A tér itt vektortér, vagy vektormező... Enélkül semmilyen matematikai leírást nem tudnál végezni.
Persze, természetesen, a leíráshoz kell ez a fogalom, ezt a fogalmat ezért találtuk ki, de a természetben nem létezik tér. Fizikailag nem létezik, semmilyen tér nincs (Kossuth és Széchenyi kivétel. Meg a Mechwart).
289, ha az elektront egy atommag méretű tartományba lokalizálnád, akkor akkora impulzushatározatlansága lenne, hogy kiszökne az atommagból..
Teljesen félreérted Heisenberget (mint mindenki), a határozatlansághoz megfigyelő kell, meg foton. Ha fotonnal lökdösöd az elektront akkor persze lesz neki kisebb meg nagyobb impulzusa attól függően, hogy mekkora impulzust adott át a foton.
De ha nem lökdösöd (= nem figyeled meg), akkor a részecskének semmiféle határozatlansága nincs. Az impulzusnak van eloszlása és ennek megfelelően létezhetnek olyan nagyenergiájú elektronok amik akár kiszabadulhatnak az egyébiránt stabil magból, de ennek az extrém kis valószínűségű folyamatnak semmi köze a határozatlansághoz.
SR 288, 11-dimenziós téridő sem létezik a valóságban (= a természetben), viszont remekül lehet vele jól tejelő húrokat pengetni..
Ez a nemrelativisztikus szemlélet magyarázata.A relativisztikus esetben azt is figyelembe kell venni,hogy az elektronnak a Compton-hullámhosszának mérete alatt felerősödnek a negatív energiás amplitúdók.És felerősödik a hullámcsomag tömegközépponti rezgése,amit Zitterbewungnak neveznek.
"Akkor is igazam van, ha a Fourier-térben vannak. Mert Fourier tér sincs. Riemann tér sincs. Minkowski tér sincs. Valóságos tér sincs. Ezek nemlétező fogalmak, az ember találta ki őket.
Semmilyen tér nincs.
"
A tér itt vektortér,vagy vektormező...Enélkül semmilyen matematikai leírást nem tudnál végezni.
Az elektron 1840-szer könnyebb a protonnál.Ezért ha,egy atommag méretű tartományba lokalizálnád,akkor akkora impulzushatározatlansága lenne,hogy kiszökne az atommagból.Csak proton,neutron,vagy esetleg pion rendelkezik akkora tömeggel,hogy a mozgás nélküli nyugalmi energia már önmagában atommag méretűvé teszi a hullámcsomagjuk kiterjedését.de a lepkekönnyű(vagy lepton könnyű) elektronok nyugalmi energiája olyan pici,hogy csak óriási impulzushatározatlansággal(vagyis a nagy mozgási energiájú komponenesek)segítségével lehetne összelokalizálni az atommagba az elektront.De ekkor villámgyorsan ki is szökne onnan.
Aki tudja, mi az a 11 dimenziós húr, vagy brán, és azt is, hogy mi közük a fizikához, és ennek megfelelően dolgozik velük, az fizikát művel. Aki csak az ismeretterjesztő irodalomban találkozott ezekkel a nevekkel, az nem. (Egyébként nem tudom, hogy szerepel-e 11-dimenziós húr, vagy brán valamelyik elméletben. 11-dimenziós téridő szerepel, de abban a bránok nem 11-dimenziósak)
de szerintem azt nem kellett volna olyan határozottan kijelentened, hogy "az atommagban nincsenek neutronok"
A leghatározottabban állítom, hogy az atommagban nincsenek neutronok,
proton - elektron - proton
hamburgerek vannak a magban, minden egyes elem minden egyes izotópjában csak ezek találhatók meg. A változatosságot dupla (pepep) és tripla (pepepep) hamburgerek képezik (= neutron többlet).
