Én azt olvastam ki a cikkből, hogy a harmadik a legvalószínűbb, de a valamikori hot-spot is elképzelhető. Az a Davidoff vulkán amiről a minap betett videó szól, épp a két szigetív találkozásánál működik.
Az Észak-Amerikai és Eurázsiai lemez között nem látszik ütközés nyoma, viszont az Eurázsiai lemezen látszik, hogy több darabból állt össze. Nézd meg azt a völgyet, amiben most a Léna folyik, egy szép hegylánc kíséri a keleti oldalán - valamikor az egy külön földrész lehetett.
Köszönöm a cikket! Ezek szerint szigetív (annak is látszik) csak a google térképen nem látható a hozzá tartozó árok, amit ezen az ábrán mutatnak. Nyilván betemetődött, de a gravitációs mérések alapján kimutatható. Az meglepett, hogy a kőzetelemzések szerint fiatalabb, mint az Aleut szigetív. Az annyira markáns képződmény, gondoltam, kialakulása óta maga alá gyűrt valami régebbi lemezdarabot. A cikk említi, hogy ilyen elmélet is volt, (miszerint krétakori) de elvetették.
Elolvastam. Úgy néz ki, az 1-es elmélet a helyes, azzal kiegészítve, hogy az alábukó pacifikus lemez módosította a magma összetételét és a feláramlás irányát is.
Három is. Az egyik az, hogy ez egy valamikori hot spot nyoma.
A második meg az, hogy az Észak-Amerikai lemez és az Eurázsiai lemez ütközőpályán lehetett, és valamelyik elkezdte felgyűrni a másikat, csak aztán meggondolták magukat.
A harmadik meg, hogy ez egy szigetív, ami szintén a két lemez közül az egyik (vagy egy mikrolemez) alábukása miatt keletkezett.
Szerintem az első a legvalószínűbb. A hotspot valszleg már rég kifulladt, az Aleut íven túli nyomait meg már régen eltüntette a lemezalábukás.
A szakemberek elképzelései sem teljesen egyértelműek, mert régi a képződmény. Manapság sem vulkánilag, sem szeizmikusan nem aktív. Itt lehet olvasgatni vele kapcsolatban.
Más körülmények között örülnék, hogy rátaláltál erre a csatornára (megnéztem tőle a legújabb kort is) de jelenleg a fiamék éppen Kyushu-n vannak, és az Aso mostanában is éber.
A Shimpei Sato névvel fémjelzett csatorna japán alapossággal tesz fel animációval színesített kronológiát a környék jelentősebb eseményeiről. Pl. https://www.youtube.com/watch?v=a_1qySbcGf8 - de ez csak egy időszakasz a sorozatból. Ami feltűnő, hogy vannak notórius visszaesők. Pl. a Hakone. Ezeknek többsége kaldera. És bár százezer éveket fog át, az is kiderül, hogy időnként elég nagy disznóságok történnek arrafelé. Az Aso volt, hogy több, mint a dupláját produkálta a Tamborának. Vessük ezt össze Japán népsűrűségével... Azt hiszem, ott se laknék. Még akkor sem, ha pontosan járnak a vonatok. Ha valamelyik vulkán úri kedve úgy diktálja, kerülhet homoxem a kerekek alá.
Na tegnapelőtt ezzel kapcsolatban szembejött valami.
A Pektu létezését azzal magyarázzák, hogy a pacifikus lemez behatol az ázsiai lemez alá, de nem bukik alá, hanem mintegy rétegződik, nagyjából vízszintesen marad.
Ez van ebben a videóban is.
Namost ami szembejött, az az, hogy a múltban pontosan ez történt Észak Amerika nyugati részén, és ezért van, hogy a sziklás hegység olyan messze a partoktól kialakult.
Aztán az lett, hogy az a vízszintesen becsúszott réteg egyszercsak meggondolta magát, és úgy döntött, hogy mégiscsak alábukik, aminek meg az lett az eredménye, hogy a kontinensen igencsak megszaporodott a szupervulkánok száma.
Ma már elvileg nem bukik ott alá lemezszegély, hanem oldalirányú mozgás van csak, de én ezt vitatom, mivel a nyugati part vulkánjai klasszikus alábukó lemezszegély mentén kialakuló vulkánok, és elég aktívak, tehát jön a magma utánpótlás alulról, annak meg csak egy forrása lehet ott az aktuális disztribúcióban, a part mentén.
Az ember eléggé meghülyül vénségére... De közben a gépem is meghülyült, nem akart írni.
Amit még mondani akartam: ne akadj ki a sokféle néven - kínai oldalról a Csangbai elég maradandó, a koreaiakkal van a gond, hogy vagy nem tesznek éles különbséget a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között (ezért lehet a Pektu Paektu Baekdu is) vagy azzal van a gond, aki átírja latin betűkre. A legjobb az angol nyelvfelismerő, aminél néha "peck 2".
Sose értettem, hogy egy igényes videóban (és ez az) miért nem gondoskodnak rendes feliratról.
Máskor is keveri a képeket. Próbaképpen megnéztem a Pinatubo friss freatikus kitörésről szólót, és a nyugalmi időszakot a Bulusan képével képviseltette. De van néhány olyan képe, amelyeket szinte mindegyik videójába betesz. Egy lávadóm - arról nem tudom megállapítani a hegyet - , egy völgy világos színű hordalék-árral, erre általában a "This is a lahar" felirat szokott kerülni, stb.
"De a képekkel úgy dobálózik, mint cirkuszi artista a buzogányokkal" ebben igazad van, legalábbis ebben az utóbbi videóban. Talán azért, mert afféle összefoglaló volt? Máskor inkább megmarad a választott tárgynál. (-:)
Ez a GeologyHub jó csatorna, sokat néztem már tőle. De a képekkel úgy dobálózik, mint cirkuszi artista a buzogányokkal. Pl. a Taal-ról szóló részbe ukmukfukk bevillantott egy képet a Vulcan kitöréséről (feltehetően az 1994-esről).
Logikusan hangzik. Afrika túloldalán sincs árok, sőt, éppen egy hátság van kialakulóban a keleti felén, tehát mivel az a lemez két hátság között van, nem igazán tud mozogni, szóval azt gondolom, úgy lehet, ahogy mondod.
Az Atlanti-óceánban nincs olyan észak-déli árokrendszer, ahol az óceáni kéreg fogyhatna. Úgy tudom, Amerika és Afrika emiatt távolodnak egymástól. És ha ez úgy történik, hogy inkább Amerika mozog nyugatra, Afrika helyben marad, akkor a forró pont fölött nem nagyon mozdul el a kéreg. Bár így a hátságnak is mozognia kellene, ami nem tudom, mennyire lehetséges.
Vajon mi lehet az oka, hogy a Kanári szigeteknél nem alakult ki hotspot "gyöngysor" a szigetekből? Sőt, gyakorlatilag mindegyik sziget aktív vulkánokat tartalmaz, ellentétben pld. Hawai-val.
Túl fiatal még? Akkor meg az a fura, hogy nem sokkal aktívabb. A hotspotok a pályafutásuk elején sokkal durvábban ontják a lávát, aztán lecsendesednek. Mint pld a Reunion, amely a Dekkán elöntésével kezdte, aztán most meg szépen elpöfög a fedő alatt.
