Keresés

Részletes keresés

0l0 Creative Commons License 2017.01.06 0 0 10056

Azok a a képek nagyon hasznosak lennének a további véleményekhez, különösen ha az építés fázisairól is készültek.

 

A kazánvédő szelep működése nem egészen úgy néz ki, ahogy gondolod. Arra szolgál, hogy csak annyi vizet engedjen el a radiátorok felé, hogy a kályhába visszatérő víz 70 foknál ne nagyon legyen hidegebb. Amit nem küld el a radiátorokra azt egy megkerülő (bypass) ágon visszavezeti rögtön a víztérbe.

A teljes kiiktatásával nem nőne a füstgázból kivehető hő nagyságrendekkel, azzal, hogy 70 fokos helyett mondjuk 30 fokos víz hűtené a füstgázokat. Viszont a lerakódó korom (rossz tüzelés mellett kátrány) jelentősen több volna, ami elég gyorsan rontaná a víztér hatásfokát és az rendszeresebb takarítás igényelne.

 

Az egy másik dolog, hogy amikor leégett a tűz akkor a kályha forró belsejéből már 30 fokos vízzel lényegesen nagyobb hőmennyiséget lehetne elvonni. Igazából a szelep feladata véget ér azzal, amikor leég a tűz, onnantól egy újabb bypass ággal át lehetne hidalni.

 

Ezzel a megkerülő ággal kapcsolatban az egy kérdés, hogy milyen hosszú és mennyire szigetelt. Mivel a meleg víz egy jelentős része ezen kering elég nagy lehet a hővesztesége, ha véletlenül hosszabban fut szigeteletlenül.

Előzmény: Csaba8 (10053)
0l0 Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10055

A vízhőfok önmagában nem sokat jelent, különösen, ha valamilyen kazánvédő szelep is be van iktatva, legfeljebb azzal együtt, hogy milyen átlagos tömegárammal kering a rendszerben. Akár 99 fokos is lehet az a víz, ha 10 percenként fél percig tudja ezt szolgáltatni egy kis teljesítményű szivattyúval, akkor azzal nem lehet kifűteni ekkora mennyiségű radiátort.

A füstgázok jellemző hőmérséklete a víztér kezdeténél (és a tömegárama, ami mondjuk a légfelesleg és a tűztér aktuális teljesítményéből következik) azért lenne itt kardinális kérdés, mert jelentős részben ettől függ, hogy mekkora a maximálisan kinyerhető hőmennyiség a füstgázból az adott esetben.

Előzmény: laci nem betyár (10052)
alfi13 Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10054

Nem a termosztáttal van a hiba kicsi a hőcserélő vagy túl sok a radiátor ez komoly tervezési hiba. A termosztátra azért van szükség mert ha kiveszed akkor a hőcserélőbe alacsony lesz a víz hőfok amitől elkezd kormosodni a hőcserélő.

Előzmény: Csaba8 (10053)


Csaba8 Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10053

Üdv Mindenkinek!

Nem hittem, hogy ilyen sokan fognak válaszolni, mindenkinek hálásan köszönöm.

Még csinálok képeket a kályháról és ami eszembe jut még, mindent leírok.

A füst hőmérsékletét a kályhaépítő csak megtippelte, nem tudjuk mérni, ott nem rakott mérőt.

 

A kályha mögött van egy csőtermosztát, ami érzékeli a kályhából kijövő víz-hőmérsékletét.

Tegyük fel, hogy a csőtermosztátot beállítom 60 fokra, ekkor bekapcsol a keringető szivattyú.

Pár percig megy a szivattyú és a vízhőfok már le is megy 40-45 fokig.

Ha beállítom 70 fokra, pár perc után lemegy 60 fokra a vízhőfok és a szivattyú kikapcsol.

A 70 fokos szelep miatt a 70 fok alatti víz csak a kályhában kering ( gondolom én), és csak a 70 fok fölötti vizet engedi tovább.