A neutronnak az elektron - proton szerkezet felel meg de ez nem különböztethető meg a proton - elektron szerkezettől, ezért nincs értelme neutronról beszélni a magban. Ha egy proton - elektron páros kilép a magból (= neutron) akkor nem is marad stabil a szerkezet, 10 perces felezési idővel elbomlik arra ami mindigis volt, protonra és elektronra.
Ne hidd el, hogy a protonok kvarkösszetétele akármi, ez csak feltételezés, a modelletekből adódó szükséglet. De láthatod, hogy a tórusz modellhez nem kellenek kvarkok. Nincs erős kölcsönhatás (külön) hanem azért erősek a magerők, mert az elektron nagyon közelről ragasztja össze a 2 protont. Az atom elektronfelhője ehhez képest óriási távolságban van a magtól. Nincsenek gluonok, az elektron a ragasztó.
Aurora 282, Te a valóságos térre gondolsz. Ekkor igazad van. De a kvantumállapotok nem itt, hanem a Fourier-térben vannak.
Akkor is igazam van, ha a Fourier-térben vannak. Mert Fourier tér sincs. Riemann tér sincs. Minkowski tér sincs. Valóságos tér sincs. Ezek nemlétező fogalmak, az ember találta ki őket.
"Szerinted mit szimbolizál az,hogy van egy kristályszerkezet,és benne atomok helyezkednek el periodikusan?Ezek az atomok a közönséges értelemben vett térben vannak,vagy másutt?"
Ezek a Fourier térben vannak nem pedig a közönséges értelemben vett térben.A sajátállapotokhoz tartozó Fourier-hullámokat a hullámhosszúkat lehet jellemezni.De ez nem túl szemléletes.Ezért jobb,ha a hullámhosszaikat átváltjuk hosszúságegységbe.Ez a koordinátareprezentáció,amikor egy olyan teret vezetnek be,ahol egy (x,y,z) pontnak egy adott sajátállapot tartozik.Ez a (kx,ky,kz) hármasnak a hosszegységben megadott reprezentációja.Az atomoknak az felel meg,hogy ezek azok a pontok a térben,amikre fektethető hullámok a megfelelő sajátállapotok.Ezek az atomok olyan csatolt ingasornak felel meg,amiknek a normálrezgései az adott sajátállapotai.
A közönséges térnek ehez semmi köze.Példa erre a Pauli-elv.Itt a részecskének nem az van megtiltva,hogy a közönséges tér azonos pontjában nem lehet két azonos energiájú és spinirányú azonos fermion részecske,hanem arról van szó,hogy nem lehet egy adott energiához(frekvenciához) két azonos impulzusú(hullámszámú) és spinirányú azonos fermiont rendelni.Ha a hullámszámot átváltjuk méter dimenzióba akkor persze lehet azt mondani,hogy nem lehetnek a fermionok azonos helyen,de ez mégsem azt jelenti,hogy ezek a valós térben nem lehetnek azonos helyen.Mert egy 1 centiméteres vastagságú vezetékben van elég hely az elektronoknak,mégsem rendelhető egy adott energiájú és spinirányú elektronállapothoz egynél több elektron.Ha ezt a hullámszámot koordinátára váltjuk,akkor ez fizikailag nem jelentheti a valós teret,mert a valós térben attól az az állítás,hogy két elektronnak azonos a hullámszáma nem azt jelenti,hogy feltétlenül ugyanott vannak.Mert például az 1 centiméteres vastagságú vezető két végében simán elhaladna két elektron azonos hullámszámmal,amik nem ugyanazon a helyen vannak.Így,ha a Pauli-elves feltétel koordinátás változatához a valós tér koordinátáit rendelnénk akkor ellentétbe kerülnénk az impulzusreprezentációs Pauli elvvel.A koordináta és az impulzusreprezentáció között konstans átváltási tényezi van,így fizikailag nem különböznek egymástól.Olyan ez,mint amikor a specrelben az idő egységét másodpercről méterre váltják.Ettől még a másodperc nem lesz fizikailag hosszúság.Ugyanígy a hullámszám hosszegységben is fizikailag hullámszám marad.
