Már 1 éve, hogy daganat alakult ki az emlőjén, állatorvos még nem látta.
Elhatároztuk, hogy megpróbáljuk a műtétet.
Nem kapott még semmilyen kezelést, és a daganat egyre csak növekszik.
Megállitható műtéttel a rák, vagy lehet hogy továbbterjed a belső szervekre is?
Ha már továbbterjedt, akkor érdemes próbálkozni műtéttel, vagy jobb ha elaltatjuk?
Másképp nincs rossz formában a kutya, eszik rendesen, tud járni.
Régebb jártam vele vadászni, de most már látszik rajta, hogy gyengébb és hamar fárad.
Megeshet, hogy a kölykeinél is kialakul a daganat?
Van egy 2 éves erdélyi kopó, német vizsla keverék.
Azt mondják a daganat kialakulási okát nem lehet pontosan meghatározni, de olvastam egy helyen, hogy a külömböző vegyszerektől is kialakulhat pl. Rovarírtó szerek, stb. Lehet hogy ez az oka, mivel apám egér-rovar írtással foglalkozik, így lehet, hogy más kutyáimnál is kialakul a daganat? Hogy lehetne ezt elkerülni?
Egy kis segítségre lenne szükségem. Az állatorvos daganatot diagnosztizált a 9 éves bullmasztiffom hasüregében. A műtétet mára ígérte, de azt mondta, ha a daganat nem operálható, akkor nem tud mit csinálni. (Egyébként egy éve már volt egy petefészek eltávolítás daganat miatt, de akkor az jól körülhatárolt volt, így teljesen felépült a kutyus.)
A kérdésem az lenne, hogy tud-e valaki ilyen esetben vélhetően hatásos gyógyászati készítményt ajánlani? A másik kérdésem, hogy Szegeden vagy környékén tudjuk-e valahová sugárkezelésre vinni?
Szia! Össze tudnál hozni ezzel az ismerősöddel, aki a daganatos kutyáját macskakarommal etette? Nagyon fontos és sürgős lenne! Én is ezzel akartam etetni a vastagbélgyulladásos öreg kutyám, de a dobozban lévő gyógyszertájékoztató szerint véres székletű, idült bélgyulladás esetén nem alkalmazható. Most Aloa Vera gélt nyomok bele kb 80 millilitert naponta, (ezt is tanácsolta valaki), nem tudom mire jutunk... Nem tudom miért, de a macskakaromban jobban hinnék...
Szia! Én a helyedben elvinném egy másik állatorvoshoz. Szövettant kellene venni, hogy megállapítsák, miről is van szó. Az "azt hitte" nem igazán orvosi kategoria. Azon kívül lehet neki adni állatnak való béres cseppet is. Az mindenképpen növeli a kutya immunrendszerét. Ha a kutya egyébként életerős, van étvágya, akkor érdemes és ugy vélem kell is kezelni.
Hello! Bocs, hogy csak így betörök ide, és nem is olvasok vissza, tehát lehet, hogy volt már szó arról, amit írni akarok.Most hallottam, hogy egy ismerősöm daganatos kutyájával a macskakarom nevű gyógynövényt etették, amitől a daganat teljesen visszahúzódott.Lehet, hogy érdemes kipróbálni, a növény amúgy általános immunerősítő is, emberek is fogyaszthatják, szóval ártani nem árthat. Hátha hatásosabb, mint a műtétek.
Az egyik franci bulldogomna úgy néz ki hogy daganata van a bal hátsó lábán (a "csonkján"). Az állatorvos kezdetben azt hitte hogy csak folyadék gyült össze neki ezért megprobálta inekcios tüvel leszívni de nem járt sikerrel . Ha jött le valami folyadék azis csak minimális volt .
Mostanra olyan mértéküre nött hogy szerencsétlen állat már nem tud rendesen rálépni. Az állatorvos egyre csak azt mondja nem lehet mütéttel megoldani mert elveszitheti szerencsétlen állat a lábát vagy béna maradna arra. Nem tudom mit csináljak , leszivni nem lehet mert sok kis folyadék hólyagokbol áll ez (állatorvos szerint), én mütetni akarom mert látszik az állaton hogy szenved.
Nem tudom ha valaki itt találkozott hasonlóval elmondaná hogy oldotta meg,mi történt?
