Bakonyban a Burok-völgyben, vagy a Cserhátban pl. a Dobogó-tető - Kutasó szakaszon, ahol ma is igen jól látszanak a kb. 25...30 évvel ezelőtt megszűnt jelzések.
A Salabasina-árok alatt és fölött is nyilván az erdőművelés következtében tűntek el a régi jelzések. Amúgy, ha a leírás szerint az árok alsó végén kimászol, és azt követően az oldalazó régi szekérútról a gerincre kiérve elfordulsz a régi szekérúton, ott még találhatsz régi S+ jelzést is. Ez viszont még régebben, a 60-as, 70-es évek táján szűnhetett meg, mert a 80-as évekbeli térképemen már csak a Pankostető fölött a P sávból kiágazó, majd a Tölgyikrektől délre, a Salabasinai-kút közelében abba visszacsatlakozó PO jelzés szerepel.
Előástam itthon egy 1967-es Pilis útikalauzt, amiben a következőket leltem a Salabasináról:
Kiskovácsi puszta a.á. (S+ jezlés) - Salabasinai árok - Salabasinai kút (2,5 km, 1 ó 5 p) Jelzés PO, Szk. 280 m
A túra igen nehéz. A Holdvilág-árok és a Rám-szakadék nehézségeit is felülmúlja. Az út agyagos talajú, mély árokban vezet, ahol nagy zivatarok, hóolvadások az árok falát megbontják. Ilyenkor hatalmas kövek, sziklák zúdulnak le az árokba. Különösen esős időkben, zivatarok után nem ajánlható. Nyáron vagy nagy szárazság idején jobban járható. Iskoláscsoportoknak nem ajánlható.
Kiskovácsi puszta aá.-tól az S+ és P jelzés mentén kb. 3/4 órai gyaloglás után balra szűk völgybe megyünk. Itt az S+ jelzés elágazik. Nincs út, hatalmas kövek között, a patakmederben járunk. Az egyre zordabb és szűkebbé váló völgyben, gyakran kisebb sziklamászással juthatunk felfelé. Közben több vízesést megcsodálhatunk. Bármilyen nehézség előtt állunk, sohase próbáljunk az oldalban felmászni, mert az oldalfalak közé ékelt sziklák lazák, omlanak, és a talaj agyagos, csúszik.
Később a völgy kettéválik. Mi a jobb olddali, meredek völgyben felkapaszkodunk a völgyet záró hegyoldalra, a Salabasinai-kút felett, a romos vadászháznál vezető P jelzéshez. Inne balra, felfelé, a Lom-hegyi nyeregbe; jobbra, lefelé, Kiskovácsi puszta aá.-hoz, a túra kiindulási pontjához juthatunk. (1 ó 5 p)
Kerítés-út: így már stimm. Hát majd legközelebb felderítjük a hogyan továbbot, ha idővel jobban állunk. Most a korai sötétedés miatt nem akartam kavirnyálni.
Még arra gondoltunk, hogy volt vmi nagy esőzés, ami miatt a Holdvilág-árok is leamortizádott, a Salabasinát nem rakták helyre. Egyébként ha ott a kidőlt fákat kicsit megvagdosnák, egész jól járható volna.
Sajnos én kihajigáltam a régi Pilis térképeinket :( :(
A furcsa számomra az, hogy az árokban nagyon jól látszanak a piros O jelzések. Azok tuti nem 20 évvel ezelőtt kerültek rá a fákra. Hogy valakik esetleg megújítják? De akkor a patakvölgy után már miért nem?
Szombat? :( jobban szeretek vasárnap túrázni, de remélem majdmegoldom addig.
Abban nem vagyok biztos, hogy vajon ugyanarra az elektromos kerítésre találhattunk rá? A vadles, ami mellett a mi utunk elvitt, már viszonylag közel volt az autóúthoz, de a teljesítménytúrára jelölt út a térképen jelölt vadlestől keletebbre van. És onnan egy szekérút vezetett egy elektromos kerítéshez, majd tovább a dobogókői autóútra, az autóút előtt egy nem sokkal, egy mező szélén a kerítés balra elkanyarodott. Még a kerítés mentén kereszteztünk 1 szekérutat, ami nekiment a kerítésnek, de piros körnek nyomát sem láttuk rajta.
Kíváncsi volnék a hogyan továbbra, hogyan tudnánk visszakeveredni onnan a piros csíkra, mert elég gáz azon a műúton sétafikálni.
Kutyásoknak amúgy meggondolandó erre tartani, inkább fürge, mozgékony kutyával javasolt. A mienk zömökebb termet, nem egy "gazella" típus, nem volt egyszerű a kidőlt fákon-fák között átsegíteni. Remélem kicsit szárazabb időben jobban megy majd. Mert amúgy nagyon tetszik a hely, és szeretnék visszatérni még oda.
Azt tudod esetleg, h. mióta vonták ki a Salabasina árkot a turistaforgalomból?