És mivel az elektrodinamika is kvantummechanika,így az ottani mennyiségek (x,y,z)-je is Fourier-térben van,nem pedig a valóságos térben.
"A tér matematikai fogalom, egy definíció, nem anyag. A tér egy koordináta rendszer, amelyet azért hoztunk létre, hogy le tudjuk írni a testek egymáshoz képest elfoglalt helyzetét. Amint egy koordináta rendszer végtelen, úgy az üres vákuum térdefiníció is végtelen kiterjedésű.
Az idő fogalom szintén egy definíció, nem anyag. Az idő nem fizikailag létező fogalom, amelyet azért hoztunk létre, hogy le tudjuk írni a testek egymáshoz képest történő elmozdulását az egyébként üres, matematikai koordináta rendszerben, a térben. Az idő mozgás. Az idő még csak nem is az anyag tulajdonsága, mert egy álló anyagi világban az idő definícó értelmét veszti. Az idő az anyag mozgásától elválaszthatatlan, amelyhez az anyag megléte szükséges de nem elegendő feltétel. Az idő nem anyag, és mint ilyen a tudatunktól nem lehet függetlenül létező. A tudatunktól függetlenül csak az anyagi világ létezik. Létezik függetlenül attól, hogy tudunk róla avagy sem.
Az Einstein által létrehozott téridő fogalom tehát szintén nem anyag. Ebből következően egy koordinátarendszernek nem lehet semmiféle szerkezete, valamint a térnek nincs "szövete". "
Persze,de Te a valóságos térre gondolsz.Ekkor igazad van.De a kvantumállapotok nem itt,hanem a Fourier-térben vannak.A specrel az eldinből fejlődött ki.
" Lambda zéró hiperon és semleges pion NEM keletkezhet, mert a pionok és a protonok ritkasága nulla, a Lamda zéróé és a negatív Szigmáé -1, a semleges és a pozitív Kaoné pedig +1......"
Vannak olyan bomlások,amikor a ritkaság nem marad meg.Ez mégsem ellentmondás,mint a ritkaság megmaradása csak az erős kölcsönhatásra igaz,de sokkal hosszabb bomlási idővel fellép a gyenge kölcsönhatás,ami a hadronok elbomlását erdményezi.A gyenge kölcsönhatásnak már nem érvényes a ritkaság megmaradása,ahogy a paritás megmaradása sem igaz.Ezek nagyon érdekes jelenséges.A semleges kaon-antikaon kvantumoszcilláció pont emiatt léphet fel,amit Gell-Mann és Nishijima ismert fel.
"Szerintem meg pontosan az ilyen törekvések eredménye az, hogy egyesek azt hiszik, hogy a fizika valami olyasmi, mint a Gyűrűk Ura, és egyúttal azt is hiszik, hogy ha ők is ki tudnak találni bájos manókról szóló történeteket, akkor már ők is fizikát művelnek."
A fizika meglepő jelenségei sokszorosan felülmúlják a scifi írók képzeletét.
A nagyon rövid hullámhosszak világában a kvarkállapotók amplitúdója elég jelentőssé válhat,és közvetve meg is mutatkozhatnak.Ezekhez az kell,hogy a kvarkokat magasabb energiákra gerjesszék,bár kiszöktetni nem lehet,mert előbb keltődik új kvark-antikvark pár.Mert a kvarkok között az erő a távolsággal lineárisan nő.Bár kisenergiás folyamatokban a kvarkállapotok magasabb energiás állapotai mind ki vannak fagyva,így tényleg csak a nukleonok mágneses tulajdonságaiból,illetve Hofstadter szórásból lehet a kvarkok jelenlétére következetetni.
Igen,a világ a kvarkokkal teljes.Rengeteg,főleg nagyenergiás folyamatok,a kvarkok nélkül értelmezhetetlenek.A nagyenergiás részecskefizika elmélete a kvarkok nélkül nem müködhetnek.