Valamint megkell említenem hogy ez a kutya nem a szokásos fekete fehér,fekete/csikos, bézs illetve bézsfoltos ha nem "szürke" francia bulldog. Ez valami hiba de szép igyis. Ja hogy szó ne érje az állatorvost, nagyon rendes ,nagyon "olcsón" dolgozik, sok kutyánkat lelkiismeretesen kezelte már szóval le a kalappal csakhát ugye most...
Legközelebb képet is linkelek hátha úgy könnyeb segíteni.
Most hétvégén altattuk el a kutyut. 6 hónap. Viszont elég egyértelmű volt, hogy mikor jött el az ideje. Egészen az utolsó hétig, bár egyre soványabb volt a teste, a hasa meg egyre nagyobb, meglepően jól volt. Aztán hirtelen rosszabodni kezdett és pénteken este vált egyértelművé, hogy másnap jöhet az orvos. Nagyon szomorú volt az egész. Ásni a gödröt is ahova temettük. Meg aztán hazamenni az üres lakásba, ahol mindig ott volt és jött ki csóválva ha valaki haza érkezett... De hát ez van. Mindenesetre azt hiszem sikerült jó döntéseket hozni az egész kezelgetése során és akkor elválni el amikor kellett.
"De méginkább azt, hogy aludjék el csöndesen, magától, amikor még épp nem éri el a komoly szenvedés."
A mi 10 éves Shih-tzu-nk 3 napja pont így tett.:( Az orvos szerint valószínűleg mellhártya vagy tüdődaganata lehetett (nem boncoltattuk fel). Kicsit fura volt, hogy egyik nap még semmi baja nem volt, másnap reggel köhögött és fuldoklott, és a szteroid injekció ellenére estére békésen el is aludt szegény.
Így belegondolva, lehet, hogy jol járt, hogy az utolsó előtti napjáig egészséges kutyaként élt és viselkedett. Ennek ellenére nagyon mélyen megrázott minket az eset, mert így nem tudtunk felkészülni rá lelkiekben.
Itt a mi esetünkben, ha nem lesz igénybe véve a kemoterápia, akkor azért azt nem lehet majd egyértelműen kijelenteni, hogy mindent megtettünk... Ráadásúl mivel ez a döntés egy elég komoly anyagi kiadással is összekapcsolódik, nehéz azt végig gonolni, hogy vajon nem e hajlanék jobbna a kezelésre ha semmibe sem kerülne... Szóval nem egyszerű... Jó lenne legalább egy tapasztalatot olvasni ilyen előre haladott stádiumú kutyáról akik úgy döntöttek végül, hogy végig csinálják a kezelést (ja és ez négy hónapig tart, hetente kell vinni).
& hoppaaa & Sch.Lacika Hát egyenlőre még itt az altatás kérdése odébb van. De nem tudom az, hogy fog majd menni. Nem lát a fejébe az ember, meg sem kérdezheti... Mindenesetre azért azt gondolom, jó, hogy legalább az kutyáknál működik az euthanázia (és csak remélem ők is ezt gondolják). bár mondjuk más dönt helyettük.
Igen áttétes elég durván... Szerintem azért ő még nem adta fel azért. Igazából hiába nem jó papíron az állapota, mondjuk még két héttel ezelőtt is olyan kis vidám játszós volt, mint fiatalon, igazából alig lehetett elhinni, hogy 10 év fölött van. Azt sem hiszem, hogy fájdalmai nagyon vannak. Bár nem tudom kifejezi e ezt úgy a kutya, mint az ember, ha az folyamatos. Szóval az biztos, hogy most még azért nem tart ott, hogy el kéne altatni. Még van egy kis ideje. Csak igazából az biztos, hogy meg már nem gyógyítható. Ezrét nehéz eldönteni mi legyen. Ha még fiatal lenne, ha még lenne esély elmulasztnai a tüdejéből és a májából...
Elösször is a kutya érdekeit kell szem előtt tartani. És több állatorvos véleményét is célszerű kikérni (sok esetben mást mondanak).
A legnehezebb döntést pedig igenis meg kell hozni!
Nagyon nehéz, de arra kell gondolni, hogy a legjobb barátunk megérdemli, hogy fájdalom nélkül szépen elmehessen.
Tudom, hogy mi jól döntöttünk. Mindent megpróbáltunk megtettünk érte, hogy meggyógyuljon, de be kell látni ha már nem segíthetünk csak azzal, hogy békében elengedjük és mellette vagyunk.