 

A kályha egyik oldalán a füst járatban van beépítve a hőcserélő.

Ma láttam a youtube-on egy rövid filmet egy kályháról aminek mindkét oldalán van ilyen hőcserélő a füstjáratban. 80 nm-t fűt 5 radiátorral.

https://www.youtube.com/watch?v=BbcWTuOJixc

Nálunk 100 nm a terület 7 radiátorral. Az osztóig elmegy a meleg víz de utána hideg.

Arra is gondolunk, hogy kevés az a víz ami a hőcserélőben van, de az is lehet, hogy a 70 fokos szelep erősen korlátozza a rendszer működését.

Akivel beszéltem mindenki kidobálta a rendszerből ezt a szelepet.

Egyenként kipróbálva a radiátorok működnek csak az összes együtt nem akar működni. A radiátorok 600/1000-esek és 600/1200-esek. Van egy törölköző szárító és egy kisebb radiátor, ezek vannak legközelebb a kályhához,ezek viszonyilag melegek, a távolabbi nagyobb radiátorok hidegek.

 

Egy profi tömegkályhás építette, tanfolyamokat is szokott tartani, nem mi magunk építettük a kályhát. Elmondta, hogy kályhát már sokat épített de a vízteresből ez az első.

Eddig nyitott volt a rendszer de most zártra lett átalakítva.

 

Még egyszer köszönöm mindenkinek aki próbál segíteni!

 

A képek feltöltéssel még bajlódunk, kis türelmet kérünk.

 

 

 

 

 

laci nem betyár Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10052

Csak a fustot a kalyhaban merni nem egyszeru.

En inkabb a vizet mernem, neznem elosszor. Foleg ha van meleg radiator. Van meleg meg nem meleg.  Egy ismerosomnel a szivattyu (beallitassal), meg a termosztatikus oszto miatt szivtak sokaig.

Tehat nekem az gyanus hogy van meleg radiator. Lehet hogy nem a kalyha oldalon van a hiba, hanem a vizes futes szereles oldalon. Vagy mindketton? 8)

Lehet azert kerdezik a szelepet is.

Előzmény: selgir (10051)
selgir Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10051

na lemaradt: szóval a víz harmada (ez még oké is), a szükséges hőcserélő felülete meg töredéke egy kazánnak

Előzmény: selgir (10050)
selgir Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10050

de írta azt is, hogy sacc. 15-20 literes a hőcserélő. na most ez mennyi radiátorvíz is? harmada a teljes rendszernek. ezt felfűti neadjisten valahogy, de pillanatok alatt vissza is fog hűlni, ha megindul a keringés

 

jó lenne róla egy fotó, meg radiátorokról méret, de tuti, hogy alul van méretezve

 

esetleg, ahogy írod, füstgázt méri a hőcserélő előtt és után is...

Előzmény: laci nem betyár (10049)
laci nem betyár Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10049

Félig meddig értem. És biztos igazad van.

De én arra célzok, gondolok, hogy a füstöt nem tudjuk mennyi fok- Ez tényleg annyi, vagy mennyi?

 

Viszont a kijövő víz hőmérséklete könnyen mérhető. Ha van víz hőmérséklet, meleg víz: az már támpont. Segítség, hogy tovább gondoljuk a dolgot. Ezt már lehet mérni könnyebben. Vagy akár megfogni a csövet (osztóhoz, radiátorhoz,....) hová, meddig megy el az előre menő fűtő meleg víz. Ha egyáltalán kijön.

De hogy kijön-e, azonnal eldől az is.

Előzmény: selgir (10048)
selgir Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10048

ha a vtc-je 70 fokos, akkor csak ettől több lehet:) de ha egy kazánhoz raknak ilyet, és dolgozik 10-15 fokos dt-vel, akkor van rendes előremenő hőmérséklet. viszont azt nem 2-300 fokos füstgázzal csinálják...