Az elektrodinamika alapja,hogy minden hatást az elektromágneses erők közvetítenek az elektromos töltések között,és semmi sem haladhat ennél gyorsabban.
Képzeld el,hogy van egy puska,amiből golyót lösz ki.A golyó megy jó nagy sebességgel,és ennek hatására a lövedék is visszalöködik.Ha nagy a puska akkor alig löködik vissza,viszont ha túl pici,akkor annyira visszalöködhet,már a kézben is sebesülést okozhat.De akármennyire faragják le a puska tömegét,sohasem érheti el a visszalöködési sebessége a puskagolyó sebességét.Ugyanez van az atomok és a fotonok között.Az atom bocsátja ki a fotonhullámcsomagot,mint a puska a puskagolyót.Így az atom sohasem érheti el a fénysebességet csak megközelítheti azt.
A specrelben a hosszkontrakció,és az idődilatáció elmélete teljesen helyes,a kisérltek is rendszeresen igazolják.De Neked is igazad van a térrel,az idővel kapcsolatban.Mert a közönséges értelemben használt geometriai térre gondolsz,am terén teljesen igazad van.De én szerintem ahol ezek az atomi folyamatok lezajlanak,máshol vannak.
Lenne néhány kérdésem:
Szerinted mit szimbolizál az,hogy van egy kristályszerkezet,és benne atomok helyezkednek el periodikusan?Ezek az atomok a közönséges értelemben vett térben vannak,vagy másutt?
Szerinted a hullámfüggvény x,y,z koordinátája mit is jelent valójában?A köznséges értelemben vett tér koordinátája,vagy valami más információt takar,csak a közönséges térbe ágyazzák?
Szerinted miből adódik a tömeg?
Hogy lehet az,hogy létezik olyan részecske,amelyiknek nincs tömege,és fénysebességgel halad,míg más részecskéknek van tömege,de sohasem érhetik el azt?Miért létezik fény,ha egyszer az egyes fotonoknak nincs tömege?
Azért ha nem azt állítanád, hogy "kvarkok nincsenek", meg "neutronok nincsenek", hanem pl. azt mondanád, hogy "bariontöltés, leptontöltés, ritkaság, hipertöltés, stb. nincsenek", akkor részben igazad is lenne: ugyanis ilyenek valóban "nincsenek", olyan értelemben, hogy a fent felsorolt "töltések" valóban NEM keltenek maguk körül semmiféle, pl. az elektromos töltéshez hasonló erőteret: a bariontöltés, leptontöltés, ritkaság, hipertöltés, stb. csupán csak "könyvelési segédeszközök": azért volt szükség a bevezetésükre, hogy azáltal magyarázni lehessen azt, hogy bizonyos részecskefolyamatok miért mehetnek végbe, mások pedig miért nem mehetnek végbe a természetben: a fent említett "töltésekre" is érvényes ugyanis a megmaradási törvény, és azok a folyamatok nem mehetnek végbe, amelyeknél valamelyik "töltés" megmaradása sérülne: pl. a ritkaságnak a kezdeti- és végállapotban egyformán nullának kell lennie, ezért pl. ha negatív elektromos töltésű pion protonnal ütközik, akkor keletkethet pl. Lamda zéró hiperon és semleges Kaon, VAGY negatív Szigma hiperon és pozitív Kaon, de pl. Lambda zéró hiperon és semleges pion NEM keletkezhet, mert a pionok és a protonok ritkasága nulla, a Lamda zéróé és a negatív Szigmáé -1, a semleges és a pozitív Kaoné pedig +1......
Azért az könnyen elképzelhető, hogy a lézerek meg az atomórák korában talán elvégeztek más kisérleteket is az MM-en kívül a relativitáselmélet igazolására.