Megjártuk a Salabasinát, izgalmas volt :) 10 óra tájt indultunk Pilisszentkeresztről. A Szurdoknál (ex-mészégetők) kezdtük a túrát. Onnan a Szurdok teljesítménytúra útvonalán mentünk, és a Salabasina-árkot útbaejtve Pankostetőnél értünk véget.
A Salabasina árokban követtük az itiner útmutatóit. Hát elég izgalmas terep, különösen a kutyának. Vádliig érő avarban gázolunk, ami alatt bokáig ért a víz :) Kidőlt fák alatt-felett bujkálni, hatalmas köveken átmászni. De teljesen igazatok van, fáradtan és időszűkében valóban nem ajánlott letérni oda. Jó volt, hogy a piros O teljesen jól látszott az árokban a fákon, sajnos viszont előtte-utána sehol (valószínűleg ott már kivágták a jelzést hordozó fákat :( ).
A Salabasina-árok végénél kimászva megtaláltuk az elhagyott köves szekérutat, de annak a vége után kicsit előbb tértünk jobbra, mint kellett volna. Azért szerencsére később rátaláltunk az emlegetett árokra, aminek jobb partján lefelé valószínűleg megtaláltuk az említett szekérutat, ami egy vadles mellett vitt el. Ez az út sokáig haladt a kerítés mellett. Végül a kerítés balra el, de mivel már 3 óra elmúlt, a lámpa otthon maradt és kezdett sötétedni, úgy döntöttem, lemegyünk inkább a műútra. Ott egy kis kutyagolással elértük a pankos-tetői buszmegállót, hatalmas mázlinkra egyszerre a busszal :) :)
Az itiner egyébként szuprerjó, nagyon részletes, és jól el lehet találni annak alapján. Nagyon nagy köszönet az útbaigazításért. Remélem sikerül egy Szurdok 30-ra (kutyástul) beneveznünk a nyáron.
A kutyával szerintem nem lesz gond, azzal inkább a Lukács-árok és főleg a Rám-szakadék lenne problámás. Itt az alsó szakaszon van egy nagyobb, kb. 5 méteres tereplépcső, de ott ne kívül mássz le, hanem előtte balra van egy lyuk és azon bújjatok át (én eddig minden alkalommal ott mentem át, kívül nem mertem lemászni).
A felső részben figyeljétek az itinert és a terepet, mivel egy jellegzetes sziklakapu után nem sokkal srégen balra indul egy meredek vadcsapás - ott célszerű balra kimászni a régi jelzés mentén, mert különben elértek egy tereplépcsőt, amelynél viszont csak az odatámasztott fákon lovagóülésben tudtok esetleg lejönni.
Sajnos az említett vadcsapásnál a jelzés lent nem látszik, csak ha elindultok a csapáson, mielőtt felérnétek, fogtok találni jelzést. Utána tovább kell haladni az árokkal párhuzamosan a platón, majd érkezik balról az árok oldalága, itt egy kivehető szerpentin ösvényen tudtok leereszkedni előbb az oldalágba, majd azon jobbra az oldalág és a főág találkozásához. Ezt követően következik az árok egyik legvadregényesebb szakasza.
Köszi! Úgy saccolom, hogy ez a táv bele fog férni még ilyen rövid nappalon is. A salabasina árokban még kisgyerekkoromban jártam, Apukámmal, de már egyáltalán nem emléxem rá. A terepviszonyok igazából a kutya miatt érdekesek, mert én mindenen átmászom, de a kutyt nem tudom a vállamra venni :)
A mély avarral szívtunk a Tarjánka szurdokban is, a szurdok után még jócskán mentünk a patakvölgyben, néhol majdnem térdig ért az avar, nagyon nehéz volt menni benne. Ja, aki arra jár: a szurdokot elhagyva a patakvölgyön felfelé haladva kicsit följebb megy egy széles erdei út, amire rá lehet térni, és visz az erdészházhoz. A térkép jelzi.
Járható, bár a felső részen valószínűleg mély lesz az avar, így ott célszerű óvatosan haladni, mivel az alatta megbúvó kövek nem látszanak.
Viszont a régi PO jelzést így könnyebben meg fogjátok találni.
Amúgy néhány éve egy szakosztályi kiránduláson túráztunk Dobogókőről a Tölgyikrek felé, és mielőtt elértük a Tölgyikreket, el kezdett hullani intenzíven az ónos eső. A terep pillanatok alatt jégpályává változott, főleg a letaposott földutak, vagy pl. a Tölgyikrektől a Kiskovácsi felé vezető P jelzésű murvás út. Amint letértünk az avarral borított terepre, mindjárt végetért a csúszkálás, és a Salabasina-árkon könnyebb volt végigmenni, mint előtte-utána a járt utakon.
A hétvégén elmennénk felfedezni a Salabasina árkot. Ilyen időben mennyire járható? Kutyát is viszünk, meg tudja mászni? A Szurdok 40 útvonalán mennénk a leírás alapján, csak Pilisszentkereszttől indulva Pomázig.