 

pláne nem 7 radiátorral (mindegy mekkora, kicsi, egysorosat sem fog rendesen felmelegíteni) 

Előzmény: laci nem betyár (10047)
laci nem betyár Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10047

7 radiátort írt, nem 9-et.

De a kályhából kijövő víz hőmérséklete mindent elmondana. Ha kijön 60-70 fokos víz, az már bőven elég a radiátoroknak.

Előzmény: Fidó mester 02 (10046)
Fidó mester 02 Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10046

Üdv !

 

A kijövő hőmennyiséget úgy tudnád meghatározni kb.,ha azokat a radiátorokat- amelyek nem mennek vagy langyosak- egyszerűen lezárnád.Akkor nézd meg a maradékot-mit teljesítenek.

Egyébként biztosan kevés az a hőmennyiség amit kapnak...

9 radiátorhoz már kazán kell...

Te meg a felszabadult energia túlnyomó részét kiengeded a köpenyen a maradékkal akarsz radiátort melegíteni?

Ez így szerintem nem megy .Itt számítási ,tervezési hiba is van !

 

Üdv Fidó mester

Előzmény: Csaba8 (10043)
laci nem betyár Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10045

Üdv!

 

Az a füst: elvileg 250-300 fok, (tehát tipp, saccolt,)? Vagy valóban annyi, mert mérték?

Azt nem tudjátok, hogy a kályhából hány fokos víz jön ki?

Előzmény: Csaba8 (10043)
0l0 Creative Commons License 2017.01.05 0 0 10044

Az a helyzet, hogy füstjáratra épített víztérből nem olyan könnyű komplett központi fűtést ellátni.

Nem tudom aki kivitelezte mennyire gondolta végig alaposan, hogy mekkora felület, milyen hőátadási jellemzőkkel milyen füsthőmérséklettel képes erre a feladatra és amit összehozott az köszönőviszonyban van-e ezzel.

A 250-300 fokos füst már elég harmatos teljesítményre képes, kazánokból ezt a hőfokot simán elengedik a kéménybe sokszor. A teljes égéshő jó ha 20%-át lehet kb kinyerni belőle értelmes körülmények között. 

No persze az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak valami üzemeltetési gubanc van a kályhával.

Ha sem a kályha sem a vízér tartalma nem melegszik eléggé, akkor elképzelhető, hogy komolyabb fűtőértékkel kéne megtáplálni. Ha a vízoldali teljesítmény mindenféle tüzelési mód mellett túl kevés a közvetlen hőleadáshoz képest, akkor valószínűleg csak valamiféle szerkezeti átalakítással lehetne ezen változtatni.

Előzmény: Csaba8 (10043)
Csaba8 Creative Commons License 2017.01.04 0 0 10043

Üdv Mindenkinek!

 

A segítségeteket kérem.

Építtetünk egy vízteres tömegkályhát, a hőcserélő a füstjáratba került nem a tűztérbe.

A füst által ( ami elméletileg 250-300 fokos) melegítené a vizet a 7 radiátorokhoz.

Elég gyengén működik. Maga a kályha is lassan akar felmelegedni a 7 radiátorból jó ha 1 vagy 2 melegszik. A többi langyos vagy hideg.

Hallani lehet minden évben olyan kályháról, ami felrobbant, ezért nem akartuk a tűztérbe rakni a hőcserélőt.

A hőcserélő 2 colos, vastag falú csőből készült k.b. 15 -20 L víz lehet benne.

Hónapok óta kínlódunk vele, már 4 csőszerelő is volt nálunk.

Mindenki csak tapogatózik a sötétben, hogy miért nem melegszenek a radiátorok.

A kályhás beépített egy 70C fokos szelepet, ami a lekátrányosodástól védi a kályhát.

A csőszerelők ezt ki akarták vetetni velem, de a kályha építője csak így ad rá garanciát a kályhára.