Igazad van, igazság sehol sincsen, legalábbis, a makrovilágban: igazság csak a részecskefizikában van, ezért fontos a kvarkok "igazság" zamata:)) És ezért menekülök én is az igazságtalan való világ elől a részecskefizikába: most már értem, hogy akit érdekel a fizika, azt miért a részecskefizika érdekli legjobban: mert a kvarkok bájosak, szépek, igazságosak, stb:)))))
Szép munka, de szerintem azt nem kellett volna olyan határozottan kijelentened, hogy "az atommagban nincsenek neutronok":)) Az igaz, hogy a proton és a neutron erős kölcsönhatás szempontjából egyenértékűek, illetve hogy a proton és a neutron a nukleon két különböző állapota: a proton izospinje +1/2, a neutroné pedig -1/2. Igazándiból helyesebb lenne egyszerűen nukleonokról beszélni, és ha Te is a nukleonok számát tartanád nyilván, eufemisztikusabban hangzana, mint az a kijelentés, hogy "nincsenek neutronok". De kvarkok szintjén már nagyon is különböznek egymástól: a protonok kvarkösszetétele uud, a neutronoké pedig udd.....
Azért kéne beépítenie a kvarkokat Astrojannak az elméletébe, mert az erős kölcsönhatások a kvarkok szintjén zajlanak, amelyek során gluonok cserélődnek......
Annyira fáj amikor pont Te ilyeneket írsz, a speciális relativitáselmélet nagyon szilárd alapokon nyugszik.
Mi ez a szilárd alap? A Michelson kisérlet? Semmi más nem áll a c-nél nagyobb sebességek útjában csak az MM. De megnézted a kisérletet amit adtam Michelson interferométerre?
Hát igen,nagyon igazad van!Szerintem sokan azért nem szeretik a fizikaórákat,mert csak azt látják,hogy a lejtőn leeső test különböző mozgásmennyiségeit ki kell számolni,illetve különböző áramkörökben az eredő ellenállást,eredő kapacitást.Nem élvezik,mert azt hiszik,hogy a feladatok megoldása és semmi több.Szerintem népszerű tudományos könyveket kéne feladni Nekik,például Sas Elemértől vagy Öveges Józseftől.Illetve a tanároknak olyan dolgokról kéne mesélniük,amikről írtál.
"És azért örülnék, hogy ha abban mégsem lenne igaza Astrojannak, hogy "nincsenek kvarkok", mert akkor nem lehetne többé tanítani, hogy azoknak olyan tulajdonságaik vannak, mint pl. zamat, bájosság, igazság, szépség, és gluoncsere alkalmával változik a színállapotuk:))
Így szerintem örülnének a fiatalok, hogy fizikából "zamatos", "bájos", "szép", "igazságos", stb. részecskékről tanulhatnak:))"
Az lenne jó,ha Astrojan a kvarkokat minden zamatukkal és színűkkel együtt be tudná építeni az elméletébe.Mert ezeket nem lehet kihagyni semmilyen elméletből,mert ezek rengeteg információt hordoznak a világról.Például ennélkül nem lehetne megmagyarázni,hogy lehet a nukleonnak mágneses momentuma,ha nincsen elektromos töltése.Az a dúrva,hogy azok a súlyábrák,amik a hadronokra alkotható meg,egy az egyben ugyanaz,mint amit szerves gyűrűs és láncmolekulákra lehet kapni,mint energiaköröket.Nagyon érdekes,hogy a molekulafizika egyes fogalmait egy az egybe át lehet vinni a részecskefizikába.Ahogy a rácstérelméletben a statisztikus fizika kanonikus sokaság képét veszik át.Szóval a részecskefizika sok más tudomány eredméyeiből is építkezik,pusztán csak a betűket kell kicserélni.Astrojannak nem kellene nagy ügyet csinálnia,hogy túl sok toroid lenne,ha a kvarkokat is bevenné a játékba.
A kvarkok és gluonok nagyon misztikus részecskék,és rengeteg fiatal nem véletlenül szeret bele a részeskefizikába.Főleg,ha meghajla a kvark-gluon plazma kisérletet,és a gluon-labda lehetőségét,amiben kvark nélkül is lehet erős kölcsönhatás.:)
Én is drukkolók Neki!A toroidos részecske elmélete nagyon tetszik.
