ezt az ámokfutást nincs kedvem elemezni, csak leírom az igazságot:
már mindannyian nagyon vártuk az igazságot, de nekem úgy tűnik csupán a relativista verziót írtad le századszor... :)
..tehát precízen fogalmazva a téridő nem hat a szondára...
Helyes, egyetértünk. Ha pedig a téridő nem hat a szondára az azt jelenti, hogy bármiféle lehet a téridő, kicsit görbült vagy nagyon, a szondára nem hat semmit.
A szonda mozgása független a téridő állapotától.
Még szép, hiszen a téridő nem is létezik, csak a fejedben, hiszen az csak egy ember által kitalált fogalom
Miért hagyjuk? Konkrét kérdésekre nem tudsz választ adni? Egyfolytában a 1.5 ezrelék eltérést fújod. Ahhoz, hogy ez igaz legyen, ismerned kell pontosan a Nap tengelykörüli forgási sebességét is.
Én csak ez iránt érdeklődtem.
Ha viszont nem ismered kellő pontossággal, akkor nincs mire alapoznod a "1.5 ezrelék" eltérést.
"Modtam ár neked, precízen fogalmazd meg a kérdéseidet. Milyen forgásra gondolsz? A Nap tengely kürüli forgására, vagy a Tejút centruma körüli forgására?"
Esetleg a Nap Lokális Halmazban való mozgására?
A Nap a tengelye körül "forog", az ezen kívüli tengelyek körül "kering". Bolygók esetén is így szoktuk érteni, magyarul. Lehetséges, hogy más nyelveken ez nem így van...
A kérdés eléggé jogosnak tűnik, mivel az egész naprendszer forgására végzel számításokat 1.5 ezreléknyi pontossággal...
"Ha ilyen pontosan kitudod számolni, akkor azt is tudnod kell, hogy a Nap milyen sebességgel forog?"
Modtam ár neked, precízen fogalmazd meg a kérdéseidet. Milyen forgásra gondolsz? A Nap tengely kürüli forgására, vagy a Tejút centruma körüli forgására?
A különbség Einstein és én közöttem az, hogy Albert elhitte a súlyos tömeg és nyugvó tehetetlen tömeg azonosságát de méréssel nem ellenörizte, én meg nem hittem el és ejtökísérlettel ellenöriztem. Nem azonos a kétfajta tömeg!
Én azt állítom, hogy a nyugalmi tehetetlen tömeg különbözik a súlyos tömegtöl, a különbség függ az izotóp összetételtöl, da a gravitációs erö nem különbözik.
jön ki, ami megfigyelt értékei 1.5 erzreléknyi eltését mutatnak a bolygóknál. (A holdaknál nagyobb az eltérés.) Ezek kisérleti megfigyelésböl erednek. Mi ennek a magyarázata, mit gondolsz?
(Arról ne is beszéljünk, hogy a spirális galaxisoknál a kölsö karok gyorsabban mozognak, mint ahogy azoknak a Newton/Einstein gravitációs elmélete szerint forogni kellene.)
"Mivel az álló és mozgó (forgó) testeknél csak a mozgás állípot különböző, ezért ha különböző a gravitáció, akkor cáfolja állításodat, .."
Ez nem érthetö állítás. Próbáld meg magad megérthetöen kifejezni!
Mivel az álló és mozgó (forgó) testeknél csak a mozgás állípot különböző, ezért ha különböző a gravitáció, akkor cáfolja állításodat, akárhányszor is írod le.
A tehetetlen tömeg m(test;i) és súlyos tömeg m(test;g) összefüggése
m(test;i) = m(test;g) ( 1- delta(test)).
A vas relatív tömeghiánya delta(56Fe) = 0.786 % . A hidrogénnál 'tömegtöbblet' (de csak ennél az izotópnál!) lép fel delta(1H) = - 0.109 %. A vas tehát gyorsabban esik mint a hidrogén
a(test) = a0 (1+delta(test)).
Mit látunk a bolygóknál? A belsö bolyók tömegsürüsége 5 g/cm^3 körül és Fe/Ni magjuk van. A külsö bolygók (a Jupitertöl kezdve) tömegsürüsége 1 g/cm^3 körül van és ezek gáz/jég bolygók, különbözö gázok vegyületéböl állnak, amik relativ tömeghiánya jóval kisebb mint a vasé.
A centrifugális erö és a statikus gravitációs erö egyensúlyából levezetett
R^3/T^2 (1 + m(bolygó;i)/m(NAP;i))
1.5 ezrelék nagyságban különbözik a bolygóknál: Függ ez tehát a bolygók összetételétöl? Az a kérdés is feltehetö, milyen tétel rögzíti a bolygók stacionáris pályáit? A csillagászok már észre vették, hogy a stacionáris pályák nem véletlenek! (A newtoni gravitációs elmélet szerint nincs kitüntetett pálya.)
A természetben az anyag atomisztikus felépítésü, négy stabil részecskéböl áll, amiknek kétfajta elemi töltése van, az invariáns elektromos és az invariáns gravitációs töltés. Az invariáns elemi gravitációs töltések okozzák a gravitációt, ezekböl erednek az elemi tömegek m(P) és m(e) és az egyetemes gravitációs állandó G(grav.). Nem a térgörbülése okozza a gravitációt és a súlyos és tehetetlen tömeg nem azonos! Newton gravitációs elmélete túlmúlt, Einsteiné meg nem helytálló.
Mondjuk, ha nem tudnám, hogy együgyü vagy, emlékeztetnélek arra, hogy az áltrel a kétfajta tömeg azonossága feltevésére alapul, ami a természetben nem stimmel.
Mondjuk, ha nem tudnám, hogy kényszerbeteg vagy, emlékeztetnélek arra, hogy a gravitáció ma elfogadott elmélete az ált. rel., tehát Newton valóban túlhaladott.
A nemhelytálló tehetetlen és súlyos tömeg azonosság elfogadásával a fizika kizárta magát megérteni mi is az a tehetetlenség. (A kísérletek eredményére sem figyelnek oda. Ha elhallgatni kell az egyértelmüen elutasító eredényeket, a cenzúrát használják és a kísérletezöt tudományos inkvizició alá veszik. Nem szép tölük, nem ismerik a tudományos etikát.)
"De úgytudom Einstein elmélete se igazán jön ki a forgó testekkel."
Miért jött volna ki helyesen? Különben már Eulernek (aki helyre pofozta Newton mozgásegyenletét) feltünt, hogy probléma van a forgással. Ez a 20. században sem oldódott meg. Persze hogy nem oldodott meg, mert a tehetetlenséggel (az inerciarendszerekkel) megmaradt a probléma.
Ne tetszett neked a 406-ra adott válaszom, de a forgás leirása sem kóser a fizikusoknak. Hiába is vársz itt rá választ. Azt hisze mondtam már, hogy Newton elmélete a statikus gravitációra van, mint közelítés, megfogalmazva. A forgó testekre, ez nem általánosítható.