Van-e valakinek hasonló vízteres tömegkályhája és jól működik-e?

Előre is köszönöm a válaszokat.

 

 

sancibácsi Creative Commons License 2017.01.04 0 0 10042

Elmondtak itt nagyjából mindent.

 

Szerintem a kémény kitorkollást ne zárd. Nem egészséges :-)

Ha bent a bekötést zárod, akkor is az elzáró ne zárjon teljesen,. A lemezből ki lehet vágni egy kis darabot/kockát; vagy levágod a sarkát.

Ha 90 %-an zár csak: már az is sokat jelent. És nyugodtan alhatsz majd. Ez is sokat jelent, nem csak a fa felhasználás, meg hogy milyen idő alatt hűl ki a kályha.

A nyugodt alvás megfizethetetlen; a többire ott a Mastercard :-)

elemző999 Creative Commons License 2017.01.04 0 0 10041

Külföldön használnak ilyen szerkezetet.

A kémény tetején van egy rugós záróeszköz, amit egy drótkötéllel lehet mozgatni a kéményen keresztül.

Biztonságilag úgy kezelik, hogy a kályha ajtóra van kapcsolva, és ha legközelebb befűtesz, akkor ki is nyitod a zárást azonnal és automatikusan.

De a kályha kéménybe való bekötését is zárják.

 

Csak akkor zárnak ha már nincs égés (a parázs lassú égés.)

 

Nálunk tilos elvileg lezárni a kémény kitorkolásnál.

Előzmény: zlota (10034)
0l0 Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10040

Az azért nem egészen helytálló, hogy a parázsláshoz nem kell oxigén, hiszen ott a fa széntartalma ég, aminek az égése maga a parázslás. Inkább arról van szó, hogy ilyenkor az oxigén megvonása nem jelent olyan léptékű problémákat, mint a fagázok égésének fázisában, vagyis nem szökik meg jelentős mennyiségű éghető gáz, nem keletkeznek emiatt extra lerakódások a rendszerben és nem jelentkezik robbanásveszély.

Ha ilyenkor vonod meg az oxigént a parázstól, akkor a megvonás mértékétől függően alábbhagy a parázslás, esetleg ki is alszik, közben módjával termel némi szén monoxidot is.

Arra viszont ilyenkor is figyelni kell, hogy ilyenkor gázosodó faanyag már ne legyen jelen. Van a parázslásnak egy olyan verziója is, amikor mondjuk egy-két nagyobb farönk bizonyos részei parázslanak, miközben más részei mondjuk csak meg vannak feketedve, de nem égtek el. Ekkor a nagyobb mértékű szén monoxid képződés veszélye és légtérbe kerülése, illetve az esetleges robbanás veszély is fennáll a kémény lezárása esetén.

Nem teljesen mindegy az sem, hogy az oxigént úgy vonod meg, hogy belülről zárod a kályhát, vagy úgy, hogy a kémény felől. Utóbbi esetben, ha mégis kap belülről levegőt, akkor visszatermelheti az égésterméket is a lakótérbe.

Szóval csak óvatosan...

Előzmény: zlota (10038)
Mr.Gabson Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10039

Szerintem ezt nézd meg:

 

Előzmény: zlota (10038)
zlota Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10038

Szia!

Köszi, hogy segítesz 5letelni!

Úgy ahogyan írod én is kérdés nélkül le merném zárni, de azt a hőt szeretném a kályhába bent tartani ami hasznos volt és az egész fűtés alatt beletáplálom, ezt a kályhába bent kellene rekeszteni, nem egész nap húzatolni ki.

Ha én jól tudom akkor a parázsláshoz már nem kell oxigén és ebből gondolom, hogy amikor már parázslik, v1agy csak épp parázslik- főleg ha hamu van- le lehet zárni a kéményt.