Kedvenc dobermannomat tavaly előtt Szenteste napján kellett elaltatni. 5 és fél éves volt... Májrák... Már nem volt a tudatánál... Különös, hogy az anyját 12 évesen kellett elaltatni, végelgyengülés miatt. Úgy tudom, hogy a környékünkön ő volt a legidősebb dobi... :( Az anyja testvére 8 évesen lebénult, el kellett altatni... Életem legnehezebb döntése volt ez a három...
Már felállni is csak úgy tudott, hogy alányúltunk, és felsegítettük. Nem evett, csak ivott egy keveset. De amikor jött az orvos, és beadta neki az altató injekciót kirohant az erkélyre, az óljába akart menni. Nem ért el odáig. Mai napig nem tudom, hogy tényleg az altatás volt-e a jó megoldás. Én adnék neki fájdalomcsillapítókat. És várnék. Azóta is lelkiismeret fudralásom van. Mindig sírok, ha eszembe jut :(((( most is
Lassan 17 éve lesz, hogy rákos kutyánkat elaltattuk. Mi szülők már 1-2 hónappal az altatás előtt mondtuk, hogy itt a vég... még nem volt 10 éves. De a fiunk, aki a gazdi volt, tiltakozott. Hogy az gyilkosság.
Majd elutazott a dolgára (egyetemista volt akkor). Amikor vagy 2 hét múlva hazajött ,és a kutya nem ment ki üdvözölni őt, akkor rájött. És döntött.
Nálunk nem volt kemo, "csak" egy műtét. Még 17 év múlva is sajnálom, hogy végigcsináltattuk vele...3 hétig volt távol tőlünk... és ez magában is szenvedés lehetett...
Azért szólok bele a beszélgetésetekbe, mert ma megint döntés előtt állok. 17. évében van a kutyám... Szép kor, mégis potyognak a könnyeim, s percről percre halogatom az orvos hívását. Tegnap kapott két óriási szurit, ami enyhítette a fájfódalmait. De nem szünteti meg a bajt. Nem tud lefeküdni szegényem, a gerince vagy az izületei készültek ki.
Mivel kibicnek semmi sem drága, azt mondom: ne engedd szenvedni!!! Te sem akarnál feleslegesen...
A kibicnek konnyű... de mit tegyek én???:::((((((((((((((((((((((((
Igazából konkrét tapasztalatra gondoltam, hogy ért-e ez valamit vagy sem. Úgy értem, hogy most már csak gyakorlatilag fekszik egész nap csak a sétákra kel fel. Nagyon keveset eszik(szinte semmit), csak vizet iszik. A dagant már meg nem szüntethető, csak az állapotát javítaná valamit a kezelés. Sajna az orvos nem igazán tudott mit mondani, hogy mit is kell érteni ezen a valamit javít-on. A kutyu tíz éves elmúlt. Szóval csak annyit szeretnék, hogy legyen valami sejtésem, hogy egyáltalán mi között kell dönteni. Hátha van itt valaki aki végig csinálta a kezelést és el tudja mondani, hogy náluk mennyit használt. Mennyire jár szenvedéssel maga a kezelés, úgy értem mondta a doki, hogy legyengíti, hányhat tőle. Szóval ilyemi. (ja és a topik címet igyekeztem elég általánosra fogalmazni és olyanra hogy meglelje a kereső, hogy későbbiekben is használható legyen)
Racionális érveket vársz, vagy emberit? Utóbbi nagyon nehéz. Igaz, hogy a kutya csak egy kutya, de a nagymamánál sem kérdeztem, megéri-e gyógyítani. Nekem eddig három kutyám halt meg fiatalon. Még végső stádiumban is nagyon nehéz volt rábólintanom az elaltatásra. Én azt mondom, ha teheted, hallgas a szívedre. Együttérzek veled! Bízzunk a csodában!
Nekem van egy vizslám akinek kiterjedt daganatos elváltozások vannak, mind a májában, mind a tüdejében (és máshol is). Abban szeretnék segítséget kérni, hogy milyen tapasztalataitok vannak a kemoterápiával kapcsolatban. Van értelme beruházni a gyógyszerekbe (szumma 100k+), mennyire javít az állat állapotán, hangulatán. Az orvos igazából semmi konkrétat nem mondot, azt mondta, hogy valamit javít, de igazából semmit nem ígért... Szóval aki túlesett már illyen döntésen elmondhatná nála, hogy volt. köszi