"Meg van egy olyan tudatalatti érzésem, hogy a gravitonok c-négyzet sebességét illetően is igaza lehet: a sötét anyag, a sötét energia ugyanis nem barionos természetű, és szinte még semmit sem tudunk a viselkedésükről."
Ebben sajnos nem hiszek,mert a speciális relativitáselmélet nagyon szilárd alapokon nyugszik.És c sebességnél gyorsabban egyik részecske sem terjedhet.Illetve a specrel relativisztikus hatásait sem lehet kétségbevonni,mert ezeket az elektrodinamikából szűrték le,és az elektrodinamika alapösszefüggései a legfőbb támasza.
Remélem,hogy a barátod folytatni fogja az egyetemet!Illetve a fizikusszakot,ha tényleg érdekli.Sajnos egyáltalán nem normális az egyetemi rendszer,de ha belegondolunk sehol sem igazságos semmi.Járok néha diákmunkára,és ott is látom,hogy mik zajlanak le.
"A gengszterváltás előtti "békeidőkben" még nem buktak ki ilyen sokan, legalábbis, nem volt ennyire "látványos" a bukási arány, pl. akik elsőben kibuktak, a következő évben folytatták tovább ott, ahol abbahagyták, olyanok csak kevesen voltak, akikből nem lettek fizikusok, vagy fizikatanárok. Talán azért, mert akkor még kitűnő, vagy legalábbis jeles gimis tanulmányi eredmény esetén lehetett felvételt nyerni a fizika szakra, mert akkor még többen is jelentkeztek, most meg sajnos, annyira kevés a jelentkező, hogy még közepes gimis érettségivel is könnyen be lehet jutni, így aztán jogosan is panaszkodhatnak az ELTÉ-s oktatók, hogy fizikushallgatók közül sokan pl. még a Boyle-Mariotte törvénnyel sincsenek tisztában, és nem hogy deriválni-integrálni, hanem még törtekkel számolni sem tudnak, tisztelet a nagyon kevés kivételnek! Most meg mindenki a bölcsészettudományok iránt érdeklődik:))"
Azelőtt gondolom még volt eszköz a tanárok kezében,hogy a diákok között megkövetelhessék a fegyelmet.Mert az az igazság,hogy sok általános- vagy középiskolában nem lehet fizikaórákat tartani.Olyan szinten van ez,mint az énekóra,csak az énekórai fegyelmetenségek kevesebbeknek jelentene nagy lemaradást.
"Őáltala szervezett workshop volt az egyetemen, amelyen szerettem volna részt venni, mert a szakdolgozatomhoz szükségem lett volna az ott megszerezhető ismeretekre, nem járult hozzá, hogy én is részt vehessek az egyébként csak tanárok és az Ő kutatócsoportja részére megrendezett workshop-on! Lehet, hogy azt gondolta, hogy azért lelkesedem ennyire, hogy azáltal használjak magamnak a vizsgán (egyébként mindig 5-öst kaptam Nála), vagy az is lehet, hogy mivel nő vagyok, azt gondolta, hogy szerelmes vagyok Belé?:)))) Egyébként bevallom, hogy tetszett nekem az a pasi, mert rendkívül nyugodt természetű, elegáns megjelenésű, és stilisztikailag is nagyon szépen beszélő úriember volt! Ja, és nem vállalt el szakdolgozójának sem! Maga helyett kijelölt számomra egy olyan fiatal, frissen végzett tanársegédet, aki annyit sem értett a témához, mint én, olyanok voltunk Vele, hogy "vak vezet világtalant". Így aztán nem is csoda, hogy az Opponensem csak közepesre értékelte a szakdolgozatomat (még az opponensi szerepet sem vállalta ugyanis az, akiről fentebb írtam:)), és így a legutolsó pillanatban tettem tönkre a vörös diplomámat......."