 

Tapasztalat:

Ma egyébként lezártam, de csak a legégés után kb 12 órával. Azaz este gyújtottam és reggel zártam le.Amikor felmentem a kéménynél még nyomta ki a meleget. Most az előbb vettem le és amint kinyitottam újra meleg kezdett jönni. Azt is látom, hogy az előbb begyújtásnál sokkal erősebb volt a húzat. Pedig eddig sem volt vele soha gond, de látszik, hogy jobban kezdte a gyújtásnál is.

 

Azt volna jó tutira tudni, hogy mikor lehet lezárni biztonsággal.

Ha most megjön a extra viharos idő akkor szinte a kályha ablakából is látni, hogy húzza ki - mozgatja a finom hamut.

 Gondoltam itt sok a szakember, de nem nagyon nyilatkozott még senki :(

Előzmény: Mr.Gabson (10037)
Mr.Gabson Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10037

Szia!

 

Én nem vagyok kályhás, de a szakértők a tűz leégése és a tűztér kitakarítása után zárják-le a kéményt.

 

Gábor

Előzmény: zlota (10034)
zlota Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10036

Majd kicsit jobban kiszárad és ha még akkor is marad repedés, miután beállt a szerkezet, akkor megfűtöd és kihúzod fugával vékonyan ahol még van repedés. Nagyrészt eltűnik. Néha megismételed, ha már zavar... Ahogy látom agyaghabarcs lehet.Simán 1 perc alatt javítod.

Előzmény: balu666666 (10035)
balu666666 Creative Commons License 2017.01.03 0 0 10035

Üdv

 

Béüzemeltük a kamu tömegkályhánkat 😀

minden frankó jól fűt még reggel is nagyon meleg

de nem tudom megszokni a repedéseket az oldalan ami azt hittem vékonyabb lesz.

zlota Creative Commons License 2017.01.02 0 0 10034

Vajon mennyire veszélyes, vagy mennyire lehet abból gond, ha - teszt miatt- a még el nem készített füstcső zárásom helyett a kémény tetejére tennék fel egy dugót?

Miután már csak vörös parázs van a kályhában.

 

Elvileg van itthon érzékelő...

Ami miatt szeretném kipróbálni:

A minap felmentem a tetőre és azt vettem észre, hogy 24 óra után is meleg volt a kémény tetejénél.-> Ergo jött ki a meleg....

Ezért gondoltam jó lenne az egész napi kiáramló hőt megtartani a kályhában. Hiába az ajtó elvileg tökéletes zárása, mégiscsak kitalál a meleg a kéményen. Kíváncsi lennék mennyivel lenne melegebb, ha a kályhába maradna ez a kiáramló hő is

elemző999 Creative Commons License 2016.12.31 0 0 10033

A másodlagos égéshez kellene plusz energia, hogy miből az kérdéses. Elvileg egy gázenergia bevezetés tudná biztosítani de nem érné meg mert ami plusz energia keletkezne az nem fedezné a gáz költségeit.  Elektromos energia szintén drága, a napenergia csak tárolt formában lenne használható, de az is kétséges hogy elég lenne.

 

Kisérlet képpen ki lehetne próbálni a gázt, mert igazi veszteséget nem okozna, hiszen felhasználásra kerül a gáz fűtésre. Csökkenne a szennyezés.

 

A megtakarítási lehetőség a betáp levegőmelegítése és a füstgázból való hőkinyerés tökéletesítése lehetne.

Az elsődleges égést kell tökéletesre csiszolni és a már kitermelt hőt megfogni.

Ez sem megy még általában jól.

 

A kandallók 260 C fok körül (felett) nyomják ki a füstgázt, a fém kályhák 300 C fok felett.

A mostani megoldások más kályha típusoknál nem dinamikusak, így ha sok hőt vesznek ki akkor meg más gondot okozhatnak a lehűtéssel.

 

Mi azt oldottuk meg hogy jó huzat viszonyok mellett (alig ütközik, fordul, stb.) kivesszük a hőt, de nem lassul le a füst és nem rakódik ki semmi.

Nem kell hosszújárat sem.

De van egy új anyag a rendszerben ami ezt tudja, és egy új struktúra (ami nem is igazán új, csak nem kályhára használták ).

 

Egy új kísérleti kályhát  kell építenem mert a  korábbit már nem lehet így átépíteni, annyira más a rendszer (a régi tulajdonságai megmaradnak (tűztér stb.), csak a szerkezet felépítése teljesen más lesz.

 

Szerencsére még három saját kályhára van igény családon belül (3 lakás) kertesházban.

 

Jelentősen olcsóbb is lesz a kályha. 

Előzmény: 0l0 (10029)
sancibácsi Creative Commons License 2016.12.30 0 0 10032

Hogy Én hogyan látom Laci?

 

Valóban egyfelől, és ez persze mellékes: azért kicsit pozitívabb fogadtatást vártam volna.

Illúzión nem volt, mert már ismerem itt hogy mennek a dolgok a fórumon.

Ha mást nem is, de azért azt el lehet ismerni róla, hogy ez a kamra/megoldás/kályha/.... tehát ez a videó nagyon jól szemlélteti az örvénylést, a gázok/láng áramlását. Ennyi.

 

Másrészt. Ugye kialakult itt egy vita, amiből én kimaradtam kicsit. Gondolom ezzel kapcs. volt maga a kérdés is.

Ezzel kapcsolatban, ha rövid akarok lenni, akkor két dolgot kell megjegyezni; amit én fontosnak találok.

 

I.

A másodlagos égés/égéskamra.

Ennek valóban nem nagyon van definíciója. Mi a legtöbb szót, terminológiát a skandináv, vagy az angol nyelvekből vettünk át a tömegkályha területén. De akár ez, akár az, ebben megegyeznek, hogy maga a tűztér/égéstér két osztatú. Az alsó a firebox. A felsőt pedig secondary combustion chamber-nek. Magyar fordításban másodlagos égéstérnek, vagy m.-os égéskamrának hívják.

Egyes kandalló tipusoknál is megvan ez a két osztatúság, de ott mivel lassú a gázok sebessége, elkülöníthető az elsődleges égés, illetve a sekunder/tercier levegővel égő lebegő-játszó lángnyelvek. (talán ezért is értik félre egyesek azt, amiről beszélünk).

Itt a tömegkályháknál is van mindegyik tipusnál másodlagos levegő bevezetése is. Viszont a lángnyelv hosszúsága miatt nem választható szét, hogy a lángnyelv melyik része ég elsődleges levegővel, illetve honnan a másodlagossal. Mert a fenti kamrában is ugyanaz a fagáz ég, mint lent (csak lent + égés is van. (Ezért is tartom félre vezetőnek a Juhász János féle videót)).

Tehát hogy mit is tekintünk másodlagos égésnek? A fenti kamrában zajló égést, vagy a másodlagos levegővel történő oxidációt, égési folyamatot? Gyakorlatilag egyik sincs távol egymástól, majdnem ugyarról beszélünk.

 

II.

Maga a videó, hogy nem bizonyítja azt, amit állítunk?????

:-)

Hát ugyan mit állítottunk? Nem sokat. Mondanám, hogy olvassatok vissza. De ezzel kapcsolatban itt a fórumon két (három) látás volt.

1.

Szallai Péter (Vackor), Antal Béla (AB69) féle megközelítés. Ami a Lars Helbro féle: centrifugal carburator néven futott. Ő(k) állították azt, hogy a felső másodlagos égéskamrában, ADDIG örvénylenek a fagázok fajsúlyuk miatt, amíg tökéletesen el nem égnek. Tehát a nehezebb gázok egészen addig visszafordulnak, amíg el nem égnek.

2.

Én ennél kicsit light-sabb verziót képviseltem. Ha jól emlékszem még régen is. (Elnézést, ha nem).

Vagyis én abban az elméletet osztom, és a gyakorlat, tapasztalatok is ezt igazolják; hogy:

A tűztér felső részébe előmelegített PLUSZ égési levegőt kell vezetni. Ez a torok alatt keveredni kényszerül a tűztérben már égő gázokkal. Majd a felső kamrában még mindíg megvan az égési hőmérséklet, feltételek ahhoz; és itt tovább keverednek: még égnek.

(Erre legalább 4 féle tecn.-t ismerek: a 2 féle finnt, a dánt, az oroszt. Más a kamra kialakítás, de a lényeg, a cél, hatás ugyanaz).  Erről szól az a TTT, vagy 3T elmélet. Hőmérséklet, Keveredés, és IDŐ. (Azt állítják, hogy a fagázok, levegő kémiai reakciójához a tűztérben, tehát megfelelő körülmények (keveredés,...) esetén is (2)-3 másodperc kell.

Erre szolgált a felső kamra, illetve volt termikus hatékonyságra gyakorolt hatása is.

Én csak ennyit állítottam. Nem többet. És ezt most is tartom. Ezen a videón pedig nagyon jól látszik az égés, a láng örvénylése, visszafordulása önmagába.

Az, hogy innen el nem égett dolgok egyáltalán nem tudnak tovább jutni: (1. pont) én ezt nem látom bizonyítottnak. Erre még nem láttam kísérletet, adatokat.

(3).

Ugye a harmadik:

Kezdettől fogva voltak fanyalgók. ( Ha vissza olvasol, már kezdetben megjelentek, akik a cserépkályhára, kemencére, ... esküdtek. Akik szerint annál nincs, és soha nem is lesz jobb,....).

Szerintűk semmire nem jó, nincs ott égés, kamu,....

 

Előzmény: laci nem betyár (10018)
0l0 Creative Commons License 2016.12.29 0 0 10031

Valóban jobb a 700 (vagy még melegebb), bár nagyban függ a hatás attól is, hogy a gázok oxigénhiány, vagy hőmérséklethiány (vagy mindkettő) miatt nem égnek rendesen az adott helyen, ahol hozzáadjuk a másodlagos levegőt a füstgázhoz. Minél nagyobb a hőmérsékleti deficit vagy kisebb a hőmérsékleti tartalék logikusan annál forróbb levegő kell az újragyulladásukhoz, vagy az égésük hatékony javításához. A 600 fok valóban inkább csak arra jó, hogy ha megvan az égési hőmérséklet nem hűti az alá a gázokat, viszont megadja a szükséges oxigént és biztosít egy kis időt oxidációra, amíg az égési hőmérséklet alá nem hűl a keverék (vagy meg nem ritkul túlságosan az oxigén...).

 

Itt vannak az égési tulajdonságok szempontjából legfontosabb fagázok és hozzávetőleges arányaik:

 

• 22-26 % H2 • 17-19 % CO • 0,7-1,5 % CH4 • 10-12 % CO2 • 42-51 % N2

 

forrás: http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_527/kiserleti_fagazgenerator_14_05.pdf

 

Ebből az első három ami égés szempontjából érdekes, közülük a CO gyulladási hőmérséklete a legmagasabb, ha jól emlékszem 605 C fok. Ez alatti hőmérsékleten normál viszonyok között elvileg nem várható, hogy elégjen.

Előzmény: elemző999 (10030)
elemző999 Creative Commons License 2016.12.29 0 0 10030

700 C fok kellene.

Különben elmennek az éghető gázok hasonló hőfokon elégő elemei.

 

Elektromosan izzított drótkatalizátor szerintem jó lehetne, az áramot eltárolt napenergiával lehetne előállítani.

Nem kell sok időn keresztül működtetni, csak amíg ég a tűz, max 2 óra.

 

A régi kovács fújtatók is éghető anyag (faszén), és nagy sebességű levegővel értek el magas hőmérsékletet.

 

Nagyjából ez az elvet használom egyébként, de drótkatalizátort  még nem tettem be, így nem tud teljes időben működni a dolog.

 

Igazából a tűztérlett két részre bontva, van az elsődleges ahol befűt az ember, mondjuk 20 kilófával, és a másodlagos, ahol felgyorsult fűst gáz áramlik (ütközésnélkül) felhevült járatokban.

 

Ott kiég minden elvileg, de a drótkatalizátor nem ártana pluszban,  ha folyamatosan vörös izzásban lenne betéve, valamivel előfűtve.

Később örök mozgó lesz amíg ég lent a tűz, mert magát is izzítja.

 

Az elején és a végén kellene rásegíteni.

 

 

 

Előzmény: 0l0 (10029)
0l0 Creative Commons License 2016.12.29 0 0 10029

Ez az aktív katalizátoros ügylet érdekes volna, ha sikerülne normálisan megvalósítani. Tudsz rá esetleg működő példát kályhában?

Első körben azért én megpróbálkoznék a forró levegős megoldással. Nem 2-300 fok lenne a cél, hanem a gázok gyulladáspontját meghaladó 600 fok környéke.

Egy 2 kW körüli elektromos hőlégfúvóval is lehetne kísérletezni, az elvileg tudja a fagázok égéséhez szükségeshez közeli hőmérsékletet, amit mivel túl nagy a légszállítása az élettartam rovására még fokozni is lehet rövid időre. Ha a tapasztalatok előremutatóak ezután lehet gondolni speciálisan erre a célra készített nagy hőmérsékletre és alacsonyabb légszállításra is huzamosan alkalmas eszközre. A gázzal történő előmelegítést továbbra sem zárom ki, hiszen ott adott a magas hőmérséklet, a kényelmes szabályozhatóság és a fajlagosan olcsó ár (a szigetüzemű napelemes árammal is nehéz olcsóbban kihozni a hőtermelést hőszivattyú nélkül).

Találtam egy ilyen irományt, vannak  idevágó részei az égetési technikával kapcsolatban, miként megy ez a hulladékoknál.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch06s10.html

Előzmény: elemző999 (10026)
Ország titka Creative Commons License 2016.12.29 0 0 10028

"Ha valaki tudja mitől ég a másodlagos égés akkor okosodhatunk."

 

Szerintem a hőmérséklet fontos és a betáp oxigén. Valamint pl kandallóknál kályháknál azt látom, hogy az amerikai szisztémájú kályháknál - ahol alacsony a tűztér- jobban beindul a másodégés. 

 

Sokat figyeltem ezeket. Vannak magas betétek, ahol erős tűz kell és plusz levegő hogy rövid ideig is fennmaradjon a másodégés.... aztán hamar leáll....

Aztán ott vannak a kanadai és norvég kályhák többsége ahol alacsony a tűztér és oda fúvókákkal tolják be a plusz levegőt.... ezért abban a magasságban még van elég hő és könnyebben és hosszabban alakul ki a másodégés...

 

Mindezeket két anyagból készült - vermikulit és fényes fém kombinációjú hővisszaverő és hőszigetelő képességű - deflektorokkal támogatják meg....

 

Ezek csak saját megfigyelések...

Előzmény: elemző999 (10026)
Ország titka Creative Commons License 2016.12.29 0 0 10027

" de ezt direktben feltételezni felér egy párbajkihívással."

 

Igen-igen, látom, hogy a nem-bólogatóakat hamar kiutálják innen... nem baj.... én csak a tapasztalatomat mondtam el arról, hogy eddig milyennek láttam a másodégést..... és az nem olyan mint ami a betett 2 db videóban van. Mindkettőben egyértelműen magasra nyúlt lángokat látni, nem másodégést....

 

De egyetértek: ez a másodégés is túl lett - a fontossága - misztifikálva!

Előzmény: 0l0 (10023)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!